MELLÉKLET

1. RÉSZ

CAS-szám: 7440-43-9		Einecs-szám: 231-152-8
Einecs-megnevezés:	Kadmium
IUPAC-megnevezés:	Kadmium
Referens tagállam:	Belgium
Osztályozás (1):	Carc. Cat.2; R45 Muta. Cat 3; R68 Repr. Cat.3; R62-63 T; R48/23/25 T+; R26 N; R50-53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben (2) leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Unióban az anyagot főként nikkel-kadmium galvánelemek előállítása során, valamint számos kadmiumvegyület (főleg színezékek és stabilizátorok) alapanyagaként használják. Alkalmazzák felületbevonására és -kezelésére (kadmiumbevonat), valamint ötvözetek alkotórészeként is. A kadmium megjelenhet továbbá szennyeződésként is, ezért expozíció következhet be számos (nem) vastartalmú fém felhasználásával járó tevékenység (többek között öntési és (újra)olvasztási eljárások) során. Olyan munkahelyeken, ahol a kadmiumot előállítják vagy felhasználják, a munkavállalók – elsősorban belégzés által – érintkezésbe kerülhetnek kadmium fémporral és/vagy a fém melegítése során keletkező kadmium-oxid gőzzel. Bőrfelületi expozícióra kerülhet sor kadmium fémpor vagy gőz használata vagy karbantartási műveletek elvégzése során.

A kadmium (nem csak fém, hanem minden megjelenési formájában) a nem az ágazatban dolgozó lakosság szervezetébe főleg kadmiummal szennyezett élelmiszerek fogyasztása során kerül. A kadmiumbelégzési expozíció másik fő forrása a dohányzás.

A környezeti hatásként jelentkező kadmiumexpozíciót a jelenleg ismeretes összes antropogén kadmiumkibocsátás alapján számolják ki, vagyis a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók által kibocsátott kadmium, valamint a diffúz forrásból származó – műtrágyagyártás, acélgyártás, olaj és szén égetése, közlekedés, hulladék égetése és tárolása stb. során keletkező – kadmium figyelembevételével. A helyi expozíció értékelése a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók általi kibocsátáson alapul, és figyelembe veszi a regionális szinten várható környezeti koncentrációt. Az expozíció regionális és kontinentális szintű értékelésének alapját az összes antropogén kadmiumkibocsátás képezi – a diffúz kibocsátásokat beleértve –, és a 60 év alatt elért diffúz kibocsátási koncentráció szintjét tükrözi. A környezetben mért valódi kadmiumkoncentráció (környezeti koncentráció) a természetes (geológiai eredetű vagy természetes folyamatok során keletkezett) kadmiumra és a múltban az emberi tevékenység során a környezetbe került kadmiumra (korábbi környezetszennyezés) egyaránt vonatkozik.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A.   Emberi egészség

Az anyagot nem vizsgálták meg kellőképpen a – különösen az agyban fejlődési rendellenességet okozó – lehetséges neurotoxikus hatások szempontjából. További járványtani és kísérleti adatokra van szükség annak érdekében, hogy pontosabban meg lehessen határozni a hatások jellegét, valamint az expozíció és a neurotoxikus hatásmechanizmusok jellemzőit. Mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltő anyagként azonosították, normális esetben olyan ellenőrzési intézkedéseket igényel, amelyeket a fejlődési toxicitásra vonatkozó további információk nem befolyásolnak.

A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	akut toxicitással kapcsolatos aggályok a kadmium és ötvözeteinek előállítása, valamint forrasztás, keményforrasztás és hegesztés során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—	a termékenységre és a szaporító szervekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggályok a kadmiumfém előállítása, galvánelemek gyártása és újrahasznosítása, színezékgyártás, ötvözetek előállítása és forrasztás során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—	a légúti irritációval, az ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással, az anyag ipari felhasználása során belégzési expozícióból eredő genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, mivel az anyagot küszöbérték nélküli rákkeltő anyagnak ítélték.

A FOGYASZTÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	akut légúti hatásokkal kapcsolatos aggályok a kadmiumtartalmú forrasztópálca (barkácsolás során történő) használata során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—

a kadmiumtartalmú (importált) ékszerek viselése és/vagy kadmiumtartalmú forrasztópálca (barkácsolás során történő) használata során bekövetkező genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, az expozíciós úttól függetlenül, mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltő anyagként azonosították.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	az egyes pontforrások közelében lehetséges (legtöbbször belégzés útján történő) expozíció miatt bekövetkező légzési toxicitással kapcsolatos aggályok,

—	a dohányzó és/vagy vashiányban szenvedő és/vagy pontforrások közelében élő felnőttek esetében környezeti hatásként jelentkező ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással kapcsolatos aggályok,

—	valamennyi expozíciós helyzetből eredő, környezeti hatásként jelentkező expozíció következményeként fennálló genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltő anyagként azonosították.

AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. Erre a következtetésre azért jutottak, mert a gyártás és felhasználás tekintetében hozott ellenőrző intézkedések mellett csekély a fiziko-kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos kockázatok veszélye.

B.   Környezet

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL (AZ ÜLEDÉKET IS BELEÉRTVE) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok öt kadmium gyártásával (kadmiumfém: egy üzem) vagy feldolgozásával (két színezékeket, egy bevonatokat, valamint egy ötvözeteket előállító üzem) foglalkozó üzemben,

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok egy újrafeldolgozó üzemben,

—	egy hulladéklerakóval kapcsolatos aggályok a közvetlenül a felszíni vizekbe szivárgó kadmium miatt (kadmiumkoncentráció: 50 μg/l),

—	az Egyesült Királyságban és a belgiumi Vallon Régióban található vizekkel kapcsolatos aggályok a folyókban és tavakban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó régiós átlag alapján,

—	az üledékben élő organizmusokkal kapcsolatos aggályok a kadmiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó ágazatban,

—

az üledékben élő organizmusokkal kapcsolatos aggályok négy üzem (egy kadmiumfémgyártó, két kadmiumalapú színezékeket gyártó és egy kadmium újrahasznosításával foglalkozó üzem) és négy ártalmatlanításra (egy esetben települési szilárdhulladék égetésére és három esetben települési szilárdhulladék tárolására) vonatkozó forgatókönyv esetében, ha a biológiai hozzáférhetőség kiigazítására az AVS-adatbázisban található, az Európai Unió régióinak 10. percentilisére vonatkozó legalacsonyabb értékek (három folyórendszerre vonatkozó német adatok) alapján kerül sor.

A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kamiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzemekkel kapcsolatos aggályok,

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

nem lehet következtetést levonni, mivel:

nem áll rendelkezésre a légköri kockázatokra vonatkozó leírás.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kadmiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzem területén vagy azon kívül található szennyvízkezelő üzemekkel kapcsolatos aggályok,

—	a szennyvízkezelő üzemekben lévő mikroorganizmusokkal kapcsolatos aggályok egy nikkel-kadmium galvánelemek újrahasznosításával foglalkozó, és a szennyvizet a területén kívül elhelyezkedő szennyvízkezelő üzembe elvezető üzem esetében.

A MÁSODLAGOS MÉRGEZÉSSEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok – különösen a (munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló) 2004/37/EK irányelv (3) – általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében, e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.

E kereteken belül kívánatos lenne:

—	a 98/24/EK (4) vagy a 2004/37/EK irányelvnek megfelelően a kadmiumra vonatkozó foglalkozási expozíciós és biológiai határértékek közösségi szinten történő megállapítása.

A FOGYASZTÓK tekintetében

—

közösségi szinten fontolóra venni a (forgalomba hozatal és felhasználás korlátozásáról szóló) 76/769/EGK irányelvben (5) szereplő, a forgalomhozatalra és felhasználásra vonatkozó korlátozásoknak azokra a kadmiumtartalmú forrasztópálcákra és ékszerekre történő alkalmazását, amelyek a bőrrel érintkezésbe kerülhetnek.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREK tekintetében

—	fontolóra venni az élelmiszerek kadmiumtartalmára az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletben (6) meghatározott felső határértékek felülvizsgálatát,

—	fontolóra venni a dohánykeverék/-levelek kadmiumtartalmára vonatkozó felső határértéknek a (dohánytermékekre vonatkozó) 2001/37/EK irányelv (7) szerinti meghatározását,

—	közösségi szinten fontolóra venni a műtrágya kadmiumkoncentrációjára vonatkozó felső határértékének megállapítását a Közösségre jellemző eltérő feltételek figyelembe vétele mellett.

2. RÉSZ

CAS-szám: 1306-19-0		Einecs-szám: 215-146-2
Szerkezeti képlet:	CdO
Einecs-megnevezés:	Kadmium-oxid
IUPAC-megnevezés:	Kadmium-oxid
Referens tagállam:	Belgium
Osztályozás (8):	Carc. Cat.2; R45 Cat 3; R68 Cat.3; R62-63 T; R48/23/25 T+; R26 T+; R26 N; R50-53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – rámutatott arra, hogy az Európai Unióban az anyagot főként nikkel-kadmium galvánelemek előállítása során, de sok kadmiumvegyület – főleg színezékek és stabilizátorok – alapanyagaként is használják. A kadmium-oxid megjelenhet továbbá szennyeződésként is, ezért expozíció következhet be számos (nem) vastartalmú fém felhasználásával járó tevékenység (többek között öntési és (újra)olvasztási eljárások) során. Olyan munkahelyeken, ahol a kadmium-oxidot előállítják vagy felhasználják, a munkavállalók – elsősorban belégzés által – érintkezésbe kerülhetnek kadmium porral vagy gőzzel. Bőrfelületi expozícióra kerülhet sor kadmium fémpor vagy gőz használata vagy karbantartási műveletek elvégzése során. A kadmium (nem csak cadmium-oxid, hanem minden megjelenési formájában) a nem az ágazatban dolgozó lakosság szervezetébe főleg kadmiummal szennyezett élelmiszerek fogyasztása során kerül. A kadmium (főleg kadmium-oxid) belégzési expozíció másik fő forrása a dohányzás.

A környezeti hatásként jelentkező kadmiumexpozíciót a jelenleg ismeretes összes antropogén kadmiumkibocsátás alapján számolják ki, vagyis a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók által kibocsátott kadmium, valamint a diffúz forrásból származó – műtrágyagyártás, acélgyártás, olaj és szén égetése, közlekedés, hulladék égetése és tárolása stb. során keletkező – kadmium figyelembevételével. A helyi expozíció értékelése a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók általi kibocsátáson alapul, és figyelembe veszi a regionális szinten várható környezeti koncentrációt. Az expozíció regionális és kontinentális szintű értékelésének alapját az antropogén kadmiumkibocsátás képezi – a diffúz kibocsátásokat beleértve –, és a 60 év alatt elért diffúz kibocsátási koncentráció szintjét tükrözi. A környezetben mért valódi kadmiumkoncentráció (környezeti koncentráció) a természetes (geológiai eredetű vagy természetes folyamatok során keletkezett) kadmiumra és a múltban az emberi tevékenység során a környezetbe került kadmiumra (korábbi környezetszennyezés) egyaránt vonatkozik.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A.   Emberi egészség

Az anyagot nem vizsgálták meg kellőképpen a – különösen az agyban fejlődési rendellenességet okozó – lehetséges neurotoxikus hatások szempontjából. További járványtani és kísérleti adatokra van szükség annak érdekében, hogy pontosabban meg lehessen határozni a hatások jellegét, valamint az expozíció és a neurotoxikus hatásmechanizmusok jellemzőit. Mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltőként azonosították, normális esetben olyan ellenőrzési intézkedéseket igényel, amelyeket a fejlődési toxicitásra vonatkozó további információk nem befolyásolnak.

A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	akut toxicitással kapcsolatos aggályok a kadmium-oxid előállítása során bekövetkező belélegzési expozíció következményeként,

—	a termékenységre és a szaporító szervekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggályok a kadmium-oxid előállítása, galvánelemek gyártása és újrahasznosítása, valamint pigmentgyártás során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—	a légúti irritációval, az ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással, az anyag valamennyi ipari felhasználása során belégzési expozícióból eredő genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, mivel az anyagot küszöbérték nélküli rákkeltőnek ítélték.

A FOGYASZTÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés során megvizsgált forgatókönyvek közül a kadmium-oxidot csak nikkel-kadmium galvánelemek gyártásakor használják, és ilyenkor a fogyasztóra nem vagy csak kismértékben hat.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	az egyes pontforrások közelében lehetséges (legtöbbször belégzés útján történő) expozíció miatt bekövetkező légzési toxicitással kapcsolatos aggályok,

—	a dohányzó és/vagy vashiányban szenvedő és/vagy pontforrások közelében élő felnőttek esetében környezeti hatásként jelentkező ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással kapcsolatos aggályok.

—	Valamennyi helyzetből eredő, környezeti hatásként jelentkező expozíció következményeként fennálló genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok.

AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre.

E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a gyártás és felhasználás tekintetében hozott ellenőrző intézkedések mellett csekély a fiziko-kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos kockázatok veszélye.

B.   Környezet

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL (AZ ÜLEDÉKET IS BELEÉRTVE) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok öt kadmium gyártásával (kadmiumfém: egy üzem) vagy feldolgozásával (két pigmentgyártó, egy bevonatokat, valamint egy ötvözeteket előállító üzem) foglalkozó üzemben,

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok egy újrafeldolgozó üzemben,

—	egy hulladéklerakóval kapcsolatos aggályok a közvetlenül a felszíni vizekbe szivárgó kadmium miatt (kadmiumkoncentráció: 50 μg/l),

—	az Egyesült Királyságban és a belgiumi Vallon Régióban található vizekkel kapcsolatos aggályok a folyókban és tavakban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó régiós átlag alapján,

—	az üledékben élő organizmusok kapcsolatos aggályok a kamiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó ágazatban,

—

az üledékben élő organizmusokkal kapcsolatos aggályok négy üzem (egy kadmiumfémgyártó, két kadmiumalapú pigmentet gyártó és egy kadmium újrahasznosításával foglalkozó üzem) és négy ártalmatlanításra (egy esetben települési szilárdhulladék égetésére és három esetben települési szilárdhulladék tárolására) vonatkozó forgatókönyv esetében, ha a biológiai hozzáférhetőség kiigazítására az AVS-adatbázisban található, az Európai Unió régióinak 10. percentilisére vonatkozó legalacsonyabb értékek (három folyórendszerre vonatkozó német adatok) alapján kerül sor.

SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kamiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzemekkel kapcsolatos aggályok,

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

nem lehet következtetést levonni, mivel: Nem áll rendelkezésre a légköri kockázatokra vonatkozó leírás.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kadmiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzem területén vagy azon kívül található szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos aggályok,

—	a szennyvízkezelő üzemekben lévő mikroorganizmusokkal kapcsolatos aggályok egy nikkel-kadmium galvánelemek újrahasznosításával foglalkozó, és a szennyvizet a területén kívül elhelyezkedő szennyvízkezelő üzembe elvezető üzem esetében.

A MÁSODLAGOS MÉRGEZÉSSEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok – különösen a (munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló) 2004/37/EK irányelv (3) – általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében, e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.

E kereteken belül kívánatos lenne:

—	a 98/24/EK (4) vagy a 2004/37/EK irányelvnek megfelelően a kadmium-oxidra vonatkozó foglalkozási expozíciós és biológiai határértékek közösségi szinten történő megállapítása.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREK tekintetében

—	fontolóra venni az élelmiszerek kadmium-oxid-tartalmára az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletben (6) meghatározott felső határértékek felölvizsgálatát.

—	fontolóra venni a dohánykeverék/-levelek kadmiumtartalmára vonatkozó felső határértéknek a (dohánytermékekre vonatkozó) 2001/37/EK irányelv (7) szerinti meghatározását.

—	közösségi szinten fontolóra venni a műtrágya kadmium-oxid-koncentrációjára vonatkozó felső határértékének megállapítását a Közösségre jellemző eltérő feltételek figyelembe vétele mellett.

---

(1)  Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 3. o.) állapította meg.

(2)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés megtalálható a Kémiai Anyagokkal Foglalkozó Európai Hivatal internetes oldalán:

http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(3)  HL L 158., 2004.4.30.

(4)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(5)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(6)  HL L 394., 2006.12.20., 5. o.

(7)  HL L 194, 2001.7.18.

(8)  Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 3. o.) állapította meg.