12.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/1

(1)

A pénzügyi szolgáltatások valódi belső piaca elengedhetetlen az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

(2)

Az integrált, hatékony és átlátható pénzügyi piac megköveteli a piac integritását. Az értékpapírpiac zavartalan működése és a piacok iránti közbizalom a gazdasági növekedés és a jólét előfeltétele. A piaci visszaélés sérti a pénzügyi piacok integritását, valamint aláássa az értékpapírok és a származtatott pénzügyi eszközök iránti közbizalmat.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/6/EK irányelve (4) kiegészítette és naprakésszé tette a piac integritásának védelmét szolgáló uniós jogi keretet. Ugyanakkor az említett irányelv hatálybalépése óta történt, a pénzügyi világot jelentősen átformáló jogalkotási, piaci és technikai fejlemények miatt az említett irányelvet fel kell váltani. Új jogalkotási eszközre van szükség továbbá, amely a Jacques de Larosière által vezetett, az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport (de Larosière csoport) 2009. február 25-i jelentésének következtetéseivel összhangban egységes szabályokat vezet be, tisztázza a kulcsfogalmakat, és egységes szabálykönyvet biztosít.

(4)

Egységesebb és erősebb keret kialakítása szükséges a piac integritásának megőrzéséhez, az esetleges szabályozási arbitrázs elkerüléséhez, manipuláció kísérletének esetében az elszámoltathatóság biztosításához, valamint ahhoz, hogy a piaci szereplők nagyobb jogbiztonság mellett mérsékeltebb szabályozási összetettségnek legyenek kitéve. Ez a rendelet közvetlenül alkalmazandó jogi aktus célja, hogy meghatározó módon hozzájáruljon a belső piac gördülékeny működéséhez, és ennek megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatában következetesen értelmezett 114. cikkén kell alapulnia.

(5)

A kereskedés fennmaradó akadályainak, valamint a tagállami jogrendszerek eltéréséből adódó jelentős versenytorzulások felszámolása, továbbá a kereskedés egyéb akadályainak és a későbbi jelentős versenytorzulások elkerülése érdekében az uniós piaci visszaélések keretét egységesebb módon meghatározó rendeletet kell elfogadni, amely egyértelműbben megállapítja a valamennyi tagállamban alkalmazandó szabályokat. A piaci visszaélésre vonatkozó követelmények rendelet formájában történő rögzítése biztosítja az ilyen követelmények közvetlen alkalmazhatóságát. A nemzeti előírások egy irányelv átültetéséből adódó eltéréseinek kiküszöbölésével így egységes feltételek teremthetők. A rendeletből eredően az Unió egészében valamennyi személynek azonos szabályokat kell követnie. A rendeletnek mérsékelnie kell továbbá a szabályozás összetettségét és a cégek megfelelési költségeit, különösen a határokon átnyúlóan működő vállalkozások számára, emellett hozzá kell járulnia a versenytorzulások felszámolásához.

(6)

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló, 2008. június 25-i bizottsági közlemény felszólítja az Uniót és annak tagállamait, hogy a „gondolkozz előbb kicsiben” elve alapján alkossanak olyan szabályokat, amelyek mérséklik az adminisztrációs terheket, a jogszabályokat a kkv-piacokon szereplő kibocsátók igényeihez igazítják, valamint az ilyen kibocsátók számára megkönnyítik a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. A 2003/6/EK irányelv több rendelkezése adminisztrációs terheket ró a kibocsátókra, különösen azokra, amelyek pénzügyi eszközeit a kkv-tőkefinanszírozási piacra vezetik be. E terheket mérsékelni kell.

(7)

A piaci visszaélés fogalma magában foglalja a pénzügyi piacokon tanúsított törvényellenes magatartás valamennyi formáját. A jelen rendelet alkalmazásában piaci visszaélés a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele, valamint a piaci manipuláció. Az ilyen magatartás akadályozza a piac teljes és megfelelő átláthatóságát, amely előfeltétele annak, hogy az integrált pénzügyi piacokon az összes gazdasági szereplő részt vehessen a kereskedésben.

(8)

A 2003/6/EK irányelv a szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszközökre összpontosított, vagy olyanokra, amelyek esetében az ilyen piacokon való forgalmazás engedélyezése iránt kérelmet nyújtottak be. Az utóbbi években azonban a pénzügyi eszközökkel egyre nagyobb mértékben kereskednek multilaterális kereskedési rendszerekben (MTF). Vannak olyan pénzügyi eszközök is, amelyekkel kizárólag egyéb típusú szervezett kereskedési rendszerben, vagy kizárólag tőzsdén kívül kereskednek. E rendelet hatályát tehát ki kell terjeszteni valamennyi olyan pénzügyi eszközre, amellyel szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, és minden olyan magatartási formára és műveletre, amely ezekre a pénzügyi eszközökre befolyással lehet, függetlenül attól, hogy kereskedési helyszínen kerül-e rá sor. A multilaterális kereskedési rendszerek bizonyos típusai esetében – amelyek a szabályozott piacokhoz hasonlóan segítik a társaságokat a sajáttőke-finanszírozás növelésében – a piaci visszaélések tilalma alkalmazandó akkor is, ha egy ilyen piacon való bevezetés céljából kérelmet nyújtottak be. Ezért e rendelet hatályát ki kell terjeszteni azokra a pénzügyi eszközökre is, amelyek tekintetében a multilaterális kereskedési rendszerben való forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be. Ezáltal erősödik a befektetők védelme, fenntartható a piac integritása, továbbá egyértelműen tiltható az ilyen pénzügyi eszközök piaci manipulációja.

(9)

Az átláthatóság céljából a szabályozott piacok, a multilaterális kereskedési rendszerek és a szervezett kereskedési rendszerek működtetőinek haladéktalanul értesíteniük kell az illetékes hatóságot azon pénzügyi eszközeik részletes adatairól, amelyeket már bevezettek, amelyekre vonatkozóan bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, vagy amellyel kereskedési helyszínükön kereskedtek. Újabb értesítést kell küldeni, amennyiben a szóban forgó eszközt kivonják a bevezetési engedély alól. Ezen kötelezettségek vonatkoznak azon pénzügyi eszközökre is, amelyekkel kapcsolatban a hatálybalépés előtt bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be kereskedési helyszínükre, és azon pénzügyi eszközökre is amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt bevezettek. Ezen értesítéseket az illetékes hatóságoknak kell benyújtaniuk az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) részére, az EÉPH-nak pedig nyilvánosságra kell hoznia azon pénzügyi eszközök listáját, amelyekről értesítést küldtek. E rendelet alkalmazandó minden pénzügyi eszközre, akár szerepel az EÉPH által közzétett listán, akár nem.

(10)

Lehetséges, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket, amelyekkel kereskedési helyszínen kívül kereskednek, piaci manipulációra használnak fel. Ezek közt lehetnek olyan pénzügyi eszközök is, amelyek ára vagy értéke a kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszközöktől függ, vagy azokra hatást gyakorol, vagy amelyeknek a forgalmazása befolyásolja a kereskedési helyszínen forgalmazott más pénzügyi eszköz árát vagy értékét. Ezeket az eszközöket például olyan esetekben használhatják fel piaci manipulációra, mint a részvényekre és kötvényekre vonatkozó bennfentes információk, amelyeket az adott részvény vagy kötvény származtatott termékének vásárlására lehet használni, vagy az olyan indexek, amelyek értéke az adott részvénytől vagy kötvénytől függ. Amikor egy pénzügyi eszközt referencia-árfolyamként használnak, egy szervezett kereskedési rendszerben bevezetett származtatott termék alkalmazható a manipulált árak kihasználására, vagy a kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz árának manipulálására is. Egy további példa az egyébként nem e rendelet hatálya alá tartozó értékpapírok új részfolyósítása, ahol azonban az említett értékpapírok kereskedelme befolyásolhatja a meglévő, e rendelet hatálya alá eső, felsorolt értékpapírok árát vagy értékét E rendelet kiterjed arra az esetleges helyzetre is, amikor a kereskedési helyen forgalmazott eszköz ára vagy értéke a szervezett kereskedési rendszerben bevezetett terméktől függ. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni az azonnali árutőzsdei ügyletekre is, amelyek esetében az ár a származtatott termékén alapul, továbbá az olyan azonnali árutőzsdei ügyletek vásárlására is, amelyekre a pénzügyi eszközök hivatkoznak.

(11)

Az értékpapírokkal vagy kapcsolódó eszközökkel az értékpapírok stabilizálása céljából folytatott kereskedés vagy részvény-visszavásárlási programok keretében a saját részvényekre vonatkozó ügyletek gazdasági okokból jogosak lehetnek, és emiatt bizonyos körülmények között mentességet kell biztosítani részükre a piaci visszaélésekkel szembeni tilalmak alól, feltéve, hogy az ügyleteket a megfelelő átláthatóság jegyében végezték, úgy, hogy a stabilizálásra vagy a visszavásárlásra vonatkozó információt közzétették.

(12)

Azokat a részvényvásárlási programok keretében bonyolított, saját részvényekre vonatkozó ügyleteket, illetve pénzügyi eszközök stabilizálására irányuló intézkedéseket, amelyek nem élvezik az e rendeletben előírt kivételt, nem lehet önmagukban piaci visszaélésnek tekinteni.

(13)

A tagállamok, a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, minisztériumok és egy vagy több állam vagy az Unió egyéb szervei vagy különleges célú gazdasági egységei, illetve bizonyos egyéb közjogi testületek vagy a képviseletükben eljáró személyek nem korlátozhatók a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési politika végrehajtása során, amennyiben az általuk tett lépésekre közérdekből és kizárólag e politikák érvényesítése jegyében kerül sor. Ugyancsak nem korlátozhatók az Unió, egy vagy több tagállam különleges célú gazdasági egysége, az Európai Befektetési Bank, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az Európai Stabilitási Mechanizmus, vagy a két vagy több tagállam által alapított nemzetközi pénzügyi vállalkozások által végrehajtott vagy tanúsított ilyen ügyletek, megbízások, vagy magatartásformák, amelyek célja a források mozgósítása és a tagok részére történő pénzügyi segítségnyújtás. Az ilyen, e rendelet hatálya alóli kivétel e rendelettel összhangban kiterjeszthető a harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre és a harmadik országok központi bankjaira. Ugyanakkor ezek a monetáris politikára, az árfolyam-politikára és az államadósság-kezelési politikára vonatkozó mentességek nem terjeszthetők ki olyan esetekre, amelyekben e hatóságok olyan magatartást tanúsítanak, olyan megbízásokat teljesítenek, vagy olyan ügyletekbe bocsátkoznak, amelyek nem e politikák végrehajtására irányulnak, vagy amikor az ilyen hatóságoknál dolgozó természetes személyek saját hasznukra cselekszenek, teljesítenek megbízást vagy bocsátkoznak ügyletekbe.

(14)

Az ésszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információra, azaz előzetesen rendelkezésre álló információra alapozzák. Ezért azt a kérdést, hogy a befektetési döntés meghozatalakor az ésszerűen eljáró befektető feltehetően figyelembe vett-e egy adott információt, az előzetesen rendelkezésre álló információ alapján kell megítélni. Az ilyen értékelés során figyelembe kell venni az információ várható hatását a kapcsolódó kibocsátói tevékenység teljességének fényében, az információforrás megbízhatóságát és minden más olyan piaci változót, amely az adott körülmények között várhatóan érinti a pénzügyi eszközöket, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyleteket, vagy a kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékeket.

(15)

Az utólag rendelkezésre álló információ felhasználható annak a vélelemnek az ellenőrzésére, hogy az előzetesen rendelkezésre álló információ árfolyamérzékeny volt-e, de nem használható fel arra, hogy olyan személy ellen járjanak el, aki a rendelkezésére álló előzetes információból ésszerű következtetéseket vont le.

(16)

Amennyiben a bennfentes információ szakaszokban bekövetkező folyamatra vonatkozik, a folyamat egyes szakaszai, valamint a folyamat egésze is bennfentes információnak minősülhet. Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépése önmagában olyan körülmények sorozatának vagy olyan eseménynek tekinthető, amely fennáll, vagy amelynek bekövetkezte vagy előfordulása reálisnak tekinthető az adott időpontban fennálló tényezők átfogó felmérése alapján. Ugyanakkor ezt nem kell úgy értelmezni, hogy az ilyen körülményeknek vagy eseménynek az adott pénzügyi eszközök árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásának jelentőségét figyelembe kelljen venni. Egy köztes lépést bennfentes információnak kell tekinteni, ha önmagában megfelel a jelen rendeletben a bennfentes információt illetően megállapított feltételeknek.

(17)

Az olyan információ, amely egy elhúzódó folyamat köztes lépésének számító eseményre vagy körülményekre vonatkozik, vonatkozhat például a szerződésekre vonatkozó tárgyalások előrehaladására, az ilyen tárgyalások során előzetesen elfogadott feltételekre, a pénzügyi eszközök piaci bevezetésének feltételeire, vagy a pénzügyi eszközök eladásának előzetes feltételeire, egy pénzügyi eszköz egy fő indexbe való felvételének megfontolására, vagy egy pénzügyi eszköznek egy ilyen indexből való törlésére.

(18)

A piaci szereplők jogbiztonságát fokozni kell azzal, hogy a bennfentes információ meghatározásának két lényegi elemét, nevezetesen az ilyen információ pontos jellegét és annak a pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, vagy a kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékek árfolyamára gyakorolt lehetséges hatásának jelentőségét pontosabban kell meghatározni. A nagykereskedelmi energiaterméknek minősülő származtatott termékek esetében főként az olyan információkat kell bennfentes információnak tekinteni, amelyek közzétételét az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (5) előírja.

(19)

E rendeletnek nem célja a részvényesek és a vezetőség között egy kibocsátóra vonatkozóan az üzletről és a piaci fejleményekről folytatott általános jellegű tárgyalások megtiltása. Az ilyen kapcsolatok lényegesek a piac hatékony működése szempontjából, és e rendelet nem tilthatja meg őket.

(20)

Az azonnali piacok és származtatott piacaik egymáshoz szorosan kapcsolódó, globális piacok, a piaci visszaélés pedig egyszerre több piacot és országot is érinthet, ami jelentős rendszerkockázathoz vezethet. Ez mind a bennfentes kereskedelemre, mind a piaci manipulációra igaz. Így különösen az azonnali piacról származó bennfentes információból az azt birtokló személynek a pénzügyi piacon való kereskedés során előnye származhat. Az árualapú származtatott ügyletekkel kapcsolatos bennfentes információ fogalommeghatározása olyan információ kell, hogy legyen, amely megfelel a pénzügyi piacokkal kapcsolatos bennfentes információ általános meghatározásának, és amelyet az adott árualapú származtatott ügyletekre vagy azonnali piacokra vonatkozó uniós vagy nemzeti szintű jogszabályi vagy szabályozói rendelkezések, piaci szabályok, szerződések vagy szokások szerint nyilvánosságra kell hozni. Az ilyen szabályok figyelemre méltó példája az energiapiac esetében az 1227/2011/EU rendelet, illetve az olaj esetében a Joint Organisations Data Initiative (JODI) adatbázis. Az ilyen információ döntési alapul szolgálhat a piac résztvevői számára, hogy árualapú származtatott ügyletekre vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletekre vonatkozóan szerződést kössenek-e, ezért nyilvánosságra hozandó bennfentes információnak minősül, amely valószínűleg jelentős hatást gyakorol az ilyen árualapú származtatott ügyletek áraira vagy a kapcsolódó azonnali piaci szerződésekre.

Ezenfelül a manipulatív stratégiák szintén több azonnali és származtatott piacra kiterjedhetnek. A pénzügyi eszközökkel való kereskedéssel, ezen belül árualapú származtatott ügyletekkel manipulálhatók a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek, és az azonnali árutőzsdei ügyletekkel manipulálhatók a kapcsolódó pénzügyi eszközök. A piaci manipuláció tilalmának ki kell terjednie ezekre az összefonódásokra is. Ugyanakkor nem indokolt és nem is megvalósítható e rendelet hatályának kiterjesztése a pénzügyi eszközhöz nem kapcsolódó magatartásra, például az olyan azonnali árutőzsdei ügyletekre, amelyek kizárólag az azonnali piacra vannak hatással. A nagykereskedelmi energiatermékek esetében az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendeletében foglalt meghatározások jellemzőit akkor, ha a bennfentes információ, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció e rendelet szerinti meghatározásait a nagykereskedelmi energiatermékekhez kapcsolódó pénzügyi eszközökre alkalmazzák.

(21)

A 2003/87/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében az Európai Bizottság, a tagállamok és egyéb hivatalosan kijelölt szervek felelősek a kibocsátási egységek technikai kiadásáért, azoknak a megfelelő ágazatok és az új belépők számára történő ingyenes kiosztásáért, és általánosabb szempontból az Unió éghajlat-politikai keretének fejlesztéséért és végrehajtásáért, amely megalapozza az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) jogszabályi kötelezettségeket teljesítő vásárlói kibocsátási egységekkel történő ellátását. E feladatok ellátása során ezen hatóságok többek között hozzáféréssel rendelkeznek a nem nyilvános, árérzékeny információkhoz, és a 2003/87/EK irányelv értelmében előfordulhat, hogy a kibocsátási egységekkel kapcsolatosan bizonyos piaci műveleteket is végre kell hajtaniuk. Mivel a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) felülvizsgálatának részeként a kibocsátási egységek pénzügyi eszközökként kerültek besorolásra, egyúttal e rendelet alkalmazási körébe is tartoznak. E rendelet alkalmazásában pénzügyi eszköznek minősül az olyan kibocsátási egység, amely megfelel a 2003/87/EK irányelv előírásainak.

Annak érdekében, hogy a Bizottság, a tagállamok és az egyéb hivatalosan kijelölt szervek továbbra is fejleszteni tudják és végre tudják hajtani az Unió éghajlati politikáját, e szervek azon tevékenységei, amelyeket kizárólag e politika végrehajtása során és kifejezetten a kibocsátási egységekkel kapcsolatban végeznek, mentességet kell, hogy élvezzenek e rendelet hatálya alól. E mentesség nem lesz káros hatással a piac általános átláthatóságára, mivel e hatóságok törvényben előírt kötelezettsége, hogy tevékenységük végzése során biztosítsák az árérzékeny jellegű új határozatok, fejlemények és adatok szabályos, méltányos és megkülönböztetéstől mentes módon történő közzétételét és az azokhoz való ilyen hozzáférést. Ezenkívül a 2003/87/EK irányelv és annak végrehajtási jogi aktusai biztosítékokat tartalmaznak a hatóságok által birtokolt bizonyos árérzékeny információk méltányos és megkülönböztetéstől mentes közzétételére. Ugyanakkor az Unió éghajlati politikájának végrehajtása keretében fellépő hatóságok számára biztosított mentesség nem terjedhet ki azokra az esetekre, amelyekben e hatóságok olyan magatartást tanúsítanak, vagy olyan ügyletekbe bocsátkoznak, amelyek nem az Unió éghajlati politikájának végrehajtására irányulnak, vagy amikor az ilyen hatóságnál dolgozó személy saját hasznára cselekszik vagy ügyletekbe bocsátkozik.

(22)

Az EUMSZ 43. cikkének megfelelően és az EUMSZ értelmében kötött nemzetközi megállapodások végrehajtása céljából többek között a Bizottság, a tagállamok és más hivatalosan kijelölt szervek felelősek a közös agrárpolitikának és a közös halászati politikának a végrehajtásáért. E faladatok végrehajtása során az említett hivatalos szervek olyan tevékenységeket folytatnak, és olyan intézkedéseket hoznak, amelyek célja a mezőgazdasági és halászati piacok igazgatása, ideértve az állami beavatkozásokat, illetve a további adók kivetését vagy behozatali vámok felfüggesztését is. Tekintettel e rendelet hatályára, e rendelet azon rendelkezései, amelyek az olyan azonnali árutőzsdei ügyletekre alkalmazandók, amelyek a pénzügyi eszközökre hatást gyakorolnak vagy amelyekről feltételezhető, hogy hatást fognak gyakorolni, és amelyek alkalmazandó azon pénzügyi eszközökre is, amelyek értéke az azonnali árutőzsdei ügyletek értékétől függ, illetve amelyek befolyásolták, vagy amelyekről feltételezhető, hogy befolyásolni fogják az azonnali árutőzsdei ügyleteket, biztosítani kell azt, hogy a tagállamok, a Bizottság és más, a közös agrárpolitika és közös halászati politika végrehajtására hivatalosan kijelölt szervek tevékenysége ne legyen korlátozva.

Annak érdekében, hogy a Bizottság, a tagállamok és az egyéb hivatalosan kijelölt szervek továbbra is fejleszteni tudják és végre tudják hajtani a közös agrárpolitikát és a közös halászati politikát, e szervek azon tevékenységei, amelyeket közérdekből és kizárólag e politikák végrehajtása során végeznek, mentességet kell, hogy élvezzenek e rendelet hatálya alól. E mentesség nem lesz káros hatással a piac általános átláthatóságára, mivel e hatóságok törvényben előírt kötelezettsége, hogy tevékenységük végzése során biztosítsák az árérzékeny jellegű új határozatok, fejlemények és adatok szabályos, méltányos és megkülönböztetéstől mentes módon történő közzétételét és az azokhoz való ilyen hozzáférést. Ugyanakkor a közös agrárpolitika és a közös halászati politika végrehajtása keretében fellépő hatóságok számára biztosított mentesség nem terjedhet ki azokra az esetekre, amelyekben e hatóságok olyan magatartást tanúsítanak, vagy olyan ügyletekbe bocsátkoznak, amelyek nem az említett közös politikák végrehajtására irányulnak, vagy amikor az ilyen hatóságnál dolgozó személy saját hasznára cselekszik vagy ügyletekbe bocsátkozik.

(23)

A bennfentes kereskedelem alapvető jellegzetessége az a tisztességtelen előny, amelyhez a bennfentes információról mit sem sejtő harmadik felek kárára a bennfentes információ megszerzésével jutnak, és amely következésképpen aláássa a pénzügyi piacok integritását és a befektetői bizalmat. Ezért a bennfentes kereskedelem tilalma alkalmazandó abban az esetben, ha egy bennfentes információkkal rendelkező személy tisztességtelen előnyt húz az adott információból származó nyereségből úgy, hogy ezen információnak megfelelően köt piaci ügyleteket azáltal, hogy közvetve vagy közvetlenül az adott információ által érintett pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el, illetve próbál megszerezni vagy elidegeníteni, vagy e pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó megszerzési vagy elidegenítési megbízást von vissza vagy módosít, illetve próbál visszavonni vagy módosítani akár saját, akár harmadik fél hasznára. A bennfentes információ felhasználása kimerülhet kibocsátási egységek és azok származtatott termékei kereskedelmében is, illetve kibocsátási egység vagy az azon alapuló egyéb aukciós termék az 1031/2010/EU bizottsági rendelet (8) alapján bonyolított aukcióján való ajánlattételben is.

(24)

Amennyiben egy bennfentes információval rendelkező jogi vagy természetes személy közvetve vagy közvetlenül az adott információ által érintett pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el, illetve próbál megszerezni vagy elidegeníteni akár saját, akár harmadik fél hasznára, vélelmezni kell róla, hogy az illető felhasználja ezt az információt. E vélelem nem sérti a védelemhez való jogot. Azt, hogy egy személy megsértette-e a bennfentes kereskedelem tilalmát, vagy megpróbált-e bennfentes kereskedelmet folytatni, e rendelet azon céljára tekintettel kell elemezni, amely a pénzügyi piac integritásának védelmére és a befektetői bizalom növelésére irányul, amely utóbbi pedig azon a bizonyosságon alapul, hogy a befektetők azonos bánásmódban részesülnek és a bennfentes információkkal való visszaélés ellen védelmet élveznek.

(25)

Az információ megszerzése előtt adott megbízások nem tekintendők bennfentes kereskedelemnek. Amennyiben azonban egy személynek bennfentes információ kerül a birtokába, az információval összefüggésben az információ birtoklása előtt adott megbízásokon végrehajtott változtatásról – ideértve a megbízások visszavonását vagy módosítását, illetve a visszavonásukra vagy módosításukra tett kísérleteket – vélelmezni kell, hogy bennfentes kereskedelem. E vélelem megdönthető, ha az illető igazolja, hogy az ügylet végrehajtásakor nem használta fel a bennfentes információt.

(26)

A bennfentes információ felhasználása megnyilvánulhat egy pénzügyi eszköz vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék megszerzésében vagy elidegenítésében, vagy egy pénzügyi eszköz megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó megbízás visszavonásában vagy módosításában, vagy egy pénzügyi eszköz megszerzésére vagy elidegenítésére, illetve egy megbízás visszavonására vagy módosítására irányuló kísérletben, amelyet olyan személy tesz, aki tudja, vagy akiről feltételezhető, hogy tudja, hogy az általa birtokolt információ bennfentes információnak minősül. E tekintetben az illetékes hatóságoknak azt kell megállapítaniuk, hogy az adott helyzetben általában elvárhatóan és ésszerűen eljáró személy mit tudna, illetve neki mit kellett volna tudnia.

(27)

Ezt a rendeletet a tagállamok által elfogadott azon intézkedésekkel összhangban kell értelmezni, amelyek célja egy társaságban szavazati jogot biztosító (vagy a jogok gyakorlása vagy átalakítás következtében ilyen jogok biztosítására alkalmas), átruházható értékpapírok tulajdonosainak érdekeit védeni abban az esetben, ha az adott társaságra vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesznek vagy e társaság ellenőrzésének megváltoztatására más javaslatot tesznek. Ezt a rendeletet különösen a 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 4. cikke értelmében a tagállamok által kijelölt felügyeleti hatóságok által szabályozott társaságok tulajdonjogát vagy irányítását befolyásoló nyilvános vételi ajánlatokkal, összefonódásokkal és más ügyletekkel kapcsolatban elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

(28)

A nyilvánosan elérhető adatokon alapuló kutatást és becslést önmagában nem szabad bennfentes információnak tekinteni, és ezért az ilyen kutatás vagy becslés alapján végzett ügylet önmagában nem tekinthető bennfentes információ felhasználásának. Ugyanakkor például ha a piac rutinjelleggel elvárja az információ nyilvánosságra hozatalát vagy terjesztését és ez hozzájárul a pénzügyi eszközök árának alakulási folyamatához, vagy amikor az információ a piac elismert elemzőjének vagy olyan intézetnek a nézeteit tükrözi, amely a kapcsolódó pénzügyi eszközök árait befolyásolhatja, az információ bennfentes információnak minősülhet. A piaci szereplőknek ezért az információ nyilvánosságra hozása vagy terjesztése előtt figyelembe kell venniük, hogy az információ milyen mértékig nem nyilvános, és hogy milyen mértékben befolyásolná a pénzügyi eszközöket, amelyekkel kereskednek – annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy bennfentes információ alapján kereskednének-e.

(29)

Azt megelőzendő, hogy a pénzügyi tevékenység törvényes formái figyelmetlenségből betiltásra kerüljenek, konkrétan akkor, ha nincs szó piaci visszaélésről, el kell ismerni bizonyos törvényes magatartási formákat. Ide tartozik például az árjegyző szerepének elismerése, amikor ez utóbbi piaci likviditásszolgáltatói jogos minőségében jár el.

(30)

Pusztán az a tény, hogy az árjegyzők vagy a partneri tevékenységre feljogosított személyek csak a pénzügyi eszközök vételére vagy eladására irányuló törvényes üzleti tevékenységükre szorítkoznak, vagy hogy bennfentes információval rendelkező harmadik felek nevében megbízások végrehajtására feljogosított személyek csak a megbízások kötelességszerű végrehajtására, visszavonására vagy módosítására szorítkoznak, önmagában nem tekinthető az ilyen belső információ felhasználásának. Mindazonáltal az árjegyzők, szerződő félként tevékenységre jogosult testületek vagy megbízások harmadik személyek nevében történő teljesítésére felhatalmazott személyek számára ebben a rendeletben nyújtott védelem nem terjed ki az e rendelet értelmében egyértelműen tiltott tevékenységekre, például az ügyfelek megbízásai ismeretében kötött saját ügyletek gyakorlatára. Abban az esetben, ha a jogi személyek meghoztak minden ésszerű intézkedést a piaci visszaélések megelőzésére, de az általuk foglalkoztatott természetes személyek a jogi személy nevében piaci visszaélést követnek el, ez nem minősülhet a jogi személy által tanúsított piaci visszaélésnek. Egy másik példa, amely nem minősülhet bennfentes információk felhasználásának az olyan ügylet, amelyet esedékessé váló korábbi kötelezettség teljesítése kapcsán hajtanak végre. Egy másik társaságra vonatkozó bennfentes információhoz való hozzáférés és ennek nyilvános vételi ajánlattal összefüggésben történő felhasználása az adott társaság feletti ellenőrzés megszerzése vagy az adott társasággal történő összefonódás indítványozása céljából, önmagában nem minősül bennfentes kereskedelemnek.

(31)

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi eszközök megszerzése vagy elidegenítése szükségszerűen magában foglalja az ezek közül valamelyik műveletet elvégezni szándékozó személy megszerzésre vagy elidegenítésre irányuló előzetes döntését, a megszerzés vagy elidegenítés puszta aktusa önmagában nem minősülhet bennfentes információ felhasználásának. A saját kereskedési tervek és stratégiák szerinti eljárás nem minősül bennfentes információ felhasználásának. Mindazonáltal e személyeket – legyenek jogi vagy természetes személyek – nem illeti meg védelem szakmai beosztásukból fakadóan; csak akkor kell védeni őket, ha alkalmas és megbízható módon járnak el, teljesítve a szakmájuk által elvárt és az ezen rendeletben előírt követelményeket, azaz a piaci integritást és a befektetők védelmét. A jogsértést továbbra is megtörténtnek kell tekinteni, ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a szóban forgó ügyletek, megbízások, vagy magatartások mögött jogellenes indok húzódott meg, illetve a személy bennfentes információt használt fel.

(32)

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás a pénzügyi eszközök értékesítői és egy vagy több potenciális befektető közötti, egy ügylet bejelentését megelőző interakció, amelynek az a célja, hogy felmérje a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődését és az ügylet árát, méretét és szerkezetét. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás magában foglalhatja értékpapírok első vagy másodlagos kibocsátását, amely eltér a szokásos kereskedéstől. Kiemelkedően fontos eszközei a potenciális befektetők véleménye felmérésének, a részvényesi párbeszéd fokozásának, a zökkenőmentes kereskedés biztosításának, illetve a kibocsátók, a meglévő részvényesek és a potenciális új befektetők nézeteinek összehangolásának. Különösen akkor hasznosak, amikor a piacokba vetett bizalom szintje alacsony, nem állnak rendelkezésre piaci referenciaértékek, vagy a piac ingadozik. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások végrehajtásának lehetősége tehát lényeges a pénzügyi piacok megfelelő működéséhez, ezért az ilyen kutatásokat nem lehet piaci visszaélésnek tekinteni.

(33)

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás magában foglalja többek között azt, amikor az értékesítési oldali cég egy potenciális ügyletről párbeszédet folytat egy kibocsátóval és úgy határoz, hogy felméri a potenciális befektetők érdeklődését annak érdekében, hogy megállapítsa az ügyleti feltételeket; amikor egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását vagy kiegészítő tőkeemelést kíván bejelenteni és egy értékesítési oldali cég felveszi a kapcsolatot egy kiemelt befektetővel és számára megadja az ügylet összes feltételét, hogy az ügyletben való részvételre irányuló pénzügyi kötelezettségvállalást kapjon; illetve amikor az értékesítési oldal nagy mennyiségű értékpapírt kíván értékesíteni egy befektető nevében, és szeretné felmérni egyéb potenciális befektetők érdeklődését a szóban forgó értékpapírok iránt.

(34)

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások végrehajtása során szükség lehet arra, hogy bennfentes információkat tárjanak fel a potenciális befektetők előtt. Általában csak akkor nyílik lehetőség arra, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során átadott bennfentes információ alapján pénzügyi előnyre lehessen szert tenni, ha a közvélemény-kutatás tárgyát képező pénzügyi eszköznek vagy egy kapcsolódó pénzügyi eszköznek már van kialakult piaca. Az ilyen megbeszélések ütemezésére tekintettel lehetséges, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során bennfentes információkat tárnak fel a potenciális befektető számára azt követően, hogy a pénzügyi eszközt bevezették valamely szabályozott piacra, illetve valamely multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazták. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás végrehajtása előtt az információt közzétevő piaci szereplőnek fel kell mérnie, hogy a szóban forgó közvélemény-kutatás bennfentes információ közzétételével jár-e.

(35)

A bennfentes információ közzététele akkor minősül jogszerűnek, ha az információt az érintett személy a munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatai szokásos teljesítése keretében adja át. Amennyiben a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás bennfentes információ közzétételét vonja magával, akkor az úgy tekintendő, hogy az információt közzétevő piaci szereplő a munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatai szokásos teljesítésének keretén belül jár el, ha a közzététel időpontjában tájékoztatja az informált személyt, hogy számára bennfentes információt ad át és ehhez beleegyezését kéri; e rendelet rendelkezései értelmében nem folytathat kereskedést vagy járhat el ezen információ alapján; ésszerű lépéseket kell tenni az információ bizalmasságának további megóvása érdekében; az információt közzétevő piaci szereplőt tájékoztatnia kell az összes olyan természetes és jogi személyről, akikkel a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásra adott válaszlépések kidolgozása során az információt közölték. Az információt közzétevő piaci szereplőnek teljesítenie kell a közzétett információkról szóló nyilvántartások kezelésére vonatkozó kötelezettségeket, amelyeket szabályozástechnikai standardokban határoznak meg részletesen. A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás végrehajtása során az e rendeletet nem teljesítő piaci szereplőkről nem helyénvaló azt feltételezni, hogy jogosulatlanul tettek közzé bennfentes információt, azonban nem részesülhetnek a szóban forgó rendelkezéseket teljesítő szereplőket megillető előnyökből. Azt, hogy e szereplők megsértették-e a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére irányuló tilalmat ezen rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezése fényében kell megvizsgálni, továbbá elő kell írni az információt közzétevő valamennyi piaci szereplővel szemben, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás megkezdése előtt készítsen írásbeli értékelést arról, hogy a közvélemény-kutatás során közzétesznek-e bennfentes információt.

(36)

Azoknak a potenciális befektetőknek, akik piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyai, viszont meg kell vizsgálniuk, hogy a számukra feltárt információ olyan bennfentes információnak minősül-e, amelynek alapján nem folytathatnak kereskedést vagy járhatnak el, illetve amelyet nem továbbíthatnak. A potenciális befektetőkre továbbra is az e rendeletben meghatározott, a bennfentes kereskedelemre és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére vonatkozó szabályok alkalmazandóak. A potenciális befektetők mérlegelésének segítése és ezen rendelet megsértésének elkerülése céljából megteendő lépések meghatározásának érdekében az EÉPH-nak iránymutatásokat kell kibocsátania.

(37)

Az 1031/2010/EU rendelet a kibocsátási egységek aukciója tekintetében párhuzamosan két, a piaci visszaélésre vonatkozó rendszerről rendelkezik. Mivel azonban a kibocsátási egységek pénzügyi eszköznek minősülnek, e rendeletnek egységes szabálykönyvet kell alkotnia, amelynek a piaci visszaélésre vonatkozó intézkedései a kibocsátási egységek teljes elsődleges és másodlagos piacára alkalmazhatók. E rendeletnek az 1031/2010/EU rendelet alapján alkalmazandónak kell lennie a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló egyéb aukciós termékek – ideértve azt az esetet is, amikor az aukciós termék nem pénzügyi eszköz – szabályozott piacként engedélyezett aukciós platformon történő aukciójához kapcsolódó magatartásra és ügyletekre – többek között az ajánlatokra – is.

(38)

E rendeletnek a piaci manipulációra vonatkozóan olyan intézkedéseket kell előírnia, amelyek az új kereskedési formák és az esetlegesen visszaélésszerű új stratégiák kezelésére is alkalmasak. Annak kifejezésére, hogy a pénzügyi eszközökkel való kereskedés egyre inkább automatikus, kívánatos, hogy a piaci manipulációra vonatkozó fogalommeghatározás olyan példákat tartalmazzon, amelyek konkrét, bármilyen rendelkezésre álló eszközzel, többek között algoritmikus és nagysebességű kereskedés útján folytatható visszaélésszerű stratégiákat szemléltetnek. A teljesség igénye nélkül felsorolt példák nem értelmezendők úgy, hogy ugyanazon stratégiák más eszközökkel való végrehajtása nem visszaélésszerű.

(39)

A piaci visszaélések tilalmának azon személyekre is ki kell terjednie, akik egymással együttműködve követnek el piaci visszaélést. Ezek magukban foglalhatják többek között azt a brókert, aki olyan kereskedési stratégiát dolgoz ki és javasol, amely piaci visszaélést eredményez, azt a személyt, aki bennfentes információval rendelkező személyt az információ jogosulatlan közzétételére bíztat, azt a személyt, aki egy kereskedővel együttműködve piaci visszaélés elősegítése céljából szoftvert fejleszt ki.

(40)

Annak biztosítása érdekében, hogy a felelősségvállalás kiterjedjen a jogi személyre és minden, a jogi személy döntéshozatalában részt vevő természetes személyre is, szükségszerű figyelembe venni a tagállamok különféle nemzeti jogi mechanizmusait. E mechanizmusoknak közvetlenül kapcsolódniuk kell a felelősség nemzeti jogban foglalt megállapítási módjaihoz.

(41)

A piaci manipuláció tilalmának kiegészítése érdekében e rendeletnek tiltania kell a piaci manipuláció kísérletét. A piaci manipuláció kísérletét meg kell különböztetni az olyan tényleges magatartástól, amely valószínű, hogy piaci manipulációt eredményez, mivel e rendelet értelmében mindkét tevékenység tilos. Az ilyen kísérlet magában foglalja többek között az olyan helyzeteket, amikor a tevékenységet megkezdték, de nem fejezték be, például műszaki hiba miatt, vagy mivel a kereskedési megbízást nem teljesítették. A piaci manipuláció kísérletének tilalma szükséges ahhoz, hogy az ilyen kísérletek tekintetében az illetékes hatóságok szankciókat szabhassanak ki.

(42)

E rendelet és közvetlenül alkalmazandó rendelkezései céljának sérelme nélkül, az a személy, aki olyan ügyletet köt, illetve olyan kereskedési megbízást ad, amely piaci manipulációnak minősíthető, bizonyíthatja, hogy az ügylet megkötésére, illetve a kereskedési megbízás adására jogszerű indokai voltak, és hogy az ügylet, illetve a kereskedési megbízás megfelelt az érintett piacon elfogadott gyakorlatnak. Az elfogadott piaci gyakorlatot kizárólag az érintett piacon a piaci visszaéléssel kapcsolatos felügyeletért felelős illetékes hatóság határozhatja meg. Egy adott piacon elfogadottnak tekintett gyakorlat nem tekinthető elfogadottnak más piacokon mindaddig, amíg az érintett más piacok illetékes hatóságai hivatalosan el nem fogadják az adott gyakorlatot. Ennek ellenére a jogsértés megvalósultnak tekinthető, ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a szóban forgó ügylet, illetve kereskedési megbízás mögött jogellenes indok húzódott meg.

(43)

E rendeletnek egyértelművé kell tennie továbbá azt, hogy a pénzügyi eszközzel történő piaci manipuláció vagy annak kísérlete megvalósulhat olyan kapcsolódó pénzügyi eszköz, például származtatott termék segítségével is, amellyel más kereskedési helyszínen, vagy tőzsdén kívül kereskednek.

(44)

A pénzügyi eszközök jelentős részének árazása referenciaértékekre való hivatkozások útján történik. A referenciaértékek – többek között a bankközi kínálati kamatlábak – tényleges manipulálása vagy az arra irányuló kísérlet súlyos hatásokkal járhat a piaci bizalomra nézve, és jelentős veszteségeket okozhat a befektetőknek, vagy torzíthatja a reálgazdaság működését. Következésképp a piacok stabilitásának megőrzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok érvényesíteni tudják a referenciaértékek manipulálásának egyértelmű tilalmát, a referenciaértékre vonatkozó külön rendelkezésekre van szükség. E rendelkezéseknek minden közzétett referenciaértékre – ideértve az interneten díjmentesen vagy díj ellenében hozzáférhetőeket is – ki kell terjedniük, mint amilyenek például a hitel-nemteljesítési csereügyletek referenciaértékei és az indextárak. A piaci manipuláció általános tilalmát ki kell egészíteni a referenciaérték manipulálásának és a hamis vagy félrevezető információk továbbításának, hamis vagy félrevezető adatok közlésének, illetve minden olyan egyéb cselekménynek a tilalmával, amely valamely referenciaérték kiszámításának manipulálására irányul, ideértve a referenciaérték kiszámításához alkalmazott – részben vagy egészben algoritmikus vagy ítélet-alapú – módszer manipulálását is, ahol a kiszámítás tágan értelmezve magában foglalja a referenciaérték kiszámításával kapcsolatos összes adat fogadását és értékelését és különösen magában foglalja a trimmelt adatokat. Ezek a szabályok kiegészítik az 1227/2011/EU rendeletet, amely tiltja a nagykereskedelmi energiapiacon árbecsléssel vagy piaci jelentések készítésével foglalkozó vállalkozások szándékos félrevezetését hamis adatok közlésével, amely az adott árbecslések vagy piaci jelentések alapján eljáró piaci szereplők félrevezetését eredményezi.

(45)

Annak érdekében, hogy a piaci feltételek az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi kereskedési helyszín és rendszer számára egységesek legyenek, a szabályozott piacokat, a multilaterális kereskedési rendszereket és a szervezett kereskedési rendszereket működtető bármely személynek hatékony intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat kell létrehoznia és fenntartania a manipulatív piaci gyakorlatok és visszaélések megelőzése és felderítése céljából.

(46)

A pénzügyi eszközök manipulációja vagy annak kísérlete nem teljesíthető megbízás formájában is megvalósulhat. Egy pénzügyi eszköz emellett a kereskedési helyszínen kívüli magatartással is manipulálható. A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyekkel szemben elő kell írni, hogy hatékony intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat hozzon létre és tartson fenn a gyanús ügyletek felderítése és bejelentése céljából. Ennek keretében be kell jelentenie azokat a gyanús megbízásokat és gyanús ügyleteket is, amelyekre kereskedési helyszínen kívül kerül sor.

(47)

A pénzügyi eszközök manipulációja vagy annak kísérlete hamis vagy félrevezető információ terjesztésével is megvalósulhat. A hamis vagy félrevezető információ terjesztése viszonylag rövid időn belül jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi eszközök árát. Megvalósulhat nyilvánvalóan hamis információ létrehozásával, lényeges tények szándékos elhallgatásával, vagy tudottan téves információ közlésével. A piaci manipuláció e formája különösen káros a befektetők számára, mert ezáltal kénytelenek befektetési döntéseiket téves vagy torz információkra alapozni. Egyúttal káros a kibocsátók számára is, mert rontja a velük kapcsolatban rendelkezésre álló információ iránti bizalmat. A piaci bizalom hiánya ugyanakkor veszélyeztetheti a kibocsátó képességét arra, hogy tevékenysége finanszírozásához új pénzügyi eszközöket bocsásson ki, vagy más piaci szereplőktől hitelhez jusson. Az információ a piacon nagyon gyorsan terjed. Ebből adódóan a befektetőket és kibocsátókat viszonylag tartósan érheti kár, mielőtt az információ hamis vagy félrevezető voltát megállapítják, és azt a kibocsátó, vagy az információ terjesztéséért felelős személyek helyesbíteni tudják. A hamis vagy félrevezető információ, ezen belül a híresztelés és a hamis vagy félrevezető hírek terjesztését ezért szükségszerűen e rendelet megsértésének kell tekinteni. Nem helyes tehát a pénzügyi piacok aktív szereplői számára lehetővé tenni azt, hogy a befektetők és kibocsátók kárára szabadon közöljék a saját véleményükkel vagy jobb megítélésükkel ellentétes olyan információkat, amelyekről tudják, vagy tudniuk kellene, hogy hamisak vagy félrevezetőek.

(48)

Tekintettel a weboldalak, blogok és a közösségi média különböző típusai használatának növekedésére, egyértelművé kell tenni, hogy a hamis vagy félrevezető információk interneten, többek között közösségi médiaoldalakon vagy azonosíthatatlan blogokon keresztül történő terjesztését e rendelet alkalmazásában ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományosabb kommunikációs csatornákon történő terjesztést.

(49)

A bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátó a bennfentes információkat nyilvánosan közzétegye. A kibocsátót emiatt kötelezni kell arra, hogy a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztassa a nyilvánosságot. Azonban e kötelezettség egyedi körülmények között sértheti a kibocsátó jogszerű érdekeit. Ilyen körülmények fennállta esetén lehetővé kell tenni a közzététel késleltetését, feltéve, hogy a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető, és a kibocsátó gondoskodni tud az információk bizalmas kezeléséről. A kibocsátó kizárólag akkor köteles közzétenni a bennfentes információt, ha kérte, vagy jóváhagyta a pénzügyi eszköz piacra történő bevezetését.

(50)

Az e rendeletben előírt, a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára és a nyilvánosságra hozatal késleltetésére vonatkozó követelmények alkalmazásában a jogszerű érdekek, különösen a következő, nem kimerítő jelleggel felsorolt körülményekhez kapcsolódhatnak: a) folyamatban lévő tárgyalások vagy ezekhez kapcsolódó események, amikor a közzététel várhatóan érintené az ilyen tárgyalások kimenetelét vagy szokásos lefolyását. Különösen, amennyiben a kibocsátó pénzügyi helyzete súlyos és közvetlen veszélyben van, bár még nem kell a csődjogi rendelkezéseket alkalmazni, az információ közzététele korlátozott időtartamra késleltethető, amennyiben az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a létező és lehetséges részvényesek érdekeit a kibocsátó hosszú távú szanálásának biztosítását célzó tárgyalások lezárásának esetleges veszélyeztetésével; b) valamely kibocsátó ügyvezető testülete által hozott döntések vagy megkötött szerződések, amelyek hatálybalépéséhez a kibocsátó más testületének a jóváhagyása szükséges, és a kibocsátó szervezeti felépítése szerint ezek a testületek elkülönülnek, feltéve, hogy az információnak az ilyen jóváhagyást megelőző közzététele, annak bejelentésével együtt, hogy ez a jóváhagyás még függőben van, veszélyeztetné az információ nyilvánosság által történő helyes értékelését.

(51)

Ezenfelül a kibocsátási egységek piacának szereplőit kötelezni kell a bennfentes információk közzétételére. Annak érdekében, hogy a piac csak hasznos beszámolókat kapjon, továbbá az előírt intézkedés költséghatékonyságának megőrzéséhez fontos, hogy e kötelezettség szabályozói hatása csak azokat az EU ETS azon résztvevőit érintse, amelyekről méretüknél és tevékenységüknél fogva ésszerűen feltételezhető, hogy a kibocsátási egységek és az azokon alapuló aukciós termékek vagy a hozzájuk kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árfolyamára és az 1031/2010/EU rendelet szerinti aukciós ajánlatokra jelentős hatással lehetnek. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján intézkedéseket fogad el, amelyek e mentesség alkalmazása céljából meghatározzák az alsó határértéket. A közzéteendő információk a közzétevő fél fizikai tevékenységére, nem pedig a kibocsátási egységek és az azokon alapuló aukciós termékek vagy a hozzájuk kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök kereskedelmével kapcsolatos saját terveire vagy stratégiáira vonatkoznak. Azokban az esetekben, ahol a kibocsátási egységek piacának szereplői a bennfentes információk közzétételére vonatkozóan már teljesítenek egyenértékű kötelezettségeket, nevezetesen az 1227/2011/EU rendelet alapján, a kibocsátási egységeket érintő bennfentes információk közzétételének kötelezettsége nem eredményezheti a kötelező közzétételek lényegében azonos tartalmú ismétlődését. A kibocsátási egységek piacának azon szereplői esetében, amelyeknek összesített kibocsátása vagy bemenő hőteljesítménye a megállapított küszöbértéken vagy az alatt van – mivel a fizikai tevékenységükről szóló információ közzétételi célból nem minősül anyagi jellegűnek – úgy kell tekinteni, hogy ez az információ nincs jelentős hatással a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló aukciós termékek árára vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára. A kibocsátási egységek piacának ezen szereplőire ugyanakkor vonatkoznia kell a bennfentes kereskedelem tilalmának minden olyan egyéb információval kapcsolatosan, amelyhez hozzáférhetnek, és amely bennfentes információnak minősül.

(52)

A közérdek védelme, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és többek között annak elkerülése érdekében, hogy a pénzügyi vállalkozások likviditási válságai a pénzeszközök hirtelen kivonása miatt fizetőképességi válságokba csapjanak át, kivételes esetekben helyénvaló lehet engedélyezni a bennfentes információk késleltetett közzétételét hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások számára. Ez különösen az olyan információra alkalmazandó, amely olyan átmeneti likviditási nehézségekre vonatkozik, amelyek esetében központi bank által nyújtott, rendkívüli likviditási támogatást is magában foglaló hitelt kell igénybe venni, és amikor az információ közzététele rendszerszintű hatást fejtene ki. A késleltetés feltétele az, hogy a kibocsátó beszerezze az érintett illetékes hatóság beleegyezését, illetve egyértelmű legyen, hogy a közzététel késleltetéséhez fűződő szélesebb körű köz- és gazdasági érdek fontosabb a piac azon érdekénél, hogy hozzájusson a késleltetni kívánt információhoz.

(53)

A pénzügyi vállalkozások esetében – különösen ha azok a központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási támogatásban részesülnek – annak értékelését, hogy az információ a rendszer szempontjából jelentős-e és a közzététel késleltetése szolgálja-e a közérdeket, az illetékes hatóságnak kell elvégeznie, a nemzeti központi bankkal, a makroprudenciális hatósággal vagy bármely más érintett nemzeti hatósággal folytatott konzultációt követően.

(54)

Egyértelműen meg kell tiltani a bennfentes információk alapján való kereskedést és annak kísérletét, függetlenül attól, hogy az ilyen kereskedést az adott személy saját maga vagy harmadik személy javára végzi-e, illetve kísérli-e meg. A bennfentes információ felhasználása kiterjedhet kibocsátási egységekkel és azok származtatott termékeivel folytatott kereskedelem, illetve az 1031/2010/EU rendelet szerinti aukciókon értékesített kibocsátási egységgel vagy az azon alapuló egyéb aukciós termékkel kapcsolatos ajánlattétel esetére is, amennyiben a kereskedést folytató, illetve az ajánlatot tevő személyek tudatában van annak – vagy tőlük elvárható, hogy tudatában legyenek annak –, hogy bennfentes információknak vannak birtokában. Jóllehet valamely harmadik személy kereskedési terveire és stratégiáira vonatkozó információk a bennfentes információk közé sorolhatók, a piaci szereplő saját kereskedési terveire és stratégiáira vonatkozó információk nem tekintendők bennfentes információnak.

(55)

A bennfentes információk közzétételére vonatkozó követelmény megterhelő lehet a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) meghatározása szerinti azon kis- és középvállalkozások számára, amelyek pénzügyi eszközeit a kkv-tőkefinanszírozási piacra vezetik be, tekintettel azokra a költségekre, amelyek a birtokukban lévő információk felügyeletével, valamint az arra vonatkozó jogi tanácsadással függenek össze, hogy az információkat közzé kell-e tenni, és ha igen, mikor. Ezzel együtt a bennfentes információk azonnali közzététele alapvető fontosságú az adott kibocsátókkal szembeni befektetői bizalom érdekében. Emiatt az EÉPH számára lehetővé kell tenni olyan iránymutatás kiadását, amely segíti a kibocsátókat a bennfentes információk közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésében anélkül, hogy az a befektetők védelmét veszélyeztetné.

(56)

A bennfentesek jegyzéke fontos eszköz a szabályozók számára az esetleges piaci visszaélések vizsgálata során, azonban a jegyzékben szerepeltetendő adatok tekintetében a tagállamok között meglévő különbségek a kibocsátókra felesleges adminisztrációs terheket rónak. E költségek csökkentése érdekében ezért egységesíteni kell a bennfentesek jegyzékében található adatmezőkre vonatkozó előírásokat. Fontos, hogy a bennfentesek jegyzékében szereplő személyeket tájékoztassák erről a tényről és annak ezen rendelet és a 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti következményeiről. A bennfentesek jegyzékének vezetésére és folyamatos frissítésére vonatkozó előírás különösen a kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátókra ró adminisztrációs terheket. Az illetékes hatóságok a piaci visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet eredményesen elláthatják anélkül is, hogy az e kibocsátókra vonatkozó jegyzékek mindig rendelkezésükre állnának, ezért e kibocsátókat mentesíteni kell e kötelezettség alól az e rendelet jelentette adminisztrációs költségek csökkentése érdekében. Az ilyen kibocsátók azonban az illetékes hatóságok kérésére kötelesek megadni a bennfentesek jegyzékét e hatóságok számára.

(57)

A piac integritását védő értékes intézkedés, ha a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró bármely személy jegyzékeket állítanak össze a számukra munkaszerződéssel vagy másképpen munkát végző olyan személyekről, akiknek hozzáférésük van a kibocsátóra közvetlenül vagy közvetve vonatkozó bennfentes információhoz. E jegyzékeket a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek felhasználhatják a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére is, így e jegyzékek segítik titoktartási kötelezettségük ellátását. Mindezen túlmenően e jegyzékek hasznos eszközül szolgálhatnak az illetékes hatóságok számára a bennfentes információhoz hozzáféréssel rendelkező minden személy azonosítására, tudomásukra hozva azt a dátumot is, amelyen e személyek a hozzáféréshez jutottak. Az, hogy az ilyen listán szereplő személyek hozzáférnek a kibocsátóra közvetve vagy közvetlenül vonatkozó bennfentes információhoz, nem érinti az e rendeletben megállapított tilalmakat.

(58)

A kibocsátói szinten vezetői feladatokat ellátó személyek, valamint adott esetben a velük szoros kapcsolatban álló személyek által lebonyolított ügyletek fokozottabb átláthatósága megelőző intézkedést jelent a piaci visszaélés, különösen a bennfentes kereskedelem ellen. Az ilyen ügyletek legalább egyedileg történő közzététele szintén nagyon értékes információforrás lehet a befektetők számára. Egyértelművé kell tenni azt, hogy a vezetők (managerek) ügyleteinek közzétételére vonatkozó kötelezettség kiterjed az elzálogosított vagy kölcsönadott pénzügyi eszközökre, mivel részvények kölcsönadása egy hirtelen, előre nem látható eladás esetén a társaságra anyagi – és potenciálisan destabilizáló – következményekkel járhat. Közzététel nélkül a piac nem tudná, hogy nagyobb a lehetősége annak, hogy a jövőben jelentős változások következhetnek be például a részvények tulajdonjogában; emelkedhet a piacra helyezett részvények kínálata; vagy csökkenhetnek a szavazati jogok az adott társaságban. Ezért az e rendelet szerinti bejelentést kötelezővé kell tenni abban az esetben, ha az értékpapírok kölcsönadása olyan szélesebb ügylet részét képezi, amelyben a vezető az értékpapírokat biztosítékként adja kölcsön annak érdekében, hogy harmadik személytől hitelt vehessen fel. A piac teljes és megfelelő átláthatósága emellett a piaci szereplők és különösen a társság részvényesei bizalmának előfeltétele. Ugyancsak egyértelművé kell tenni, hogy a vezető ügyleteinek közzétételére vonatkozó kötelezettség a vezető mérlegelési jogkörét gyakorló más személy által végrehajtott ügyletekre is kiterjed. Az átláthatóság szintje és az illetékes hatóságok, valamint a nyilvánosság részére készített jelentések száma közötti megfelelő egyensúly érdekében e rendeletnek küszöbértékeket kell megállapítania, amely alatt az ügyleteket nem kell bejelenteni.

(59)

Ha egy vezetői feladatokat ellátó személy a saját javára kötött ügyleteit, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő személyek által kötött ügyleteket be kell jelenteni, ez nemcsak a piaci szereplők számára jelent hasznos információt, hanem egyben további eszköz az illetékes hatóságok számára a piacfelügyelet terén. Az ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem érinti az e rendeletben megállapított tilalmakat.

(60)

Az ügyleteket a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) előírt, a személyes adatok átadására vonatkozó szabályokkal összhangban kell bejelenteni.

(61)

A vezetői feladatokat ellátó személyek számára tilos a kereskedés azon köztes pénzügyi jelentés vagy év végi jelentés bejelentése előtt, amelyet a kereskedelmi helyszínre vonatkozó szabályoknak – amennyiben a kibocsátó részvényeit a forgalomba hozatalra elfogadták – vagy a nemzeti jognak megfelelően az adott kibocsátó köteles nyilvánosságra hozni, kivéve, ha egyedi és rendkívüli körülmények indokolják azt, hogy a kibocsátó engedélyezze a kereskedést a vezetői feladatokat ellátó személyek számára. A kibocsátó számára megadott semmilyen engedély nem érinti azonban az e rendeletben megállapított tilalmakat.

(62)

Az egyes tagállamok illetékes hatóságai számára biztosított hatékony eszközök, hatáskörök és források készlete biztosítja a felügyelet hatékonyságát. E rendelet ezért különösen előír egy olyan minimális csomagot, amely azokat a felügyeleti és vizsgálati hatásköröket tartalmazza, amelyekkel a tagállamok illetékes hatóságait a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban fel kell ruházni. Amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, e hatásköröket az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján kell gyakorolni. Az illetékes hatóságoknak az e rendelet szerint rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása során objektíven és részrehajlás nélkül kell fellépniük, és döntéshozatalukban önállóknak kell maradniuk.

(63)

A piaci vállalkozásoknak és valamennyi gazdasági szereplőnek hozzá kell járulnia a piac integritásához. Ebben az értelemben és e rendeletben foglalt rendelkezésekkel való összhang hatékony felügyeletének biztosítása céljából, a piaci visszaéléssel foglalkozó egyetlen illetékes hatóság kijelölése nem zárja ki a hatóság és a piaci vállalkozások közötti együttműködési kapcsolatokat és az illetékes hatóság hatáskörébe tartozó feladatok átruházását. Amennyiben valamely személyek, akik befektetési ajánlásokat hoznak létre vagy terjesztenek – vagy más információk alapján egy vagy több pénzügyi eszközbe való befektetéssel kapcsolatos stratégiát ajánlanak vagy sugallnak – egyúttal a saját számlájukra is kereskedelmet folytatnak ilyen eszközökkel, úgy az illetékes hatóságok számára többek között lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tőlük megköveteljen vagy bekérjen bármely olyan információt, amely annak megállapításához szükséges, hogy az adott személy által létrehozott vagy terjesztett ajánlások összhangban állnak-e e rendelet rendelkezéseivel.

(64)

A bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció felderítése céljából lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban természetes vagy jogi személyek területére lépjenek be annak érdekében, hogy dokumentumokat foglaljanak le. Az ilyen területekre történő belépésre akkor van szükség, ha ésszerűen fennáll a gyanú, hogy egy vizsgálat tárgyában olyan dokumentumok és más kapcsolódó adatok léteznek, amelyek érdemlegesek lehetnek a bennfentes kereskedelem vagy a piaci visszaélés tényének bizonyítása szempontjából. Az ilyen területekre történő belépés szükséges továbbá, amikor: a korábban tájékoztatásra felszólított személy a felszólításnak részben vagy egészben nem tett eleget; vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené. Ha a tagállami jognak megfelelően az érintett tagállam igazságügyi szerve által kibocsátott előzetes engedélyre van szükség, akkor az ilyen területekre történő belépésre feljogosító hatáskör csak ezen előzetes igazságügyi engedély beszerzését követően gyakorolható.

(65)

Az ügyleteket lebonyolító befektetési vállalkozások, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások meglévő telefon-és adatforgalmi nyilvántartásaiból származó adatok, valamint az ügyletek lebonyolítását rögzítő dokumentumok és a távközlési szolgáltatók meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiból származó adatok lényeges – esetenként az egyedüli – bizonyítékként szolgálhatnak az olyan piaci visszaélések felderítésében és bizonyításában, mint a piaci manipuláció és a bennfentes kereskedelem. A telefon- és adatforgalmi nyilvántartások alapján azonosítható lehet a hamis vagy félrevezető információ terjesztéséért felelős személy vagy azok a személyek, akik egy adott időpontban kapcsolatban álltak egymással, valamint két vagy több személy közötti kapcsolat megléte. Ezért lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy bekérjék a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb pénzügyi vállalkozás nyilvántartásaiban a 2014/65/EU irányelvnek megfelelően rögzített, a telefonbeszélgetésekre, az elektronikus kommunikációra és az adatforgalomra vonatkozó meglévő nyilvántartási adatokat. Az adatokhoz és a telefonos nyilvántartásokhoz való hozzáférésre bizonyítékok szerzéséhez és olyan vizsgálatok lefolytatásához van szükség, amelyek célja a bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció megállapítása, és ebből következően a piaci visszaélés feltárása és arra vonatkozóan szankciók kiszabása. A távközlési szolgáltatók meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiban tárolt adatokhoz, illetve a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek és a pénzügyi intézmények meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásaiban tárolt adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó, Unió-szerte egyenlő feltételek biztosítása érdekében módot kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban bekérjék a távközlési szolgáltatók meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásainak adatait – amennyiben ilyen nyilvántartást a nemzeti jog megenged –, valamint a befektetési vállalkozások meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásainak adatait azokban az esetekben, amelyekben alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat vagy nyomozás tárgyával kapcsolatos ilyen adatok lényegesek lehetnek az e rendeletet sértő bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyításához. A távközlési szolgáltató telefon- és adatforgalmi nyilvántartásához való hozzáférés nem terjedhet ki a telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek tartalmára.

(66)

Miközben e rendelet meghatározza az illetékes hatóságok hatáskörének minimális körét, e hatásköröket a nemzeti jog komplett rendszerében kell gyakorolni, amely garantálja az alapvető jogok, közöttük a magánélet tiszteletben tartásához való jog érvényesülését. Azon hatáskörök gyakorlására vonatkozóan, amelyek komoly kölcsönhatásba kerülhetnek a magánélet és a családi élet, az otthon és a kommunikáció tiszteletben tartásához való joggal, a tagállamoknak megfelelő és hathatós biztosítékokat kell létrehozniuk mindennemű visszaélés ellen, szükség esetén például az érintett tagállam igazságügyi szerve által kibocsátott megfelelő előzetes engedély beszerzésének követelményével. A tagállamoknak az illetékes hatóságok számára az ilyen beavatkozó jellegű hatáskörök gyakorlását csak a megfelelő vizsgálat céljaira szükséges mértékben szabad megengedniük olyan súlyos esetekben, amikor ugyanazon cél eléréséhez más egyenértékű eszköz nem áll rendelkezésre.

(67)

A piaci visszaélés több országot és piacot is érinthet, így kivételes körülményektől eltekintve mindenkor elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy – különösen a vizsgálati tevékenységet érintően – együttműködjenek és információt cseréljenek más illetékes és szabályozó hatóságokkal és az EÉPH-val. Amennyiben az illetékes hatóság meg van győződve arról, hogy egy másik tagállam területén piaci visszaélésre kerül vagy került sor, vagy hogy ilyen cselekmények valamely másik tagállamban forgalmazott pénzügyi eszközöket érintenek vagy érintettek, erről értesíti az illetékes hatóságot és az EÉPH-t. A piaci visszaélés határokon átnyúló hatású eseteiben az EÉPH-nak képesnek kell lennie arra, hogy valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére a vizsgálatot koordinálja.

(68)

Fontos, hogy az illetékes hatóságok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy hatékonyan elláthassák az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeletét. A 2014/65/EU irányelv szerint az illetékes hatóságok módjában áll az ajánlati könyvre vonatkozó adatokat igényelni és fogadni más illetékes hatóságoktól annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az ellenőrzésekhez és a határokon átívelő piaci manipuláció felfedezéséhez.

(69)

A harmadik országok hatóságaival az e rendelet eredményes végrehajtására irányuló információcsere és együttműködés érdekében az illetékes hatóságoknak együttműködési megállapodásokat kell kötniük harmadik országbeli társhatóságaikkal. A személyes adatok ilyen megállapodás alapján történő átadásakor be kell tartani a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (13).

(70)

A pénzügyi szektorra vonatkozó prudenciális és üzletviteli szabályok stabil keretrendszerének erős felügyeleti, vizsgálati és szankciórendszerre kell épülnie. Ennek érdekében a felügyeleti hatóságoknak megfelelő eljárási jogosultságokat kell kapniuk, és lehetővé kell tenni számukra, hogy egységes, erős és elrettentő hatású szankciórendszerre támaszkodhassanak a pénzügyi fegyelem mindennemű megsértése ellen, és a szankciókat eredményesen kell végrehajtani. A de Larosière-csoport azonban megállapította, hogy jelenleg minden ilyen elem hiányzik. A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló 2010. december 8-i bizottsági közlemény felülvizsgálta a szankciók kiszabására vonatkozó, meglévő hatásköröket és azok gyakorlati alkalmazását, hogy előmozdítsa a szankcióknak a felügyeleti tevékenységek skáláját átfogó konvergenciáját.

(71)

Emiatt közigazgatási szankciókat és egyéb adminisztratív intézkedéseket, kell előírni az egységes tagállami megközelítés, valamint az intézkedések nagyobb elrettentő hatása érdekében. Az illetékes hatóság számára lehetőséget kell adni arra, hogy megtiltsák a vezetői feladatok ellátását befektetési vállalkozásokban. A rendkívüli esetekben alkalmazott szankciók megállapításakor adott esetben figyelembe kell venni az olyan körülményeket, mint a bizonyított pénzügyi haszon visszaszolgáltatása, a jogsértés súlyosságát és időtartamát, a súlyosbító és enyhítő körülményeket, valamint azt, hogy a bírságoknak elrettentő hatásúnak kell lenniük, de adott esetben engedményt kell biztosítani az illetékes hatóságokkal való együttműködés fejében. A rendkívüli esetben kiszabandó közigazgatási bírság aktuális mértéke elérheti az e rendelet szerinti maximális szintet vagy a nemzeti jogszabályokban előírt, ennél magasabb szintet a rendkívül súlyos jogsértésekre, ugyanakkor a maximális szintnél jóval alacsonyabb mértékű bírság alkalmazható a kisebb jogsértések vagy elszámolás esetében. E rendelet nem korlátozza a tagállamok azon lehetőségét, hogy súlyosabb szankciókat vagy adminisztratív intézkedéseket írjanak elő.

(72)

Jóllehet semmi sem gátolja a tagállamokat abban, hogy szabályokat írjanak elő a közigazgatási és büntetőjogi szankciók tekintetében ugyanazon jogsértésekre, a tagállamok 2016. július 3-ig nem kötelesek szabályokat előírni a közigazgatási szankciók tekintetében az e rendelet megsértésének olyan eseteiben, amelyekről a nemzeti büntetőjog már rendelkezik. A nemzeti jogszabályokkal összhangban, a tagállamok nem kötelesek mind közigazgatási, mind büntetőjogi szankciókat előírni egyazon jogsértésre vonatkozóan, mindazonáltal megtehetik, ha a nemzeti jogszabályok ezt számukra lehetővé teszik. Az e rendelet vagy a 2014/57/EU irányelv megsértése esetén közigazgatási szankciók helyett alkalmazandó büntetőjogi szankciók fenntartása azonban nem csökkentheti, illetve másképpen sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok képességét arra, hogy kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve velük kellő időben információcserét folytassanak e rendelet alkalmazása céljából, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták.

(73)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok által hozott határozatok a lehető legszélesebb körben fejthessék ki visszatartó erejüket, rendes körülmények között nyilvánosságra kell hozni azokat. A határozatok közzététele egyben fontos eszköz az illetékes hatóság számára ahhoz, hogy tájékoztassa a piaci szereplőket arról, mely magatartás tekintendő e rendelet megsértésének. E közzététel továbbá elősegíti a helyes magatartás elterjesztését a piaci szereplők körében. Ha az ilyen közzététel aránytalan kárt okozna az érintett személyeknek, aláásná a pénzügyi piacok stabilitását vagy veszélyeztetné egy folyamatban levő vizsgálat sikerét, akkor az illetékes hatóságok a nemzeti jogszabályokkal összhangban név nélkül teszik közzé a közigazgatási szankciókat és az egyéb közigazgatási intézkedéseket, vagy pedig elhalasztják a nyilvánosságra hozatal időpontját. Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy is, hogy nem teszik közzé a szankciókat és az egyéb közigazgatási intézkedéseket abban az esetben, ha a név nélküli vagy a későbbi időpontra halasztott nyilvánosságra hozatal a megítélésük szerint nem biztosítja elégségesen, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe. Az illetékes hatóságok ugyancsak nem kötelesek nyilvánosságra hozni azokat az intézkedéseket, amelyek jelentősége a megítélésük szerint annyira csekély, hogy közzétételük aránytalan volna.

(74)

A közérdekű bejelentők az illetékes hatóságok számára olyan új információkat szolgáltatnak, amelyek segítik a hatóságokat a bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció eseteinek felderítésében és az azokra vonatkozó szankciók kiszabásában. A közérdekű bejelentőket azonban visszatarthatja a megtorlástól való félelem vagy az ösztönzők hiánya. E rendelet megsértését be kell jelenteni annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok felderíthessék a piaci visszaélést és szankciókat szabhassanak ki rá. A közérdekű bejelentéssel kapcsolatos intézkedések szükségesek a piaci visszaélés felderítésének elősegítéséhez, valamint a közérdekű bejelentő és a megvádolt személy jogainak védelméhez és tiszteletben tartásához. E rendeletnek ezért megfelelő rendszert kell biztosítania, amely lehetővé teszi a közérdekű bejelentők számára, hogy az illetékes hatóságok figyelmét felhívják e rendelet esetleges megsértésére, ugyanakkor megvédi őket a megtorlástól. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy pénzügyi ösztönzőket kínáljanak az e rendelet lehetséges megsértésével kapcsolatban érdemi információt szolgáltató személyek számára. A közérdekű bejelentők azonban csak akkor lehetnek jogosultak ezen ösztönzőkre, ha olyan új információt tárnak fel, amelyet nem jogszabályi kötelezettségük alapján szolgáltatnak, és a feltárt információ szankcióhoz vezet e rendelet megsértése miatt. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a közérdekű bejelentőkre vonatkozóan bevezetett rendszereik tartalmazzanak a megvádolt személy számára megfelelő védelmet biztosító mechanizmusokat is, különös tekintettel az ilyen személy a személyes adatok védelméhez való jogára, továbbá olyan eljárásokat, amelyek biztosítják a megvádolt személy a védelemhez és a meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal éljen.

(75)

Mivel a tagállamok a 2003/6/EK irányelvet végrehajtó jogszabályokat fogadtak el, továbbá a bevezetendő keret érdemi alkalmazása előtt el kell fogadni az e rendeletben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, szabályozástechnikai- és végrehajtás-technikai standardokat, ezért e rendelet érdemi rendelkezéseinek alkalmazását a szükséges időtartamra el kell halasztani.

(76)

Az e rendelet alkalmazására való zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében az e rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott és az illetékes hatóságok által a 2273/2003/EK bizottsági rendeletnek (14) megfelelően a 2003/6/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlatok az illetékes hatóságnak az e gyakorlatok folytatásával kapcsolatban az e rendelettel összhangban meghozott döntéséig folytathatók, amelynek feltétele, hogy az ilyen gyakorlatokról az előírt időtartamon belül értesítsék az EÉPH-t.

(77)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a Charta) elismert elveket. Ennek megfelelően e rendeletet e jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy amikor e rendelet a sajtószabadságra és az egyéb médiában megnyilvánuló véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó szabályokra, valamint az újságírói szakmára vonatkozó szabályokra és kódexekre hivatkozik, e szabadságokra úgy kell figyelemmel lenni, ahogyan azokat az Unióban és a tagállamokban garantálják, illetve ahogyan azokat az Alapjogi Charta és egyéb vonatkozó rendelkezések elismerik.

(78)

Az átláthatóság növelése, valamint a szankciórendszerek működéséről való jobb tájékoztatás érdekében az illetékes hatóságoknak éves rendszerességgel névtelenített és összesített adatokat kell az EÉPH rendelkezésére bocsátaniuk. Ezen adatoknak tartalmazniuk kell a vonatkozó időszak megnyitott, folyamatban lévő és lezárt nyomozások számát.

(79)

A 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet szabályozza a személyes adatok feldolgozását, amelyet az EÉPH e rendelet keretei között, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok felügyelete alatt végez. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak. Az EÉPH általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak.

(80)

E rendelet és az e rendelettel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, végrehajtási jogi aktusok, végrehajtás-technikai standardok és iránymutatások nem érintik az uniós versenyszabályok alkalmazását.

(81)

Az e rendeletben foglalt követelmények meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a rendelet hatálya alóli kivételnek a harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira, valamint olyan harmadik országok egyes kijelölt állami szerveire történő kiterjesztése, amelyek a 2003/87/EK irányelv 25. cikke értelmében kapcsolódási megállapodást kötöttek az Unióval; e rendelet I. mellékletében felsorolt, manipulatív magatartásformákra utaló jelek, a kibocsátási egységek piacának szereplőire vonatkozó nyilvános közzétételi kötelezettség alkalmazását meghatározó határértékek, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén engedélyezett a lezárt időszakban történő kereskedés; a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végzett olyan ügyletek típusai, amelyek értesítési kötelezettséget vonnak maguk után. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(82)

Annak érdekében, hogy az e rendelet megsértésével kapcsolatos eljárások tekintetében e rendelet végrehajtására egységes feltételek vonatkozzanak, végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni az eljárások meghatározására, beleértve a jelentések nyomon követésének módjait, valamint a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmére és a személyes adatok védelmére irányuló intézkedéseket. E hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) foglaltak szerint kell gyakorolni.

(83)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok az e rendeletben szabályozott kérdésekben az egész Unióban egységes feltételeket biztosítanak. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy az EÉPH, mint speciális szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz.

(84)

Azokat a szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyeket az EÉPH dolgoz ki a szabályozott piacok, a multilaterális kereskedési rendszerek és a szervezett kereskedési rendszerek működtetői számára előírt, a bevezetett és forgalmazott pénzügyi eszközökkel vagy az olyan pénzügyi eszközökkel kapcsolatos értesítések tartalmának meghatározására, amelyekre vonatkozóan a kereskedésük helyszínén való bevezetés engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be, az ezen eszközök listájának az EÉPH általi összeállítása, közzététele és karbantartása módjának és feltételeinek meghatározására, azon feltételek meghatározására, amelyeket a részvény-visszavásárlási programoknak és a stabilizációs intézkedéseknek teljesíteniük kell, ideértve a kereskedés feltételeit, az időbeli és forgalmi korlátozásokat, a közzétételi és beszámolási kötelezettségeket, valamint a stabilizáció feltételeit, a piaci visszaélés megakadályozását és felderítését célzó, a kereskedési helyszínekre vonatkozó folyamatokkal és szabályrendszerekkel, a gyanús megbízások felderítését és bejelentését szolgáló rendszerekkel és sablonokkal összefüggésben, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatási folyamat megfelelő szabályainak, eljárásainak és nyilvántartási előírásainak meghatározására, valamint befektetési stratégiát ajánló tájékoztatás tárgyilagos közlésére az egyes személyi kategóriák, illetve a külön érdek feltárása vagy az összeférhetetlenség jelzése tekintetében vonatkozó technikai szabályokkal összefüggésben, a Bizottság az EUMSZ 290. cikke alapján az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 10–14. cikkének megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadja el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(85)

A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján, a 1093/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő végrehajtási jogi aktusok útján végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t a Bizottságnak benyújtandó végrehajtás-technikai standardok kidolgozásával kell megbízni a bennfentes információk közzétételére, a bennfentesek jegyzéke formai követelményeire, valamint az illetékes hatóságok egymás közötti, illetve az EÉPH-val történő együttműködésére és információcseréjére vonatkozóan.

(86)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele és a piaci manipuláció formájában megvalósuló piaci visszaélés megelőzését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(87)

A 2003/6/EK irányelv rendelkezései ma már nem tárgyszerűek és nem kielégítőek. Az irányelvet ezért 2016. július 3-tól hatályon kívül kell helyezni. Az e rendeletben foglalt követelmények és tilalmak szorosan kapcsolódnak a 2014/65/EU irányelvben foglaltakhoz, ezért azoknak az említett irányelv hatálybalépésének időpontjában kell hatályba lépniük.

(88)

A rendelet megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy nemzeti joguk 2016. július 3-ig megfeleljen e rendelet illetékes hatóságokra és hatásköreikre, közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre, a jogsértések jelentésére és a határozatok közzétételére vonatkozó rendelkezéseinek.

(89)

Az európai adatvédelmi biztos 2012. február 10-én véleményt nyilvánított (17),

a)

az olyan pénzügyi eszközökre, amelyeket szabályozott piacra vezettek be, vagy amelyekre vonatkozóan a szabályozott piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be;

b)

az olyan pénzügyi eszközökre, amelyekkel multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, amelyeket multilaterális kereskedési rendszerbe vezettek be, vagy amelyekre vonatkozóan a multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be;

c)

az olyan pénzügyi eszközökre, amelyekkel szervezett kereskedési rendszerben kereskednek;

d)

az a), a b) vagy a c) pont hatálya alá nem tartozó olyan pénzügyi eszközökre, amelyek ára vagy értéke a felsorolt pontokban említett pénzügyi eszközök árától vagy értékétől függ vagy azokra hatást gyakorol, és amelyek közé tartozhatnak többek között a hitel-nemteljesítési csereügyletek és a különbözeti ügyletek.

a)

olyan, nagykereskedelmi energiaterméknek nem minősülő azonnali árutőzsdei ügyletek, amelyek esetében az ügylet, megbízás vagy magatartás az (1) bekezdésben említett valamely pénzügyi eszköz árára vagy értékére hatást gyakorol, vagy az ilyen hatás valószínű, vagy annak szándéka fennáll;

b)

a pénzügyi eszközök azon típusai, ideértve a származtatott ügyleteket és a hitelkockázatot átruházó származtatott eszközöket is, amelyek esetében az ügylet, megbízás, ajánlat vagy magatartás valamely azonnali árutőzsdei ügylet árára vagy értékére hatást gyakorol, vagy az ilyen hatás valószínű, amennyiben az ár vagy az érték ezen pénzügyi eszközök árától vagy értékétől függ; és

c)

a referenciaértékekkel kapcsolatos magatartás.

1.

„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

2.

„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

3.

„hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

4.

„pénzügyi vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozás;

5.

„piaci szereplő”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott piaci szereplő;

6.

„szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

7.

„multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

8.

„szervezett kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszer;

9.

„elfogadott piaci gyakorlat”: olyan konkrét piaci gyakorlat, amelyet az illetékes hatóság a 13. cikknek megfelelően elfogad;

10.

„kereskedési helyszín”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszín;

11.

„kkv-tőkefinanszírozási piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;

12.

„illetékes hatóság”: a 22. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik;

13.

„személy”: bármely természetes vagy jogi személy;

14.

„áru”: az 1287/2006/EK bizottsági rendelet (19) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott áru;

15.

„azonnali árutőzsdei ügylet”: szerződés olyan, azonnali piacon forgalmazott áru szállítására, amely leszállítása az ügylet végrehajtásakor azonnal megtörténik, valamint pénzügyi eszköznek nem minősülő áruk szállítására vonatkozó szerződés, ideértve a fizikai teljesítést igénylő határidős ügyleteket;

16.

„azonnali piac”: olyan árupiac, ahol a készpénzért értékesített áruk leszállítása az ügylet végrehajtásakor azonnal megtörténik, valamint egyéb nem pénzügyi piac, például határidős árupiac;

17.

„részvény-visszavásárlási program”: a 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 21–27. cikke szerinti, saját részvényekkel folytatott kereskedés;

18.

„algoritmikus kereskedés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában meghatározott algoritmikus kereskedés;

19.

„kibocsátási egység”: a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C szakaszának 11. pontjában meghatározott kibocsátási egység;

20.

„kibocsátási egységek piacának szereplője”: a kibocsátási egységekre, az azokon alapuló egyéb aukciós termékekre vagy a kibocsátási egységek származtatott termékeire irányuló ügyletet kötő – többek között vételi vagy eladási megbízást adó – személy, aki nem részesül a 17. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességben;

21.

„kibocsátó”: a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amely pénzügyi eszközöket bocsát ki vagy ajánl kibocsátásra, amennyiben pénzügyi eszközöket képviselő letéti igazolások esetén a kibocsátó maga a képviselt pénzügyi eszköz kibocsátója;

22.

„nagykereskedelmi energiatermék”: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék;

23.

„nemzeti szabályozó hatóság”: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott nemzeti szabályozó hatóság;

24.

„árualapú származtatott termékek”: a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott árualapú származtatott termékek;

25.

„vezető feladatokat ellátó személy”: olyan, a kibocsátóval, a kibocsátási egységek piacának szereplőjével vagy a 19. cikk (10) bekezdésében említett egyéb szervezettel jogviszonyban álló személy,

26.

„szoros kapcsolatban álló személyek”:

27.

„adatforgalmi nyilvántartás”: a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 2. cikke második bekezdésének b) pontjában meghatározott forgalmi adatok nyilvántartása;

28.

„foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy”: olyan személy, aki foglalkozásszerűen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízásokat kap vagy közvetít, vagy pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket teljesít;

29.

„referenciaérték”: bármely, a nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátott vagy közzétett kamatláb, index vagy számadat, amely egy adott képletnek egy vagy több alapul szolgáló eszköz vagy ár – ideértve a becsült árakat – értékére, aktuális vagy becsült kamatlábakra vagy egyéb értékekre, illetőleg felmérésekre való alkalmazásával, vagy az említett érték, kamatlábak vagy egyéb értékek, illetőleg felmérések alapján kerül – időszakosan vagy rendszeresen – megállapításra, és amelyre vonatkoztatva egy pénzügyi eszköz alapján fizetendő összeg vagy egy pénzügyi eszköz értéke megállapításra kerül;

30.

„árjegyző”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott árjegyző.

31.

„részesedésnövelés” (stakebuilding): egy társaság értékpapírjainak olyan megszerzése, amely nem keletkeztet e társasággal kapcsolatban nyilvános vételi ajánlat bejelentésére irányuló jogszabályi vagy szabályozási kötelezettséget;

32.

„információt közzétevő piaci szereplő”: bármely, a 11. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe tartozó személy, aki a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások során információt tesznek közzé;

33.

„nagysebességű kereskedés” (high-frequency trading): a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott nagysebességű kereskedés;

34.

„befektetési stratégia ajánlására vagy javaslatára vonatkozó információ”:

35.

„befektetési ajánlások” olyan információk, amelyek – kifejezetten vagy közvetett módon – egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, ideértve az ilyen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozó véleményt, és amelyeket terjesztésre vagy a nyilvánosságnak szánnak.

i.

részvények és egyéb, részvényekkel egyenértékű értékpapírok;

ii.

kötvények és az értékpapírosított adósság egyéb formái; vagy

iii.

olyan értékpapírosított adósság, amely részvényekre vagy részvényekkel egyenértékű értékpapírokra váltható vagy cserélhető;

i.

az értékpapírok jegyzésére, megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó szerződések vagy jogok;

ii.

az értékpapírokon alapuló származtatott pénzügyi eszközök;

iii.

ha az értékpapírok átváltható vagy cserélhető, hitelviszonyt megtestesítő eszközök, azok az értékpapírok, amelyekre az ilyen átváltható vagy cserélhető, hitelviszonyt megtestesítő eszközöket át lehet váltani agy cserélni lehet;

iv.

az értékpapírok kibocsátója vagy kezese által kibocsátott vagy biztosított eszközök, amelyeknek a piaci árfolyama várhatóan lényegesen befolyásolja az érintett értékpapírok piaci árfolyamát, vagy fordítva;

v.

ha az értékpapírok részvényekkel egyenértékű értékpapírok, az ilyen értékpapírok által képviselt részvények és bármely más, az ilyen részvényekkel egyenértékű értékpapírok;

a)

azon pénzügyi eszközök nevei és azonosítója, amelyekkel a szabályozott piacokon, a multilaterális kereskedési rendszerekben és a szervezett kereskedési rendszerekben először kereskednek, amelyeket már bevezettek, illetve amelyekkel kapcsolatban bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be;

b)

a bevezetés iránti kérelem benyújtásának, a bevezetési engedély megadásának vagy az első kereskedésnek az időpontja és ideje;

c)

azon kereskedelmi helyszínek adatai, amelyeken a pénzügyi eszközökre vonatkozóan bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, a pénzügyi eszközöket már bevezették vagy a pénzügyi eszközökkel először kereskednek;

d)

az az időpont és idő, amelyben a pénzügyi eszközöket kivonják a forgalomból vagy a bevezetési engedély hatálya alól.

a)

az (1) bekezdésben említett értesítések tartalma; és

b)

a (3) bekezdésben említett lista összeállításának, közzétételének és naprakészen tartásának módja és feltételei

a)

a program részleteit a kereskedés megkezdése előtt teljes körűen közzéteszik;

b)

a kötött ügyleteket a részvény-visszavásárlási program részeként a (3) bekezdéssel összhangban bejelentik a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóságnak, majd nyilvánosságra hozzák;

c)

az árakra és forgalomra vonatkozó megfelelő határértékeket betartják; és

d)

a (2) bekezdésben említett célkitűzésekkel, az e cikkben és a (6) bekezdésben meghatározott szabályozástechnikai standardokban meghatározott feltételekkel összhangban bonyolítják le.

a)

a kibocsátó tőkéjének csökkentése;

b)

az olyan kötelezettségek teljesítése, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra cserélhető hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökből erednek; vagy

c)

részvényopció-programokból vagy a részvények más módon, a kibocsátó vagy egy kapcsolt társaság alkalmazottainak, illetve ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervei tagjainak történő juttatásából eredő kötelezettségek teljesítése.

a)

a stabilizáció időben korlátozott,

b)

a stabilizációra vonatkozó információkat közzéteszik és megküldik a kereskedési helyszín szerinti illetékes hatóság számára az (5) bekezdéssel összhangban,

c)

az árakra vonatkozó megfelelő határértékeket betartják, és

d)

az ilyen kereskedés megfelel a (6) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott stabilizációs feltételeknek.

a)

egy tagállam;

b)

a KBER valamely tagja;

c)

vagy egy vagy több tagállam minisztériuma vagy egyéb szerve vagy különleges célú gazdasági egysége, illetve a nevükben eljáró személy;

d)

szövetségi tagállam esetében a szövetség tagja.

a)

az Unió;

b)

egy vagy több tagállam különleges célú gazdasági egysége,

c)

az Európai Befektetési Bank;

d)

az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz;

e)

az Európai Stabilitási Mechanizmus;

f)

a két vagy több tagállam által alapított nemzetközi pénzügyi vállalkozás, amelynek célja a források mozgósítása és pénzügyi segítségnyújtás a súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy ilyen problémákkal fenyegetett tagjai részére.

a)

olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

b)

származtatott termékek esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen származtatott termékkel, illetve közvetlenül a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylettel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó származtatott termékek vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek árára, és amennyiben ez különösen az olyan, az adott árualapú származtatott ügylet piacára vagy azonnali piacra vonatkozó információ, amelynek közzététele alapos okkal feltételezhető, vagy amelynek közzétételét uniós vagy nemzeti szintű jogszabályi vagy szabályozói rendelkezés, piaci szabály, szerződés, gyakorlat vagy szokás előírja;

c)

kibocsátási egység vagy az azon alapuló aukciós termék esetében olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több ilyen eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára;

d)

a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízások teljesítésével megbízott személyek esetében „bennfentes információ” az az ügyfél által átadott, és az ügyfél pénzügyi eszközre szóló, folyamatban lévő megbízásához kapcsolódó, pontos információ is, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök, a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletek vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára.

a)

ezen információ alapján a másik személynek azt tanácsolja, hogy olyan pénzügyi eszközöket szerezzen meg vagy idegenítsen el, amelyekre az információ vonatkozik, vagy rábírja a másik személyt ezek megszerzésére vagy elidegenítésére; vagy

b)

ezen információ alapján a másik személynek azt tanácsolja, hogy olyan pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízást vonjon vissza vagy módosítson, amelyekre az információ vonatkozik, vagy rábírja a másik személyt ezek visszavonására vagy módosítására.

a)

a kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervében betöltött tagság;

b)

a kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piacának szereplőjének tőkéjében való részesedés;

c)

az információkhoz munkaviszony, valamely foglalkozás gyakorlása vagy feladatok teljesítése során való hozzáférés; vagy

d)

bűncselekményekben való részvétel.

a)

megfelelő és hatékony belső intézkedéseket és eljárásokat vezetett be, hajtott végre és tartott fenn, melyek hatékonyan biztosították, hogy sem az információval érintett pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó döntést a nevében meghozó természetes személy, sem pedig az ilyen döntésre esetlegesen befolyást gyakorló más természetes személy ne lehessen a bennfentes információ birtokában; továbbá

b)

nem ösztönözte, nem tett ajánlást, nem kényszerítette vagy másként nem befolyásolta a jogi személy nevében az információval érintett pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését végző természetes személyt.

a)

az információval érintett pénzügyi eszközök árjegyzője vagy az információval érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatban szerződő félként tevékenységre jogosult személy, és az információval érintett pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését az adott pénzügyi eszköz árjegyzőjeként vagy tevékenységre jogosult szerződő félként szokásos feladatai végzése keretében jogszerűen folytatja; vagy

b)

megbízások harmadik személyek nevében történő teljesítésére felhatalmazott személy, és a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközök megszerzését vagy elidegenítését munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatainak szokásos végzése keretében jogszerűen, a megbízás teljesítése érdekében végzi.

a)

ez a kötelezettség azt megelőzően adott megbízásból vagy kötött megállapodásból ered, hogy az érintett személy a bennfentes információ birtokába jutott; vagy

b)

azt megelőzően keletkezett jogszabályi vagy szabályozási kötelezettség teljesítésére irányul, hogy az érintett személy a bennfentes információ birtokába jutott.

a)

a kibocsátó;

b)

valamely pénzügyi eszköz másodlagos ajánlattevője, olyan mennyiségben vagy értékben, amennyiben az ügylet eltér a szokásos kereskedéstől és a potenciális befektetők potenciális érdeklődésének előzetes felmérésén alapuló eladási módszert alkalmaz;

c)

a kibocsátási egységek piacának valamely résztvevője; vagy

d)

az a), b) vagy c) pontban említett szereplők képviseletében vagy javára eljáró harmadik fél.

a)

az információ szükséges ahhoz, hogy az értékpapírok jogosultjai véleményt tudjanak alkotni arról, hajlandóak-e értékpapírjaikat felajánlani; és

b)

az értékpapírok jogosultjainak hajlandósága az értékpapírok felajánlására ésszerűen szükséges a vételi ajánlat megtételére vagy az összefonódásra vonatkozó döntéshez.

a)

jóváhagyást kell kapnia a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyától a bennfentes információ fogadására;

b)

tájékoztatnia kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy tilos lesz számára az említett információ oly módon történő felhasználása vagy az arra irányuló kísérlet, hogy közvetlenül vagy közvetve saját vagy harmadik személy javára az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöket szerez meg vagy idegenít el;

c)

tájékoztatnia kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy tilos lesz számára az említett információ oly módon történő felhasználása vagy az arra irányuló kísérlet, hogy az információhoz kapcsolódó pénzügyi eszközre szóló, már létező megbízást visszavonja vagy módosítja; és

d)

tájékoztatnia kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát arról, hogy azzal, hogy beleegyezik az információhoz való hozzájutásba, köteles az információ bizalmas kezelésére.

a)

azon tényezők, amelyeket a személyeknek figyelembe kell venniük, amikor a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során információt adnak át számukra, hogy meg tudják ítélni, hogy az információ bennfentesnek minősül-e;

b)

az ilyen személyek által annak érdekében megteendő lépések, hogy amennyiben bennfentes információ birtokába jutottak, megfeleljenek e rendelet 8. és 10. cikkének; és

c)

az ilyen személyek által vezetendő nyilvántartás annak bizonyítása érdekében, hogy megfelel e rendelet 8. és 10. cikkének.

a)

olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb magatartás, amely:

kivéve, ha az ügyleteket kötő, vételi vagy eladási megbízást adó, vagy bármely más magatartást tanúsító személy bizonyítja, hogy az ilyen ügylet, megbízás vagy magatartás indokai jogszerűek és megfelelnek valamely, a 13. cikknek megfelelően megállapított, elfogadott piaci gyakorlatnak;

b)

olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb tevékenység vagy magatartás, amely egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát érinti vagy valószínűleg érintheti, és amelynek során fiktív eszközhöz vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb formájához folyamodnak;

c)

olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatásban, vagy bármilyen más eszközzel, amelyek valamely pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata, kereslete vagy ára tekintetében hamis vagy félrevezető jelzéseket adnak vagy valószínűsíthetően adhatnak, vagy a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzítik, vagy valószínűsíthetően rögzíthetik egy vagy több pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árát, beleértve híresztelések terjesztését, ha a terjesztő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információ hamis vagy félrevezető;

d)

valamely referenciaértékre vonatkozóan hamis vagy félrevezető információk továbbítása vagy hamis vagy félrevezető adatok közlése, ha az információt továbbító vagy az adatokat közlő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információk vagy az adatok hamisak vagy félrevezetőek, továbbá valamely referenciaérték kiszámításának manipulálására irányuló bármely magatartás.

a)

valamely személy vagy egymással összejátszó személyek olyan magatartása, amely pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata vagy kereslete tekintetében erőfölény biztosítására irányul, és közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy eladási árak rögzítését vagy más tisztességtelen kereskedési feltételek kialakítását vagy valószínűleges kialakítását eredményezi, vagy valószínűleg azt eredményezheti;

b)

pénzügyi eszközök vétele vagy eladása a piac nyitásakor vagy zárásakor, amelynek hatása az, vagy valószínűleg az, hogy félrevezesse a megjelenített árfolyamok, köztük a nyitó- vagy záróárfolyamok alapján eljáró befektetőket;

c)

megbízás adása – ezen belül annak visszavonása vagy módosítása – kereskedési helyszín részére bármely rendelkezésre álló eszközzel folytatott, többek között elektronikus kereskedés, ezen belül algoritmikus és nagysebességű kereskedési (high frequency trading) stratégiák útján, amely az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely hatást fejti ki, a következők révén:

d)

a hagyományos vagy az elektronikus tömegtájékoztatásban való eseti vagy rendszeres szereplés kihasználása valamely pénzügyi eszközre (vagy közvetve a kibocsátójára), kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletre vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékre vonatkozó vélemény kinyilvánítása révén, miután az így eljáró személy előzőleg pozíciót szerzett e pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék vonatkozásában, és utóbb az általa kinyilvánított véleménynek az adott pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árára gyakorolt hatását kihasználva tesz szert haszonra anélkül, hogy egyidejűleg megfelelően és eredményesen nyilvánosságra hozta volna ezt az összeférhetetlenséget;

e)

kibocsátási egység vagy az azon alapuló származtatott termék vétele vagy eladása a másodlagos piacon az 1031/2010/EU rendelet szerint lebonyolított aukciót megelőzően, amelynek hatása, hogy az aukciós termékek elszámolási árát a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti, vagy az aukción ajánlatot tevőket félrevezeti.

a)

az adott piaci gyakorlat tényleges átláthatóságot biztosít a piac tekintetében;

b)

az adott piaci gyakorlat magas szintű biztosítékokat nyújt a piaci erők működésének, valamint a kínálat és a kereslet megfelelő egymásra hatásának védelmére;

c)

az adott piaci gyakorlat pozitív hatást gyakorol a piaci likviditásra és hatékonyságra;

d)

az adott piaci gyakorlat figyelembe veszi az érintett piac kereskedési mechanizmusát, és lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy az e gyakorlat által eredményezett új helyzetre megfelelően és időben reagáljanak;

e)

az adott piaci gyakorlat nem jelent veszélyt az érintett pénzügyi eszköz Unión belüli, szabályozott vagy nem szabályozott, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó piacainak integritására;

f)

az adott piaci gyakorlat valamely illetékes hatóság vagy más hatóság általi vizsgálatának eredménye, különösen arra vonatkozóan, hogy az adott piaci gyakorlat megsértette-e a piaci visszaélés megelőzését célzó szabályokat és szabályzatokat, illetve valamely magatartási kódexet, akár a szóban forgó piacon, akár az Unión belüli, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó piacokon; és

g)

az érintett piac szerkezeti sajátosságai, többek között az, hogy szabályozott-e vagy sem, a kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszközök típusa, valamint a piaci szereplők típusa, beleértve, hogy milyen mértékű a kisbefektetők részvétele az érintett piacon.

a)

a bennfentes kereskedelem vagy annak kísérlete;

b)

másik személy részére bennfentes kereskedelem folytatására vonatkozó tanácsadás vagy a másik személy bennfentes kereskedelemre való rábírása; vagy

c)

a bennfentes információ jogosulatlan közzététele.

a)

azokat a megfelelő szabályokat, rendszereket és eljárásokat, amelyekkel az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesíthetők; és

b)

azokat az értesítési sablonokat, amelyekkel az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesíthetők.

a)

az azonnali közzététel valószínűleg sértené a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének jogszerű érdekeit;

b)

a közzététel késleltetése a nyilvánosság számára vélhetően nem félrevezető,

c)

a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője gondoskodni tud az információ bizalmas kezeléséről.

a)

a bennfentes információ közzététele azzal a kockázattal jár, hogy megrendül a kibocsátó és a pénzügyi rendszer stabilitása;

b)

az információ késleltetett közzététele közérdek,

c)

az információ bizalmas kezelése biztosítható; továbbá

d)

a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság jóváhagyta a késleltetést annak alapján, hogy az a, b) és c) pontban foglalt feltételek teljesülnek.

a)

ha a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) 133. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott hatóság;

b)

az a) ponttól eltérő esetekben a kibocsátó felügyeletéért felelős bármely más nemzeti hatóság.

a)

a bennfentes információk az (1), (2), (8) és (9) bekezdés szerinti megfelelő nyilvános közzétételére alkalmazott technikai eszközöket; és

b)

a bennfentes információk nyilvános közzétételében a (4) és (5) bekezdés szerinti késleltetésre alkalmazott technikai eszközöket.

a)

jegyzéket készít azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számára munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek (a bennfentesek jegyzéke);

b)

a bennfentesek jegyzékét a (4) bekezdésnek megfelelően azonnal frissíti; továbbá

c)

a bennfentesek jegyzékét kérésre a lehető leghamarabb megküldi az illetékes hatóságnak.

a)

a bennfentes információhoz hozzájutó személyek személyazonosságát;

b)

e személyek a bennfentesek jegyzékébe való felvételének okát;

c)

annak dátumát és időpontját, amikor e személyek hozzájutottak a bennfentes információhoz; és

d)

a bennfentesek jegyzéke összeállításának dátumát.

a)

amennyiben megváltozott valamely már a bennfentesek jegyzékében szereplő személy jegyzékbe vételének oka;

b)

amennyiben a bennfentes információkhoz új személy fér hozzá, akit ezért fel kell venni a bennfentesek jegyzékébe; és

c)

amennyiben valamely személy a továbbiakban már nem fér hozzá a bennfentes információkhoz.

a)

a kibocsátók minden ésszerű lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden személy, akinek bennfentes információhoz hozzáférése van, elismerje az ezzel járó jogi és közigazgatási kötelezettségeket, és legyenek tisztában a bennfentes kereskedelemért és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételéért kiszabható szankciókkal; valamint

b)

a kibocsátó kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére tudja bocsátani a bennfentesek jegyzékét.

a)

a kibocsátási egységek piacának szereplőire, a kibocsátási egységekkel kapcsolatos olyan bennfentes információk tekintetében, amelyek a kibocsátási egységek piaca említett szereplőinek fizikai működésével összefüggésben keletkeznek;

b)

az aukciós platformra, az árverezőre és az aukcióellenőrre a kibocsátási egység vagy az azon alapuló egyéb aukciós termék 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében.

a)

a kibocsátók tekintetében, a saját javukra bonyolított, az adott kibocsátó részvényeire vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközeire, vagy az ezekhez kapcsolódó származtatott vagy más pénzügyi eszközökre vonatkozóan kötött minden ügyletről;

b)

a kibocsátási egységek piacának szereplői tekintetében, a saját javukra bonyolított, a kibocsátási egységekre és az azokon alapuló aukciós termékekre vagy hozzájuk kapcsolódó származtatott eszközökre vonatkozóan kötött minden ügyletről.

a)

kérték, vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik szabályozott piacon történő bevezetését; vagy

b)

kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében jóváhagyták pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását, illetve kérték pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerbe történő bevezetését.

a)

a személy neve;

b)

az értesítés oka;

c)

az érintett kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének neve;

d)

a pénzügyi eszköz leírása és azonosítása;

e)

az ügylet(ek) jellege (például vétel vagy eladás), jelezve, hogy az ügylet összefügg-e részvényopció-programokkal vagy a (7) bekezdésben foglalt egyedi példákkal;

f)

az ügylet(ek) helye és időpontja; továbbá

g)

az ügylet(ek) ára és volumene. Olyan zálogosítás esetében, amelynek feltételei lehetővé teszik a zálog értékének változását, ezt is közzé kell tenni a zálogosítás időpontjában érvényes értékkel együtt.

a)

a pénzügyi eszköz az (1) bekezdésben említett vezetői feladatokat ellátó személy vagy ilyen személlyel szoros kapcsolatban álló személy általi vagy nevében történő elzálogosítását vagy kölcsönadását;

b)

az (1) bekezdésben említett foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy által vagy más személy által vezetői feladatokat ellátó személy vagy ilyen személlyel szoros kapcsolatban álló személy nevében végrehajtott ügyleteket, ideértve azokat is, amelyeknél mérlegelési jogkört gyakorolnak;

c)

életbiztosítási kötvény keretében végzett, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (26) foglaltaknak megfelelően meghatározott ügyleteket, amennyiben:

a)

azon kereskedési helyszín szabályai, ahol a kibocsátó részvényeit forgalmazzák;

b)

a nemzeti jog.

a)

eseti alapon olyan kivételes körülmények – például súlyos pénzügyi nehézség – megléte következtében, amelyek szükségessé teszik a részvények azonnali eladását; vagy

b)

a kereskedés sajátosságai miatt, ha egy alkalmazotti részvényprogram megtakarítási konstrukció, részvényminősítés vagy részjogosultság keretében történik, vagy olyan ügyletek esetén, ahol az érintett értékpapírban lévő vagyoni érdekeltség nem változik.

a)

az érintett személyek, illetve a velük szoros kapcsolatban álló személyek közvetlenül vagy közvetve előnyre vagy haszonra tesznek szert az adott információk közzétételéből vagy terjesztéséből; vagy

b)

az információ közzétételére vagy terjesztésére azzal a szándékkal kerül sor, hogy a piacot a pénzügyi eszközök kínálata, kereslete vagy ára tekintetében félrevezessék.

a)

közvetlenül;

b)

más hatóságokkal vagy a piaci vállalkozásokkal együttműködve;

c)

oly módon, hogy felelősségét megtartva más hatóságokra vagy piaci vállalkozásokra ruházza át hatáskörét;

d)

az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

a)

formátumtól függetlenül betekintés bármely iratba vagy adatba, és arról másolat beszerzése vagy készítése;

b)

tájékoztatás kérése bármely személytől vagy bármely személy felszólítása tájékoztatás megadására, ideértve az érintett megbízások közvetítésének és az érintett ügyletek bonyolításának egyes szakaszaiban részt vevő személyeket és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá információszerzés céljából e személyek szükség szerinti beidézése és kihallgatása;

c)

árualapú származtatott eszközök esetében szabványos formátumú információkérés a piaci szereplőktől a kapcsolódó azonnali piacokra vonatkozóan, az ügyletekre vonatkozó kimutatások bekérése, valamint közvetlen hozzáférés a kereskedési rendszerekhez;

d)

helyszíni ellenőrzés és vizsgálatok a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken;

e)

a második albekezdésnek megfelelően belépés természetes és jogi személyek területére dokumentumok és bármilyen formátumú adatok lefoglalása érdekében, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyához kapcsolódó dokumentumok vagy adatok az e rendeletet sértő bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek;

f)

bűnügyi nyomozás kezdeményezése;

g)

befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás telefonbeszélgetésekről, elektronikus kommunikációkról készült meglévő felvételeinek és más adatforgalmi nyilvántartásának bekérése;

h)

távközlési szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartásának bekérése, amennyiben a nemzeti jog megengedi, ha alapos okkal feltételezhető, hogy jogsértés történt, illetve ezek a nyilvántartások a 14. cikk a) vagy b) pontjának vagy a 15. cikknek a megsértésének kivizsgálása szempontjából lényegesek lehetnek;

i)

vagyontárgyak zárolásának vagy lefoglalásának indítványozása vagy mindkettő;

j)

az érintett pénzügyi eszközök kereskedésének felfüggesztése;

k)

bármilyen olyan gyakorlat ideiglenes beszüntetésének előírása, amelyet az illetékes hatóság az e rendelettel ellentétesnek ítél;

l)

ideiglenes eltiltás szakmai tevékenység folytatásától; és

m)

a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához szükséges minden intézkedés meghozatala, többek között a közzétett valótlan vagy félrevezető információk helyesbítése, ezen belül a valótlan vagy félrevezető információt közzétevő vagy terjesztő kibocsátó vagy egyéb személy kötelezése helyesbítő nyilatkozat közzétételére.

a)

a releváns információról szóló tájékoztatás hátrányos hatással lehet a megkeresett tagállam biztonságára, különösen a terrorizmus és más súlyos bűntettek elleni küzdelem tekintetében;

b)

a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálat és végrehajtási tevékenységeit vagy adott esetben egy büntetőjogi kivizsgálást;

c)

az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál; vagy

d)

a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak az ugyanezen cselekményeket elkövető személyek ellen.

a)

saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)

engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)

engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)

könyvvizsgálókat vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására;

e)

a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megosztja más illetékes hatóságokkal.

a)

a kibocsátási egység vagy az azon alapuló egyéb aukciós termék az 1031/2010/EU rendelet alapján bonyolított aukciója esetében az aukcióellenőrrel; és

b)

az illetékes hatóságokkal, a jegyzékkezelőkkel és köztük a központi tisztviselővel, valamint a 2003/87/EK irányelv alapján a megfelelőség ellenőrzésével megbízott közjogi testületekkel.

a)

a 14. és 15. cikkben, a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 17. cikk (1), (2), (4), (5) és (8) bekezdésében, a 18. cikk (1)–(6) bekezdésében, a 19. cikk (1), (3), (5), (6), (7), és (11) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében foglalt jogsértések; továbbá

b)

a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálatban, nyomozásban vagy kérelem teljesítésében való együttműködés hiánya vagy ezek elvégzésének elmulasztása.

a)

végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

b)

a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha azok meghatározhatók;

c)

nyilvános figyelmeztetés, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;

d)

a befektetési vállalkozás engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

e)

befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, az ideiglenes eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban vezetői feladatot lásson el;

f)

a 14. vagy 15. cikkben foglalt jogsértések többszöri elkövetése esetén befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, a végleges eltiltása attól, hogy befektetési vállalkozásban vezetői feladatot lásson el;

g)

befektetési vállalkozásnál vezetői feladatokat ellátó személynek vagy egyéb természetes személynek, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították, az ideiglenes eltiltása attól, hogy saját számlára kereskedjen;

h)

maximális közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb háromszorosáig, ha azok meghatározhatók;

i)

természetes személy esetében maximális összegű közigazgatási pénzbírság, amelynek összege:

j)

jogi személy esetében maximális összegű közigazgatási pénzbírság, amelynek összege:

a)

a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)

a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékét;

c)

a jogsértésért felelős személynek például a jogi személy teljes árbevételében vagy a természetes személy éves jövedelmében konkrétan kifejezett pénzügyi erejét;

d)

a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)

a jogsértésért felelős személy az illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét, amelytől függetlenül az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásáról gondoskodni kell;

f)

a jogsértésért felelős személy által korábban elkövetett jogsértéseket; és

g)

a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlésének elkerülése érdekében tett intézkedéseket.

a)

a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, ideértve az ilyen bejelentések számára biztonságos kommunikációs csatornák létrehozását is;

b)

munkaszerződéssel munkát végző azon személyek megfelelő munkahelyi védelme legalább a megtorlással, a diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben, akik jogsértést jelentenek be, vagy akiket jogsértéssel vádolnak; és

c)

a személyes adatok védelme a jogsértést bejelentő személyt és azt a természetes személyt érintően, aki állítólag elkövette a jogsértés, ideértve személyazonosságuk bizalmas kezelésének az eljárás minden szakaszában történő fenntartásával kapcsolatos védelmi intézkedéseket, a nemzeti jogban a nyomozásokkal vagy azt követő igazságügyi eljárásokkal összefüggésben előírt információközlések sérelme nélkül.

a)

elhalasztják a határozat közzétételét mindaddig, amíg a halasztás mellett szóló okok meg nem szűnnek;

b)

a határozatot a nemzeti joggal összhangban, név megjelölése nélkül közzéteszik, amennyiben a közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c)

nem teszik közzé a határozatot akkor, ha az illetékes hatóság úgy véli, hogy az a) vagy b) ponttal összhangban történő közzététel nem elégséges annak biztosításához, hogy:

a)

helyénvaló-e közös szabályokat bevezetni az összes tagállam azon kötelezettségére vonatkozóan, amely szerint közigazgatási szankciókat kell kiszabniuk a bennfentes kereskedésért és a piaci manipulációért;

b)

a bennfentes információ meghatározása kielégítő módon lefedi-e az illetékes hatóságok számára fontos összes információt a piaci visszaélés ellen hatékony küzdelem érdekében;

c)

megfelelőek-e azok a feltételek, amelyek fennállása esetén el kell rendelni a kereskedés betiltását a 19. cikk (11) bekezdésében foglaltakkal összhangban, tekintettel annak megállapítására, hogy vannak-e további olyan körülmények, amelyek közepette a tiltást alkalmazni kell;

d)

azon lehetőség, hogy a piaci visszaélésekkel kapcsolatban létrehozzák az ajánlati könyvek több piacra kiterjedő felügyeletének az uniós keretét, beleértve a keretre vonatkozó ajánlásokat is; továbbá

e)

a referenciaértékekre vonatkozó rendelkezések alkalmazási köre.