23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/77

(1)

2011. június 24-én a Bizottsághoz a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése szerinti, postán benyújtott kérelem érkezett. A Bizottság 2011. augusztus 8-án e-mailben további információkat kért a kérelmezőtől és a Gazdasági Versenyhivataltól. A válaszok 2011. szeptember 2-án és 15-én érkeztek be. A Magyar Posta (a továbbiakban: Posta) által előterjesztett kérelem a Posta által nyújtott különféle pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozik, és két részből áll, amelyek a következők: pénzforgalmi szolgáltatások és más pénzügyi intézmények nevében végzett szolgáltatások. Az egyes részek a Posta által a következő csoportokba sorolt különféle pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak:

pénzforgalmi szolgáltatások

más nevében végzett szolgáltatások

(2)

A kérelem szerint (2) a Posta hálózata több mint 2 600 állandó postahivatalból áll. Ugyanakkor nem minden hivatal nyújtja valamennyi, a kérelemben felsorolt szolgáltatást (3). A Magyarország területén jelenleg működő hitelintézeti fiókok száma összesen 4 605. A Giro Zrt. adatai szerint az OTP Bank a legnagyobb 809 fiókkal, ezt a K&H Bank Zrt. (377 fiók), a CIB Bank Zrt. (218 fiók), a Raiffeisen Bank Zrt. (180 fiók), és az Erste Bank Hungary Nyrt. (145 fiók) követi. A hitelintézeti szektor nyolc legnagyobb bankja mindegyikének százat meghaladó számú fiókja van, emellett működik 22 kis- és közepes méretű bank is, a hitelintézetek 10 fiókja, és 138 hitelintézet pedig szövetkezetként működik, amelyek közül a legnagyobb 20-40 fiókból álló hálózatot működtet. Nemzetközi összehasonlításban, az EKB 2007. évi kék könyvében (4) szereplő adatokat felhasználva Magyarország ezzel az egy főre jutó bankfiókok számát tekintve a középmezőnyben szerepel.

(3)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2004/17/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az irányelv előírásai csak olyan mértékben vonatkoznak az említett c) pont negyedik francia bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatások nyújtására, amennyiben az ilyen szolgáltatásokat a rendelkezés b) pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat is nyújtó szervezetek biztosítják. Magyarországon a Posta az egyetlen olyan ajánlatkérő, amely az e határozat által érintett szolgáltatásokat nyújtja.

(4)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett olyan szerződések, amelyek célja a 3–7. cikkben említett tevékenységek folytatása, nem tartozhatnak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol az adott tevékenységet végzik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályokat. Ha a határozat által érintett szolgáltatások esetéhez hasonlóan az irányelv XI. mellékletében nem szerepelnek vonatkozó közösségi jogszabályok, a 30. cikk (3) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy „bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad”.

(5)

A pénzügyi szolgáltatások tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy uniós szinten számos olyan jogi aktust fogadtak el, amelynek célja az ágazati szolgáltatások létrehozásának és biztosításának liberalizációja. (5) A pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében megállapítható, hogy Magyarország teljes mértékben és időben átültette a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelvet a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvénnyel.

(6)

Magyarország végrehajtja a tőkemozgások liberalizációjáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló uniós jogszabályokat, valamint a pénzügyi piacok liberalizációjáról szóló releváns jogszabályokat. Emellett Magyarország megfelelt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervben előírt követelményeknek. A hitelintézetek és pénzforgalmi szolgáltatások magyarországi piaca megfelelően szabályozott. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerint a pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélykötelesek. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVII. törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységet csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény úgy rendelkezik, hogy biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet. A Posta engedélyt kapott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől, hogy a jelen kérelem egyik tárgyát képező és a megbízók megbízásából folytatott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet többes kiemelt közvetítőként végezhesse. Bármilyen, a prudens működésről és az eredményes felügyeletről szóló rendelkezéseknek való megfelelésre alkalmas szervezet kaphat engedélyt e szolgáltatások elvégzésére. A pénzügyi szolgáltatások vagy a pénzügyi szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások, valamint a befektetési szolgáltatások és a biztosítási szolgáltatások nyújtása nyitva áll fióktelepeik révén a nem belföldi társaságok előtt is, feltéve, hogy a letelepedés helye szerinti ország hatáskörrel rendelkező hatósága ezt engedélyezte. A magyarországi fióktelepre vonatkozó előírás nem vonatkozik a bármely EGT-tagállamban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekre, mivel ezek az intézmények szolgáltatásaikat határon átnyúló szolgáltatásként nyújthatják.

(7)

Megfelelően figyelembe véve a fenti (5) és (6) preambulumbekezdésben ismertetett tényeket, feltételezhető, hogy a 30. cikk (3) bekezdésében szereplő, a piacra való szabad belépésre vonatkozó feltétel valamennyi kérelmezett tevékenységre vonatkozóan teljesültnek tekinthető.

(8)

Egy adott piacon a versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jellegű. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac legfontosabb szereplőinek piaci részesedése. Egy másik figyelembe vett kritérium lehet a piacok koncentrációjának szintje és/vagy az ügyfelek szolgáltatóváltása. Mivel a határozat hatálya alá tartozó egyes tevékenységek feltételei változóak, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló eltérő helyzeteket.

(9)

Noha bizonyos esetekben a piac fogalmának szűkebb vagy tágabb meghatározása is elképzelhető, e határozat alkalmazásában az érintett piac pontos meghatározása nyitva hagyható, mivel az elemzés eredménye a Posta által benyújtott kérelemben felsorolt szolgáltatások közül több esetében a szűkebb vagy a tágabb értelmű meghatározástól függetlenül ugyanaz marad.

(10)

Ez a határozat nem sérti a versenyszabályok alkalmazását.

(11)

A kérelem két elkülönült pénzforgalmi szolgáltatási kategóriát sorol fel, ezek a következők: A) fennálló szolgáltatások és B) olyan szolgáltatások, amelyek bevezetését 2012-ben tervezik. A jelen határozat alá tartozó értékelés szempontjából csak a fennálló szolgáltatások vehetők figyelembe, mivel nincsen ténybeli bizonyíték azon hatásokra, amelyeket a tervezett szolgáltatások eredményeznének, ha és amikor bevezetnék azokat.

(12)

A Posta által végzett fennálló pénzforgalmi szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz fizetési számlára történő befizetését, valamint olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz kifizetését fizetési számláról, továbbá készpénz-átutalási szolgáltatások (saját jogon végzett belföldi és nemzetközi postautalvány-szolgáltatások, valamint közvetítőként végzett Western Union készpénz-átutalási szolgáltatás).

(13)

Jelen határozat célja annak megállapítása, vajon a Posta által kínált szolgáltatások olyan szintű versenynek vannak-e kitéve (azokon a piacokon, amelyekre a belépés szabad), amely biztosítja, hogy a Posta által az itt érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzések a 2004/17/EK irányelvben előírt részletes beszerzési szabályok által meghatározott fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történjenek, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a gazdasági szempontból legelőnyösebb megoldás meghatározását. Ennek érdekében tehát meg kell vizsgálni, hogy a bankoknak és egyéb pénzügyi intézményeknek van-e lehetőségük arra, hogy versenynyomást gyakoroljanak a Posta intézményére.

(14)

A pénzforgalmi szolgáltatások piacán a Posta fő versenytársai a bankok és az egyéb pénzügyi intézmények, amelyek nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, mivel nem az irányelv értelmében vett ajánlatkérők és/vagy nem postai szolgáltatásokkal együtt nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat.

(15)

A bankok által kínált fizetési módszerek általánosan elérhetők és általában vonzóbbak, mint a papíralapú és/vagy készpénzalapú módszerek. A Gfk Hungária (6) szerint az online banki szolgáltatások felhasználóinak száma 200 000-rel nőtt 2010 végére az előző évhez képest, és fokozódó ütemű növekedés mellett elérte az egymillió felhasználót. Ugyanakkor ugyanezen forrás szerint csökken azok száma, akik előnyben részesítik bankügyeik személyes intézését – az összes ügyfél egynegyede már nem jár a bankfiókokba azért, hogy bankügyeit intézze.

(16)

A termékpiac a kérelmező meghatározása szerint a hitelintézetek és más pénzforgalmi szolgáltatást nyújtók által kínált pénzforgalmi szolgáltatások piaca, míg a megfelelő földrajzi piac országosnak tekinthető. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rámutatott, hogy bár nem rendelkezik minden ahhoz szükséges információval és adattal, hogy megfelelően és pontosan meghatározhassa a termékpiacot, a kérelmező által az érintett termékpiac tekintetében nyújtott meghatározás „valószínűleg elfogadható”. Ami az érintett földrajzi piacot illeti, a fenti nyilatkozatban a GVH kijelentette, hogy „nincs tudomása olyan bizonyítékról, amely alapján a földrajzi piacnak nem Magyarország egész területének kellene lennie”.

(17)

A jelen határozat céljából nem kerül sor a pénzforgalmi szolgáltatások piacának külön lakossági és nagykereskedelmi termékpiacokra történő felosztására, mivel az elemzés eredménye a szűkebb vagy a tágabb értelmű meghatározástól függetlenül nagyrészt ugyanaz marad.

(18)

A Gazdasági Versenyhivatal a pénzforgalmi piac koncentráltságának fokára utalva megállapítja, hogy feltehetően „az 5-6 nagybank a Magyar Postával együttesen igen magas összesített piaci részesedéssel rendelkezik a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások esetén, és lehetséges, hogy a piac nagy részét lefedik. A nagykereskedelmi piac feltehetően kevésbé koncentrált néhány más pénzügyi intézmény jelenlétének köszönhetően”.

(19)

E szolgáltatások lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy fizessenek a megvásárolt szolgáltatásért vagy termékért. A szolgáltatásokat magánszemélyek veszik igénybe fizetési kötelezettségek teljesítése céljából, és azokat különösen közszolgáltatások, távközlés, pénzügyi szolgáltatások, biztosítási szolgáltatások, házhozszállítási szolgáltatások, adó, stb. megfizetésére használják.

(20)

Az érintett termékpiac meghatározásának fő tényezője a helyettesítő termékek körének megállapítása; ezek olyan alternatív módszereket jelentenek, amelyek fizetési kötelezettségek teljesítéséhez állnak az ügyfél rendelkezésére. Következésképpen a kérelmező úgy véli, hogy az érintett termékpiac magában foglalja a bankokban vagy ATM-eken (7) keresztül bankszámlákra teljesített készpénzbefizetéseket, a kártyás fizetéseket, valamint a bankszámlák közötti átutalásokat (egyszerű átutalások és automatikus terhelések).

(21)

Ami a fizetési módszerek közötti váltást illeti, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette, hogy „a nagy közszolgáltatók és egyéb szolgáltatók általában különböző fizetési módszereket kínálnak ügyfeleik számára, biztosítva az azok közötti egyszerű váltás lehetőségét. Tendencia mutatkozik az ügyfelek meggyőzésére, hogy elektronikus fizetési módszereket alkalmazzanak a papír- és készpénzalapú módszerek helyett”. Ebben az összefüggésben megjegyzendő az online bankügyintézés növekvő igénybevétele. Ugyanakkor, ahogy az a fenti (9) preambulumbekezdésben szerepel, a pontos meghatározást nyitva lehet hagyni a jelen határozat céljaira.

(22)

A Posta piaci részesedése a készpénz fizetési számlán való elhelyezését lehető tévő szolgáltatások tekintetében, amely a fent meghatározott összesített piac százalékában került kiszámításra, 3,91 % volt 2007-ben, 3,88 % 2008-ban és 4,14 % 2009-ben (8). Mind mennyiségi, mind értékszempontból meg kell jegyezni, hogy a Posta ügyleteinek száma és azok értéke csökkent 2009-ben az előző két évhez képest. (9)

(23)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül arra utaló jelként kell e tényezőket figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(24)

A fizetési számláról készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatások jellemzője, hogy a számlatulajdonos megbízást ad a fizetési számlája terhére harmadik személy részére történő készpénzkifizetésre. Az ilyen szolgáltatások jelenleg a készpénzkézbesítést és a nyugdíjfizetési szolgáltatást ölelik fel. A fő intézvényezettek az Államkincstár és a helyi önkormányzatok, amelyek ezt a rendszert a családi pótlékok, szociális juttatások, munkanélküli juttatások, stb. kifizetésére használják. A kormányzat által eszközölt kifizetések esetén a kedvezményezett választhat, hogy az átutalt összeget bankszámlán írják jóvá, vagy azt postai kézbesítés útján veszi át. A nyugdíjfizetés esetében a címzetteknek olyan lehetőség is rendelkezésükre áll, hogy az összeg egyik részét a számlájukon írják jóvá, a másik részét pedig készpénzben kézbesítik. Egy egyszerű, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz intézett kérelem révén arra is van lehetőség, hogy bármikor váltsanak a postai készpénzkézbesítés és a banki átutalás között.

(25)

A magyar állam a Nemzeti Bankon keresztül olyan politikát folytat, amelynek célja a készpénzügyletek volumenének csökkentése, valamint az elektronikus fizetési módok és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének ösztönzése. A vállalatok kötelesek fizetési számlákon keresztül intézni a fizetéseket, a köztisztviselők bérét pedig bankszámlákra fizetik. Egy, a Magyar Nemzeti Bank által készített friss tanulmány (10) szerint jelenleg az állam által fizetett nyugdíjak felét nem postai kifizetés útján fizetik, a kérelem (11) szerint pedig a Postán keresztül fizetett nyugdíjak száma és összértéke is folyamatosan csökkent az utóbbi években.

(26)

A fenti okok miatt a fizetési számlák közötti átutalás (egyszerű átutalás és csoportos átutalás), az ATM-ekből és POS-terminálokból (12) való bankkártyás készpénzfelvétel, valamint a banki pénztárban való készpénzfelvétel tekintendő a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tévő szolgáltatások érintett termékpiacának.

(27)

A fenti szolgáltatások esetében a bankszámlával rendelkező személyek részére történő fizetések, a fizetési számlák közötti fizetések (egyszerű tranzakciók és csoportos átutalások, amelyeknél a fizetés egy számláról történik több személynek) tekinthetők helyettesítő termékeknek. A pontos meghatározást itt is nyitva lehet hagyni a jelen határozat céljaira.

(28)

A Posta piaci részesedése a fizetési számláról készpénz felvételét lehető tévő szolgáltatások tekintetében, amely az összes helyettesítő szolgáltatás százalékában került kiszámításra, 2,44 % volt 2007-ben, 2,49 % 2008-ban és 2,61 % 2009-ben (13). Mind mennyiségi, mind értékszempontból meg kell jegyezni, hogy a Posta ügyleteinek száma és azok értéke csökkenő trendet mutatott az utolsó három évben, amelyek tekintetében rendelkezésre állnak adatok, vagyis 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben (14).

(29)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(30)

A Posta által nyújtott készpénz-átutalási szolgáltatást általában magánszemélyek közötti fizetéseknél használják. A vonatkozó szolgáltatások a Posta által saját jogon biztosított belföldi és nemzetközi postautalványok, valamint a Western Union készpénz-átutalási szolgáltatás, amelyek elérhetők belföldi és nemzetközi viszonylatban, és a készpénz-pénzátutalás valós idejű módszerét is kínálják.

(31)

A belföldi, mind a Posta saját jogán, mind a Western Union nevében végzett átutalások esetében a kérelmező úgy véli, hogy a fizetési számlák közötti tranzakciók a pénzátutalások helyettesítői, amennyiben a kedvezményezett rendelkezik fizetési számlával. Ennek következtében a Magyarországon számlák között teljesített fizetések piaca tekinthető a belföldi pénzátutalások érintett termékpiacának, ugyanakkor a pontos meghatározás nyitva hagyható.

(32)

A Posta ennek megfelelően számított piaci részesedése 1 %-nál kevesebb volt 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben.

(33)

A nemzetközi pénzátutalások esetében a Posta és a Western Union által végzett tevékenységek közeli helyettesítőknek tekinthetők. Emellett a fizetési számlákon keresztül végzett fizetések helyettesíthető termékeknek tekinthetők, ezért a fizetési számlák közötti, határon átnyúló fizetéseket tekinti a kérelmező az érintett termékpiacnak. Ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását itt is nyitva lehet hagyni.

(34)

A Posta ezen az alapon számított piaci részesedése 0,5 % volt 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben.

(35)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(36)

A mentesítés iránti kérelem a Posta bizonyos, egyes pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos, más nevében végzett tevékenységeire is vonatkozik, amelyeknél a Posta közvetítőként jár el.

(37)

A mentesítés iránti kérelem kiterjed a folyószámlák, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítésére, vagyis: a hitelintézetek nevében kínált lakossági és vállalati bankszámla-szolgáltatásokra, beleértve a fizetési megbízások elfogadását és teljesítésre továbbítását, valamint bakszámlához kapcsolódó látra szóló és lekötött betétek közvetítésére.

(38)

A Posta mint közvetítő által kínált pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat az Erste Bank és az OTP Bank nyújtja. A Posta az Erste Bank nevében „Posta banki szolgáltatások” brand név alatt kínálja a betéti termékeket.

(39)

A Bizottság korábbi gyakorlatában (15) különbséget tett lakossági és vállalati bankügyletek között. A lakossági bankügyletek a magánszemélyeknek és a nagyon kisméretű vállalkozásoknak nyújtott banki szolgáltatások összességét jelentik, míg a vállalati bankügyletek rendszerint a nagyvállalati ügyfeleknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott banki szolgáltatásokat foglalják magukban. Ugyanakkor a korábbi, a lakossági banki ágazatra vonatkozó határozatokban (16) a Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az egyedi lakossági banki termékek külön termékpiacokat jelentenek-e, illetve hogy több banki termék egyetlen érintett termékpiac részét képezheti-e.

(40)

Az érintett termékpiacot meg kell különböztetni az elosztási láncban elfoglalt helytől függően (feljebb – folyószámlák, valamit kapcsolódó termékek és szolgáltatások nyújtása, és lejjebb – folyószámlák, valamit kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítése). A lakossági fizetési számlák közvetítésére irányuló tevékenység esetében az érintett termékpiacnak a lakossági folyószámlák és betéti termékek közvetítésének piaca tekinthető. A vállalati fizetési számlák közvetítésére irányuló tevékenység esetében az érintett termékpiacnak a vállalati folyószámlák és betéti termékek közvetítésének piaca tekinthető. Ugyanakkor a jelen határozat (9) preambulumbekezdésével összhangban nem szükséges meghatározni az érintett piacot.

(41)

A kérelmező a földrajzi piacot Magyarország egész területében határozza meg. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette, hogy „a jelen ügy szempontjából valamennyi, Magyarországon jelenlévő pénzügyi intézmény országszerte végzi a tevékenységét, nincs jele regionális eltérésnek a pénzügyi szolgáltatásnyújtás egyetlen szempontjából sem”. Emellett a Bizottság korábbi gyakorlata (17) a pénzügyi piacok kapcsán országos kiterjedésűnek tekintette az érintett földrajzi piacot az egyes tagállamokban fennálló eltérő versenyfeltételek miatt, valamint a fiókhálózat jelentősége miatt.

(42)

A Posta ezen fenti megfontolás alapján számított piaci részesedései a következők: a lakossági folyószámlák és betétek esetében: 1,45 % 2007-ben, 1,38 % 2008-ban és 1,51 % 2009-ben, míg a vállalati folyószámlák és betétek piacán a Posta piaci részesedései elhanyagolhatóak (0 %) voltak 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az e pénzügyi szolgáltatások közvetítése kapcsán fennálló piaci részesedések szintén alacsonyak.

(43)

A piac fennmaradó részén más bankok és pénzügyi intézmények osztoznak – amelyek nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv rendelkezéseinek hatálya alá.

(44)

A lakossági bankügyletekről 2009-ben készített felmérésében (18) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy Magyarországon nincsenek komoly akadályai a számlaváltásnak, valamint konstatálta azt is, hogy a folyószámlaváltások jelenlegi szintje az egyik legmagasabb a többi EU-tagállamhoz képest.

(45)

A Posta kiterjedt hálózatának előnyeit ellensúlyozza az online bankügyintézés növekvő jelentősége.

(46)

Egy felmérés (19) szerint a bank ügyfelek általi kiválasztását befolyásoló tényezők közül legfontosabb a megbízhatóság és a bizalom, a közelség és az elérhetőség (beleértve a készpénzfelvételt szolgáló eszközök elérhetőségét), valamint a szolgáltatás minősége. E következtetéseket megerősítik a pénzügyi szolgáltatásokkal és folyószámla-szolgáltatásokkal kapcsolatos felmérés (20) eredményei is. E forrás szerint a bank kiválasztásánál a legfontosabb szempont a költség és a hírnév, míg a könnyű elérhetőség (vagyis a széles körű hálózat) kevésbé tűnik fontosnak. Emellett a banki szolgáltatások körét, vagyis a széles körű banki szolgáltatások rendelkezésre állását, valamint a szolgáltatás magas színvonalát szintén fontosnak tekintették. Figyelemmel a fentiekre, bár a Posta széles körű hálózattal rendelkezik, vannak más, az ügyfelek által fontosnak tartott szempontok (a bank hírneve, a banki szolgáltatások, a szolgáltatás minősége), amelyek ellensúlyozó szerepet játszanak a bankválasztás során. Azok az ügyfelek tehát, akik a szolgáltatások széles körére tartanak igényt, tartózkodni fognak attól, hogy megfontolják postai számla választását, vagy az arra való váltást, mivel az nem nyújtja a szolgáltatások megszokott körét.

(47)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(48)

E tevékenység a harmadik felek által nyújtott hitel közvetítését jelenti, amelynél a Posta többes kiemelt közvetítőként jár el. A Posta az Erste Bank által nyújtott hiteltermékeket kínálja (biztosíték – ingó vagy ingatlan – előírása nélkül) a lakossági ügyfelek számára, míg a vállalati szektorban a Magyar Fejlesztési Bank termékét nyújtja többes kiemelt közvetítőként.

(49)

Az érintett szolgáltatások számos módon bonthatók további alcsoportokra olyan tényezők mentén, mint a hitel igénybevételének célja vagy az ügyfelek jellemző köre (fogyasztók, kkv-k, nagyobb vállalkozások vagy közigazgatás). Ennélfogva a lakossági hitelközvetítés és a vállalati hitelközvetítés külön termékpiacoknak tekinthetők.

(50)

A lakossági hitelközvetítés termékpiacát a kérelmező a korlátozás nélküli jelzálog-kölcsönök és a személyi kölcsönök piacaként határozza meg mind magyar forintban, mind külföldi pénznemben. Ennek nem mond ellent a Bizottság korábbi gyakorlata (21) sem, amelyben a Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az egyedi lakossági banki termékek külön termékpiacokat jelentenek-e, illetve hogy több lakossági banki termék egyetlen érintett termékpiac részét képezheti-e.

(51)

A vállalati szektorban a Posta csak egyfajta vállalati hitelterméket kínál. E terméket jellemzően más pénzügyi intézmények (ti. takarékszövetkezetek) kínálják. A Posta ezt a terméket 45 kijelölt helyen kínálja, nem pedig teljes hálózatán keresztül. A vállalati szektor tekintetében az érintett termékpiac a kérelmező szerint magában foglalja a kkv-k számára a hitelintézetek által nyújtott kölcsönöket. Ugyanakkor, ahogy az a fenti (9) preambulumbekezdésben szerepel, a piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni a jelen határozat céljaira.

(52)

A földrajzi piac Magyarország egész területe, gyakorlatilag a (41) preambulumbekezdésben feltüntetettekkel megegyező okokból.

(53)

A meghatározott lakossági hitelpiacon a Posta részesedése kevesebb mint 0,5 % volt 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben, míg részesedése a vállalati hitelpiacon elhanyagolható (0 %) volt ugyanezekben az években. A rendelkezése álló adatok azt mutatják, hogy a Posta részesedése ezeken a szűken meghatározott piacokon olyan kicsi, hogy a tágabban meghatározott piacon még kisebb részesedésekkel rendelkezne.

(54)

A piac fennmaradó részén más bankok és pénzügyi intézmények osztoznak – amelyek nem tartoznak a közüzemi irányelv hatálya alá. Az első három versenytárs összesített piaci részesedése (22) 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben a következők szerint alakult: 52,54 %, 51,39 % és 54,27 % a lakossági kölcsönök piacán, valamint 42,69 %, 47,36 % és 48,07 % a vállalati kölcsönök piacán.

(55)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(56)

A Posta az Erste Bank Zrt. által kibocsátott hitelkártyákat kínálja. E termék egy szokásos hitelkártya a feltételek és a nyújtott szolgáltatások szempontjából.

(57)

A betéti kártyák tekintetében a Posta közvetítőként jár el a folyószámlákhoz kapcsolódó vállalati és lakossági bankkártyákra kiterjedően. A Posta többes kiemelt közvetítőként jár el, míg a szolgáltatásokat az Erste Bank Hungary Nyrt. nyújtja. A kínált kártyák szokásos betéti kártyák.

(58)

A fizetési kártyák elfogadása tekintetében a postahivatalokat POS-terminálokkal szerelték fel, amelyek lehetővé teszik a bankkártyával történő készpénzfelvételt. A kérelmező úgy érvel, hogy az ügyfelek szemszögéből ugyanaz a szolgáltatás (készpénz felvétele) igénybe vehető a bankpénztárban való készpénzfelvétel vagy harmadik felek által nem postahivatalokban üzemeltett másik POS-terminál révén, vagyis a termékek helyettesíthetőek.

(59)

A Bizottság korábban két fő, fizetési kártyával kapcsolatos tevékenységet különböztetett meg (23): egyrészt a kártyák magánszemélyek és vállalatok részére való kibocsátását, másrészt a kereskedők kártyaelfogadás lehetősége céljából való „megszerzését”. Emellett a fizetési kártya kibocsátására irányuló tevékenységen belül a Bizottság korábbi határozataiban (24) megvizsgálta a különbözőfajta kártyák közötti különbségtétel lehetőségét, azonban végül a pontos meghatározást nyitva hagyta.

(60)

A jelen határozat alkalmazásában, a versenyszabályok megsértése nélkül három termékpiacot kell figyelembe venni, mégpedig a hitelkártyapiacot, a betétikártya-piacot, valamint a kártyák elfogadását.

(61)

A kártyák elfogadásának piacát illetően a kérelmező által meghatározott termékpiac nem az a piac, amelyet a korábbi, a (59) preambulumbekezdésben említett bizottsági határozatokban általában meghatároztak. Az „eredeti” kártyaelfogadási piac az, amely azon kereskedőkből áll, akik elfogadják a kártyás fizetést. Egy másik lehetséges kártyaelfogadási piac azon bankokból áll, amelyek kártyaelfogadási szolgáltatásokat kínálnak az ilyen kereskedők számára. Ugyanakkor, ahogy azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is megerősíti (25) a Posta esetében, figyelemmel arra, hogy a POS-berendezések azon két bank ATM-automatáiként működnek, amelyek számára a Posta közvetítőként eljár, „a Magyar Posta valószínűleg helyesen szolgáltatott a koncentrációval kapcsolatosan olyan adatokat, amelyek a működő ATM-automaták számán alapulnak”.

(62)

A földrajzi piac szempontjából a korábbi bizottsági ügyekben (26) rámutattak, hogy a fizetési kártyák piaca kiterjedését tekintve nemzeti, annak ellenére, hogy a Bizottság elismerte, hogy a jövőben helye lehet a piac kiszélesítésének. A jelen ügyben földrajzi piacnak Magyarország egész területe tekintendő.

(63)

2007 és 2009 között a Posta piaci részesedése kevesebb mint 1 % volt a hitelkártyák piacán, kevesebb mint 3 % a betéti kártyák piacán, valamint kevesebb mint 6 % a kártyaelfogadás piacán, ahogy azokat a kérelmező meghatározta.

(64)

A Gazdasági Versenyhivatal (27) szerint az általa és a Magyar Nemzeti Bank által a közelmúltban végzett felmérés alapján a betéti kártyákat kibocsátó 24 bank közül az öt legnagyobb bank összesített piaci részesedése a betéti kártyák kibocsátása területén körülbelül 82 % volt. Ugyanezen forrás szerint a hitelkártyák kibocsátásának piaca kevésbé koncentrált; a hitelkártyákat kibocsátó 18 bank közül a hét legnagyobb bank összesített piaci részesedése 68 %. Emellett a kérelem szerint az elfogadás ágazatában a koncentráció magas szintjét jelzi, hogy az összes ATM háromnegyedét négy bank üzemelteti.

(65)

A Posta alacsony piaci részesedésére, valamint a Posta tevékenységére versenynyomást gyakorló további bankok és pénzügyi intézmények jelenlétére tekintettel megállapíthatjuk, hogy a jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(66)

A szolgáltatások e kategóriája a pénzügyi eszközök értékesítését, valamint különleges befektetési termékek marketingjét foglalja magában. A kínált pénzügyi eszközök Magyar Állam által kibocsátott értékpapír, államkötvények (magyar állampapírok) befektetési jegyek (alapok), az Erste Befektetési Zrt. befektetési alapjai, más értékpapírok, és különleges, a Fundamenta Lakáskassza Zrt., illetve az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. nevében közvetítőként értékesített lakás-előtakarékossági megállapodások, kötvények.

(67)

A korábbi ügyekben a Bizottság nyitva hagyta az a kérdést, hogy e szolgáltatások mindegyike elkülönült termékpiacot alkothat-e (28). A meghatározás a jelen ügyben is nyitva marad, mivel a Posta által közvetítőként nyújtott szolgáltatások nem vetnek fel versenyjogi kérdéseket, függetlenül a mérlegelt alternatív piacmeghatározástól.

(68)

Ami a földrajzi terjedelmet illeti, a Bizottság úgy vélte (29), hogy a piaci szegmensek többsége nemzetközi terjedelmű, azonban egyes szegmenseket nemzeti szempontból elemzett (30). A földrajzi piac pontos meghatározása nyitva marad, és a jelen ügyben földrajzi piacnak Magyarország területe tekintendő.

(69)

2007 és 2009 között a Posta részesedése kevesebb mint 4 % volt az államkötvények piacán, 3 % és 9 % között volt a befektetési jegyek piacán, kevesebb mint 2 % volt a kötvények piacán, valamint kevesebb mint 4 % volt a lakás-előtakarékossági megállapodások piacán.

(70)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(71)

A Posta életbiztosítást kínál a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. nevében, valamint nem életbiztosításokat a Magyar Posta Biztosító Zrt. nevében.

(72)

Korábbi határozataiban (31) a Bizottság a biztosítások fajtáinak három tág kategóriáját különböztette meg, mégpedig: életbiztosítás, nem életbiztosítás és viszontbiztosítás. Emellett megállapítást nyert, hogy keresleti oldalról az életbiztosítások és a nem életbiztosítások annyi egyedi termékpiacra oszthatók, ahány különböző lefedett kockázat létezik. Az életbiztosítással kapcsolatban a Bizottság a korábbi határozatokban a következő szegmentációkat vizsgálta meg: egyéni életbiztosítás, csoportos életbiztosítás és befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, vagy másként egyéni védelem, csoportos védelem, egyéni nyugdíj, csoportos nyugdíjak, megtakarítások és befektetések. (32) A nem életbiztosítással kapcsolatban a Bizottság korábban vizsgálta többek között a motor-, tűz-, szállítási, egészség-, vagyon-, általános polgári felelősség-, baleset-, jogvédelmi, munkahelyi baleset- és hitelbiztosításokat. (33) Ugyanakkor a kínálati oldali megfontolások szélesebb termékpiacokat eredményezhetnek. A jelen határozat alkalmazásában a termékpiac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni.

(73)

A Bizottság a múltban elemezte a biztosítási termékek forgalmazását is, és megerősítette, hogy az érintett piac az életbiztosítások és a nem életbiztosítások forgalmazása tekintetében is magában foglalja valamennyi külső (vagyis harmadik félhez tartozó vagy nem saját) forgalmazási csatornát, így a brókereket, ügynököket és egyéb közvetítőket (34). Ugyanakkor a jelen határozat alkalmazásában a termékpiac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni.

(74)

A földrajzi piac vonatkozásában a Bizottság korábbi határozataiban (35) az életbiztosítások piacait úgy határozta meg, hogy azok terjedelme nemzeti a nemzeti forgalmazási csatornák, a kialakult piaci struktúra, a fiskális megszorítások és a különböző szabályozó rendszerek miatt. Ugyanezt a megközelítést alkalmazzuk a jelen ügyben, és földrajzi piacnak Magyarország teljes területe tekintendő.

(75)

2007 és 2009 között a Posta piaci részesedése kevesebb mint 5 % (36) volt az életbiztosítási termékek piacán, és kevesebb mint 1 % (37) a nem életbiztosítási termékek piacán. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a biztosítások közvetítése terén szintén alacsonyak a piaci részesedések.

(76)

Ugyanezekben az években az első három versenytárs összesített piaci részesedése 52,29 %, 51,08 % és 50,1 % volt az életbiztosítási termékek piacán, és 54,84 %, 52,56 % és 51,66 % a nem életbiztosítási termékek piacán.

(77)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(78)

Tekintettel a (11)–(77) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt Magyarországon a következő tevékenységek tekintetében teljesítettnek kell tekinteni:

(79)

Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele is teljesül, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (78) preambulumbekezdésben felsorolt szolgáltatások nyújtását Magyarországon lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig akkor, ha az ilyen tevékenységek Magyarországon való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(80)

A Posta által végzett pénzügyi szolgáltatások a 2004/17/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti postai szolgáltatások kiegészítői. A Posta által végzett postai szolgáltatások nem képezik a mentesítés iránti kérelem tárgyát, ezért e tevékenységekre a 2004/17/EK irányelv rendelkezései továbbra is alkalmazandók. Ebben az összefüggésben a Bizottság ismét felhívja a figyelmet, hogy a több tevékenységet magában foglaló közbeszerzési szerződéseket a 2004/17/EK irányelv 9. cikkével összhangban kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. „vegyes” közbeszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2004/17/EK irányelv alkalmazása alól mentesített, és az alól nem mentesített tevékenységek támogatására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes közbeszerzések esetében, ahol az alapvető cél a postai tevékenységek támogatása, a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Amennyiben lehetetlen objektív módon megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(81)

E határozat alapját a Magyar Posta és a Gazdasági Versenyhivatal által benyújtott információk alapján a 2011 júliusától októberéig fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. E határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek többé nem teljesülnek.

(82)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

a)

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz elhelyezését fizetési számlán;

b)

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz felvételét fizetési számláról;

c)

készpénz-átutalási szolgáltatások;

d)

folyószámlák, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítése;

e)

hitelközvetítés;

f)

hitelintézetek által kibocsátott fizetési kártyák közvetítése és elfogadása;

g)

befektetések és különleges célú megtakarítások közvetítése mások nevében;

h)

biztosítási termékek közvetítése.