5.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 319/10

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács az 1631/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) származó triklór-izocianursav (a továbbiakban: TCCA) behozatalára. A Kínával szembeni intézkedések 7,3 % és 40,5 % közötti mértékű egyedi értékvámot vezettek be 42,6 %-os maradékvám mellett.

(2)

A 855/2010/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács az egyik vállalatra alkalmazandó egyedi vámtételt 14,1 %-ról 3,2 %-ra csökkentette.

(3)

Az intézkedéseknek a kizárólag a Kínából származó TCCA behozatalára irányuló hatályvesztési felülvizsgálatát követően (a továbbiakban: első hatályvesztési felülvizsgálat) a Tanács az 1389/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) további 5 évre meghosszabbította a kínai származású TCCA-ra vonatkozó dömpingellenes vámok alkalmazását.

(4)

A Bizottság 2013. augusztus 28-án, illetve 2014. július 1-jén két, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot indított. A Bizottság az 569/2014/EU végrehajtási rendelettel (5) 32,8 %-os mértékű egyedi vámot vetett ki egy új kínai exportáló gyártó (6) által előállított TCCA-ra. A másik kínai exportáló gyártó (7) hivatalosan visszavonta kérelmét, így a Bizottság az (EU) 2015/392 bizottsági végrehajtási rendelettel (8) megszüntette a vizsgálatot.

(5)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (9) közzétételét követően a hatályban lévő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet (10) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(6)

A kérelmet két uniós gyártó: az Ercros S.A. és az Inquide S.A. (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtotta be, amelyek a TCCA becsült uniós össztermelésének több mint 50 %-át képviselték 2015-ben.

(7)

A kérelem azon az indokláson alapult, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával járna.

(8)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, 2016. december 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (11) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(9)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság értesítette a kérelmezőket, a további ismert uniós gyártót, a Kínában működő ismert exportáló gyártókat, az importőröket, a kereskedőket, a felhasználókat, az érintettként ismert szervezeteket, valamint Kína képviselőit.

(11)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül ismertessék írásban álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. A vizsgálat megindításának szakaszában egyetlen fél sem jelentkezett és kért meghallgatást.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt fog végezni az exportáló gyártók és a független importőrök körében, ha azok jelentős számban jelentkeznek.

(13)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül felkérte Kína Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más kínai exportáló gyártók, nevezze meg őket, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(14)

A Bizottság huszonhét ismert kínai exportáló gyártóval vette fel a kapcsolatot a vizsgálat megindításakor. Egyetlen olyan Kínában működő exportáló gyártó sem volt, amely jelentkezett és kitöltve visszaküldte volna a mintavételi űrlapot, vagy pedig együttműködött volna a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ezért ebben az eljárásban nem volt szükséges mintavételt végezni a kínai exportáló gyártók körében.

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes (mindösszesen tizennégy) ismert importőrt/forgalmazót az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlap kitöltésére.

(16)

Mindössze öt importőr küldött vissza kitöltött mintavételi űrlapot, ezért a Bizottság a mintavételt nem tartotta szükségesnek.

(17)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(18)

A Bizottság két ismert gyártónak az analóg országban (Japán), a három ismert uniós gyártónak, két független importőrnek, valamint harminckilenc ismert uniós felhasználónak küldött kérdőívet.

(19)

Hiánytalanul kitöltött kérdőívet az analóg országban működő két gyártó, két uniós gyártó (12) és egy független importőr küldött vissza.

(20)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrzéseket:

(21)

Az érintett terméket a Kínából származó, jelenleg az ex 2933 69 80 és ex 3808 94 20 KN-kódok (TARIC-kódok: 2933698070, 3808942020) alá tartozó TCCA – nemzetközi szabadnevén (INN) „szimklozén” – és az ebből gyártott készítmények alkotják.

(22)

A TCCA olyan vegyipari termék, amelyet széles spektrumú szervesklór fertőtlenítőszerként és fehérítőként használnak, különösen uszodák és fürdők vizének fertőtlenítésére. Egyéb felhasználási területei között szerepel az oldómedencék vagy hűtőtornyok víztisztítása, illetve a konyhai készülékek tisztítása. A TCCA-t por, granulátum, tabletta vagy forgács formájában árusítják. A TCCA valamennyi formája és az abból gyártott készítmények azonos alapvető jellemzőkkel rendelkeznek (fertőtlenítő hatás), ezért azok egyetlen terméknek minősülnek.

(23)

Az érintett termékről és az analóg ország, Japán belföldi piacán gyártott és értékesített hasonló termékről, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termékről a Bizottság megállapította, hogy alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőik, valamint felhasználásaik azonosak.

(24)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. . cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(25)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(26)

A felülvizsgálat megindításakor a Bizottság az összes ismert kínai exportáló gyártót felkérte arra, hogy jelentkezzen, és töltse ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlapot. A felülvizsgálat megindítására azonban egyetlen kínai vállalat sem reagált, és az eljárás későbbi szakaszaiban sem tanúsított együttműködést egyetlen kínai vállalat sem.

(27)

A Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviselete szóbeli jegyzékben kapott tájékoztatást arról, hogy a Bizottság e körülmények között az alaprendelet 18. cikke alapján a rendelkezésre álló tényekre tervezi alapozni a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó ténymegállapításait. Észrevétel nem érkezett.

(28)

Következésképpen a Bizottság a dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó ténymegállapításait a felülvizsgálati kérelemben foglalt információkra, az Eurostat statisztikáira, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisra, a kínai exportadatbázisra, valamint az együttműködő analóg országbeli gyártók piaci becsléseire alapozta.

(29)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a. pontjával összhangban a Bizottság a rendes értéket a belföldi piacon fizetett vagy fizetendő árak vagy egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országhoz (a továbbiakban: analóg ország) tartozó számtanilag képzett érték alapján állapította meg.

(30)

A Bizottság az eredeti vizsgálat és az első hatályvesztési felülvizsgálat során is Japánt választotta analóg országnak a rendes érték megállapításához. A Bizottság a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy újból Japánt tervezi analóg országként figyelembe venni. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben ezenkívül jelezte, hogy más piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók egyebek mellett még az USA-ban lehetnek. Észrevétel nem érkezett.

(31)

A Bizottság felvette a kapcsolatot az összes ismert exportáló gyártóval, mégpedig két gyártóval Japánban, illetve három gyártóval az USA-ban. Az USA-ban működő vállalatok egyike sem vállalta a vizsgálatban való együttműködést. Két japán vállalat: a Nissan Chemical Industries Ltd és a Shikoku Chemicals Corporation vállalta a vizsgálatban való együttműködést, és visszaküldte a kitöltött kérdőívet, amelyet aztán a Bizottság a helyszínen ellenőrzött.

(32)

Japán meglehetősen nagy belföldi TCCA-piaccal (14) rendelkezik, és az ott folyó verseny kielégítő mértékű. Legalább három egymással versenyző belföldi gyártó (15) működik Japánban, és a felülvizsgálati időszak alatt a piac 15 %-át behozatal adta (16). Az ország piacát nem védik magas vámok (17). Végezetül Japán nem alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket a TCCA behozatalára.

(33)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Japán az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a. pontja értelmében megfelelő analóg ország.

(34)

mivel Kína nem tanúsított együttműködést, a Bizottság a dömpingszámítás során nem tett különbséget a terméktípusok között.

(35)

A piacgazdasági elbánásban nem részesített exportáló gyártók esetében a rendes érték megállapítása a Japánban működő két együttműködő gyártó telephelyén ellenőrzött adatokon alapult.

(36)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a hasonló termék esetében az analóg országbeli együttműködő gyártók által független vevőknek megvalósított belföldi értékesítések összmennyisége reprezentatív volt-e. Ebből a célból e gyártók összesített belföldi értékesítési volumenét összevetette az érintett terméknek a piacgazdasági elbánásban nem részesített kínai exportáló gyártók által ugyanabban az időszakban az Unióba exportált teljes volumenével. Ennek alapján megállapította, hogy a hasonló termék a japán belföldi piacon reprezentatív mennyiségben került értékesítésre.

(37)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az analóg országbeli gyártók esetében a belföldön értékesített termék az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően szokásos kereskedelmi forgalom keretében értékesítettnek tekinthető-e.

(38)

A szokásos kereskedelmi forgalomra irányuló vizsgálat azt mutatta, hogy a számított termelési költséggel (előállítási költségek plusz SGA-költségek) megegyező vagy annál nagyobb nettó értékesítési áron értékesített volumen kevesebb mint 80 %-át adta a teljes belföldi értékesítési volumennek, ezért a Bizottság a rendes értéket kizárólag a nyereséges belföldi ügyletekhez tartozó árak alapján határozta meg.

(39)

mivel a kínai exportőrök nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a felülvizsgálati időszakban érvényes átlagos exportárat a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozta meg.

(40)

A Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten összehasonlította a fentieknek megfelelően meghatározott átlagos kínai exportárral.

(41)

A Bizottság a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. E célból a rendes értéket kiigazította a szárazföldi fuvarozási és anyagmozgatási költségekkel (8–13 % között). Az exportárat a felülvizsgálati kérelemben szereplő becslések alapján kiigazította a tengeri és szárazföldi fuvarozási díjakkal (3–8 % között).

(42)

A piacgazdasági elbánásban nem részesített kínai exportáló gyártókra így megállapított dömpingkülönbözet 80,2 %-os volt a felülvizsgálati időszak alatt.

(43)

A piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók esetében a rendes érték megállapítása a felülvizsgálati kérelemben becsült kínai termelési költségen alapult.

(44)

Az exportár megállapítása a piacgazdasági elbánásban részesített három vállalat Unióba irányuló exportja során alkalmazott, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő exportárak alapján történt.

(45)

A Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten összehasonlította a fentieknek megfelelően meghatározott átlagos kínai exportárral.

(46)

A Bizottság a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. E célból az exportárat a felülvizsgálati kérelemben szereplő becslések alapján kiigazította a tengeri és szárazföldi fuvarozási díjakkal (3–8 % között).

(47)

A Bizottság a Hebei Jiheng Chemical Co. Limited esetében 49,4 %-ot, a Heze Huayi Chemical Co. Limited esetében 49,2 %-ot, a Puyang Cleanway Chemicals Limited esetében pedig 37,4 %-ot kitevő dömpingkülönbözetet állapított meg.

(48)

A Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is dömpingáron exportáltak TCCA-t az Unióba.

(49)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e. Ennek során megvizsgálta a kínai szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, valamint a kínai exportőrök harmadik piacokon tanúsított magatartását.

(50)

Az első hatályvesztési felülvizsgálat a kínai TCCA-termelés szabad kapacitását évi 180 000 tonnára becsülte (18). A felülvizsgálati kérelemben szereplő becslés szerint a teljes kínai termelési kapacitás 278 000 tonna volt 2015-ben (19). A felülvizsgálati időszak alatti kínai termelés a becslések szerint 145 000 tonna volt, amelyből 125 000 tonna került exportra (20) és 20 000 tonna (becsült érték) belföldi felhasználásra (21). Ez körülbelül évi 130 000 tonna szabad kapacitást eredményez, ami az 1. táblázatban meghatározott uniós felhasználás közel háromszorosát adja. Piaci információi alapján az egyik analóg országbeli japán gyártó alacsonyabb szintre, körülbelül évi 50 000 tonnára becsülte a kínai szabad kapacitást. Ezt az adatot azonban nem lehetett ellenőrizni. Mindenesetre a rendelkezésre álló tények alapján nem merül fel kétség azt illetően, hogy a kínai szabad TCCA-termelési kapacitás jelentős mértékű, és könnyűszerrel meghaladja a (2013 és a felülvizsgálati időszak között körülbelül 41 000 és 48 000 tonna között mozgó) teljes uniós felhasználást.

(51)

Az uniós piac vonzerejét az a tény jelzi, hogy az Unióba irányuló kínai kivitel volumene a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére is tovább növekedett. A felülvizsgálati időszakban Kína 28 000 tonna TCCA-t exportált az Unióba, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka során 21 500 tonnát.

(52)

Az Unió az USA után a második legnagyobb TCCA-piac a világon, ami azt jelenti, hogy méretét (az értékesíthető volument) tekintve vonzó piacnak számít.

(53)

A Bizottság a kínai exportadatbázis alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kínai kivitel nagyjából 23 %-a az Unióba irányult. Az átlagos exportárak (kínai FOB-árak) összehasonlításából a Bizottság megállapította, hogy a világ többi részén történt kínai értékesítések volumenének 47 %-a esetében az átlagos értékesítési árak alacsonyabbak voltak az Unióba irányuló kivitelhez tartozó átlagos exportárnál (22). Ez az exportvolumen 46 100 tonnát, azaz a teljes uniós felhasználásnak megfelelő mennyiséget tesz ki. Ezenkívül a kínai exportadatbázis alapján a Bizottság azt is megállapította, hogy ezen értékesítések többségét (85 %-át, ami 40 000 tonnának felel meg) a piacgazdasági elbánásban nem részesített kínai exportáló gyártók végezték (azaz olyan vállalatok, amelyek jelenleg az uniós piacon alkalmazott legmagasabb dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak). Így ezeket a volumeneket még nagyobb valószínűséggel irányítanák át az uniós piacra, amint az intézkedések hatályukat vesztenék, hiszen a viszonylag magas vám eltörlése e vállalatok esetében még komolyabb ösztönzést jelent.

(54)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac mind árait, mind méretét tekintve vonzó piac a TCCA kínai exportáló gyártói számára, és minden valószínűség szerint legalább 40 000 tonna dömpingáron értékesített kínai TCCA-t irányítanának át az uniós piacra, amint a jelenlegi dömpingellenes intézkedések megszűnnének.

(55)

A vizsgálat ténymegállapításai azt mutatták, hogy a kínai exportáló gyártók továbbra is dömpingáron értékesítettek TCCA-t az uniós piacon. A Bizottság azt is megállapította, hogy Kína jelentős szabad kapacitással rendelkezik az érintett termék kapcsán. Végül az is megállapítást nyert, hogy nagy mérete és a viszonylag magas árak miatt az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(56)

A hasonló terméket három uniós gyártó (23) állította elő a felülvizsgálati időszak alatt.

(57)

A Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy e gyártók egyikét – az Inquide S.A.U.-t – nem indokolt az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazat” részének tekinteni, mivel ez a gyártó maga az állítólagosan dömpingelt termék nettó importőre volt. A kérdőívre adott válaszában szereplő adatok tanúsága szerint e vállalat importálta az érintett terméket, a behozott volumen meghaladta az Unióban előállított volument, és e behozatalok nem ideiglenes jelleggel történtek.

(58)

Erre tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy e vállalatot nem tekinti az uniós gazdasági ágazat részének. E döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a vállalattal kapcsolatos adatokat az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó kármutatók megállapításakor. A teljes uniós felhasználás megállapításakor azonban figyelembe vette az Inquide S.A.U. általi értékesítések volumenét.

(59)

Az Inquide S.A.U. kizárása eredményeként és a bizalmas üzleti információk tiszteletben tartása érdekében a két érintett uniós gyártóra vonatkozó információk relatív mennyiségek vagy értéktartományok formájában vannak megadva.

(60)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött uniós piaci értékesítési volumenei, az Inquide S.A.U. ellenőrzött értékesítési volumene, valamint az uniós piacra érkező, az Eurostat adatai szerinti (TARIC-szintű) behozatali volumenek alapján állapította meg.

(61)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(62)

Az uniós felhasználás folyamatosan, összességében 18 %-kal nőtt 2013-tól a felülvizsgálati időszakig. Az alábbiakban részletezettek szerint mindez jelentős hatással volt egyes kármutatókra.

(63)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(64)

A Kínából érkező TCCA-behozatal összességében mind abszolút értelemben, mind piaci részesedését tekintve megnövekedett a figyelembe vett időszakban. Az egyetlen apró kivételt 2015 képezte, amikor is a behozatali volumenek kis mértékben csökkentek az azt megelőző évhez képest, ami a felhasználás terén az Uniós piacon abban az évben tapasztalt, az 1. táblázatban jelzett stagnálást tükrözi. A behozatal csökkenését ugyanakkor jelentős fellendülés követte a felülvizsgálati időszakban (több mint 24 % 2015-höz képest). Összességében tehát a felhasználás 1. táblázatban bemutatott dinamikus növekedését szinte kizárólag a Kínából növekvő mennyiségben érkező behozatal elégítette ki.

(65)

Ezzel párhuzamosan a kínai behozatal 2013-tól kezdve jelentősen megnövelte piaci részesedését, 2013 és a felülvizsgálati időszak között jelentős, több mint 16 százalékpontos növekedésre tett szert.

(66)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

A Kínából érkező behozatal átlagára

(67)

Az átlagos kínai importárak kis mértékben ingadoztak a figyelembe vett időszak alatt, és összességében 4 %-os növekedést értek el. Ez a tendencia bizonyos mértékig a termékszerkezet egyik évről a másikra bekövetkezett változásait is tükrözheti (24).

(68)

A kínai exportadatbázis (25) azonban ettől eltérő árazási mintázatot mutatott. Ugyanis az Unióba irányuló TCCA-kivitel USA-dollárban megadott átlagos exportára 9 %-kal csökkent a referencia-időszakra. Ez arra enged következtetni, hogy az árnövekedés inkább az árfolyam-ingadozásoknak, nem pedig a kínai exportáló gyártók uniós piaci árazási magatartásának volt betudható, mint ahogy arra eredetileg az Eurostat adatai alapján következtetni lehetett.

(69)

A kínai importárak 2015 kivételével a figyelembe vett időszak egésze alatt az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak. A Bizottság az áralákínálás mértékének megállapítására vonatkozó számítását az Eurostat által megadott átlagos kínai CIF-exportárakra alapozta, amelyeket megfelelően megnövelt a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségelemekkel (26). Az érintett termék árait összehasonlította az uniós gazdasági ágazat gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagárával.

(70)

Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a Kínából érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban – a hatályban lévő dömpingellenes vám figyelembevétele nélkül – 2–4 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(71)

A következő táblázat azt mutatja be, hogy volumen és piaci részesedés szempontjából miként alakult a Kínán kívüli harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal a figyelembe vett időszak alatt.

4. táblázat

Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(72)

A Kínán kívüli harmadik országokból az Unióba érkező behozatal 2013 és 2015 között mind volumen, mind piaci részesedés szempontjából elhanyagolható volt, a felülvizsgálati időszakban pedig százalékpontokban kifejezve mérsékelt növekedést ért el. E behozatalok árszintjének alakulása bizonyos mértékig a termékszerkezet egyik évről a másikra bekövetkezett változásait is tükrözheti. Kiemelendő azonban, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagára sohasem volt olyan alacsony, mint a kínai árak.

(73)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(74)

A kár meghatározása során a Bizottság nem tett különbséget a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között, mivel az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat mindössze két gyártóból állt. A Bizottság a gazdasági mutatókat e két gyártó adatai alapján értékelte, kivéve a beruházások és a beruházások megtérülése esetében, ahol adatok hiányában csak az egyik gyártóra vonatkozó információkat vette figyelembe.

(75)

A gazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, munkaerőköltségek, a dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés, értékesítési egységárak, egységköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. Elemzésüket az alábbiakban mutatjuk be.

(76)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(77)

Az uniós gyártók – a kereslet 1. táblázat szerinti növekedésére reagálva – 2013 óta fokozatosan növelték termelési volumenüket és kiépített kapacitásukat. Az uniós gazdasági ágazat 2015-től kezdve többnyire teljes kapacitással működött. A gyártóüzemek ezen optimális kihasználásának eredményeként csökkentek az előállítási költségek, ami az uniós gazdasági ágazat – későbbiekben tárgyalt – jövedelmezőségére is kedvezően hatott.

(78)

Az uniós gazdasági ágazat független vevők részére történt értékesítéseinek volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(79)

Összességében véve az uniós gazdasági ágazat értékesítései 5 %-kal visszaestek 2013 és a felülvizsgálati időszak között, jóllehet a felhasználás 18 %-kal növekedett ugyanebben az időszakban. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése évről évre észrevehetően csökkent. Ezzel szemben a kínai exportáló gyártók ugyanebben az időszakban jelentős mértékben növelni tudták piaci részesedésüket és exportvolumenüket, amint az a 2. táblázatból is kitűnik.

(80)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(81)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása 12 %-kal visszaesett 2013 és a felülvizsgálati időszak között. Az egy alkalmazottra jutó termelési volumenben kifejezett termelékenység 19 %-kal növekedett a figyelembe vett időszak alatt.

(82)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(83)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 4 %-kal csökkent 2013-ról 2014-re, majd ezt követően nagyjából azonos szinten maradt a felülvizsgálati időszakig.

(84)

Az uniós gazdasági ágazat által uniós független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és az értékesített áruk költsége

(85)

A TCCA uniós egységárai – átlagosan – viszonylag stabilak voltak egészen 2015-ig, majd kis mértékben, 4 %-kal növekedtek a felülvizsgálati időszakban. Ez a növekedés bizonyos mértékig a termékszerkezet korábban említett hatását tükrözi (lásd a 24. lábjegyzetet).

(86)

A növekvő termelési volumenek és a nyersanyagárak alakulása miatt az értékesített áruk egységköltsége 5 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszak alatt.

(87)

A készletek szintje 40 %-kal csökkent 2013-ról 2014-re, és 2015-ben is ugyanabban a tartományban maradt. A felülvizsgálati időszak végére kialakult magasabb készletszint az ugyanezen időszak alatti értékesítések csökkenését tükrözi.

(88)

Az uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(89)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek történő értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége fokozatosan javult, majd a felülvizsgálati időszakban pozitívvá vált. Ez a jövedelmezőségi szint azonban jóval elmaradt az eredeti vizsgálatban az uniós gazdasági ágazat által a kárt okozó dömping hiányában elért nyereség szintjén meghatározott nyereségcéltól.

(90)

A 2013-tól 2015-ig tartó időszakot a jövedelmezőség hiánya és a beruházások negatív megtérülése jellemezte. A legutolsó számadatok is csak csekély pozitív megtérülést jeleznek. A 2013-tól a felülvizsgálati időszakig egyre nagyobb volumenben érkező kínai behozatal olyan jelentős nyomás alá helyezte az uniós gazdasági ágazatot, hogy az nem tudta teljes mértékben kihasználni az uniós felhasználás dinamikus növekedése adta lehetőségeket. Amint az a (64) preambulumbekezdésben szerepel, ezt a növekedést szinte teljes mértékben a Kínából érkező dömpingelt behozatal elégítette ki.

(91)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom több alkalommal is nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A pénzforgalom jelentős növekedése főleg a forgótőke változásaival magyarázható.

(92)

A 2014-től a felülvizsgálati időszakig tapasztalt szint nem kizárólag a folyamatos karbantartást és a gépalkatrészek szükségessé váló cseréjét lehetővé tevő szokásos beruházási szintet tükrözi, hanem a termelékenység és a gyártási folyamatok javítására fordított összegeket is.

(93)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a beruházásoknak a hasonló termék termeléséhez és értékesítéséhez kapcsolódó megtérülése is pozitív pályát követett, de jóval elmaradt az észszerűnek tekinthető célszámoktól.

(94)

A megállapított dömpingkülönbözetek jelentős mértékben meghaladták a csekély mértéket és az intézkedések jelenlegi szintjét (lásd a (2), (4) és (47) preambulumbekezdést). Ezenkívül tekintettel a kínai szabad kapacitásra és importárakra (lásd az (50) és (66) preambulumbekezdést) a dömpingkülönbözetek tényleges nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem minősíthető elhanyagolhatónak.

(95)

Az eredeti intézkedések bevezetésére 2005 októberében került sor. A (89) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszakban elért nyeresége messze elmaradt az eredeti vizsgálat során meghatározott 10 %-os nyereségcéltól (27). Figyelemmel az uniós gazdasági ágazat általános helyzetére, valamint a Kínából érkező behozatal elmúlt években tapasztalt alakulására megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a hatályban lévő dömpingellenes vámok ellenére sem sikerült teljes mértékben felépülnie ennek hatásaiból.

(96)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár. Számos mutató javult a figyelembe vett időszakban, különösen a pénzügyi mutatók.

(97)

A hivatkozott mutatókat azonban nem lehet egymástól elszigetelten vizsgálni. Ugyanis ha a szűkülő piaci részesedést, a csökkenő értékesítési volument és az elégtelen jövedelmezőségi szintet a felhasználás meglehetősen kedvező alakulásával összefüggésben vizsgáljuk, akkor egyértelmű, hogy az uniós gazdasági ágazattól észszerűen elvárható lett volna, hogy a dömpingelt behozatal nélküli szokásos kereskedelmi körülmények között az ágazat esetében észszerűnek tekintett, a forgalom 10 %-ának megfelelő haszonkulcshoz közelebbi eredményt érjen el. Ezenkívül a termelés, a kapacitás és a jövedelmezőség területén megfigyelt pozitív tendencia részben az uniós gazdasági ágazat arra vonatkozó döntéseinek is tulajdonítható, hogy további gyártóüzemekkel kapcsolatos beruházásokat végez, és észszerűsíti a meglévő géppark kihasználását. A kapacitás optimális kihasználása mögött a harmadik országokba irányuló kivitel növekedése is meghúzódik.

(98)

Ezek a fejlemények a kínai dömpingelt behozatal jelentős növekedésével együtt arra a következtetésre vezettek, hogy az egyes kármutatók esetében tapasztalt pozitív tendencia ellenére az uniós gazdasági ágazat – ha nem is érte jelentős kár a felülvizsgálati időszakban – összességében véve még nem elég erős ahhoz, hogy megbirkózzon a Kínából érkező dömpingelt behozatal újabb megugrásával.

(99)

Amint a (96)–(98) preambulumbekezdésben megállapításra került, az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszak alatt, helyzete azonban még mindig ingatag.

(100)

Annak megállapításához, hogy a Kínával szemben alkalmazott intézkedések hatályon kívül helyezése esetén mennyiben valószínű a kár megismétlődése, a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: a) a Kínában működő exportáló gyártók rendelkezésre álló szabad kapacitása; b) az uniós piac vonzereje, valamint a kínai exportáló gyártók más harmadik piacokon tanúsított exportőri magatartása; és c) a Kínából érkező TCCA-behozatal valószínűsíthető hatása.

(101)

Kína a világ legnagyobb TCCA-termelője, 2015 végére a világ teljes termelési kapacitásának megközelítőleg 57 %-át tudhatta magáénak. Az (50) preambulumbekezdésben végzett elemzés azt mutatta, hogy a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás a becslések szerint jelentős mértékben meghaladta a teljes uniós felhasználást a felülvizsgálati időszakban. Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a felülvizsgálati kérelemből származó, a japán együttműködő exportáló gyártók által is megerősített információk alapján az uniós piac a világ második legnagyobb piaca az USA után.

(102)

E tényezőkre tekintettel nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók termékeiket az uniós piacra irányítanák.

(103)

Az uniós piac vonzerejét az a tény jelzi, hogy az uniós piacra irányuló kínai kivitel volumene a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére is gyorsan növekedett a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszakban Kína 28 000 tonna TCCA-t exportált az Unióba a 2013-as 17 000 tonnával szemben.

(104)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kínai export nagyjából 23 %-a az uniós piacra irányult. Másfelől a gyűjtött bizonyítékok azt mutatták, hogy a világ többi részén történt kínai exportértékesítések volumenének 47 %-a esetében az átlagos értékesítési árak alacsonyabbak voltak az uniós piacra irányuló kivitelhez tartozó átlagos exportárnál. Ez az exportvolumen nagyjából a teljes uniós felhasználáséval egyező mennyiségnek felel meg.

(105)

Miként az az (53) preambulumbekezdésben szerepel, a piacgazdasági elbánásban nem részesített kínai exportáló gyártók az exportvolumeneiket még nagyobb valószínűséggel irányítanák át az uniós piacra az intézkedések hatályvesztése esetén, hiszen a viszonylag magas vámok eltörlése esetükben még komolyabb ösztönzést jelent.

(106)

A vázolt okokból kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac mind árait, mind méretét tekintve vonzó piac a kínai exportáló gyártók számára.

(107)

A kínai dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatásának értékeléséhez a Bizottság szimulációt végzett azért, hogy értékelje, a kínai volumenek milyen valószínű hatással lehetnek az uniós gazdasági ágazatra. Azzal számolva, hogy a kínai TCCA-behozatal növekedése miatt viszonylag mérsékelt, 5 000 tonnányi csökkenés következne be az értékesítési és termelési volumenben, a termelési egységköltség 7,1 %-kal nőne, ami rontaná az uniós gyártók helyzetét, és veszteségessé tenné őket.

(108)

Ezenkívül nem zárható ki, hogy a további kínai behozatal fokozná az uniós piacra gyakorolt árnyomást is. A (70) preambulumbekezdésben említettek szerint a kínai exportáló gyártók uniós piacon alkalmazott importárai már ma is 2–4 %-kal alákínálnak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árának. Abban a valószínű esetben, ha az említett további behozatalok ugyanazon az áron érkeznének, az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt negatív hatás még súlyosabbá válna.

(109)

A jövedelmezőség, jóllehet pozitívan alakul, még mindig túl alacsony ahhoz, hogy hosszú távon pénzügyi fenntarthatóságot biztosítson. Ezenkívül az említett nyereségre a piaci részesedésben nem tükröződő, növekvő termelési volumen mellett került sor. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazattól észszerűen elvárható lett volna, hogy a termelt nagyobb volumennek köszönhetően nagyobb mértékben leírja állandó költségeit.

(110)

Fontos megjegyezi, hogy más országokból nem érkezett akkora volumenben TCCA-behozatal az EU-ba, hogy azt releváns tényezőként figyelembe lehessen venni az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetének vizsgálatakor.

(111)

A fentiek alapján és figyelembe véve, hogy észrevételek nem érkeztek, a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(112)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó, a (96)–(98) preambulumbekezdésben foglalt következtetések fényében, valamint a kár megismétlődésének valószínűségét alátámasztó, a (111) preambulumbekezdésben szereplő érvekkel összhangban a Bizottság megállapította, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése az uniós TCCA-ágazat ingatag gazdasági helyzetének romlását idézné elő, hiszen az ágazatnak csak nagy nehezen sikerült megbirkóznia a Kínából érkező növekvő dömpingelt behozatallal, és helyzete távolról sem méltányos a Kínában működő exportáló gyártókéval szemben.

(114)

Ennélfogva az intézkedések fenntartása előnyére válna az uniós gazdasági ágazatnak, amely így folytathatná felépülését a folyamatos dömping hatásából. Ezzel szemben az intézkedések megszüntetése véget vetne az uniós gazdasági ágazat talpra állásának, súlyosan fenyegetné életképességét, és ebből következően kockára tenné az ágazat létét, ami szűkítené a piaci kínálatot és versenyt.

(115)

A vizsgálat megindításának szakaszában a Bizottság tizennégy ismert importőrrel/forgalmazóval, tizenegy európai nemzeti szövetséggel, valamint két európai szervezettel vette fel a kapcsolatot. Egy spanyolországi importőr küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(116)

A szóban forgó kereskedő nagy mennyiségben (a teljes behozatal 6 %-a) vásárolt TCCA-t Kínából a felülvizsgálati időszakban. Kis mennyiségben uniós beszállítóktól is vásárolt TCCA-t. A vállalat TCCA-üzletága annak a nagyobb üzleti részlegnek a része, amely a vállalat teljes forgalmának 35 %-át adta 2015-ben. A vállalat nyereséget jelentett a felülvizsgálati időszakra a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatban, de végső soron nem adott megfelelő magyarázatot arra, miként határozta meg ezt a nyereséget. A vállalat ellenzi az intézkedések fenntartását, de nem adott elő meggyőző érveket álláspontjának alátámasztására.

(117)

Miként az az (57) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság a vizsgálat során úgy döntött, hogy a kérelmezők egyikét – az Inquide S.A.U.-t – nem tekinti az uniós gazdasági ágazat részének azon az alapon, hogy a szóban forgó gyártó maga az állítólagosan dömpingelt termék nettó importőre volt. Az Inquide S.A.U. az erről kapott értesítést követően nem kifogásolta a döntést. Az Inquide S.A.U. ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bizottság döntése ellenére változatlanul támogatja a Kínából érkező TCCA-behozatalra vonatkozó intézkedések fenntartását.

(118)

További információk hiányában a vizsgálat során nem derült fény olyan körülményre, amely miatt az intézkedések fenntartása jelentős negatív hatást gyakorolna erre az importőrre, vagy az importőrökre általában.

(119)

Ezért a rendelkezésre álló információk alapján és ellenkező értelmű információk/bizonyítékok hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorol jelentős negatív hatást az Unióban működő importőrökre.

(120)

A Bizottság a vizsgálat megindításának szakaszában 39 azonosított felhasználónak küldött kérdőívet. Egyetlen felhasználó sem küldött vissza kitöltött kérdőívet. Ide vonatkozó válaszok hiányában nem lehet következtetéseket levonni a felhasználók érdekeit illetően. Új információk hiányában így továbbra is helytállónak tekinthető az első hatályvesztési felülvizsgálatra vonatkozó rendelet (91) preambulumbekezdésében foglalt azon ténymegállapítás, amely szerint a felhasználók támogatják a hatályban lévő intézkedéseket, és az intézkedések fenntartása az uniós piacon nem járna negatív hatással a versenyre, hanem biztosítaná a felhasználói ágazat számára, hogy a beszállítók szélesebb körétől, versengő piaci áron szerezhessék be a terméket.

(121)

A fenti összes tényezőt figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a TCCA Kínából érkező behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(122)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánja tartani a Kínával szembeni meglévő intézkedéseket. A felek számára meghatározott idő állt rendelkezésre arra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. Egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be észrevételt a nyilvánosságra hozatalt követően.

(123)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Kínából származó TCCA behozatalára alkalmazandó, az 1389/2011/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(124)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,