4.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/28

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkéből következően az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke úgy rendelkezik, hogy tevékenységeinek folytatása során az Unió törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására.

(3)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke tilt bármely alapon történő, így a nemen, fajon, etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A Charta 23. cikke tartalmazza a nők és férfiak közötti egyenlőséghez való jogot minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén. A 26. cikke elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. Ezenfelül a mindenkit megillető törvény előtti egyenlőséget belefoglalták az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. cikkébe.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke értelmében a Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket fogadhat el a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (3) bekezdés szerint az Európai Parlament és a Tanács intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.

(5)

E rendelkezések alapján több irányelvet fogadtak el a releváns területeken a megkülönböztetés tilalma tekintetében.

(6)

A 2000/43/EK tanácsi irányelv (1) tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló közvetlen és közvetett megkülönböztetést, így a zaklatást. A jogszabály valamennyi személyre alkalmazandó a magán- és az állami szektor vonatkozásában, a köztestületeket is beleértve, az alábbiak tekintetében: a) a nem önálló és az önálló keresőtevékenységhez, illetve a foglalkoztatáshoz való hozzáférés feltételei – beleértve a kiválasztás kritériumait és a munkaerő-toborzás feltételeit –, a tevékenység fajtájától és a szakmai hierarchiában elfoglalt helytől függetlenül, beleértve a szakmai előmenetelt; b) hozzáférés minden fajtájú és szintű pályaválasztási tanácsadáshoz, szakmai továbbképzéshez, a felsőfokú szakmai továbbképzéshez és átképzéshez, beleértve a szakmai gyakorlatot; c) foglalkozási- és munkakörülmények, beleértve az elbocsátási feltételeket és a munkabért; d) tagság és részvétel munkaadói vagy munkavállalói szervezetben, vagy bármely szervezetben, amelynek tagjai egy bizonyos foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket; e) szociális védelem, beleértve a szociális biztonságot és az egészségügyi ellátást; f) szociális előnyök; g) oktatás; valamint h) az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, beleértve a lakhatást.

(7)

A 2000/78/EK tanácsi irányelv (2) tiltja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás, munkavégzés és szakképzés során alkalmazott közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, így a zaklatást. A jogszabály valamennyi személyre alkalmazandó a magán- és az állami szektor vonatkozásában, a köztestületeket is beleértve, az előző franciabekezdésben említett a) – d) pont tekintetében.

(8)

A 2004/113/EK tanácsi irányelv (3) tiltja a nemen alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést – így a zaklatást és a szexuális zaklatást – az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében.

(9)

A nemek közötti egyenlőségről szóló 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) rendelkezik a nemen alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés – így a zaklatás és a szexuális zaklatás – tilalmáról a foglalkoztatás, így az előmenetel és a szakképzés, a munkafeltételek, így a díjazás, valamint a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek terén.

(10)

A 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) tiltja az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, így a zaklatást és a szexuális zaklatást. Az irányelv hatálya kiterjed a hátrányos megkülönböztetés minden formájára, azonban kifejezetten megemlíti a szociális védelmet és az anyasági ellátásokat.

(11)

A tagállamok az összes fent említett irányelvet (a továbbiakban: az egyenlőségről szóló irányelvek) átültették. Az egyenlőségről szóló irányelvek – a 2000/78/EK irányelv kivételével – úgy rendelkeznek, hogy a tagállamok kijelölnek egy vagy több szervet (a továbbiakban: egyenlőséggel foglalkozó szervek), amelyek feladata annak előmozdítása – az elemzést, nyomon követést és támogatást is beleértve –, hogy az adott irányelvek hatálya alá tartozó indokokon alapuló megkülönböztetéstől mentesen, minden személy egyenlő bánásmódban részesüljön. Ennek megfelelően minden tagállam létrehozott egyenlőséggel foglalkozó szerveket.

(12)

A jelen ajánlás a fent említett egyenlőségről szóló irányelvekkel létrehozott, egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozik.

(13)

Ha az egyenlőségről szóló irányelvek előírják ilyen egyenlőséggel foglalkozó szervek létrehozását, annak biztosítására kötelezik a tagállamokat, hogy e szervek hatásköre kiterjedjen az áldozatoknak történő önálló segítségnyújtásra, a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos független vizsgálatok lefolytatására, független jelentések közzétételére és ajánlások tételére az ilyen hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő bármely kérdésben.

(14)

Ezen túlmenően a Bizottság 2008. július 2-án elfogadta a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (6). A javaslat hatálya az alábbiakra terjed ki: a) szociális védelem, beleértve a szociális biztonságot és az egészségügyi ellátást; b) szociális előnyök; c) oktatás, valamint d) az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, beleértve a lakhatást. Az irányelvjavaslat értelmében a tagállamok kötelesek ezeken a területeken is egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervet vagy szerveket kijelölni, amelyek azonosak lehetnek az egyenlőségről szóló irányelvek alapján már létrehozott szervekkel. Jóllehet mostanáig nem fogadták el a javaslatot, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egyenlőséggel foglalkozó szerveket ezeken a területeken, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen szervek kijelölése erősíti a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmet.

(15)

A 2006/54/EK és a 2010/41/EU irányelvek emellett annak biztosítására kötelezik a tagállamokat, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek feladatköre felöleli a rendelkezésre álló információk cseréjét a megfelelő európai szervekkel.

(16)

Számos tagállamban az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatása a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre is kiterjed. Ez különösen a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat (7) hatékony végrehajtása tekintetében releváns, amely minimumszabályokat állapít meg a rasszista gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására, büntetőeljárás alá vonására és szankcionálására.

(17)

Az irányelveken alapuló, egyenlőséggel foglalkozó szervek létrehozására vonatkozó kötelezettségük mellett, a tagállamok többsége kiterjesztette az egyenlőséggel foglalkozó szerveinek megbízatását, hogy az általában felölelje a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés alkalmazási területét a munkavállalás és foglalkoztatás, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, az oktatás, a szociális védelem és a szociális előnyök terén, tehát lefedje a 2000/78/EK irányelv hatályát, valamint más területeket.

(18)

Az egyenlőségi irányelvek széles mérlegelési jogkörrel ruházzák fel a tagállamokat az egyenlőséggel foglalkozó szervek felépítése és működése tekintetében. Ennek eredményeként jelentős különbségek jöttek létre a tagállamok által létrehozott szervek megbízatása, hatásköre, felépítése, forrásai és operatív működése tekintetében. Ennek következtében pedig időnként nem megfelelő a polgárok védelemhez való hozzáférése, ez a védelem tagállamonként egyenlőtlen (8).

(19)

Egyes tagállamok egynél több egyenlőséggel foglalkozó szervet alapítottak, ami szükségessé teszi világos koordinációs és együttműködési struktúrák kialakítását.

(20)

Bizonyos tagállamokban az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatását kiterjesztették a legkülönfélébb területekre anélkül, hogy a források ennek megfelelően növekedtek volna. Több egyenlőséggel foglalkozó szerv akár komoly költségvetés-csökkentést is elszenvedett, aminek következtében meggyengülhettek a feladataik ellátására való kapacitásaik (9).

(21)

A tanulmányokban olyan eseteket emeltek ki, amikor az egyenlőséggel foglalkozó szervek külső nyomás vagy nem megfelelő személyzeti ellátottság miatt nem voltak függetlenek és eredményesek (10).

(22)

A gyakorlatban különösen akkor sérülhet a függetlenség, ha az egyenlőséggel foglalkozó szervet egy minisztériumon belül hozzák létre, amely közvetlenül utasításokat kap a kormánytól.

(23)

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek nem koncentrálhatnak aránytalan mértékben egyes tevékenységekre, háttérbe szorítva másokat (11).

(24)

Annak érdekében, hogy elősegítsék a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő csoportok és egyének jogainak érvényesítését, az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek a közvélemény figyelmét is fel kell hívniuk a létezésükre, a megkülönböztetést tiltó hatályos szabályokra és a jogorvoslati lehetőségek igénybevételének módjára. E célból helyénvaló, ha – személyesen és az interneten – mindenki könnyen hozzáférhet az egyenlőséggel foglalkozó szervekhez. Titoktartás és térítésmentes, egyszerű eljárások révén is meg kell könnyíteni a panaszok benyújtását.

(25)

Helyénvalónak látszik, hogy a Bizottság az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokat ajánljon a tagállamoknak, elősegítve annak szavatolását, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek az egész Unióban megfelelően és egyenértékűen működnek.

(26)

Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó szabályok szükségességét még inkább hangsúlyozták az alábbi dokumentumokban: A 2014. évi közös jelentés a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelvek alkalmazásáról (12), A 2015. évi jelentés a 2004/113/EK irányelv alkalmazásáról (13), valamint A 2014. évi értékelő jelentés a fizetések átláthatóságáról és az Uniós cselekvési terv 2017–2019 – „A nemek közötti bérszakadék kezelése” (14). Ezenfelül az Európai Parlament 2015. évi állásfoglalásában sürgette az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokat (15).

(27)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (16), az Egyenlőség Előmozdításával Foglalkozó Szervek Európai Hálózata (17) és az Európa Tanács (18) már elfogadott az egyenlőséggel foglalkozó szervekre és emberi jogi intézményekre vonatkozó előírásokat.

(28)

Jelen ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. Az a célja, hogy Európa-szerte hozzájáruljon az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírások közötti különbségek megszüntetéséhez.

(29)

Az ajánlás az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, hozzáférhetőségére és koordinációjára vonatkozó, és a hozzájuk való hozzáféréssel kapcsolatos előírásokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervek képesek legyenek hatékonyan ellátni feladataikat.

(30)

Ez az ajánlás a Bizottság azon kötelezettségvállalására épül, hogy ösztönözze és segítse a tagállamokat az uniós jogszabályok érvényesítésére és jogorvoslatok biztosítására vonatkozó kapacitásaik javításában, annak szavatolása érdekében, hogy a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő és az uniós jog által védett egyének és csoportok teljes mértékben élvezhessék az őket megillető jogokat, összhangban az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleménnyel (19). Az egyenlőséggel foglalkozó független szervek lényeges szerepet játszanak az uniós jogszabályok hatékony végrehajtásában, átfogó és következetes érvényesítésében. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek emellett értékes intézmények az egyenlő és inkluzív demokratikus társadalmak fenntartható fejlődése számára.

(31)

Az Unió hatáskörébe tartozó területeken az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásoknak meg kell felelniük azoknak az akadálymentességi követelményeknek is, amelyeket belefoglaltak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezménybe. Ezt az egyezményt a 2010/48/EK tanácsi határozattal (20) jóváhagyták az Európai Közösség nevében, így az az EU másodlagos jogával szemben elsőbbséget élvező uniós jogrend szerves részét képezi.

(32)

A 2000/43/EK, 2000/78/EK, 2004/113/EK és a 2006/54/EK irányelvek arra kötelezik a tagállamokat, hogy az alkalmazásukra vonatkozó minden elérhető információt közöljenek, hogy a Bizottság jelentést tudjon készíteni, értékelve a vonatkozó irányelvek alapján általuk meghozott intézkedéseket. A közlésre bizonyos előre meghatározott időközönként kerül sor (21), hogy a Bizottságnak módjában álljon elfogadni és közzétenni a jelentést. A Bizottság e közleménybe arra vonatkozó információkat is belefoglal, hogy a tagállam megfelel-e a jelen ajánlásnak, ami lehetővé tenné az által kifejtett hatás értékelését.

(33)

Uniós szinten jelen ajánlás nem érinti a nemzeti eljárásjog elveit és a tagállamok jogi hagyományait. Az ajánlás nem jár a Szerződésekben és a másodlagos uniós jogban meghatározott uniós hatáskörök bővítésével,

(1)

(2)

(1)

(2)

(3)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(1)

(2)

(1)

(2)

(3)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(1)

(2)

(3)

(4)