(1)   Ezt a rendeletet az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozat mellékletében említett következő projektek révén kifejlesztett vagy korszerűsített következő elektronikus rendszerekre kell alkalmazni:

a)	az „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” projekt keretében kifejlesztett, vámhatósági határozatokra vonatkozó rendszer (VHR);

b)	„A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)” projekt keretében kifejlesztett egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszer;

c)	az „Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)” projekt keretében korszerűsített európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer (EBTI);

d)	a gazdálkodóknak az EORI 2-projekt keretében, a 952/2013/EU rendelet („Vámkódex”) követelményeinek módosításával összhangban korszerűsített nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI);

e)	az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO) az AEO-rendszer korszerűsítése projekt révén, a Vámkódex követelményeivel összhangban korszerűsített rendszere;

f)	az ICS2-projekt keretében korszerűsített importellenőrzési rendszer (ICS2);

g)	az automatizált kiviteli rendszernek (AES) az AES-projekt keretében, a Vámkódex követelményeivel összhangban kifejlesztett rendszere;

h)	az új számítógépesített árutovábbítási rendszernek (NCTS) az NCTS-projekt keretében, a Vámkódex követelményeivel összhangban korszerűsített rendszere;

i)	az „Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz” projekt keretében kidolgozott INF SP-rendszer;

j)	az „Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés (CCI)” projekt keretében kidolgozott, behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer.

(2)   Ezt a rendeletet a következő elektronikus rendszerekre is alkalmazni kell:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)	az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkében említett vámügyi kockázatkezelési rendszer (CRMS).

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz (EUCTP) való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál hozzáférést biztosít a transzeurópai rendszerekhez tartozó egyedi portálokhoz – a 24., 38. és 67. cikkben említett EBTI-, AEO-, illetve INF-rendszerhez, valamint a 45. cikkben említett, az ICS2-rendszerhez tartozó közös gazdasági szereplői interfészhez.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál az EBTI-hez, AEO-hoz és INF-hez kapcsolódó kérésekre, kérelmekre, engedélyekre és határozatokra vonatkozó, a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között zajló információcserére szolgál.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál használható az ICS2-höz kapcsolódó belépési gyűjtő árunyilatkozatokra és, adott esetben, azok módosításaira, kibocsátott ajánlásaira és érvénytelenítésére vonatkozó, a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között zajló információcserére.

(1)   A VHR lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt, valamint az engedélyekhez kapcsolódó, nevezetesen azok módosításáról, visszavonásáról, megsemmisítéséről és felfüggesztéséről szóló határozatok kezelését.

(2)   A VHR a következő közös összetevőkből áll:

a)	gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)	vámhatósági határozatokat kezelő központi rendszer (a továbbiakban: központi VHKR);

c)	ügyféltörzs-alkalmazások.

3.   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	vámhatósági határozatokat kezelő nemzeti rendszer (a továbbiakban: nemzeti VHKR).

(1)   A VHR a következő engedélyekre vonatkozó kérelmek benyújtására és feldolgozására, valamint a kérelmekkel, illetőleg engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére szolgál:

a)	az áru vámértékébe beszámító összegek megállapításának egyszerűsítésére vonatkozó, a Vámkódex 73. cikkében említett engedély;

b)	az összkezesség nyújtására vonatkozó, a Vámkódex 95. cikkében említett engedély, beleértve az esetleges csökkentett összegű összkezesség nyújtásának és a biztosítéknyújtás alóli mentességnek az engedélyezését is;

c)	a fizetendő vám megfizetésének halasztására vonatkozó, a Vámkódex 110. cikkében említett engedély, amennyiben az engedélyt nem egyetlen műveletre vonatkozóan adják meg;

d)	az átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 148. cikkében említett engedély;

e)	a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat létesítésére vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 120. cikkében említett engedély;

f)	az engedélyes kibocsátó státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 128. cikkében említett engedély;

g)	az egyszerűsített árunyilatkozat rendszeres használatára vonatkozó, a Vámkódex 166. cikkének (2) bekezdésében említett engedély;

h)	a központi vámkezelésre vonatkozó, a Vámkódex 179. cikkében említett engedély;

i)	a vám-árunyilatkozatnak – a kiviteli eljárást illetően is – a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában történő benyújtására vonatkozó, a Vámkódex 182. cikkében említett engedély;

j)	az önértékelésre vonatkozó, a Vámkódex 185. cikkében említett engedély;

k)	az engedélyes banánmérlegelő státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 155. cikkében említett engedély;

l)	az aktív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

m)	a passzív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

n)	a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

o)	az ideiglenes behozatali eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

p)	az áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

q)	a TIR-műveletek engedélyezett címzetti státusára vonatkozó, a Vámkódex 230. cikkében említett engedély;

r)	az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett feladó státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

s)	az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett címzett státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

t)	a különleges zárak használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett engedély;

u)	a csökkentett adatkövetelménnyel bíró árutovábbítási árunyilatkozat alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett engedély;

v)	az elektronikus fuvarokmány vám-árunyilatkozatként való használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének e) pontjában említett engedély.

(2)   Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a VHR közös összetevőit kell használni.

(3)   Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak egy tagállamban van hatásuk, az adott tagállam dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során használhatók a VHR közös összetevői.

(4)   A VHR nem használható az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő kérelmek, engedélyek és határozatok tekintetében.

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és a VHR közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a gazdálkodók és más személyek belépési pontja a VHR-be.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál együttműködik a központi VHKR-rel, valamint a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

(3)   Amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált kell használni.

(4)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, akkor is lehet használni a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált akkor is lehet használni, ha az engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

(1)   A tagállamok vámhatóságai a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a központi VHKR-t használják annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2)   A központi VHKR együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal, a 13. cikkben említett ügyféltörzs-alkalmazásokkal és a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

1.   Az ügyféltörzs-alkalmazások szolgálnak a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyekhez, valamint az ezen engedélyekkel kapcsolatos határozatokhoz kapcsolódó adatok központi tárolására, és lehetővé teszik az említett engedélyeknek a Vámkódex 16. cikkének alkalmazásában létrehozott más elektronikus rendszerek általi lekérését, duplikálását és érvényesítését.

2.   Az ügyféltörzs-alkalmazások szolgálnak az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében említett regisztrált exportőri (REX) rendszerből, valamint az EORI- és AEO-rendszerből származó adatok tárolására.

(1)   Létrehozása esetén a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a VHR-be való további belépési pontként szolgál a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   Ami a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket és engedélyeket, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelését illeti, amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, a gazdálkodók és más személyek eldönthetik, hogy – amennyiben azt létrehozták – a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált vagy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált használják.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti VHKR-rel, ha létrehoztak ilyet.

(4)   Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot.

(1)   A tagállamok vámhatóságai a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a nemzeti VHKR-t használják – amennyiben az adott tagállam létrehozott ilyet – annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2)   A nemzeti VHKR a 12. cikkben említett, tagállamok vámhatóságai közötti konzultáció céljából együttműködik a központi VHKR-rel.

(1)   Az EFKDA-rendszer lehetővé teszi a Bizottság és a 20. cikkben említett tagállami személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerek közötti kommunikációt, és ezáltal biztosítja a Bizottság alkalmazottai, a gazdálkodók és más személyek számára az elektronikus rendszerekhez való biztonságos engedélyezett hozzáférést.

(2)   Az EFKDA-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	hozzáférés-kezelő rendszer;

b)	adminisztrációkezelő rendszer.

(3)   A tagállamok az EFKDA-rendszer nemzeti összetevőjeként személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre.

(1)   Az EBTI-rendszer a Vámkódex 33. és 34. cikkének megfelelően lehetővé teszi a következőket:

a)	a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti, KTF-kérelmek és KTF-határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt;

b)	minden olyan későbbi esemény kezelését, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot;

c)	a KTF-határozatok kötelező használatának ellenőrzését;

d)	a KTF-határozatok további felhasználhatóságának nyomon követését és kezelését.

(2)   Az EBTI-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az EBTI-rendszerhez;

b)	központi EBTI-rendszer;

c)	a KTF-határozatok használatának ellenőrzésére szolgáló kapacitás.

(3)   A tagállamok a rendszer nemzeti összetevőjeként nemzeti kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszert (nemzeti KTF-rendszer) és a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hozhatnak létre.

(1)   Az EBTI-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett, KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, feldolgozására, megosztására és tárolására szolgál.

(2)   Az EBTI-rendszert kell használni a tagállamok vámhatóságai által a kötelező érvényű tarifális felvilágosításból származó kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozóan végzett nyomon követés támogatására az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(3)   A Bizottság az EBTI-rendszert használja arra, hogy az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 22. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően tájékoztassa a tagállamokat, amint a további felhasználhatóság időtartama alatt vámkezelhető áruk mennyiségét elérték.

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal kommunikál, és ez utóbbi belépési pontként szolgál az EBTI-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi EBTI-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra, amennyiben az adott tagállam létrehozott nemzeti KTF-rendszert.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

(1)   A központi EBTI-rendszert a tagállamok vámhatóságai a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2)   A központi EBTI-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésében, 17. cikkében és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjában, valamint 21. cikke (5) bekezdésében említett konzultáció, információfeldolgozás, -csere és -tárolás céljából használják.

(3)   A központi EBTI-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portállal és a nemzeti KTF-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

(1)   Ha egy tagállam a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelően nemzeti KTF-rendszert hozott létre, a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál szolgál a gazdálkodók és más személyek számára a nemzeti KTF-rendszerekhez való fő belépési pontként.

(2)   A gazdasági szereplők és más személyek a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – használják a KTF-fel összefüggő kérelmek és határozatok vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi események tekintetében.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti KTF-rendszerrel – amennyiben van ilyen.

(4)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál megkönnyíti a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál által támogatottakkal egyező eljárásokat.

(5)   Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság biztosítja, hogy a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portálról közvetlenül elérhető legyen.

(1)   A nemzeti KTF-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatóságai a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2)   A tagállami vámhatóság az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésében, 17. cikkében és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjában, valamint 21. cikke (5) bekezdésében említett konzultáció, információfeldolgozás, -csere és -tárolás céljára a nemzeti KTF-rendszerét használja, kivéve, ha a szóban forgó célokra a központi EBTI-rendszert használja.

(3)   A nemzeti KTF-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal és a központi EBTI-rendszerrel.

(1)   Az EORI-rendszer a következő célokra szolgál:

a)	az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 12-01. mellékletében említett, a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vétele céljából a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok (EORI-adatok) fogadása;

b)	a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételével és azonosításával összefüggő EORI-adatok központilag történő tárolása;

c)	az EORI-adatok hozzáférhetővé tétele a tagállamok számára.

(2)   Az EORI-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára a központi rendszer szintjén tárolt EORI-adatokhoz való online hozzáférést.

(3)   Az EORI-rendszer együttműködik az összes olyan egyéb elektronikus rendszerrel, amelyek esetében az EORI-szám használatos.

(1)   A tagállamok vámhatóságainak az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(2)   A Bizottság alkalmazottainak az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A központi EORI-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 7. cikkének alkalmazásában használják.

(2)   A központi EORI-rendszer együttműködik a nemzeti EORI-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

(1)   A nemzeti EORI-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az EORI-adatok megosztása és tárolása céljára használja.

(2)   A nemzeti EORI-rendszer együttműködik a központi EORI-rendszerrel.

(1)   Az AEO-rendszer lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt az AEO-kérelmek benyújtása és feldolgozása, az AEO-engedélyek megadása, valamint minden olyan későbbi esemény kezelése céljából, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően.

(2)   Az AEO-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az AEO-rendszerhez;

b)	központi AEO-rendszer.

(3)   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti engedélyezett gazdálkodói rendszer (a továbbiakban: nemzeti AEO-rendszer).

(1)   Az AEO-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében, valamint 31. cikkének (1) és (4) bekezdésében említett, AEO-kérelmekkel és -határozatokkal, illetve az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, megosztására, feldolgozására és tárolására szolgál.

(2)   Az AEO-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 31. cikkének (1) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítésére és az érintett konzultációk nyilvántartására használják.

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal kommunikál, és ez utóbbi belépési pontként szolgál az AEO-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi AEO-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra, amennyiben vannak ilyenek.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

(1)   A központi AEO-rendszert a tagállamok vámhatóságai az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztására és tárolására használják.

(2)   A tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. és 31. cikkében említett információcsere és -tárolás, konzultáció és a határozatok kezelése céljára a központi AEO-rendszert használják.

(3)   A központi AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal és a nemzeti AEO-rendszerekkel – ahol van ilyen.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál – amennyiben van ilyen – lehetővé teszi az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal kapcsolatos információk megosztását.

(2)   A gazdálkodók és más személyek a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – a tagállamok vámhatóságaival folytatott, az AEO-kérelmekkel és határozatokkal kapcsolatos információcserére használják.

(3)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti AEO-rendszerrel.

(1)   A nemzeti AEO-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztása és tárolása céljára használja.

(2)   A nemzeti AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal – amennyiben van ilyen – és a központi AEO-rendszerrel.

(1)   Az ICS2 a tagállamok vámhatóságai közötti, illetve a gazdálkodók és más személyek és a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt támogatja az alábbi célokból:

a)	a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése;

b)	a tagállamok vámhatóságai által elsősorban biztonsági és védelmi okokból végzett kockázatelemzés, és a kapcsolódó kockázatok csökkentését célzó vámügyi intézkedések, ideértve a vámellenőrzéseket is;

c)	a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikáció a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése céljából.

(2)   Az ICS2 a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös gazdasági szereplői interfész;

b)	közös adattár.

(3)   Minden tagállamnak létre kell hoznia a saját nemzeti belépési rendszerét nemzeti összetevőként.

(4)   A tagállam létrehozhatja a saját nemzeti gazdasági szereplői interfészét nemzeti összetevőként.

(1)   Az ICS2-rendszer a következő célokra szolgál:

a)	a Vámkódex 127. és 129. cikkében említett belépési gyűjtő árunyilatkozatok, módosítási és érvénytelenítési kérelmek adatainak benyújtása, feldolgozása és érvénytelenítése;

b)	a Vámkódex 130. cikkében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott nyilatkozatok adatainak fogadása, feldolgozása és tárolása;

c)	a Vámkódex 133. cikkében említett, tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló értesítéssel kapcsolatos információk benyújtása, feldolgozása és tárolása;

d)	a Vámkódex 139. cikkében említett, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása;

e)	a Vámkódex 46. cikkének (3) és (5) bekezdésében, valamint 47. cikkének (2) bekezdésében említett kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása;

f)

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében említett, a gazdálkodóknak és más személyeknek szóló értesítések és információk fogadása, feldolgozása, tárolása és közlése;

g)	a gazdálkodóktól és más személyektől származó, a tagállamok vámhatóságai által az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján kért információk benyújtása, feldolgozása és tárolása.

(2)   Az ICS2 támogatja a Vámkódex 46. cikkének (3) bekezdésében említett közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának a Bizottság és a tagállamok által történő nyomon követését és értékelését.

(1)   A közös gazdasági szereplői interfész belépési pontként szolgál az ICS2-be a gazdálkodók és más személyek számára az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában.

(2)   A közös gazdasági szereplői interfész együttműködik az ICS2 46. cikkben említett közös adattárával.

(3)   A közös gazdasági szereplői interfész benyújtásokhoz, módosítási kérelmekhez, érvénytelenítési kérelmekhez használható, illetőleg a belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak feldolgozására és tárolására, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti információcserére szolgál.

(1)   Az ICS2 közös adattárát a tagállamok vámhatóságai a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, a módosítási kérelmek, az érvénytelenítési kérelmek, az érkezési értesítések adatainak, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információk, a kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, az ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk és a gazdálkodókkal és más személyekkel cserélt információk feldolgozására használják.

(2)   Az ICS2 közös adattárát a Bizottság és a tagállamok statisztikai és értékelési célokra, és a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére használják.

(3)   Az ICS2 közös adattára együttműködik a közös gazdasági szereplői interfésszel, a nemzeti gazdasági szereplői interfészekkel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet, és a nemzeti belépési rendszerekkel.

(1)   A nemzeti gazdasági szereplői interfésznek, ha a tagállamok létrehoztak ilyet, belépési pontként kell szolgálniuk az ICS2-be a gazdálkodók és más személyek számára az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, ha a benyújtás címzettje a nemzeti gazdasági szereplői interfészt üzemeltető tagállam.

(2)   A belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak benyújtását, módosítását, érvénytelenítését, feldolgozását, tárolását, valamint a vámhatóságok és a gazdálkodók és más személyek közötti információcserét illetően a gazdálkodók és más személyek választhatnak a nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben van ilyen – és a közös gazdasági szereplői interfész használata között.

(3)   A nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben van ilyen – együttműködik az ICS2 közös adattárával.

(4)   Amennyiben egy tagállam nemzeti gazdasági szereplői interfészt hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot.

1.   Az adott tagállam vámhatósága a következő célokra használja a nemzeti belépési rendszert:

a)	a Vámkódex 130. cikkében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott nyilatkozatokban szereplő adatok cseréje;

b)	tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló információval kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás és értesítés az ICS2 közös adattárával;

c)	az áruk vám elé állításával kapcsolatos információcsere;

d)	kockázatelemzési kérelmek feldolgozása, kockázatelemzési eredményekkel, ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk cseréje és feldolgozása.

A rendszer olyan esetekben is használható, amikor egy vámhatóság további információkat kér a gazdálkodóktól és más személyektől, és információkat kap tőlük.

2.   A nemzeti belépési rendszer együttműködik az ICS2 közös adattárával.

3.   A nemzeti belépési rendszer együttműködik a nemzeti szinten az (1) bekezdésben említett információk lekérdezésére kifejlesztett rendszerekkel.

(1)   A decentralizált AES-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok benyújtása és feldolgozása céljából olyan esetekben, amikor árut visznek ki az Unió vámterületéről. Az AES ezenkívül lehetővé teheti a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak továbbítása céljából a Vámkódex 271. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett helyzetekben.

(2)   Az AES a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös kommunikációs hálózat;

b)	központi szolgáltatások.

(3)   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozzák létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti kiviteli rendszer („nemzeti AES”);

c)	közös interfész az AES és az NCTS között, nemzeti szinten;

d)	közös interfész az AES és a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer (EMCS) között, nemzeti szinten.

(1)   A gazdálkodók és más személyek csak a nemzeti AES-rendszerhez férnek hozzá a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az AES-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az AES-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok nemzeti AES-rendszerei között.

(2)   A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják az 51. cikk c) és d) pontjában említett információcserére.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók vagy más személyek és a tagállam vámhatóságának nemzeti AES-rendszere között.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti AES-rendszerrel.

(1)   A nemzeti AES-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal, és a tagállam vámhatósága a kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok feldolgozására használja.

(2)   A tagállamok nemzeti AES-rendszerei a közös kommunikációs hálózaton keresztül, elektronikus úton kommunikálnak egymással, és a más tagállamoktól kapott kiviteli és kilépési információkat dolgozzák fel.

(3)   A tagállamok nemzeti szinten egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti AES-rendszerük és az EMCS között a Vámkódex 280. cikkének és a Tanács (EU) 2020/262 irányelve (8) 21. és 25. cikkének alkalmazásában.

(4)   A tagállamok nemzeti szinten egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti AES-rendszerük és az NCTS között a Vámkódex 280. cikkének és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikke (5) és (6) bekezdésének és 333. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának alkalmazásában.

(1)   Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban meghatározott, telepítésre rendelkezésre álló időkeret alatt a Bizottság további közös összetevőket, átmeneti szabályokat és támogató mechanizmusokat biztosít a tagállamok számára egy olyan működési környezet kialakítása érdekében, amelyben az új rendszert még nem telepítő tagállamok ideiglenesen továbbra is együtt tudnak működni az új rendszert már telepítő tagállamokkal.

(2)   A Bizottság egy központi átalakító formájában közös összetevőt kínál a közös kommunikációs hálózaton történő üzenetcseréhez. A tagállam dönthet arról, hogy ezt alkalmazza-e nemzeti szinten.

(3)   A gazdálkodók és más személyek fokozatos bekapcsolódása esetén egy tagállam kínálhat nemzeti átalakítót a gazdálkodó és más személyek, valamint a vámhatóság közötti üzenetcseréhez.

(4)   A Bizottságnak, a tagállamokkal együttműködve, el kell készítenie az átmeneti időszak alatt alkalmazandó, üzleti és technikai jellegű műszaki szabályokat, amelyek lehetővé teszik az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9), illetve az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletében és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben együttesen meghatározott, információcserére vonatkozó követelmények közötti leképezést és interoperabilitást.

(1)   A decentralizált NCTS-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt vám-árunyilatkozat és értesítés benyújtása és feldolgozása céljából olyan esetekben, amikor árukat árutovábbítási eljárás alá vonnak.

(2)   Az NCTS a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös kommunikációs hálózat;

b)	központi szolgáltatások.

(3)   A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozzák létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti árutovábbítási rendszer („nemzeti NCTS”);

c)	közös interfész az NCTS és az AES között, nemzeti szinten.

(1)   A gazdálkodók csak a nemzeti árutovábbítási rendszerhez férnek hozzá egy gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az NCTS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az NCTS-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerződő feleinek nemzeti NCTS-rendszerei között.

(2)   A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják az árutovábbítás alaki követelményeihez kapcsolódó információcserére.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók és más személyek és a tagállamok vámhatóságainak nemzeti NCTS-rendszere között.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti NCTS-rendszerrel.

(1)   A nemzeti NCTS-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal, és a tagállam vagy az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményben részt vevő ország vámhatósága az árutovábbítási árunyilatkozat benyújtására és feldolgozására használja.

(2)   A nemzeti NCTS-rendszer a közös kommunikációs hálózaton keresztül, elektronikus úton kommunikál a tagállamok és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerződő feleinek nemzeti árutovábbítási alkalmazásaival, és a más tagállamoktól és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény más szerződő feleitől kapott árutovábbítási információk feldolgozására szolgál.

(3)   A tagállamok egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti NCTS- és AES-rendszerük között az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikke (5) és (6) bekezdésének alkalmazásában.

(1)   Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban meghatározott átmeneti időszak alatt a Bizottság további közös összetevőket, átmeneti szabályokat és támogató mechanizmusokat biztosít a tagállamok számára egy olyan működési környezet kialakítása érdekében, amelyben az új rendszert még nem telepítő tagállamok ideiglenesen továbbra is együtt tudnak működni az új rendszert már telepítő tagállamokkal.

(2)   A Bizottság egy központi átalakító formájában közös összetevőt kínál a közös kommunikációs hálózaton történő üzenetcseréhez. A tagállam dönthet arról, hogy ezt alkalmazza-e nemzeti szinten.

(3)   A gazdálkodók és más személyek fokozatos bekapcsolódása esetén egy tagállam kínálhat nemzeti átalakítót a gazdálkodó és más személyek, valamint a vámhatóság közötti üzenetcseréhez.

(4)   A Bizottságnak, a tagállamokkal együttműködve, el kell készítenie az átmeneti időszak alatt alkalmazandó, üzleti és technikai jellegű műszaki szabályokat, amelyek lehetővé teszik az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott, információcserére vonatkozó régi követelmények, illetve az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben együttesen meghatározott, információcserére vonatkozó új követelmények közötti leképezést és interoperabilitást.

(1)   Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt a különleges eljárások területén felmerülő INF-adatok kiadása és kezelése céljából.

(2)   Az INF SP-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az INF-rendszerhez;

b)	központi INF-rendszer.

(1)   Az INF SP-rendszert használva a gazdálkodók és más személyek INF-kérelmeket nyújthatnak be és nyomon követhetik azok állapotát, illetve a tagállamok vámhatóságai feldolgozhatják ezeket a kérelmeket és kezelhetik az INF-eket.

(2)   Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára INF létrehozását, és szükség esetén a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt.

(3)   Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a behozatali vám összegének kiszámítását a Vámkódex 86. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(1)   A gazdálkodóknak és más személyeknek az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a 6. cikkben említetteknek megfelelően hozzáférést biztosít a gazdasági szereplőknek szóló, INF-rendszerhez tartozó egyedi uniós portálhoz, és a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál belépési pontként szolgál az INF SP-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló, INF-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi INF SP-rendszerrel.

(1)   A központi INF SP-rendszert a tagállamok vámhatóságai a benyújtott INF-ekkel kapcsolatos információk megosztására és tárolására használják.

(2)   A központi INF SP-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló, INF SP-rendszerhez tartozó egyedi uniós portállal.

1.   A CRMS a közös kockázatkezelési keretrendszer végrehajtásának támogatása céljából lehetővé teszi a kockázatokkal kapcsolatos információk közlését, tárolását és cseréjét a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság között.

2.   Amennyiben van ilyen, használható a nemzeti rendszerekhez készült webes szolgáltatás, amely webes felületen keresztül teszi lehetővé az adatcserét a nemzeti rendszerekkel. A CRMS együttműködik az ICS2 közös összetevőivel.

1.   A CRMS a következő célokra szolgál a Vámkódex 46. cikkének (3) és (5) bekezdésével összhangban:

a)	a kockázattal kapcsolatos információcserére a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság között a Vámkódex 46. cikkének (5) bekezdésében és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett módon, valamint ezen információk tárolására és feldolgozására;

b)

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett közös kockázati kritériumok, kiemelt ellenőrzési fellépések és válságkezelés végrehajtására vonatkozó információk közlésére a tagállamok, illetőleg a tagállamok és a Bizottság között, valamint ezen információk benyújtására, feldolgozására és tárolására, ideértve a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információcserét és ezen intézkedések eredményeinek elemzését;

c)	a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé teszi a meglévő kockázatokról és új trendekről szóló kockázatelemzési jelentések elektronikus úton történő lekérését a rendszerből, amelyek felhasználhatók a közös kockázatkezelési keretrendszerben és a nemzeti kockázatkezelési rendszerben.

2.   Amennyiben a CRMS és a nemzeti rendszerek közötti adatátvitel mindkét irányban automatizálható, a nemzeti rendszereket fel kell készíteni a CRMS webes szolgáltatásának használatára.

(1)   A tagállamok vámhatóságainak a CRMS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(2)   A Bizottság alkalmazottainak a CRMS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A CRMS online, a rendszerben kitölthető, jelentési célokra feldolgozható és a rendszerben tárolt, a kockázatelemzéssel és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos kockázati tájékoztató adatlapokat és visszajelzési adatlapokat biztosít. A jogosult felhasználók lekérhetik és nemzeti kockázatkezelési és ellenőrzési célokra használhatják az adatlapokat.

(2)   A CRMS kommunikációs mechanizmusokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára (egyénileg vagy egy szervezeti egység részeként) a kockázattal kapcsolatos információszolgáltatást és -cserét, válaszadást a más felhasználóktól érkező egyedi kérésekre, illetve a Bizottság részére tények közlését és a közös kockázati kritériumok, kiemelt ellenőrzési fellépések és válságkezelés végrehajtása során tett intézkedéseik eredményeinek elemzését.

(3)   A CRMS eszközöket biztosít a rendszerekben tárolt kockázati tájékoztató adatlapokról származó adatok elemzésére és összesítésére.

(4)   A CRMS olyan platformot biztosít, ahol tárolhatók és a jogosult felhasználók számára kockázatkezelési és ellenőrzési célokra elérhetővé tehetők a kockázatkezelés és az ellenőrzések szempontjából releváns információk, ideértve az útmutatókat, a felderítési technológiákkal kapcsolatos információkat és adatokat, és más adatbázisokra mutató hivatkozásokat.

(1)   A decentralizált CCI-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók közötti kommunikációt vám-árunyilatkozatoknak olyan behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében történő benyújtása és feldolgozása céljából, ahol egynél több tagállam érintett.

(2)   A CCI a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös kommunikációs hálózat;

b)	központi szolgáltatások.

(3)   A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti behozatali rendszereik a CCI-hez tartozó közös kommunikációs hálózaton keresztül kommunikáljanak más tagállamok nemzeti behozatali rendszereivel, és legalább a következő nemzeti összetevőket tartalmazzák:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti CCI-alkalmazás;

c)	interfész az EMCS-hez/nemzeti szintű jövedékiadatcsere-rendszerhez.

(1)   A gazdálkodók csak a nemzeti behozatali rendszerekhez férnek hozzá egy, a tagállamok által kifejlesztett, gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2)   A tagállamok vámhatóságainak a CCI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság alkalmazottainak a CCI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(1)   A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok nemzeti CCI-alkalmazásai között.

(2)   A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják a behozatal CCI-hez kapcsolódó alaki követelményei szempontjából releváns információcserére.

(1)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók és a tagállamok vámhatóságainak nemzeti behozatali rendszerei között.

(2)   A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti CCI-alkalmazásokkal.

(1)   A nemzeti CCI-rendszert az azt létrehozó tagállam vámhatósága a vám-árunyilatkozatok CCI keretében történő feldolgozására használja.

(2)   A tagállamok nemzeti CCI-rendszerei a közös domainen keresztül, elektronikus úton kommunikálnak egymással, és a más tagállamoktól kapott, behozatalra vonatkozó információk feldolgozására szolgálnak.

(1)   A közös összetevőket a Bizottság fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli, és amennyiben szükséges, a tagállamok is tesztelhetik ezeket. A nemzeti összetevőket a tagállamok fejlesztik, tesztelik, telepítik és kezelik.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti összetevők interoperábilisak legyenek a közös összetevőkkel.

(3)   A decentralizált rendszerek közös specifikációit a Bizottság tervezi meg és tartja karban, szoros együttműködésben a tagállamokkal.

(4)   A tagállamok olyan interfészeket fejlesztenek ki, működtetnek és tartanak karban, amelyek biztosítják a decentralizált rendszereknek a gazdálkodókkal és más személyekkel a nemzeti összetevőkön és interfészeken keresztül, illetve a más tagállamokkal a közös összetevőkön keresztül történő információcseréhez szükséges funkcióit.

(1)   A közös összetevők karbantartását a Bizottság, nemzeti összetevőik karbantartását pedig a tagállamok végzik.

(2)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják az elektronikus rendszerek zavartalan működését.

(3)   A Bizottság hibajavítás, új funkciók hozzáadása, illetve a meglévő funkciók megváltoztatása céljából módosításokat hajthat végre az elektronikus rendszerek közös összetevőiben.

(4)   A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a közös összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről.

(5)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről, amennyiben az hatással lehet a közös összetevők működésére.

(6)   A Bizottság és a tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az elektronikus rendszerek módosítására és naprakésszé tételére vonatkozó, (4) és (5) bekezdés szerinti információkat.

(1)   Az elektronikus rendszereknek a Vámkódex 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett átmeneti működési zavara esetén a gazdálkodók és más személyek az adott alaki követelmények teljesítéséhez szükséges információkat a tagállamok által meghatározott módon nyújtják be, ideértve az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módokat is.

(2)   A tagállamok vámhatóságai gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk a megfelelő elektronikus rendszer újbóli elérhetővé válását követő hét napon belül elérhetők legyenek az adott elektronikus rendszerben.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ICS2, AES, CRMS vagy CCI átmeneti működési zavara esetén a tagállamok és a Bizottság által meghatározott üzletmenet-folytonossági terv alkalmazandó.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az NCTS-rendszer átmeneti működési zavara esetén az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 72-04. mellékletében említett üzletmenet-folytonossági eljárás alkalmazandó.

(5)   A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást, ha egy elektronikus rendszer átmeneti működési zavar miatt nem érhető el.

(1)   Az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatoknak a vámjogszabályok végrehajtása céljából történő kezelését a 4. cikkben, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikkben, a 35. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, az 50. cikk (1) bekezdésében, az 57. cikk (1) bekezdésében, a 64. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikk (1) bekezdésében és a 73. cikk (1) bekezdésében az egyes elektronikus rendszerek tekintetében meghatározott egyedi célkitűzések figyelembevételével kell végezni.

(2)   A személyes adatok védelme területén működő nemzeti felügyeleti hatóságok az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban együttműködnek az európai adatvédelmi biztossal az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatok kezelésének összehangolt felügyelete érdekében.

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szinten nyilvántartásba vett adatok megfeleljenek a közös összetevőkben nyilvántartott adatoknak, és naprakészek legyenek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ICS2 esetén a tagállamok biztosítják, hogy a következő adatok megfeleljenek az ICS2 közös adattárában található adatoknak, és azoknak megfelelően naprakészek legyenek:

a)	a nemzeti szinten nyilvántartott és a nemzeti belépési rendszerből az ICS2 közös adattárába küldött adatok;

b)	a nemzeti belépési rendszer által az ICS2 közös adattárából kapott adatok.

(1)   Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben valamely tagállam által nyilvántartásba vett adatok az adott tagállam által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz másik tagállam is hozzáférhet, illetve az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben az részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(2)   Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz az a tagállam is hozzáférhet, illetve azokat az a tagállam is kezelheti, amely részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(3)   Az ICS2 közös összetevőjében található, gazdálkodók vagy más személyek által a közös gazdasági szereplői interfésznek küldött vagy ott nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők.

(4)   A központi EBTI-rendszerben tagállam által nyilvántartásba vett adatokat az adott tagállam kezelheti. Az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában, amelyhez az adatok kapcsolódnak, ideértve a 26. cikk szerinti konzultációt is. Az adatokhoz a 25. cikk (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

(5)   A központi EBTI-rendszerben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz a 25. cikk (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

(6)   Az ICS2 közös összetevőjében található adatok esetében:

a)

gazdálkodók vagy más személyek által a közös gazdasági szereplői interfészen keresztül tagállamnak az ICS2 közös adattárába küldött adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Amennyiben szükséges, az adott tagállam is hozzáférhet ezekhez a közös gazdasági szereplői interfészen nyilvántartásba vett információkhoz;

b)	tagállam által az ICS2 közös adattárába küldött vagy ott nyilvántartásba vett adatok az adott tagállam által férhetők hozzá és kezelhetők;

c)

az előző a) és b) pontban említett adatokhoz másik tagállam is hozzáférhet, illetve az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben az részt vesz olyan kockázatelemzésben és/vagy ellenőrzési eljárásban, amelyhez az adatok kapcsolódnak az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a), b) és d) pontjával, (5), (7) és (7a) bekezdésével, valamint 189. cikke (3) és (4) bekezdésével összhangban, a más tagállamok vámhatóságai által a rendszerben az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, védelmi és biztonsági kockázatokra vonatkozó információkhoz kapcsolódóan rögzített adatok kivételével;

d)	az adatok a tagállamokkal együttműködve a Bizottság által is kezelhetők a jelen rendelet 43. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában. Az ilyen adatkezelés eredményei a Bizottság és a tagállamok által hozzáférhetők.

(7)   Az ICS2 közös összetevőjében található, a Bizottság által az ICS2 közös adattárában nyilvántartásba vett adatok a Bizottság és a tagállamok által férhetők hozzá és kezelhetők.

(1)   A közös összetevők rendszertulajdonosa a Bizottság.

(2)   A nemzeti összetevők rendszertulajdonosai a tagállamok.

(1)   A közös összetevők biztonságáról a Bizottság gondoskodik. A nemzeti összetevők biztonságáról a tagállamok gondoskodnak.

E célból a Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket legalább a következők biztosítása érdekében:

a)	az illetéktelen személyek adatkezelésre használt berendezésekhez való hozzáférésének megakadályozása;

b)	az adatok illetéktelen személyek általi bevitelének, valamint lekérésének, módosításának és törlésének a megakadályozása;

c)	az a) és a b) pontban említett tevékenységek észlelése.

(2)   A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást minden olyan tevékenységről, amely az elektronikus rendszerek biztonságának megsértését eredményezheti, illetve amely kapcsán felmerülhet a biztonság megsértésének gyanúja.

(3)   A Bizottság és a tagállamok biztonsági terveket dolgoznak ki mindegyik rendszert illetően.