4.10.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/165

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A II. egységes piaci intézkedéscsomag felé – Kulcsintézkedések (feltáró vélemény)

2012/C 299/30

Főelőadó: Ivan VOLEŠ

2012. június 27-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A II. egységes piaci intézkedéscsomag felé – kulcsintézkedések (feltáró vélemény).

Az EGSZB elnöke 2012. június 28-án megbízta az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11–12-én tartott 482. plenáris ülésén (a július 12-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Ivan VOLEŠ személyében, továbbá 176 szavazattal 5 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Bevezetés

1.1   2011 végéig az Európai Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomagban meghatározott tizenkét mozgatórugó közül tízre tett javaslatot, míg a fennmaradó kettőre 2012 első félévében került sor. Emellett lezárt, illetve javaslatokat terjesztett elő 28 olyan intézkedés esetében, amelyek az egységes piaci intézkedéscsomagban bejelentett további 50 intézkedés részét képezték.

1.2   Az egységes piac irányítására vonatkozó konkrét javaslatok a következőket célozták meg: a polgárok és a vállalatok tájékoztatása az egységes piac által biztosított lehetőségekről, az egységes piaci szabályok tagállami alkalmazásának javítása és ezek hatékony végrehajtásának biztosítása. Annak ellenére, hogy a polgárok és a vállalkozások ezt a problémát tartják az egyik legfőbb hiányosságnak, kevés előrelépés történt e konkrét területen.

1.3   A tizenkét mozgatórugóra való összpontosítás lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy az egyébként lehetségesnél gyorsabb haladást érjen el. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kapott arra, hogy 2013 vége előtt fogadják el a jogalkotási javaslatokat, amelyek végrehajtására így 2014-ig sor kerülhet. Az elfogadott joganyag gyors, teljes és helyes átültetése és végrehajtása a tagállamok egyik fő feladata lesz.

1.4   Az Európai Bizottság 2012 októberében kívánja megünnepelni az egységes piac huszadik évfordulóját, mégpedig az Európa-szerte megrendezésre kerülő egységes piac hetével. Ennek keretében mind a 27 tagállamban rendezvényekre kerül sor. A második egységes piaci fórum megőrzi majd az egységes piaci intézkedéscsomag révén létrejött politikai hajtóerőt, át fogja tekinteni a végrehajtásával kapcsolatos előrehaladást, és megvizsgálja majd a növekedést fellendítő és a bizalmat erősítő jövőbeli prioritásokat.

1.5   Mivel az EGSZB tagjai a különböző társadalmi és gazdasági szereplőket képviselik, emellett konszenzuson alapuló hozzáadott értéket nyújtanak a folyamatban lévő munkához, június 27-i levelében Maroš Šefčovič EB-alelnök arra kérte az EGSZB-t, hogy járuljon hozzá a folyamatban lévő vitához.

2.   Általános észrevételek és ajánlások

2.1   A II. egységes piaci intézkedéscsomag javaslatai nem hagyhatják figyelmen kívül az EU-n belül tapasztalható nehéz helyzetet, amely arra vezethető vissza, hogy néhány tagállam nem képes kezelni az államháztartási deficitet, a GDP általános stagnálását és a munkanélküliség növekedését. A javaslatoknak ezért nemcsak a növekedést és foglalkoztatást azonnal befolyásoló rövid távú, hanem olyan közép- és hosszú távú intézkedéseket is tartalmazniuk kell, amelyek fenntartható fejlődést biztosítanak, és a jövőben is előnyökkel járnak az EU polgárai számára.

2.2   Egy átdolgozott és aktualizált Európa 2020 stratégiának általános iránymutatást kell nyújtania az egységes piac fejlődéséhez, amely az európai integráció legértékesebb vívmánya és a stratégiába foglalt célkitűzések elérésének eszköze.

2.3   Az egységes piac előmozdítását szolgáló javaslatok új csomagjának előkészítése során valamennyi érintett fél, többek között a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek véleményét is figyelembe kellene venni.

2.4   Elsősorban a szolgáltatások, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a kkv-k adminisztratív terheinek felszámolása, az e-kereskedelem, a digitális egységes piac és a mobilitás területén kellene azokat az intézkedéseket meghozni, amelyek elősegítik az egységes piac által megteremtett lehetőségek felszabadítását a vállalatok, a fogyasztók, a polgárok és az egyéb érintett felek számára. Ezeket olyan intézkedéseknek kellene kísérniük, amelyek célja egyrészt a fogyasztóvédelem és a bizalom megerősítése, másrészt pedig az egységes piac szociális szempontjainak a megfelelő figyelembevétele, támogatva szociális gazdaságot és tiszteletben tartva a társadalmi kohézió szükségességét, valamint a polgárok jogait és érdekeit.

2.5   Az egységes piaci intézkedéscsomagról (1) és a tizenkét mozgatórugóról (2) szóló korábbi véleményeiben az EGSZB egy sor olyan kérdést hangsúlyozott, amelyeket még mindig kiemelkedően fontosnak tart:

—

Kulcsfontosságú a polgárok és a vállalkozások tájékoztatása az egységes piac által biztosított előnyökről, a politikai pártokhoz, a civil társadalmi szervezetekhez, a médiához és az oktatási intézményekhez hasonló közvetítők pedig felelősséggel rendelkeznek a tekintetben, hogy az európai polgárok megértsék, hogy mi forog kockán;

—	Az Európai Bizottságnak fel kellene hívnia a polgárok figyelmét az egységes piachoz kötődő kérdésekre, felhasználva a rendelkezésére álló számos hálózatot, ügynökséget és egyéb eszközt (3).

2.6   Ennek az évnek a második felében az EGSZB egy saját kezdeményezésű véleményt dolgoz majd ki az egységes piaci intézkedéscsomagból hiányzó intézkedések tárgyában. Egyebek mellett az alábbi területek tartoznak ide: szerzői jogi járulékok (a II. egységes piaci intézkedéscsomag körébe tartozik), a szerzői jogról szóló irányelv felülvizsgálata, hálózatsemlegesség, adatvédelem, a befektetők védelme, a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv, az európai zártkörű társaságok alapszabálya, elektronikus közbeszerzés, európai hitelminősítő intézetek, nemek közötti egyenlőség, mikro- és családi vállalkozások, intézkedések új cégek létrehozásának támogatására és a meglévők bővítésére, hitel- és betéti kártyák, elektronikus fizetések, fogyasztói hitel és túlzott eladósodottság, bankközi transzferek, ifjúságpolitika, valamint az euró teljes mértékű bevezetését és az egységes európai fizetési térség (SEPA) működésének megszilárdítását szolgáló intézkedések.

2.7   Az EGSZB számít arra, hogy bevonják majd az Európai Bizottság gördülő programjában szereplő jogalkotási és nem jogalkotási intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi, a II. egységes piaci intézkedéscsomag részét képező konzultációs folyamatba, és részletes ajánlásokat dolgoz majd ki azt követően, hogy az Európai Bizottság egyes lépései valódi javaslatok formáját öltik majd.

3.   Mozgatórugók és kulcsintézkedések

3.1   Szolgáltatások

3.1.1   Biztosítani kell a valamennyi polgár számára rendelkezésre álló alapszintű fizetési számlákat, és ezeket mielőbb be kell vezetni. A díjak átláthatóságára és az egyszerű számlaváltásra tekintettel az EGSZB szabályozó intézkedéseket is szükségesnek tart e területen.

3.1.2   További prioritásként kezelendő terület a csomagkézbesítés, különösen az e-kereskedelemben (4), valamint a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások.

3.1.3   Az EGSZB az egységes európai fizetési térség (SEPA) működését konszolidáló intézkedések beépítését is javasolja.

3.1.4   Az EGSZB ismételten kijelenti, hogy támogatja a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kiterjesztését, a szolgáltatások sajátos jellegének, valamint a piaci és társadalmi igényeknek az egyidejű figyelembevételével.

3.2   A digitalizált egységes piac

3.2.1   Az EGSZB úgy véli, hogy a digitalizált egységes piac megvalósítása alapvető lendületet ad a belső piac újjáélesztésének. Egy korábbi véleményében az EGSZB kijelentette, hogy az elektronikus kereskedelem az egységes piac szétdarabolódásának egyik vesztese, ami a szolgáltatók és a fogyasztók szempontjából egyaránt gátolja a határokon átívelő online kereskedelemben rejlő potenciál teljes mértékű kiaknázását. Ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében intézkedéseket kell hozni az Európai Bizottság által már előkészített fellépések – azaz a magas szintű adatvédelem, a nyílt internet, a hálózatsemlegesség, a nemzetiségen/lakóhelyen alapuló akadályok megszüntetése, az elektronikus aláírás és fizetés, a szélessávú infrastruktúrákba való beruházás, az általános hozzáférés, a társadalom valamennyi tagjának hozzáférése a hardverekhez és szoftverekhez, illetve az online szolgáltatásokra vonatkozó, határozott fogyasztóvédelmi politikával kiegészített jogszabályok – kiegészítéseként.

3.2.2   Az EGSZB elengedhetetlennek tartja a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés biztosítását és az e-kormányzati szolgáltatások megnyitását, amit megkönnyíthet a belső piaci információs rendszer (IMI) használatának általánossá tétele.

3.2.3   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fokozottan figyelembe kell venni azokat az előnyöket, amelyek az e-számlázás széles körű elterjedéséből származhatnak. Úgy véli azonban, hogy az e-számlázást nem szabad kötelezővé tenni, és a papíralapú számlázást azzal egyenrangúan kell kezelni, miközben el kell kerülni minden olyan intézkedést, amely többletterhet jelentene a kkv-k számára.

3.3   Hálózatok

3.3.1   Az EGSZB kiemelt figyelmet fordít a (közlekedési, energia- és kommunikációs) hálózatokra, amelyek jelentős szerepet töltenek be Európa összekapcsolásában. A vasutak kapcsán az EGSZB támogatja az egységes vasúti térség létrehozását, amely képes lenne felvenni a versenyt más közlekedési módokkal. Javasolja, hogy a különböző hálózati iparágakban létező megoldások mintájára vizsgálják meg egy kompenzációs alap létrehozásának a lehetőségét. Feltétlen elsőbbséget kell biztosítani az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer – az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszerrel együtt megvalósítandó – általános bevezetésének.

3.3.2   A légi közlekedés kapcsán az egységes európai égbolt létrehozása létfontosságú az EU légiközlekedési ipara világpiaci versenyképességének biztosításához. A SESAR program bevezetésével kapcsolatban a következő feladatok várnak megoldásra: a) a légi és a földi infrastruktúrabővítések összehangolt végrehajtásának biztosítása; b) megfelelő pénzügyi erőforrások időben történő biztosítása a SESAR program bevezetéséhez; c) megfelelő irányítás létrehozása a SESAR program bevezetéséhez. A programnak a kkv-k előtt is nyitva kell állnia.

3.3.3   Az EGSZB kéri a 261/2004/EK rendelet (5) mielőbbi felülvizsgálatát az utasok jogainak a túlfoglalás, a késések, valamint a szervezett utazási formák tekintetében történő naprakésszé tétele érdekében.

3.3.4   Az európai tengeri kikötői politikának az alábbi területekre kell kiterjednie:

a)	a kikötői és a kikötőkhöz kapcsolódó kapacitás fenntartható fejlődésének biztosítása;

b)	egyértelmű és átlátható keret létrehozása a kikötői beruházások finanszírozására;

c)	a kikötői szolgáltatásokhoz való piaci hozzáféréshez kapcsolódó eljárások tisztázása;

d)	a kikötők hatékonyságát gátló működési akadályok kiküszöbölése;

e)	a jó és biztonságos munkafeltételek és -körülmények, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti konstruktív viszonyok ösztönzése a kikötőkben;

f)	a kikötők általános versenyképességének és pozitív arculatának elősegítése.

3.3.5   Az európai tengeri kikötői politika nem feltétlenül új jogszabályok létrehozását jelenti. A „puha jogszabály”, csakúgy mint az eseti megközelítés, különösen értékes alternatívája lehet a jogszabálynak.

3.3.6   Az energiahálózatok kapcsán az EGSZB helyesli az Európai Bizottságnak az összeköttetések további kiépítésére és a belső energiapiac megvalósítására irányuló legújabb kezdeményezéseit.

3.3.7   Az EGSZB támogatja az európai energiaközösség (EEK) létrehozásának elvét, és helyesli az ehhez szükséges köztes lépéseket, különösen az európai regionális energiahálózatoknak, a megújuló energiák fejlesztési alapjának és a gázbeszerzési csoportosulásnak a létrehozását.

3.3.8   Az EGSZB úgy véli, hogy elérkezett az ideje az energiapiaci liberalizáció kritikus értékelésének, ugyanis az nem eredményezte a várt alacsonyabb árakat a polgárok és a vállalatok számára.

3.4   A finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés

3.4.1   A pénzügyi válság miatt a hitelhez jutás számos tagállamban nehézkes lehet a vállalatok, különösen a kkv-k számára, ami negatív következményekkel jár üzleti tevékenységükre. A tőkéhez jutás elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánszektor, és különösen a kkv-k és a szociális vállalkozások képesek legyenek növekedést generálni és munkahelyeket teremteni. A bankok azonban egyre inkább ódzkodnak attól, hogy kölcsönt nyújtsanak a vállalatoknak, különösen az innovatív és az induló vállalkozásoknak, amelyek egyszerre képviselik a legnagyobb kockázatot és a legtöbb növekedési lehetőséget.

3.4.2   Ezért az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy támogassa a kkv-kat az adósságfinanszírozási piacok közvetlen elérésében, dolgozzon ki kkv-kra irányuló kötvényplatformokat, tanulmányozza, miként lehet hatékonyabbá tenni a mezzanine finanszírozást, és vizsgáljon meg új mezzanine termékeket, például a mezzanine hitelekhez nyújtott garanciát. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottságnak iránymutatást kellene nyújtania valamennyi érintett fél számára a különböző forrásokból származó pénzügyi eszközök összevonására és fellendítő hatására vonatkozó bevált gyakorlatok tekintetében.

3.4.3   Az EGSZB javasolja, hogy a tagállamokkal a jövőbeli strukturális alapokról folytatott tárgyalások során vegyék figyelembe, hogy olyan pénzügyi eszközöket kell kialakítani, amelyek támogatják a kkv-knak nyújtott hitelgaranciát.

3.5   Adópolitika

3.5.1   Az EGSZB olyan fellépéseket kér, amelyek kezelik az eltérő adózási szabályok és a bonyolult ügyintézés problémáját, az ugyanis az egyik legjelentősebb akadály a kkv-k számára, amely meggátolja őket az egységes piacon való terjeszkedésben.

3.5.2   Számos akadály még adóharmonizáció nélkül is felszámolható ezen a téren. Ilyen például a kettős adóztatás, amely komolyan gátolja a határokon átnyúló tevékenységeket, és negatív gazdasági következményekkel jár a beruházás és a foglalkoztatás tekintetében. A határokon átnyúló kereskedelemhez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó jelenlegi bonyolult héa-visszaigénylési rendszer adóelkerüléshez és csaláshoz vezethet, ami ellen eredményesebben kell küzdeni. Az adminisztratív egyszerűsítéshez hozzájárulna egy egységesített uniós héabevallás bevezetése.

3.5.3   Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamokban az adóztatás nem eredményezheti a gazdaságra és az államháztartásokra negatív következményekkel járó adóparadicsomok létrejöttét.

3.5.4   Figyelmet kellene fordítani a pénzügyi szolgáltatások héarendszerére, és ha egy új, pénzforgalmon vagy hasonló tényezőkön alapuló adót vezetnének be a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan, akkor az Európai Bizottságnak mindenképpen fel kellene mérnie a szóban forgó adó héarendszeren belüli kidolgozásának előnyeit.

3.5.5   Az EGSZB továbbá azt kéri, hogy vezessenek be általános szabályokat arra vonatkozóan, hogy a héát csak akkor kelljen befizetni, ha az ügyfél a számláját már kiegyenlítette. Ennek a rendszernek köszönhetően, amelyet egyes tagállamokban a kisvállalkozások „pénzforgalmi szemléletű könyvelés”-ként már alkalmaznak is, elkerülhető, hogy a héát minden értékesítés után felszámítsák, akár fizetett az ügyfél, akár nem. A jelenlegi gazdasági hanyatlás időszakában ez elejét veheti a fizetésképtelenségnek, különösen a kkv-k esetében.

3.6   Vállalkozási környezet

3.6.1   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a kérdésekre, amelyekkel az uniós jog és a támogatási programok nem foglalkoznak kielégítő mértékben, például az önálló vállalkozók helyzetére.

3.6.2   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tovább kell csökkenteni a felesleges adminisztratív terheket, és reméli, hogy az Európai Bizottság elő kívánja terjeszteni 2012 utáni célkitűzéseit, amikorra az adminisztratív terheknek 25 %-kal csökkenniük kellene. Az EGSZB megjegyzi, hogy a felesleges terhek csökkentése minden esetben kívánatos, akár a vállalkozásokról, akár a fogyasztókról vagy az állami szervekről van szó, de ugyanakkor mindig körültekintően ügyelni kell arra, hogy az adott jogszabályok eredeti célja ne csorbulhasson.

3.7   Szociális vállalkozások

3.7.1   A „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezés felülvizsgálatára 2014-ben kerül sor. Az Európai Bizottság a „társadalomtudatos vállalkozásokkal” foglalkozó szakértői csoporttal szoros együttműködésben felméri majd, hogy a kezdeményezéssel mit sikerült elérni, és meghatározza a hátralévő teendőket. Az EGSZB azt ajánlja, hogy vegyék kellőképpen figyelembe az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kidolgozott, a társadalmi vállalkozásokról szóló, nemrégiben elfogadott véleményeiben szereplő útmutatásokat (6).

3.7.2   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy el kell mélyíteni ismereteinket a szociális vállalkozások szerepével és terjesztésével kapcsolatban, a közösségre gyakorolt tényleges hatásuk ösztönzése érdekében. Ehhez ki kell dolgozni az effajta hatás mérésének módszertanát. Ilyen mérésre az európai szociális vállalkozási alap megvalósításához is szükség lesz.

3.7.3   Az EGSZB azon a véleményen van, hogy az európai alapítványra és a többi európai társasági formára vonatkozó javaslatot az európai társasági jog megújításáról szóló konzultáció figyelembevételével kell kiértékelni.

3.8   Fogyasztók

3.8.1   Az EGSZB türelmetlenül várja, hogy a közeljövőben jogalkotási javaslat szülessen a kollektív jogorvoslatról. Egy ilyen javaslatnak a kollektív jogorvoslat mechanizmusához kell vezetnie, mely ugyanúgy működik nemzeti, mint határokon átnyúló jelleggel, és valamennyi fogyasztó számára elérhető az egységes piacon belül. E mechanizmusoknak mindazok számára elérhetőnek kell lenniük, akiknek jogai sérülnek az egységes piacon belül. A fogyasztók nem az egyetlenek, akiknek jogait az áruk és szolgáltatások nyújtói tisztességtelen szerződési feltételek és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok révén megsértik. A munkavállalóknak is, akiket jogsérelem ér, illetve általában véve minden polgárnak, aki megkülönböztetést szenved, hozzá kell férnie a kollektív jogorvoslati rendszerekhez. A kkv-knak is hasonló védelemre lehet szükségük a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

A további előkészületek során figyelembe kell venni minden érintett fél nézőpontját.

3.8.2   Az EGSZB úgy látja, hogy a kártyás, az internetes és a mobiltelefonos fizetések integrált egységes piacának megvalósításához szabályozó intézkedésekre van szükség.

3.8.3   A termékbiztonsági előírásokra vonatkozóan az EGSZB szerint két alapelvet kell alkalmazni:

—

az életciklus elvét. Ez azt jelenti, hogy a termékbiztonsági követelményeket minden felhasználóra és a termékkel kapcsolatba kerülő minden dolgozóra alkalmazni kell. Az életciklus egy termék élettartamának minden szakaszát magában foglalja a nyersanyagok beszerzésétől kezdve egészen a termék hulladékként való ártalmatlanításáig.

—	A „bölcsőtől a koporsóig”-megközelítés népszerűsítése. Ezen elv szerint a termék fenntarthatóságának az előállítás kulcsfontosságú szempontját kell képeznie.

3.9   A polgárok mobilitása

3.9.1   Az EGSZB újfent hangsúlyozza, hogy a szakmai képesítések elismerésének rendszerét korszerűsíteni kell, hogy növelni lehessen a polgárok mobilitását. A munkavállalók foglalkoztatási és földrajzi mobilitásának előmozdítása javíthatja az európai munkaerőpiacok működését és a határokon átívelő szolgáltatásnyújtást. Az elismerésről szóló vitának nem mindig van értelme 27 tagállam szintjén. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a mobilitási szokások elemzése alapján felmért valódi szükségletre (határokon átnyúló helyzetekben és szomszédos országok között). Az EU-nak serkentenie kellene ezen a téren a regionális együttműködést, és elő kellene mozdítania a határokon átnyúló közös szakképzést.

3.9.2   A nyugdíjjogosultságok hordozhatóságát tekintve a fehér könyv (7) túlságosan az egyéni, harmadik pillér alá tartozó nyugdíjak terén történő javításra összpontosít. Az első és második pillér alá tartozó rendszereket is javítani kell, hogy azok számára is garantálni lehessen a strukturális előnyöket, akik Európán belül helyet változtatnak.

3.9.3   Az EGSZB aggodalmának is hangot ad, amiért a Tanács a legfrissebb határozatában a Schengeni Egyezmény nemzeti hatáskörbe történő visszahelyezéséről döntött. Ezzel ugyanis új akadályok gördülhetnek a polgárok szabad mozgása elé az Unióban, és lehetővé válik a határellenőrzés visszaállítása olyan helyeken, ahol ezt már korábban megszüntették. Mindez teljes mértékben ellentétes a Szerződés alapelveivel, és rendkívüli mértékben megnehezíti a belső piac megvalósítását.

3.10   Társadalmi kohézió

3.10.1   Az EGSZB úgy véli, hogy világossá kell tenni a végrehajtási szabályokat és a Lisszaboni Szerződés 3. cikkének (3) bekezdését, amely szerint a belső piac nem önmagában vett cél, hanem a társadalmi haladást és az európai polgárok számára egy fenntartható társadalom megvalósítását szolgáló eszköz.

3.11   Közbeszerzések

3.11.1   A közbeszerzési szerződéseket olyan szabályok alapján kell odaítélni, amelyek nemcsak a legkedvezőbb árat említik, hanem egyenlő mértékben figyelembe veszik a társadalmi előnyökkel és a fenntarthatóságra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos ismérveket is.

3.11.2   Mérlegelni kellene, milyen mértékben maradhatnak fenntartható módon nyitottak az EU közbeszerzési piacai, miközben harmadik országokban még mindig egyenlőtlen feltételek uralkodnak. Ebben a tekintetben a ratifikált ILO-egyezményeket és az emberi jogokat minden szereplőnek, tagállamnak és harmadik országnak egyaránt tiszteletben kell tartania. Az EU-nak aktívan elő kell mozdítania ezt a politikát a globális szintéren.

3.11.3   Az adminisztratív eljárások felgyorsítása végett elektronikus közbeszerzéssel jobb eredményeket lehetne elérni.

3.12   A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

3.12.1   A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat szabályozó jelenlegi jogi keret elbizonytalanító a fogyasztók számára; a helyzet még rosszabb összeurópai szinten. Világosabbá kell tenni a jogi keretet, valamint arányossá kell tenni a jogi szankciókat és a jogérvényesítést: azokat az egyéni fogyasztókat, akik véletlenül és/vagy saját személyes fogyasztás céljából kismértékben megsértik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, a nagy vagy kereskedelmi volumenű bűncselekmények elkövetőitől eltérő módon lehetne kezelni.

3.12.2   Páneurópaibb megközelítésre van szükség a díjak és az illetékek terén.

---

(1)  HL C 132., 2011.5.3., 47. o.

(2)  HL C 24., 2012.1.28., 99. o.

(3)  SOLVIT, Enterprise Europe Network (Európai Vállalkozói Hálózat), európai fogyasztóvédelmi központok, Euro-központok stb.

(4)  Ezt szemlélteti a Belső Piaci Főigazgatóság által szervezett „Mondd el a saját történetedet!” verseny egyik videoklipje. Az egységes piaci megfigyelőközpont 2012. június 1-jén Tallinnban szervezett nyilvános meghallgatása foglalkozott az ezekben a videókban a polgárok által felvetett kérdésekkel.

(5)  A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(6)  Lásd a következő véleményeket: HL C 24, 2012.01.28., 1. o., HL C 229, 2012.7.31., 44. o. és HL C 229, 2012.7.31., 55. o.

(7)  Fehér könyv: „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” – COM(2012) 55 final.

---