(1)

A Bizottság az (EU) 2015/309 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára (a továbbiakban: hatályban levő intézkedések). A vámtételek 6,9 %-tól 9,5 %-ig terjedtek.

(2)

Egy, az összes exportáló termelő támogatásával kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálatot követően a Bizottság 2018. június 4-én úgy határozott, hogy fennntartja az eredetileg bevezetett intézkedéseket ((EU) 2018/823 bizottsági végrehajtási rendelet (3)). A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat keretében vizsgált, a Törökország által a pisztrángtermelőknek nyújtott támogatásokat szabályozó jogszabályok módosítása nem indokolta az összes törökországi pisztrángtermelő esetében az alkalmazandó kiegyenlítő vámok módosítását. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jogszabályi változás az egyes vállalatok sajátos helyzetétől függően különböző mértékben hatott az egyes vállalatokra. (4)

(3)

Egy törökországi exportáló termelő, a Kiliç csoporthoz tartozó BAFA Su Ürünleri Yavru Üretim Merkezi Sanayi Ticaret AŞ (a továbbiakban: kérelmező) 2018. június 5-én részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amely a támogatásnak a kérelmező tekintetében történő vizsgálatára korlátozódott.

(4)

A kérelmező szerint a Törökországban nyújtott támogatásokat illetően a kérelmező vonatkozásában megváltoztak a meglévő intézkedések alapjául szolgáló körülmények, és ezek a változások a kérelmező szempontjából tartósak.

(5)

Miután a tagállamok tájékoztatását követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2019. május 22-én közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette egy, az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerinti, tárgyát tekintve a támogatásnak a kérelmező tekintetében történő vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat megindítását.

(6)

A felülvizsgálati időszak a 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. Emellett a Bizottság a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról külön tájékoztatta a kérelmezőt, az uniós gazdasági ágazatot (a termelői szervezetet) és a török hatóságokat.

(8)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve kérjék meghallgatásukat.

(9)

A panaszost az eredeti vizsgálatban képviselő termelői képviseleti szervezet, a Dán Akvakultúra-szövetség (a továbbiakban: DAO) beadványt nyújtott be. Álláspontja szerint a török hatóságok által végrehajtott jogszabályi módosítások nem tekinthetők tartós jellegűnek, és a pisztrángtermelők – köztük a kérelmező – továbbra is nagy összegű támogatásban részesülnek. Emellett előadta, hogy a kérelmező nem kérheti a Bizottságtól a rá alkalmazandó vámtétel felülvizsgálatát egyedül a török líra leértékelődésére hivatkozva, valamint hogy a Bizottságnak figyelembe kellene vennie a többi olyan támogatási programot is, amelyet a pisztrángtermelők igénybe vehetnek. A DAO szerint a Bizottságnak emellett más tényezőket is figyelembe kellene vennie, köztük azt a körülményt, hogy a Törökországból érkező behozatal árai jelentősen alákínálnak az uniós áraknak.

(10)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a DAO állításával szemben az időközi felülvizsgálat iránti kérelem nem kizárólag a török líra leértékelődésére hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem fő indoka az az állítás volt, hogy a 2016-os törökországi jogszabályi változás nyomán csökkent a kérelmező által kapott támogatás mértéke. Másfelől a Bizottság rámutatott arra is, hogy a felülvizsgálat a támogatás mértékének a kérelmező tekintetében történő vizsgálatára korlátozódott. Az alákínálás mértéke (amely az uniós gazdasági ágazatot érő kár értékeléséhez kapcsolódik) nem volt tárgya a felülvizsgálatnak. Ennek megfelelően a Bizottság a (30)–(57) preambulumbekezdésben a kérelmező által kapott támogatás mértékét, valamint a változás tartós jellegét értékeli.

(11)

Az érdekelt felek tájékoztatása és újabb tájékoztatása után a DAO megismételte azt az állítását, hogy a török líra árfolyamának ingadozása nem tekinthető tartós jellegű változásnak, és hogy a Bizottságnak azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a leértékelődés milyen mértékben befolyásolta a támogatás mértékének megváltozását.

(12)

A Bizottság elfogadta, hogy az eredeti vizsgálat óta a török valuta átváltási árfolyama ingadozást mutatott, valamint hogy az árfolyam-ingadozás nem tekinthető tartós jellegű változásnak. Abban azonban nem értett egyet a DAO-val, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában érvényes átváltási árfolyamot alapul véve értékelnie kellett volna ennek az ingadozásnak a támogatási összeg számítására gyakorolt hatását. Miközben az árfolyam-ingadozások elkerülhetetlenül befolyásolják a kérelmezővel kapcsolatos új támogatásszámítást, az újraszámítás oka a 2016-ban bevezetett jogszabályi változás által a kérelmezőre kifejtett hatás. A Bizottság ezért ezt a felvetést elutasította.

(13)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy értékelje a közvetlen támogatási program végrehajtására vonatkozó jogszabályi változásoknak a kérelmezőre gyakorolt hatásait.

(14)

A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek (a vele kapcsolatban álló vállalatokat is ideértve), valamint a török hatóságoknak. Mindkét fél hiánytalanul kitöltve visszaküldte a kérdőívet. A Bizottság a kérdőívben szolgáltatott információkat a kérelmezőnél tett helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizte.

(15)

A Bizottság 2020. február 27-én tájékoztatta valamennyi érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javasolni kívánta a kérelmezőre alkalmazandó vámtétel módosítását. Az érdekelt feleknek 2020. március 12-ig volt lehetőségük arra, hogy észrevételeket tegyenek, illetve hogy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A Bizottság mérlegelte és az indokolt esetekben figyelembe vette az érdekelt felek észrevételeit. Az érdekelt felek tájékoztatása után a Bizottság 2020. március 12-én meghallgatta a kérelmezőt.

(16)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a felek által megfogalmazott észrevételek értékelését követően a Bizottság 2020. április 3-án újabb tájékoztatást küldött az érdekelt feleknek. Ebben tájékoztatta valamennyi érdekelt felet arról, hogy az eredeti általános tájékoztatóban javasolthoz képest módosítani kívánja a kérelmezőre alkalmazandó vámtételt. Az érdekelt feleknek 2020. április 8-ig volt lehetőségük arra, hogy az újonnan javasolt tényekkel és szempontokkal kapcsolatban észrevételeket tegyenek, illetve hogy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A Bizottság mérlegelte és az indokolt esetekben figyelembe vette az érdekelt felek új észrevételeit.

(17)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Törökországból származó, jelenleg az ex 0301 91 90, ex 0302 11 80, ex 0303 14 90, ex 0304 42 90, ex 0304 82 90 és ex 0305 43 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 0301919011, 0302118011, 0303149011, 0304429010, 0304829010 és 0305430011) alá tartozó szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) alábbi kiszerelései:

(18)

A Bizottság az eredeti vizsgálathoz hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy az Unióban termelt termékek és a Törökországban termelt termékek az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékek.

(19)

Törökországban a pisztrángtermelés támogatását évenkénti kormányrendeletekkel szabályozzák. A kormányrendeletek meghatározzák a törökországi akvakultúrás termelés alapfeltételeit és az ágazatnak nyújtható támogatások mértékét. A kormányrendelet végrehajtása során követendő elveket és eljárásokat részletesen az Élelmezési, Földművelési és Állattenyésztési Minisztérium évenként kiadott közleményei állapítják meg.

(20)

Az eredeti vizsgálat keretében vizsgált helyzetben a támogatások nyújtása a 2013. évi mezőgazdasági támogatásokról szóló, 2013. március 7-i 2013/4463. sz., a török hivatalos lap 2013. április 8-i 28612. számában kihirdetett kormányrendelet alapján történt. A kormányrendelet a 2013-ban termelt pisztrángokra vonatkozott.

(21)

A kormányrendelet értelmében minden olyan pisztrángtermelő támogatásban részesült, amely legalább egy haltenyésztési egységre vonatkozóan érvényes termelési engedéllyel rendelkezett. A termelési engedélyek egyaránt vonatkozhattak tengeri, víztározókban történő, illetve belvízi termelésre. Egy adott pisztrángtermelő akár több termelési engedéllyel (haltenyésztési egységgel) is rendelkezhetett ugyanarra a tározóra vagy tengerterületre vonatkozóan.

(22)

A szóban forgó engedélyek mindegyike után a következő határok alkalmazása mellett járt termelési támogatás: 250 tonna éves termelésig a pisztrángok kilogrammjára számítva 0,65 török líra (TRY); 251 és 500 tonna termelés között a pisztrángtermelők ennek az összegnek a felét (0,325 TRY/kg) kapták. 500 tonna termelés felett nem járt támogatás.

(23)

Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában a kérelmező 13 engedély alapján 13 haltenyésztési egységgel rendelkezett. Ezek közül 11 haltenyésztési egység után kapott támogatást.

(24)

Az (EU) 2018/823 végrehajtási rendeletben a Bizottság értékelte a 2016-os jogszabályi változást és azoknak a törökországi pisztrángtermelők számára nyújtott támogatások mértékére gyakorolt hatásait.

(25)

Megállapította, hogy 2016-ban a pisztrángtermelők a 2016. évben nyújtandó mezőgazdasági támogatásokról szóló 2016/8791. sz. kormányrendelet (6) (a továbbiakban: 2016. évi kormányrendelet) alapján részesültek támogatásban. A támogatásnyújtás feltételeit az akvakultúra támogatásáról szóló 2016/33. sz. közlemény (7) határozta meg részletesen.

(26)

Jóllehet a támogatások török lírában megadott kilogrammonkénti mértékei nem változtak 2013-hoz képest, a 2016. évi kormányrendelet új 4.16. cikke kizárta a támogatásból azokat a halgazdaságokat, amelyek engedélyei „egyazon, a Minisztérium által kijelölt potenciális területre, egyazon víztározóra vagy egyazon zónában elhelyezkedő regionális víztározóra” vonatkoztak.

(27)

Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában hatályos szabályozással szemben az említett cikk értelmében ha egy pisztrángtermelő, azaz egyetlen személy vagy vállalkozás/vállalat több termelési engedéllyel („haltenyésztési egységgel”) rendelkezett egy adott, a minisztérium által kijelölt potenciális tengerterületre, egy adott víztározóra vagy egy adott régió víztározóira vonatkozóan, akkor ezek az engedélyek vagy haltenyésztési egységek a szóban forgó vállalat esetében egyetlen engedélynek, illetve egységnek minősültek, és a közvetlen támogatást ennek megfelelően kellett kifizetni.

(28)

A Bizottság azonban megállapította, hogy ez a korlátozás nem gyakorolt érdemi hatást a törökországi pisztrángtermelők egy jelentős része által általában kapott támogatások nagyságára. Továbbá mivel a török kormány új támogatásokat is bevezetett, a későbbi évek költségvetési előrejelzései alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás összességében vett csökkenése csupán átmeneti jellegű volt, és nem volt tartósnak tekinthető.

(29)

Ugyanakkor a Bizottság megállapította, hogy a hatás vállalatonként eltérő volt, függően az egyes vállalatok termelésének konkrét helyzetétől. A törökországi pisztrángtermelés családi gazdaságokon alapul, a rendkívül tagolt gazdasági ágazatot elsősorban kis- és középvállalkozások alkotják. Ha egy-egy ilyen kis méretű vállalat egyetlen vagy több kisebb méretű haltenyésztési egységgel rendelkezett, a támogatásra való jogosultságot megalapozó engedélyek száma nem változott. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek ugyanazon régión vagy zónán belül a korábbi rendszer alapján egynél több engedéllyel rendelkeztek, 2016-tól csak egyetlen engedély után kaphattak közvetlen támogatásokat. Ennélfogva míg a 2016-os reform a legtöbb (kis méretű) vállalatra legfeljebb csak mérsékelt hatást gyakorolt, valószínűsíthető, hogy a változások az olyan vállalatokat vagy vállalatcsoportokat, mint amilyen a kérelmező, nagyobb mértékben érintették.

(30)

A pisztrángtermelők 2018-ban a 2018. évben nyújtandó mezőgazdasági támogatásokról szóló 2018/11460. sz. kormányrendelet (8) (a továbbiakban: 2018. évi kormányrendelet) alapján részesültek támogatásban. A támogatásnyújtás feltételeit az akvakultúra támogatásáról szóló 2018/24. sz. közlemény (9) határozta meg részletesen. Az eredeti vizsgálat ténymegállapításai szerint ezek az intézkedések kiegyenlíthető támogatásnak minősülnek (lásd az 1195/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (10) (61) és (62) preambulumbekezdését). A Bizottság újraszámította a felülvizsgálati időszakban a kérelmezőnek nyújtott támogatás összegét.

(31)

A felülvizsgálati időszakban (2018-ban) a kérelmező 11 haltenyésztési egységgel rendelkezett. Ezek az egységek 3 különböző régióban helyezkedtek el. A jogszabályi változás előtt a kérelmező mind a 11 haltenyésztési egység után jogosult volt támogatásra (lásd a (22) preambulumbekezdést). A 2016-os jogszabályi változás miatt és a felülvizsgálati időszakban hatályban lévő jogszabályok szerint azonban a vállalat a felülvizsgálati időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék vonatkozásában csak régiónként egy haltenyésztési egység után vehetett igénybe támogatást.

(32)

A felülvizsgálati időszakban a kérelmező tehát 11 haltenyésztési egység közül csak kettő (11) után kapott támogatást a 2018. évi kormányrendeletben meghatározott keretek között (lásd az alábbiakban), szemben azzal, hogy a 2016 előtt hatályos jogszabályok szerint 11 haltenyésztési egység után lett volna jogosult támogatásra.

(33)

A felülvizsgálati időszakban a támogatási összegek a következők voltak: 250 tonna termelésig 0,75 TRY/kg; 250 és 500 tonna termelés között 0,375 TRY/kg; 500 tonna termelés felett nem volt nyújtható támogatás. (12)

(34)

Az eredeti vizsgálatban alkalmazottal azonos módszert követve a Bizottság a saját nevelésű halak vonatkozásában a kérelmezőnek juttatott teljes gazdasági előnyt a felülvizsgálati időszak alatt kapott közvetlen támogatás teljes összege alapján állapította meg. A vásárolt halak esetében a Bizottság a gazdasági előny mértékét a török hatóságok által kihelyezett teljes támogatási összeg és a teljes törökországi pisztrángtermelés hányadosából kiindulva számította. A gazdasági előnyre vonatkozó számításból 1,44 %-os ad valorem támogatási mérték adódott.

(35)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a kérelmező előadta, hogy a „helyes gazdálkodási gyakorlattal” kapcsolatos támogatási program 2019-ben befejeződött, ezért azt a Bizottságnak nem volna szabad figyelembe vennie a közvetett támogatás mértékének meghatározása során. A kérelmező emellett azt is jelezte, hogy a támogatás összegéből levonandó adminisztrációs díj mértéke nem 0,2 %, hanem 2 % volt.

(36)

A Bizottság elfogadta ezt a két felvetést, és ennek alapján újraszámította a támogatási mértékeket. A gazdasági előnyre vonatkozó új számításból 1,42 %-os ad valorem támogatási mérték adódott.

(37)

A kérelmező előadta továbbá, hogy a Bizottságnak a támogathatósági kritériumok 2019-es megváltozását is figyelembe kellett volna vennie. Az új feltételek szerint a gazdálkodó legfeljebb 350 tonna éves termelés után kaphat kilogrammonként 0,75 TRY összegű támogatást. A 2018. évhez viszonyítva tehát csökkent az engedélyenként megszerezhető maximális gazdasági előny mértéke. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy számításaiban kizárólag a felülvizsgálati időszakhoz tartozó ellenőrzött adatokra támaszkodhat. Ezért elutasította a felvetést.

(38)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a DAO szintén utalt a közvetlen támogatások kapcsán 2019-ben bevezetett új támogathatósági feltételekre. A DAO szerint a 250 és 350 tonna közötti termelésű gazdálkodók 2019-ben több támogatáshoz juthattak, mint 2018-ban. A DAO ezért kérte annak megvizsgálását, hogy a kérelmező vásárolhatott-e 2019-ben halat ezektől a gazdálkodóktól, és így juthatott-e közvetetten előnyhöz a 2018-hoz képest nagyobb mértékű támogatásból.

(39)

A Bizottság egyfelől emlékeztetett arra, hogy 2019-ben csökkent az engedélyenként igénybe vehető maximális támogatási összeg (lásd a (37) preambulumbekezdést). Ezért a 350 tonna feletti termelésű gazdálkodók kevesebb támogatást kaptak engedélyenként. Ha a kérelmező ilyen gazdálkodóktól vásárolt, akkor kisebb mértékben részesült a támogatásból, mint 2018-ban. Másfelől a felülvizsgálati időszakhoz hasonlóan a közvetett támogatások számításának az egy tonna megvásárolt halra átlagosan jutó támogatáson kellett alapulnia. Ez az átlag nem tükrözheti minden olyan gazdálkodó egyedi helyzetét, amelytől a kérelmező halat vásárolt. A Bizottság ezért ezt a felvetést elutasította.

(40)

A török hatóságok 2018-ban új támogatási programot vezettek be a betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztés támogatására. E program vizsgálatára az eredeti vizsgálat nem terjedt ki. A támogatás feltételeit és a támogatási összegeket a 2018. évi kormányrendelet és a 2018/24. sz. közlemény határozta meg (lásd a (30) preambulumbekezdést).

(41)

Bizonyos biztonsági feltételek teljesítése esetén a pisztrángkeltető állomást üzemeltető vállalatok – legfeljebb 10 000 egyed után – egyedenként 60 TRY összegű támogatásban részesülhettek, a támogatás maximális összege tehát vállalatonként évi 600 000 TRY volt.

(42)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó, közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatás az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének 2. pontja értelmében olyan, a pisztrángtermeléshez nyújtott támogatásnak volt tekintendő, amely hasonló a közvetlen támogatásokhoz, konkrétabban pedig az adott vállalatoknak gazdasági előnyt juttató pénzügyi hozzájárulásokhoz. Mivel a támogatást a pisztrángtermelők kapták, a Bizottság megállapította, hogy a támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi volt. A gazdasági előny abból származott, hogy a támogathatósági kritériumokat teljesítő pisztrángtermelők közvetlen vissza nem térítendő támogatást kaptak.

(43)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a támogatás kiegyenlíthető támogatásnak tekinthető.

(44)

Az ellenőrző látogatás során a vállalat termelési vezetője megemlítette, hogy a vállalat egy olyan berendezésbe ruházott be, és ezt a fajta beruházást a jövőben is folytatni fogja, amelynek segítségével a következő években jogosulttá válik a támogatás igénybevételére. Ugyanakkor a vállalat vezérigazgatója és jogi képviselői cáfolták ezt az információt, és azt állították, hogy az ilyen jellegű döntéseket az igazgatótanács tagjainak is jóvá kellene hagynia, és ilyen tervek egyébként sem léteznek.

(45)

Tekintettel arra, hogy az ellenőrző látogatás során a termelési vezető a korábbi beruházási intézkedésekről világos és egyértelmű információkkal szolgált, miközben a vállalat képviselői ellentmondásos kijelentéseket tettek, a Bizottság valószínűsítette, hogy a kérelmező a jövőben igénybe fogja venni ezt a fajta támogatást, és a gazdasági előny maximális összegének meghatározása alapján 0,72 %-os ad valorem támogatási mértéket állapított meg. Szándékát az általános tájékoztatóban ismertette a felekkel.

(46)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a török hatóságok és a kérelmező ellenvéleményüket fejezték ki a Bizottság azon, a tájékoztatóban jelzett szándékával szemben, hogy a programot ki kívánja egyenlíteni. Kifejtették, hogy a kérelmező nem teljesíti a programban való részvétel feltételeit, és nem pályázott a kormánynál a támogatás igénybevételére. A kormány sem 2018-ban, sem 2019-ben nem teljesített kifizetést a kérelmező számára a program keretében. A török kormány emellett jelezte, hogy a program egyébként is csak három évre szólt.

(47)

A kérelmező 2020. március 23-án hivatalos levélben cáfolta a Bizottság azon feltételezését, hogy a jövőben vélhetően gazdasági előnyhöz juthat a program keretében nyújtott támogatásból. A kérelmező vállalta, hogy 2025-ig nem hajt végre beruházást a programban való részvétel érdekében. A kérelmező emellett azt is vállalta, hogy amennyiben 2025-ben vagy azt követően sor kerül ilyen beruházásra, a Kiliç csoport egyetlen vele kapcsolatban álló tagvállalata sem fog pályázni a program keretében.

(48)

A kérelmező levelének beérkezése után a DAO előadta, hogy a levél utólag, mesterségesen kreált bizonyíték, amelyet a Bizottságnak nem volna szabad elfogadnia. Azt is felvetette, hogy a kérelmező más támogatási programok kapcsán semmiféle kötelezettséget nem vállalt.

(49)

A fentiek alapján a Bizottság újraértékelte, hogy a kérelmező valószínűsíthetően gazdasági előnyhöz juthat-e a jövőben a programból. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kormány észrevételei elegendő biztosítékot jelentenek arra vonatkozóan, hogy a kérelmező nem jogosult támogatásra a program keretében, valamint hogy sem a felülvizsgálati időszakban, sem 2019-ben nem nyújtott be pályázatot. Emellett a vállalat 2020. március 23-án kelt levelében foglalt azon kijelentést is nyugtázta, hogy legalább 2025-ig nem is lesz abban a helyzetben, hogy igénybe vehesse a támogatást. A DAO azon érvével kapcsolatban, hogy a levél utólag, mesterségesen kreált bizonyíték, amely csak az érdekelt felek tájékoztatása után érkezett, a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező a levelet az érdekelt felek tájékoztatására reagálva, azaz kellő időben, a kérelmezőt megillető jogok gyakorlása keretében küldte, tehát ezen az alapon nincs lehetőség annak elutasítására. Továbbá a Bizottságnak kötelessége minden beérkező észrevételt becsületesen ellenőrizni, máskülönben kiüresedne a tájékoztatás intézménye. A levélben a kérelmező határozott kötelezettségvállalást tesz, és ez a kötelezettségvállalás kihat annak értékelésére, hogy a kérelmező valószínűsíthetően juthat-e a jövőben a program alapján kompenzációs előnyhöz. Ezért irreleváns, hogy a levél nem említ más támogatási programokat. Mindezek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a szóban forgó támogatási programot nem egyenlíti ki.

(50)

Az érdekelt felek újabb tájékoztatása után a DAO megismételte, hogy a Bizottság köteles figyelembe venni a vizsgálati időszak utáni időszakra vonatkozó tényeket, és a Bizottságnak az eredeti értékelésének megerősítése mellett figyelembe kellett volna vennie a számításaiban a szóban forgó támogatási programot. A DAO kifogásolta különösen, hogy a Bizottság megbízható bizonyítéknak tekintette a kérelmező levelét. Azzal érvelt, hogy az igazgatótanács döntése nem kötelező érvényű, és bármikor megváltoztatható. Álláspontja szerint sérül az az alapvető jogelv, hogy a vállalat nem kreálhat mesterségesen olyan bizonyítékot, amely előnyösebb helyzetbe hozza, mint amely a beruházási intézkedéssel kapcsolatban az ellenőrző látogatás keretében korábban tett megállapításokból következett volna.

(51)

A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó támogatási program kiegyenlítésének mellőzésére vonatkozó döntés nem kizárólag a kérelmező kötelezettségvállalását tartalmazó levélen alapult, hanem más ténybeli bizonyítékokon is, köztük a kormány azon tájékoztatásán, hogy a kérelmező nem nyújtott be pályázatot, és nem is volna jogosult támogatásra a program keretében. A Bizottság megismételte, hogy kötelessége az érdekelt felek tájékoztatása után beérkező összes információt és bizonyítékot értékelni, és ebben az összefüggésben a kérelmező kötelezettségvállalása nem befolyásolta döntően az annak valószínűségére vonatkozó értékelést, hogy a kérelmező juthat-e gazdasági előnyhöz a jövőben a program keretében. A Bizottság emellett emlékeztetett arra is, hogy egyetlen fél sem vonta kétségbe, hogy a kérelmező nem hajtotta végre az összes olyan beruházást, amely feljogosítaná a programban való részvételre. A Bizottság ezért ezt a felvetést elutasította.

(52)

Végezetül mivel a betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztéshez nyújtott támogatás kiegyenlítésének kérdése okafogyottá vált, a Bizottság a DAO által az ebből a programból származó gazdasági előny helyes számításával kapcsolatban megfogalmazott észrevételekkel nem foglalkozott részletesen.

(53)

A felülvizsgálati időszakban a kérelmező hat kedvezményes kölcsönt kapott forgótőke-finanszírozási célból. A kifejezetten a mezőgazdasági termeléshez kötődő kölcsönöket a Török Köztársaság Mezőgazdasági Bankja (Türkiye Cumhurriyetti Ziraat bankasi, más néven: Ziraat Bankasi), az exporttevékenységhez kapcsolódóakat pedig a Türk Eximbank (13) folyósította. Az eredeti vizsgálat ténymegállapításaival (14) összhangban, továbbá mivel nem érkezett bizonyíték a helyzet megváltozására vonatkozóan, a Bizottság megállapította, hogy mindkét bank az állam politikáját hajtja végre, és az alaprendelet értelmében mindkettő közjogi szerv.

(54)

A kölcsönök folyósításának jogalapja a Ziraat Bank által a mezőgazdasági termeléshez nyújtott alacsony kamatú beruházási és működési kölcsönöket szabályozó 2018/11188. sz. kormányrendelet, valamint a Türk Eximbank export-refinanszírozási hitelprogramja (15) volt.

(55)

A gazdasági előny abból származott, hogy a vállalat a piacon általában igénybe vehetőnél alacsonyabb kamattal tudott kölcsönt felvenni. A Bizottság az export-refinanszírozási hitelprogramból származó gazdasági előnyt az exportértékesítésekre, a vállalatcsoport teljes termelését érintő többi támogatott kölcsönt pedig a teljes értékesítésre vonatkoztatta. A hat kölcsönből származó gazdasági előny alapján 0,15 %-os ad valorem támogatási mérték adódott.

(56)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a kérelmező előadta, hogy a vitatott kölcsönök egyike esetében jutalékot kellett fizetnie, míg a viszonyítási alapként figyelembe vett kölcsön jutalékmentes volt. Érvelése szerint a Bizottságnak a gazdasági előny mértékét ennek megfelelően csökkentenie kellett volna. A Bizottság megállapította, hogy a méltányos összehasonlítás érdekében a számítások kizárólag a kamatlábakon alapulhatnak, és nem lehetnek tekintettel sem a tényleges, sem a viszonyítási alapként figyelembe vett kölcsön esetében – tehát egyik oldalon sem – a banki díjakra. A Bizottság ezért ezt a felvetést elutasította.

(57)

Emellett a kérelmező sérelmezte, hogy a Bizottság két, eltérő időszakban nyújtott kiegyenlített kölcsön esetében ugyanahhoz a viszonyítási alaphoz képest határozta meg a gazdasági előny mértékét. Emellett azt is előadta, hogy a vitatott kölcsönök egyike esetében a kamatlábat havi (nem pedig éves) alapon állapították meg, tehát a fizetett kamatláb piaci kamatláb volt. A Bizottság mindkét felvetést elfogadta. Az érintett kölcsönök esetében az új számításból 0,13 %-os ad valorem támogatási mérték adódott.

(58)

A kérelmező esetében összességében 1,55 %-os ad valorem támogatási mérték adódott.

(59)

A fenti következtetések a kérelmező sajátos helyzetére vonatkoznak, az eredeti rendelet mellékletében felsorolt további vállalatok támogatási mértékét nem érintik.

(60)

Az érdekelt felek tájékoztatása és újabb tájékoztatása után a török hatóságok felvetették, hogy a Bizottságnak újra kellett volna számítania a „minden más vállalatra” alkalmazandó támogatási mértéket. A Bizottság elutasította a felvetést. Emlékeztetett arra, hogy mind maga a részleges időközi felülvizsgálat, mind pedig a támogatási mérték jelentős csökkentésére vonatkozó ténymegállapításai kizárólag a kérelmezőre vonatkoztak. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a többi törökországi pisztrángtermelővel kapcsolatos ténymegállapítások nem változtak. Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben (5. pont) jelzett módon bármely fél kérhet a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikke alapján felülvizsgálatot, ha indokoltnak látja a vele szemben alkalmazandó intézkedések felülvizsgálatát.

(61)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a török hatóságok felvetették, hogy a „betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztés támogatásából” származó gazdasági előny figyelmen kívül hagyása esetén a kiadódó teljes ad valorem támogatási mérték már csekélynek tekintendő. A hatóságok ezt a felvetésüket az érdekelt felek újabb tájékoztatása után is megismételték. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a csekély összegű támogatás küszöbértéke általában 1 %, a fejlődő országok esetében azonban 2 %. A Bizottság emlékeztetett továbbá arra is, hogy a 14. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában egy ország akkor minősül fejlődő országnak, ha szerepel az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.) II. mellékletében. (16) Mivel Törökország nem szerepel az említett rendeletben található felsorolásban, a Bizottság elutasította a felvetést.

(62)

A kérelmező sajátos helyzetére vonatkozó fenti ténymegállapítások visszaigazolták az (EU) 2018/823 végrehajtási rendeletnek az e rendelet (24)–(29) preambulumbekezdésében összefoglalt ténymegállapításait. Miközben az említett rendelet a törökországi pisztrángtermelők helyzetét általában véve értékelte (azaz az átlagos pisztrángtermelő helyzetét vizsgálta), azt is megállapította, hogy a 2016-os jogszabályi változás nyomán egyes pisztrángtermelők támogatása jelentősen lecsökkent (lásd az (EU) 2018/823 végrehajtási rendelet (49) preambulumbekezdését).

(63)

A Bizottság úgy találta, hogy a kérelmező esetében is ez történt. A Bizottság megállapította, hogy az újonnan kiszámított 1,55 %-os ad valorem támogatási mérték jelentős csökkentést jelent az eredeti vizsgálat keretében megállapított 9,5 %-os támogatási mértékhez viszonyítva.

(64)

Emellett a kérelmező nem volt abban a helyzetben, hogy más támogatási programok igénybevételével teljes mértékben kompenzálja a közvetlen támogatások csökkenését. (17)

(65)

Továbbá a haltenyésztési egységek számának csökkenését eredményező jogszabályi változás 2016-ban történt, és még a felülvizsgálati időszakban (2018-ban), illetve 2019-ben is (18) hatályban volt, tehát már négyéves múltra tekint vissza. A török kormány nem tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy tervezné a 2016 előtti támogathatósági kritériumok visszaállítását. Ezért a Bízottság úgy ítélte meg, hogy a 2016 óta fennálló változást az alaprendelet 19. cikkének (4) bekezdése alkalmazásában tartósnak kell tekinteni.

(66)

Az érdekelt felek tájékoztatása és újabb tájékoztatása után a DAO vitatta a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy a kérelmező által kapott támogatások csökkenése tartós jellegű. Nézete szerint a Bizottságnak a támogatási rendszer egészének tartós jellegét kellett volna megvizsgálnia, ahelyett, hogy csupán egyetlen támogatási program 2016-os megváltozására összpontosít. A DAO emellett azt is előadta, hogy a török hatóságok 2016 után újabb támogatási programokat vezettek be a 2016-os változás nyomán bekövetkezett támogatáscsökkenés ellentételezésére, nevezetesen a zárt termelési rendszerekre, az 1 kg-nál nehezebb pisztrángokra, a helyes gazdálkodási gyakorlatra és a halak címkézésére vonatkozóan. A DAO felvetette továbbá, hogy a Bizottság a számításában nem vette figyelembe a betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztéshez nyújtott támogatás igénybevételének új feltételeit, sem pedig a maximális igényelhető összeg 2019-es növelését. Mindemellett a DAO azt is felvetette, hogy a kérelmező által a támogatás igénybevétele érdekében végrehajtandó esetleges beruházások minden bizonnyal támogatott állami kölcsönből valósulnának meg.

(67)

A korábbiakban már ismertetett módon a Bizottság nemcsak a 2016-os jogszabályi változásnak a kérelmezőre gyakorolt hatását értékelte, hanem mindazokat az új támogatási programokat is, amelyeket a kérelmező a felülvizsgálati időszakban és azt követően igénybe vehetett. Ennek keretében megállapította, hogy a kérelmező nem volt jogosult a zárt termelési rendszerekre vonatkozó támogatási program igénybevételére, mert a pisztrángokat völgyzáró gáttal védett víztározókban nevelte, nem pedig olyan zárt rendszerben, amely megfelel a támogathatósági kritériumoknak. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a halak címkézésére és a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó támogatási program 2018-ban, illetve 2019-ben befejeződött. A Bizottság emellett azt is megállapította és ellenőrizte, hogy az 1 kg-nál nehezebb pisztrángokra vonatkozó támogatási program valójában az 1,2 kg-nál nagyobb tömegű pisztrángokra vonatkozott, azaz olyan pisztrángokra, amelyek nem tartoznak bele az érintett termékbe. Végezetül a betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztéshez nyújtott támogatást a kérelmező a (40)–(52) preambulumbekezdésben ismertetett módon nem vette igénybe a felülvizsgálati időszakban, és valószínűsíthető, hogy 2025-ig nem is fog ilyen jellegű támogatásban részesülni. Annak nyomán, hogy a (46)–(47) preambulumbekezdésben ismertetett módon újraértékelte az új információkat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező a jövőben „a betegségektől védett halkeltető állomásokon folytatott pisztrángtenyésztéshez nyújtott támogatást” nem fogja igénybe venni.

(68)

A Bizottság álláspontja szerint továbbá az a felvetés, hogy a kérelmező az esetleges új berendezéseket támogatott kölcsönből fogja finanszírozni, inkább a lehetőségeken, semmint konkrét bizonyítékokon alapul. A Bizottság ezért ezt az érvet elutasította.

(69)

A fentiek alapján a Bizottság fenntartotta azt az álláspontját, hogy a fenti ténymegállapítások tanúsága szerint az alaprendelet 19. cikkének (4) bekezdése értelmében a kérelmező szempontjából jelentős változás következett be a támogatások nyújtásában, és a közvetlen támogatások csökkenése tartós jellegű.

(70)

A fentiekből következően a kérelmező esetében alkalmazandó kiegyenlítő vámot a 3.4. szakasznak megfelelően módosítani kell.

(71)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,