18.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/61

(1)

A Bizottság 2015. november 26-án elfogadta az éves növekedési jelentést, és ezzel elindult a gazdaságpolitikai koordináció 2016. évi európai szemesztere. Az Európai Tanács a 2016. március 17–18-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. 2015. november 26-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Szlovákiát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon elfogadott egy az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is. Az ajánlást az Európai Tanács a 2016. február 18–19-i ülésén jóváhagyta, a Tanács pedig 2016. március 8-án elfogadta (3). Mivel Szlovákia pénzneme az euro, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros összefonódásokra, Szlovákiának gondoskodnia kell az ajánlás teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról.

(2)

A Szlovákiára vonatkozó 2016. évi országjelentést 2016. február 26-án tették közzé. Az országjelentésben értékelték a Tanács által 2015. július 14-én elfogadott országspecifikus ajánlások, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Szlovákia által elért eredményeket.

(3)

2016. április 29-én Szlovákia benyújtotta 2016. évi nemzeti reformprogramját és 2016. évi stabilitási programját. A kettő közötti kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná ezt a rendelkezést.

(5)

Szlovákia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A 2016. évi stabilitási program szerint a kormány az államháztartási egyenleget 2016-ban a GDP -1,9 %-ára, majd fokozatosan, 2017-ben a GDP -1,3 %-ára tervezi javítani. A stabilitási program szerint az ország 2019-ben éri el a középtávú költségvetési célt, vagyis a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális hiányt. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2016-ban várhatóan 52,9 % lesz, majd tovább mérséklődik, és 2019-re 47,3 %-ra csökken. Az ezen költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. Ugyanakkor a 2017-től tervezett hiánycélok eléréséhez szükséges intézkedések nem kellőképpen meghatározottak. A Bizottság 2016. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll annak a kockázata, hogy Szlovákia 2016-ban némileg el fog térni a középtávú költségvetési céltól, míg 2017-ben – változatlan politikát feltételezve – előreláthatólag teljesíteni fogja a javasolt kiigazításokat. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint Szlovákia várhatóan nagyrészt meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A 2016. évre nézve ugyanakkor további intézkedésekre lesz szükség a megfelelés biztosítására. E tekintetben meghatározó jelentőséggel bírna a kötelező kiadási korlátok régóta esedékes elfogadása és a közkiadások hatékonyságát fokozó „pénzért értéket” program, illetve a kiválasztott ágazatokban tervezett kiadások felülvizsgálatának végrehajtása.

(6)

A szlovákiai államháztartás hosszú távú fenntarthatósága változatlanul kihívást jelent. Ez főként a népesség elöregedésével összefüggő egészségügyi és nyugdíjkiadások előrelátható növekedésének tudható be. A 2060-ig tartó időszakra nézve a szlovákiai nyugdíjkiadások növekedése várhatóan az egyik legnagyobb mértékű lesz az Unióban, aminek hátterében a népesség elöregedése áll. Szlovákiában – részben a várható élettartammal kapcsolatos tényezők miatt – viszonylag alacsony a kötelező nyugdíjkorhatár. Az egészségügyi kiadások jelentik az öregedéssel összefüggő kiadások első számú mozgatórugóját. Az előrejelzések szerint hosszú távon az egészségügyi állami kiadások – a jelenlegi viszonylag alacsony szinthez képest – lényegesen növekedni fognak. Ugyan tapasztalható némi javulás, ám az egészségügyi mutatók továbbra is igen alacsonyak Szlovákiában. A kormány az egészségügyi ellátás költséghatékonyságának növelése érdekében különféle intézkedéseket hozott mind a fekvőbeteg-, mind a járóbeteg-ellátás terén. Folytatódnak az integrált egészségügyi ellátási modell bevezetésére irányuló törekvések. A reform sikere valószínűleg a fő érdekeltek szerepvállalásán, az egészségügyi központok és a kórházak integrációján, valamint a megfelelő munkaerő-ellátottságon fog múlni. Az állami kórházak által felhalmozott adósságállomány további növekedésének megakadályozását célzó intézkedések ellenére több intézmény továbbra is pénzügyi nehézségekkel küzd. Változatlanul kihívást jelent a negatív kiadási tendenciák teljes körű felszámolása – ez érinti például a kórházi kapacitások szerkezeti átalakítását, a kilátásba helyezett visszatérítési rendszer bevezetését és a közbeszerzési verseny élénkítését az egészségügyi ágazatban. A járóbeteg-ellátást illetően gyenge a háziorvosok kapuőri szerepe, ami részben abból adódik, hogy a háziorvosok és a szakorvosok közötti kompetenciamegosztás elmarad az optimálistól, és a költségesebb szakorvosi ellátás igénybevételének kedvez. Az adózás terén az adócsalás elleni küzdelem jegyében hozott kormányzati intézkedések hozzájárultak a hatékonyabb adóbeszedéshez, különösen ami a hozzáadottérték-adót (héa) illeti. A héabevétel-kiesés ugyanakkor változatlanul magas, ami arra enged következtetni, hogy még mindig kihívást jelent az adószabályoknak való megfelelés. Az elmúlt években nagy hangsúlyt kapott a héabeszedés, így kevesebb figyelem irányult egyéb fontos adózási területekre, például a jövedelemadóra. Emellett az ellenőrzés kiemelt kezelése miatt háttérbe szorultak az adóhatóság egyéb feladatai, például az adótartozások behajtása. Ez azt jelzi, hogy javítani lehetne az adórendszeren belüli erőforrás-elosztást. Mindeddig nem dolgoztak ki a megfeleléssel kapcsolatos célok meghatározására vonatkozó stratégiát.

(7)

A jó ütemű gazdasági fellendülésnek és a nemrégiben végrehajtott szakpolitikai intézkedéseknek köszönhetően javult ugyan a munkaerő-piaci helyzet, de a tartós munkanélküliség problémája továbbra is fennáll. A tartósan munkanélküli személyek aránya uniós szinten változatlanul a legmagasabbak közé tartozik (2015 harmadik negyedévében 7,6 %, míg az uniós átlag 4,3 %). Ez kiváltképp a marginalizált romákat, az alacsony szakképzettségűeket és a fiatalokat érinti. A munkanélküliség kezelése érdekében intézkedéseket hoztak a szakképzés, a támogatott álláshelyek és a munkaügyi tanácsadás terén. E reformok többségének sikeres végrehajtása azonban az állami foglalkoztatási szolgálat kapacitásán fog múlni. A központi munkaügyi hivatal átszervezése és a képzéshez való hozzáférés javítása dacára még mindig nehézségek övezik a tartósan munkanélküli személyek és a kiszolgáltatott csoportok számára biztosított személyre szabott támogatás bevezetését. A romák munkaerő-piaci részvétele változatlanul rendkívül kis mértékű, és foglalkoztatási rátájuk lassan javul. Csekély munkaerő-piaci részvételük hátterében az alacsony képzettségi és készségszint, valamint a megkülönböztetés áll. A szülőképes korú nők alacsony foglalkoztatási rátája a hosszú (három évig terjedő) szülői szabadságot, a gyermekgondozási létesítmények hiányát – mindenekelőtt a hároméves kor alatti gyermekek számára –, a magas gyermekgondozási költségeket és a rugalmas munkaidő-beosztás korlátozott alkalmazását tükrözi. Ezen túlmenően a regionális különbségek sem enyhülnek: Kelet-Szlovákiában még mindig kétszer olyan magas a munkanélküliségi ráta, mint Pozsonyban. A munkaerő-piaci szolgáltatások irányítását illetően az elmúlt hónapokban végrehajtott intézkedések nem kezelik testre szabottan a szlovák munkaerőpiac strukturális problémáit.

(8)

Az oktatási rendszer nincs megfelelő helyzetben ahhoz, hogy bővíteni tudja Szlovákia gazdasági potenciálját. A nemzetközi standardok tükrében az oktatási eredmények gyengék, és az elmúlt időszakban tovább romlottak. Ez nagyban összefügg a tanárok nem megfelelő képzettségével és a tanári szakma csekély vonzerejével. Annak ellenére, hogy 2016-ban 4 %-kal emelték a pedagógusok bérét, az alacsony fizetés és az elégtelen gyakorlati képzés változatlanul szerepet játszik abban, hogy a fiatalok nem tartják vonzónak a tanári pályát. Még nem hajtották végre a nemrégiben elfogadott, szegregáció elleni jogszabályokat, amelyek a várakozások szerint kedvező változásokat fognak hozni, és növelni fogják a romák részvételét a többségi oktatásban, így az iskola előtti nevelésben is.

(9)

A közigazgatás terén változatlanul hatékonysági problémák tapasztalhatók. Hatékony koordinációra van szükség az elaprózott és merev közigazgatási struktúra miatt. Az emberierőforrás-menedzsmentre vonatkozó stratégia 2015. októberi elfogadása a helyes irányba mutat, ugyanakkor az új közszolgálati törvény elfogadása – ami a stratégia sikeres végrehajtásának nélkülözhetetlen előfeltétele – egyelőre még várat magára. A kormány lépéseket tett a korrupció kezelése érdekében, de ez mindeddig szerény eredményeket hozott. Kiemelendő, hogy Szlovákia kevés eredményt tud felmutatni a korrupciós ügyekkel – köztük a jogellenes közbeszerzési gyakorlatokkal – kapcsolatos büntetőjogi eljárások kezdeményezése és büntetőeljárások lefolytatása terén. Rövidebbé váltak a nagyberuházásokra és a nagyméretű infrastrukturális projektekre vonatkozó építkezési engedélyezési eljárások. A nem konszolidált irányítás, a közbeszerzési eljárások tényalapú kialakításának hiánya, az elégtelen szakmaiság, az összeférhetetlenségek, a testre szabott pályázati kiírási feltételek és az értékelési szempontok között a legalacsonyabb ár dominanciája korlátok közé szorítja a minőségalapú versenyt. A bejelentett esetek tanúsága szerint a közbeszerzési hiányosságok az állami erőforrások elosztására is kihatnak. A jogi környezet gyakori változásai, valamint a nehézkes adminisztratív eljárások és szigorú előírások a szlovákiai vállalkozásokra is rányomják bélyegüket. Károsan befolyásolja a vállalkozási környezetet és a beruházásokat is visszaveti, hogy bizonyos szakmai szolgáltatások és hálózatos iparágak jelentős adminisztratív és szabályozási akadályokkal szembesülnek, egyes területeken – így a szerződések érvényesítése és a fizetésképtelenség esetén történő szanálás terén – hiányosságok tapasztalhatók, továbbá immár régóta aggályok övezik az igazságügyi rendszer minőségét. Az üzleti tevékenység megkönnyítése érdekében bevezettek néhány intézkedést, így például 2015 októberében létrehozták a minőségi jogalkotási központot, illetve 2016 elején elindították a nemzeti vállalkozási központot. A kkv-fejlesztési stratégia keretében mindazonáltal elhalasztották az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elfogadását.

(10)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság átfogó elemzést készített Szlovákia gazdaságpolitikájáról, és azt közzétette a 2016. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Szlovákiának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Mivel az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzásának erősítése érdekében a jövőbeli nemzeti döntések során az uniós szempontokra is tekintettel kell lenni, a Bizottság nemcsak azt vette figyelembe, hogy az intézkedések milyen jelentőséggel bírnak a fenntartható nemzeti költségvetési és társadalmi-gazdasági politika szempontjából, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–3. ajánlás tükrözi.

(11)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot; véleményét (5) mindenekelőtt az alábbi 1. ajánlásban foglaltak tükrözik.

1.

A középtávú költségvetési cél teljesítése érdekében 2016-ban hajtson végre a GDP 0,25 %-ának, 2017-ben pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő költségvetési kiigazítást. Javítsa az egészségügyi rendszer költséghatékonyságát. Hozzon intézkedéseket az adózási szabályok jobb betartása érdekében.

2.

Javítsa a tartósan munkanélküli személyek és más hátrányos helyzetű csoportok aktivizálására irányuló intézkedéseket, többek között nyújtson testre szabott szolgáltatásokat és célirányos képzést. Ösztönözze a nők foglalkoztatását, különösen a megfizethető és színvonalas gyermekgondozási szolgáltatások bővítése révén. Javítsa az oktatási eredményeket azáltal, hogy vonzóbbá teszi a tanári szakmát, valamint kisgyermekkortól kezdve növeli a roma gyermekek részvételi arányát a többségi oktatásban.

3.

A közbeszerzés terén konszolidálja az irányítást, támogassa a kizárólag áralapú versenytől a minőségalapú verseny felé történő elmozdulást, és fokozza a jogellenes gyakorlatok büntetőeljárás alá vonását. A közigazgatás terén javítsa az emberierőforrás-menedzsment átláthatóságát, minőségét és hatékonyságát, konkrétan egy új közszolgálati törvény elfogadása által, továbbá fokozza az igazságügyi rendszer hatékonyságát. Fogadjon el átfogó tervet a vállalkozásokat érintő adminisztratív és szabályozási korlátok kezelésére.