19.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 17/18

—

véleménye szerint a helyi fejlesztés számára több uniós pénzügyi támogatás nyújtandó a következő programozási időszakban, annak érdekében, hogy a polgárok jobban magukénak érezhessék az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit, és hogy megkönnyítsük és ösztönözzük a gazdasági fellendülést és a munkahelyteremtést;

—

úgy látja, hogy a CLLD egyike a 2014–2020-ra javasolt jogszabálycsomag leginkább úttörő elemeinek, és hogy ezért annak alkalmazása nagymértékben ösztönzendő;

—

rámutat, hogy a CLLD az egyetlen olyan rendelkezése a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek, amelynek esetében a végrehajtás szintjén kifejezett elvárás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap közötti valódi szinergiák kialakítása és az alapok közös alkalmazása; a CLLD tehát egyfajta „egyablakos ügyintézés” eszközéül szolgálhat a helyi kedvezményezettek számára, továbbá lehetővé teszi helyi szinten az integrált és egyszerűsített végrehajtást;

—

a CLLD-t a városi és vidéki területek harmonikus fejlesztése olyan kulcsfontosságú eszközének tekinti, amely megerősíti az arra való képességüket, hogy összeköttetéseket alakítsanak ki az őket körülvevő városkörnyéki és vidéki övezetekkel;

—

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vegye számításba a Számvevőszék megállapításait, továbbá más jelentéseket és értékeléseket annak garantálására, hogy a LEADER és az URBACT programok tanulságai valóban sokkal szilárdabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb CLLD-modellt eredményezzenek;

—

arra hívja fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen – amint lehet – közös, tájékoztató jellegű, egyszerűsített iránymutatásokat a CLLD döntő kérdésekben történő végrehajtására vonatkozóan.

Előadó

Graham GARVIE (UK/ALDE), Scottish Borders régió önkormányzati képviselője

Referenciaszövegek

1.

üdvözli az Európai Bizottságnak a következő programozási időszakra vonatkozó javaslatait, amelyek ismét különös súlyt helyeznek a helyi fejlesztésre az EU regionális, vidékfejlesztési és tengerpolitikáinak egészét érintően;

2.

úgy véli, hogy a helyi fejlesztés a területfejlesztés átfogóbb uniós megközelítésének egy része;

3.

úgy látja, hogy a helyi fejlesztést jobb olyan holisztikus koncepcióként meghatározni, amely az egyes régiótípusok mindegyike kapcsán foglalkozik a kihívásokkal és a lehetőségekkel, legyen szó akár városi, vidéki, vidéki-városi vagy funkcionális jellegű régiókról;

4.

véleménye szerint a helyi fejlesztés számára több uniós pénzügyi támogatás nyújtandó a következő, 2014–2020-as programozási időszakban, nemcsak annak érdekében, hogy a polgárok jobban magukénak érezhessék az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit, és könnyebbé váljon azok megvalósítása, hanem azért is, hogy megkönnyítsük és ösztönözzük a gazdasági fellendülést és a munkahelyteremtést a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság által különösen érintett övezetekben;

5.

úgy gondolja, hogy a helyi fejlesztési megközelítés különböző eszközök révén valósítható meg, és az egyik legfontosabb, az Európai Bizottság által javasolt opció az új „közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés” (CLLD) eszköz, ugyanakkor a helyi fejlesztés fogalma tágabb értelmű, és figyelembe kell vennie az EU-tagállamok intézményi keretét és gyakorlatát;

6.

nagy örömére szolgál, hogy a javasolt közös rendelkezésekről szóló rendeletben (CPR) egész fejezetet szenteltek kifejezetten ennek az eszköznek;

7.

rámutat, hogy a CLLD az egyetlen olyan rendelkezése a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek, amelynek esetében a végrehajtás szintjén kifejezett elvárás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a strukturális alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA, Európai Szociális Alap – ESZA) és a Kohéziós Alap közötti valódi szinergiák kialakítása és az alapok közös alkalmazása. A „közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés” eszköz tehát számottevő szerepet játszik a kohéziós politika hitelességének fokozásában, annak bebizonyítása révén, hogy a különféle uniós alapok valóban végrehajthatók együttesen, integráltan és hatásosan;

8.

hisz abban, hogy ez az eszköz mind az Európai Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió hatékonyabb biztosítására, mind a közös stratégiai keret tizenegy tematikus célkitűzésének és így az Európa 2020 stratégiának a helyi végrehajtására felhasználható. Ki szeretné emelni ugyanakkor, hogy meg kell hosszabbítani a helyi fejlesztési stratégia kidolgozására megállapított határidőt;

9.

meglátása szerint a válság és a gazdasági visszaesés e nehéz időszakában minden eddiginél inkább üdvözlendő a különböző uniós alapok közti mesterséges korlátok felszámolása, hogy azok helyi szinten végrehajthatók legyenek, mind városi, mind vidéki térségekben, az egyes területek sajátos szükségleteire összpontosítva és jobban figyelembe véve azokat;

10.

kiemeli, hogy a kapacitásépítés a CLLD kulcseleme, és hogy elegendő erőforrás bocsátandó a helyi érintettek rendelkezésére ahhoz, hogy helyi szintű stratégiájukat előkészíthessék és megvalósíthassák;

11.

nagy örömmel fogadja, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet előírásai szerint a CLLD-térségeknek magasabb társfinanszírozási arányban kell részesülniük (nevezetesen további 10 %-os uniós társfinanszírozásnak kell járnia az ERFA és az ESZA esetében, ha egy egész tengely a CLLD-n keresztül valósul meg). Nézetei szerint ugyanilyen vagy hasonló ösztönzőknek kellene vonatkozniuk valamennyi alapra, ideértve mindenekelőtt az ETHA-t;

12.

hangsúlyozza, hogy a CLLD fő értéktöbblete a helyi közösség és azon belül a magán- és az önkéntes szektor bevonása helyi akciócsoportok felállításán keresztül, amelyek integrált helyi fejlesztési stratégiákat dolgoznak ki;

13.

úgy véli, hogy ez az alulról felfelé irányuló megközelítés határozottan ellentmond az uniós források elköltésében egyébként uralkodó felülről lefelé irányuló megközelítésnek. Ez teszi a CLLD-t a legjobb gyakorlati példává arra, hogy mit jelent a szubszidiaritás elve helyi szinten, és elősegíti majd, hogy a lakosság jobban tudatában legyen az EU által támogatott helyszíni fellépéseknek, és inkább felelősséget érezzen azokért;

14.

emlékeztet arra, hogy a tagállamok és a régiók teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy beépítik-e a CLLD-t az ERFA és az ESZA vonatkozásában partnerségi szerződéseikbe és operatív programjaikba;

15.

úgy látja, hogy a városi menetrend, az integrált területi beruházások és a közös cselekvési tervek mellett a CLLD egyike a 2014–2020-ra javasolt jogszabálycsomag leginkább úttörő elemeinek, és hogy ezért annak alkalmazása nagymértékben ösztönzendő;

16.

úgy gondolja, hogy a CLLD döntő eszközzé válhat arra, hogy elősegítsük a közös stratégiai keretben meghatározott célkitűzések és a 2020-ig szóló területfejlesztési menetrend helyi szintű megvalósulását azáltal, hogy lehetővé tesszük az Európa 2020 stratégiát megvalósító politikák közös programtervezését;

17.

véleménye szerint a CLLD-nek elsősorban az alábbi korábbi, helyi fejlesztést célzó ágazatspecifikus eszközök tapasztalataira kellene épülnie: a LEADER program a vidékfejlesztés és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 4. tengelyének kezdeményezései esetében, a városfejlesztési hálózati program (URBACT), az előző URBAN kezdeményezés a hátrányos helyzetű városi kerületek fenntartható fejlesztéséért, valamint az egykori EQUAL kezdeményezés a kirekesztés, a diszkrimináció és az egyenlőtlenség ellen;

18.

aggódik amiatt, hogy a közös stratégiai keret kidolgozásakor a CLLD kapcsán vázolt tevékenységek túl nagy súlyt helyeznek a stratégiák fejlesztésére és a kapacitásépítésre. Bár e folyamatot alapvetően fontosnak kellene tekinteni, a CLLD fő célja az, hogy kézzelfogható és számottevő eredményeket érjen el a helyi közösség jólétét növelő beruházásokon át;

19.

megkérdőjelezi annak ésszerűségét, hogy a CLLD-t kizárólag a közös stratégiai keret 9. tematikus célkitűzése, a társadalmi integráció kapcsán említsék meg. A CLLD olyan, a helyi közösségre irányuló többcélú eszköz, amelynek széles spektruma és kihívásai jóval túlmutatnak a társadalmi integráció kérdésén. Konkrétabban, számottevően hozzájárulhat olyan, jelentős földrajzi és demográfiai egyensúlyhiányok kiegyenlítéséhez, amelyek megnehezítik néhány régió gazdasági és társadalmi fejlődését;

20.

sürgeti ezért a közös stratégiai keret (KSK) olyan értelmű módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a CLLD-t megemlítsék a KSK mind a tizenegy tematikus célkitűzése kapcsán, és hogy a helyi viszonyoknak megfelelően, és ne csak a társadalmi integrációhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében alkalmazzák;

21.

kiemeli, hogy a CLLD helyi akciócsoportjainak igénybe kell tudniuk venni a 10 %-kal magasabb társfinanszírozási arányt, függetlenül attól, hogy a KSK melyik tematikus célkitűzésével foglalkoznak. Döntő fontosságú, hogy a 10 %-os többlet akkor is érvényes legyen, amikor a közös rendelkezésekről szóló rendeletben a társadalmi integrációra elkülönített keretet nem rendelik kizárólag a CLLD-eszközhöz;

22.

úgy gondolja, hogy a CLLD értéktöbbletet jelentő elemei a következők: a helyi szereplőkkel és valamennyi helyi állami és magánvállalkozással folytatott konzultáció és együttműködés, valamint ezek részvétele, a helyi fejlesztési stratégia sajátos helyi igényekhez való igazítása, a többszintű és ágazatközi együttműködésre gyakorolt erős hatás, az alapos helyi ismeretek és szakértelem hasznosítása, a helyi területek innovációs kapacitása, az integrált, több ágazatot összefogó megközelítés, a helyileg meghatározott fellépések és eredmények, valamint a rugalmas és stratégiai jellegű megközelítés;

23.

úgy látja, hogy a CLLD keretében megvalósuló helyi fejlesztési megközelítés az eredményorientáltabb kohéziós politika iránti igényre is válaszol azáltal, hogy a problémákat a megfelelő területi szinten kezeli, továbbá lehetővé teszi a közösségek és a helyi önkormányzatok számára, hogy tevékeny szerepet töltsenek be az EU szakpolitikai célkitűzéseinek és különösen az Európa 2020 stratégiának a teljesítésében;

24.

kiemeli, hogy a CLLD egyfajta „egyablakos ügyintézés” eszközéül szolgálhat a helyi kedvezményezettek számára, amely a közös stratégiai kerethez tartozó alapok integrált és egyszerűsített végrehajtását teszi lehetővé helyi szinten. Ez potenciálisan óriási előrelépést jelenthetne annak biztosítása felé, hogy az önkormányzatok képesek legyenek olyan integrált projektek összeállítására, amelyek egy sor uniós alapból részesülhetnek társfinanszírozásban;

25.

azzal érvel, hogy a CLLD – integrált jellegének és a közösségek bevonásának köszönhetően – strukturálisan inkább képes a tevékenységek diverzifikációjának, a fejlődésnek és a gazdasági és szociális innovációnak a támogatására, mint a felülről lefelé irányuló szabványos kérelmezési folyamatok;

26.

nézetei szerint megkönnyítené olyan innovatív projektek megvalósítását, amelyeket egyébként nem terveznének az operatív programokban. A helyi fejlesztési partnerségek fő értéktöbblete a helyi akciócsoportok sokféle szakértelmének kihasználásában rejlik. A csoportok, ha a kedvezményezettekkel együttműködnek eredeti finanszírozási kérelmük továbbfejlesztésén, javítják a kérelem minőségét és lehetővé teszik, hogy sikeresebb legyen az alkalmazkodás a konkrét helyi igényekhez;

27.

annak alapos felmérésére ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy vajon egy specifikus CLLD-dimenziónak a partnerségi megállapodásaikba, illetve operatív programjaikba történő beillesztése révén nem tudnák-e hatékonyabban felhasználni a kapott uniós finanszírozási forrásokat, mint a hagyományos, felülről lefelé irányuló programok esetében;

28.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy rendelkezésre álljon a kellő kritikus tömeg mind a helyi akciócsoportok méretét, mind pedig azon átlagos pénzösszeg nagyságát illetően, amelyért a CLLD helyi akciócsoportjai várhatóan felelősek lesznek. A LEADER-rel és az EHA 4. tengelyével kapcsolatos jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes helyi akciócsoportok akár egy 5 000–150 000 fős népességű összterületet is lefedhetnek, egy integrált helyi stratégia pedig átlagosan 2–10 millió eurónyi uniós támogatást is hasznosíthat a hét éves időszak során;

29.

úgy véli ugyanakkor, hogy a CLLD egyes esetekben képes a 28. pontban vázoltnál nagyobb kritikus tömeg elérésére, ezért indokolt esetben meg kell engedni az eltérést a nagyobb városi térségek és az olyan földrajzi térségek számára, mint például a szigetek vagy távol eső területek, feltéve ha a közösségek szintjén történő irányítás megmarad;

30.

emlékeztetni kíván arra, hogy a CLLD – a helyi fejlesztésnek a közös rendelkezésekről szóló rendelethez tartozó valamennyi alapon keresztüli megvalósítását szolgáló fakultatív eszközként – más olyan eszközökhöz kapcsolódik, mint az integrált területi beruházások (ITI), és hozzájárul egy olyan, szélesebb körű fejlesztési stratégia megvalósításához, amely lehetővé teszi a helyi politikák területi dimenzióval való felruházását;

31.

üdvözli, hogy az európai és tagállami végrehajtási szabályok egyértelműen előirányozzák, hogy az integrált területi beruházások és a helyi akciócsoportok bevonhatóak legyenek abból a célból, hogy – ha ezt a lehetőséget tartják megfelelőnek – közös stratégia keretében együttesen valósítsák meg a helyi célkitűzéseket. A végrehajtási szabályoknak elsősorban azt kellene lehetővé tenniük és elősegíteniük, hogy egy vagy több akciócsoportot azzal bízzanak meg, hogy a kiterjedtebb földrajzi szinten egy ITI-re bízott tevékenységek egy részét kisebb léptékben valósítsák meg;

32.

úgy látja, hogy ezekben az esetekben teljesen ésszerű lenne, hogy egy ITI a CLLD-k számára előirányzott plusz 10 %-ból is részesüljön;

33.

fel kívánja azonban hívni a figyelmet arra, hogy a CLLD többletértéke éppen a szélesebb körű helyi közösség bevonása és az olyan létező eszközök közötti kifejezett kapcsolat, mint a LEADER vagy az EHA 4. tengelye, valamint a strukturális alapok;

34.

úgy gondolja, hogy a CLLD közösségi eleme különösen alkalmas az olyan, földrajzilag koncentráltan megjelenő problémák kezelésére, amelyek az egész közösség fellépését igénylik;

35.

nagy örömére szolgál, hogy a CLLD ezenkívül egyike lehet azoknak a lehetséges eszközöknek, amelyek a befogadó, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatásokat nyújtó városi térségek kialakítására rendelkezésre állnak, amelyek megelőzik a gettósodást, kezelik a szegénységgel járó problémákat, és előmozdítják a különféle közösségeken belüli társadalmi kapcsolatokat, többek között szakpolitikákat dolgozva ki az aktív időskor, a társadalmi innováció, valamint a nemzedékek és kultúrák közötti kölcsönös támogatás ösztönzésére;

36.

úgy véli, hogy bár jelen vélemény fő célja, hogy a LEADER vidéki területeken történő jelenlegi és jól bevált használatán túl egyéb területeken és ágazatokban megvizsgálja a CLLD alkalmazhatóságát, a CLLD – a LEADER program 2014. utáni természetes kiterjesztéseként – egyike lehet azoknak a lehetséges eszközöknek, amelyekkel leküzdhetőek a vidéki térségek kihívásai a megközelíthetőség, a fejlesztés és a gazdasági diverzifikáció, valamint a lakosság számára alapvető szolgáltatások nyújtása szempontjából, ideértve az aktív időskor, a társadalmi innováció, valamint a nemzedékek és kultúrák közötti kölcsönös támogatás ösztönzésére szolgáló szakpolitikákat is;

37.

úgy véli, hogy a nagyobb városi térségekben több CLLD-hez kapcsolódó helyi akciócsoport is létezhet lakókörzeti vagy települési szinten, ami lehetővé teheti az alulról felfelé kialakított megoldásokat mind a helyszínhez kötődő kihívások, így a többszörös depriváció vagy a környezeti állapot romlása, mind pedig egyes közös hátrányokkal bíró, konkrét csoportok foglalkoztathatósága tekintetében. Bizonyos fokú koordináció valósítandó meg az akciócsoportok között akkor, ha ugyanazon a helyi térségen belül egynél több csoport aktív;

38.

a CLLD-t a városi és vidéki területek harmonikus fejlesztése olyan kulcsfontosságú eszközének tekinti, amely megerősíti az arra való képességüket, hogy összeköttetéseket alakítsanak ki az őket körülvevő városkörnyéki és vidéki övezetekkel, ami segít a városok terjeszkedésének megakadályozásában, a kis és közepes méretű városok kiegyensúlyozott hálózata létrehozásának ösztönzésében, valamint a helyi mezőgazdasági termékek termelői és fogyasztói közötti kapcsolatok megerősítésében;

39.

kedvezően fogadja a RURBAN nevű előkészítő fellépést, amelynek célja a friss kutatási és szakpolitikai fejlemények összegyűjtése a városi-vidéki kapcsolatok terén. Az RB a szóban forgó fellépést még a 2014–2020-as időszak kezdete előtt szeretné programmá fejleszteni, hogy ösztönözze a jó gyakorlatok cseréjét és a szakértői értékelést, feltérképezve az új CLLD-partnerségek által hasznosítható innovatív megoldásokat és hálózatépítést;

40.

az RB emlékeztet továbbá arra a javaslatára, hogy alakítsanak ki egy működőképes, ún. RURBACT programot, mely lehetővé tenné a jó gyakorlatok cseréjének ösztönzését, valamint a városi és a vidéki problémakörökkel foglalkozó hálózatok létrehozását (1).

41.

úgy véli, hogy a városi-vidéki kapcsolódások különféle formái léteznek szerte az Unióban, amelyekre erős hatással vannak a tagállami politikai és adminisztratív rendszerek. Az uniós beavatkozás minden formájának eléggé rugalmasnak kell tehát lennie ahhoz, hogy megfeleljen az irányítási rendszerek e széles skálájának;

42.

a fő kihívásnak az uniós alapok jelenlegi földrajzi és ágazati megosztottságának a megszüntetését tekinti. Míg az operatív programok általában meglehetősen ágazati jellegűek, az olyan új eszközök, mint a CLLD, és főként az ITI, biztosíthatnák a szükséges területi megközelítést, és leküzdhetnék az ágazati elkülönüléseket;

43.

úgy gondolja, hogy a városi-vidéki kapcsolatokkal foglalkozó CLLD-nek el kell ismernie, hogy az egyes országok viszonyai igen eltérőek, különösen a város és a vidék között az egyes tagállamokban fennálló kapcsolatokat illetően (jelentősebbek a különbségek a városi és a vidéki térségek jólétében, kevesebb a kapacitás), illetve a számos településsel bíró országok között (ahol a települések együttműködése szükséges a kritikus tömeg eléréséhez), vagy a nagyobb településekkel bíróak között (ahol a helyi partnerségek főleg egy adott térségen belül jönnek létre);

44.

megjegyzi, hogy a CLLD sikeresen alkalmazható konkrét ágazati problémákkal küzdő területeken is. Ez például a helyzet az Európai Halászati Alap jelenlegi 4. tengelye kapcsán, amelynél a CLLD-módszert alkalmazzák a helyi halászatból élő közösségek és a halászati ágazat támogatására;

45.

tájékoztat arról, hogy a CLLD Európa számos pontján építhet sikeresen az EMVA-ból és/vagy az EHA-ból finanszírozott, már működő helyi partnerségekre; ráadásul néhány térségben már van bizonyított együttműködés az EHA 4. tengelyéhez és a LEADER-hez kapcsolódó partnerségek között, mivel időnként ugyanarról a testületről van szó. A CLLD arra is lehetőséget fog kínálni, hogy a fenti EMVA- és ETHA-fellépéseket adott esetben összekapcsolják ESZA- és ERFA-intézkedésekkel;

46.

rámutat az abban rejlő számottevő nehézségre, hogy az ETHA-t a tervek szerint tagállami szinten irányítják majd, miközben a strukturális alapokat és a LEADER programot gyakran regionális alapon kezelik. Ez a következetlenség hátráltatni fogja a CLLD megvalósítását.

47.

emlékeztetni kíván arra a korábbi kérésére, hogy azokban az esetekben, amelyekben már működik intézményesített helyi fejlesztési partnerség, vizsgálják felül azt a szabályt, amely szerint az állami szervek nem rendelkezhetnek a szavazati jogoknak több mint 49 %-ával, és hogy a különféle szektorok „kiegyensúlyozott képviselete” jöjjön létre a helyi akciócsoportban;

48.

úgy véli emellett, hogy a helyi akciócsoportokhoz kapcsolódó döntéshozatali folyamatoknak szilárdaknak és a kezdetektől egyértelműen meghatározottaknak kell lenniük ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok mint a helyi partnerség demokratikusan elszámoltatható közintézményei képesek legyenek az átfogó stratégia irányítására, és ugyanakkor biztosítva legyen, hogy az akciócsoportokban nincs túlnyomó súlya az önkormányzatoknak;

49.

hangsúlyozza, hogy bár a CLLD a helyi magán- és önkéntes szektor érvényre juttatására törekszik, elismerendő a helyi önkormányzatok által e helyzetekben betöltendő alapszerep. A helyi önkormányzatoknak gyakran kell vezető szerepet vállalniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az irányító hatóságokat és az Európai Bizottságot arról, hogy a meghozott döntések audittal kapcsolatos és megfelelőségi kockázatait kellőképpen kezelni fogják, és hogy a helyi kapacitások révén eredményessé tehetők a helyi akciócsoportok struktúrái és eljárásai;

50.

fel szeretné ezért hívni a figyelmet arra, hogy a CLLD szervezhető úgy, hogy a felelősségi kört a helyi akciócsoportra az irányító hatóságról vagy adott esetben más helyi vagy regionális végrehajtó testületről olyan arányban ruházzák át, amely tükrözi az akciócsoport valódi kapacitásait, valamint annak szükségességét, hogy döntései inkluzívak és átláthatóak legyenek, és a csoport azokért elszámoltatható legyen;

51.

határozottan arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az egyes tagállamokban már létező helyi kezdeményezéseket, hogy azok harmonikusan illeszkedhessenek az új CLLD-eszközhöz;

52.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vegye számításba a Számvevőszék megállapításait, továbbá más jelentéseket és értékeléseket annak garantálására, hogy a LEADER és az URBACT programok tanulságai valóban sokkal szilárdabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb CLLD-modellt eredményezzenek;

53.

ösztönzi, hogy a kezdetektől fogva határozzanak meg egyértelmű szabályokat az érdekellentétek elkerülésére, és hogy legalább a helyi akciócsoportokra vonatkozó elszámoltathatósági, nyilvános vizsgálatra, illetve határozat elleni fellebbezésre vonatkozó, valamint átláthatósági szabályok legyenek ugyanannyira kötelező erejűek, mint a helyi önkormányzati képviselőkre érvényesek. Mind az önkormányzatoknak, mind pedig az akciócsoportoknak átláthatóan felelősséget kell vállalniuk az általuk elköltött közpénzekért és meghozott döntésekért;

54.

hangsúlyozza, hogy a kapacitás alapvető kérdés, amelyet az eljárási és adminisztratív követelmények tisztázása és egyszerűsítése révén meg kell oldani – ahol lehet, „egyablakos” ügyintézési lehetőségeket teremtve az alapok között, ha lehetséges, elektronikus eszközökkel is;

55.

úgy véli, ehhez az szükséges, hogy az audit és a megfelelőségi vizsgálat valamennyi alapot illetően túlmutasson a jelenleg javasolton. E követelményeknek arányosaknak is kell lenniük, hiszen különben elrettentenék a potenciális helyi kedvezményezetteket az uniós támogatásra való pályázástól;

56.

aggódik tehát amiatt, hogy a CLLD-nek az egyes alapokat illetően esetleg különböző pénzügyi igazgatási és auditkövetelményekkel kell majd szembenéznie – gyakran különböző irányító hatóságok vagy minisztériumok által vertikálisan kezelt különböző alapokról van szó –, ami azt eredményezheti, hogy a kettő vagy több alapot is érintő, integrált projektek a leglassabban végrehajtható alap ütemében haladnak. Ezenkívül igen fontos, hogy az említett irányító hatóságok eltekintsenek attól, hogy saját maguk további, az eljárásokat nehezítő követelményeket állítsanak;

57.

kiemeli, hogy a helyi kapacitások és stratégiák kiépítése csupán eszköz azon cél elérésére, hogy a CLLD révén kézzelfogható beruházások és mérhető eredmények valósuljanak meg a helyi közösség hasznára;

58.

úgy látja, hogy CLLD keretében sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a világosan meghatározott eredmények felé haladó helyi stratégiák kidolgozására és végrehajtására,

59.

rámutat, hogy a CLLD egyik fő ütőkártyája az innovációra való képesség, ami a végrehajtás rugalmasságán keresztül érhető el. E tekintetben az uniós és tagállami szabályoknak nem szabad valamennyi országra és régióra felülről lefelé kötelezően előírt, egységes intézkedéseket, jogosultsági követelményeket és kritériumokat meghatározniuk, hogy könnyebb legyen alulról felfelé irányuló javaslatok alapján megtalálni a helyi problémákra alkalmazható helyi megoldásokat;

60.

véleménye szerint a helyi stratégiák kialakítása, továbbá a jó ötletek megosztása és a szélesebb körű megvalósítás közötti kapcsolatnak közvetlennek és szilárdnak kell lennie, különösen a strukturális alapokhoz kapcsolódó nagyobb léptékű fellépések végrehajtásakor;

61.

megjegyzi, hogy az irányító hatóságok esetleg hajlanak majd arra, hogy ne támogassanak olyan integrált és erőforrás-igényes műveleteket, mint a CLLD, ha létezik könnyebb mód a források elköltésére. Ugyanakkor, ha a jelenleginél több technikai segítségnyújtás válna lehetővé, akkor a CLLD jóval erősebb minőségi vetülettel bírhatna, és a helyi közösség sokkal jelentősebb támogatására számíthatna, mint a felülről lefelé irányuló megközelítés;

62.

rámutat az abban rejlő ellentmondásra, hogy a CLLD alkalmazásakor a LEADER vonatkozásában létezik 5 %-os erőforrás-elkülönítés, de a többi alap esetében nem. Kéri az irányító hatóságokat, hogy fontolják meg ennek az 5 %-nak a többi három alapra való alkalmazását, amikor a CLLD-opciót választják a közös rendelkezésekről szóló rendelethez tartozó egyes alapoknál, akár a partnerségi megállapodás, akár az operatív program keretében;

63.

meglátása szerint kezelendő a helyi fejlesztés mostani, programok közötti szétszabdaltsága az ismertség, az elszámoltathatóság, valamint a projektdemonstráció, az egymástól való kölcsönös tanulás és az ismeretátadás fokozása érdekében, különös tekintettel a kevésbé kézzelfogható eredményekre;

64.

arra hívja fel az Európai Bizottság érintett négy Főigazgatóságát, hogy készítsen – amint lehet – közös, tájékoztató jellegű, egyszerűsített iránymutatásokat a CLLD végrehajtására vonatkozóan olyan döntő kérdésekben, mint hogy hogyan valósíthatók meg realisztikusan a közös rendelkezésekről szóló rendelethez tartozó alapokból integrált helyi programok és egyedi projektek, továbbá olyan szempontokat illetően, mint a kiadások jogosultsága, a jelentéstétel, az együttműködés, a szükséges audit és megfelelés, valamint a népszerűsítési és ismeretátadási módszerek. Ezáltal az Európai Bizottságnak stratégiai párbeszédet kellene kezdeményeznie a tagállami, regionális és helyi fejlesztési szakemberekkel, amelynek alapján meghatározható lenne az iránymutatásokban tárgyalandó kérdések egy része és az azokra adható válaszok, továbbá példákat lehetne gyűjteni a már működő helyi fejlesztési partnerségekre.