6.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 207/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE

(2010. július 7.)

az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A közúti közlekedés volumenének növekedése az Unióban összekapcsolódik az európai gazdaság és a polgárok mobilitási igényeinek növekedésével, amely az egyik elsődleges oka a közúti infrastruktúra növekvő mértékű túlterheltségének és az energiafogyasztás fokozódásának, valamint környezeti és társadalmi problémák egyik forrása.

(2)	A legfőbb kihívásokra adott válasz nem korlátozódhat a hagyományos intézkedésekre, többek között a meglévő közúti közlekedési infrastruktúra bővítésére. Az innovációnak jelentős szerepet kell betöltenie az Unió számára megfelelő megoldások megtalálásában.

(3)

Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS-ek) fejlett alkalmazások, amelyek célja, hogy tényleges intelligencia megtestesítése nélkül innovatív szolgáltatásokat nyújtsanak a különféle közlekedési módokhoz és a forgalomirányításhoz kapcsolódóan, valamint lehetővé tegyék a különböző felhasználók számára, hogy jobb tájékoztatást kapjanak, és biztonságosabb, összehangoltabb és „okosabb” módon használhassák a közlekedési hálózatokat.

(4)

Az ITS-ek a közlekedési rendszerek tervezése, formatervezése, működtetése, fenntartása és irányítása céljából a közlekedéstervezésbe integrálják a távközlési, az elektronikus és az információs technológiákat. Az információs és kommunikációs technológiáknak a közúti közlekedési ágazatra, és annak az egyéb közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira való alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul a környezeti teljesítménynek, a hatékonyságnak, ideértve az energiahatékonyságot, a közúti közlekedés biztonságának és védelmének – azon belül a veszélyes áruk szállításának –, a közbiztonságnak, valamint az utasok és az áruk mobilitásának javításához, miközben biztosítja a belső piac működését, valamint a magasabb szintű versenyképességet és a foglalkoztatást. Az ITS-alkalmazások azonban nem érinthetnek nemzetbiztonsági kérdéseket, vagy a védelmi érdekek szempontjából szükséges megfontolásokat.

(5)

Az információs és kommunikációs technológiáknak a más közlekedési módokra való alkalmazása terén megvalósult előrelépéseknek most a közúti közlekedési ágazat fejlesztésében is meg kell mutatkozniuk, különösen azért, hogy a közúti közlekedés és az egyéb közlekedési módok között magasabb szintű integrációt lehessen biztosítani.

(6)

Egyes tagállamokban ezen technológiák nemzeti alkalmazásainak a közúti közlekedési ágazatban való kiépítése már folyamatban van. A kiépítés azonban továbbra is széttagolt és koordinálatlan, és nem képes biztosítani az ITS-szolgáltatások földrajzi folyamatosságát az Unió területén és annak külső határain.

(7)

Az intelligens közlekedési rendszerek egész Unión belüli összehangolt és hatékony kiépítésének biztosítása érdekében további részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó közös előírásokat – köztük adott esetben szabványokat – szükséges bevezetni. Az előírások elfogadását megelőzően a Bizottságnak értékelnie kell, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben foglalt egyes meghatározott alapelveknek. Elsősorban az ITS-fejlesztés és -kiépítés négy fő területének kiemelt helyen kell szerepelnie. Ezen a négy területen belül elsődleges intézkedéseket kell meghatározni az előírások és szabványok kidolgozására és felhasználására. Az ITS-ek megvalósításának folytatása során az egyes tagállamok által kifejlesztett, meglévő ITS-infrastruktúrákat a technológiai haladás és a megtett pénzügyi erőfeszítések szempontjából figyelembe kell venni.

(8)	Ha egy jogalkotási aktus ezen irányelv 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett módon kerül elfogadásra, akkor az 5. cikk (1) bekezdésének második mondatát ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az előírásoknak az ITS-ek területén többek között a már megszerzett tapasztalatokon és elért eredményeken kell alapulniuk, így összefüggésben kell állniuk a Bizottság által 2002 áprilisában elindított e-biztonság kezdeményezéssel. Az e-biztonsági fórumot a Bizottság az említett kezdeményezés keretében hozta létre az ajánlások előmozdítása és további végrehajtása érdekében, az e-biztonsági rendszerek fejlesztésének, kiépítésének és használatának támogatására.

(10)

Az ezen irányelv által megállapított szabályok és eljárások nem érinthetik az elsősorban muzeális értékük miatt üzemeltetett járműveket, amelyek legelső nyilvántartásba vételére és/vagy típusjóváhagyására és/vagy üzembe helyezésére ezen irányelv és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási intézkedések hatálybalépése előtt került sor.

(11)	Az ITS-eknek nyílt és nyilvános szabványokon alapuló, valamennyi alkalmazásszolgáltató és szolgáltatásnyújtó, valamint felhasználó számára megkülönböztetésmentesen rendelkezésre álló, kölcsönösen átjárható rendszerekre kell épülniük.

(12)

Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítése és használata személyes adatok feldolgozásával jár. Az ilyen adatfeldolgozást az uniós jognak megfelelően, különösen a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott szabályoknak megfelelően kell elvégezni. Az ITS-ek alkalmazása tekintetében alkalmazni kell többek között a célkorlátozás és az adatminimalizálás elvét.

(13)

A magánélet tiszteletben tartását elősegítő egyik elvként ösztönözni kell az anonimizálást. Amennyiben az ITS-alkalmazások vagy szolgáltatások területéhez kapcsolódó, adatvédelemmel vagy magánélettel kapcsolatos kérdések merülnek fel, a Bizottságnak adott esetben konzultálnia kell az európai adatvédelmi biztossal, vagy ki kell kérnie a 95/46/EK irányelv 29. cikkével létrehozott, a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport véleményét.

(14)

Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások és különösen a forgalmi és utazási információs szolgáltatások kiépítése és használata a tagállamok közjogi jogalanyainál tárolt dokumentumok részét képező közúti, forgalmi és utazási adatok feldolgozásával jár. Az ilyen jellegű feldolgozást és felhasználást a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározottaknak megfelelően kell végezni.

(15)

Adott esetben az előírásoknak részletes rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek megállapítják az alkotóelemek használati megfelelőségének vagy alkalmasságának értékelését meghatározó eljárást. Ezeket a rendelkezéseket a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) alapján kell megállapítani, különösen a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszaiban érvényes modulokkal kapcsolatban. A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) már meghatározza a gépjárművek és azok alkotórészeire vagy a hozzájuk kapcsolódó szerelvények típusjóváhagyására vonatkozó keretet, a 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), illetve a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) pedig a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok, illetve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok alkotórészeire vagy a hozzájuk kapcsolódó szerelvények típusjóváhagyására állapít meg előírásokat. Ezért, az említett irányelvek hatálya alá tartozó szerelvények és alkalmazások megfelelőségértékelésének előírása párhuzamos munkavégzéshez vezetne. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az említett irányelvek rendelkezései alkalmazandók a járművekbe telepített ITS-vonatkozású berendezésekre, azok a külső közúti infrastruktúra ITS-berendezéseire és -szoftvereire nem alkalmazandók. Ilyen esetben elő lehetne írni megfelelőségértékelési eljárások alkalmazását. Ezen eljárásokat az egyes egyedi esetekben szükséges eljárásokra kell korlátozni.

(16)

Az olyan ITS-alkalmazások és -szolgáltatások esetében, amelyekhez pontos és garantált időzítési és pozicionálási szolgáltatásokra van szükség, műholdas alapú infrastruktúrát vagy azzal egyenértékű pontossági szintet biztosító technológiát kell alkalmazni, mint például ahogyan azt az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) és az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírja (11).

(17)	Az ITS-alkalmazások megvalósítása során olyan innovatív technológiákat kell alkalmazni, mint a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) vagy az EGNOS/Galileo, különösen a teheráru – teljes útvonalának és a különböző közlekedési módokon keresztüli – nyomon követéséhez és visszakövetéséhez.

(18)

A legfőbb érdekelteknek, így például az ITS-szolgáltatóknak, az ITS-felhasználók szövetségeinek, a fuvarozóknak és a létesítmény-üzemeltetőknek, a gyártóipar képviselőinek, a szociális partnereknek, a szakmai szövetségeknek és a helyi önkormányzatoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tanácsot adjanak a Bizottságnak az Unión belüli ITS-kiépítés kereskedelmi és műszaki szempontjaival kapcsolatban. E célból a Bizottságnak – az érdekeltekkel és a tagállamok folyó szoros együttműködés biztosításával – ITS-tanácsadó csoportot kell létrehoznia. A tanácsadó csoportnak átlátható módon kell végeznie a tevékenységét, és a munka eredményét hozzáférhetővé kell tenni az ezen irányelv alapján létrehozott bizottság számára.

(19)

Az ITS-ek kiemelt területeire valamint a tagállamok jelentéstételére vonatkozó iránymutatások és a munkaprogram tekintetében a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében egységes végrehajtási feltételeket kell létrehozni az iránymutatások és jogilag nem kötelező erejű intézkedések elfogadásának biztosítása érdekében.

(20)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 291. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben előre meghatározza a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit. Az említett új rendelet elfogadásáig a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot (12) továbbra is alkalmazni kell az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével, amely nem alkalmazandó.

(21)	A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSz. 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az előírások elfogadása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációt folytasson szakértők bevonásával is.

(22)

Az összehangolt megközelítés garantálása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az ezen irányelv által létrehozott bizottság, valamint a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) által létrehozott bizottság, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (14) által létrehozott bizottság, a 2007/46/EK irányelv által létrehozott bizottság, valamint az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) által létrehozott bizottság tevékenységei közötti összhangot.

(23)

Mivel ennek az irányelvnek a célját, nevezetesen a kölcsönösen átjárható ITS-eknek az Unió egészében történő összehangolt és egységes kiépítését a tagállamok és/vagy a magánszektor nem tudja kielégítően megvalósítani, és ezért a léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve az Unió érdekében – készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedéseik közötti megfelelést, és hogy ezeket tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez az irányelv keretet hoz létre az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) uniós, különösen a tagállami határokon átnyúló, összehangolt és egységes kiépítésének és használatának támogatására, és meghatározza az e célból szükséges általános feltételeket.

(2)   Ez az irányelv rendelkezik az 2. cikkben említett kiemelt területekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó előírások, valamint adott esetben a szükséges szabványok kidolgozásáról.

(3)   Ezt az irányelvet a közúti közlekedés területén valamennyi ITS-alkalmazásra és szolgáltatásra, valamint azoknak a más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira kell alkalmazni, a nemzetbiztonsági kérdések vagy a védelmi érdekek szempontjából szükséges megfontolások sérelme nélkül.

2. cikk

Kiemelt területek

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a következők minősülnek kiemelt területnek az előírások és a szabványok kidolgozása és alkalmazása tekintetében:

— I.	a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása,

— II.

a forgalom- és teherszállítási irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága,

— III.

a közúti közlekedési biztonsággal és óvintézkedésekkel kapcsolatos ITS- alkalmazások,

— IV.

a járműveknek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása.

(2)   A kiemelt területek hatályát az I. melléklet tartalmazza.

3. cikk

Kiemelt intézkedések

A kiemelt területeken belül a következők minősülnek kiemelt intézkedésnek az I. melléklet szerinti előírások és a szabványok kidolgozása és alkalmazása tekintetében:

a)	az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások;

b)	az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások;

c)	a felhasználók számára térítésmentes, a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások;

d)	az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások;

e)	a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatások nyújtása;

f)	a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó foglalási szolgáltatások nyújtása.

4. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „intelligens közlekedési rendszerek (ITS)”: olyan rendszerek, amelyekben információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés területén, beleértve az infrastruktúrát, a járműveket és a felhasználókat is, a forgalomirányításban és a mobilitás kezelésében, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódási pontok vonatkozásában;

2.   „kölcsönös átjárhatóság” (interoperabilitás): a rendszerek és az alapjukat képező üzleti megoldások adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége;

3.   „ITS-alkalmazás”: az ITS alkalmazásához tartozó üzemeltetési eszköz;

4.   „ITS-szolgáltatás”: valamely ITS-alkalmazás jól meghatározott szervezeti és üzemeltetési keret segítségével történő biztosítása a felhasználói biztonsághoz, a hatékonysághoz, a kényelemhez való hozzájárulásnak és/vagy a közlekedési és utazási műveletek megkönnyítésének vagy támogatásának a céljával;

5.   „ITS-szolgáltató”: bármely köz-, vagy magánszektorbeli ITS-szolgáltató;

6.   „ITS-felhasználó”: ITS-alkalmazások vagy szolgáltatások bármely felhasználója, beleértve az utazókat, a veszélyeztetett úthasználókat, a közúti közlekedési infrastruktúrák használóit és üzemeltetőit, a flottakezelőket és a sürgősségi feladatokat ellátó szolgáltatókat;

7.   „veszélyeztetett úthasználók”: nem motorizált úthasználók, például a gyalogosok, a kerékpárosok, a motorkerékpárosok és a fogyatékkal élő, illetve mozgáskorlátozott és csökkent tájékozódóképességű személyek;

8.   „nomád készülék”: olyan hordozható kommunikációs vagy információs berendezés, amely a vezetési feladat és/vagy a közlekedési műveletek támogatására bármikor a jármű belső terébe vihető;

9.   „platform”: az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítését, biztosítását, kiaknázását és integrálását lehetővé tévő fedélzeti vagy külső egység;

10.   „architektúra”: előtervezés, amely meghatározza egy adott rendszer felépítését, a viselkedését és a környezetébe történő integrációját;

11.   „interfész”: a rendszerek közötti felület, amely biztosítja az összekapcsolódást és interakciót lehetővé tévő közvetítő eszközt;

12.   „kompatibilitás”: az eszközök vagy a rendszerek általános képessége más eszközökkel vagy rendszerekkel – módosítás nélkül – való együttműködésre;

13.   „a szolgáltatás folyamatossága”: zavartalan szolgáltatások biztosításának képessége az Unió egészének közlekedési hálózatán;

14.   „közúti adat”: a közúti infrastruktúra jellemzőire vonatkozó adatok, beleértve az állandó forgalmi jelzéseket és azoknak a jogszabályok által előírt biztonsági jellemzőit is;

15.   „forgalmi adat”: korábbi időszakokban gyűjtött és valósidejű adatok a közúti forgalom jellemzőiről;

16.   „utazási adatok”: alapvető adatok (úgymint közforgalmi közlekedési menetrendek és díjszabások), amelyek szükségesek a multimodális utazásra vonatkozó, az utazás megtervezését, lefoglalását és módosítását lehetővé tévő utazás előtti és alatti információs szolgáltatás nyújtásához;

17.   „előírás”: követelményeket, eljárásokat és egyéb vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezéseket meghatározó, kötelező erejű intézkedés;

18.   „szabvány”: a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 1. cikkének 6. pontjában meghatározott szabvány.

5. cikk

ITS-kiépítés

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Bizottság által a 6. cikknek megfelelően elfogadott előírásokat a II. mellékletben foglalt elvekkel összhangban alkalmazzák az ITS-alkalmazásokra és -szolgáltatásokra azok kiépítése során. Ez nem érinti az egyes tagállamoknak az említett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a saját területükön való kiépítésére vonatkozó döntéshez való jogát. E jog nem sérti a 6. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott jogalkotási aktusokat.

(2)   A tagállamok továbbá erőfeszítéseket tesznek a kiemelt területeken folyó együttműködés érdekében, amennyiben nem kerülnek előírások elfogadásra.

6. cikk

Előírások

(1)   A Bizottság először elfogadja az ITS kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokat a kiemelt intézkedések vonatkozásában.

(2)   A Bizottság törekszik arra, hogy 2013. február 27-ig elfogadja az egy vagy több kiemelt intézkedésre vonatkozó előírásokat.

A Bizottság legkésőbb 12 hónappal a kiemelt intézkedésre vonatkozó szükséges előírások elfogadását követően az EUMSz. 294. cikkével összhangban – és adott esetben költség-haszon elemzést is magában foglaló hatásvizsgálat elvégzését követően – javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az adott kiemelt intézkedés megvalósítására vonatkozóan.

(3)   A kiemelt intézkedésekre vonatkozó szükséges előírások elfogadását követően a Bizottság elfogadja az ITS kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokat a kiemelt területeken elvégzendő egyéb intézkedések tekintetében.

(4)   Adott esetben és az előírás hatályától függően az előírásnak tartalmaznia kell legalább egyet a következő rendelkezéstípusok közül:

a)	funkcionális rendelkezések, amelyek leírják a különböző érdekeltek szerepét és a közöttük folyó információáramlást;

b)	technikai rendelkezések, amelyek előírják a funkcionális rendelkezések végrehajtásához szükséges technikai eszközöket;

c)	szervezési rendelkezések, amelyek meghatározzák a különböző érdekeltek eljárási kötelezettségeit;

d)	szolgáltatási rendelkezések, amelyek tartalmazzák a szolgáltatások különböző szintjeinek és tartalmának a leírását az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások tekintetében.

(5)   A 98/34/EK irányelv szerinti eljárások sérelme nélkül az előírások adott esetben meghatározzák azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a tagállamok a Bizottság értesítését követően további szabályokat hozhatnak létre az ITS-szolgáltatásoknak a területükön vagy területük egy részén való nyújtására vonatkozóan, feltéve, hogy az ilyen szabályok nem akadályozzák a kölcsönös átjárhatóságot.

(6)   Az előírásoknak adott esetben a 8. cikkben említett szabványokra kell alapulniuk.

Az előírások adott esetben rendelkeznek a 768/2008/EK határozattal összhangban lévő megfelelőségértékelésről.

Az előírásoknak meg kell felelniük a II. mellékletben foglalt elveknek.

(7)   Az előírások elfogadását megelőzően a Bizottság egy költség-haszon elemzést is magában foglaló hatásvizsgálatot végez.

7. cikk

Felhatalmazáson alapuló aktusok

(1)   A Bizottság az EUMSz. 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az előírások tekintetében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel, különösen a 6. cikkel valamint a II. melléklettel, összhangban jár el.

(2)   Valamennyi kiemelt intézkedés tekintetében önálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadni.

(3)   Az e cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében a 12., a 13. és a 14. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

8. cikk

Szabványok

(1)   A kiemelt területeken és a kiemelt intézkedések vonatkozásában ki kell dolgozni az ITS kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges szabványokat. A Bizottság e célból a 15. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően, és a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárással összhangban felkéri az érintett szabványügyi testületeket az e szabványok elfogadásához szükséges valamennyi intézkedés mielőbbi megtételére.

(2)   A szabványügyi testületek megbízatásának kiadásakor tiszteletben kell tartani a II. mellékletben foglalt elveket és a 6. cikk értelmében elfogadott előírásban szereplő funkcionális rendelkezéseket.

9. cikk

Nem kötelező erejű intézkedések

A Bizottság iránymutatásokat és egyéb nem kötelező erejű intézkedéseket fogadhat el, amelyek lehetővé teszik a kiemelt területeken, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban folyó tagállami együttműködést.

10. cikk

A magánélet védelmére, a közlekedés biztonságára és az információk újrafelhasználására vonatkozó szabályok

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatoknak az ITS-felhasználások és szolgáltatások működésének összefüggésében történő feldolgozása a magánszemélyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történjen.

(2)   A tagállamok biztosítják különösen a személyes adatok visszaélés – azon belül a jogellenes hozzáférés, módosítás vagy adatvesztés – elleni védelmét.

(3)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a magánélet védelme érdekében adott esetben ösztönözni kell az anonim adatok használatát az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások működéséhez.

A 95/46/EK irányelv sérelme nélkül, személyes adatok feldolgozására csak az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások működéséhez szükséges mértékben kerül sor.

(4)   A 95/46/EK irányelv alkalmazása tekintetében és különösen abban az esetben, ha az adatfeldolgozás személyes adatok különleges kategóriáit is érinti, a tagállamok biztosítják az e személyes adatok feldolgozásához való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartását is.

(5)   A 2003/98/EK irányelvet alkalmazni kell.

11. cikk

A felelősségre vonatkozó szabályok

A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikkel összhangban elfogadott előírásokban meghatározott ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítésére és használatára vonatkozó felelősséggel kapcsolatos kérdések kezelése megfeleljen az uniós jognak – beleértve különösen a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvet (17) –, valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak.

12. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap a 7. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására 2010. augusztus 27-től hétéves időtartamra. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a 2010. augusztus 27-től számított ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról.

(2)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)   A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való felhatalmazására a 13. és a 14. cikkben megállapított feltételeket kell alkalmazni.

13. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a hatáskörök átruházására vonatkozó, 7. cikkben említett felhatalmazást.

(2)   Az az intézmény, amely a hatáskörök átruházásra való felhatalmazás visszavonásának eldöntésére irányuló belső eljárást kezdett, a végső döntés meghozatalát megelőző ésszerű időn belül értesíti a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve azokat az átruházott hatásköröket, amelyekre a visszavonás kiterjedhet, valamint a visszavonás lehetséges okait.

(3)   A visszavonásról szóló határozat megszünteti a hatáskörök átruházására abban meghatározott felhatalmazást. A határozat azonnal vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A már hatályos felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét nem érinti. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

14. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kifogásolása

(1)   Az Európai Parlament és/vagy a Tanács az értesítés időpontjától számított kéthónapos időtartamon belül kifogásolhatja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

(2)   Ha az említett időtartam lejártáig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni és az abban megállapított időpontban hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az említett időtartam lejárta előtt is ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az hatályba léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt értesítette a Bizottságot azon szándékáról, hogy az ellen nem emel kifogást.

(3)   Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásol egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

15. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját az európai ITS-bizottság (EIC) segíti.

(2)   E bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire.

16. cikk

Az európai ITS-tanácsadó csoport

A Bizottság európai ITS-tanácsadó csoportot hoz létre, amely őt az ITS Unión belüli kiépítésének és használatának üzleti és műszaki szempontjaival kapcsolatos tanácsokkal segíti. A csoport az érintett ITS-szolgáltatók, a felhasználói szervezetek, a fuvarozók és a létesítmény-üzemeltetők, a gyártóipar, a szociális partnerek, a szakmai szervezetek, a helyi önkormányzatok és egyéb érintett fórumok magas szintű képviselőiből áll.

17. cikk

Jelentéstétel

(1)   A tagállamok 2011. augusztus 27-ig benyújtják a Bizottságnak a kiemelt területekre vonatkozó nemzeti tevékenységeikről és projektjeikről szóló jelentésüket.

(2)   A tagállamok 2012. augusztus 27-ig ismertetik a Bizottsággal az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveiket.

A tagállamok jelentéstételére vonatkozó iránymutatásokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   Az első jelentést követően a tagállamok háromévente jelentést tesznek az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásában elért haladásról.

(4)   A Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén történt haladásról. A jelentés tartalmazza az 5–11. cikk és a 16. cikk alkalmazása és végrehajtása terén elért haladást bemutató elemzést, beleértve a szükséges és a felhasznált pénzügyi forrásokat, valamint adott esetben megvizsgálja az ezen irányelv módosításának szükségességét.

(5)   A 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban 2011. február 27-ig a Bizottság munkaprogramot fogad el. Ennek a munkaprogramnak tartalmaznia kell a program évenkénti végrehajtására vonatkozó célokat és időpontokat, és szükség esetén megfelelő kiigazításokat kell javasolnia.

18. cikk

Nemzeti jogba való átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2012. február 27-ig megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját és szövegét a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

20. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 277., 2009.11.17., 85. o.

(2)  Az Európai Parlament 2009. április 23-i álláspontja (a Hivatalos lapban még nem tették közzé), a Tanács 2010. május 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), az Európai Parlament 2010. július 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)

(3)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(4)  HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(5)  HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

(6)  HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(7)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(8)  HL L 124., 2002.5.9., 1. o.

(9)  HL L 171., 2003.7.9., 1. o.

(10)  HL L 3., 2005.1.5., 1. o.

(11)  HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

(12)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(13)  HL L 166., 2004.4.30., 124. o.

(14)  HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

(15)  HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

(16)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(17)  HL L 210., 1985.8.7., 29. o.

---

---

---