1.4.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 88/4

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználásuk feltételeit.

(2)

A szóban forgó jegyzék naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére vagy pedig kérelemre történhet.

(3)

A Danish Seafood Association (dán tengeri halászati szövetség) kérelmet nyújtott be az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének módosítása iránt annak érdekében, hogy növeljék a benzoesavnak – benzoátoknak (E 210–213) a sós lében tartósított főtt garnélarákokban megengedett legnagyobb mértékét.

(4)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete 2 000 mg/kg-ban állapítja meg a féltartós halban és halászati termékekben, többek között a rákfélékben, a puhatestűekben, a surimiben és a hal-/rákpástétomban, valamint a főtt rákfélékben és puhatestűekben felhasznált szorbinsavra – szorbátokra és benzoesavra – benzoátokra (E 200–213) vonatkozó megengedett legnagyobb mértéket. A benzoesav – benzoátok (E 210–213) főtt rákfélékben és puhatestűekben megengedett legnagyobb mértéke pedig 1 000 mg/kg.

(5)

Ennek a megengedett legnagyobb mértéknek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy gátolja a Listeria monocytogenes szaporodását az 5–8 °C közötti hőmérsékletre hűtött, 5,6–5,7 pH értékű főtt és sós lében tartósított garnélarákokban. Azonban már a tartósítási feltételek kismértékű változása is a Listeria monocytogenes szaporodásához vezethet. A Dán Műszaki Egyetemen matematikai prediktív módszert fejlesztettek ki annak meghatározására, hogy a benzoesav – benzoát (E 210–213) mekkora koncentrációja szükséges (3). A szóban forgó modell szerint az E 210–213 1 000 mg/kg koncentrációja nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a Listeria monocytogenes szaporodását az 5,8 pH értékű, sós lében tartósított garnélarákokban. Mind a modell, mind a vizsgálatok azt mutatják, hogy a Listeria monocytogenes garnélarákokban való szaporodásának megelőzése érdekében a benzoesavat – benzoátokat (E 210–213) és a szorbinsavat – szorbátokat (E 200–203) 1 500 mg/kg, illetve 500 mg/kg koncentrációban kell együtt alkalmazni.

(6)

A zoonózisok, a zoonózis-kórokozók és az élelmiszer-eredetű megbetegedések 2012. évi tendenciáiról és forrásairól szóló jelentésében (4) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) arra a következtetésre jutott, hogy 2011-hez képest enyhén növekedett a listeriosis okozta emberi megbetegedések száma, és 2012-ben 1 642 esetben jelentettek emberi megbetegedést. A 2008–2012 közötti időszakban statisztikailag szignifikánsan növekvő tendencia volt megfigyelhető az Unióban, noha a növekedés – a szezonális ingadozások mellett – lassú volt. A korábbi évekhez hasonlóan ezen eseteket magas halálozási arány (17,8 %) jellemezte. 2012-ben 18 tagállam összesen 198 listeriosis miatti halálesetről számolt be; 2006 óta ez volt a legtöbb halálos kimenetelű eset. A kiskereskedelmi értékesítés helyén a fogyasztásra kész élelmiszerekben ritkán mutatták ki a Listeria monocytogenest a jogszabályban meghatározott biztonsági határérték feletti mértékben. Az ezen határértéket túllépő minták leggyakrabban a halászati termékek köréből kerültek ki.

(7)

A „Report from the Commission on Dietary Food Additive Intake in the European Union” (Élelmiszer-adalékanyagok bevitele az Európai Unióban) című bizottsági jelentés (5) azt a következtetést vonta le, hogy a megengedett legmagasabb mértékeknek megfelelő felhasználás alapján a benzoesavnak – benzoátoknak való expozíció kisgyermekek esetében elérheti a megengedhető napi bevitel 96 %-át, felnőttek esetében pedig a 84 %-át. A jelentés idején a főtt garnélarákokban a benzoesavval – benzoátokkal együtt alkalmazott szorbinsavra – szorbátokra vonatkozóan megállapított megengedett legmagasabb mérték 2 000 mg/kg volt. A 2006/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) módosította ezt a mértéket, amikor ezt a jóváhagyást valamennyi főtt rákféleségre és puhatestűre kiterjesztette, míg a benzoesavra – benzoátokra vonatkozóan 1 000 mg/kg-os legmagasabb értéket állapított meg. Ennek a mértéknek kizárólag a sós lében tartósított főtt garnélarákokra vonatkozó 1 500 mg/kg-ra emelése ezért várhatóan nem növeli olyan mértékben az expozíciót, hogy az biztonsági kockázatot jelentsen.

(8)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottság kikéri a Hatóság véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó frissítések valószínűsíthetően nem gyakorolnak hatást az emberi egészségre. Mivel a benzoesav – benzoátok (E 210–213) sós lében tartósított főtt garnélarákokban való használatának engedélyezése az említett jegyzék olyan jellegű frissítését jelenti, amely valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre, nem szükséges kikérni a Hatóság véleményét.

(9)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,