(1)   Az Eszköz célkitűzése az (EU) 2021/947 rendelet keretében finanszírozott nukleáris együttműködési tevékenységek kiegészítése különösen a harmadik országokban a nukleáris biztonság magas szintjének, a sugárvédelemnek, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazása előmozdításának – a vonatkozó Euratom szabályozási keret Közösségén belül megvalósuló tevékenységekre épülő, e rendeletnek megfelelő és a lehető legnyíltabb módon történő – támogatása érdekében. Ezen célkitűzésen belül az Eszköz célja az is, hogy támogassa a harmadik országok hatóságai által alkalmazott, nukleáris vonatkozású döntéshozatali eljárások átláthatóságának előmozdítását.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban az Eszköz egyedi célkitűzései a következők:

(1)   E rendelet végrehajtása során biztosítani kell az (EU) 2021/947 rendelettel, az Unió többi külső tevékenységi programjával és a többi releváns uniós szakpolitikával és programmal való összhangot, szinergiákat és egymást kiegészítő jelleget, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.

(2)   Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(3)   Az egyes uniós programokból az e rendelet keretében létrehozott tevékenységekhez nyújtott hozzájárulásokra az adott program szabályai alkalmazandók. A kumulatív támogatás összege nem haladhatja meg a tevékenység teljes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan is kiszámítható.

(1)   Az e rendelet alapján folytatott együttműködést többéves indikatív programok alapján kell végrehajtani.

(2)   A többéves indikatív programok célja, hogy a Közösség átfogó céljával és hatáskörével, célkitűzéseivel, alapelveivel és szakpolitikájával összhangban, valamint az 5. cikkben említett szakpolitikai keret alapján koherens keretet biztosítsanak a Közösség és az érintett harmadik országok vagy régiók közötti együttműködéshez.

(3)   A többéves indikatív programok általános alapot biztosítanak az e rendelet szerinti együttműködéshez és meghatározzák a Közösség együttműködésre vonatkozó célkitűzéseit, tekintettel az érintett országok szükségleteire, a Közösség prioritásaira, a nemzetközi helyzetre és az érintett harmadik országok tevékenységeire. A többéves indikatív programokban meg kell határozni továbbá az együttműködés hozzáadott értékét, valamint azt, hogy miként lehet elkerülni a más programokkal és kezdeményezésekkel való átfedéseket, különös tekintettel a hasonló célkitűzésekkel rendelkező nemzetközi szervezetek és a főbb donorok programjaira és kezdeményezéseire.

(4)   A többéves indikatív programokban meg kell határozni a finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, az eredmény- és teljesítményorientált mutatókat, valamint az indikatív pénzügyi allokációkat is, átfogóan és az egyes célkitűzésekre vonatkozóan egyaránt.

(5)   Annak biztosítása végett, hogy az érintett ország vagy régió megfelelő mértékben felelősséget vállaljon az eljárás iránt, továbbá a nukleáris biztonság nemzeti szinten való további fejlesztésének támogatását ösztönzendő a többéves indikatív programokat a partnerországokkal vagy -régiókkal az érintett érdekelt felek – különösen a kormányzati és szabályozó hatóságok, valamint az általuk kijelölt szervezetek – részvételével folytatott párbeszédre kell alapozni.

(6)   A többéves indikatív programokat – adott esetben az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával (ENSREG) folytatott konzultációt követően – a Bizottság fogadja el, a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

(7)   A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében legkésőbb négy évvel az elfogadásuk után felülvizsgálja és szükség esetén aktualizálja a többéves indikatív programokat.

(1)   A Bizottság a többéves indikatív programok alapján éves cselekvési terveket fogad el. A Bizottság különleges intézkedéseket és kísérő intézkedéseket is elfogadhat.

Előre nem látott és megfelelően indokolt szükségletek, körülmények vagy kötelezettségvállalások esetén a Bizottság különleges intézkedéseket fogadhat el.

A cselekvési tervekben és a különleges intézkedésekben a Bizottság minden egyes harmadik ország vagy régió tekintetében meghatározza a kitűzött célkitűzéseket, az irányítási eljárásokat, a finanszírozásban részesülő projekteket, az indikatív menetrendet, a várt eredményeket és a főbb tevékenységeket, a módszereket, valamint adott esetben – minden egyes harmadik ország vagy régió tekintetében – a cselekvési tervek és a különleges intézkedések aktuális állását, a költségvetést és minden kapcsolódó támogatási kiadást. E cselekvési terveknek és intézkedéseknek tartalmazniuk kell az egyes finanszírozandó tevékenységek bemutatását és összefoglaló leírását, az egyes tevékenységek számára elkülönített összegeket, a végrehajtás indikatív menetrendjét, valamint adott esetben a teljesítmény és az eredmények figyelemmel kísérésére, értékelésére, illetve felülvizsgálatára vonatkozó konkrét mutatókat és minden kapcsolódó támogatási kiadást. Adott esetben tartalmazniuk kell továbbá a korábbi együttműködés során levont esetleges tanulságokat is.

(2)   A cselekvési terveket és intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni.

(3)   A 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárást nem kell alkalmazni:

Az e bekezdéssel összhangban elfogadott különleges, illetve kísérő intézkedésekről és technikai módosításaikról az elfogadásukat követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköznek a 15. cikkben említett bizottságát. Tájékoztatni kell róluk az Európai Parlamentet is.

(4)   Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, amikor a Közösség gyors reagálására van szükség, a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el vagy módosítja a cselekvési terveket vagy intézkedéseket.

(1)   Az uniós finanszírozás fedezheti az Eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos támogatási kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítő, nyomonkövetési, monitoring-, ellenőrzési, és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint a székhelyen az Eszközhöz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat, ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(2)   Amennyiben a támogatási kiadások nem szerepelnek a 7. cikkben említett cselekvési tervekben vagy különleges intézkedésekben, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:

(1)   Az Eszköz keretében nyújtott uniós támogatás a költségvetési rendeletben meghatározott és különösen a következő formákban nyújtható:

(2)   Az Eszköz keretében nyújtott támogatás végrehajtható az (EU) 2021/947 rendelet által létrehozott külső tevékenységi garanciára (a továbbiakban: a külső tevékenységi garancia) alkalmazandó szabályok szerint is, valamint hozzájárulhat a külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltéséhez. A külső tevékenységi garanciából a 77/270/Euratom tanácsi határozat (17) alapján folytatott műveleteket is támogatni kell.

A külső tevékenységi garanciának az Eszköz keretében nyújtott támogatás hozzájárulásával végrehajtott műveleteire vonatkozó tartalékfeltöltési ráta 9 %.

(3)   A tartalékfeltöltési rátákat e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kezdve háromévenként felül kell vizsgálni.

(1)   Előnyben kell részesíteni a csatlakozó országokból, a tagjelölt országokból és a potenciális tagjelölt országokból, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokból származó személyeket és szervezeteket. Az Eszköz keretében finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek, továbbá minden más olyan jogalany előtt, akik a következő országok vagy területek állampolgárai, illetve jogi személyek esetében azok előtt, amelyek ténylegesen letelepedettek a következő országok vagy területek valamelyikében:

Az első albekezdés e) pontjában említett kölcsönös igénybevételi lehetőség minden olyan esetben – legalább egyéves, korlátozott időtartamra – biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett ismeri el az uniós jogalanyoknak és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyainak a jogosultságát. A Bizottság az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről és annak időtartamáról.

(2)   Az Eszköz keretében finanszírozott valamennyi áru és anyag származhat az (1) bekezdésben meghatározott országokból és az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelően.

(3)   Az e cikkben megállapított szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy részvételre jogosult vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

(4)   A valamely jogalannyal együtt társfinanszírozott, illetve közvetlen irányítás útján vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii.–viii. alpontjában felsorolt jogalanyokkal közvetett irányítás útján végrehajtott tevékenységek esetében az említett jogalanyok részvételi jogosultságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók.

(5)   Amennyiben valamely donor a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapok számára vagy külső címzett bevételek útján nyújt finanszírozást, akkor az adott vagyonkezelői alap alapító okiratában, illetve külső címzett bevételek esetében a donorral kötött megállapodásban szereplő részvételi jogosultsági szabályok alkalmazandók.

(6)   Az Eszközből és valamely más uniós programból finanszírozott tevékenységek esetében az említett programok szerint részvételre jogosult jogalanyok részvételre jogosultnak minősülnek.

(7)   Az e cikkben foglalt részvételi jogosultsági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, jellege vagy földrajzi elhelyezkedése, illetve az áruk és anyagok származása alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben ez a tevékenység hatékony végrehajtása érdekében szükséges.

(8)   A részvételre nem jogosult országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők részvételre jogosultnak tekinthetők sürgős esetekben, a szolgáltatásoknak az érintett országok és területek piacán tapasztalt hiánya esetén vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a részvételi jogosultsági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy rendkívül megnehezítené egy tevékenység megvalósítását.

(9)   A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat azokban az esetekben, amelyekben a költségvetési rendelet értelmében a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele a költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó.

(1)   A valamely harmadik ország és a Közösség közötti közös megegyezést és kölcsönösségen alapuló megállapodást alapszabályként a Bizottsághoz benyújtott hivatalos kérelemmel kell megerősíteni. A kérelem az adott kormányra nézve kötelező erejű.

(2)   A Közösséggel együttműködni kívánó harmadik országoknak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kell lenniük és hatályos kiegészítő jegyzőkönyvvel kell rendelkezniük, vagy biztosítéki egyezményt kell kötniük a NAÜ-vel. Ezenkívül teljes mértékben el kell kötelezniük magukat a NAÜ biztonsági normáiban rögzített biztonsági alapelvek mellett, és részes félnek kell lenniük a vonatkozó egyezményekben, például a nukleáris biztonságról szóló egyezményben és a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményben, vagy pedig igazolniuk kell, hogy olyan lépéseket tettek, amelyek tanúsítják az említett egyezményekhez való csatlakozás iránti határozott szándékukat. Aktív együttműködés esetén ezt az elkötelezettséget évente értékelni kell, figyelembe véve a nemzeti jelentéseket és a vonatkozó egyezmények végrehajtásáról szóló más dokumentumokat. Ezen értékelés alapján döntést kell hozni az együttműködés folytatásáról. Veszélyhelyzetekben kivételesen rugalmasságot kell tanúsítani az említett alapelvek alkalmazása tekintetében.

(3)   Az érintett harmadik országnak el kell fogadnia, hogy az Eszköz együttműködéssel kapcsolatos célkitűzéseinek való megfelelés biztosítása és nyomon követése érdekében a végrehajtott intézkedéseket értékelni fogják. Ez az értékelés lehetővé teszi az elfogadott célkitűzéseknek való megfelelés nyomon követését és ellenőrzését, továbbá feltétele lehet a közösségi hozzájárulás további folyósításának.

(4)   Az Unió által e rendelet alapján a nukleáris biztonság és védelem terén folytatott együttműködésnek nem célja az atomenergia alkalmazásának előmozdítása, és ennek megfelelően nem értelmezhető olyan lépésként, amely ezen energiaforrás használatának harmadik országokban való előmozdítására irányul.

(1)   Az e rendelet szerinti együttműködésnek a következőkre kell irányulnia:

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzéseket mindenekelőtt a következő intézkedésekkel kell megvalósítani:

Különleges és kellően indokolt esetben az első albekezdés a) pontjával kapcsolatos intézkedéseket a tagállami üzemeltetők és/vagy illetékes szervezetek, valamint a 2009/71/Euratom irányelv 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti nukleáris létesítmények harmadik országbeli üzemeltetői közötti együttműködés révén kell végrehajtani.

A 7. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó az e bekezdés első albekezdésének h) pontjával kapcsolatos intézkedésekre.

(1)   A monitoringot, a jelentéstételt és az értékelést az (EU) 2021/947 rendelet 41. cikkének (2), (4), (5) és (6) bekezdésével, valamint 42. cikkével összhangban kell végezni.

(2)   Az Eszköz célkitűzésének megvalósítását a következő mutatók alapján, valamint e mutatóknak a nukleáris biztonságra, a sugárvédelemre, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazására gyakorolt hatása alapján kell mérni:

(1)   A Bizottságot a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

(1)   Ez a rendelet nem érinti a 237/2014/Euratom rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amely utóbbi rendelet továbbra is alkalmazandó az említett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2)   Az Eszköz pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá az Eszköz és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket a 237/2014/Euratom rendelet alapján fogadtak el.

(3)   Az Eszköz pénzügyi keretösszege kiterjedhet az ezen rendeletet a későbbiekben esetleg felváltó bármely jogszabály előkészítésével kapcsolatos költségekre.

(4)   Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 6. cikkben meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.