(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettség bevezetésével törekszik minden uniós halászati tevékenységben fokozatosan felszámolni a visszadobás gyakorlatát.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke olyan többéves tervek elfogadásáról rendelkezik, amelyek állományvédelmi intézkedéseket tartalmaznak bizonyos állományoknak egy adott földrajzi területen való halászatára vonatkozóan. Az ilyen többéves tervek meghatározzák a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit, és felhatalmazhatják a Bizottságot arra, hogy a tagállamok által kidolgozott közös ajánlások alapján e részleteket tovább pontosítsa.

(3)

Az (EU) 2018/973 rendelet többéves tervet hoz létre az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozóan. Az említett rendelet 11. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó rendelet kiegészítésére annak érdekében, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtak szerint, a tagállamok által kidolgozott közös ajánlások alapján meghatározza a kirakodási kötelezettség részleteit az Északi-tengerben élő valamennyi olyan faj állományai tekintetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.

(4)

Az (EU) 2018/973 rendeletben meghatározottak szerint az Északi-tenger a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2a és 3a körzetét, valamint az ICES 4 alterületet öleli fel.

(5)

Az Északi-tengeren közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró országok – Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság – által benyújtott közös ajánlás (3) nyomán az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) meghatározza az Északi-tengeren a bizonyos fajok tengerfenéki halászatában alkalmazandó visszadobási kötelezettség 2020 és 2021 közötti végrehajtásának részletes szabályait.

(6)

Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia és Svédország az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően 2020. május 4-én közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz a tengerfenéken élő és nyílt vízi fajok Északi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről a 2021–2023-asidőszakra. A tagállamok a közös ajánlás felülvizsgált változatát 2020. július 23 -án nyújtották be.

(7)

Az érintett tudományos testületek szakvéleményeket bocsátottak ki, amelyeket a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) (5) áttekintett. Az érintett intézkedéseket a Bizottság 2020. július 28-án a 27 tagállam képviselőiből álló szakértői csoport elé terjesztette a megfigyelői státuszban az Európai Parlament részéről közreműködő képviselők részvételével tartott ülésen.

(8)

Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében a Bizottság figyelembe vette mind a HTMGB értékelését, mind annak szükségességét, hogy a tagállamok biztosítsák a kirakodási kötelezettség teljeskörű végrehajtását. A legtöbb de minimis kivételre vonatkozó kérelmet a tagállamok regionális csoportja a nem szándékos fogások kezelése miatt jelentkező potenciális költségnövekedésre alapozza. A tagállamok erre vonatkozó információnyújtása javult. A HTMGB azonban megjegyzi, hogy az adatgyűjtés bizonyos esetekben továbbra is szükséges, és hogy a nem szándékos fogások mértékének a csökkentése érdekében a szelektivitás fejlesztésének kellene prioritást élveznie. Ezért ilyen esetekben a kivételeket eseti alapon, 1 vagy 2 évre fogják megadni. A tagállamoknak további adatokat kell szolgáltatniuk a jelenleg folyó tudományos vizsgálatok és tanulmányok eredményeiről.

(9)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet – magas túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján – az 1380/2013/EK rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen csapdákkal fogott norvég homár tekintetében. A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték. A HTMGB értékelte a korábbi években a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott (6), hogy a mentesség indokolt. Tekintettel arra, hogy a körülmények nem változtak, ezt a mentességet továbbra is indokolt fenntartani.

(10)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 4 alterületen, valamint az ICES 2a és 3a körzetben fenékvonóhálóval – többek között szelektáló eszközzel ellátott fenékvonóhálóval – fogott norvég homár tekintetében. tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat szolgáltattak. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott (7), hogy a HTMGB kérésének (8) megfelelően a tagállamok kiegészítő információkat nyújtottak be a norvég homár feszítőlapos vonóhálóval folytatott keleti partvidéki halászatára vonatkozóan. A korábbi években a HTMGB arra a megállapításra jutott, hogy az alátámasztó információ stabil és a szélesebb flotta összefüggésében alkalmazott hitelesítési módszer észszerű volt (9). Tekintettel arra, hogy a körülmények nem változtak, ezt a mentességet továbbra is indokolt fenntartani.

(11)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet – magas túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján – túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 4c körzetben feszítőlapos vonóhálóval kifogott közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei tekintetében. A tagállamok kérték a Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól a mentesség alkalmazásának folytatását. A HTMGB az elmúlt években értékelte a bizonyítékokat és megállapította (10), hogy nem kielégítőek. Tekintettel arra, hogy a körülmények nem változtak, ezt a mentességet továbbra is indokolt fenntartani.

(12)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet – magas túlélési arányokat alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján – túlélési arányon alapuló mentességet biztosított a csapdákkal és hálóvarsákkal járulékosan kifogott, fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok tekintetében. A HTMGB a korábbi években értékelte a bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott (11), hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a visszadobott halak mortalitása valószínűleg alacsony; ebben a halászatban azonban a jelenlegi fogások elhanyagolható mennyiségűek. A mentességet továbbra is alkalmazni kell, mivel a fogásmennyiségek nem jelentősek és a körülmények nem változtak.

(13)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen kopoltyúhálókkal és tükörhálókkal halászott sima lepényhalak tekintetében. A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték. A HTMGB a korábbi években értékelte a bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott (12), hogy a magas túlélési arányra utaló információk észszerűek. Tekintve, hogy a körülmények nem változtak, a mentességet indokolt fenntartani ebben a rendeletben.

(14)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen dán kerítőhálókkal halászott sima lepényhalak tekintetében. A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték. A HTMGB a korábbi években értékelte a bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott (13), hogy a túlélési arányokról szóló tanulmány adatai megbízhatóak. Tekintettel arra, hogy a körülmények nem változtak, ezt a mentességet továbbra is indokolt fenntartani.

(15)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen legalább 120 mm szembőségű vonóhálóval folytatott, lepényhal-alakúakra és hengeres testű halakra irányuló halászatban célzottan vagy járulékosan kifogott sima lepényhalak tekintetében. A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték. A közös ajánlás ezenkívül egy új, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazását is kérte az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen 100–119 mm szembőségű vonóhálóval kifogott sima lepényhalak tekintetében. A tagállamok további tudományos bizonyítékokkal szolgáltak a szóban forgó halászati tevékenység keretében visszadobott sima lepényhalak magas túlélési arányának alátámasztására. A HTMGB megjegyezte, hogy az alátámasztó tanulmányokat 90 mm szembőségű hálóval végezték; ezért valószínűtlen, hogy a túlélési arányok legalább 100 mm szembőségű háló használata esetén alacsonyabbak. Mivel a sima lepényhal túlélését befolyásoló fő tényező az évszak és a levegőnek való kitettség, és a túlélési arányok 60 perc levegőnek való kitettség után alacsonyabbak lehetnek, a mentességeket indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe, valamint célszerű előírni a nem szándékosan kifogott sima lepényhalak azonnali visszaengedését.

(16)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességeket biztosított az alábbiak tekintetében:

(17)

A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték, valamint a jelenleg végzett tanulmányokból származó új tudományos bizonyítékokat nyújtottak be. A HTMGB megjegyezte (14), hogy még mindig pontosításra szorul az a meghatározás, amely alapján megkülönböztethető egymástól egyfelől a lepényhal-alakúak és a hengeres testű halak halászata, másfelől pedig a norvég homár halászata. A Bizottság megjegyezte, hogy a közös ajánlásban a tagállamok vállalták, hogy e téren további munkát végeznek. Következésképpen ezt a mentességet indokolt fenntartani.

(18)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 2a körzetben és az ICES 4 alterületen 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálókkal (BT2) kifogott sima lepényhal minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei tekintetében az alábbiak szerint:

(19)

A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat nyújtottak be. A HTMGB jelezte (15), hogy lényeges kutatási projektek vannak folyamatban, amelyek hasznos információkkal szolgálhatnak a mentességgel kapcsolatban. Ezért a mentességet indokolt fenntartani. A tagállamoknak minél előbb, de legkésőbb minden év május 1-jéig releváns adatokat kell benyújtaniuk a folyamatban lévő projektekről. A Bizottság azt is jelzi, hogy a tagállamok a közös ajánlásban vállalták, hogy következő éves jelentéssel 2021. május 1-jéig benyújtják az ütemterv teljesítésére vonatkozó ütemezést.

(20)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 4 alterületen 80 mm-nél nagyobb zsákvégű TBB halászeszközökkel kifogott nagy rombuszhal vonatkozásában. A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték, valamint új tudományos információkat nyújtottak be. A HTMGB jelezte (16), hogy nem egyértelmű, hogy a túlélésre vonatkozóan benyújtott becslések vonatkoznak-e erre a kérelemre. A Bizottság megjegyzi, hogy a tagállamok a közös ajánlásban vállalták, hogy további kutatásokat folytatnak a nagy rombuszhalak túlélésnek a megfigyelésére, és részletesebb információkat szolgáltatnak a túlélési arányról egy új tudományos projektben, amely 2021 végéig tart. Ezért e mentességet 2022. december 31-ig indokolt fenntartani. A tagállamoknak minden év május 1-jéig éves jelentést kell benyújtaniuk a folyamatban lévő munka állásáról.

(21)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az ICES 2a és 3a körzetben és ICES 4 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak vonatkozásában. A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték, valamint új tudományos információkat nyújtottak be. A HTMGB arra a megállapításra jutott (17), hogy az ütemterv célkitűzéseinek a teljesítése érdekében jelentős erőfeszítések történtek az adathiány kiküszöbölésére. Következésképpen ezt a mentességet indokolt fenntartani. Ugyanakkor azonban javítani kell az adatgyűjtés színvonalát. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak minden év május 1-jéig kiegészítő tudományos információt kell nyújtaniuk mindenekelőtt a kakukkrájáról, amelynek a túlélési aránya alacsonyabbnak bizonyult. A Bizottság megjegyzi, hogy a HTMGB kérésének megfelelően a tagállamok a közös ajánlásban vállalták, hogy jelentést készítenek az elfogadott ütemtervről, többek között a kakukkrája vonatkozásában is.

(22)

Az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (18) a HTMGB pozitív értékelése alapján (19) bizonyos feltételekkel túlélési arányon alapuló mentességet biztosított az erszényes kerítőhálóval kifogott makrélára és heringre vonatkozóan. A tanulmány eredményei szerint a túlélési arányok a csoportosulási időtől és a hálón belüli halsűrűségtől függenek, amelyek a szóban forgó halászati tevékenységek esetében jellemzően mérsékeltek. A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték. Tekintettel arra, hogy a körülmények nem változtak, a mentességet továbbra is indokolt fenntartani. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak legkésőbb 2022. május 1-jéig naprakész halászati adatokat kell benyújtaniuk.

(23)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételeket biztosított az alábbiak tekintetében:

(24)

A tagállamok a mentesség alkalmazásának folytatását kérték. A HTMGB a korábbi években megvizsgálta e bizonyítékot, és arra a következtetésre jutott (20) (21) (22), hogy a tagállamok által benyújtott dokumentumok olyan megindokolt érveket tartalmaztak, amelyek igazolják, hogy a szelektivitás további javítása nehézségekbe ütközik, vagy a nem szándékos fogások kezelése aránytalan költségekkel járna. A körülmények változatlanságára tekintettel helyénvaló a de minimis kivételek alkalmazását az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja szerinti új közös ajánlásban javasolt százalékos szintek és módosítások tiszteletben tartásával folytatni.

(25)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal fenékvonóhálóval végzett halászatára az ICES 4c körzetben. A tagállamok a kivétel alkalmazásának folytatását kérték. A HTMGB a korábbi években áttekintette (23) ezt a kivételt, amelyet azzal az indokkal engedélyeztek, hogy a szelektivitás nehezen fokozható. A közönséges tőkehal jelenlegi állapotára (24) tekintettel azonban a HTMGB a 20-04 számú jelentésében jelezte, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a nem szándékos fogások csökkentésére. Ezért a kivételt egy évre indokolt megadni, és az e faj halászatában érintett tagállamoknak a fogások összetételéről legkésőbb 2021. május 1-jéig további információkat kell a HTMGB elé terjeszteniük értékelésre.

(26)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított az ICES 4a és 4b alterületen fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb vékonybajszú tőkehalra és közönséges tőkehalra vonatkozóan. A tagállamok a kivétel alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat szolgáltattak. A HTMGB áttekintette a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, majd jelezte, hogy egy új készül, de továbbra is javítani kell a beterjesztett bizonyítékok színvonalát. Tekintettel a közönséges tőkehal (25) állományának jelenlegi állapotára, a HTMGB a 20-04 számú jelentésében jelezte, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a nem szándékos fogások csökkentésére. A kivételt ezért két évre indokolt megadni, kizárólag a vékonybajszú tőkehal kisebb százalékos arányára vonatkozóan.

(27)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított a 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 4 alterületen kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb vékonybajszú tőkehalra és közönséges tőkehalra vonatkozóan. A tagállamok a kivétel alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat szolgáltattak. A HTMGB jelezte (26), hogy a költségek növekedése bizonyított. A tagállamok rámutattak a halászatlefojtás potenciális veszélyére ebben a halászatban, valamint a szelektivitásfokozó intézkedések bevezetéséről szóló, folyamatban lévő tanulmányokra, amelyek várhatóan hasznos információkkal szolgálnak majd erről a kivételről. A HTMGB azonban megjegyezte, hogy a nyújtott információk korlátozottak, és csak a holland flottára vonatkoznak. A kivételt ezért egy évre indokolt megadni. A tagállamoknak 2021. május 1-jéig további bizonyítékot kell szolgáltatniuk az aránytalan költségekről és a szelektivitás javításáról.

(28)

Az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított a 25 méter teljes hosszúságú, vízközi vonóhálót használó vonóhálós hajók által az ICES 4b és 4c alterületen, az ész. sz. 54°-tól délre fogott makréla, fattyúmakrélák, hering és vékonybajszú tőkehal tekintetében. A tagállamok a kivétel alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat szolgáltattak. A HTMGB következtetése (27) szerint észszerűen feltételezhető, hogy nehéz volna tovább javítani a szelektivitást, valamint hogy az érintett halászati tevékenységek jellege miatt magas lenne a fogások szelektálásának költsége. Mindazonáltal a HTMGB megjegyezte, hogy kevés új információ érkezik be, és hogy a tagállamoknak további kvantitatív bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk a de minimis kivételt. A kivételt ezért két évre indokolt megadni. A tagállamoknak legkésőbb 2022. május 1-jéig további információkat kell a HTMGB elé terjeszteniük értékelésre.

(29)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen vonóhálóval folytatott tengerfenéki halászat keretében kifogott spratt, homoki angolna, norvég tőkehal és kék puhatőkehal kombinált mennyiségére vonatkozóan. A tagállamok a kivétel alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat szolgáltattak. A HTMGB következtetése (28) szerint észszerűen feltételezhető, hogy nehéz volna tovább javítani a szelektivitást, valamint hogy az érintett halászati tevékenységek jellege miatt magas lenne a fogások szelektálásának költsége. Mindazonáltal a HTMGB megjegyezte, hogy további mennyiségi adatok szükségesek a kivétel alátámasztására. A kivételt ezért két évre indokolt megadni. A tagállamoknak 2022. május 1-jéig naprakész tudományos adatokat és megfelelő alátámasztó információkat kell szolgáltatniuk.

(30)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított az ICES 4 alterületen horogsorral kifogott északi menyhal tekintetében. A tagállamok a kivétel alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat szolgáltattak. A HTMGB áttekintette a tagállamok által benyújtott információkat, és megállapította (29), hogy bár a beterjesztett információ korlátozott, a szelektivitás javításának nehézségeire vonatkozó érvek hitelesek. A kivételt ezért két évre indokolt megadni. A tagállamoknak 2022. május 1-jéig kiegészítő információt kell nyújtaniuk e kivétel alátámasztására.

(31)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított az ICES 4 alterületen a 80–99 mm szembőségű fenékvonóhálóval kifogott makréla és fattyúmakrélák tekintetében. A tagállamok a kivétel alkalmazásának folytatását kérték, valamint új bizonyítékokat szolgáltattak. A HTMGB megvizsgálta a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott (30), hogy a nem szándékos fogások kezelése és tárolása miatt bizonyíthatóan növekedtek a költségek, de a bizonyos területekre és flottákra vonatkozóan a beterjesztett információk korlátozottak. A kivételt ezért két évre indokolt megadni, és azokra a területekre és flottákra kell alkalmazni. A tagállamoknak 2022. május 1-jéig kiegészítő információt kell nyújtaniuk e kivétel alátámasztására.

(32)

A közös ajánlás de minimis kivételt biztosított a kék puhatőkehal vonóhálós hajóval végzett ipari célú, nyílt vízi halászata tekintetében. A HTMGB elemezte a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és megállapította (31), hogy a szelektivitás megvalósításának nehézségeire és a nem kívánt fogások kezelésének aránytalan költségeire vonatkozó érveket alátámasztó információ korlátozott. Mindazonáltal a HTMGB megjegyezte, hogy nehéz lenne a szelektivitást tovább javítani, tekintettel az ipari vonóhálós hajók műszaki és egészségügyi sajátosságaira. A kivételt két évre indokolt megadni azért, hogy a szabályozás összhangba kerüljön a más tengermedencék vonatkozásában elfogadott szabályozással, valamint hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a HTMGB által feltárt adateltérések tisztázására. A tagállamoknak 2022. május 1-jéig kiegészítő információt kell nyújtaniuk.

(33)

A teljes kifogható mennyiségek meghatározásához használt, a visszadobott halak arányára vonatkozó becslések megbízhatósága érdekében olyan esetekben, amikor a de minimis kivétel adathiány miatt extrapolált adatokon és részleges flottainformációkon alapul, a tagállamoknak pontos és ellenőrizhető, az említett kivétel által érintett teljes flottára vonatkozó adatok benyújtásáról kell gondoskodniuk.

(34)

Az új közös ajánlásban javasolt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével, 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjával és 18. cikkének (3) bekezdésével, valamint az (EU) 2018/973 rendelettel és különösen annak 11. cikkével, így belefoglalhatók e rendeletbe.

(35)

Az (EU) 2018/973 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a 2018. augusztus 5-ével kezdődő ötéves időtartamra felhatalmazást kapott a kirakodási kötelezettségre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ezért helyénvaló felülvizsgálni a kirakodási kötelezettség alóli, túlélési arányon alapuló mentességek és de minimis kivételek hatását.

(36)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályon kívül kell helyezni és egy új rendelettel kell felváltani. Mindazonáltal az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. és 12. cikke a technikai intézkedéseket vezet be a halászeszközök szelektivitásának fokozása és a nem szándékos fogások Skagerrakban való visszaszorítása, valamint a SepNep-hálók használatának lehetővé tétele érdekében. Ezek az intézkedések 2021 végéig maradnak hatályosak, az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet eredeti rendelkezései alapján, vagy amíg az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) alapján elfogadandó újabb felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezik ezekről a technikai intézkedésekről.

(37)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. A rendeletet 2021. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

1.

„hálórácsos szelektáló eszköz (Netgrid)”: kettős osztatú vonóhálóhoz illeszkedő négyes osztatú háló, melyben legalább 200 mm szembőségű, rombusz alakú szemekből álló döntött hálórács található, amely a vonóháló tetején lévő menekülőnyíláshoz vezet;

2.

„Flamand hálópanel”: a merevítőrudas vonóháló azon utolsó kúpos szakasza, amelynek:

3.

„bentoszkiengedő panel”: nagyobb szembőségű vagy négyzetes szemű léhésből készült hálómező, amelyet vonóhálók – többnyire merevítőrudas vonóhálók – alsó hálómezőjébe illesztenek abból a célból, hogy bárminemű bentikus anyag és tengerfenéki törmelék még azelőtt eltávolítható legyen a hálóból, mielőtt a zsákvégbe jutna;

4.

„SepNep”: olyan feszítőlapos vonóháló, amely:

1.

a tükörhálót és kopoltyúhálót (GN, GNS, GND, GNC, GTN, GTR, GEN, GNF) használó hajók által az északi-tengeri uniós vizeken (ICES 2a és 3a körzet és az ICES 4 alterület) folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti és feletti egyedeiből e faj teljes éves fogásának legfeljebb 3 %-a;

2.

a flamand hálópanellel felszerelt, 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből e faj teljes éves fogásának legfeljebb 5 %-a;

3.

a legalább 70 mm szembőségű, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott, norvég homárra irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal és a szürke tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a norvég garnéla, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal és a szürke tőkehal teljes éves fogásának legfeljebb 4 %-át;

4.

a legalább 35 mm szembőségű, legfeljebb 19 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal és menekülőnyílással ellátott fenékvonóhálót (OTB, OTT) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott, norvég garnélára irányuló halászatban:

a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a sima lepényhal, a fekete tőkehal, a hering, a norvég tőkehal, az aranylazac és a kék puhatőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret (ha van) alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a fekete tőkehal, a sima lepényhal, a norvég garnéla, a szürke tőkehal, a norvég tőkehal, az aranylazac, a hering és a kék puhatőkehal teljes éves fogásának 5 %-át;

5.

a 140 mm vagy annál nagyobb szembőségű (négyzetes), 270 mm szembőségű (rombusz alakú) vagy 300 mm szembőségű (négyzetes) hálószemekből álló felső hálópanellel ellátott Seltra-hálópanellel felszerelt, 90–119 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN, PTB) vagy legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, TBN, PTB) használó hajók által az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott halászatban:

a vékonybajszú tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből a norvég homár, a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a fekete tőkehal, a közönséges nyelvhal, a sima lepényhal és a szürke tőkehal teljes éves fogásának legfeljebb 2 %-a;

6.

a SepNeppel felszerelt, 80–99 mm szembőségű fenékvonóhálót használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, norvég homárra irányuló halászatban:

a sima lepényhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon mennyisége, amely nem haladja meg a fekete tőkehal, a sima lepényhal, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges tőkehal, a norvég garnéla, a közönséges nyelvhal és a norvég homár teljes éves fogásának 3 %-át;

7.

a merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 4b és 4c körzet uniós vizein folytatott, homoki garnélára irányuló halászatban:

a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok összesített fogásainak azon mennyisége, amely 2021-ben és 2022-ben nem haladja meg e fogások teljes éves mennyiségének 6 %-át, 2023-ban pedig az 5 %-át;

8.

a legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB) használó hajók által az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott, északi menyhalra irányuló tengerfenéki halászatban:

az északi menyhal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből az e halászatban e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

9.

a 70–99 mm szembőségű (TR2) fenékvonóhálót vagy kerítőhálót (OTB, OTT, SDN, SSC) használó hajók által az ICES 4c körzet uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a vékonybajszú tőkehal és a közönséges tőkehal teljes éves fogásának 5 %-át; közönséges tőkehalból az említett teljes éves fogás legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiség dobható vissza;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2021. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2021. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2021. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

10.

a 70–99 mm szembőségű (TR2) fenékvonóhálót vagy kerítőhálót (OTB, OTT, SDN, SSC) használó hajók által az ICES 4a és 4b körzet uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a vékonybajszú tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon mennyisége, amely nem haladja meg a vékonybajszú tőkehal teljes éves fogásának 4 %-át;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2022. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

11.

a 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót használó hajókkal az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a vékonybajszú tőkehal minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeinek azon mennyisége, amely nem haladja meg a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal teljes éves fogásának 2 %-át;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2021. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2021. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2021. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

12.

az ICES 4b és 4c körzetben, az ész. sz. 54°-tól délre 25 méter teljes hosszúságú, vízközi vonóhálóval makrélára, fattyúmakrélákra és heringre halászó nyílt tengeri vonóhálós hajóval folytatott nyílt vízi halászatban;

a makréla, a fattyúmakrélák, a hering és a vékonybajszú tőkehal fogásainak együttes mennyisége nem haladhatja meg a teljes éves makréla-, fattyúmakréla-, hering- és vékonybajszútőkehal-fogások 1 %-át;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2022. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

13.

az ICES 3a körzetben és az ICES 4 alterületen 80 mm-nél nagyobb szembőségű vonóhálókkal (OTB, OTM, OTT, PTB, PTM, SDN, SPR, SSC, TB, TBN) folytatott vegyes tengerfenéki halászatban, valamint a legfeljebb 19 mm-es rácsrúdtávolságú vagy azzal egyenértékű szelektáló eszközzel és az ICES 3a körzetben 35 mm-nél nagyobb, az ICES 4 alterületen pedig 32 mm szembőségű halvisszatartó eszközzel ellátott halászeszközökkel folytatott, norvég garnélára irányuló halászatban:

a spratt, a homoki angolna, a norvég tőkehal és a kék puhatőkehal azon együttes mennyisége, amely nem haladja meg a vegyes tengerfenéki halászatban és a norvég garnéla halászata során ejtett teljes éves fogás 1 %-át;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2022. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

14.

az ICES 4 alterületen horogsort használó hajók számára a szürke tőkehal tengerfenéki halászatában:

az északi menyhal (Molva molva) minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeiből az e halászatban e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2022. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

15.

a 80–99 mm szembőségű (TR2) fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB) használó hajók által az ICES 4b és 4c körzetben folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) azon mennyisége, amely nem haladhatja meg a fattyúmakrélák teljes éves fogásának 6 %-át;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2022. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

16.

a 80–99 mm szembőségű (TR2) fenékvonóhálót (OTB, OTT, PTB) használó hajók által az ICES 4b és 4c körzetben folytatott vegyes tengerfenéki halászatban:

a makréla (Scomber scombrus) azon mennyisége, amely nem haladja meg a makréla teljes éves fogásának 6 % át;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2022. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat;

17.

a kék puhatőkehal ICES 4 alterületen folytatott ipari célú, nyílt vízi halászatában, valamint a faj egyedeinek fedélzeti feldolgozásával a szurimi alapjának előállítása céljából:

a kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) azon mennyisége, amely nem haladja meg a kék puhatőkehal teljes éves fogásának 5 %-át;

az e pontban meghatározott de minimis kivétel ideiglenesen, 2022. december 31-ig alkalmazandó. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó kivétel alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat.