2.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 57/29

(1)

A Bizottsághoz egy 1999. július 26-án kelt levélben panasz érkezett a WAM Engineeringgel szemben. A panaszt egy versenytárs emelte, állítása szerint a WAM jogszerűtlen olasz állami támogatásban részesült.

(2)

Az 1999. augusztus 5-i és az 1999. szeptember 10-i levélben információnyújtás iránti kérelmet küldtek az olasz hatóságoknak. 1999. szeptember 2-i levelében a panaszos további tájékoztatást nyújtott. 1999. december 13-án kelt levelében a Bizottság a panaszosnak továbbította az olasz hatóságok 1999. október 11-i levelében benyújtott válaszát, és bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot kíván lefolytatni.

(3)

Ezzel egy időben felmérés készült az EU-n kívülre irányuló közvetlen külföldi befektetések nemzeti támogatási programjairól, amelynek eredményeképpen a kérdésről egy bizottsági közlemény terveztek kiadni.

(4)

A Bizottság 2001. december 18-án kelt levelében további információkat kért Olaszországtól, miután a panaszos megismételte kérelmét (2000. március 31-i és 2000. október 11-i levelében két emlékeztetőt küldött a Bizottság részére) és mivel az EU-n kívülre irányuló közvetlen külföldi befektetésekről szóló felmérést a Bizottság elhalasztotta.

(5)

A 2002. február 20-i és 2002. március 27-i levelekben nyújtott információk fényében a 2002. április 12-i levélben további kérdéseket tettek fel az olasz hatóságoknak.

(6)

Az olasz hatóságok 2002. május 21-i levelükben válaszoltak. A Bizottság 2002. június 5-én kelt levelében tájékoztatta az olasz hatóságokat, hogy a benyújtott információkat hiányosnak véli, és a hiányzó információ pótlását, valamint további magyarázatokat kért a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül.

(7)

Mivel az olasz hatóságok nem nyújtottak választ, annak ellenére, hogy 2002. június 25-i levelükben az előírt határidő 2002. július 31-ig való meghosszabbítását kérték, 2002. szeptember 26-án a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a 659/1999/EK rendelet) 10. cikkének (3) bekezdése alapján információnyújtási rendelkezést fogadott el. Időközben az ügyet áthelyezték a nem bejelentett támogatások nyilvántartásába és az NN 102/2002 számot rendelték hozzá.

(8)

A panaszost a 2002. június 26-i és a 2002. október 4-i levélben tájékoztatták az ügyben elért eredményekről, míg ő a 2002. október 31-i levelében kért tájékoztatást a rendelkezés kimeneteléről.

(9)

2002. október 16-i levelükben az olasz hatóságok benyújtották a kért adatokat, amelyekhez 2002. október 24-i levelükben kiegészítő elemeket csatoltak.

(10)

A Bizottság 2003. január 24-i levelében tájékoztatta Olaszországot, hogy a kérdéses támogatás tekintetében az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében – jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében – meghatározott eljárás megindításáról határozott (4).

(11)

A 2003. január 29-i levélben a panaszost tájékoztatták az eljárás megindításáról.

(12)

Mivel a fent említett levelet ekkor még nem kapta meg, a panaszos 2003. február 10-i levelében emlékeztetőt küldött a Bizottságnak.

(13)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az olasz hatóságok számára történő megküldését követően a WAM SpA haladéktalanul levelet küldött a Bizottságnak (2003. február 10-i levél).

(14)

2003. február 27-i levelében Olaszország kérte a bizalmas adatokkal kapcsolatos észrevételek átadására vonatkozóan a Bizottság határozatában megállapított 15 napos határidő meghosszabbítását 2003. március 7-ig.

(15)

2003. március 10-i levelében Olaszország kérte a Bizottságot, hogy a határozatot egyáltalán ne tegye közzé, mivel a kedvezményezett hajlandó a támogatás visszafizetésére, amit a WAM SpA saját maga is bejelentett a Bizottságnak közvetlenül benyújtott 2003. március 13-i levelében.

(16)

A Bizottság 2003. március 18-i levelében rámutatott, hogy a közzététel elkerülése érdekében az ügyet lezáró végső határozatra van szükség, amelynek az a feltétele, hogy a két támogatás és a Bizottság által elfogadott módon kiszámított kamatok tényleges visszafizetését igazoló dokumentumot benyújtsák.

(17)

Mivel az olasz kormány által a 2003. május 13-i levélben javasolt összeg jelentősen kevesebb volt a támogatás Bizottság által kiszámított támogatástartalmának első becslésénél, amelynek alapját az eljárás megindításakor rendelkezésre álló elemek képezték, a Bizottság 2003. május 22-i levelében tájékoztatta Olaszországot, hogy a javasolt visszafizetendő összeg az előírt feltételeknek nem felel meg, és a közzététel rövid időn belül meg fog történni.

(18)

2003. június 13-i levelében a panaszos tájékoztatást kért a határozat közzétételéről. A Bizottság 2003. június 18-i levelében válaszolt, és e-mail útján ugyanazon a napon további értesítést küldött a panaszosnak, hogy haladéktalanul tudassa vele, a közzététel éppen megtörtént.

(19)

2003. július 1-jei levelében – és ezt megelőzően egy ugyanaznapi faxban – a WAM SpA a teljes dossziéhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a Bizottság 2003. július 14-i levelében elutasított.

(20)

2003. június 20-i levelében a WAM SpA közvetlenül reagált a Bizottság Olaszországnak címzett értesítésére, miszerint a határozat közzététele megtörtént. A Bizottság 2003. július 11-i levelében válaszolt.

(21)

2003. június 27-i levelében, a panaszos az elszenvedett veszteségeire való tekintettel kifejezte azon szándékát, hogy kártérítési igényt nyújtson be a WAM SpA-val szemben, amennyiben a Bizottság végső határozata elutasító lenne, és tájékoztatást kért a követendő eljárásról.

(22)

2003. július 4-i levelében a Morton Machine Company Limited bejelentette, hogy a fentiekre viszonzásképpen kártérítési igénnyel fellépő WAM SpA beidéztette egy olasz bíróság elé, valamint megkérdezte a Bizottságtól, hogy van-e lehetőség az idézés visszavonását kieszközölni.

(23)

2003. július 10-i levelében a Bizottság válaszolt a Morton Machines Company mindkét fent említett levelére.

(24)

A 2003. július 16-i levélben az érdekelt harmadik felek ismertették észrevételeiket, és azok bizalmas módon történő kezelését kérték.

(25)

2003. július 23-án a Bizottság szervezeti egységei ülést tartottak az olasz hatóságok részvételével. Az ülést megelőzően az olasz kormány 2003. július 22-i levelében szolgált információkkal, amelyet a 2003. július 25-én történő kézhezvételkor vettek nyilvántartásba. A Miniszterelnöki Hivatal („Presidenza del Consiglio dei Ministri; Dipartimento per il coordinamento delle politiche comunitarie”) további tájékoztatást nyújtott közvetlenül a Bizottságnak továbbított 2003. augusztus 8-i levelében.

(26)

2003. augusztus 21-i levelében a Morton Machine Company Limited érdeklődött, hogy a végső határozat elfogadásra került-e már és kérte, hogy annak közzétételéről tájékoztassák. A Bizottság 2003. augusztus 28-i levelében válaszolt.

(27)

Olaszország 2003. szeptember 19-i levelében benyújtotta a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozattal kapcsolatos észrevételeit a Bizottságnak.

(28)

Olaszország 2003. november 3-i levelében benyújtotta a harmadik felek által tett észrevételekre vonatkozó megjegyzéseit.

(29)

A WAM SpA által benyújtott 2003. július 30-i kártérítési igényt követően a Főtitkárság 2003. szeptember 16-i levelében megerősítette a dokumentumokhoz kért hozzáférés elutasítását.

(30)

A 2003. szeptember 19-i válaszból hiányzó információkat Olaszország a 2004. január 14-i levelében benyújtotta.

(31)

A Bizottság 2004. május 19-én határozatot fogadott el a 659/1999/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és a 7. cikkének (5) bekezdése értelmében (5).

(32)

A WAM SpA, valamint Olaszország is fellebbezést nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz a Bizottság 2004. május 19-i határozata ellen. Az Elsőfokú Bíróság, miután úgy döntött, hogy a két ügyet egyesíti, 2006. szeptember 6-án meghozta ítéletét, és az ügy körülményeire való tekintettel (6) hatályon kívül helyezte a Bizottság határozatát azon az alapon, hogy a Bizottság nem támasztotta alá elegendő bizonyítékkal, hogy a támogatás érinthette az uniós piacon zajló kereskedelmet, illetve versenyt.

(33)

A Bizottság fellebbezést nyújtott be az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen. 2009. április 30-án a Bíróság elutasította a Bizottság fellebbezését (7).

(34)

A WAM SpA az olasz jog szerinti társaság, amelynek központi irodája Cavezzoban, Olaszországban található. A vonatkozó 1995 és 2000 közötti időszak alatt vályús szállítócsigák és csigás adagolók, porgyűjtők és szelepek ipari üzemek számára történő termelése és forgalmazása területén fejtette ki tevékenységét. Ezen a piacon számos uniós gyártó van jelen. A WAM SpA különösen a porgyűjtők piacán találta magát szembe számos olyan nagy versenytárssal, amelyek fejlett technológiával és jól kiépült kereskedelmi hálózattal rendelkeztek (8).

(35)

Ami a WAM SpA olasz piacon való jelenlétét illeti, a cement szállítására szolgáló szállító csigák piacán a vállalat piaci részesedése 1991-ben 60 % volt, 2000-ben 50 %, és 2003-ban 55 %. A porgyűjtők piacán a vállalat piaci részesedése 1991-ben 40 % volt, amely 2000-ben 50 %-ra, majd 2003-ban 60 %-ra nőtt (9).

(36)

1997-től kezdve a WAM SpA más uniós piacokon is terjeszkedett, különösen Nyugat-Németországban és Franciaországban. 2000-ben a cement szállítására szolgáló szállító csigák nyugat-németországi és franciaországi piacán a vállalat piaci részesedése 70 %, és az Egyesült Királyságban 60 % volt, míg ugyanezen piacrészesedési adatok a porgyűjtők esetében Franciaországban 50 %, Németországban 20 % és az Egyesült Királyságban 10 % volt (10).

(37)

1994-ben leányvállalatot hoztak létre Japánban, a WAM Japan-t. Ez két olyan termék – nevezetesen a porgyűjtők és szelepek – forgalmazására összpontosított, amelyeket Olaszországban gyártottak, és amelyeknek a szállítási költségei viszonylag alacsonyak voltak. 1995-ben létrehoztak egy kínai leányvállalatot is, amelyet eleinte egy helyi partnerrel alapított közös-vállalat, majd 1998-tól a WAM SpA 100 %-os tulajdonában lévő egyik leányvállalat működtetett (11).

(38)

A kérdéses időszakban a WAM SpA 84 %-os tulajdonrésszel rendelkezett a „WAM Engineering Ltd” angol jog szerinti társaságban, amelynek a központi irodája az egyesült királyságbeli Tewkesburyben volt. Az érintett piac-szegmens, amelyben a WAM Engineering Ltd. kifejtette a tevékenységét az elsősorban az élelmiszer-, vegy-, gyógyszer- és környezetvédelmi ipar terén használt ipari keverőgépek tervezése, gyártása és értékesítése volt.

(39)

A panaszos a WAM Engineering Ltd. egyesült királyságbeli árpolitikájára hivatkozva azt állította, hogy az olasz állami finanszírozásnak, különösen a 394/81. sz. törvény alapján történő támogatásnak köszönhetően a WAM ugyanazokat a termékeket (ipari keverőberendezések), mint amiket ő is gyártott és kereskedelmi forgalomba hozott, tudta körülbelül egyharmad áron kínálni – olyan áron, amelyen állítása szerint a gép gyártásához szükséges nyersanyagot éppen, hogy meg lehet venni.

(40)

A panaszos szerint a WAM Engineering Ltd. a nem EU-s országok piacára történő belépés költségeinek finanszírozására pénzügyi támogatásban részesült az 1981. évi 394. sz. törvény alapján. A 394/81. sz. törvény állítólag kifejezetten azon olasz társaságokat támogatja, amelyek külföldön kívánnak leányvállalatot – például képviseleti irodákat, üzleteket és raktárakat – létrehozni.

(41)

Az olasz hatóságok megerősítették, hogy 1995-ben kedvezményes exporthitel formájában támogatást nyújtottak a WAM számára 2 281 450 000 ITL (kb. 1,18 millió EUR) összegben, japán, dél-koreai és tajvani projektek végrehajtására. Az olasz hatóságok szerint a kedvezményezettnek ténylegesen 1 358 505 421 ITL (kb. 0,7 millió EUR) összeget nyújtottak, mivel a Koreában és Tajvanon kialakult gazdasági válság következtében a tervezett projekteket ezen országokban nem valósították meg.

(42)

A kedvezményes kölcsön a támogatható költségek 85 %-át fedezte. A kamattámogatás a referencia-kamatláb 60 %-át érhette el. A kölcsönt 5 éven belül kellett visszafizetni, lineáris alapon, egyenlő féléves részletekben, a kamat a fennmaradó összeg után fizetendő. Kétéves türelmi időt irányoztak elő.

(43)

Az egyedi kölcsön kedvezményes kamatlábát (4,4 %) a 11 %-os piaci kamatlábhoz viszonyítva számolták ki. A fentiek fényében, illetve az eljárás megindításának idején rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnt, hogy a támogatás intenzitása eléri a 16,38 %-ot, amely 222,523 millió ITL (kb. 115 000 EUR) bruttó támogatási egyenértéket eredményezett volna.

(44)

E támogatás támogatható költségeit két csoportba osztották: az állandó külföldi szervezeti struktúrákkal, illetve az értékesítés-ösztönzéssel kapcsolatos költségekre. Az elismert költségek, millió ITL-ben kifejezve, a következők:

(45)

Ezenkívül az olasz hatóságok 2002. május 21-i levelükben, a Bizottság tájékoztatás iránti kérelmére válaszolva kijelentették, hogy a WAM SpA számára 2000. november 9-én1 940 579 808 ITL (kb. 1 millió EUR) összegben még egy kedvezményes kölcsönt nyújtottak, ugyanezen program keretében.

(46)

A Bizottság az eljárás megindításának időpontjában nem volt tudatában e további támogatással kapcsolatos bármilyen egyéb részletnek.

(47)

Az olasz hatóságok 2002. május 21-i levelükben azzal érveltek, hogy a WAM SpA-nak 1995-ben, a 394/81. sz. törvény alapján nyújtott támogatás jelentősen a csekély összegű (de minimis) küszöbérték alatt maradt, és, hogy ugyanazon kedvezményezett részére ugyanazon három éves időtartam alatt semmilyen más de minimis támogatást nem nyújtottak. Továbbá hangsúlyozták, hogy a támogatás semmilyen értelemben nem tekinthető az exportált mennyiségekkel közvetlen összefüggésben állónak.

(48)

A Bizottság rámutatott, hogy a WAM részére 1995-ben jóváhagyott egyedi támogatás esetében számításba vett támogatható költségek nagyobb részét, mint például az állandó külföldi szervezeti struktúrával kapcsolatos bérleti díjat, biztosítást és szolgáltatási kiadásokat, illetve (elsősorban a személyzetre, bútorokra és berendezésekre fordított) működési költségeket, az értékesítési hálózat kialakítására és működtetésére nyújtott támogatásnak lehetett volna minősíteni.

(49)

A Bizottság véleménye szerint az állandó külföldi képviseletekkel kapcsolatos tanácsadói költségeket, a reklám-, illetve üzleti utak költségeit hasonlóképpen az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő folyó kiadásnak kellett volna minősíteni.

(50)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság kijelentette, hogy a jogszerűtlen állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (12) utolsó bekezdése alapján, miután a határozat időpontjára az iránymutatás helyébe rendelet lépett, a Bizottság úgy véli, hogy a rendeletben meghatározott szabályok alkalmazandók, amennyiben azok kedvezőbbek, mint az iránymutatás szabályai. Ennek megfelelően a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság megállapította, hogy a de minimis támogatások tekintetében elviekben az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (13) (a továbbiakban: a 69/2001/EK rendelet) szabályai alkalmazandók.

(51)

A 69/2001/EK bizottsági rendelet – annak 1. cikkének a) bekezdése szerint –azonban nem alkalmazható exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatására, vagyis az exportált mennyiséggel, valamint az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve más, az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatásra.

(52)

A szóban forgó támogatás de minimis szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában megállapította, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokról szóló 1992-es közösségi iránymutatás (14) (a továbbiakban: a kkv-kra vonatkozó az 1992-es iránymutatás) nem zárja ki kifejezetten az exporttámogatást, hanem alacsonyabb, 50 000 ECU küszöbértéket állapít meg.

(53)

A fentiek fényében a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában azon kétségének adott hangot, hogy a 394/81. sz. törvény alapján a WAM SpA-nak 1995-ben nyújtott támogatás megfelel-e bármilyen vonatkozó de minimis szabálynak.

(54)

Továbbá az előzetes vizsgálat alapján a Bizottságnak komoly kétségei voltak afelől, hogy a WAM SpA-nak nyújtott támogatás az EK-Szerződéssel (jelenleg EUMSz) összeegyeztethetőnek tekinthető-e bármilyen rendelkezés alapján.

(55)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának időpontjában a Bizottságnak nem volt tudomása az olasz hatóságok meghatározása szerinti „WAM csoportnak” 2000-ben, a 394/81. sz. törvény alapján, ugyancsak kedvezményes kölcsön formájában nyújtott támogatás semmilyen konkrét jellemzőjéről, mint például a támogatás intenzitásáról vagy a támogatható költségekről, mivel az olasz hatóságok nem nyújtottak be erre vonatkozó információt.

(56)

Következésképpen az eljárásnak e szakaszában az egyedi támogatás alapos értékelése a Bizottságnak nem állt módjában, de arra vonatkozó kétségeit kifejezte, hogy az EK-Szerződés (jelenleg EUMSZ) rendelkezéseivel bármilyen vonatkozó szabály alapján összeegyeztethetőnek tekinthető-e, mivel ugyanazt a célt szolgálta, illetve ugyanazon jogalap alapján nyújtották, mint az 1995-ben nyújtott támogatást.

(57)

Az olasz hatóságok 2002. október 24-i levelükben arra is rámutattak, hogy közvetlenül soha nem nyújtottak támogatást a „WAM Engineeringnek”, és, hogy ilyen vállalkozás nincs is nyilvántartva az olasz cégjegyzékben. A Bizottság azonban emlékeztetett arra, hogy egyrészt a „WAM SpA” kezében van a „WAM Engineering Ltd.” részvényeinek 84 %-a, másrészt az olasz hatóságok 1999. október 11-i levelükben közölték, hogy a „WAM SpA” számára 1995-ben kedvezményes kölcsönt nyújtottak a 394/81 törvény alapján, illetve 2002. május 21-i levelükben ehhez hozzátették, hogy a „WAM csoport” számára 2000. november 9-én egy újabb kedvezményes kölcsönt nyújtottak ugyanazon program alapján.

(58)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozattal kapcsolatos észrevételeket kaptak egy olyan, a kérdéses ügyben érdekelt harmadik féltől, aki a megnevezésének mellőzését kérte.

(59)

Ezek az észrevételek támogatták a Bizottságnak az érintett ágazatban a versenytársak számára azonos feltételek visszaállítására irányuló törekvéseit, és panaszt emeltek a WAM SpA piaci pozíciói következtében elvesző műszaki szakismeretek és munkahelyek miatt.

(60)

Az olasz hatóságok, miután a Bizottság 2003. szeptember 25-i levelében tudatta velük a harmadik felek észrevételeit, 2003. november 3-i levelükben rámutattak, hogy véleményük szerint ezek az észrevételek semmi újat nem tettek hozzá az eddigiekhez, mivel csupán megerősítenek néhány korábbi állítást, amelyek az ügy kapcsán már megfogalmazást nyertek – többek között a panaszos által is. Az olasz hatóságok mindenekelőtt kellőképpen bizonyítottnak vélik a fent említett észrevételekben szereplő állítások és a WAM SpA-nak a 394/81. sz. törvény alapján nyújtott támogatás közötti kapcsolat hiányát.

(61)

Az 1995. évi támogatást illetően az olasz hatóságok bizonyítékkal szolgáltak arra vonatozóan, hogy a WAM SpA az első támogatás iránti kérelem benyújtásakor, csakúgy, mint a hitelnyújtás időpontjában, az 1994-es éves beszámolója alapján megfelelt a kkv-kra vonatkozó 1992-es iránymutatás 2.2 pontjában leírt középvállalkozás fogalommeghatározásnak azon az alapon, hogy 163 személyt foglalkoztatott, éves forgalma 16,8 millió EUR, illetve mérlegfőösszege 20,1 millió EUR volt, és két olyan vállalkozás tulajdonában állt, amelyek megfeleltek a kkv-k fogalommeghatározásának. Az olasz hatóságok azonban maguk is egyetértenek azzal, hogy a WAM 1998. óta már nem kkv, így tehát a második támogatás jóváhagyásának időpontjában (2000) sem volt az.

(62)

Az első támogatással kapcsolatban a Bizottságnak az eljárás megindításáig más lényeges új elemet a tudomására jutottakhoz képest nem tártak fel, kivéve azt a tényt, hogy a kölcsönt több részletben bocsátották a kedvezményezett részére, amelyek tekintetében a türelmi idő nulla és 2 év között mozoghatott. Úgy tűnik az eredeti szerződés nem írt elő a kamatláb felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezést. E támogatás teljes visszafizetését 2004 áprilisában be kellett volna fejezni.

(63)

Ami a 2000-ben nyújtott második kölcsönt illeti, az olasz hatóságok 2003. július 25-i levelükben tisztázták, hogy a hitel tényleges teljes összege 3 603 574 689 ITL (1 861 091,01 EUR) volt, az 1 940 579 808 ITL (kb. 1 millió EUR) helyett, amelyről a 2002. május 21-i levelükben előzőleg nyilatkoztak, illetve amely az eljárás megindítására vonatkozó határozatban említésre került, mivel ez utóbbi a kölcsönnek csak arról a részéről tett említést, amelyet a levél megírásának időpontjában kifizettek, függetlenül a teljes támogatási összegtől.

(64)

A támogatásnak valójában még két részletét fizették ki. Az utolsó kifizetésére 248 091,01 EUR összegben 2003. január 22-én került sor. E kölcsön nyújtásának feltételei ugyanazok, mint az 1995. évi kölcsöné, mivel mindkettőt ugyanúgy a 394/81. sz. törvény alapján hagyták jóvá. A szóban forgó, 2000. évi kölcsön teljes összegének odaítéléséről 2000. november 9-én határoztak és az erről szóló szerződést 2000. december 20-án írták alá.

(65)

A kérdéses támogatás esetében figyelembe vett támogatható költségek az alábbi jegyzékben szerepelnek, amelyet az olasz kormány 2003. július 22-i leveléhez mellékelve továbbított.

(66)

Továbbá a 2004. január 14-i levélhez csatolt dokumentumokból következik, hogy a szóban forgó programot a WAM SpA-nak és annak 100 %-os tulajdonában lévő helyi vállalatnak, a „Wam Bulk Handling Machinery Shangai Co Ltd-nek” közösen kellett volna megvalósítania Kínában.

(67)

Támogatható költségnek a következőket tekintették: összesen 7 500 m2 alapterületen helyiségek bérlését iroda, raktározás, bemutatóterem és technikai segítségnyújtásra szolgáló műhely céljából, 3 gépjármű megvásárlását, bérlését vagy lízingelését, személyzetet az anyavállalatnál és külföldön (nevezetesen 1 értékesítési vezetőt és 6 technikust).

(68)

Az egyedi kölcsön esetében alkalmazott kamatláb 2,32 %, azaz a támogatás nyújtásakor hatályos 5,8 %-os referencia-kamatláb 40 %-a. Úgy tűnik a szerződésben a kölcsön időtartama alatt a kamatláb változtatását ismét nem irányozták elő. A kölcsönt több részletben fizették ki a kedvezményezettnek, úgy, hogy a türelmi idő nulla és 2 év között mozgott.

(69)

A visszafizetést illetően, az olasz hatóságok által szolgáltatott adatokból az következik, hogy 2003. február 20-án a két év türelmi idő letelt, amely során a kedvezményezett csak a neki már kifizetett kölcsön részleteinek kamatait fizette. 2003. augusztus 20-án megkezdődött az ötéves visszafizetési időszak, amely során a visszafizetés lineáris alapon, egyenlő féléves részletekben történik, és a kamat a fennmaradó összeg után fizetendő. A tervezett visszafizetésnek következésképpen 2008. február 20-ig be kellett volna fejeződnie.

(70)

Továbbá a kamatlábnak a visszafizetési időtartam alatt történő módosítását illetően az olasz hatóságok azzal érveltek, hogy az ilyen csökkentést lehetővé tevő általános szabályok valóban léteznek az olasz jogi kereteken belül.

(71)

Emellett mindkét támogatás esetében az olasz hatóságok azt állították, hogy a kölcsönök nyújtása előtt kért kötelező bankgarancia költségét a támogatás összegéből le kell vonni.

(72)

A WAM SpA EU-n belüli és kívüli exportkontingenseire vonatkozóan a következő adatokat szolgáltatták:

(73)

Az olasz hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a fent felsorolt összes exportra vonatkozó adatok a WAM teljes éves forgalmának 52 %, illetve 57,5 %-át jelentették 1995-ben, illetve 1999-ben.

(74)

Végül az olasz hatóságok bár elismerik, hogy egyik vizsgált támogatásra sem vonatkozik a 69/2001/EK, illetve a 70/2001/EK bizottsági rendelet (15), de azon az állásponton vannak, hogy az uniós vállalkozásoknak nyújtott ösztönzők, amelyeket az EU-n kívül végrehajtandó programok támogatására szánnak, nem tartoznak az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének (jelenleg az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése) hatálya alá.

(75)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”

(76)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdéséből következően ahhoz, hogy egy támogatás állami támogatásnak minősüljön, négy feltételnek kell teljesülnie. Először is a beavatkozásnak az állam által, állami forrásból kell történnie. Másodszor a beavatkozásnak szelektív előnyt kell biztosítania a kedvezményezett számára. Harmadszor alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet, és negyedszer torzítnia kell a versenyt, illetve fenyegetnie kell a verseny torzításával.

(77)

Az állami támogatás fogalma felöleli valamennyi állami eszközből finanszírozott, közvetlenül vagy közvetetten nyújtott előnyt, amelyet maga az állam, vagy az állam megbízásából egy köztes szerv nyújt. A Bíróság ítélkezési gyakorlata egyértelműen kimondja, hogy nincs különbség a közvetlenül az állam által nyújtott, illetve az állam által erre a célra létrehozott köz- illetve magántestület által nyújtott támogatások között. (16)

(78)

A vizsgált támogatási intézkedéseket az 1995. évi kölcsönhöz a 394/81. sz. törvény 2. cikke alapján felállított bizottság (17), míg a 2000. évi kölcsönhöz a „Comitato Agevolazioni” (18) hajtotta végre.

(79)

A Mediocredito Centrale SpA (19) 1995-ben finanszírozási szerződést kötött a WAM SpA-val a 394/81. sz. törvény 2. cikke alapján felállított bizottság határozatának végrehajtása érdekében. A „Comitato Agevolazioni” határozatának végrehajtása érdekében a SIMESIT SpA (20) kötött finanszírozási szerződést a WAM SpA-val.

(80)

Ebben az esetben az állam helyett eljáró testületek állami forrásból nyújtották a támogatást gazdasági tevékenységek elősegítésére az állam által meghatározott iránymutatások szerint és ezért – a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban – az államnak tulajdonítható. (21)

(81)

A kedvezményes feltételek mellett nyújtott hitelek javítják a támogatás kedvezményezettjének pénzügyi helyzetét, mivel elengednek bizonyos költségeket a számára, amelyeket egyébként viselnie kellene, amennyiben egy piacra való belépést elősegítő programot állami beavatkozás nélkül kívánna létrehozni. Ezért a vizsgált állami támogatási intézkedés szelektív előnyt biztosít a WAM SpA számára az uniós versenytársaival szemben.

(82)

Minthogy a vályús szállítócsigák és csigás adagolók, porgyűjtők és szelepek ipari üzemek számára történő termelése és forgalmazása területén fejti ki tevékenységét, a WAM SpA kétségtelenül gazdasági tevékenységet folytat az adott piacon, amely az uniós jog alapján megfelel a vállalkozás fogalommeghatározásának (22).

(83)

Összefoglalva, a WAM SpA-nak nyújtott támogatás ezért vállalkozás számára szelektív előnyt biztosító támogatásnak minősül.

(84)

A Bíróság 2009. április 30-án hozott ítéletében hangsúlyozza (23), hogy „még ha a támogatás odaítélésének körülményeiből ki is derül, hogy e támogatás érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet, illetve torzíthatja a versenyt, vagy azzal fenyegethet, a Bizottság köteles hivatkozni e körülményekre a határozata indokolásában”. A Bíróság azonban azt is figyelembe veszi, hogy a Bizottságnak nem azt kell megállapítani, hogy a támogatásnak tényleges hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, hanem csak „azt kell megvizsgálni, hogy e támogatás képes-e hatást gyakorolni a kereskedelemre, és torzítani a versenyt” (24). A Bíróság továbbá úgy döntött, hogy „a Bizottság nem volt köteles az érintett piac valós helyzetének vagy a tagállamok közötti szóban forgó kereskedelmi forgalomnak a gazdasági elemzését elvégezni, sem pedig a vitatott támogatások tényleges hatását megvizsgálni”, hogy bizonyítsa a kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatásokra vonatkozó feltételek teljesülését.

(85)

A WAM SpA az Európai Unióban és a nemzetközi piacokon működő társaság. Sok tagállamban vannak leányvállalatai, és Európa-szerte valamint az Unión kívül is értékesíti termékeit. A 1995. és 1999. közötti forgalmának két harmada – tényleges számokban 10 millió EUR – az uniós piacokon történő értékesítésekből származott, és egy harmada az Unión kívülre irányuló értékesítésekből. Ezeken a piacokon a WAM SpA ténylegesen vagy potencionálisan olyan más, uniós társaságokkal áll versenyben, amelyek szintén jelen vannak a nemzetközi piacokon. A fent említettek szerint (lásd a (34) bekezdést) legalább három olyan nagy, uniós porszűrő gyártó volt jelen a nemzetközi piacokon különböző tagállamokból, amelyek a WAM SpA lehetséges versenytársai lehettek a porszűrők Japánba és Kínába történő kivitele területén (25). E társaságok legalább potencinálisan versenyben álltak a WAM SpA-val, mert ha termékeik Japánba és Kínába történő kivitele mellett döntenének, rosszabb kiindulási helyzetben lennének, mint a WAM SpA, amely támogatásban részesült az említett piacokra való belépéshez.

(86)

Továbbá, a (34) és (35) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a vonatkozó időszakban a WAM SpA a nemzeti és az európai piacokon egyaránt nagy piaci részesedéssel rendelkezett. A (38) preambulumbekezdésben leírtak szerint egy másik tagállamban lévő leányvállalatán keresztül kereskedelmi szerepet is játszott.

(87)

A támogatás eredményeképpen a WAM SpA átfogó piaci helyzete megerősödött, illetve lehetősége nyílott a megerősödésre a más tagállamokban székhellyel rendelkező azon társaságokkal szemben, amelyek a WAM SpA-nak nem csak tényleges, hanem potencionális versenytársai is voltak. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint „az olyan támogatások főszabály szerint torzítják a verseny feltételeit, amelyek a vállalkozás által rendes tevékenysége vagy mindennapos üzletvezetése keretében általában viselendő költségeinek könnyítésére irányulnak” (26).

(88)

Jelen esetben három további érv támasztja alá ezt a megállapítást:

(89)

Először, a WAM SpA-nak nyújtott exporthitel valószínűleg megváltoztatta a normál versenypiaci szerkezetet azáltal, hogy a tényleges és potenciális uniós versenytársaihoz képest megkönnyítette a WAM SpA számára a termékeinek külföldi piacokra történő kivitelét, minthogy az előbbieknek saját forrásaikból kellene finanszírozniuk az exportprogramot.

(90)

Másodszor, a WAM SpA támogatásban részesült piacokra történő belépést elősegítő program létrehozatalához és így bizonyos megtakarítást ért el. Mivel termékeinek kivitele érdekében a WAM SpA külföldi piacokra történő belépésbe fektetett be, ezek a megtakarítások következésképpen lehetővé tették, hogy az Európai Unióban gyártott termékeket alacsonyabb áron és nyereségesebben exportálja az Unión kívülre.

(91)

Harmadszor, mivel a pénz helyettesíthető, az ebből a tevékenységből származó nyereséget újra be lehetett volna fektetni az Unión belül. Egy másik lehetőség, hogy a kapott támogatással a WAM SpA mentesült a külföldi piacra történő belépés kiadásai alól és az így megtakarított pénzt az uniós piacokon való helyzetének megerősítésére tudta fordítani egyéb célok megvalósítása érdekében (27). Továbbá, miután a kivitel megtörtént, az e tevékenységből származó nyereség újra befektethető lehet az Unión belül.

(92)

A támogatás valamennyi esetben közvetlen hatást gyakorolna az EU piacára és piactorzító hatása lenne a WAM uniós versenytársaival szemben.

(93)

Hasonlóképpen az általános ítélkezési gyakorlat az, hogy „ha az állam által nyújtott támogatás valamely vállalkozás helyzetét megerősíti az EU-n belüli kereskedelemben versenytársaival szemben, a támogatást olyannak kell tekinteni, mint amely érinti ezt a kereskedelmet.” (28) Mivel az Olaszország által nyújtott támogatás megerősítette a WAM SpA helyzetét a tényleges és potenciális uniós versenytársaival szemben, a fenti magyarázat alapján az ilyen támogatás az Unión belüli kereskedelmet is érinti.

(94)

A támogatás összegét illetően a Bíróság a Philip Morris kontra Bizottság  (29) és a Franciaország kontra Bizottság  (30) ügyekben úgy ítélte meg, hogy még abban az esetben is, ha a támogatás összege viszonylag alacsony, és a vállalkozás kicsi, fennáll a lehetősége annak, hogy érintheti az EU-n belüli kereskedelmet. Hasonlóképpen, a Vlaams Gewest kontra Bizottság  (31) ügyben az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy „még egy viszonylag jelentéktelen összeg is érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet, amennyiben élénk verseny van azokban az ágazatokban, amelyekben a vállalkozások működnek”. Ezenkívül a Bíróság a Heiser  (32) ügyben kijelentette, hogy nem létezik olyan küszöb- vagy százalékos érték, amely alatt a tagállamok közötti kereskedelem érintettségét ki lehet zárni.

(95)

A kérdéses esetben következésképpen, a viszonylag kis összegű támogatás nem mond ellen annak a megállapításnak, hogy az EU-n belüli kereskedelemre, illetve versenyre ez hatást gyakorolhat. Habár a WAM SpA működési ágazatán belül a már meglévő, illetve potenciális verseny intenzitása miatt a támogatás összege meglehetősen alacsony, mégis nagymértékben fennáll a veszélye annak, hogy a verseny torzul és az EU-n belüli kereskedelmet mindez érintené.

(96)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a WAM SpA-nak Olaszország által nyújtott támogatás nagy valószínűséggel érinti a kereskedelmet és torzítja a versenyt a belső piacon.

(97)

Összegezve, a WAM SpA-nak nyújtott állami támogatás az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében is állami támogatásnak minősül.

(98)

A tempus regis actum elvnek megfelelően a be nem jelentett támogatásokra a határozat elfogadásakor hatályos eljárási szabályok alkalmazandók, kivéve, ha kifejezetten más van előírva (33).

(99)

Mivel a mentesítési szabályok (beleértve a de minimis szabályokat is) bizonyos támogatási intézkedéseket mentesítenek a bejelentési kötelezettség alól és az állami támogatások központi ellenőrzési rendszerét egy decentralizált ellenőrzési rendszerrel helyettesítik, ezért eljárási jellegű szabályoknak minősülnek.

(100)

Jelen esetben, még ha a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság ki is fejezte kétségét arra nézve, hogy a támogatás a 69/2001/EK és a 70/2001/EK bizottsági rendelet alapján mentességben részesülhet-e, a határozat meghozatalakor hatályban lévő megfelelő szabályokat, azaz az 1998/2006/EK rendeletet (34) kell alkalmazni. Hasonlóképpen a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (35) (a továbbiakban: a 2008. évi csoportmentességi rendelet) vonatkozik az említett határozat hatálybalépését megelőzően nyújtott egyéni támogatásokra, amennyiben a támogatás a rendeletben előírt valamennyi feltételnek megfelel, a 9. cikk kivételével.

(101)

Az olasz hatóságok 1999. október 11-i levelükben kijelentették, hogy a WAM SpA-nak nyújtott támogatás jogalapját, amelyet az 1981. július 29-i, 394. sz. törvény képez, bejelentették a Bizottságnak, valamint a szubvenciók és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (WTO-GATT 1994) (36) 25. cikke alapján a WTO-nak.

(102)

A Bizottság megjegyzi, hogy az olasz hatóságok így próbálják meg bejelentésként feltüntetni azt a támogatási programmal kapcsolatos néhány, táblázatban összegzett adatot, amelyet vagy a WTO Támogatási Bizottsága számára való továbbítás céljából, vagy az EU-n belüli állami támogatásokról szóló éves jelentéshez küldtek meg a Bizottsághoz legalább a hatodik jelentés óta (1996). A Bizottságot tájékoztatták a program létezéséről a tagállamokban meglévő, EU-n kívülre irányuló, közvetlen külföldi befektetések nemzeti támogatási programjairól készülő felmérése részeként is.

(103)

Az ilyen értesítések azonban nem tekinthetőek megfelelőnek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése – jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése – szerint, amely megállapítja, hogy „a Bizottságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról”.

(104)

A fent említett támogatási programot az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének (jelenleg EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése) – megsértésével hajtották végre, miután azt az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetősége vonatkozásában előzetesen nem jelentették be a Bizottságnak, következésképpen az jogszerűtlen. Mivel a WAM-nak nyújtott támogatást – a csoportmentességet élvező támogatások kivételével – e program keretében nyújtották, ezért ez szintén jogszerűtlennek minősül.

(105)

A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a WAM SpA-nak nyújtott támogatás a de minimis szabályok alapján mentességet élvezhet-e.

(106)

Hasonlóképpen, miután megállapítást nyert, hogy a vizsgált intézkedések az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősülnek, meg kell vizsgálni e támogatás összeegyeztethetőségét az állami támogatásra vonatkozó szabályok alapján.

(107)

Az olasz kormány bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az első támogatás nyújtásának időpontjában (1995) a WAM SpA teljesítette az 1996. április 3-i 96/280/EK bizottsági ajánlásban (37) előírt követelményeket, amelyek alapján kkv-nak minősült. Pontosabban fogalmazva a WAM SpA középvállalkozás volt, mivel 163 embert foglalkoztatott, éves forgalma 16,8 millió EUR, illetve mérlegfőösszege 20,1 millió EUR volt. Két pénzügyi társaság ellenőrzése alatt állt, amelyek a fent említett ajánlás alapján maguk is kkv-k voltak.

(108)

Jelen esetben a Bizottság a kölcsön nyújtásánál figyelembe vett tényleges költségekre alapozza elemzését a (lásd a (44) preambulumbekezdésben szereplő táblázatot).

(109)

Szem előtt tartva, hogy a kölcsönszerződés célkitűzése egy piacra való belépést elősegítő program támogatása, ezen belül is elsősorban az Európai Unión kívüli piacokra való belépéssel kapcsolatos programokat megvalósító export vállalkozások támogatása volt, a kérdéses támogatást exporttámogatásnak, azaz exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatásának kell minősíteni, abban az értelemben, miszerint azok egy forgalmazási hálózat kialakításával és működtetésével, vagy más export tevékenységgel összefüggésben felmerülő folyó kiadásokkal közvetlen kapcsolatban állnak. Hasonlóképpen, a piacra való belépést elősegítő program elsődleges célja a WAM SpA termékeinek Japánban történő értékesítése volt, amelyet egyebek mellett emiatt sem lehet a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatosnak tekinteni.

(110)

Az 1998/2006/EK rendelet kizárja az exporttámogatást az alkalmazási köréből. Az 1. cikk d) pontja kimondja, hogy e rendelet nem vonatkozik „harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatására, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatásra; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatásra.”

(111)

Az 1998/2006/EK rendelet 5. cikke azonban előírja, hogy a feltételeknek nem megfelelő támogatások értékelését a vonatkozó keretszabályoknak, iránymutatásoknak, közleményeknek és bejelentéseknek megfelelően kell végezni.

(112)

Mivel a támogatást 1995-ben nyújtották, amikor az kkv-kra vonatkozó 1992-es iránymutatás hatályban volt, ezért a kkv-kra vonatkozó 1992-es iránymutatást kell alkalmazni (38). Ezen iránymutatás az exporttámogatást nem zárta ki kifejezetten az alkalmazási körükből. Azonban, ha a támogatás egy része meghaladja a megengedhető de minimis küszöbértéket (50 000 EUR) – mint a jelen esetben is – a támogatás egészét úgy kell tekinteni, mint amely kikerült a de minimis mentességre való jogosultsági körből és ezért állami támogatásnak minősül. (39)

(113)

Miután megállapítást nyert, hogy az intézkedés állami támogatásnak minősül, el kell dönteni, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályok alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül-e.

(114)

A 2008. évi csoportmentességi rendelet 44. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a rendelet hatálybalépését megelőzően nyújtott minden olyan támogatást, amely sem az említett rendeletben meghatározott feltételeknek, sem a 68/2001/EK (40), a 70/2001/EK, a 2204/2002/EK (41) vagy az 1628/2006/EK (42) rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos keretszabályoknak, iránymutatásoknak, közleményeknek és bejelentéseknek megfelelően kell értékelni.

(115)

Jelen esetben a 2008. évi csoportmentességi rendelet nem alkalmazandó, mivel az egy további lépést vezet be – a projekt, illetve a tevékenység ösztönző hatásának előzetes ellenőrzését – amelyet Olaszország nem végezett el. Ezért a 2008. évi általános csoportmentességi rendelet 8. cikkének (6) bekezdése szerint a teljes támogatás nem részesülhet mentességben az említett rendelet alapján. Ezenkívül, a (44) bekezdésben szereplő táblázatban megadott, valamint a (118) bekezdésben felsorolt költségek nem részesülhetnek csoportmentességben a 68/2001/EK, a 70/2001/EK, a 2204/2002/EK vagy az 1628/2006/EK rendelet alapján sem, mivel az azokban meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(116)

Mivel ezen eszközök egyike sem igazolja a támogatás összeegyeztethetőségét, ezért azt a kkv-kra vonatkozó 1992-es iránymutatás alapján kell megvizsgálni, mert ez tartalmazza az 1995-ben nyújtott támogatás időpontjában hatályos anyagi jogi szabályokat (43).

(117)

A támogatás egy része a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető a kkv-kra vonatkozó 1992-es iránymutatás alapján. Különösen a tanácsadói szolgáltatásokra (29,43 millió ITL) és piackutatásra (40,95 millió ITL) nyújtott támogatás minősülhet összeegyeztethetőnek, mivel megfelelnek a 4.3 „támogatás tanácsadói segítségre, képzésre és az ismeretek terjesztésére” pontnak. A vásárokon és kiállításokon való részvételre (12,19 millió ITL) nyújtott támogatás is összeegyeztethető az 1992-es iránymutatással, különösen a 4.5 pont „támogatás egyéb célra” alapján, mivel a kkv-k ösztönzése – például az együttműködés elősegítése – egyéb célú támogatásnak tekinthető. A támogatás fennmaradó része (lásd a (44) preambulumbekezdésben szereplő táblázatot) nem minősül összeegyeztethetőnek, mert nem termelő beruházások támogatására, illetve nem bármely más, a kkv-kra vonatkozó 1992-es iránymutatásban meghatározott elfogadható célokra, nevezetesen a nemzeti támogatott területeken belüli vagy kívüli általános beruházások támogatására, környezetvédelmi beruházások támogatására, kutatás és fejlesztés támogatására szánják.

(118)

Következésképpen a Bizottság azon a véleményen van, hogy a külföldi állandó szervezeti struktúra létrehozását célzó támogatható költségek nagyobb része, amelyet az olasz kormány figyelembe vett 1995-ben a WAM SpA-nak nyújtott első kedvezményes kölcsön nyújtásakor, semmiképpen nem tekinthető termelő beruházásnak, épp ellenkezőleg, e tételek támogatása működési támogatásnak minősül. A támogathatónak minősülő költségek – a helyiségek bérleti díja, biztosítás és kapcsolódó szolgáltatások (122,56 millió ITL), valamint egyéb működési költségek, mint a személyzet, az említett helyiségek bútorai és berendezései (556,94 millió ITL) – olyan költségek, amelyeket a vállalatnak önállóan kell viselnie. Ugyanez vonatkozik az árumintákra és az eladás utáni segítségnyújtás alkatrészeire (38,23 millió ITL). Ugyanilyen módon, az értékesítés-ösztönzés támogatását szolgáló támogatható költségek tekintetében, az áruk raktározási költségei (456,28 millió ITL) a Bizottság véleménye szerint nem felelnek meg a kkv-kra vonatkozó 1992-es iránymutatásnak, mivel nem tekinthetők induló beruházásnak. A reklámköltségek (94,39 millió ITL) és az üzleti utazások (7,52 millió ITL) szintén nem felelnek meg az iránymutatásnak.

(119)

A fenti értékelés alapján ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy

(120)

A második támogatás jóváhagyásának időpontjában, 2000-ben, a WAM SpA nagyvállalkozás volt, amit az olasz hatóságok maguk is beismertek. Továbbá nem támogatott területen volt található.

(121)

A 2000. évi kölcsön a WAM SpA-nak nyújtott exporttámogatásnak tekinthető, mivel ugyanazt a célkitűzést szolgálta, mint az 1995-ben nyújtott kölcsön, amely szintén a külföldi piacokra (kifejezetten a kínai piacra) történő belépést és exporttevékenységet kívánta elősegíteni. Nyilvánvaló, hogy a külföldi technikai segítségnyújtáshoz, műhelylétesítményekhez és (egy értékesítési vezetőből, egy vezérigazgatóból, 4 alkalmazottból és 6 technikusból álló) külföldi személyzethez nyújtott támogatás nehezen tűnhet nem kereskedelmi tevékenységgel összefüggőnek. Következésképpen az 1995-ben nyújtott támogatás esetében alkalmazott indokolás a 2000-ben jóváhagyott kölcsön esetében is alkalmazható.

(122)

Ezen felül, ugyanazt a megfogalmazást, amely piacra való belépést elősegítő programok ösztönzőjének minősíti a WAM SpA-nak nyújtott első támogatást, ugyancsak használták a 2000-ben nyújtott támogatásról szóló szerződésben. Továbbá meg kell jegyezni, hogy az egyedi programot a WAM SpA-nak, és az annak 100 %-os tulajdonában lévő Wam Bulk Handling Machinery Shangai Co Ltd nevű leányvállalatnak közösen kellett volna megvalósítania. Ez igazolja a WAM SpA-nak a kérdéses egyedi piacon már megalapozott jelenlétét.

(123)

Mivel a szóban forgó támogatás exporttámogatás, a fentiek alapján esetében az 1998/2006/EK rendelet nem alkalmazható.

(124)

Következésképpen értékelni kell a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. A Bizottság azon a véleményen van, hogy a határozat meghozatalakor hatályban lévő eljárási szabály, a 2008. évi általános csoportmentességi rendelet a kérdéses esetben nem alkalmazandó, mivel az egy további lépést vezet be – a projekt, illetve a tevékenység ösztönző hatásának előzetes ellenőrzését – amelyet Olaszország nem végezett el. Ezért az említett rendelet 8. cikkének (6) bekezdése szerint a teljes támogatás nem részesülhet mentességben a 2008. évi általános csoportmentességi rendelet alapján. Így a 2008. évi általános csoportmentességi rendelet 44. cikkének (2) bekezdésével összhangban meg kell vizsgálni a támogatás összeegyeztethetőségét a 68/2001/EK, a 70/2001/EK, a 2204/2002/EK és az 1628/2006/EK rendelettel.

(125)

A Bizottság megítélése szerint, a 2003. július 22-i levélben részletezett képzési költségek (az 1,8 millió EUR teljes kölcsönből 25 240 EUR) (a (65) preambulumbekezdésben található táblázat szerint) mentességben részesülhetnek a 68/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 68/2001/EK rendelet) alapján, és ezért összeegyeztethetőek a belső piaccal az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése (jelenleg az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése) szerint, függetlenül attól, hogy azokat a 4. cikk (2) bekezdése (speciális képzés) vagy a 4. cikk (3) bekezdése (általános képzés) alapján értékelik.

(126)

A kérdéses támogatás fennmaradó része azonban nem minősül összeegyeztethetőnek sem a 70/2001/EK, a 2204/2002/EK vagy az 1628/2006/EK rendelet alapján, sem bármilyen más jogalapon, mivel nem mozdítja elő az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti egyik horizontális közösségi célkitűzést sem, mint például a kutatást és fejlesztést, a foglalkoztatást, a környezetvédelmet, vagy a megmentést és szerkezetátalakítást, a vonatkozó iránymutatások, keretszabályok és rendeletek értelmében.

(127)

Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy mivel az exporttal kapcsolatos tevékenységek nem tartoznak az 1998/2006/EK rendelet hatálya alá, és semmilyen jogalapon nem minősülnek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, a második kölcsön formájában nyújtott támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal, kivéve a képzési tevékenységek támogatását szolgáló, fent leírt összeegyeztethető részt.

(128)

A kamatlábnak a visszafizetési időtartam alatt való mérséklése tekintetében az olasz hatóságok azzal érvelnek, hogy az ilyen csökkentést lehetővé tevő általános szabályok valóban léteznek az olasz jogi kereteken belül. Mindazonáltal a 2000. március 31-i miniszteri rendelet (Decreto Ministeriale), amely az egyetlen e célra nyújtott jogalap, csak a 394/81. és a 304/1990. sz. törvény által finanszírozott kezdeményezésekre alkalmazható, és következésképpen nagyon korlátozó. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy nem szolgáltak arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a kamatláb módosítása ténylegesen megtörtént volna a szóban forgó támogatás tekintetében. (44)

(129)

Mindkét támogatás esetében az olasz hatóságok azt állítják, hogy a kölcsönök nyújtása előtt kért kötelező bankgarancia költségét a támogatás összegéből le kell vonni. A Bizottság megjegyzi, hogy először is ilyen garanciát, vagy annak megfelelőjét, általában a piacgazdasági befektető elve szerint kölcsönöket nyújtó magán-hitelintézet is kért volna. Másodszor, a szerződésben mellékelt előírások kikötik, hogy ugyanazon program tekintetében a támogatás átfedése nem megengedett, kivéve a garanciával kapcsolatos támogatást, amely következésképpen önmagában támogathatónak tekinthető.

(130)

A Bizottság megjegyzi, hogy az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontjában előírt mentességek (45) nem alkalmazhatók a szóban forgó támogatásokra, mivel azok nem szolgálnak az azon cikkekben felsorolt célkitűzések egyikére sem, és az olasz kormány sem érvelt amellett, hogy ilyen eset állna fenn.

(131)

A támogatásokat nem bizonyos területek gazdasági fejlődésének előmozdítására, vagy valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására, vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére, sem pedig a kultúra vagy a kulturális örökség megőrzésének előmozdítására szánják. A Bizottság ezért úgy véli, hogy sem az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja (46), sem annak 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja (47), sem pedig a 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja (48) nem alkalmazható a vizsgálat tárgyát képező támogatásokra.

(132)

A WAM SpA-nak nyújtott mindkét támogatást a Bizottságnak való előzetes bejelentés nélkül hajtották végre. Az 1995. évi támogatást valójában 1995. november 24-én, és a 2000. évi támogatást 2000. november 9-én nyújtották. Következésképpen a Bizottság megítélése szerint, miután e támogatásokat az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének (jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése) megsértésével hajtották végre, azokat a kedvezményezettnek jogszerűtlenül nyújtották a támogatás csoportmentességet élvező, összeegyeztethető részének kivételével.

(133)

Az Olaszország által a WAM SpA-nak 1995. november 24-én nyújtott kamattámogatás állami támogatásnak minősül. A tanácsadói szolgáltatások, vásárokon és kiállításokon való részvétel, illetve piackutatások címen támogatható rész a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül.

(134)

Az egyedi támogatás teljes támogatási egyenértékét illetően számításba lett véve, hogy a kölcsönt három részletben (1996. április 24-én, 1997. július 23-án és 1998. április 24-én) bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére és, hogy a türelmi idő ezért nulla és 2 év között mozgott. Figyelembe vették a kamatlábat (4,4 %) is, amelyet a kölcsönszerződésben, a kölcsön nyújtásának időpontjában hatályos, a Bizottság által időszakosan rögzített referencia-kamatlábra (49) (11,35 %) tekintettel írtak elő. E számítás alapján ez 108 165,10 EUR, 1996. április 24-i dátumra kiszámított (arra a dátumra, amelyen a kölcsön első részletét kifizették a WAM SpA-nak) támogatástartalmat eredményezett.

(135)

Ezt a támogatási összeget azonban ki kell igazítani az állami támogatás összeegyeztethető részével.

(136)

Mivel a kérdéses támogatás egy része összeegyeztethetőnek minősül, ezt az összeget le kell vonni az 1995. évi kölcsönből álló támogatási összetevőből (108 165,10 EUR). Miután lehetetlen az összefüggést kimutatni a kölcsön adott részlete és az egyes egyedi költségek között, ugyanazt a százalékot alkalmazták a teljes támogatástartalomra, mint amit az összeegyeztethető tételek képviselnek a teljes kölcsönhöz viszonyítva (1 358,51 millió ITL-ből 82,57 millió ITL, azaz 6 %). Mivel 108 165,10 EUR 6 %-a 6 489,906 EUR, így ez az összeg tekintendő a támogatás összeegyeztethető részének.

(137)

Így az állami támogatás belső piaccal összeegyeztethetetlen részének számszerűsített támogatástartalma 101 675,194 EUR.

(138)

A WAM SpA-nak 2000-ben nyújtott támogatás, a képzési tevékenységek támogatását szolgáló 25 240 EUR összeget kitevő részt kivéve, összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(139)

Ebben az esetben a kölcsönt öt részletben – 2001. február 12-én, 2001. szeptember 28-án, 2002. április 26-án, 2002. szeptember 27-én és 2003. január 22-én – bocsátották a WAM SpA rendelkezésére; következésképpen, mint az első támogatás esetében, a türelmi idő szintén nulla és 2 év között mozgott. Hasonlóképpen, a támogatástartalom kiszámításánál a Bizottság figyelembe vette a kölcsönszerződésben szereplő kamatlábat (2,32 %), amelyet a Bizottság által időszakosan rögzített, és a szóban forgó kölcsön nyújtásának időpontjában hatályos referencia-kamatlábhoz (5,70 %) igazítottak. A teljes visszafizetésnek, beleértve a tőkét és a kamatokat, 2008. február 20-ig kellett volna befejeződnie. Következésképpen a vizsgálat tárgyát képező teljes kölcsön támogatási összetevőjének 2001. február 12-i dátumra kiszámított támogatástartalma (arra a dátumra, amelyen az egyedi kölcsön első részletét a WAM SpA rendelkezésére bocsátották) 176 329 EUR, amennyiben a visszafizetések az ütemterv szerint történnek.

(140)

A kölcsön összeegyeztethető részét illetően, a kölcsön összeegyeztethető részének az egészhez viszonyított százalékát, amely 1,35 %, le kell vonni a támogatás támogatástartalmából. Ennek eredményeképpen, feltételezve, hogy a visszafizetések az ütemterv szerint történnek, a második támogatás támogatástartalmát 173 948,56 EUR összegben számították ki (176 329 EUR – 2 380,44 EUR).

(141)

Az EUMSZ 107. cikkével összhangban a Bizottság általános gyakorlata, hogy a támogatás kedvezményezettjével visszafizetteti az olyan támogatást, amelyet az adott cikk alapján jogszerűtlenül nyújtottak, és amely a belső piaccal összeegyeztethetetlen, amennyiben a támogatás nem tartozik a de minimis szabályok alá. Ezt a gyakorlatot a 659/1999/EK rendelet 14. cikke megerősítette.

(142)

A 659/1999/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének fényében a visszafizetést elrendelő határozat szerint visszatérítendő támogatásnak a Bizottság által rögzített megfelelő kamatlábon számított kamatot is tartalmaznia kell. A kamatot attól a naptól kell megfizetni, hogy a jogszerűtlen támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották, arra az időszakra, amíg az a vállalat rendelkezésére állt.

(143)

A kamat felszámításának módszerét az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (50) (a továbbiakban: 794/2004/EK rendelet) V. fejezete és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet (51) (a továbbiakban: 271/2008/EK rendelet) határozza meg.

(144)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy e határozat nem érinti a WAM-nak nyújtott állami támogatás jogalapját képező 394/81. sz. törvény által képviselt nemzeti keretszabály összeegyeztethetőségét, amely törvény tekintetében a Bizottság az Elsőfokú Bíróság ítélkezési gyakorlatával (52) összhangban ezen esetben nem találta szükségesnek az eljárás megindítását. Mindazonáltal nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy későbbi szakaszban ezt megtegye,

a)

a kedvezményezett WAM SpA által visszafizetendő teljes összeg (tőke és kamat);

b)

a jelen határozat végrehajtása érdekében már meghozott, illetve a tervezett intézkedések részletes ismertetése;

c)

arra vonatkozó igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszafizetésére.