52007PC0653

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 30.10.2007

COM(2007) 653 végleges

2007/0233 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Közösség harmadik országokkal folyatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. A javaslat indokolása és célkitűzései

Az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslata a harmadik országokkal folytatott árukereskedelemre vonatkozó statisztikai rendszer (Extrastat) felülvizsgálatára irányul, célkitűzései pedig a következők:

- a jogszabályok egyértelműbbé, egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele;

- a harmadik országokkal folyatott kereskedelmi statisztika hozzáigazítása a vámáru-nyilatkozati eljárást érintő változtatásokhoz: az egyszerűsített nyilatkozat és a helyi vámkezelési eljárás igénybe vételére bevezetett egységes engedély használata[1], valamint a (Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendeletét hatályon kívül helyező) modernizált Közösségi Vámkódexnek a központosított vámkezelés terén hozott módosításai;

- a „Rotterdam-effektus” mérséklése, amelynek következtében a) a vámkezelések gyakoriságban élen álló vagy magas kiviteli rátával rendelkező, azonban csak tranzitország szerepében lévő tagállamok külkereskedelmi statisztikái túlértékelődnek az áruk tényleges rendeltetési vagy feladási helye szerinti tagállamok kárára és b) egyazon áru kétszer szerepel a statisztikákban: az Extrastatban nem Közösségből származó áruként, az Intrastatban pedig egyéb, az export szempontjából hasonló megítélés alá eső tagállamból származó áruként;

- a külkereskedelmi statisztikák megbízhatóságának, pontosságának, időszerűségének és összehasonlíthatóságának javítása, valamint egy minőségértékelő rendszer létrehozása;

- a kereskedelmi és az üzleti statisztikák közti kapcsolat támogatása;

- a felhasználók igényeinek kielégítésére a vámáru-nyilatkozatok adatain alapuló kereskedelmi statisztikák készítése;

- a szenzitív külkereskedelmi adatokhoz való privilegizált hozzáférés ellenőrzése az európai statisztika gyakorlati kódexével összhangban.

1.2. Általános háttér

A külkereskedelmi statisztika (Extrastat) a tagállamok harmadik országokkal folyatatott kereskedelmére vonatkozó árubehozatali és -kiviteli adatait tartalmazza. Ezen adatok alapvető jelentőségűek az európai gazdaság- és kereskedelempolitikában és az egyes áruk piacfejlődésének elemzésében. A statisztikák az egy hónap alatti behozatal és kivitel értékére és mennyiségére nézve szolgáltatnak adatokat tagállamok és partnerországok szerint, a Kombinált Nómenklatúra szerinti árucikk-bontásban, valamint a szállítási mód és (behozatal esetében) a tarifális elbánás szerint is.

Egyes különleges árumozgásoktól eltekintve az Extrastat adatai a vámáru-nyilatkozatokon alapulnak. Az a tény, hogy a statisztikai információ alapjául a vámáru-nyilatkozat szolgál, egyúttal azt is jelenti, a kereskedőket nem terheli közvetlen statisztikai adatszolgáltatói teher. Mivel az így szerzett információk megbízhatónak bizonyultak, erősen kívánatosnak látszik, hogy a külkereskedelmi statisztika alapjául továbbra is a vámáru-nyilatkozatok szolgáljanak.

Jóllehet ezeknek a statisztikáknak az a célja, hogy a Közösség külkereskedelmi folyamatairól egészleges/teljes képet adjanak, biztosítaniuk kellene azt is, hogy ezen folyamat-statisztikák tagállamok szerinti lebontásban is hozzáférhetőek legyenek.

1. Mindamellett az áruk új vámkezelési módszereinek (az egyszerűsített eljárás igénybe vételére bevezetett egységes engedély, és a központosított vámkezelés) egész Közösségre vonatkozó bevezetése a külkereskedelmi statisztikák, és jelen esetben a vámáru-nyilatkozatból származó statisztikai adatok jegyzékének kiigazítását is szükségessé teszi.Az egyszerűsített nyilatkozat, valamint a helyi vámkezelési eljárás igénybe vételére 2008-ban a szabad forgalomba bocsátás keretében bevezetésre kerülő egységes engedély használatával, valamint a modernizált Vámkódexszel bevezetendő „központosított vámkezeléssel” lehetővé válik, hogy az áruk tartózkodási helyétől függetlenül mindenki a lakhatósága szerinti illetékes vámhivatalnál tehessen vámáru-nyilatkozatot. Ezen eljárás során a vámáru-nyilatkozattétel helyszíne függetlenedik az áru behozatalának vagy kivitelének, és az áruvizsgálatnak a helyétől, valamint import esetében az áruk rendeltetési helyétől, export esetében pedig az áruk feladásának helyétől. Ennek következtében előfordulhat, hogy az importra vonatkozó vámstatisztikai adatok nem állnak rendelkezésre az áru rendeltetési helye szerinti tagállamban, export esetében pedig a tényleges feladási hely szerinti tagállamban, hanem azokkal kizárólag az a tagállam rendelkezik, ahol a vámáru-nyilatkozatot benyújtották. Ezen okból kifolyólag az „importáló” illetve az „exportáló” tagállam fogalmát statisztikai szempontból felül kell vizsgálni, hogy pontos értelmezést nyerjen, mely adatok szolgálnak a közösségi vámstatisztikák forrásául, melyek jelentéskötelesek, valamint biztosítva legyen a nemzeti és a különböző tagállami közigazgatások közti információcsere.Az importáló és exportáló tagállam fogalmának kiigazítása mérsékelni fogja a „Rotterdam-effektust”, amely akkor lép fel, ha az áru – mielőtt kilép az EU területéről, vagy miután oda belépett – a tagállamok között áramlik, míg a vámalakiságokat a beléptető vagy a kiléptető EU-tagállam végzi el. Ennek következtében a behozatalra vonatkozó kereskedelmi forgalom – nem közösségi áruként – megjelenik egyszer az Extrastat rendszerben, és –közösségi áruként – az Intrastat rendszerben (a tagállamok közötti árukereskedelemi statisztikákban) is. A kivitel esetében az áru a statisztikában a kiléptető, nem pedig a tényleges exportáló illetékessége szerinti tagállamnál jelenik meg. Mindez megnehezíti a közösségi statisztika értelmezését.

2. Amennyiben a pontosság és az időszerűség terén várt előrelépések megszületnek, hatékonyabbá válik a külkereskedelmi statisztikák használata, mivel (az e-vám kezdeményezés keretében) egyre inkább szabványértékű lesz a (nemzeti és EU-szintű) vámhatóságok közti, valamint a kereskedelem szereplői és a vámhatóságok közti elektronikus adatcsere. A javaslat szorgalmazza, hogy a legújabb adatok alapján rendszeresen frissítsék a behozatali és kiviteli adatokat, köztük a vámáru-nyilatkozat elfogadását követően a vámhatóságnál eszközölt módosításokat is. Az Eurostatnak az eddigieknél rövidebb, a referenciahónap végétől számított 40 napos határidőn belül kell megküldeni az adatokat, és a végrehajtó intézkedések ezt a határidőt a jövőben tovább szűkíthetik.

3. A Bizottság (Eurostat) a jogi keret tervezetének megalkotása során a felhasználók igényeit is figyelembe vette.

4. Az EKB-nak és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságnak adatokra van szüksége az euro nemzetközi árukereskedelemben elfoglalt részesedésének figyelemmel kíséréséhez. Ezért a kivitel és a behozatal tekintetében a számlakiállítás pénznemére vonatkozó adatokat aggregált szinten kell gyűjteni.

5. A Kereskedelmi Főigazgatóságnak és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak megbízhatóbb adatokra van szüksége az EU területére behozott árukra vonatkozó tarifális elbánásról, beleértve a kontingensekre vonatkozó információkat is.

6. A külkereskedelmi statisztikák adatot szolgáltatnak a fizetési mérleghez és a nemzeti számlákhoz is. A kötelező és standard adatok állományába bekerülnek azok a mutatók is, amelyek lehetővé teszik, hogy a külkereskedelmi statisztikákat a fizetési mérleg céljaihoz igazítsák.

7. Annak érdekében, hogy a behozatalt és kivitelt a „.központosított vámkezelés” keretében egy bizonyos tagállamhoz lehessen kötni, a felhasználóknak ismerniük kell behozatal esetében a „végső rendeltetési hely szerinti tagállamra”, kivitelnél pedig a „tényleges exportáló tagállamra” vonatkozó adatokat.

8. Az új Extrastat-keret a tagállamok kereskedelmi adatait üzleti mutatók szerinti bontásban fogja tartalmazni, így abból kiolvashatóvá válik például az is, hogy miként működnek az európai vállalatok a globalizáció függvényében. Az üzleti és a kereskedelmi statisztikák közt olyan módon lehet kapcsolatot teremteni, hogy a importőrökre és exportőrökre vonatkozó adatok alapjául a vámáru-nyilatkozat szolgál.

1.3. A javaslat területén meglévő rendelkezések

A Közösség és tagállamai, illetve a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikáról szóló, 1995. május 22-i 1172/95/EK tanácsi rendelet, valamint a 1172/95/EK tanácsi rendeletnek a külkereskedelmi statisztikák tekintetében való végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló, 2000. szeptember 7-i 1917/2000/EK bizottsági rendelet. A javaslat és annak végrehajtási rendelkezései e rendeletek helyébe fognak lépni.

1.4. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban áll a közös kereskedelem-, vám- és (makro)gazdaságpolitikával.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

2004 ősze óta a tagállami szakértőkből álló projektcsoportban és az Extrastat-bizottságban rendszeres egyeztetés folyik az Extrastat-rendelet tervezetéről.

A főigazgatóságok közti egyeztetésre külön koordinációs csoport alakult (az EUROSTAT, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, a Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, a Kereskedelmi Főigazgatóság és az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság részvételével), hogy a javaslathoz a tervezés különböző szakaszaiban észrevételeket fűzzön.

Az EKB-val is számos megbeszélés folyt a kereskedelmi valutáról.

2.2. A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Nem volt szükség külső szakvéleményre.

2.3. Hatás- és következményelemzés

Az európai külkereskedelmi statisztikákra vonatkozóan több lehetőség is felmerült.

A. lehetőség: A jelenlegi helyzet fenntartása a jogszabályok módosítása nélkül.

B. lehetőség: Az új Extrastat-jogszabály megalkotásának elhalasztása a modernizált Vámkódex bevezetésének időpontjáig, a vámáru-nyilatkozaton szereplő kiegészítő adatok megadásának kötelezővé tételéig, valamint a tagállamok nemzeti hatóságai közti elektronikus adatcsere megvalósulásáig.

C. lehetőség: Az új Extrastat-rendszer bevezetése 2009-ben, és átmeneti rendelkezések alkalmazása a vámügyi rendelkezések elfogadásáig.

A lehetőségek közül a C. lehetőség, azaz az árukereskedelemre vonatkozó 2009. évi közösségi statisztikákról szóló európai parlamenti/tanácsi rendelet megalkotása részesült támogatásban a következő okokból:

- Az egyszerűsített nyilatkozat és a helyi vámkezelési eljárás során igénybe vehető „egységes engedély” kipróbálás alatt áll, és a tagállamok közti kétoldalú megállapodásokon alapul. A Bizottság (Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság) mindazonáltal támogatja az egyszerűsített eljárások használatát, valamint új szabványeljárásokat dolgoz ki, és módosítási javaslatokkal él a 2008 januárjára tervezett végrehajtó vámügyi rendelkezések tekintetében. Az egyszerűsített nyilatkozat, valamint a helyi vámkezelési eljárás igénybe vételére bevezetett, szabad forgalomba bocsátás keretében igénybe vehető egységes engedély a modernizált Vámkódexszel bevezetendő „központosított vámkezeléssel” együtt függetleníti a vámáru-nyilatkozattétel helyszínét az áru tényleges tartózkodási helyétől. Ezeket az eljárásokat az egész Közösségre való érvénnyel vezetik be, amely a vámáru-nyilatkozati eljárás szerkezetében esetlegesen bekövetkező változások hozamaként jelentős egyszerűsödést hozhat a közösségi exportőrök és importőrök számára.

- A külkereskedelmi statisztikák összeállítása tekintetében jelenleg érvényben lévő rendelkezések nem egyértelműek, így számos tagállam a kereskedelem szereplőitől közvetlenül szerzi be adatait azokban az esetekben, amikor az import- vagy exportáru az adott tagállam területén található, míg a vámáru-nyilatkozatot egy másik tagállamban állítják ki. Ez az statisztika terén az adatszolgáltatói teher növekedésével jár és a közösségi statisztikák megbízhatóságát negatív módon befolyásolja. A „központosított vámkezelési” eljárásoknak az a célja, hogy az elkövetkező években növekedjék az importőr/exportőr tényleges tartózkodási helyén benyújtott vámnyilatkozatok száma, és csökkenjen az áruk tényleges behozatali vagy kiviteli helyén történő nyilatkozatoké. A központosítás egyértelműen előnyös a külkereskedelmi statisztikák összeállítása szempontjából, mivel megkönnyíti a tényleges exportőr/importőr és az áru behozatalában vagy kivitelében ténylegesen részt vevő tagállam azonosítását. Ez az előny szertefoszlana, ha a statisztikai adatok összeállításában a jelenleg érvényben lévő rendelkezések és a bevett gyakorlat maradna érvényben, valamint a statisztikai adatok összeállításának módja esetlegesen egyre következetlenebb, nehézkesebb és pontatlanabb lenne. Alapvető jelentősége van tehát új intézkedéseknek; a javaslat meghatározza, hogy mely vámáru-nyilatkozatot mely tagállamban kell használni, emellett nem ró közvetlen adatszolgáltatási kötelezettséget az exportőrökre és az importőrökre. Még időben véget kell vetni annak a tendenciának, hogy a tagállamok különböző gyakorlatot alkalmaznak, eltérő adatforrásból dolgoznak és saját egyéni megítélésük vagy lehetőségük dönti el, hogy egyes kereskedelmi ügyleteket figyelembe vesznek-e vagy sem.

- Az új rendelet céljainak elérése érdekében a Bizottság az általa a Közösségi Vámkódex végrehajtó rendelkezéseinek tekintetében kidolgozott módosításokat megküldi a Vámkódex-bizottságnak; ezek értelmében a rendeltetési hely szerinti tagállamra és a tényleges exportáló tagállamra vonatkozó adatok megadása kötelező, és azt a vámhatóságoknak gyűjteniük kell. Jelenleg ez az információ csak részben áll rendelkezésre, és az adatok megkérése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállamok közti adatcserét a vámhatóságoknak az automatikus import- és exportazonosító rendszer (automated import and export system, AIS & AES) megtervezésekor is figyelembe kell venniük. Ezáltal a tagállamoknak lehetőségük nyílik a rendeltetési hely szerinti/tényleges exportáló tagállam fogalma szerinti export- és importadatok kicserélésére. A javaslat fokozatosan elfogadandó speciális rendelkezéseket vezet be a kereskedelmi statisztikák vonatkozásában, amíg valamennyi tagállamban rendelkezésre nem állnak a szükséges adatok. Ez az eljárás csökkenti a tagállamok függését a vámügyi rendelkezések változási menetrendjének betartásától, ugyanakkor az új követelményekhez való gyors alkalmazkodásra ösztönzi őket. A rendeltetési hely szerinti és a tényleges exportáló tagállamra vonatkozó adatok gyűjtésében való előrehaladással egyre inkább kitűnik a vámáru-nyilatkozatot kiállító és a tervezett kiviteli vagy behozatali állam közti különbség. A Eurostat a kereskedelmi adatokat a vámáru-nyilatkozattétel helyszínéül szolgáló tagállam szerint teszi közzé, a felhasználók azonban kaphatnak részinformációkat a rendeltetési hely szerinti vagy a tényleges exportáló tagállamról is.

- Amennyiben a jogszabály végrehajtása késne, annak negatív hatása lenne a javaslat valamennyi elemére, így például az időszerűségre és az új felhasználói igényekre is.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. A javasolt intézkedés összefoglalása

Ez a javaslat jogi keretet biztosít az Extrastat adatminőségének és átláthatóságának javítására. A változó adminisztratív környezetre adott válaszként és az új felhasználói igények kielégítése céljából született.

3.2. Jogalap

A közösségi statisztika jogalapja az EK-Szerződés 285. cikke. A Tanács az együttdöntési eljárás keretében intézkedéseket fogad el a statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges. Ez a cikk a követelményeket fogalmaz meg a közösségi statisztikák készítésére vonatkozóan, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartását.

3.3. A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve érvényesül, mivel a javaslatot illetően a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.

A javasolt intézkedés célkitűzését – nevezetesen közösségi külkereskedelmi statisztikák készítését – tagállami szinten nem lehet kielégítő módon megvalósítani, így az egy közösségi jogi aktus alapján a Közösség szintjén jobban megvalósítható, hiszen kizárólag a Bizottság képes a statisztikai információk terén szükséges harmonizáció közösségi szintű összehangolására, míg az adatgyűjtést és a külkereskedelemre vonatkozó összehasonlítható statisztikák elkészítését a tagállamok is el tudják végezni. Következésképpen a Közösség a Szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvének megfelelően hozhat intézkedéseket.

3.4. Az arányosság elve

A javaslat a következő okokból tesz eleget az arányosság elvének.

Ez a rendelet a célja eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lép túl az e cél eléréséhez szükséges mértéken. A javaslat meghatározza, hogy mely követelmények vonatkoznak a Közösségnek a harmadik országokkal folytatott kereskedelme tekintetében a közösségi árukereskedelmi adatokra; ezek lehetőség szerint az importőrök és exportőrök vámügyi célokra szolgáló nyilatkozatán alapulnak (vagyis a külkereskedelmi statisztikák közigazgatási adatain). Mindazonáltal alapos indokból kifolyólag a vámáru-nyilatkozatban statisztikai célból néhány kiegészítő adatot is meg kell adni.

Az új fogyasztói elvárások teljesítésére és a statisztikai időszerűség biztosítására a javaslat a külkereskedelmi statisztikák összeállításakor új adatelemek bevezetését irányozza elő. A vámáru-nyilatkozaton megadandó adatok közül egyesek (az importőr vagy az exportőr, illetve a feladási ország megnevezése) a jövőben statisztikai célra használandók. Ezáltal a vállalatokra nem hárul külön adatszolgáltatási teher, és a nemzeti közigazgatási szerveknek csak kis mértékben kell módosítaniuk adatátviteli- és feldolgozó rendszerüket.

A javaslatban a behozatali kontingens azonosítószámának megadása is szerepel. A nemzeti vámhatóságoknál ugyan rendelkezésre áll ez az információ, ám azt statisztikai szempontból bonyolultabb összegyűjteni, mivel az információ gyakran nem vehető ki közvetlenül a vámáru-nyilatkozatból, és esetlegesen csak a kontingens Bizottsági szolgálatok általi engedélyezését követően áll rendelkezésre.

Mindazonáltal a rendeltetési hely szerinti/tényleges exportáló tagállamot nem minden tagállamban kell a vámáru-nyilatkozaton megadni, és ez a tény rövid távon további adatszolgáltatói terhet ró a kereskedelem szereplőire. A „központosított vámkezelés” adta követelményeknek való megfelelést tekintve ez az információ mindazonáltal alapvető fontosságú. Az általános statisztikai adatszolgáltatási teher középtávon enyhülni fog, mivel a tervek szerint a vámkezelés előtti vagy utáni Közösségen belüli árumozgások esetén megszűnik Intrastat-nyilatkozattételi kötelezettség, amennyiben a megfelelő információt a vámadatok már tartalmazzák. A vámáru-nyilatkozaton kétjegyű alfanumerikus országkód feltüntetésével két (egy az áru feladásakor és egy annak érkezéskor esedékes) Intrastat-nyilatkozat kitöltése is feleslegessé válik.

Ezen felül (kivitel estében) a „kereskedelmi valutára” és a „ügylet jellegére” vonatkozó adatot nem minden tagállamban tartalmazza teljes egészében a vámáru-nyilatkozat. Ezen adatok beszolgáltatása (kis mértékben) további terhet ró azon tagállamokra, ahol ezeket jelenleg nem gyűjtik.

A külkereskedelmi statisztikák felhasználóival való konzultáció eredményeként a javaslat nem kéri „a határon átlépő tényleges szállítóeszköz honosságának” megadását. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség eltörlése részben ellensúlyozza a fenti kiegészítő információigényt.

2008-ban kezdetét veszi az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (Modernsation of European Enterprise and Trade Statistics, MEETS) programja. A program költségvetésének egy részét az új Extrastat-rendszer működtetésére különítették el.

3.5. Az eszközök megválasztása

Javasolt eszköz: európai parlamenti/tanácsi rendelet.

Más eszköz nem felel meg a következő okok miatt:

- Általánosan elfogadott, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendelet megfelelő eszköz a statisztikai intézkedések többségéhez, amelyeket az egész Közösségben pontosan és egységesen kell alkalmazni.

- Jogalapként a rendeletet előnyt élvez az irányelvvel szemben, mert a rendelet az irányelvvel ellentétben az egész Közösségre vonatkozóan ugyanazon szabályokat határozza meg, és nem hagy teret a tagállamoknak, hogy azt hiányosan vagy szelektív módon alkalmazzák, valamint hogy kiválasszák a célkitűzések megvalósításához használt formát és módszert.

- Továbbá a rendelet közvetlenül alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy nem kell átültetni a nemzeti jogba, így elkerülhető az átültetés okozta késedelem. Ezen felül jobb és gyorsabb jogi szabályozáshoz vezet.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A MEETS-program költségvetésével kapcsoltban megállapítható, hogy fedezi az új Extrastat-rendszer bevezetésének költségeit (2010-re 335 000 EUR; 2011-re 600 000 EUR; 2012-re 600 000 EUR; 2013-ra 600 000 EUR-t különítettek el a külkereskedelmi statisztikák kiigazítására).

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

5.1. Jogszabályok egyszerűsítése

A javaslat potenciális egyszerűsítő hatása nyomán enyhülhet a vállalatokra nehezedő adatszolgáltatói teher. Ezen hatás pontos mértéke jelenleg azonban nehezen látható előre. Az egyszerűsítés jótékony hatását csak hosszútávon, azt követően lehet teljes mértékben megítélni, hogy az új vámügyi szabályozást bevezették, a rendeltetési hely szerinti/tényleges exportáló tagállamra vonatkozó adatokat valamennyi tagállam összegyűjti, és a váminformációk terén működik az elektronikus adatcsere. Attól kezdve a közösségi és a nemzeti adatgyűjtésre ugyanazon eljárás fog vonatkozni, és mind a kettő közigazgatási adatforrásokból fog táplálkozni (vámáru-nyilatkozat). Ezen felül az Intrastat-rendszer tekintetében az adatszolgáltatói teher csökkenni fog, ha a rendeltetési hely szerinti és a tényleges exportáló tagállamok szerint teszik közzé a kereskedelmi statisztikákat, és nem lesz szükség a Közösségen belüli árumozgásra vonatkozóan egyéb adatszolgáltatásra.

Másrészről a kiegészítő adatok iránti igény természetszerűleg további terhet ró a nemzeti közigazgatásra és a válaszadókra (ld. a 3.4 fejezetet, arányosság elve). A meglévő rendszer fenntartása azonban még erőteljesebben növelheti a adatszolgáltatói terhet, ezzel párhuzamosan rosszabb minőségű statisztikai adatokhoz vezethet. Feltételezhető, hogy amennyiben nem változik a jogi keret, a nemzeti statisztikai hatóságok külkereskedelmi statisztikák céljából egyre inkább folytatják a közvetlen adatgyűjtést a vállalatok körében, mivel a nemzeti vámhatóságok nem képesek a „központosított vámkezeléshez” szükséges információk megadására. A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a vámáru-nyilatkozatot tevő vállalatok székhelye nem az adott tagállamban található, ezáltal kevesebb lehetőség van arra, hogy az adatok minőségéről és teljességéről meg lehessen bizonyosodni (nem is beszélve a nyelvi nehézségekről).

A meglévő jogszabállyal ellentétben a javaslatban nem szerepel többé az ügyletekre, a vámraktárakra, a vámszabad területekre és a vámszabad raktárakra vonatkozó közösségi statisztikák készítésének terve, mivel a közösségi intézményeknek nincs szükségük ezekre az adatokra.

5.2. Hatályos jogszabály hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása a hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi.

5.3. Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért ki kell terjeszteni az egész Európai Gazdasági Térségre is.

2007/0233 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Közösség harmadik országokkal folyatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban,

mivel:

(1) A tagállamok harmadik országokkal folytatott kereskedelmi forgalmára vonatkozó statisztikai információ alapvető jelentőségű a közösségi gazdaság- és kereskedelempolitikában és az egyes árukra vonatkozó piacfejlődés elemzésében. Javítani kell a statisztikai rendszer átláthatóságán, hogy meg tudjon felelni az állandóan változó közigazgatási helyzetnek és az új felhasználói igényeknek. A Közösség és tagállamai, illetve a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikáról szóló, 1995. május 22-i 1172/95/EK tanácsi rendelet[2] helyébe ezért a Szerződés 285. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban álló új rendeletet kell léptetni.

(2) A külkereskedelmi statisztika a Közösségi Vámkódex (a továbbiakban: Vámkódex) létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet[3] értelmében a vámáru-nyilatkozatokban szolgáltatott információkon alapul. Az európai integráció elmélyülése eredményeképp a vámkezelésben történt változások, többek között az egyszerűsített nyilatkozat és a helyi vámkezelési eljárás igénybe vételére bevezetett egységes engedély valamint a Vámkódex jelenlegi modernizációs folyamata során bevezetésre kerülő központosított vámkezelés miatt kiigazításra szorul a külkereskedelmi statisztikák összeállításának módja, valamint újra kell definiálni az importáló és exportáló tagállam fogalmát és pontosabban meg kell határozni a közösségi statisztikák összeállításának alapjául szolgáló adatforrásokat.

(3) A Közösség tagállamai és a harmadik országok közti tényleges árukereskedelmi forgalom helyzetének feltérképezése és a kivitelre és behozatalra vonatkozó információknak az érintett tagállamokban való hozzáférhetővé tétele érdekében a vámhatóságok és a statisztikai hatóságok között megállapodásokra van szükség, és ezeket pontosan meg kell határozni. Ez magában foglalja a tagállamok közigazgatási hivatalai közötti adatcserére vonatkozó szabályokat is.

(4) Annak érdekében, hogy a behozatalt és kivitelt egy bizonyos tagállamhoz lehessen kötni, behozatal esetében ismerni kell az áru „végső rendeltetési helye szerinti tagállamra”, kivitelnél pedig a „tényleges exportáló tagállamra” vonatkozó adatokat. A külkereskedelmi statisztikák tekintetében közép távon ezen tagállamokat kell importáló illetve exportáló tagállamként megadni.

(5) E rendelet alkalmazásában külkereskedelmi célból az árukat a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelettel[4] megalkotott Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: Kombinált Nómeklatúra) szerint kell besorolni.

(6) Tekintve, hogy az Európai Központi Banknak és a Bizottságnak információval kell rendelkeznie az euro nemzetközi árukereskedelemben való részesedéséről, a kiviteli és a behozatali kereskedelmi valutáról aggregált szinten kell adatokat szolgáltatni.

(7) A kereskedelmi tárgyalások és a belső piaci igazgatás céljából a Bizottság részletes információt szolgáltat az Európai Unió területére behozott árukra vonatkozó tarifális elbánásról, beleértve a kontingensekre vonatkozó információkat is.

(8) A külkereskedelmi statisztikák adatot szolgáltatnak a fizetési mérleg és a nemzeti számlák összeállításához. A kötelező és standard adatok állományába bekerülnek azok a jellemzők is, amelyek lehetővé teszik, hogy a külkereskedelmi statisztikák a fizetési mérleg céljaihoz igazodjanak.

(9) A tagállamoknak az Eurostat rendelkezésére kell bocsátaniuk az éves aggregált külkereskedelmi adatokat üzleti mutatók szerinti bontásban, amely megkönnyíti annak elemzését, hogy miként működnek az európai vállalatok a globalizáció függvényében. Az üzleti és a kereskedelmi statisztikák közti kapcsolat megteremtése azon alapul, hogy összevonják az importőrökről és az exportőrökről a vámáru-nyilatkozat alapján rendelkezésre álló adatokat a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása fejlesztésének közösségi összehangolásáról szóló, 1993. július 22-i 2186/93/EGK tanácsi rendelet[5] értelmében (a továbbiakban: üzleti regiszter-jogszabály) szolgáltatott adatokkal.

(10) A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet[6] képezi e rendelet rendelkezéseinek hivatkozási keretét. Mindazonáltal, mivel az árukereskedelmi adatok igen részletes információkat hordoznak, különleges titoktartási szabályokra van szükség, ha megbízhatóságot várunk ezen statisztikáktól.

(11) A közösségi statisztikák e rendelet szerinti készítése és terjesztése során a nemzeti és a közösségi statisztikai hatóságok figyelembe veszik az európai statisztika gyakorlati kódexét, amelyet a statisztikai programbizottság 2005. február 24-én fogadott el, és amelyet a 2005. május 25-én a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló bizottsági ajánláshoz csatoltak.

(12) Külön rendelkezéseket kell hozni arra az időszakra is, amíg a vámáru-nyilatkozat nem szolgáltat a megváltoztatott vámjogszabályok szerinti kiegészítő adatokat, és az elektronikus adatcserére épülő váminformációs rendszer megteremtését nem írja elő közösségi jogszabály.

(13) Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lép túl az említett célkitűzés megvalósításához szükséges mértéken.

(14) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[7] összhangban kell elfogadni.

(15) A Bizottságot különösen az alábbi hatáskörökkel kell felruházni: azon vámeljárások meghatározása, amelyek alapján a külkereskedelmi statisztikák céljából az áruk export- vagy importárunak minősülnek; módszertani okból külön eljárásban kezelendő, árukra és árumozgásokra vonatkozó egyéb vagy különleges szabályok megalkotása; a statisztikai adatok pontos meghatározása; a kereskedelem üzleti mutatók és a számlakiállítás pénzneme szerinti részletes leírása; a statisztikák terjesztésére vonatkozó különleges szabályok megállapítása. Tekintettel arra, hogy ezek olyan általános hatályú intézkedések, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását, többek között a rendelet új, nem alapvető elemek beillesztésével történő kiegészítését szolgálják, ezeket az 1999/468/EGK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya

Ez a rendelet közös keretet teremt a tagállamok közötti árukereskedelemre vonatkozó közösségi statisztika (külkereskedelmi statisztikák) rendszeres előállításához.

2. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) „áru”: mozgatható javak, beleértve az villamos energiát is;

b) „a Közösség statisztikai területe”: a Közösség vámterülete a Vámkódexben foglaltak szerint, valamint a németországi szövetségi köztársaságbeli Helgoland szigete;

c) „nemzeti statisztikai hatóságok”: a nemzeti statisztikai intézetek és az egyes tagállamokban a közösségi külkereskedelmi statisztikák készítéséért felelős egyéb szervezetek;

d) „vámhatóságok”: a Vámkódexben meghatározott vámhatóságok;

e) „vámáru-nyilatkozat”: a Vámkódexben meghatározott vámáru-nyilatkozat;

f) „vámhatósági határozat”: az elfogadott vámáru-nyilatkozatokkal kapcsolatban a vámhatóságok által meghozott hivatalos jogi aktus, amely joghatással bír egy vagy több személyre.

3. cikk

Hatály

1. A külkereskedelmi statisztikák árubehozatali- és kiviteli adatokat tartalmaznak.

A tagállamok kivitelként tartanak nyilván egy ügyletet, amennyiben a következő, Vámkódexben meghatározott vámeljárások vagy vámjogi kezelés illetve felhasználás egyikének megfelelően az áru elhagyja a Közösség statisztikai területét.

9. árukivitel;

10. passzív feldolgozás;

11. aktív feldolgozást vagy vámfelügyelet melletti feldolgozást követő újrakivitel.

A tagállamok behozatalként tartanak nyilván egy ügyletet, amennyiben a következő, Vámkódexben meghatározott vámeljárások egyikének megfelelően az áru belép a Közösség statisztikai területére:

12. szabad forgalomba bocsátás;

13. aktív feldolgozás;

14. vámfelügyelet melletti feldolgozás.

2. Az (1) bekezdésben említett vámeljárások, illetve a vámjogi kezelések és felhasználások jegyzékét a Bizottság fogadja el, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Vámkódexben vagy a nemzetközi egyezményekből származó kötelezettségekben bekövetkezett változtatásokat is figyelembe vegyék. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. A Bizottság külön szabályozást fogadhat el azon áruk vagy árumozgások esetében, amelyek módszertani okokból különleges elbánást igényelnek („különleges áru- és árumozgás”). Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. Bizonyos árukat és árumozgásokat módszertani okokból ki kell zárni a külkereskedelmi statisztikákból. Ezekről a Bizottság listát készít. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. cikk

Adatforrás

1. A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott árubehozatali- és kiviteli adatok alapjául a vámáru-nyilatkozat szolgál, beleértve a vámhatóságok határozatai alapján a statisztikai adatokat érintő esetleges módosításokat és változtatásokat is.

Amennyiben a Vámkódexben meghatározott egyszerűsített eljárás kerül alkalmazásra és egy kiegészítő nyilatkozatot is kiállítanak, az árubehozatali- és kiviteli adatok forrásául ezt a kiegészítő nyilatkozatot kell tekinteni.

2. A Bizottság a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban határozza meg azt az értékben vagy mennyiségben kifejezett statisztikai küszöböt, amely alatt a vámáru-nyilatkozat nem szolgál kötelező adatforrásként. A tagállam akkor alkalmazhatja a statisztikai küszöböt, ha a becslések azt mutatják, hogy az import- és exportadatok a küszöbértékek alatt maradnak.

3. Különleges árura és árumozgásra vonatkozó export-és importadatok esetében a Bizottság határozza meg a vámáru-nyilatkozattól eltérő adatforrásokat . Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

Statisztikai adatok

1. A tagállamoknak a 3. cikk (1) bekezdése értelmében a következő import- ill. exportadatok állnak rendelkezésre:

15. áruforgalom (import, export);

16. havi referencia-időszak;

17. az árunak az importáló vagy exportáló tagállam országhatárán meghatározott statisztikai értéke;

18. a nettó tömegben és az egyéb egységben megadott mennyiség – amennyiben a vámáru-nyilatkozaton szerepel;

19. behozatal esetében az importőr/címzett, kivitel esetében az exportőr/feladó;

20. az importáló vagy az exportáló tagállam, azaz a vámáru-nyilatkozat benyújtásának helyszíne, amennyiben fel van tüntetve a vámáru-nyilatkozaton:

i. import esetében a végső rendeletetési hely szerinti tagállam;

ii. export esetében a tényleges feladási hely szerinti tagállam;

21. partnerország: import esetében a származási és a feladási ország, export esetében a rendeltetési hely szerinti ország;

22. a Kombinált Nómenklatúra szerinti árucikkek:

i. import esetében a Taric-alszám árukódja;

ii. export esetében a Kombinált Nómenklatúra-alszám árukódja;

23. a statisztikai eljárásnál lefolytatásához használt vámeljárási kód;

24. a ügylet jellege, amennyiben a vámáru-nyilatkozaton szerepel;

25. adott esetben az importra vonatkozó vámhatósági tarifális elbánás, azaz a preferenciakód és a vámkontingens tételszáma;

26. a számlakiállítás pénzneme, amennyiben a vámáru-nyilatkozaton szerepel;

27. a szállítási mód, részletesen:

i. szállítási mód a határon;

ii. a belső szállítási mód;

iii. a konténer.

2. Az (1) bekezdésben szereplő adatokra vonatkozó további részleteket, a használandó kódokat is beleértve, a Bizottság határozza meg. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. Ellenkező rendelkezés hiányában és a vámjogszabályok sérelme nélkül az adatokat a vámáru-nyilatkozatban is szerepeltetni kell.

4. A „különleges áru és árumozgás” esetében a Bizottság az (1) bekezdésben szereplő adatoktól eltérő adatok megadását is kérheti. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

A külkereskedelmi statisztikák összeállítása

1. A tagállamok a havi referencia-időszakokra vonatkozó statisztikai adatot szolgáltatnak a behozatalra és kivitelre érték és mennyiség tekintetében a következők szerint:

28. árucikk;

29. importáló/exportáló tagállam;

30. partnerországok;

31. statisztikai eljárás;

32. az ügylet természete;

33. tarifális elbánás, behozatal esetében;

34. szállítási mód.

A statisztikák összeállítására vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket a Bizottság a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozza meg.

2. A tagállamok éves kereskedelmi statisztikákat készítenek üzleti mutatók szerinti bontásban.

A statisztikák összeállításánál összekapcsolják az üzleti regiszter-jogszabály szerinti üzleti mutatókat az 5. cikk (1) bekezdése szerint gyűjtött kiviteli és behozatali adatokkal.

A Bizottság végrehajtási rendelkezéseket hozhat a statisztikák összeállítására vonatkozóan. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. A tagállamok kétévente külkereskedelmi statisztikákat állítanak össze a számlakiállítás pénzneme szerinti bontásban.

A tagállamok a statisztikák összeállításánál a vámáru-nyilatkozatokon szereplő kiviteli és behozatali adatrekordok alapján reprezentatív mintát állítanak össze, amely a számlakiállítás pénznemére vonatkozó adatot is tartalmazza. Amennyiben a vámáru-nyilatkozat nem tartalmaz adatot a kereskedelmi valutáról, felméréssel gyűjtik be a szükséges adatokat.

A Bizottság határozza meg a mintavétel jellemzőit, a jelentéstételi időszakot, a minőségi követelményeket, és a partnerországok, az árucikkek és a valuták tekintetében alkalmazandó aggregációs szintet. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. A tagállamok további közösségi és nemzeti célokra szolgáló statisztikákat készíthetnek, amennyiben a szükséges adatok szerepelnek a vámáru-nyilatkozaton.

A Bizottság határozza meg az egyéb, közösségi célokra szolgáló statisztikákra vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. A tagállamok nem kötelesek a Bizottság (Eurostat) kérésére elkészíteni és számára megküldeni a külkereskedelmi statisztikákat abban az esetben, ha az olyan statisztikai adatokon alapul, amelyek a Vámkódex vagy a nemzeti rendelkezések értelmében még nem szerepelnek a helyi vámhatóságokhoz benyújtott vámáru-nyilatkozaton. Ezek a következő adatok:

35. import esetében a végső rendeletetési hely szerinti tagállam;

36. export esetében a tényleges exportáló tagállam;

37. az ügylet jellege.

7. cikk

Adatcsere

1. A nemzeti statisztikai hatóságok haladéktalanul, de legkésőbb a vámáru-nyilatkozat elfogadását vagy az arról született vámhatósági határozatot követő hónapban megkapják a nemzeti vámhatóságoktól azokat az export- ás importadatokat, amelyek az e hatóságoknak benyújtott vagy továbbított nyilatkozatokon alapulnak.

Az adatrekordokba legalább azokat az 5. cikkben felsorolt statisztikai adatokat fel kell venni, amelyek a Vámkódex vagy a nemzeti előírások értelmében a vámáru-nyilatkozaton szerepelnek.

2. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti vámhatóságoknak benyújtott vámáru-nyilatkozaton alapuló behozatali és a kiviteli rekordok eljutnak a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságaihoz:

38. import esetében a végső rendeletetési hely szerinti tagállam;

39. export esetében a tényleges exportáló tagállam;

3. A tagállamoknak a 7. cikk (2) bekezdése értelmében nem kell továbbítaniuk a többi tagállam számára a kiviteli és behozatali rekordokat, amíg a vámhatóságok az adott tagállamban nem hoztak létre egy kölcsönös elektronikus adatcserén alapuló mechanizmust.

4. Ezen adattovábbítás tekintetében a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet végrehajtási rendelkezéseket meghatározni.

8. cikk

A külkereskedelmi statisztikák továbbítása a Bizottsághoz (Eurostat)

1. A tagállamok a havi referencia-időszaktól számított 40 napon belül megküldik a Bizottságnak (Eurostat) a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott statisztikákat.

A tagállamok biztosítják, hogy a statisztika a kérdéses referencia-időszak valamennyi behozatalát és kivitelét tartalmazza, és kiigazításokat végeznek, amennyiben nem állnak rendelkezésre adatok.

Amennyiben a már továbbított statisztikák módosulnak, a tagállamok megküldik a Bizottságnak az aktualizált statisztikákat is.

A tagállamok a Bizottságnak (Eurostat) megküldendő statisztikai eredmények összeállításakor a szenzitív adatokat is figyelembe veszik.

A Bizottság határozza meg a statisztikák határidejére, terjedelmére, felülvizsgálatára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. A Bizottság jelöli ki azt a határidőt, amelyen belül a Bizottságnak (Eurostat) meg kell küldeni a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott üzleti mutatókra lebontott kereskedelmi statisztikákat, a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott számlakiállítási pénznem szerinti statisztikákat és a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi statisztikákat . Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. A tagállamok egy adatcsereszabvánnyal összhangban, elektronikus formában küldik meg a statisztikákat. Az eredmények továbbításának gyakorlati szabályait a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet meghatározni.

9. cikk

Minőségértékelés

1. E rendelet alkalmazásában a megküldendő statisztikákban a következő minőségértékelő paramétereket kell alkalmazni:

40. „relevancia”: fokmérő, amely megmutatja, hogy a statisztikák milyen mértékig elégítik ki a jelenlegi és a lehetséges felhasználói igényeket;

41. „mérési pontosság”: a becsült és az ismeretlen valós értékek közelségének mértéke;

42. „időszerűség”: az információ rendelkezésre állása és a leírt esemény vagy jelenség közt eltelt időszak;

43. „időbeli pontosság”: az adatok közzététele és az adatszolgáltatás határideje közt eltelt időszak;

44. „hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azon feltételek és körülmények, amelyek fennállása mellett a felhasználók az adatokhoz hozzáférnek, azokat használják és elemzik;

45. „összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési eszközök és eljárások közti különbségek hatásának mérése, amikor a statisztikákat földrajzi területek, adattartalom vagy időbeliség tekintetében hasonlítják össze.

46. „koherencia”: az adatok azon jellemzője, hogy különböző felhasználók számára és különböző módon kombinálva is megbízhatók.

2. A tagállamok jelentést küldenek a Bizottságnak (Eurostat) a megküldött éves statisztikák minőségéről

3. Az ezen rendelet hatálya alá eső statisztikák esetében az (1) bekezdésben meghatározott minőségi paraméterek alkalmazása, a körülmények, a minőségre vonatkozó jelentések szerkezete és rendszeressége a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kerül meghatározásra.

A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított statisztikák minőségét.

10. cikk

A külkereskedelmi statisztika terjesztése

1. A 6. cikk (1) bekezdésével összhangban összeállított és a tagállamok által megküldött külkereskedelmi statisztikákat a Bizottság legalább a Kombinált Nómenklatúrában szereplő alszámok szerinti bontásban terjeszti.

Az importőr vagy az exportőr külön kérésére az adott tagállam nemzeti hatóságai hoznak döntést arról, hogy a statisztikákat, amelyek az adott importőr vagy exportőr azonosítását lehetővé teszik, az állam terjeszti-e, vagy módosítja a statisztikai titoktartásra való tekintettel.

2. Az Európai Unió alapvető érdekeinek védelmében a szenzitív adatok terjesztését korlátozni kell.

3. A külkereskedelmi statisztikák terjesztéséhez szükséges végrehajtási intézkedéseket a Bizottság határozza meg. Minden olyan intézkedést, amely e rendelet nem lényegi elemeinek módosítására irányul, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

Bizottsági eljárás

1. A Bizottság munkáját a Külkereskedelmi Statisztikai Bizottság segíti.

2. Az erre a bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseit is tiszteletben tartva. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

3. Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre is.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 1172/95/EK rendelet 2009. január 1-jével hatályát veszti.

A 2009. január 1. előtti referencia-időszak adataira továbbra is érvényben marad.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

[…] […]

az elnök az elnök

[1] A (TAXUD/1409/2006 Rev.7 munkadokumentummal) 2008 január 1-jei hatállyal módosított 2454/93/EGK rendelet 1. cikkének (13) bekezdése (A Vámkódex végrehajtási rendelkezései).

[2] HL L 118., 1995.5.25., 10. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel ( HL L 363., 2006.12.20., 1. o .) módosított rendelet.

[4] HL L 256, 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel ( HL L 169, 2004.3.13., 1. o .) módosított rendelet.

[5] HL L 196., 1993.8.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( HL L 284., 2003.10.31., 1. o .) módosított rendelet.

[6] HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.