20.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/46

1.1

A Régiók Bizottsága üdvözli az Európai Bizottságnak a migrációról és az integrációról készült első jelentését, mivel az jelentős alapja a bevándorlók kibővített új Európai Unióba történő integrációjára vonatkozó globális stratégia kialakításának.

1.2

Az RB elismeri a világméretű migráció értékét és jelentőségét, valamint fontosságát a sokszínűség és a fejlődés szempontjából, különösen a helyi szintű közösségekben. Az RB teljes mértékben egyetért annak szükségességével, hogy ki kell alakítani a bevándorlókra, a menekültekre, valamint az integrációra vonatkozó európai uniós politikákat. Ez ma a kibővített közösségen belül fontosabb, mint valaha.

1.3

Az RB hangsúlyozza, hogy a jogszabályok végrehajtása nemzeti hatáskörbe tartozik, míg a bevándorlók befogadásának, letelepedésének és integrációjának megkönnyítése helyi és regionális szintű kérdés. A Régiók Bizottsága hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepét, amelyeknek nagy a felelősségük nevezetesen a tervezés, a lakhatás, a képzés és a munkaerőpiac terén, mivel közvetlen befolyást gyakorolnak az integrációra, és elő tudják segíteni a szociális kohéziót, a társadalmi integrációt és a fenntartható társadalom kialakulását.

1.4

Az RB megjegyzi, hogy a jelentés hangsúlyt fektet a bevándorlási politika nemzeti és uniós szintű alakulására. Az Európai Unióban az integráció kudarcát részben az magyarázza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonták be az ide vonatkozó politika kidolgozásába. A helyi és regionális önkormányzatok alkotják az állampolgárokhoz legközelebb álló felelősségi szintet, ennek ellenére a helyi szintű végrehajtásból eredő következményeket gyakran elhanyagolták és ritkán vették figyelembe.

1.5

Az RB sajnálatát fejezi ki, hogy hiányzik a helyi és regionális önkormányzatokkal történő egyeztetés, mind az adatok összegyűjtése, mind pedig a jelentés kidolgozását megelőző elemző munkák terén. A jelenlegi társadalom egyre növekvő sokszínűségére válaszul az egyes tagállamokban eltérő intézkedéseket hoztak. Mind a pozitív, mind a negatív tapasztalatoknak rendkívül nagy most a jelentőségük, mivel a bevándorlás is sokszínű és mindenütt jelentkező jelenséggé lett. A tagállamoknak tehát nagyobb számú ország migránsait és menekültjeit kell fogadniuk, és már nem csupán azokból az országokból, amelyekkel korábban kereskedelmi, történelmi vagy kulturális kapcsolatokat tartottak fenn.

1.6

Az RB emlékeztet rá, hogy az integráció problémáját – amennyiben a szociális kohézió a célunk – az összes politikai kérdéssel együtt kell vizsgálni. A bevándorlásra és az integrációra vonatkozó közösségi politikának összhangban kell lennie az EU tágabb, szociálpolitikai, gazdaság- és külpolitikai, valamint fejlődéspolitikai célkitűzéseivel, illetve az esélyegyenlőség, az emberi jogok, a személyiségi jogok, a tolerancia, a sokféleség tiszteletben tartása, a mindenfajta megkülönböztetés elleni harc politikája és a társadalmi életben való nagyobb fokú részvétel elősegítésének alapvető európai értékeivel.

1.7

Az RB hangsúlyozza, hogy az integráció az egész társadalom felelősségvállalását jelenti, és hogy ez mind a bevándorlók, mind a helyi lakosság részéről erőfeszítéseket igényel, annak érdekében, hogy el lehessen jutni a szociális kohézióhoz és a fenntartható növekedéshez.

1.8

Az RB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ebből a jelentésből hiányoznak az integrációra és a bevándorlási politika végrehajtására vonatkozó konkrét adatok, és hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak jobban kellene segítenie az információ- és tapasztalatcserét. A politikai döntéshozók és politikák kidolgozásával foglalkozók integrációs kézikönyve, melyet az Európai Bizottság (a „Szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség”-ért felelős főigazgatóság) jelentetett meg 2004 novemberében, az első biztató lépés ebben az irányban. A dokumentum konkrét tájékoztatást nyújt a legjobb integrációs gyakorlatokról és eredményekről.

1.9

Az RB elismeri, hogy a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdéseknek döntő jelentőségük van a bevándorlók integrációjára nézve, azonban nem lehet őket a körülményektől függetlenül vizsgálni, mivel az integráció mértéke számos más tényezőtől is függ, így például a társadalmi származástól, a képzettségtől, illetve a nyelvtudástól, valamint a társadalmi életben való részvételtől. A bevándorlók sikeres integrációja a társadalom számára fejlődésének egy szakaszát jelenti, melyben mindenki megtalálja majd a helyét, mind az egyén és a helyi társadalom érdekei, mind a tágabb értelemben vett társadalom érdekei szempontjából.

1.10

Az RB üdvözli, hogy az Unión belül egyre nagyobb mértékben elismerésre talál a bevándorlók kreativitása és vállalkozási érzéke. A vállalkozók és az új vállalkozások egyre növekvő száma meghatározó az integrációs folyamat sikere szempontjából, és fontos hozzájárulást jelent a lisszaboni stratégia megvalósításához.

1.11

Az RB megjegyzi, hogy a jelentés fő eleme annak hangsúlyozása, hogy szükség van a bevándorlókra mint munkaerőre. Mindazonáltal megállapítható, hogy a bevándorlás nagy részben családegyesítéssel vagy a humanitárius védelem különféle formáival kapcsolatos. Mind gazdasági és szociális, mind politikai okokból sürgető szükség van olyan stratégiák kidolgozására, melyek a munkaerőpiacon kívül rekedt bevándorlók jelentős csoportját célozzák meg. A sikeres integrációt illetően nem szabad alábecsülni a nők jelentőségét, mivel a családon belül gyakran ők jelentik a gyerekekkel való közvetlen kapcsolatot.

1.12

Az RB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentés még csak említést sem tesz az Európai Unióban menedékre váró mintegy 500 000 ember helyzetéről, akik tartózkodási vagy ennek megfelelő engedélyre várnak, és akiknek az abszolút többsége kívül rekedt a szabályozott munkaerőpiacon.

1.13

Az RB hangsúlyozza, hogy azt a nyilatkozatot, mely szerint az Unió polgárai körében magas a foglalkoztatottsági szint, pontosítani kell, mivel igen nagyok a helyi és regionális különbségek. Beszélhetünk ugyan a foglalkoztatás magas uniós szintjéről, azonban ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy e tekintetben a földrajzi eloszlás igen egyenetlen.

1.14

Az RB hangsúlyozza, hogy a nemzeti szint – ahol a bevándorolt munkaerő szükségessége kerül előtérbe –, illetve a helyi szint – ahol megpróbálnak fellépni a kirekesztés, a peremre szorulás és az idegengyűlölet ellen – közötti kontraszt erősíti a párbeszéd és az együttműködés szükségességét valamennyi érintett szint között.

1.15

Az RB hangsúlyozza, hogy a bevándorlási és integrációs politikáról a társadalom különböző szintjein teljesen eltérően vélekednek, ami a nézőpontok különbözősége folytán az intézkedések hatékonyságát is megkérdőjelezheti. Ugyanakkor ez bizalmatlanságot kelthet a társadalommal szemben, ami a politikai rendszer iránti megvetés kialakulását eredményezheti. A bizalmatlanságot és a megvetést pedig kiaknázhatják a szélsőséges politikai erők.

1.16

Az RB megállapítja, hogy a különböző politikai szintek közötti párbeszéd hiánya vagy hiányosságai következtében színre léphetnek olyan pártok, amelyeknek programjában az elszigetelődés és az idegengyűlölet szerepel. Helyi bázison már számos EU-ellenes és idegengyűlölő párt szerveződött.

1.17

Az RB üdvözli, hogy a jelentésbe beiktatták az esélyegyenlőség célkitűzését, azonban igencsak hiányzik még az esélyegyenlőségre vonatkozó integrációs intézkedések leírása. A bevándorolt nők képességeinek is teret adó intézkedések értékes társadalmi, gazdasági és demokratikus hatást fejtenek ki.

1.18

Az RB úgy véli, hogy a szavazati jog, mely erősíti a bevándorlók részvételét a demokratikus közéletben, olyan minimális feltétel, mely még nem valósult meg minden tagállamban. Mindazonáltal törekedni kell rá, hogy az új állampolgárok integrációja sikeres legyen. A szavazati jog feledésbe merül, ha túl erős a kirekesztettség érzése. Ennek a jognak – ugyanúgy, mint annak a lehetőségnek, hogy a közösség fejlődését befolyásolni tudják – semmilyen értéke nincs azok számára, akiknek sem munkájuk, sem helyük nincs a közösségen belül.

1.19

Az RB hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatás és a társadalmi integráció elősegítésére hivatott stratégiában kizárólag a munkaerő-szükséglet kielégítését célzó iránymutatások szerepelnek. Ugyanakkor egyetlen szó sem esik a bevándorlók többségéről, akik családegyesítés címén vagy humanitárius okokból érkeznek az Unióba. A társadalmi integrációra irányuló stratégia nem lesz addig teljes, amíg nem tartalmaz e fontos kategóriára vonatkozóan is iránymutatásokat.

1.20

Az RB hangsúlyozza, hogy a jelentés a helyi szinten végrehajtott akciókat írja le. Ez az információ azonban csak részleges, hiányoznak ugyanis a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos célkitűzések és az eredmények. Nehéz megmondani, hogy az integrációs tevékenységek során milyen módon használják fel a gazdasági eszközöket, mivel a jelentés nem tér ki a területi önkormányzatokra.

1.21

Az RB hangsúlyozza, hogy számos esetben az adóbevételeket országos szinten szedik be, míg a kirekesztésbe torkolló bevándorlás költségei a területi önkormányzatok számára jelentenek terhet. A különböző szintek közötti egyeztetés hiánya megnehezíti a gazdasági erőforrások optimális felhasználását.

2.1

A Régiók Bizottsága felhívja az Európai Bizottságot, hogy aknázza ki a területi önkormányzatok által az integráció és a bevándorlási politikák végrehajtása terén – több tíz éves konkrét munkálkodás során – szerzett tapasztalatokat. Az információk, ötletek és tapasztalatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése végett ösztönözni kell a nemzeti kapcsolattartókat, hogy egyeztessenek a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint a nagyvárosokkal azok tapasztalatainak felhasználása céljából.

2.2

Az RB felkéri az Európai Bizottságot arra is, hogy alakítson ki állandó kapcsolatot a Régiók Bizottságával az éves jelentés elfogadásakor annak érdekében, hogy megtalálják annak legjobb módját, hogy hogyan lehet összegyűjteni az integrációs erőfeszítések helyi és regionális tapasztalatait.

2.3

Az RB hangsúlyozza, hogy a helyi hatóságoknak egyértelmű, illetve nyomon követésre alkalmas célokat kell kitűzniük, és értékelniük kell ezek megvalósítását. Ezen túlmenően a nemzeti és regionális szintű hatóságoknak szintén értékelniük kellene saját intézkedéseiket. Az RB felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy szükséges a jelenleg alkalmazott különböző integrációs stratégiák értékelése.

2.4

Az RB hangsúlyozza, hogy azoknak a kezdeményezéseknek, melyek arra hivatottak, hogy növeljék a a közös bevándorlási politika pénzügyi támogatásának hatékonyságát, el kell ismerniük a regionális különbségeket. Ezeknek a támogatásoknak rugalmas megoldásokra kell ösztönözniük, a területi önkormányzatoknak pedig meg kell adni azt a szabadságot, hogy maguk választhassák meg munkamódszerüket.

2.5

A Régiók Bizottsága felhívja az Európai Bizottságot, hogy a szociális kohézióra vonatkozó jövőbeni európai politikáról folytatott vita során vegye figyelembe azokat a kezdeményezéseket, melyeket bizonyos olyan régiókban indítottak, ahol a strukturális alapokból érkező támogatások csökkenésére lehet számítani, és ahol a bevándorolt népesség érezhetően megnőtt az utóbbi években, ami elsősorban a nagy városokra jellemző.

2.6

Az RB hangsúlyozza, hogy a bevándorlók szervezeteivel folytatott párbeszéd nem kielégítő, ha csupán nemzeti és uniós szinten folyik. Az integrációs politika, a vallási és kulturális kérdések legfőképpen helyi szinten, a mindennapok során kerülnek szóba. A helyi és a határokon átnyúló párbeszéd fontossága sem elhanyagolható, ha meg akarjuk erősíteni az etnikai, vallási és kulturális különbségeken túlmutató szolidaritást.

2.7

Az RB szeretné, ha volna lehetőség a területi önkormányzatok számára arra, hogy részt vehessenek az integrációt és a foglalkoztatást elősegítő nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában. Ez lehetővé tenné az eljárási módok könnyebb összehasonlítását, a jó módszerek napvilágra kerülését, illetve a tagállamok stratégiáiból eredő következmények és valóságos eredmények elemzését

2.8

Az RB hangsúlyozza, hogy a jelentés a horizontális és nemzeti szintre helyezi a hangsúlyt. A megvitatott intézkedéseket viszont konkrétan a helyi szinteken hajtják végre. Ezért nyilvánvalóan szükség van a vertikális szempont alkalmazására is. Ha pontos és objektív elemzés a célunk, akkor le kell írnunk az összes szinten megfigyelt tendenciákat, beleértve azokat a szinteket is, ahol a politikákat megvalósítják. A nemzeti integrációs kapcsolattartókat helyi és regionális megfelelőikkel kell kiegészíteni.

2.9

Az RB hangsúlyozza, hogy a bevándorlás hosszú távon nem fogja fedezni az EU-ban hiányzó munkaerőt. Ennek kapcsán emlékeztet az idős munkavállalók munkaerőpiaci szerepéről alkotott saját véleményére.

2.10

Az RB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a bevándorlókat – különösen a nőket – tekintsék erőforrásnak és általában értékes munkaerőpiaci szereplőknek; arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek az emberek több dologhoz értő és nagyon sokféle munkaerőt képviselnek. A munkaerőpiacon az egyenlő bérezés elvének kell érvényesülnie.

2.11

Az RB hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális különbségek összességükben pontosabb képet adnak a foglalkoztatás szintjéről, mint a nemzeti átlagok. A nemzeti átlagokon alapuló elemzések nem adnak elégséges tájékoztatást a regionális sokféleséget megcélzó intézkedések tekintetében. Ha azt akarjuk, hogy a stratégiák sikeresek legyenek, akkor alulról felfele irányuló eljárás szerint kell őket megalkotni.

2.12

Az RB szeretné, ha azokról az aspektusokról is szó esnék, amelyek az illegálisan bevándorolt nagyszámú munkavállalóra vonatkoznak. Olyan mechanizmusokat kell kidolgozni, melyek révén lehetővé válik, hogy a hatályos bevándorlási törvényt megszegő bevándorlók helyzete a lehető leggyorsabban rendeződjön. Ezt a folyamatot azonban össze kell kapcsolni azzal, hogy képesek legyünk jó körülmények között fogadni ezeket az embereket.

2.13

Az RB üdvözli, hogy a bevándorlással összefüggő aspektusok a politikák egészében megjelennek, és erősödik az együttműködés a központi igazgatás és a területi önkormányzatok, valamint a civil társadalom között. A források elosztásáról folyó vitának szintén a vertikális párbeszéd keretei között kellene zajlania.

2.14

Az RB szeretne információkat kapni a bevándorlók egészségével kapcsolatban, és hangsúlyozza a helyi egészségügyi ellátást (alapellátást) végzők és a sikeres beilleszkedés megvalósulásán fáradozó egyéb szereplők közötti együttműködés jelentőségét.

2.15

Az RB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a bevándorlás területén történő decentralizált együttműködésre pénzügyi eszközöket kell juttatni, valamint továbbra is támogatni szükséges a helyi és regionális szinten tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az EU strukturális alapjai, illetve az Equal vagy az Urban kezdeményezések segítségével elősegíthessük az integrációt. Ilyen körülmények között külön figyelmet érdemelne az INTI új kísérleti projekt keretében végzett munka, melynek célja az integrációhoz kapcsolódó párbeszéd, hálózatok és az együttműködés támogatása európai szinten.

2.16

Az RB hangsúlyozza, hogy szükség van annak elismerésére és ösztönzésére, hogy a bevándorlók megélhetésük biztosítására munkát találhassanak. A gazdasági szempontokon túl, a vállalkozók és kisvállalatok hozzájárulnak a pozitív társadalmi fejlődéshez is. A lehetőség egy vállalkozás birtoklására és irányítására elősegíti az integrációt, ezért a társadalom részéről nagyobb támogatásban kellene részesülnie.

2.17

Az RB emlékeztet rá, hogy a nőknek mind nemük, mind etnikai hovatartozásuk miatt megkülönböztetésben van részük. A nemek dimenziójának számításba vétele lehetővé tenné, hogy a bevándorlók nagyobb fokú integrációjára irányuló erőfeszítések célzottabbak és hatékonyabbak legyenek.

2.19

Az RB hangsúlyozza, hogy a sikeres integrációs politika a pusztán gazdasági értékeken kívül egyéb értékek figyelembe vételét is feltételezi. A bevándorlás olyan távlatokat nyithat, melyeknek köszönhetően az egyén élete gazdagabbá válhat, az Unió pedig világméretekben értékes tudással gyarapodhat.

2.19

Az RB hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatokkal szorosan együttműködő nem kormányzati szervezetek munkájának jelentőségét, és támogatja a bevándorlók politikai és társadalmi beilleszkedésének felgyorsítására irányuló programjaikat (nyelvtanulás, az ország kultúrájának és a demokratikus alapelveinek megismertetése, társadalmi és politikai képzés, a bevándorlók nemzeti identitásának megőrzése stb.). Minden esetben a tagállam felelőssége, hogy – a helyi és regionális önkormányzatokkal szorosan együttműködve és párbeszédet folytatva a nem kormányzati szervezetekkel – lépéseket tegyen a bevándorlók megfelelő társadalmi beilleszkedése érdekében.