31.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/16

(1)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)

A közösségi politikák érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

(3)

Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsa a belső piac eredményes működését, ugyanakkor biztosítja az emberi egészség védelme és a fogyasztóvédelem magas szintjét, ideértve a fogyasztók érdekeinek védelmét és az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatát is.

(4)

Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer-adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. március 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvben (3) szereplő élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer-adalékanyagok használatát az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és minőségüket, és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Korábban ezt még nem szabályozták közösségi szinten.

(5)

Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de az ebben a rendeletben említett technológiai célból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például élelmiszer tartósítására. E rendeletnek valamennyi élelmiszer-adalékanyagra ki kell terjednie, és ezért a tudomány haladásának és a technológia fejlődésének tükrében naprakésszé kell tenni a funkcionális csoportok listáját. Nem minősülnek azonban élelmiszer-adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz hozzáadása érdekében vagy táplálkozási célokból használnak, mint például a sópótlók, a vitaminok és az ásványi anyagok. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minősülő, technológiai funkcióban használt anyagok, például a nátrium-klorid vagy a színezésre használt sáfrány, továbbá az élelmiszerenzimek. Mindazonáltal az élelmiszerekből és más természetes eredetű anyagokból az összetevőknek (pl. a színezőanyagoknak) a tápanyagoktól és az aromatikus összetevőktől való szelektív elkülönítésével nyert, a végső élelmiszerre technológiai hatást gyakorló készítményeket e rendelet értelmében adalékanyagnak kell tekinteni. Végül az élelmiszerenzimekre az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.

(6)

Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak vissza a végső élelmiszerben, és nincs technológiai hatásuk a végtermékben (technológiai segédanyagok).

(7)

Az élelmiszer-adalékanyagokat csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az e rendeletben megállapított követelményeket. Az élelmiszer-adalékanyagoknak a felhasználás körülményei között biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükségletnek kell indokolnia, valamint használatuk nem vezetheti félre a fogyasztót, és a fogyasztó érdekét kell szolgálnia. A fogyasztó félrevezetésének körébe tartoznak többek között, de nem kizárólag a felhasznált összetevők jellegét, frissességét és minőségét, a termék vagy a gyártási folyamat természetes voltát, illetve a termék tápértékét érintő kérdések, beleértve a gyümölcs- és zöldségtartalmat is. Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezőket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, az elővigyázatosság elvét, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét. Egy adott élelmiszer-adalékanyag felhasználását és maximális szintjét illetően figyelembe kell venni az élelmiszer-adalékanyag egyéb forrásokból származó bevitelét és az élelmiszer-adalékanyagnak a különleges fogyasztói csoportokra (mint például az allergiás fogyasztókra) gyakorolt hatását.

(8)

Az élelmiszer-adalékanyagoknak meg kell felelniük a jóváhagyott előírásoknak, amelyeknek tartalmazniuk kell az élelmiszer-adalékanyag megfelelő azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és az elfogadható tisztasági követelmények leírását. Az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben (5), az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben (6) és a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben (7) szereplő élelmiszer-adalékanyagokhoz korábban kidolgozott előírások addig maradnak érvényben, amíg a megfelelő adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó előírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. Ezeknek az előírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplő közösségi listákon szereplő adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban az előírások összetett jellegét és tartalmát az egyértelműség érdekében, azok nem épülhetnek be a közösségi listákba, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.

(9)

Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetőség van egyes élelmiszer-adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer-adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított külön rendelkezéseknek.

(10)

A harmonizáció biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK rendeletben (8) megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(11)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében a közegészségügyet valószínűleg érintő kérdésekben konzultálni kell az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).

(12)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagokat azon rendelet szerint is és a jelen rendelet szerint is engedélyeztetni kell.

(13)

Az ezen rendelet szerint már jóváhagyott adalékanyagot, amelyet a Hatóság kockázat-értékelésben szereplőtől lényegesen eltérő gyártási módszerekkel vagy kiindulási anyagok felhasználásával állítottak elő, vagy amely eltér a tisztasági követelményekben lefektetett előírásoktól, értékelésre meg kell küldeni a Hatóságnak. „Jelentős különbségnek” számít többek között az előállítási módszer megváltoztatása a növényből való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztésre, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása, vagy a kiindulási anyagok vagy a részecskék méretének a megváltoztatása, beleértve a nanotechnológia alkalmazását.

(14)

Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek fényében újra kell értékelni. Szükség esetén a Bizottság a tagállamokkal együtt megfelelő intézkedéseket vesz fontolóra.

(15)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek 1992. január 1-jén a hagyományosnak minősülő és a területükön gyártott élelmiszerekben a bizonyos adalékanyagok használatára vonatkozó tilalmakat fenntartották, lehetővé kell tenni e tilalmak folytatólagos alkalmazását. Továbbá egyes termékek – mint például a „Feta” vagy a „Salame cacciatore” – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (11) és a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet (12).

(16)

Egy adalékanyag – hacsak más korlátozások nem vonatkoznak rá – jelen lehet az élelmiszerben a közvetlen hozzáadástól eltérően egy olyan összetevőből való átvétel eredményeként, amelyben az adalékanyag engedélyezett, feltéve, hogy az adalékanyag szintje az élelmiszer végtermékben nem nagyobb, mint ami az összetevő használatából, megfelelő technológiai feltételek és jó gyártási gyakorlat mellett következik.

(17)

Az élelmiszer-adalékanyagokra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13), illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végső fogyasztónak élelmiszer-adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(18)

Az ezen rendelet értelmében engedélyezett édesítőszerek felhasználhatók a fogyasztók számára közvetlenül értékesített asztali édesítőszerekben. Az ilyen termékek gyártóinak a megfelelő módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetővé tételét biztosító információkat. Ezeket az információkat különböző módokon lehet elérhetővé tenni, ideértve a termék címkéjén való feltüntetést, az internetes honlapokon való közzétételt, a fogyasztói információs vonalon vagy az értékesítés helyén való közlést is. Az ezen követelmény végrehajtására vonatkozó egységes megközelítés elérése érdekében szükség lehet közösségi szinten meghatározott iránymutatásokra.

(19)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(20)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a mellékleteket és hogy elfogadja a megfelelő átmeneti intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(21)

A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket a közösségi jogszabályokban már engedélyezett anyagokkal kapcsolatos II. és III. melléklet bizonyos módosításainak, valamint az ilyen anyagokkal kapcsolatos megfelelő átmeneti intézkedéseknek az elfogadása esetében le kell rövidíteni.

(22)

Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi jog arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok között az információ megosztására és a munka összehangolására van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat készíteni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozza ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) hatálya alá tartozik.

(23)

A tagállamoknak a 882/2004/EK rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.

(24)

Mivel e rendelet célját, azaz az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a piac egységessége és a magas szintű fogyasztóvédelem érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

E rendelet elfogadását követően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévő engedélyeket a biztonsági követelményektől eltérő követelmények, mint például a bevitel, a technológiai szükségesség és a fogyasztó félrevezetésének lehetősége szempontjából. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat át kell tenni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK rendeletnek megfelelően e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben használt többi élelmiszer-adalékanyaggal, a tápanyaghordozókkal és használati feltételeikkel. Megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – kivéve az élelmiszer-adalékanyagok hordozóira és az aromaanyagokban található élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó rendelkezéseket – csak 2011. január 1. után kell alkalmazni.

(26)

Amíg el nem készülnek az élelmiszer-adalékanyagok jövőbeli közösségi listái, egyszerűsített eljárásra van szükség, amely lehetővé teszi a hatályos irányelvekben foglalt élelmiszer-adalékanyagok jelenlegi listáinak frissítését.

(27)

A (25) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet elfogadását követő egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatának alapját képező igényeket és prioritási sorrendet.

(28)

E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló, 1962. október 23-i tanácsi irányelv (17), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő használatra engedélyezett tartósítószerek tisztasági követelményeinek meghatározásáról szóló, 1965. január 26-i 65/66/EGK tanácsi irányelv (18) az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok és zselésítőanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv (19), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő használatra engedélyezett anitoxidánsok tisztasági követelményeinek meghatározásáról szóló, 1978. július 25-i 78/664/EGK tanácsi irányelv (20), az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK első bizottsági irányelv (21), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (22), az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23), az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24), a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25), az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (26) és az E 425 konjak élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat (27). A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti időszakban hatályban maradnak, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplő közösségi listák elkészítéséhez,

a)

a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagoknak a II. és III. mellékletben foglalt közösségi listái;

b)

az élelmiszer-adalékanyagok felhasználási feltételei élelmiszerekben, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben [az élelmiszerenzimekről szóló] 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint, és az élelmiszer-aromák felhasználási feltételei az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált élelmiszer-aromaanyagokról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelet szerint (28);

c)

az élelmiszer-adalékanyagként forgalmazott anyagok jelölésének szabályai.

a)

technológiai segédanyagok;

b)

a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok;

c)

az élelmiszerhez tápanyagként adott anyagok;

d)

az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésére használt, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (29) hatálya alá tartozó anyagok;

e)

az élelmiszer-aromák felhasználási feltételei az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált élelmiszer-aromaanyagokról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló 1334/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyagok.

a)

speciális élelmiszerekben;

b)

az e rendeletben nem szabályozott célokra.

a)

„élelmiszer-adalékanyag”: bármely olyan anyag, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy ésszerűen elvárhatóan azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válnak;

Az alábbiak nem minősülnek élelmiszer-adalékanyagnak:

b)

„technológiai segédanyag”: olyan anyag, amely/amelyet:

c)

„funkcionális csoport”: az I. mellékletben felsorolt kategóriák egyike, az élelmiszer-adalékanyagnak az élelmiszerben betöltött technológiai funkciója alapján;

d)

„feldolgozatlan élelmiszer”: olyan élelmiszer, amely semmiféle, az élelmiszer eredeti állapotát lényegesen megváltoztató kezelésen nem ment keresztül; e tekintetben a következők nem minősülnek lényeges változást okozó eljárásnak: szétválasztás, válogatás, darabolás, csontozás, darálás, bőrtelenítés, hámozás, hántolás, őrlés, aprítás, tisztítás, vágás, mélyfagyasztás, fagyasztás, hűtés, törés, kifejtés, csomagolás, kicsomagolás;

e)

„hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszer”: az alábbiakat nem tartalmazó élelmiszer:

f)

„csökkentett energiatartalmú élelmiszer”: az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30 %-kal csökkentett energiaértékű élelmiszer;

g)

„asztali édesítőszer”: engedélyezett édesítőszerből alló készítmény, amely egyéb élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevőket tartalmazhat, és amelyet cukorpótlóként kívánnak értékesíteni a végső fogyasztónak;

h)

„quantum satis”: azt jelenti, hogy nem írják elő számszerűen az élelmiszer-adalékanyag maximális számszerű szintjét, az anyagokat a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, legfeljebb a kívánt hatás eléréséhez feltétlenül szükséges mennyiségben kell alkalmazni, feltéve hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

a)

a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó egészségére a javasolt felhasználási szinten; és

b)

ésszerű technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthető; és

c)

használata nem vezeti félre a fogyasztót.

a)

az élelmiszer tápértékének megőrzése;

b)

a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok számára előállított élelmiszerekhez szükséges összetevők vagy alkotórészek biztosítása;

c)

az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minősége nem változik a fogyasztót félrevezető módon;

d)

az élelmiszer – beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat, az élelmiszerenzimeket és az élelmiszer-aromaanyagokat – gyártásának, feldolgozásának, előkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának elősegítése, feltéve hogy az adalékanyagot nem a hibás nyersanyagok felhasználásából vagy a nemkívánatos, vagy nem higiénikus gyakorlatok vagy technikák alkalmazásából származó hatások leplezésére használják fel a fent említett tevékenységek bármelyike során.

a)

az élelmiszer nem egy átlagos étrend jelentős alkotóeleme; vagy

b)

az élelmiszer-adalékanyagra a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok élelmiszereinek előállításához van szükség.

a)

a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek vagy a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek előállításakor; vagy

b)

a cukrot helyettesíti abban az esetben, ha ez lehetővé teszi azt, hogy növeljék az élelmiszer felhasználhatósági időtartamát; vagy

c)

a 89/398/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek előállítása.

a)

visszaállítja az élelmiszerek eredeti megjelenését, amelyek színét a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás és a forgalmazás oly módon változtatta meg, hogy azok látványának vonzereje csökkenhetett;

b)

tetszetősebbé teszi az élelmiszerek megjelenését;

c)

színt ad az egyébként színtelen élelmiszereknek.

a)

az e rendelet II. mellékletében található közösségi listába; és/vagy

b)

az e rendelet III. mellékletében található közösségi listába.

a)

az élelmiszer-adalékanyag megnevezése és E-száma;

b)

azok az élelmiszerek, amelyekhez az élelmiszer-adalékanyag hozzáadható;

c)

az élelmiszer-adalékanyag felhasználási feltételei;

d)

adott esetben az élelmiszer-adalékanyag közvetlenül a végső fogyasztók részére történő értékesítésével kapcsolatos korlátozások.

a)

a felhasználás szintjét a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mértékben állapítják meg;

b)

a szintek megállapításakor figyelembe kell venni:

a)

a II. mellékletben említettektől eltérő összetett élelmiszerek, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében;

b)

élelmiszer-adalékanyagot, élelmiszerenzimet vagy élelmiszer-aromát tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag:

c)

kizárólag összetett élelmiszer előállításához használt élelmiszer, feltéve hogy az összetett élelmiszer megfelel ennek a rendeletnek.

a)

egy bizonyos élelmiszer a II. mellékletben említett élelmiszerkategóriába tartozik-e; vagy

b)

az ezen irányelv II. és III. mellékleteiben felsorolt, a „quantum satis” alapján engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot a 11. cikk (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően használják-e; vagy

c)

egy adott anyag megfelel-e az élelmiszer-adalékanyag 3. cikkben szereplő meghatározásának.

a)

valamennyi élelmiszer-adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és/vagy E-szám vagy az összes élelmiszer-adalékanyag megnevezését és/vagy E-számát tartalmazó értékesítési leírás;

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerű felhasználására;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy a felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutétel vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

használati utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszer-adalékanyag megfelelő felhasználását;

f)

a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

g)

valamennyi alkotóelem vagy alkotóelem-csoport maximális mennyiségére vonatkozó információ, amennyiben az korlátozott mennyiségben fordulhat elő az élelmiszerben, és/vagy világos és közérthető nyelven fogalmazott megfelelő információ, amely a vásárló számára lehetővé teszi, hogy ennek a rendeletnek vagy más közösségi jogszabálynak megfeleljen; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevők egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást vagy számszerűen vagy a quantum satis elv alapján kell megadni;

h)

a nettó mennyiség;

i)

a minőségmegőrzés vagy a felhasználhatóság időpontja;

j)

adott esetben az e cikkben említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagokkal és egyéb anyagokkal kapcsolatos információ az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetése tekintetében.

a)

valamennyi élelmiszer-adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és E-szám vagy az összes élelmiszer-adalékanyag megnevezését és/vagy E-számát tartalmazó értékesítési leírás;

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerű felhasználására.

a)

poliolok: „nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású”;

b)

aszpartám/aszpertám-aceszulfámsó: „fenil-alaninforrást tartalmaz”.

a)

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló, 1962. október 23-i tanácsi irányelv;

b)

65/66/EGK irányelv;

c)

78/663/EGK irányelv;

d)

78/664/EGK irányelv;

e)

81/712/EGK irányelv;

f)

89/107/EGK irányelv;

g)

94/35/EK irányelv;

h)

94/36/EK irányelv;

i)

95/2/EK irányelv;

j)

292/97/EK határozat;

k)

2002/247/EK határozat.

a)

a 94/35/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése, valamint melléklete;

b)

a 94/36/EK irányelv 2. cikkének (1)–(6), (8), (9) és (10) bekezdése, valamint I–V. melléklete;

c)

a 95/2/EK irányelv 2. és 4. cikke, valamint I–VI. melléklete.