(1)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó molibdénhuzal behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket eredetileg 2010-ben az 511/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (2) vezette be (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések elfogadását megelőző vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” kifejezéssel utalunk. Az eredeti intézkedések 64,3 %-os értékvámtétel formáját öltötték.

(2)

2012-ben és 2013-ban, két kijátszásellenes vizsgálatot követően a Bizottság az eredeti intézkedéseket először kiterjesztette a Malajziában feladott molibdénhuzal behozatalára (3), másodszor pedig a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára (4). 2015. október 30-án, a harmadik kijátszásellenes vizsgálatot követően a Bizottság az intézkedéseket kiterjesztette a legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb keresztmetszetű molibdénhuzalra (5).

(3)

A jelenleg hatályos intézkedéseket 2016. június 30-án az (EU) 2016/1046 bizottsági végrehajtási rendelet (6) vezette be hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: az előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (7) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(5)

A kérelmet az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós molibdénhuzal-ágazat nevében 2021. március 23-án nyújtotta be a Plansee SE (a továbbiakban: kérelmező), amely az egyes molibdénhuzalok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviseli. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását vagy megismétlődését és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2021. június 28-án a Bizottság a Kínából származó molibdénhuzal Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8).

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, valamint a második ismert uniós gyártót, az ismert felhasználókat és a kínai hatóságokat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság nem alkalmazott mintavételt, hanem felkérte a két ismert uniós gyártót, nevezetesen a Plansee SE-t és az Osram GmbH-t, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be a kérdőívre adott válaszaikat.

(12)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(13)

Egyetlen importőr sem jelentkezett, hogy benyújtsa az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a molibdénhuzal összes ismert kínai gyártóját, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat. A felkérésre azonban nem érkezett válasz.

(15)

A Bizottság következésképpen tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai hatóságok nem reagáltak.

(16)

A Bizottság az uniós gyártók, továbbá az importőrök, a felhasználók és a kínai gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten.

(17)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(18)

Kitöltött kérdőívet egyetlen uniós gyártó, a Plansee SE nyújtott be, amely egyben a kérelmező is, és az uniós gazdasági ágazat teljes uniós piaci értékesítésének [86–94] %-át képviseli.

(19)

2021. június 24-én a másik uniós gyártó közölte, hogy a vizsgálat során semleges kíván maradni, és nem válaszolt a kérdőívre.

(20)

Sem a kínai kormány, sem a kínai gyártók nem válaszoltak a kérdőívre.

(21)

A Bizottság 2021. november 15-én makrogazdasági kérdőívet is küldött a Plansee SE-nek, amely kitöltve 2021. november 29-én érkezett vissza.

(22)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke alapján egy ellenőrző látogatásra került sor: a Plansee SE uniós gyártó ausztriai telephelyén.

(23)

A Bizottság 2022. június 9-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat.

(24)

A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. Észrevétel nem érkezett.

(25)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel, nevezetesen az ex 8102 96 00 KN-kód alá besorolt, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(26)

A Kínából származó, nem Malajziában feladott, felülvizsgálat tárgyát képező termék jelenleg a 8102960019 TARIC-kód alá tartozik. A jelenleg a 8102960011 TARIC-kód alá tartozó, Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett, felülvizsgálat tárgyát képező termék vizsgálatára nem került sor, mivel az nem szerepelt az eredeti vizsgálatban szereplő termékmeghatározásban.

(27)

A molibdénhuzalt elsősorban a gépjárműiparban használják, például a kézi sebességváltóval szerelt autók szinkrongyűrűiben.

(28)

Amint azt az eredeti vizsgálat az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz hasonlóan megállapította, a felülvizsgálat tárgyát képező termék és a hasonló termék fizikai, kémiai és műszaki jellemzőit tekintve azonos. A hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(29)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(30)

A molibdénhuzalok Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az előző hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszakában.

(31)

A (20) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai gyártó sem működött együtt a vizsgálat során.

(32)

Ezért 2021. július 16-án a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 18. cikke alapján a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni.

(33)

Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk, valamint más információforrások, például a behozatalra és kivitelre vonatkozó statisztikák (Comext [Eurostat], Dun & Bradstreet (9), Global Trade Atlas – GTA (10)) szolgáltak.

(34)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(35)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(36)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően, 2021. július 16-án a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság pontosította, hogy a vizsgálat megindításakor rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása céljából Kína esetében Törökország a lehetséges reprezentatív ország. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(38)

2021. március 10-én a Bizottság közzétette az ügy aktájához fűzött első feljegyzést (a továbbiakban: az első feljegyzés), amelynek útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a molibdénhuzalok előállításához felhasznált termelési tényezőket. A reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket világszerte csak néhány országban gyártják (11), és csak Thaiföldet azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége Kínáéval azonos. Thaiföldre vonatkozóan azonban az értékesítési, általános és igazgatási költségek, valamint a nyereség megállapításához szükséges vállalati szintű információk nem voltak könnyen elérhetők.

(39)

mivel sem a Bizottság, sem a kérelmező nem tudott olyan, Kínával azonos gazdasági fejlettségű reprezentatív országot megjelölni, ahol a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártják, és amelyre vonatkozóan minden szükséges információ könnyen elérhető, a Bizottság megpróbált olyan megfelelő reprezentatív országot találni, amely Kínával azonos gazdasági fejlettségű, és ahol azonos általános kategóriába vagy ágazatba sorolt hasonló terméket gyártanak, ilyen terméket azonban nem tudott azonosítani. Emellett egyetlen érdekelt fél sem javasolt olyan, Kínával azonos gazdasági fejlettségű megfelelő reprezentatív országot, ahol a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártják, vagy hasonló terméket gyártanak. A Bizottság ezért az első feljegyzésben Thaiföld mellett kivételesen Indiát is javasolta a torzulástól mentes árak és költségek megállapításának lehetséges forrásaként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Csak a kérelmező tett észrevételt ezzel a feljegyzéssel kapcsolatban.

(40)

A Bizottság 2021. október 29-én második feljegyzésben (a továbbiakban: második feljegyzés) tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket – megfelelő forrásként Indiát figyelembe véve – a rendes érték meghatározásához fel kíván használni, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(43)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és a gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(44)

A Bizottság a kínai volfrámágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (12) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. A molibdéntermékek legtöbb gyártója a volfrámot is feldolgoz az üzemeiben. Ezenkívül a volfrám és a molibdén hasonló kémiai tulajdonságokkal és ipari felhasználással rendelkeznek. Az alábbiakban részletesebben ismertetett módon a kínai termelési tényezőket érintő jelentős, rendszerszintű torzulások mellett a vizsgálat feltárta, hogy a kínai terv- és iránymutató dokumentumok a volfrámot és a molibdént általában együtt említik. E vizsgálat keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(45)

Az említett, a volfrámmal kapcsolatban végzett közelmúltbeli vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (13). A Bizottság a kínai gazdaságot érintő rendszerszintű torzulások fennállásának megállapítása mellett különösen arra a következtetésre jutott, hogy a volfrámágazatban a kínai kormány nemcsak jelentős mértékű tulajdonosi szerepét őrizte meg az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében (14), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében (15) a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben is van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (16). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (17). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében volfrámágazatban torzultak a bérköltségek (18), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (19).

(46)

A kínai volfrámágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság a mostani, molibdénre vonatkozó vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a kérelemből, valamint a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított, a kínai gazdaság jelentős torzulásairól szóló bizottsági jelentésből (20) (a továbbiakban: jelentés) származtak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(47)

Az ebben az ügyben benyújtott kérelem a jelentésre hivatkozott, különösen arra a befolyásra, amelyet a kínai állam a Kínai Népköztársaság nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizenharmadik ötéves terve (tizenharmadik általános ötéves terv) és a nemvasfémiparra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv (tizenharmadik ötéves nemvasfém-terv) révén gyakorolt a nemvasfémiparra, azon belül pedig a molibdénágazatra. A kérelem megemlíti továbbá, hogy a „Made in China 2025” kezdeményezés alapján a molibdénágazat jelentős állami finanszírozásra jogosult. A kérelem megemlíti a kínai állam által a molibdénágazat támogatására létrehozott konkrét pénzügyi alapokat (China Development Bank, Nemzeti Integráltáramkör-alap, Fejlett Feldolgozóipari Alap, a helyi önkormányzatok által létrehozott különböző helyi alapok, valamint a China Reform Holdings által a gyártók támogatására és szerkezetátalakítására nyújtott finanszírozás). A kérelemben példaként szerepel két olyan, a molibdénágazatban működő vállalat, amelyek állami finanszírozásban részesültek: a Jiduicheng Molybdenum és a Xiamen Tungsten, a Xiamen Honglu Tungsten anyavállalata.

(48)

A molibdénágazatban továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona és ellenőrzése. A legnagyobb gyártók közül számos állami tulajdonban van. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú molibdénhuzal-gyártók pontos aránya nem állapítható meg. A vizsgálat azonban feltárta, hogy a molibdénhuzal-ágazatban számos nagy gyártó állami tulajdonú vállalat. Ezek közé tartozik a Jinduicheng Molybdenum, a Xiamen Honglu Tungsten, a Chengdu Hongbo Industrial, valamint Luoyang Hi-tech Molybdenum & Tungsten Material.

(49)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, a vizsgálat során a Bizottság megállapította a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a Kínai Kommunista Párt (KKP) közötti személyi kapcsolatok meglétét, azaz hogy például a felülvizsgálat tárgyát képező termék számos gyártójánál a KKP tagjai jelen vannak a vállalat felső vezetésében, illetve az igazgatótanács tagjai között. Például Jinduicheng Molybdenum esetében az igazgatótanács elnöke egyben a pártbizottság titkára, a vezérigazgató egyben pártbizottsági titkárhelyettes, a fegyelmi bizottság titkára pedig egyben a pártbizottság helyettes titkára (21). A Xiamen Honglu Tungsten esetében az állami tulajdonú holdingtársaság, a Xiamen Tungstene igazgatótanácsának elnöke a KKP tagja (22). A molibdénhuzal-ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(50)

Az alábbi példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik a molibdénhuzal-ágazat működésébe. A felülvizsgálat tárgyát képező termék számos gyártója kiemelten foglalkozik internetes honlapján a pártépítő tevékenységgel, párttagoknak is helyet biztosít a vállalatvezetésben, és hangsúlyozza a KKP iránti elkötelezettségét. A vizsgálat számos molibdénhuzal-gyártó, többek között a Chengdu Hongbo Industrial esetében pártépítő tevékenységet tárt fel. Egy másik gyártó, a Jinduicheng Molybdenum a pártépítés kapcsán a következőket közli a honlapján (23): „Az ülés rámutatott arra, hogy 2019-ben a vállalat pártbizottsága lelkiismeretesen teljesítette a Shaanxi Non Ferrous Metals Group pártbizottságának különböző követelményeit. […] [a vállalat pártbizottsága] a központi munkára összpontosított, és a politikai vezetés előmozdította a magas színvonalú fejlődést; [és] továbbra is szigorúan ellenőrizte az irányítást.”

(51)

A Xiamen Honglu Tungsten szintén olyan molibdénhuzal-gyártó, amelynél pártbizottság működik. Az állami tulajdonú Xiamen Tungsten holdingtársaság alapszabályának 96. cikke a következőkről rendelkezik: „[a] vállalat létrehozza a Kínai Kommunista Párt Xiamen Tungsten Industry Co., Ltd-nél működő bizottságát (a továbbiakban: a vállalat pártbizottsága), valamint és a Kínai Kommunista Párt Xiamen Tungsten Industry Co., Ltd-nél működő fegyelmi vizsgálóbizottságát (a továbbiakban: a vállalat fegyelmi bizottsága)”. Az alapszabály 98. cikke szerint „[a] vállalat pártbizottsága »a Párt Alkotmányával« és a párt egyéb belső szabályzataival összhangban látja el feladatait: 1. biztosítja a Párt és az állam alapelveinek és politikáinak felügyeletét, valamint végrehajtja a Párt Központi Bizottsága, az Államtanács, a Tartományi Pártbizottság és a tartományi kormány határozatait és rendelkezéseit; 2. ötvözi a Párt káderkezelési elveit az üzleti vezetők igazgatótanács általi kiválasztására vonatkozó jogszabályoknak való megfeleléssel […]; 3. tanulmányozza és megvitatja a vállalat reformját, fejlődését és stabilitását, a főbb vállalatirányítási kérdéseket és a munkavállalók személyes érdekeit érintő főbb kérdéseket, valamint véleményeket és javaslatokat terjeszt elő; […] 5. megerősíti a helyi szintű pártszervezetek és párttagcsapatok építését a vállalkozásban” (24).

(52)

A molibdénágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A molibdénágazatot számos iránymutatást tartalmazó dokumentum említi, amelyek bizonyítják, hogy a molibdénhuzalokat gyártó vállalatok a kínai kormány támogatását élvezik (25). Ezt megerősíti a nemzeti, regionális és önkormányzati szinten kiadott számos, a molibdénre vonatkozó terv, irányelv és egyéb dokumentum. A molibdént például az alábbi dokumentumok említik:

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 1409. sz. iránymutatása (2020) a stratégiai fontosságú feltörekvő iparágakba történő beruházások bővítéséről, valamint az új növekedési pontok és növekedési pólusok fejlesztéséről és megerősítéséről (27) a következőket írja elő: „Cselekvési terv végrehajtása az új anyagok innovációja és kifejlesztése céljából, a technológiai szint növelése a ritkaföldfémek, a vanádium-titán, a volfrám-molibdén, a lítium, a rubídium-cézium, a grafit és az egyéb különleges erőforrások bányászatában, olvasztásában és mélyfeldolgozásában”.

A molibdénre továbbá helyi – tartományi vagy önkormányzati szintű – szabályozás is vonatkozik. Példa:

(53)

Ahogyan az a fenti példákból is látható, a kínai kormány a szakpolitikai eszközök és iránymutatások széles tárházát vonultatja fel a molibdénágazat fejlődésének további szabályozására, és az ágazat fejlesztésének és működésének lényegében minden aspektusa felett ellenőrzést gyakorol. A legfontosabb nyersanyaggal, a molibdén-oxiddal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás tehát előnyös a molibdénhuzal-ágazat számára.

(54)

A fentiek mellett a molibdénhuzal-gyártók állami támogatásokhoz is jutnak, ami egyértelműen annak a jele, hogy az államnak érdeke fűződik ehhez az ágazathoz. A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy számos molibdénhuzal-gyártó közvetlen állami támogatásban részesült. Ezek közé tartozik a Xiamen Honglu Tungsten (31) és a Luoyang Hi-tech Molybdenum & Tungsten Material (32).

(55)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált molibdént előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(56)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak az ágazatban való, a (45) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(57)

A molibdénágazatra a (45) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(58)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (45) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a molibdénágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(59)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, a fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak; amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai; működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(60)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(61)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak az említett ténymegállapításokkal ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(62)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(63)

A reprezentatív ország kiválasztása adott esetben az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(64)

A (38)–(40) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Indiát szándékozik megfelelő forrásnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(65)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Indiát és Thaiföldet azonosította. Thaiföldet a Világbank a közepes jövedelmű országok felső sávjába, a Kínai Népköztársaságéval azonos gazdasági fejlettségű országok közé sorolja. A Bizottság azonban csak egy thaiföldi molibdénhuzal-gyártót tudott azonosítani, és a szükséges vállalati szintű információk nem voltak könnyen elérhetők. Indiát a Világbank a közepes jövedelmű országok alsó sávjába sorolja. A Bizottság legalább 18, részben molibdénhuzalt gyártó indiai vállalatot talált, és ezért annak behatóbb vizsgálatáról határozott, hogy kivételesen India felhasználható-e forrásként a torzulástól mentes költségek és árak megállapításához.

(66)

E feljegyzéssel kapcsolatban csak a kérelmező tett észrevételt, és bár nem kifogásolta, hogy a torzulástól mentes költségek és árak megállapítása India alapján történjen, azt állította, hogy Ausztria, Németország és az USA is megfelelő ország lehet. A Bizottság azonban megállapította, hogy a Világbank minősítése szerint ezek az országok magas jövedelműek. Ezzel szemben India a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozik, ennélfogva gazdasági fejlettsége elmarad a Kínai Népköztársaságétól. A közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok, így India esetében is a termelési tényezők valószínűleg olcsóbbak, mint a magasabb gazdasági fejlettségű országokban, például Kínában. Ez valószínűleg alulbecsült rendes értéket, következésképpen alulbecsült dömpingkülönbözetet eredményez. Mivel azonban a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, amely arra keresi a választ, hogy a tényleges szinttől függetlenül valószínű-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy India kivételesen megfelelő forrásnak tekinthető a torzulástól mentes költségek és árak tekintetében, bár a rendes érték ezt követő kiszámítása valószínűleg alábecsült értéket ad. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy az alábbi (87) preambulumbekezdésben levont következtetésnek megfelelően már e nagyon óvatos megközelítés alapján megállapított rendes érték is jelentős dömpinget mutatott. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy más alternatívák vizsgálata nem szükséges.

(67)

Az India termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(68)

A fenti elemzés alapján a Bizottság – kivételesen – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a torzulástól mentes költségek és árak tekintetében megfelelő forrásnak tekintette Indiát. A szükséges pénzügyi adatok megfelelő forrásaként a WebFill Ltd vállalatot választotta ki. A Bizottság továbbá úgy határozott, hogy a rendes érték kiszámítása során a molibdén-oxid, a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához szükséges nyersanyag torzulástól mentes költségét a GTA alapján állapítja meg. A Bizottság továbbá jelezte, hogy a munkaerő (37) és az energia (38) torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a hivatalos indiai adatokat használja majd.

(69)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a kérelmező és az érdekeltek által azt követően benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A molibdénhuzalok termelési tényezői

(70)

Az indiai gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság az Indiába érkező importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul. Az Indiában érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a megfelelő országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták.

(71)

A Bizottság ugyanígy nem vette figyelembe az Indiába a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal adatait sem. Egyrészt az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai, másrészt az importadatok egyébként is elhanyagolhatók voltak. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal Kína kizárását követően is reprezentatív maradt.

(72)

A rendes érték bizottsági módszertan szerinti megállapításához az Indiába importált termelési tényezőkre és más anyagokra vonatkozó importvámokat, valamint a belföldi fuvarozási költségeket normális esetben hozzá kell adni ezekhez az importárakhoz. Arra tekintettel, hogy jellegénél fogva e hatályvesztési felülvizsgálat annak megállapítására összpontosít, hogy folytatódott-e a dömping a felülvizsgálati időszakban, nem pedig e dömping pontos nagyságának megállapítására, a Bizottság úgy határozott, hogy felesleges kiigazítást végezni az importvámok és a belföldi fuvarozás tekintetében, mivel a kiigazítás csak növelné a rendes értéket, ennélfogva pedig az egyébként is jelentős dömpingkülönbözetet is.

(73)

Az Indiai Munkaügyi Hivatal (41) részletes információkat tesz közzé az India különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a rendelkezésre álló statisztikákat használta fel; az indiai munkaügyi adatok legfrissebb közzétett elemzéséről (2017) készült jelentés A. melléklete szerint a NACE rendszer szerinti 25. ágazatban („Fémfeldolgozási termék gyártása, kivéve gépek, berendezések”) az éves átlagos kereset 118 191 INR/év volt. A Statisztikai Minisztérium időszakos munkaerő-felmérései azt mutatják, hogy Indiában a felülvizsgálati időszakot megelőző, ahhoz legközelebbi időszakban az éves átlagbér körülbelül 207 780 INR/év volt (lásd a rendszeres bérezésű/keresetű munkavállalók adatait a 2018/2019. évi éves jelentés munkaerő-felmérésének A-265. és A-266. lapján [372–373. o.]) (42). Minderre tekintettel a Bizottság a fentiek szerint megállapított 207 780 INR/év munkaerőköltséget vett figyelembe. Ez az összeg évi 2 800 USD-nak felel meg, és magasabb, mint az indiai átlagkereset, beleértve a mezőgazdasági ágazatot is (43), amely a munkaerő mintegy felét foglalkoztatja, és amelyben az éves átlagkereset a Világbank 2019. évi adatai szerint 2 130 USD volt (44).

(74)

Indiát 28 állam és 8 szövetségi terület alkotja (45), ebből az indiai gyár- és feldolgozóipar több mint 70 %-a hét államra koncentrálódik. A több iparággal rendelkező hét állam közül Mahárástra tekinthető e vizsgálat szempontjából reprezentatív államnak, mivel azon államok egyike, ahol összességében a gyárak nagyobb része található. Ennek alapján a Bizottság a Mahárástrai Villamosenergia-ügyi Szabályozó Bizottság által közzétett villamosenergia-árstatisztikákat használta fel (46). A felülvizsgálati időszak alatt Mahárástrában az ipari villamosenergia-díj 8,50 INR/kWh (0,10 EUR/kWh) volt, amelyet a Mahárástrai Villamosenergia-ügyi Szabályozó Bizottság kiadványa is közöl (47).

(75)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának második albekezdése szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(76)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelem adatai alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság az általános előállítási költség torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártott modelltől függően az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(77)

A gyártási általános költségek, az SGA-költségek, a nyereség és az értékcsökkenés torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításakor a Bizottság a WebFill Ltd 2020–2021-es időszakra vonatkozó, a Dun & Bradstreettől származó pénzügyi adataira, valamint az ugyanezen vállalat honlapján elérhető pénzügyi kimutatásban közölt adatokra támaszkodott (48). Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(78)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártelepi paritáson számított rendes értékét.

(79)

A Bizottság elsőként a torzulásoktól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a molibdénhuzal előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság az ellenőrzés során megvizsgálta a kérelmező által közölt felhasználási arányok helytállóságát. A Bizottság ezt követően megszorozta a felhasználási tényezőket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti rendes érték meghatározásának forrásaként Indiában megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(80)

A Bizottság a torzulástól mentes előállítási költségek meghatározása után azokat kiigazította az általános előállítási költségekkel, az SGA-költségekkel, a nyereséggel, valamint az értékcsökkenéssel. Ezeket a WebFill Ltd pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg (lásd a 3.2.3.1. szakaszt). A Bizottság a következő tételekkel egészítette ki a torzulástól mentes gyártási költséget:

(81)

Az együttműködés hiánya miatt az exportárak megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján történt. A Bizottság az exportárak megállapításához az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján létrehozott adatbázisban (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) szereplő kínai behozatali adatokat használta fel.

(82)

Tekintettel a kínai behozatal viszonylag alacsony volumenére, amely az uniós felhasználás kevesebb mint 1 %-át tette ki, a Bizottság megvizsgálta, hogy ezek az árak megbízhatónak és reprezentatívnak tekinthetők-e. Ennek kapcsán a Bizottság megállapította, hogy az Unióba irányuló kínai export átlagára ugyanabba az ártartományba esik, mint az egyéb fő harmadik országokba irányuló kínai export (lásd az alábbi (92) preambulumbekezdést). Az Unióba irányuló kivitel árai továbbá az ártartomány alsó határán helyezkedtek el. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az árak – bár alacsony mennyiségeken alapulnak – kellően megbízhatóak és reprezentatívak ahhoz, hogy alapul szolgáljanak az exportár dömpingszámítási célú megállapításához.

(83)

Tekintettel továbbá arra, hogy az árakat az adatbázis költség, biztosítás és fuvardíj (CIF) paritáson tünteti fel, a Bizottság azokat gyártelepi szintre igazította úgy, hogy levonta a Kína és az uniós határ közötti szállítási és biztosítási költség megfelelő összegét. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság ugyanazt a százalékos kiigazítási mértéket alkalmazta, mint az eredeti dömpingellenes vizsgálat során (49) (1,84 %).

(84)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat.

(85)

mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Kínából exportált terméktípusokat nem lehetett meghatározni. A terméktípusonkénti összehasonlítást ennek következtében nem volt mód elvégezni.

(86)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján határozta meg úgy, hogy az India mint megfelelő forrás adataiból számított rendes értéket összehasonlította a statisztikák szerinti átlagos kínai exportár gyártelepi szintre átszámított értékével.

(87)

A Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján 44,98 %-os dömpingkülönbözetet számított ki.

(88)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(89)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá

(90)

A kérelem szerint a kínai gyártók termelési kapacitása körülbelül 3 500 tonna/év, azaz a teljes uniós felhasználás több mint 19-szerese.

(91)

Kína együttműködésének hiányában a Bizottság az előző hatályvesztési felülvizsgálat során tett ténymegállapítása alapján becsülte meg a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást. Az említett vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a kapacitáskihasználás mértéke körülbelül 20–25 %-os volt. Az ezt cáfoló információk hiányában a Bizottság a mostani felülvizsgálati időszakra vonatkozóan is hasonló mértékű kapacitáskihasználást feltételezett. Tekintettel arra, hogy Kínában a molibdénhuzal becsült termelési kapacitása körülbelül 3 500 tonna, a Bizottság becslése szerint a szabad kapacitás legalább 2 500 tonna, ami több mint 15-szöröse az uniós felhasználásnak.

(92)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság kereskedelmi statisztikák alapján elemezte a kínai árazási magatartást. Az Unión kívüli fő exportpiacokon, azaz Indiában, Koreában és Vietnámban alkalmazott kínai árak 28–41 EUR/kg között mozogtak, ugyanakkor a kínai export 33,80 EUR/kg áron érkezett az EU-ba a felülvizsgálati időszakban (lásd a (107) preambulumbekezdést). Ezek az árak jelentősen alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban az uniós piacon alkalmazott árak. Valójában a kínai exportáló gyártók átlagos értékesítési ára az Uniótól eltérő valamennyi országban 40 EUR/kg volt, ami körülbelül [25–35] %-kal alacsonyabb, mint az uniós piacon alkalmazott átlagár.

(93)

A (150)–(152) preambulumbekezdésben kifejtett módon az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából vonzó.

(94)

2012-ben és 2013-ban két kijátszásellenes vizsgálat megállapította, hogy átrakodással vagy a termék kismértékű módosításával az intézkedések kijátszására került sor. Ez egyrészt a Malajziában feladott molibdénhuzal behozatalát (50), másrészt a Kínából származó, legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalát (51) érintette. 2015. október 30-án, a harmadik kijátszásellenes vizsgálatot követően a Bizottság az intézkedéseket kiterjesztette a legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 4,0 mm-t meghaladó, de legfeljebb 11,0 mm legnagyobb keresztmetszetű molibdénhuzalra (52). A hatályban lévő intézkedések kijátszására irányuló erőfeszítések azt mutatják, hogy az uniós piac vonzó a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai gyártói számára.

(95)

A vizsgálat a felülvizsgálati időszakban dömpinget mutatott ki, amely az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódni fog. Az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatal valószínűleg jelentős mennyiségben lépne be az uniós piacra, tekintettel a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra és arra, hogy az értékesítést az egyéb harmadik országokból az Unióba irányíthatják az uniós piac magasabb árai miatt.

(96)

Az uniós gazdasági ágazatban az eredeti vizsgálat és a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat óta nem történtek jelentős strukturális változások. A figyelembe vett időszakban két gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(97)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakra jutó teljes uniós termelést [198 000–232 000] kilogrammban állapította meg. A Bizottság ezt a számadatot a kérelmező által kitöltött makrogazdasági kérdőív alapján határozta meg.

(98)

mivel a kár értékeléséhez kapcsolódó adatokat elsősorban az egyetlen együttműködő uniós gyártó közölte, illetve adott esetben becsülte a nem együttműködő másik uniós gyártóra vonatkozóan, egyes számadatok az alapul szolgáló adatok bizalmas jellege miatt indexált formában vagy tartományként szerepelnek.

(99)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakra jutó teljes uniós felhasználást [148 000–174 000] kilogrammban állapította meg. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ alapján határozta meg. Ennek során i. figyelembe vette az uniós gazdasági ágazat teljes uniós értékesítését a kérelmező által a makrogazdasági kérdőívre adott válaszában közöltek szerint, amelyhez ii. hozzáadta az EU-ba irányuló behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisnak megfelelően.

(100)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (kg)

(101)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 2017-hez képest jelentősen, 28 %-kal csökkent. Konkrétabban 2018-ban 1 százalékponttal csökkent, majd 2019-ben 23 százalékponttal, a felülvizsgálati időszakban pedig további 4 százalékponttal csökkent.

(102)

A molibdénhuzal uniós felhasználásának az eredeti vizsgálat óta és a figyelembe vett időszakban tapasztalt csökkenése főként a gépjárműiparban bekövetkezett technológiai fejleményekkel és azzal magyarázható, hogy az automata váltók fokozatosan teret nyernek a molibdénhuzalok fő alkalmazási területét adó kézi váltókkal szemben.

(103)

A Bizottság a Kínából az Unióba érkező behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rendelkezésre álló adatok alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedését a behozatal volumenének a teljes uniós felhasználáshoz viszonyított százalékos arányaként határozta meg.

(104)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (kg) és piaci részesedése

(105)

Bár a Kínából az EU-ba irányuló behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 171 %-kal nőtt, a felülvizsgálat tárgyát képező termék volumene alacsony, a kínai behozatal piaci részesedése pedig 1 % alatt maradt a felülvizsgálati időszakban.

(106)

mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő, a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínára vonatkozó mennyisége és értéke alapján határozta meg a behozatali árakat.

(107)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/kg)

(108)

2017 és 2019 között a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából az Unióba érkező termék átlagos importára folyamatosan és meredeken, 57 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban az így elért szinten maradt. A kis volumen ellenére évek óta következetesen ugyanaz a tendencia érvényesül, amely ellentétes a nyersanyagárak alakulásával, azon belül is a molibdén-oxid árának különösen 2017-ben, valamint 2018 és 2019 között tapasztalt emelkedésével (53).

(109)

Az átlagos importár a felülvizsgálati időszakban [52–67] %-kal alákínált az uniós gazdasági ágazat átlagárának.

(110)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában azonban a Kínából az Unióba exportált terméktípusokat nem lehetett meghatározni, így a típusonkénti összehasonlítás sem volt lehetséges.

(111)

A molibdénhuzal egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának (összesített) volumene, valamint annak piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(112)

A figyelembe vett időszak alatt a molibdénhuzal Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatalának együttes volumene alacsonyabb volt, mint a Kínából származó molibdénhuzal importvolumene ugyanebben az időszakban, és a piaci részesedés jóval 1 % alatt maradt. Nagyon kis mennyiségek érkeztek Indiából, Hongkongból, Ukrajnából és az USA-ból. A harmadik országok importárai sokkal magasabbak voltak, mint a kínai exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazat árai. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy kis mennyiségben értékesített speciális réspiaci termékekről van szó.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(114)

A kár meghatározásához külön adatállományok álltak a Bizottság rendelkezésére a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók esetében. A makrogazdasági mutatók tekintetében a Bizottság a Plansee SE által a kérdőívre adott válaszában közölt, illetve a másik uniós gyártóra vonatkozóan ugyanott becsült adatokra támaszkodott. A mikrogazdasági mutatók tekintetében a Bizottság a Plansee SE kérdőívre adott válaszában szereplő adatokra támaszkodott. Mivel a Plansee SE a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós értékesítés mintegy [86–94] %-át képviselte, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy mindkét adatkészlet reprezentatív az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve.

(115)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(116)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(117)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(118)

A termelési volumen 30 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Konkrétabban 2018-ban 11 százalékponttal nőtt, majd 2019-ben 36 százalékponttal, a felülvizsgálati időszakban pedig további 5 százalékponttal csökkent. Ez a csökkenés a piaci keresletnek a fenti (102) preambulumbekezdésben ismertetett visszaeséséből eredt.

(119)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban összességében 20 %-kal csökkent, főként a piaci kereslet csökkenése és a gyártósorok ezt követő, eltérő termékekre való átállása miatt, ugyanis egy adott gyártósort különböző terméktípusokhoz használnak, amelyek közül a felülvizsgálat tárgyát képező termék az egyik.

(120)

A termelési volumennek és a termelési kapacitásnak a figyelembe vett időszak alatti párhuzamos csökkenése a kapacitáskihasználás mérsékelt, 13 %-os csökkenését eredményezte a figyelembe vett időszak alatt.

(121)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban.

7. táblázat

Az értékesítés volumene (kg) és piaci részesedése

(122)

Az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítése az Unió piacán számottevően, 29 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Az értékesítés 2017–2018 során viszonylag stabilan alakult, majd 2019-ben 23 százalékponttal, a felülvizsgálati időszakban pedig további 5 százalékponttal csökkent. A visszaesés oka az uniós piaci keresletnek a fenti (102) preambulumbekezdésben kifejtett csökkenése volt.

(123)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalával szemben hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatása, valamint annak következtében, hogy az EU-n és Kínán kívül a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen más országban sem gyártják jelentős volumenben, az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban megőrizte domináns, 99,4 %-os piaci részesedését.

(124)

mivel mind az uniós felhasználás, mind az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 29 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, a piaci részesedés változatlan maradt.

(125)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(126)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszakban 25 %-kal nőtt. A termelékenység azonban ugyanebben az időszakban 36 %-kal csökkent a piaci kereslet visszaesése és a termelés ezt követő visszaesése miatt.

(127)

A (86)–(88) preambulumbekezdésben kifejtett módon a megállapított dömpingkülönbözet valamivel 45 % alatt volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott. A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömping hatásaiból való felépülés jeleit mutatta. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt tovább zajlott a felépülési folyamat, amit különösen az is bizonyít, hogy a nyereség a piac zsugorodása ellenére a teljes időszak alatt egészséges szinten marad, az alábbiak szerint.

(128)

A Plansee SE által az Unió piacán független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységára a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/kg)

(129)

Az uniós gazdasági ágazat független vevők részére végrehajtott uniós értékesítésének átlagos egységára a figyelembe vett időszakban stabil maradt, kivéve 2019-et, amikor az átlagár 2017-hez képest 8 százalékponttal emelkedett.

(130)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos előállítási költsége a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt, bár időszakosan, 2018-ban 7 százalékponttal, 2019-ben pedig további 11 százalékponttal nőtt 2017-hez képest.

(131)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(132)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 15 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, 2018-ban azonban időszakos jellegű meredek, 42 %-os növekedés volt megfigyelhető.

(133)

Az uniós gazdasági ágazat készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(134)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek mindössze igen kis hányadát képviselték az össztermelésnek. Emiatt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése szempontjából az nem tekinthető jelentéssel bíró tényezőnek.

(135)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(136)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevők részére megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(137)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2017-ről 2018-ra 44 százalékponttal, majd 2019-ben további 9 százalékponttal csökkent, végül pedig a felülvizsgálati időszak alatt 38 százalékponttal nőtt. A figyelembe vett időszak alatt a jövedelmezőség összességében 17 %-kal csökkent.

(138)

Bár a jövedelmezőség csökkent a figyelembe vett időszakban, továbbra is magas szinten maradt.

(139)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom alakulása kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban, azonban 2018-ban 13 %-kal, 2019-ben 39 %-kal maradt el a 2017. évi szinttől, majd a felülvizsgálati időszakban 12 %-kal meghaladta azt.

(140)

A beruházások 2017-hez képest jelentősen növekedtek, különösen 2019-ben és a felülvizsgálati időszakban, főként a Plansee SE gyártósorának korszerűsítése miatt.

(141)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származóan a beruházások megtérülése csökkent a figyelembe vett időszakban. 2018-ban és 2019-ben azonban markánsabb csökkenés volt tapasztalható, és a mutató jelentős helyreállást követően is 40 %-kal maradt el a 2017. évi értéktől.

(142)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 29 %-kal csökkent, és bár az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése megközelítette a 100 %-ot, a kereslet e csökkenése negatív hatást gyakorolt számos kármutatóra.

(143)

Bár a jövedelmezőség a felülvizsgálati időszakban megfelelő szinten maradt, a figyelembe vett időszak alatt 17 %-kal csökkent, és néhány más kármutató, például a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás és az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak alatt negatívan alakult. Konkrétan a termelési volumen 30 %-kal, a termelési kapacitás 20 %-kal, a kapacitáskihasználás 13 %-kal, az értékesítési volumen 29 %-kal esett vissza; mindez az uniós piaci kereslet csökkenésének volt betudható. Más mutatók a figyelembe vett időszakban javultak, így az alkalmazottak létszáma (25 %) és a pénzforgalom (12 %) is.

(144)

A Kínából vagy más országokból az Unióba irányuló behozatal volumene nagyon alacsony volt. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Kínából érkező behozatal piaci részesedése főként az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok miatt nőtt, amelyek időközben a kijátszásellenes intézkedések 2013-ban és 2015-ben történt bevezetését követően megszűntek.

(145)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(146)

Ezért a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(147)

A Bizottságnak a (145) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése.

(148)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta Kína termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét, a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjét, valamint annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását.

(149)

A kérelem alapján a kínai gyártók termelési kapacitása körülbelül 3 500 tonna/év, ami a teljes uniós felhasználás több mint 19-szerese.

(150)

Az uniós piac mind méretét, mind árait tekintve, valamint az uniós gépjárműipar jelentősége miatt vonzó. A múltban a kínai gyártók ismételten kimutatták érdeklődésüket az uniós piac iránt azzal, hogy megkísérelték kijátszani a dömpingellenes intézkedéseket. A felülvizsgálati időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal átlagos importárai alacsonyabbak voltak, mint a Kínából más országokba irányuló export árai.

(151)

mivel a kínai exportáló gyártók nem értékesítettek jelentős mennyiségeket az Unióban, a Bizottság elemezte a harmadik országokba irányuló export kapcsán tanúsított árazási magatartásukat is. A kínai gyártók átlagosan az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott átlagárnál [28–37] %-kal alacsonyabb áron értékesítenek. Következésképpen az exportáló gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén erős ösztönzést kapnak arra, hogy értékesüket az uniós piacra irányítsák át.

(152)

Az uniós piac ezért igen vonzónak tekinthető a kínai gyártók számára, és megállapítható, hogy a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást – legalábbis részben – arra használnák fel, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen növeljék az uniós piacra dömpingáron irányuló kivitelt.

(153)

Az uniós piac vonzereje – a (93) és (150) preambulumbekezdésben ismertetett módon – valószínűleg a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne. Mivel a molibdénhuzal minőségi szempontból meglehetősen homogén termék, a vevő számára az árszint a legfontosabb tényező annak eldöntésekor, hogy az uniós gyártóktól vagy a kínai exportáló gyártóktól vásároljon. Továbbá, amint azt az előző hatályvesztési felülvizsgálat is elemezte, a kínai behozatalnak a dömpingellenes és kijátszásellenes intézkedések hatására bekövetkezett hirtelen csökkenése azt mutatja, hogy a vevők könnyen áttérhetnek a legversenyképesebb árú beszállítóra (azaz a kínai exportáló gyártókról az uniós gyártókra, vagy az intézkedés hatályvesztése esetén fordítva).

(154)

Ezért ebben az esetben az uniós gazdasági ágazat valószínűleg döntési helyzetbe kényszerülne: vagy csökkenti értékesítési árait jövedelmezősége rovására, vagy tartja az értékesítési árak színvonalát, ami alighanem azzal jár, hogy veszít értékesítéséből és piaci részesedéséből a kínai exportőrökkel szemben. E forgatókönyvek kombinációja még reálisabbnak tűnik. Ez végső soron lefelé irányuló árnyomáshoz és veszteségekhez vezetne, a Kínából érkező behozatal pedig valószínűleg visszanyerné az intézkedések előtti piaci részesedését.

(155)

A Kínából érkező behozatalnak az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére gyakorolt valószínű hatásának mennyiségi értékeléséhez a Bizottság szimulációt végzett. Két forgatókönyvet modellezett, mindkét esetben feltételezve a Kínából érkező behozatal megugrását, amely i. az eredeti, 2009-es ügy vizsgálati időszaka alatti (2008. április 1. és 2009. március 31. közötti) kínai behozatali volumen szintjén, de az uniós gazdasági ágazat által a független vevőknek felszámított árakkal azonos árszinten, vagy ii. a kínai exportáló gyártók által az eredeti, 2009-es ügy vizsgálati időszakában képviselt piaci részesedés szintjén, az uniós gazdasági ágazat árainak 15 %-kal alákínálva valósulna meg. Az exportáló gyártók harmadik országokba irányuló kivitelének árai átlagosan [28–37] %-kal alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban felszámított árak. Az alákínálás mértéke (15 %) igen óvatos választás, mivel a tényleges áralákínálás [52–67] % volt a felülvizsgálati időszakban. A feltételezhető termelési költség megállapítása érdekében a Bizottság figyelembe vette, hogy a mintában szereplő uniós gyártók teljes termelési költségén belül mekkora részarányt képviseltek az állandó költségek.

(156)

Az első forgatókönyv szerint az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége –[15–24] %-ra csökkenne.

A második forgatókönyv szerint az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége akár –[25–33] %-ra is csökkenhet.

(157)

A kínai behozatal hatása mindkét óvatos forgatókönyv esetén rendkívül veszteségessé tenné az uniós gazdasági ágazatot.

(158)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, ami a jelentős kár megismétlődéséhez vezet.

(159)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(160)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontjának ismertetésére.

(161)

Ez alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(162)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések pozitív hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra, és lehetővé tették számára, hogy a felülvizsgálati időszak alatt felépüljön a korábbi dömping hatásaiból.

(163)

A Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac vonzereje, a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitások, a kínai exportáló gyártók árazási magatartása és az intézkedések korábbi kijátszása miatt a kár nagy valószínűséggel megismétlődne.

(164)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(165)

A Bizottság felkérte a független importőröket, kereskedőket és felhasználókat, hogy jelentkezzenek, azonban nem kapott kitöltött kérdőívet.

(166)

A Bizottsághoz nem érkezett arra utaló észrevétel, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna az importőrökre és felhasználókra nézve, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

(167)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorolna jelentős hatást az uniós importőrökre, kereskedőkre és felhasználókra.

(168)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozatala elleni meglévő intézkedések fenntartása ellen. Az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná, ugyanakkor nem rontana az uniós felhasználók és importőrök helyzetén.

(169)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó egyes molibdénhuzalok behozatalára az (EU) 2016/1046 rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Következésképpen az intézkedéseknek a (2) preambulumbekezdésben említett kijátszásellenes vizsgálatokat követő kiterjesztését is fenn kell tartani.

(170)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (54) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(171)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,