27.10.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 281/1

---

A TANÁCS 961/2010/EU RENDELETE

(2010. október 25.)

az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság közös javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. július 26-án jóváhagyta a 2010/413/KKBP határozatot, amely megerősíti a 2007 óta hozott korlátozó intézkedéseket, valamint az 1929 (2010) ENSZ BT-határozatnak való megfelelést szolgáló, az Iráni Iszlám Köztársaság (Irán) elleni további korlátozó intézkedésekről és az Európai Tanács 2010. június 17-i nyilatkozatában kért kísérő intézkedésekről rendelkezik.

(2)

E korlátozó intézkedések különösen a következő területeket érintő további korlátozásokra vonatkoznak: belső elnyomás céljára alkalmas, kettős felhasználású termékek, technológia és berendezések kereskedelme, az iráni olaj-és gázipar számára kulcsfontosságú berendezésekkel és technológiával való kereskedelem, az iráni olaj-és gáziparba történő beruházások, az uránbányászatba és a nukleáris iparba történő iráni beruházások, pénzeszközök Iránba vagy Iránból történő átutalása, az iráni bankszektor, Irán hozzáférése az Unió biztosítási és kötvénypiacához, valamint iráni hajóknak és teherszállító légi járműveknek nyújtott bizonyos szolgáltatások.

(3)	A 2010/413/KKBP határozat meghatározta azon személyek további kategóriáit is, akiknek pénzeszközeit vagy gazdasági forrásait be kell fagyasztani, valamint előírt a jelenlegi intézkedéseket érintő néhány technikai módosítást.

(4)

Ezek a korlátozó intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva – különösen a tagállamokban tevékenykedő gazdasági szereplők által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – az Unió érintettsége esetén a végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges.

(5)

Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. április 19-i 423/2007/EK rendelet (2) rendelkezik az Unió által a 2007/140/KKBP közös álláspontnak (3) megfelelően meghatározott korlátozó intézkedésekről. Az egyértelmű szabályozás érdekében a 423/2007/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, azzal, hogy a helyébe e rendelet lép.

(6)

A kettős felhasználású termékekre vonatkozó felülvizsgált korlátozó intézkedéseknek le kell fedniük a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet (4) I. mellékletében foglalt valamennyi árut és technológiát, annak 5. kategóriájában meghatározott bizonyos termékek kivételével. Azonban az 5. kategóriában felsorolt, a nukleáris technológiához és a rakétatechnológiához kapcsolódó azon termékek, amelyeknek Irán részéről és Irán részére történő átadása jelenleg tilalom alatt áll, továbbra is ilyen tilalom tárgyát képezik. Tilalom hatálya alá kell helyezni ezenkívül néhány olyan áru és technológia Irán részére és Irán részéről történő átadását, melyek korábban a 423/2007/EK rendelet 3. cikke szerint előzetes engedély-kötelezettség tárgyát képezték.

(7)

Annak érdekében, hogy az olaj és földgázipar kulcsfontosságú ágazataiban felhasználható kulcsfontosságú berendezések és technológiák Irán számára történő értékesítésére, szolgáltatására, átadására vagy kivitelére vonatkozó tilalom végrehajtása hatékony legyen, fel kell állítani e kulcsfontosságú berendezések és technológiák listáját.

(8)

Az iráni olaj- és gázágazatot célzó beruházásokra vonatkozó korlátozásoknak a hatékonyság érdekében ki kell terjedniük továbbá bizonyos kulcsfontosságú tevékenységekre – például a tranzitcélú vagy a közvetlen összeköttetésben lévő vezetékhálózatokba való eljuttatás céljából történő nagybani földgázszállítási szolgáltatásokra –, és ugyanebből a célból vonatkozniuk kell az Iránnal létrehozott közös vállalkozásokra, valamint a földgázszállítási ágazatban működő társulások egyéb formáira és az ágazatban Iránnal folytatott együttműködésre is.

(9)	A korlátozó intézkedések nem érintik az olaj vagy gáz Iránba történő behozatalát vagy Iránból történő kivitelét, beleértve az ilyen behozatallal vagy kivitellel kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítését.

(10)	Az Unióba irányuló iráni befektetés hatékony korlátozásához olyan intézkedések szükségesek, amelyek megtiltják a tagállamok joghatósága alá tartozó természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek számára az ilyen befektetés lehetővé tételét vagy engedélyezését.

(11)

Az Iráni Iszlám Köztársaság Tengerhajózási Társasága (IRISL) és a tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, jegyzékbe vett szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztására irányuló kötelezettségnek megfelelően tilos az IRISL vagy az említett szervezetek tulajdonában lévő vagy általuk bérelt hajók rakományának ki- és berakodása a tagállamok kikötőiben. AZ IRISL és a tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, jegyzékbe vett szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztására irányuló kötelezettségbe azonban nem tartozik bele az ezen szervezetek tulajdonában lévő vízi járművek, illetve az általuk szállított rakomány feltartóztatása vagy lefoglalása, amennyiben a rakomány harmadik fél tulajdona, továbbá az általuk szerződtetett személyzet feltartóztatása.

(12)

Fontos tisztázni, hogy nem minősül a pénzeszközök e rendelet 16. cikke (3) bekezdése értelmében vett rendelkezésére bocsátásának a szükséges dokumentumok benyújtása és továbbítása egy bank részére azzal a céllal, hogy az azokat megküldje egy jegyzékbe nem vett végső címzett személy, szervezet vagy szerv számára az e rendelet 18. cikkében engedélyezett kifizetések előmozdítása érdekében.

(13)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, nevezetesen a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot. E rendeletet az említett jogoknak és elveknek megfelelően kell alkalmazni.

(14)	E rendelet továbbá maradéktalanul tiszteletben tartja a tagállamoknak az ENSZ Alapokmánya szerinti kötelezettségeit és az ENSZ BT-határozatok jogilag kötelező erejét.

(15)

Az e rendelet VII. és VIII. mellékletében szereplő jegyzékek módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak kell gyakorolnia, tekintettel az Irán által a nemzetközi békére és biztonságra jelentett különleges fenyegetésre, amelyet az iráni nukleáris programmal kapcsolatos, az Európai Tanács által 2010. június 17-én kihangsúlyozott egyre növekvő aggodalom is mutat, valamint annak érdekében, hogy biztosított legyen az összhang a 2010/413/KKBP határozat I. és II. mellékletének módosítására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárással.

(16)

Az e rendelet VII. és VIII. mellékletében szereplő jegyzékek módosítására vonatkozó eljárás során a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel közölni kell a jegyzékbe vételük okait annak érdekében, hogy észrevételeket tehessenek. Amennyiben észrevételt vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanácsnak az észrevételek alapján felül kell vizsgálnia határozatát, és erről értesítenie kell az érintett személyt, szervezetet vagy szervet.

(17)

E rendelet végrehajtása és az Unión belüli lehető legnagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében közzé kell tenni azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek nevét és más lényeges adatait, amelyek pénzeszközeit és gazdasági forrásait e rendelettel összhangban be kell fagyasztani. A természetes személyek személyes adatainak e rendelet szerint történő feldolgozása során tiszteletben kell tartani a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) rendelkezéseit.

(18)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetése napján hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet „fiókja”: olyan üzletviteli hely, amely jogilag nem önálló részét képezi egy pénzügyi szolgáltatónak vagy hitelintézetnek, és amely közvetlenül bonyolítja a pénzügyi szolgáltatók vagy a hitelintézetek tevékenységének szerves részét képező ügyleteket vagy az ügyletek egy részét;

b)   „brókerszolgáltatás”:

i.	olyan ügyletek tárgyalása vagy intézése, amelyek célja áruk és technológia beszerzése, értékesítése vagy szolgáltatása egy harmadik országból egy más harmadik országba; vagy

ii.	harmadik országokban található áruk és technológia értékesítése vagy beszerzése egy más harmadik országba történő transzfer céljából.

c)   „szerződés vagy ügylet”: bármely ügylet bármilyen formában, bármilyen alkalmazandó jog vonatkozik rá, függetlenül attól, hogy egy vagy több szerződést vagy hasonló kötelezettségeket foglal-e magában ugyanazon vagy különböző felek közt; a „szerződés” magában foglal minden garanciát, különösen pénzügyi és viszontgaranciát, minden jogilag független és nem független hitelt, és bármely olyan kapcsolódó megállapodást, amely az ügyletből származik vagy azzal kapcsolatos;

d)   „hitelintézet”: a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hitelintézet, ideértve annak az Unió területén vagy azon kívül működő fiókjait;

e)   „az Unió vámterülete”: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (8) 3. cikkében, és a 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (9) meghatározott terület;

f)   „gazdasági források”: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszközök, amelyek nem minősülnek pénzeszköznek, de felhasználhatóak pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére;

g)   „pénzügyi szolgáltató”:

i.	a hitelintézettől eltérő vállalkozás, amelynek tevékenységi körébe a 2006/48/EK irányelv I. mellékletének 2–12., 14. és 15. pontjában felsorolt egy vagy több művelet elvégzése tartozik; ez magában foglalja a pénzváltási tevékenységeket is („bureaux de change”);

ii.	az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerint engedélyezett biztosítótársaság, amennyiben az az említett irányelvben meghatározott tevékenységet folytat;

iii.	a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

iv.	a részvényeit vagy befektetési jegyeit forgalmazó kollektív befektetési vállalkozás; vagy

v.

a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott biztosítási közvetítő, kivéve az irányelv 2. cikkének 7. pontjában említett közvetítőket életbiztosítások és más befektetési célú biztosítások közvetítése esetén;

ideértve az Unió területén vagy azon kívül működő fiókjait;

h)   „gazdasági források befagyasztása”: a gazdasági források pénzeszközök, termékek vagy szolgáltatások megszerzésére történő felhasználásának bármilyen módon történő megakadályozása, beleértve – nem kizárólagosan – azok eladását, bérbeadását, vagy jelzáloggal való megterhelését;

i)   „pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök minden olyan mozgásának, átutalásának, megváltoztatásának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve a velük való kereskedéseknek a megakadályozása, amelynek következtében a pénzeszközök mennyisége, összege, helye, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése vagy bármely egyéb tulajdonsága oly módon változna meg, hogy az lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, a portfóliókezelést is beleértve;

j)   „pénzeszközök”: mindenfajta pénzügyi eszköz és gazdasági előny, beleértve, de nem kizárólag a következőket:

k)   „áruk”: termékek, anyagok és felszerelések;

l)   „biztosítás”: olyan vállalkozás vagy kötelezettségvállalás, amelynek alapján egy vagy több természetes vagy jogi személy fizetés ellenében, valamely biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a vállalkozás által vagy a kötelezettségvállalásban meghatározott – kártérítést vagy vagyoni előnyt nyújt egy vagy több személy részére;

m)   „iráni személy, szervezet vagy szerv”:

i.	az iráni állam vagy annak bármely hatósága;

ii.	bármely, iráni lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy;

iii.	bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, amelynek székhelye Iránban található;

iv.	bármely, Irán területén vagy azon kívül lévő jogi személy, szervezet vagy szerv, amely közvetlenül vagy közvetve a fent említett személyek vagy szervek közül egy vagy több ellenőrzése alatt áll;

n)   „viszontbiztosítás”: az a tevékenység, amely egy biztosítási vállalkozás vagy egy másik viszontbiztosítási vállalkozás által engedményezett kockázatok elfogadásából áll, vagy a Lloyd's néven ismert biztosítóintézetek egyesülete esetében az a tevékenység, amely a Lloyd's bármely tagja által engedményezett kockázatoknak a Lloyd's néven ismert biztosítóintézetek egyesületétől különböző biztosítási vállalkozás vagy viszontbiztosítási vállalkozás általi elfogadásából áll;

o)   „szankcióbizottság”: az Egyesült Nemzetek Szövetsége Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) az 1737 (2006) ENSZ BT-határozat 18. pontja értelmében létrehozott bizottsága;

p)   „technikai segítségnyújtás”: javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz vagy bármely más technikai szolgáltatáshoz kapcsolódó bármilyen jellegű technikai támogatás, amely például oktatás, tanácsadás, képzés, szakmai ismeretek és készségek átadása, illetve tanácsadó szolgáltatás formájában valósul meg, és a szóbeli segítségnyújtást is magában foglalja;

q)   „az Unió területe”: a tagállamok területét magában foglaló terület, amelyre a Szerződés rendelkezéseit alkalmazni kell az abban meghatározott feltételekkel, beleértve a légterüket is;

r)   „pénzeszközök átutalása”: a megbízó nevében fizetési szolgáltatón keresztül, elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeg egy fizetési szolgáltatónál hozzáférhetővé váljon a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a megbízó és a kedvezményezett személye azonos vagy sem. A „megbízó”, a „kedvezményezett” és a „fizetési szolgáltató” kifejezések jelentése megegyezik a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) foglaltakkal;

s)   „követelés”: bármely, e rendelet hatálybalépését megelőzően vagy azt követően szerződés vagy ügylet végrehajtása alapján vagy ahhoz kapcsolódóan keletkezett követelés, akár jogi eljárásban érvényesítik, akár nem, mely különösen az alábbiakat foglalja magában:

II.   FEJEZET

EXPORT- ÉS IMPORTKORLÁTOZÁSOK

2. cikk

(1)   Tilos:

a)

az I. és a II. mellékletben felsorolt áruk és technológia közvetlenül vagy közvetve történő értékesítése, szolgáltatása, átadása vagy kivitele – függetlenül attól, hogy azok az Unióból származnak-e – bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználás céljából; illetve

b)

a III. mellékletben felsorolt, belső elnyomás céljából felhasználható felszerelések akár közvetlenül akár közvetve történő értékesítése, szolgáltatása, átadása vagy kivitele – függetlenül attól, hogy azok az Unióból származnak-e – bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználás céljából;

c)	az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) és a b) pontban említett tilalom megkerülése.

(2)   Az I. melléklet tartalmazza a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK rendeletben kettős felhasználású termékekként vagy technológiaként meghatározott árukat és technológiát, ideértve a szoftvereket is, kivéve az említett rendelet I. mellékletének 5. kategóriájában meghatározott árukat és technológiát, melyek nem szerepelnek a Nukleáris Szállítók Csoportja és a Rakétatechnológiai-ellenőrzési Rendszer jegyzékeiben.

(3)   A II. melléklet tartalmazza azokat az egyéb árukat és technológiákat, amelyek elősegíthetik Irán dúsítással, reproceszszálással vagy nehézvízzel kapcsolatos tevékenységeit, az atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztését, vagy olyan más kérdésekkel kapcsolatban folytatott tevékenységeket, amelyeket illetően a NAÜ aggodalmát fejezte ki vagy amelyeket megoldatlan kérdésnek minősített, ideértve az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság által meghatározottakat is.

(4)   Az I., a II. és a III. melléklet nem tartalmazza az Európai Unió közös katonai listáján (14) (közös katonai lista)szereplő árukat és technológiát.

3. cikk

(1)   Előzetesen engedélyeztetni kell a IV. mellékletben felsorolt áruk és technológia bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználás céljából közvetlenül vagy közvetve történő értékesítését, szolgáltatását, átadását vagy kivitelét, függetlenül attól, hogy ezen áruk és technológia az Unióból származnak-e.

(2)   Minden, az e cikk alapján engedélyköteles kivitelre vonatkozó engedélyt az exportőr székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai adnak ki, összhangban a 428/2009/EK rendelet 11. cikkében meghatározott részletes szabályokkal. Az engedély az Unió egész területére érvényes.

(3)   A IV. melléklet tartalmazza az I. és a II. mellékletben nem szereplő olyan árukat és technológiát, amelyek elősegíthetik a dúsítással, reprocesszálással vagy nehézvízzel kapcsolatos tevékenységeket, az atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztését vagy olyan más kérdésekkel kapcsolatban folytatott tevékenységeket, amelyeket illetően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) aggodalmát fejezte ki, vagy amelyeket megoldatlan kérdésnek minősített.

(4)   Az exportőrök a kiviteliengedély-kérelemhez szükséges minden vonatkozó információt kötelesek megadni az illetékes hatóságok részére.

(5)   A tagállamoknak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságai nem engedélyezik a IV. mellékletben szereplő áruk vagy technológia értékesítését, szolgáltatását, átadását vagy kivitelét, ha megalapozott indokokkal megállapítható, hogy az értékesítés, szolgáltatás, átadás vagy kivitel elősegítené az alábbi tevékenységek egyikét:

a)	Irán dúsítással, reprocesszálással vagy nehézvízzel kapcsolatos tevékenységei;

b)	atomfegyverek hordozórendszereinek Irán által történő fejlesztése; illetve

c)	egyéb, a NAÜ által aggodalmat keltőnek vagy megoldatlannak minősített kérdésekhez kapcsolódó tevékenységek Irán általi folytatása;

(6)   A tagállamoknak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságai az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett érvényteleníthetik, felfüggeszthetik, módosíthatják vagy visszavonhatják az általuk megadott kiviteli engedélyt.

(7)   Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága az engedély iránti kérelmet elutasítja, vagy az (5) bekezdésnek megfelelően érvénytelenít, felfüggeszt, lényegesen korlátoz vagy visszavon egy engedélyt, a tagállam értesíti erről a többi tagállamot és a Bizottságot, és megosztja velük a releváns információkat, betartva egyúttal a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendeletnek (15) az ilyen információ bizalmasságára vonatkozó rendelkezéseit.

(8)   Mielőtt egy tagállam az (5) bekezdéssel összhangban megadna egy olyan ügyletre vonatkozó engedélyt, amely lényegében ugyanolyan, mint amelyre vonatkozóan más tagállam vagy tagállamok az engedélyt megtagadták, és az a (6) és a (7) bekezdésben előírtaknak megfelelően még mindig érvényes, a szóban forgó tagállam konzultál azon tagállammal vagy tagállamokkal, amelyek az engedély megadását megtagadták. Ha e konzultációkat követően az érintett tagállam mégis úgy határoz, hogy az engedélyt megadja, úgy erről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot, rendelkezésre bocsátva a döntését indokoló valamennyi információt.

4. cikk

Tilos az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt áruk és technológia Iránból történő beszerzése, behozatala vagy szállítása, függetlenül attól, hogy az érintett cikk Iránból származik-e vagy sem.

5. cikk

(1)   Tilos:

a)

a közös katonai listán felsorolt árukkal és technológiával, a felsorolt áruk rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználásra;

b)

az I. és a II. mellékletben felsorolt árukkal és technológiával, vagy az I. és a II. mellékletben felsorolt áruk rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás vagy brókerszolgáltatás bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználásra;

c)	a III. mellékletben említett, belső elnyomás céljából felhasználható felszereléssel kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás vagy brókerszolgáltatás bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználásra;

d)

a közös katonai listán vagy az I., a II. és a III. mellékletben felsorolt árukkal és technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása – beleértve különösen az említett termékek értékesítésével, szolgáltatásával, átadásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást – bármely iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználásra;

e)	az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) – d) pontban említett tilalmak megkerülése.

(2)   Az alábbiak biztosításához az érintett tagállam illetékes hatóságának engedélye szükséges:

a)

a IV. mellékletben meghatározott árukkal és technológiával, valamint az ezen áruk rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával vagy használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás vagy brókerszolgáltatás bármely iráni személy, szervezet vagy szerv részére, illetve Iránban történő felhasználás céljából;

b)

a IV. mellékletben említett árukkal és technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi támogatás – beleértve különösen az említett termékek értékesítésével, szolgáltatásával, átadásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosításokat – bármely iráni természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználás céljából.

(3)   A tagállamoknak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságai a (2) bekezdésben említett ügyleteket nem engedélyezik, amennyiben megalapozott indokokkal megállapítható, hogy azok elősegítenék az alábbi tevékenységek egyikét:

a)	Irán dúsítással, reprocesszálással vagy nehézvízzel kapcsolatos tevékenységei;

b)	atomfegyverek hordozórendszereinek Irán által történő fejlesztése; vagy

c)	egyéb, a NAÜ által aggodalmat keltőnek vagy megoldatlannak minősített kérdésekhez kapcsolódó tevékenységek Irán általi folytatása.

6. cikk

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó:

a)

az I. melléklet B. részének hatálya alá eső áruk közvetlen vagy közvetett, a tagállamok területén keresztül történő átadására, amennyiben azokat Irán részére, vagy Iránban történő felhasználás céljára értékesítik, szállítják, adják át vagy exportálják olyan iráni könnyűvizes reaktor számára, melynek építése 2006 decembere előtt kezdődött;

b)	a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) technikai együttműködési programja által előírt ügyletekre;

c)	a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló 1993. évi párizsi egyezmény részes államainak kötelezettségeiből eredően az Irán részére vagy Iránban történő felhasználás céljára szállított, átadott árukra.

7. cikk

(1)   A tagállamoknak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezhetik a 2. cikk (1) bekezdésében említett árukkal és technológiával vagy az 5. cikk (1) bekezdésében említett segítségnyújtással vagy brókerszolgáltatással kapcsolatos ügyleteket, amennyiben – a c) pont alkalmazásának kivételével – megállapítják, hogy az ügylet egyértelműen nem járulna hozzá az Irán proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységeit támogató technológiák fejlesztéséhez, vagy az atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztéséhez, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezen áruk és technológia, segítségnyújtás, befektetés vagy brókerszolgáltatás élelmezési, mezőgazdasági, orvosi vagy egyéb humanitárius célokat szolgálnak, és feltéve hogy:

a)	az áruk vagy technológia szállításáról, illetve a segítségnyújtásról vagy brókerszolgáltatásról szóló szerződés megfelelő biztosítékokat tartalmaz a végfelhasználót illetően;

b)	Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett árukat vagy technológiát, illetve adott esetben a szóban forgó segítséget vagy brókerszolgáltatást nem használja a proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységekben vagy atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztésére; valamint

c)

azokban az esetekben, ahol az ügylet a Nukleáris Szállítók Csoportja és a Rakétatechnológia-ellenőrzési Rendszer jegyzékeiben szereplő árukra vagy technológiára vonatkozik, a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen megállapította, hogy az ügylet egyértelműen nem járul hozzá az Irán proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységeit támogató technológia fejlesztéséhez, vagy az atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztéséhez.

(2)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az engedély iránti kérelem elutasításáról.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a III. mellékletben említett árukkal és technológiával kapcsolatos ügyletekre vagy brókerszolgáltatásokra.

8. cikk

(1)   Tilos a VI. mellékletben felsorolt kulcsfontosságú berendezés vagy technológia akár közvetlenül, akár közvetve történő értékesítése, szolgáltatása, átadása vagy kivitele bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználás céljára.

(2)   A VI. melléklet tartalmazza az iráni kőolaj- és földgázipar alábbi kulcsfontosságú ágazatai számára nagy fontosságú berendezéseket és technológiát:

a)	nyersolaj- és földgázfeltárás;

b)	nyersolaj- és földgázkitermelés;

c)	finomítás;

d)	földgáz cseppfolyósítása.

(3)   A VI. melléklet nem tartalmazza a közös katonai listán vagy az I., a II. vagy a IV. mellékletben szereplő termékeket.

9. cikk

Tilos:

a)

a VI. mellékletben felsorolt kulcsfontosságú berendezésekkel és technológiával, vagy a VI. mellékletben felsorolt áruk rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás vagy brókerszolgáltatás bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználásra;

b)	a VI. mellékletben felsorolt kulcsfontosságú berendezésekkel és technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi segítség nyújtása bármilyen iráni személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Iránban történő felhasználás céljára;

c)	az olyan tevékenységekben folytatott tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) és a b) pontban említett tilalmak megkerülése.

10. cikk

A 8. és 9. cikkben megállapított tilalmak nem alkalmazandók azon ügyletekre, amelyeket az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött kereskedelmi szerződés vagy 2010. július 26. előtt megkötött, és 2010. július 26. előtt Iránban eszközölt befektetéshez kapcsolódó szerződés vagy megállapodás ír elő, továbbá nem érintik az ezekből eredő kötelezettségek teljesítését, feltéve hogy az ügyletben részt venni vagy segítséget nyújtani kívánó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv legalább 20 munkanappal korábban értesítette a székhelye szerinti tagállamnak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságait az ügyletről vagy a segítségnyújtásról.

III.   FEJEZET

BIZONYOS VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

11. cikk

(1)   Tilos:

a)	bármilyen pénzügyi kölcsön vagy hitel nyújtása a (2) bekezdésben említett bármely iráni személy, szervezet vagy szerv részére;

b)	részesedés szerzése vagy kiterjesztése a (2) bekezdésben említett bármely iráni személyben, szervezetben vagy szervben;

c)	közös vállalkozás létrehozása a (2) bekezdésben említett bármely iráni személlyel, szervezettel vagy szervvel;

d)	az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a), b) és c) pontban említett tilalmak megkerülése.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmak minden olyan iráni személyre, szervezetre vagy szervre alkalmazandók, amely részt vesz az alábbiak bármelyikében:

a)	a közös katonai listán vagy az I. vagy a II. mellékletben felsorolt áruk vagy technológia előállítása;

b)	a III. mellékletben felsorolt, belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések előállítása;

c)	nyersolaj és földgáz feltárása vagy kitermelése, üzemanyag finomítása vagy földgáz cseppfolyósítása.

(3)   Kizárólag a (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a)   „nyersolaj és földgáz feltárása”: magában foglalja a nyersolaj- és a földgázkészletek kutatását, feltárását és kezelését is, továbbá az e készletekkel kapcsolatos geológiai szolgáltatásokat;

b)   „nyersolaj és földgáz kitermelése”: magában foglalja a tranzitcélú vagy a közvetlen összeköttetésben lévő vezetékhálózatokba való eljuttatás céljából történő nagybani földgázszállítási szolgáltatásokat is;

c)   „finomítás”: az üzemanyagok végső értékesítése céljából történő feldolgozás, kondicionálás vagy előkészítés.

(4)   Tilos együttműködés kialakítása a (3) bekezdés b) pontjában említett földgázszállításban részt vevő iráni személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel.

(5)   A (4) bekezdés alkalmazásában az együttműködés a következőket jelenti:

a)	a közvetlenül Irán területére vagy területéről történő földgázszállításra szolgáló integrált vagy irányított ellátási láncok beruházási költségeinek megosztása; és

b)	közvetlen együttműködés az Irán területén lévő vagy az ezekkel közvetlen összeköttetésben álló cseppfolyósítottföldgáz-üzemekbe történő beruházás céljából.

12. cikk

(1)   A IV. mellékletben felsorolt áruk vagy technológia előállításában részt vevő iráni személybe, szervezetbe vagy szervbe történő, a 11. cikk (1) bekezdésében említett ügyleteken keresztüli befektetés az érintett tagállam illetékes hatósága általi engedélyezés tárgyát képezi.

(2)   A tagállamoknak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említett ügyleteket nem engedélyezik, amennyiben megalapozott indokokkal megállapítható, hogy azok elősegítenék az alábbi tevékenységek egyikét:

a)	Irán dúsítással, reprocesszálással vagy nehézvízzel kapcsolatos tevékenységei;

b)	atomfegyverek hordozórendszereinek Irán által történő fejlesztése; illetve

c)	egyéb, a NAÜ által aggodalmat keltőnek vagy megoldatlannak minősített kérdésekhez kapcsolódó tevékenységek Irán általi folytatása.

13. cikk

A 11. cikk (2) bekezdésének (a) pontjától eltérve a tagállamoknak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetnek egy a 11. cikk (1) bekezdésében említett ügyleteken keresztüli befektetést, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az iráni személy, szervezet vagy szerv kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett áruk vagy technológia tekintetében megfelelő biztosítékokat alkalmaz a végfelhasználót illetően;

b)	Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett árukat vagy technológiát nem használja a proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységekben vagy atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztésére; valamint

c)

azokban az esetekben, ahol a befektetés a Nukleáris Szállítók Csoportja és a Rakétatechnológia-ellenőrzési Rendszer jegyzékeiben szereplő áru vagy technológia előállításában részt vevő iráni személybe, szervezetbe vagy szervbe irányul, a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen megállapította, hogy az ügylet egyértelműen nem járul hozzá az Irán proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységeit támogató technológia fejlesztéséhez, vagy az atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztéséhez.

14. cikk

A 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó a pénzügyi kölcsönök és hitelek nyújtására vagy részesedés szerzésére vagy kiterjesztésére, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)	az ügyletet egy 2010. július 26-át megelőzően megkötött megállapodás vagy szerződés írja elő; valamint

b)	az illetékes hatóságot legalább 20 munkanappal korábban tájékoztatták az adott megállapodásról vagy szerződésről.

15. cikk

Tilos:

a)

megállapodás megkötésével vagy bármilyen más módon elfogadni vagy jóváhagyni azt, hogy egy vagy több iráni személy, szervezet vagy szerv az alábbi tevékenységek bármelyikével foglalkozó vállalkozásnak pénzügyi kölcsönt vagy hitelt nyújtson, vagy abban részesedést szerezzen vagy azt kiterjessze, illetve azzal közös vállalkozást hozzon létre: i. uránbányászat; ii. urándúsítás és urán reprocesszálása; iii. a Nukleáris Szállítók Csoportja és a Rakétatechnológia-ellenőrzési Rendszer jegyzékeiben szereplő áruk vagy technológia előállítása.

b)	az olyan tevékenységekben folytatott tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) pontban említett tilalom megkerülése.

IV.   FEJEZET

PÉNZESZKÖZÖK ÉS GAZDASÁGI FORRÁSOK BEFAGYASZTÁSA

16. cikk

(1)   A VII. mellékletben felsorolt személyekhez, szervezetekhez és szervekhez tartozó, azok tulajdonában vagy birtokában lévő, illetve az általuk ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági forrást be kell fagyasztani. A VII. melléklet azon személyeket, szervezeteket és szerveket tartalmazza, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság az 1737 (2006) ENSZ BT-határozat 12. pontjával, az 1803 (2008) ENSZ BT-határozat 7. pontjával, vagy az 1929 (2010) ENSZ BT-határozat 11., 12. vagy 19. pontjával összhangban jegyzékbe vett.

(2)   A VIII. mellékletben felsorolt személyekhez, szervezetekhez és szervekhez tartozó, azok tulajdonában vagy birtokában lévő, illetve az általuk ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági forrást be kell fagyasztani. A VIII. melléklet azon természetes és jogi személyeket, szervezeteket és szerveket tartalmazza, amelyekre a VII. melléklet nem vonatkozik, és amelyek a 2010/413/KKBP tanácsi határozat 20. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően úgy minősülnek, mint amelyek:

a)

Irán proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységeiben vagy az atomfegyverek hordozóeszközeinek Irán általi fejlesztésében – többek között a tiltott áruk és technológiák beszerzésében való részvétel által – közreműködnek, azzal közvetlen kapcsolatban állnak vagy ahhoz támogatást biztosítanak, illetve ilyen személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek – akár törvénytelen módon is – a tulajdonában vagy az ellenőrzése alatt állnak, vagy ezek nevében vagy utasítására járnak el;

b)

olyan természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, amelyek segítséget nyújtanak egy jegyzékbe vett személynek, szervezetnek vagy szervnek az e rendeletben, a 2010/413/KKBP tanácsi határozatban vagy az ENSZ BT 1737 (2006), az ENSZ BT 1747 (2007), az ENSZ BT 1803 (2008) és az ENSZ BT 1929 (2010) sz. határozatban foglalt rendelkezések megkerüléséhez vagy megsértéséhez;

c)	az Iszlám Forradalmi Gárda magas rangú tagjai, vagy az Iszlám Forradalmi Gárda, illetve annak egy vagy több magas rangú tagja tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

d)

az Iráni Iszlám Köztársaság Tengerhajózási Társasága (IRISL) tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló jogi személyek, szervezetek vagy szervek. Az IRISL és az IRISL tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, jegyzékbe vett szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztására vonatkozó kötelezettségnek megfelelően a tagállamok kikötőiben tilos az IRISL vagy az említett szervezetek tulajdonában lévő vagy az általuk bérelt hajók rakományának ki- és berakodása. Ez a tilalom nem akadályozza az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződések teljesítését. Az IRISL és az IRISL tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, jegyzékbe vett szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztására irányuló kötelezettségbe nem tartozik bele az ezen szervezetek tulajdonában lévő hajók, illetve az általuk szállított rakomány feltartóztatása vagy lefoglalása, amennyiben a rakomány harmadik fél tulajdona, továbbá az általuk szerződtetett személyzet őrizetbe vétele.

(3)   A VII. és VIII. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára vagy javára, közvetlenül vagy közvetetten, semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági forrás nem bocsátható rendelkezésre.

(4)   Tilos olyan tevékenységben tudatosan és szándékosan részt venni, amelynek közvetlen vagy közvetett célja, illetve hatása az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intézkedések megkerülése.

(5)   A VII. és VIII. melléklet tartalmazza az adott személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének okait, amelyeket a VII. melléklet vonatkozásában a Biztonsági Tanács vagy a szankcióbizottság határoz meg.

(6)   A VII. és VIII. melléklet tartalmazza továbbá az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek azonosításához szükséges adatokat (amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak); a VII. melléklet vonatkozásában ezeket az adatokat a Biztonsági Tanács és a szankcióbizottság közli. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet a név – beleértve az álneveket is –, a születési hely és idő, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma, a nem, a cím (amenynyiben ismert), valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek vagy szervek esetében ilyen adat lehet a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely. A VII. melléklet tartalmazza továbbá a Biztonsági Tanács vagy a szankcióbizottság általi jegyzékbe vétel időpontját.

17. cikk

A 16. cikktől eltérve a tagállamoknak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken megadott illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a pénzeszközök vagy gazdasági források bíróság, hatóság vagy választottbíróság által elrendelt zálogjog vagy meghozott határozat hatálya alá tartoznak, amely zálogjog vagy határozat keletkezésének ideje megelőzi azt az időpontot, amelyen a 16. cikkben említett személyeket, szervezeteket vagy szerveket a szankcióbizottság, a Biztonsági Tanács vagy a Tanács jegyzékbe vette;

b)

a pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat kizárólag ilyen zálogjoggal biztosított vagy ilyen határozatban érvényesként elismert követelések teljesítésére fogják használni, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogaira vonatkozó alkalmazandó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a zálogjog vagy a határozat nem a VII. vagy a VIII. mellékletben felsorolt valamely személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja;

d)	a zálogjog vagy a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével; valamint

e)	amennyiben a 16. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, a zálogjogról vagy a határozatról a tagállam értesítette a szankcióbizottságot.

18. cikk

A 16. cikktől eltérve és feltéve, hogy egy kifizetés a VII. vagy a VIII. mellékletben felsorolt valamely személy, szervezet vagy szerv által kötött olyan szerződés vagy megállapodás, illetve az adott személy, szervezet vagy szerv részéről létrejött kötelezettség alapján válik esedékessé, amelyet az adott személynek, szervezetnek vagy szervnek a szankcióbizottság, a Biztonsági Tanács vagy a Tanács általi jegyzékbe vétele előtt kötöttek meg vagy amely ezen időpont előtt keletkezett, az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)

az érintett illetékes hatóság megállapította az alábbiakat: i. a pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat a VII. vagy a VIII. mellékletben szereplő valamely személy, szervezet vagy szerv részéről történő kifizetésre kell felhasználni; ii. a szerződés, megállapodás vagy kötelezettség nem segíti elő az I., II., III. és VI. mellékletben felsorolt áruk és technológiák előállítását, értékesítését, beszerzését, átadását, kivitelét, behozatalát, szállítását vagy felhasználását; valamint iii. a kifizetés nem sérti a 16. cikk (3) bekezdését;

b)

amennyiben a 16. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, az érintett tagállam értesítette a szankcióbizottságot arról, hogy a fentieket megállapította, továbbá hogy szándékában áll megadni az engedélyt, és a szankcióbizottság ezen intézkedés ellen az értesítést követő tíz munkanapon belül nem emelt kifogást; valamint

c)	amennyiben a 16. cikk (2) bekezdése alkalmazandó, az érintett tagállam az engedélyezés előtt legalább két héttel értesítette a többi tagállamot és a Bizottságot a fentiek megállapításáról, valamint hogy szándékában áll megadni az engedélyt.

19. cikk

(1)   A 16. cikktől eltérve, az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a)

az érintett illetékes hatóság megállapította, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági források: i. a VII. vagy a VIII. mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek – beleértve az élelmiszereket, a lakásbérleti díjakat vagy jelzálogkölcsön-részleteket, a gyógyszereket és az orvosi ellátást, az adókat, a biztosítási díjakat és a közüzemi díjakat; ii. kizárólag jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerülő, ésszerű mértékű szakértői díjak kifizetését, illetve azzal kapcsolatos kiadások megtérítését szolgálják; vagy iii. kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, illetve szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak; valamint

b)

amennyiben az engedély a VII. mellékletben felsorolt valamely személyre, szervezetre vagy szervre vonatkozik, az érintett tagállam értesítette a szankcióbizottságot a fentiek megállapításáról és az engedélyezésre irányuló szándékáról, és a szankcióbizottság ezen intézkedés ellen az értesítést követő öt munkanapon belül nem emelt kifogást.

(2)   A 16. cikktől eltérve az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes tagállami hatóságok engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását, illetve rendelkezésre bocsátását, amennyiben megállapították, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági források olyan iráni könnyűvizes reaktorba szánt áruk kifizetéséhez vagy átadásához, illetve kapcsolódó rendkívüli kiadásokhoz szükségesek, melynek építése 2006 decembere előtt kezdődött, vagy a 6. cikk b) és c) pontjában említett árukkal kapcsolatban szükségesek, feltéve hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	amennyiben az engedély a VII. mellékletben felsorolt valamely személyre, szervezetre vagy szervre vonatkozik, a tagállam értesítette a szankcióbizottságot a fentiek megállapításáról, és azt a bizottság jóváhagyta; valamint

b)

amennyiben az engedély a VIII. mellékletben felsorolt valamely személyre, szervezetre vagy szervre vonatkozik, az érintett illetékes hatóság legalább két héttel az engedély kiadása előtt értesítette a tagállamok többi illetékes hatóságát és a Bizottságot azon indokokról, amelyek alapján úgy ítéli meg, hogy egy engedélyt meg kell adni.

(3)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) vagy (2) bekezdés alapján megadott valamennyi engedélyről.

20. cikk

(1)   A 16. cikk (3) bekezdése nem akadályozza a pénzügyi szolgáltatókat vagy hitelintézeteket abban, hogy átutalt pénzöszszegeket írjanak jóvá a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek befagyasztott számláira, amennyiben a jóváírt összegek szintén befagyasztásra kerülnek. A pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen ügyletekről.

(2)   A 16. cikk (3) bekezdése nem vonatkozik a befagyasztott számlák alábbi növekményeire:

a)	ezen számlák kamatai vagy egyéb jövedelmei; vagy

b)

olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azon időpont előtt kötöttek, vagy amelyek azon időpont előtt keletkeztek, amelyen a szankcióbizottság, a Biztonsági Tanács vagy a Tanács a 16. cikkben említett személyeket, szervezeteket vagy szerveket jegyzékbe vette;

feltéve, hogy a 16. cikk (1) vagy (2) bekezdésével összhangban valamennyi ilyen kamatot vagy egyéb hozamot és kifizetést befagyasztottak.

(3)   Ez a cikk nem értelmezhető úgy, mint amely lehetőséget ad a 21. cikkben említett pénzeszközök átutalásának engedélyezésére.

V.   FEJEZET

PÉNZESZKÖZÖK ÁTUTALÁSÁRA ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

21. cikk

(1)   A pénzeszközöknek az iráni személyek, szervezetek vagy szervek részéről illetve részére történő átutalását az alábbi módon kell végrehajtani:

a)

az élelmiszerekkel, egészségüggyel, orvosi felszerelésekkel kapcsolatos, valamint humanitárius célokat szolgáló átutalásokhoz nincs szükség előzetes engedélyezésre. Amennyiben az összeg meghaladja a 10 000 EUR-t vagy annak megfelelő összeget, az átutalásról előzetesen írásban értesíteni kell az V. mellékletben felsorolt webhelyeken megadott illetékes tagállami hatóságokat;

b)

a 40 000 EUR összeghatár alatti egyéb átutalásokhoz nincs szükség előzetes engedélyezésre. Amennyiben az összeg meghaladja a 10 000 EUR-t vagy annak megfelelő összeget, az átutalásról előzetesen írásban értesíteni kell az V. mellékletben felsorolt webhelyeken megadott illetékes tagállami hatóságokat;

c)	minden egyéb, 40 000 EUR-t vagy annak megfelelő összeget meghaladó átutaláshoz szükség van az V. mellékletben felsorolt webhelyeken megadott illetékes tagállami hatóságok előzetes engedélyére.

(2)   Ezek a rendelkezések attól függetlenül alkalmazandók, hogy az átutalásra egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak látszó műveletben kerül sor.

(3)   A pénzeszközöknek egy iráni személy, szervezet vagy szerv részére történő átutalásával kapcsolatos értesítéseket és engedélykérelmeket az 1. cikk r) pontjában említett megbízó fizetési szolgáltatójának vagy annak nevében kell benyújtani annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz, ahol az átutalás végrehajtására irányuló eredeti megbízást megtették.

A pénzeszközöknek egy iráni személy, szervezet vagy szerv részéről történő átutalásával kapcsolatos értesítéseket és engedélykérelmeket az 1. cikk r) pontjában említett kedvezményezett fizetési szolgáltatójának vagy annak nevében kell benyújtani a kedvezményezett lakóhelye, illetve székhelye vagy a fizetési szolgáltató székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

Ha a megbízó vagy a kedvezményezett fizetési szolgáltatója nem tartozik a 39. cikk hatálya alá, az értesítéseket és engedélykérelmeket a megbízónak vagy a kedvezményezettnek kell benyújtania a lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(4)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az V. mellékletben felsorolt webhelyeken megadott illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezik a 40 000 EUR vagy annál magasabb összegű átutalást, kivéve ha megalapozott indokokkal megállapítható, hogy a kérelmezett átutalás elősegítené a következő tevékenységek valamelyikét:

a)	Irán dúsítással, reprocesszálással vagy nehézvízzel kapcsolatos tevékenységei;

b)	atomfegyverek hordozórendszereinek Irán által történő fejlesztése;

c)	egyéb, a NAÜ által aggodalmat keltőnek vagy megoldatlannak minősített kérdésekhez kapcsolódó tevékenységek Irán általi folytatása; vagy

d)

8., a 9. és a 11. cikkben említett, a nyersolaj és földgáz feltárásához, a nyersolaj és földgáz kitermeléséhez, a finomításhoz vagy a földgáz cseppfolyósításához kapcsolódó tiltott tevékenységek iráni személy, szervezet vagy szerv általi folytatása. Az illetékes hatóság az engedélykérelmek elbírálásáért díjat számíthat fel. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az illetékes hatósághoz írásban engedélyezési kérelmet nyújtottak be, és az illetékes hatóság négy héten belül nem emelt írásban kifogást az átutalást illetően. Ha a kifogás emelésére egy folyamatban levő vizsgálat miatt került sor, az illetékes hatóságnak ezt jeleznie kell és határozatát minél hamarabb közölnie kell. Az illetékes hatóságnak kellő időben, közvetlenül vagy közvetve hozzá kell tudni férnie a vizsgálat lefolytatásához szükséges pénzügyi, igazgatási és bűnüldözési információkhoz. Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az engedély iránti kérelem elutasításáról.

(5)   Ez a cikk nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az átutalást a 13., a 17., a 18., a 19., vagy a 20. cikk alapján engedélyezték.

22. cikk

(1)   Az Iránban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatók és hitelintézetek 39. cikk hatálya alá tartozó fiókjainak és leányvállalatainak egy adott pénzátutalás elvégzését vagy fogadását követő öt munkanapon belül értesíteniük kell a székhelyük szerinti tagállamnak az V. mellékletben említett webhelyeken megadott illetékes hatóságát minden általuk végzett vagy fogadott pénzátutalásról, a felek nevéről, valamint az ügylet összegéről és időpontjáról. Ha rendelkezésre áll erre vonatkozó információ, az értesítésben fel kell tüntetni az ügylet jellegét, továbbá adott esetben az ügylet tárgyát képező áruk jellegét, és mindenekelőtt közölni kell azt, hogy az e rendelet I., II., III., IV. vagy VI. mellékletének hatálya alá tartozó árukról van-e szó, valamint – amennyiben az áruk kivitele engedélyköteles – fel kell tüntetni a vonatkozó engedély számát.

(2)   Az információcserére vonatkozó megállapodásoktól függően és azokkal összhangban az értesítést kapó illetékes hatóságoknak – ha szükséges – haladéktalanul továbbítaniuk kell ezeket az adatokat az ilyen ügyletekben érintett másik fél lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai részére, minden olyan ügylet megakadályozása érdekében, amely elősegítheti a proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységeket vagy az atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztését.

23. cikk

(1)   A 39. cikk hatálya alá tartozó hitelintézeteknek és pénzügyi szolgáltatóknak a (2) bekezdésben hivatkozott hitelintézetekkel és pénzügyi szolgáltatókkal folytatott tevékenységük során, valamint annak elkerülése érdekében, hogy e tevékenységük hozzájáruljon a proliferációs veszéllyel járó nukleáris tevékenységekhez vagy az atomfegyverek hordozóeszközeinek fejlesztéséhez:

a)	többek között ügyfél-átvilágítási programjaik révén, valamint a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kötelezettségeik keretében folyamatosan felügyelniük kell a számlaműveleteket;

b)	elő kell írniuk a fizetési megbízások valamennyi olyan adatmezőjének kitöltését, amely az adott ügylet megbízójával és kedvezményezettjével kapcsolatos; amennyiben nem adják meg ezeket az adatokat, az ügylet végrehajtását el kell utasítaniuk;

c)	öt éven keresztül meg kell őrizniük az ügyletekre vonatkozó minden nyilvántartást, és kérésre ezeket a nemzeti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk;

d)

ha feltételezik, illetve alapos okuk van feltételezni, hogy a pénzeszközök a proliferáció finanszírozásához kapcsolódnak, az 5. és a 16. cikk sérelme nélkül azonnal jelentést kell tenniük e gyanúról a pénzügyi információs egységnek, vagy bármely egyéb, az érintett tagállam által kijelölt, az V. mellékletben felsorolt webhelyeken megadott illetékes hatóságnak. A pénzügyi információs egység vagy az egyéb ilyen illetékes hatóság olyan nemzeti központként működik, amely fogadja és elemzi azokat a gyanús ügyletekről szóló jelentéseket, amelyek esetlegesen a proliferáció finanszírozásával lehetnek kapcsolatosak. A pénzügyi információs egységnek vagy az ilyen egyéb illetékes hatóságnak kellő időben, közvetlenül vagy közvetve hozzá kell férnie a feladatai megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz, beleértve a gyanús ügyletekről szóló jelentések elemzését is.

A hitelintézetekre és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó fenti követelmények kiegészítik a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből és a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) végrehajtásából származó fennálló kötelezettségeket.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók azon tevékenységeire vonatkoznak, amelyeket az alábbiakkal folytatnak:

a)	az iráni székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók, ideértve az Iráni Központi Bankot is;

b)	az Iránban székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és pénzügyi szolgáltatóknak a 39. cikk hatálya alá tartozó fiókjai és leányvállalatai;

c)	az Iránban székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és pénzügyi szolgáltatóknak a 39. cikk hatálya alá nem tartozó fiókjai és leányvállalatai;

d)	azon hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók, amelyek székhelye nem Iránban található, de amelyek iráni lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező személyek és szervezetek ellenőrzése alatt állnak.

24. cikk

(1)   A 39. cikk hatálya alá tartozó hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók számára tilos a következő tevékenységek bármelyike:

a)	új bankszámla nyitása iráni székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál – ideértve az Iráni Központi Bankot is –, illetve a 23. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál;

b)	új levelezőbanki kapcsolat kialakítása iráni székhellyel rendelkező hitelintézettel vagy pénzügyi szolgáltatóval – ideértve az Iráni Központi Bankot is –, illetve a 23. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézettel vagy pénzügyi szolgáltatóval;

c)	új képviseleti iroda nyitása, illetve új fiók vagy leányvállalat létrehozása Iránban;

d)	új közös vállalkozás létrehozása iráni székhellyel rendelkező hitelintézettel vagy pénzügyi szolgáltatóval – ideértve az Iráni Központi Bankot is –, illetve a 23. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézettel vagy pénzügyi szolgáltatóval.

(2)   Tilos:

a)

engedélyt adni arra, hogy iráni székhellyel rendelkező hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató – ideértve az Iráni Központi Bankot is –, illetve a 23. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató az Unió területén képviseleti irodát nyisson, illetve fiókot vagy leányvállalatot hozzon létre;

b)

iráni székhellyel rendelkező hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató – ideértve az Iráni Központi Bankot is –, illetve a 23. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára vagy nevében olyan megállapodások megkötése, amelyek célja az Unió területén képviseleti iroda nyitása, illetve fiók vagy leányvállalat alapítása;

c)

engedélyt adni iráni székhellyel rendelkező hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató – ideértve az Iráni Központi Bankot is –, illetve a 23. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató képviseleti irodája, fiókja vagy leányvállalata számára hitelintézeti tevékenység megkezdésére és folytatására, vagy bármely más, előzetes engedélyhez kötött tevékenységre, amennyiben a képviseleti iroda, fiók vagy leányvállalat nem működött 2010. július 26-át megelőzően;

d)	részesedés szerzése vagy kiterjesztése, vagy bármilyen más tulajdoni érdekeltség szerzése a 39. cikk hatálya alá tartozó hitelintézetben vagy pénzügyi szolgáltatóban a 23. cikk (2) bekezdésében említett hitelintézetek vagy pénzügyi szolgáltatók által.

25. cikk

Tilos:

a)

2010. július 26-a után kibocsátott állami kötvényeket vagy államilag garantált kötvényeket közvetlenül vagy közvetve értékesíteni vagy beszerezni a következő szereplők bármelyikének vagy bármelyikétől: i. Irán vagy annak kormánya, iráni állami szervek, vállalkozások és ügynökségek; ii. iráni székhellyel rendelkező hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató – ideértve az Iráni Központi Bankot is –, illetve a 23. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató; iii. az i. vagy ii. pontban említett jogi személy, szervezet vagy szerv nevében vagy utasítására eljáró természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv; iv. az i., ii. vagy iii. pontban említett személy, szervezet vagy szerv tulajdonában lévő vagy általa ellenőrzött jogi személy, szervezet vagy szerv;

b)	az a) pontban említett személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek 2010. július 26-a után kibocsátott állami kötvényekkel vagy államilag garantált kötvényekkel kapcsolatos brókerszolgáltatást nyújtani;

c)	az a) pontban említett személyek, szervezetek vagy szervek segítése állami kötvények vagy államilag garantált kötvények kibocsátásában brókerszolgáltatások nyújtásával, reklámtevékenységgel vagy az ilyen kötvényekhez kapcsolódó bármely egyéb szolgáltatással.

26. cikk

(1)   Tilos:

a)

biztosítást vagy viszontbiztosítást nyújtani a következőknek: i. Irán vagy annak kormánya, iráni állami szervek, vállalkozások és ügynökségek; ii. iráni személyek, szervezetek vagy szervek, kivéve a természetes személyeket; vagy iii. az i. vagy ii. pontban említett jogi személyek, szervezetek vagy szervek nevében vagy utasítására eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	az olyan tevékenységekben folytatott tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) pontban említett tilalom megkerülése.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja nem vonatkozik az Európai Unióban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező iráni személyek, szervezetek és szervek számára nyújtott kötelező vagy felelősségbiztosításra.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja nem vonatkozik a magánszemélyek számára nyújtott biztosításra, többek között a beteg- vagy utasbiztosításra – a VII. és VIII. mellékletben felsorolt személyek kivételével – és a kapcsolódó viszontbiztosításra.

Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja nem akadályozza biztosítás vagy viszontbiztosítás nyújtását olyan hajó, légi jármű vagy jármű tulajdonosa számára, amelyet az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában említett, a VII. és VIII. mellékletben nem szereplő személy, szervezet vagy szerv bérel.

Az (1) bekezdés a) pontja iii. alpontjának alkalmazásában egy személy, szervezet vagy szerv nem tekintendő úgy, hogy az i. és a ii. alpontban említett személyek, szervezetek vagy szervek utasítására jár el, amennyiben ez az utasítás az iráni felségvizek vagy légtér területén hajók ideiglenes jellegű kikötésére, ki- és berakodására vagy biztonságos áthaladására, vagy légi járművek ideiglenes jellegű leszállására, ki- és berakodására vagy biztonságos áthaladására irányul.

(4)   E cikk megtiltja az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött biztosítási vagy viszontbiztosítási megállapodások meghosszabbítását vagy megújítását, de – a 16. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – nem tiltja a hatálybalépés dátuma előtt megkötött megállapodások teljesítését.

VI.   FEJEZET

A KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

27. cikk

(1)   Az olyan áruk és technológiák átadásának megakadályozása érdekében, amelyek a közös katonai listán szerepelnek, illetve amelyek szolgáltatását, értékesítését, átadását kivitelét vagy behozatalát e rendelet tiltja, az érintett tagállam illetékes vámhatóságai számára érkezés, illetve indulás előtt tájékoztatást kell adni az Irán területéről az Unió vámterületére, illetve az Unió vámterületéről Irán területére szállított áruk tekintetében.

(2)   Az érkezést és az indulást megelőző tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályokra – különösen az információt szolgáltató személyt, a betartandó határidőket és a kívánt adatokat illetően – a 2913/92/EGK rendeletben, valamint a 2454/93/EGK rendeletben foglalt, a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatokat, valamint a vámáru-nyilatkozatokat érintő rendelkezésekben meghatározott szabályok érvényesek.

(3)   Annak a személynek, aki a (2) bekezdésben említett információt szolgáltat, nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy az áruk szerepelnek-e a közös katonai listán vagy azok e rendelet hatálya alá tartoznak-e, illetve amennyiben az áruk kivitele engedélyhez kötött, részletesen be kell mutatniuk a megadott kiviteli engedélyt.

(4)   A belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot és a (3) bekezdésben említett további kötelező elemeket 2010. december 31-ig írásban, kereskedelmi, kikötői vagy szállítási adatok felhasználásával lehet benyújtani, amennyiben ezen adatok tartalmazzák a szükséges részletességű információt.

(5)   2011. január 1-jétől az e cikkben említett, előírt kiegészítő információkat az adott esetnek megfelelően írásos formában, illetve vámáru-nyilatkozaton kell benyújtani.

28. cikk

(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről iráni személy, szervezet vagy szerv közvetett vagy közvetlen tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló hajók üzemanyaggal való ellátása, ellátmányozása vagy bármely más módon történő kiszolgálása, amennyiben a szolgáltatók olyan – többek között az illetékes vámhatóságoktól a 27. cikkben említett érkezés és indulás előtti tájékoztatás alapján kapott – információk birtokában vannak, amelyek alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a hajók olyan árukat szállítanak, amelyek szerepelnek a közös katonai listán, vagy amelyek szolgáltatása, értékesítése, átadása vagy kivitele e rendelet értelmében tilos, kivéve, ha a szolgáltatás nyújtása humanitárius okokból szükséges.

(2)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről iráni személy, szervezet vagy szerv közvetett vagy közvetlen tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló teherszállító légi járművek számára műszaki és karbantartási szolgáltatások nyújtása, amennyiben a szolgáltatók olyan – többek között az illetékes vámhatóságoktól a 27. cikkben említett érkezés és indulás előtti tájékoztatás alapján kapott – információk birtokában vannak, amelyek alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a teherszállító légi jármű olyan árukat szállít, amelyek szerepelnek a közös katonai listán, vagy amelyek szolgáltatása, értékesítése, átadása vagy kivitele e rendelet értelmében tilos, kivéve, ha a szolgáltatás nyújtása humanitárius okokból szükséges.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tilalmak addig alkalmazandók, amíg a rakományt nem ellenőrizték és szükség esetén le nem foglalták vagy el nem távolították.

Az ilyen lefoglalás és eltávolítás költségei – a nemzeti jogszabályokkal vagy az illetékes hatóság döntésével összhangban – az importőrt terhelik, avagy behajthatók a jogellenes szolgáltatás, értékesítés, átadás vagy kivitel megkísérléséért felelős bármely más személytől vagy szervezettől is.

VII.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

(1)   Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú követelések, amelyek teljesítését a 423/2007/EK rendeletben vagy az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben befolyásolnák, ideértve a kártérítési vagy egyéb hasonló jellegű követeléseket, mint például beszámítási követelést vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelést, különösen pénzügyi garancia vagy viszontgarancia kifizetésére vagy meghosszabbítására irányuló bármilyen követelés, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

a)	a VII. és a VIII. mellékletben felsorolt személyek, szervezetek vagy testületek;

b)	egyéb iráni személyek, szervezetek vagy szervek, ideértve az iráni kormányt is;

c)	az a) és b) pontban említett személyeken, szervezeteken vagy szerveken keresztül, illetve a nevükben eljáró személyek, szervezetek vagy szervek.

(2)   Valamely szerződés vagy ügylet teljesítését a 423/2007/EK rendelet vagy az ezen rendelet által megállapított intézkedések által érintettnek kell tekinteni, ha a követelés keletkezése vagy tartalma ezekre az intézkedésekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető.

(3)   Egy követelés érvényesítésére vonatkozó bármely eljárás során a követelést érvényesíteni kívánó személyre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy a követelés teljesítését nem tiltja az (1) bekezdés.

(4)   Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a szerződéses kötelezettségek nemteljesítésének jogszerűségére irányuló bírósági felülvizsgálathoz való jogát a 423/2007/EK rendelettel vagy e rendelettel összhangban.

30. cikk

A 8. és a 9. cikk, a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja, valamint a 21. és a 26. cikk alkalmazásában azok a szervek, szervezetek vagy jogtulajdonosok, amelyekkel egy nem iráni szuverén kormány eredetileg az e rendelet hatálybalépését megelőzően termelésmegosztási egyezményt kötött, nem tekintendők iráni személynek, szervezetnek vagy szervnek. Ilyen esetekben és a 8. cikkel összefüggésben a VI. mellékletben felsorolt kulcsfontosságú berendezések vagy technológiák értékesítésével, szolgáltatásával, átadásával vagy kivitelével kapcsolatban a tagállam illetékes hatósága a végfelhasználót illetően megfelelő biztosítékokat kérhet bármely szervtől vagy szervezettől.

31. cikk

(1)   A tájékoztatásról, a bizalmas kezelésről és a szakmai titoktartásról szóló alkalmazandó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek kötelesek:

a)

a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállamnak az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságai részére haladéktalanul megadni minden olyan információt, amely elősegíti e rendelet betartását, például a 16. cikknek megfelelően befagyasztott számlákra és pénzösszegekre vonatkozó információt, és ezt az információt közvetlenül vagy a tagállamokon keresztül továbbítani a Bizottságnak;

b)	együttműködni az V. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett illetékes hatóságokkal ezen információk ellenőrzésében.

(2)   A Bizottságnak minden hozzá közvetlenül beérkezett további információt az érintett tagállam rendelkezésére kell bocsátania.

(3)   Minden, az e cikkel összhangban adott vagy kapott információt kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre azt adták vagy kapták.

32. cikk

(1)   A pénzeszközök vagy gazdasági források befagyasztása, illetve a pénzeszközök vagy gazdasági források rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben e döntést jóhiszeműen hozták, abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után a végrehajtó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, illetve ezek igazgatói vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági források befagyasztása vagy visszatartása gondatlanság eredménye.

(2)   Az e rendeletben megállapított tilalmak semmilyen felelősséget nem rónak az érintett természetes vagy jogi személyekre vagy szervezetekre, amennyiben nem tudtak arról, és nem volt alapos okuk arra gyanakodni, hogy tevékenységükkel ezen tilalmakat megszegik.

(3)   A 21., 22. és 23. cikkben említett információnak az e rendelet hatálya alá tartozó intézmény vagy személy általi, illetve egy ilyen intézmény alkalmazottja vagy igazgatója általi, a 21., 22. és 23. cikknek megfelelő, jóhiszemű közlése a személyt vagy az intézmény, illetve annak igazgatói vagy alkalmazottai részéről semmiféle felelősséget nem hoz létre.

33. cikk

1.   A tagállamok minden olyan intézkedést meghozhatnak, amelyek a munkavállalók védelmére és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi, uniós vagy nemzeti jogi kötelezettségek betartásának biztosításához szükségesek abban az esetben, ha e rendelet végrehajtása iráni személyt, szervezetet vagy szervet érinthet.

2.   Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazásában a 8. cikk és 9. cikk, a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 16. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk és a 26. cikk szerinti tilalmak nem alkalmazandók.

3.   A tagállamok előzetesen értesítik egymást az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről.

34. cikk

A Bizottság és a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják egymást az e rendelet keretében hozott intézkedésekről, és átadják egymásnak a rendelkezésükre álló, e rendelettel összefüggő egyéb lényeges információkat, különös tekintettel a rendelet megsértésével, a végrehajtás terén jelentkező problémákkal, valamint a nemzeti bíróságok által hozott határozatokkal kapcsolatos információkra.

35. cikk

A Bizottság:

a)	módosítja a II. mellékletet az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság által tett megállapítások, illetve a tagállamok által szolgáltatott információk alapján;

b)	módosítja a IV. mellékletet a tagállamok által szolgáltatott információk alapján;

c)	módosítja az V. mellékletet a tagállamok által szolgáltatott információk alapján.

36. cikk

(1)   Amennyiben a Biztonsági Tanács vagy a szankcióbizottság jegyzékbe vesz egy természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet, a Tanács ezt a természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet felveszi a VII. mellékletbe.

(2)   Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy egy természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet a 16. cikk (2) bekezdésének a hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja a VIII. mellékletet.

(3)   A Tanács döntését és a jegyzékbe vétel okait közli – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben értesítés közzététele útján – az (1) és (2) bekezdésben említett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, lehetővé téve számukra, hogy észrevételeket tegyenek.

(4)   Amennyiben észrevételt tesznek, vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanácsnak felül kell vizsgálnia döntését, és erről értesítenie kell az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

(5)   Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy dönt, hogy egy természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet töröl a jegyzékből, illetve módosítja a jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv azonosító adatait, a Tanács a VII. mellékletet ennek megfelelően módosítja.

(6)   A VIII. mellékletben foglalt listát rendszeresen, legalább 12 havonta felül kell vizsgálni.

37. cikk

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok foganatosítása érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)   A tagállamok e rendelet hatálybalépése után haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szankciókról, valamint azok bármely későbbi módosításáról.

38. cikk

(1)   A tagállamok kijelölik a rendeletben említett illetékes hatóságokat, és azokat megadják az V. mellékletben felsorolt webhelyeken. A tagállamok értesítik a Bizottságot az V. mellékletben felsorolt weboldalaik címeinek megváltozásáról.

(2)   A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságaikról – ideértve az illetékes hatóságok elérhetőségét is –, valamint bármely későbbi változásról.

(3)   Azokban az esetekben, amikor e rendelet a Bizottság értesítésére, tájékoztatására vagy a vele történő egyéb kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségeket ír elő, az ilyen kommunikáció során az V. mellékletben feltüntetett címet és egyéb elérhetőségeket kell használni.

39. cikk

E rendeletet alkalmazandó:

a)	az Unió területén, beleértve annak légterét;

b)	a tagállami joghatóság alá tartozó légi járművek vagy hajók fedélzetén;

c)	minden olyan, az Unió területén vagy azon kívül tartózkodó személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)	egy tagállam joga szerint alakult vagy létesült jogi személyekre, szervezetekre vagy szervekre;

e)	a részben vagy egészben az Unió területén üzleti tevékenységet folytató jogi személyekre, szervezetekre vagy szervekre.

40. cikk

A 423/2007/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való minden hivatkozást erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

41. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 195., 2010.7.27., 39. o.

(2)  HL L 103., 2007.4.20., 1. o.

(3)  HL L 61., 2007.2.28., 49. o.

(4)  HL L 134., 2009.5.29., 1. o.

(5)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(6)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(7)  HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(8)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(9)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(10)  HL L 345., 2002.12.19., 1. o.

(11)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(12)  HL L 9., 2003.1.15., 3. o.

(13)  HL L 345., 2006.12.8., 1. o.

(14)  HL C 69., 2010.3.18., 19. o.

(15)  HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

(16)  HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---