14.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 230/107

Előadó:

Christos POLYZOGOPOULOS

1.1.

Az EGSZB kedvezően ítéli meg a vizsgált közleményt, amely az integrált tengerpolitika egyik stratégiai célkitűzése, az eredményesebb és költséghatékonyabb tengerfelügyelet létrehozására irányuló erőfeszítések logikus folytatásának tekinthető. Úgy véli, hogy az ezért a felügyeletért felelős hatóságok közötti információcsere javítása alapvetően fontos az Unió védelme, biztonsága, gazdasága és környezetének jövője szempontjából.

1.2.

Miután az utóbbi időben felhívta a figyelmet (3) arra, hogy a geopolitikai, stratégiai és környezeti kihívások felerősödtek a tengeri biztonság terén, az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul tisztázza és gyorsítsa fel „a tengeri CISE megvalósításának és további intézkedések megtételének értékelésére irányuló felülvizsgálati folyamatát” (4), melynek beindítása 2018-ig várható.

1.3.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a CISE („közös információmegosztási környezet”) jövőbeli fejlesztése során használják ki a kibővített hatály és az uniós tengerbiztonsági stratégiáról szóló legutóbbi közlemény (5) által nyújtott lehetőségeket egy naprakész, koherens és átfogó tengerfelügyeleti megközelítés kialakítása érdekében.

1.4.

Az EGSZB annak kifejtését kéri az Európai Bizottságtól, hogy a tagállamok hogyan törekedjenek „tengerfelügyeleti informatikai rendszerük (…) korszerűsítésére” anélkül, hogy „a kisebb fejlesztésekhez igényelhető (…) támogatás”-on (6) túlmenően további forrásokkal rendelkeznének, és a megtakarított források egy részének átvezetését vagy visszaforgatását javasolja a CISE hiányosságainak felszámolása és általános javítása érdekében.

1.5.

Mivel a projekt önkéntes alapon szerveződik, valamint tekintettel a politikai elkötelezettség jelentőségére és a többek között a rögzült gondolkodásmódból, sztereotípiákból és munkamódszerekből fakadó kulturális akadályokra, az EGSZB arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy erőfeszítéseit a meglévő pozitív tapasztalatokra támaszkodva olyan oktatási, illetve képzési intézkedésekre és a bizalom helyreállítását célzó kezdeményezésekre összpontosítsa, mint az Észak-atlanti parti őrség fórum, illetve a Világítótorony-fenntartó Hatóságok Nemzetközi Szervezete (International Association of Marine Aids to Navigation and Lighthouse Authorities/IALA).

1.6.

Arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy pontosabban határozza meg, milyen intézkedéseket tervez rövid és hosszú távon a hatékony CISE megszilárdítását megnehezítő jogi és technikai akadályok leküzdésére.

1.7.

Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a számítógépes technológia rendkívül gyors fejlődése egy olyan új közös információmegosztási környezetet, mint a CISE, elkerülhetetlenül támadásoknak (7) tesz ki a virtuális térben, de terroristák részéről is, kiszámíthatatlan lehetséges következményekkel a közlekedés, a kereskedelem, a kikötők, a hajók, a legénység és a rakomány biztonságára nézve, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a kiberbiztonság kérdését a tengeri szállítás terén, illetve hozzon konkrét intézkedéseket a CISE védelmére. Az Egyesült Államok Kormányzati Ellenőrzési Hivatalának 2014-es jelentése a tengeri létfontosságú infrastruktúrák védelméről jól mutatja a helyzet sürgős jellegét (lásd http://gao.gov/products/GAO-14-459).

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jobb helyzetismeret, illetve a tengerfelügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködés a CISE-n keresztül hozzá fog járulni az uniós tengeri területek ökológiai integritásának védelméhez azáltal, hogy jobban óvják a biológiai sokféleséget és a tengeri erőforrásokat a nukleáris balesetekkel, a mérgező anyagokat tartalmazó hulladékok illegális lerakásával, a szennyező anyagokkal kapcsolatos súlyos incidensekkel és az éghajlatváltozással szemben. Emellett a tenger alatti kábelek és vezetékek biztonságának javítása növelni fogja az energiahatékonyságot.

2.1.

A kockázatok és fenyegetések jobb megértéséhez elengedhetetlen, hogy kellő időben hozzáférjünk a pontos információkhoz, és közös, megbízható képet alakíthassunk ki a tengeri helyzetről. A különféle adatforrások integrációja és az illetékes hatóságok koordinációja hozzájárul az aktuális tengerészeti kérdések jobb megértéséhez, és hozzáadott értéket teremt a korlátozott erőforrások hatékony felhasználásának köszönhetően.

2.2.

Ebben az összefüggésben a tengerfelügyeleti hatóságok közötti optimális információcsere az integrált tengerpolitika egyik stratégiai célkitűzése. Az EU tengeri területeire vonatkozó közös információmegosztási környezet létrehozásával két, 2009-ben és 2010-ben közzétett európai bizottsági közlemény is foglalkozik (8).

2.3.

2012-ben a tengerhajózási biztonságnak az integrált tengerfelügyeleten keresztül történő megerősítése a kék növekedést célzó program kulcsfontosságú összetevőjévé vált, mely program a növekedés és munkahelyteremtés előmozdítására irányul a tengeri gazdaságban (9).

2.4.

Az EU tengerbiztonsági stratégiájáról szóló nemrégiben (2014-ben) közzétett közös közlemény (10) érvekkel alátámasztva megerősíti a tengerfelügyelet és a tengeri ügyekkel kapcsolatos információcsere mint a tengerbiztonság lényegi alkotóelemének fontosságát.

3.1.

A közlemény bemutatja a közös információmegosztási környezet (CISE) létrehozására vonatkozó ütemterv bevezetése óta európai és nemzeti szinten elért eredményeket. Az említett ütemterv bevezetése egy olyan folyamatos, önkéntes együttműködési folyamat, amelynek célja az ismeretek, a hatékonyság, a minőség, a válaszadási képesség és a koordináció megerősítése az európai tengeri területek felügyeletét biztosító intézkedések és az innováció ösztönzése tekintetében.

3.2.

A puszta megosztáson túlmenően az EU a CISE-vel azt kívánja biztosítani, hogy az információt többször és helyesen használják fel a különböző felhasználói közösségek, átfedések nélkül, egy olyan decentralizált tengerfelügyeleti hálózatnak köszönhetően, amely megfelel az adatvédelemre vonatkozó előírásoknak és a nemzetközi szabályoknak. A CISE nem lép a jelenleg létező információcsere-rendszerek és platformok helyére, és nincs hatással az ide tartozó struktúrákra vagy a meglévő tagállami jogszabályokra.

3.3.

Az ütemterv (11) konkrétabban hat szakaszt határozott meg a CISE fejlesztéséhez, melyek a következők: valamennyi felhasználói csoport azonosítása, az adatkészletek feltérképezése és az adatcsere célját szolgáló adathiány-elemzés, közös adatminősítési szintek meghatározása, a közös információmegosztási környezetet támogató keretrendszer kifejlesztése, a hozzáférési jogok meghatározása és végül a jogi rendelkezések tiszteletben tartásának biztosítása.

3.4.

A CISE az alábbi cselekvési területekre vonatkozik: (1) a tengeri közlekedés biztonsága (beleértve a kutatást és a mentést), a tengeri közlekedés védelme és a hajók által okozott szennyezés megelőzése, (2) halászatiellenőrzés, (3) a tengeri szennyezéssel összefüggő készenléti és válaszintézkedések; tengeri környezet, (4) vámügyek, (5) határellenőrzés, (6) általános jogalkalmazás és (7) védelem.

3.5.

Az európai gazdaság számára évente mintegy 400 millió euro potenciális irányítási és adminisztratív költségmegtakarítást, a hatóságok számára pedig megközelítőleg évi 40 millió euro közvetlen megtakarítást jelenthet. A kapcsolódó beruházási költségek az első tíz évben körülbelül 10 millió eurót tennének ki évente.

4.1.

Nagy hangsúlyt fektetve az európai tengeri hajózás kérdésének jelentőségére mennyiségi, illetve foglalkoztatási és gazdasági szempontból, az EGSZB korábbi véleményeiben releváns észrevételeket és ajánlásokat fogalmazott meg egy sor az európai tengeri politikával kapcsolatos kérdésben (12), és részletesen foglalkozott mind a tengerhajózási biztonság általános kérdéseivel, mind pedig az integrált tengerfelügyelettel kapcsolatos konkrétabb kérdésekkel, jelezve, hogy az említett felügyelet biztosításához integrált mechanizmusra van szükség (13).

4.2.

A tengergazdálkodás ágazatközi megközelítése mellett érvelve az EGSZB konkrétan rámutatott arra, hogy az igazán integrált tengerhajózási piac eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tagállami felügyeleti szervek, parti őrség és haditengerészet szorosabb együttműködést folytasson, mely magában foglalja az információcsere rendszerének és az integrált tengerfelügyelet rendszerének megteremtését (14).

4.3.

Az EGSZB egy harmonizált jogi kereten alapuló, az egész EU-ra kiterjedő, közös felügyeleti mechanizmus mellett is kiállt, amely az érzékeny és nem érzékeny adatok megosztásáról gondoskodik majd az uniós tagállamok hatóságai, az ügynökségek és a felhasználók között (15).

4.4.

Az EGSZB különösen hangsúlyozza, hogy egyértelművé kell tenni és meg kell erősíteni az irányítási struktúrákat és a forrásokat, ha biztosítani akarjuk a vizsgált rendkívül bonyolult és ambiciózus kezdeményezés fenntarthatóságát, amelyben több mint 400, a tengerfelügyelettel kapcsolatban hatalmas mennyiségű információt kezelő hatóság vesz részt, köztük az EU és az EGT tagállamainak hatóságai, valamint különböző uniós szervek is, például az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA), az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) és az Európai Védelmi Ügynökség (EDA).

4.5.

Az EGSZB megállapítja, hogy – tekintettel a tevékenység önkéntes jellegére, illetve a szubszidiaritás elvére –, a központi szerep a tagállamokra hárul, ami a költségvetési megszorítások és a válság kontextusában további terheket ró illetékes hatóságaikra és nagyobb kiadásokat indukál informatikai berendezéseik korszerűsítése, illetve kompatibilissá tétele miatt, mivel azok jelentős része – mintegy negyede – monolitikus és elavult struktúrán alapul. Ezzel kapcsolatban lásd az Európai Bizottság SWD (2014) 224 final, „Hatáselemzés” munkadokumentumát és Gartner 2013. évi, „A közös információmegosztási környezetre (CISE) vonatkozó forgatókönyvek fenntarthatósága és hatékonysága” című dokumentumát (az Európai Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatósága).

4.6.

Az EU tengeri területének az elkövetkező tizenöt évre vonatkozó kockázatértékeléséről végzett vizsgálatra tekintettel az EGSZB úgy véli, hogy a megosztandó információk hierarchizálásában előtérbe kellene helyezni a veszélyek, fenyegetések és gyenge pontok hatékony felderítését minden ágazatban és különösen a tengeri területeken, továbbá egy általánosabb szinten is. Ezzel kapcsolatban lásd: Wise Pens International, 2013., „Kockázatértékelő tanulmány mint a közös információmegosztási környezet (CISE) érdekében történő hatásvizsgálat szerves része” (az Európai Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatósága).

4.7.

Mindenesetre az adatvédelmi szempontból érzékeny személyes vagy kereskedelmi jellegű adatok védelme és bizalmas kezelése nagyon fontos kérdés. Az EGSZB úgy véli, hogy ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani, és további pontosításra van szükség, továbbá emlékeztet a témával kapcsolatban korábban közzétett észrevételeire és ajánlásaira.

4.8.

Az EGSZB megelégedését fejezi ki a közös információmegosztási környezet ütemtervének végrehajtásával kapcsolatban a BlueMassMed, Marsuno és Coopp programoknak köszönhetően elért eredmények miatt, amelyek megerősítették az ágazatközi információcsere operatív szükségességét, és hozzájárultak a további pontosításhoz; továbbá arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy növelje az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit.

4.9.

Az EGSZB szintén biztatónak tartja a már jelzett előrelépéseket több eszköz végrehajtása tekintetében (16), melyek különböző cselekvési területek célkitűzéseit szolgálják, és bizonyos esetekben egynél több területre vonatkoznak.

4.10.

Az EGSZB rámutat, hogy tekintettel hat tengeri medencéjére, legkülső régióira és szigeteinek sajátosságaira, az Európai Unió tengeri földrajza a maga nemében egyedülálló, és hangsúlyozza, hogy a globális méreteket öltő fokozott fenyegetésekkel és veszélyekkel terhes helyzetekben a CISE tudástárának és hatékonyságának növelése elképzelhetetlen a nemzetközi, regionális és határokon átnyúló együttműködés növelése nélkül, melynek során kellő figyelmet kell fordítani az adott információcserére a harmadik országokkal, illetve a biztonsággal kapcsolatos kérdéseknek és az ilyen adatok kölcsönösségének vizsgálatára.

4.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy a tengerfelügyelet következetes megközelítésének – az EU-ban és nemzetközi szinten – figyelembe kell vennie a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) kialakításával, illetve a missziók és műveletek vezetésével kapcsolatos kérdéseket.

4.12.

Az EGSZB üdvözli a polgári és katonai hatóságok közötti információcsere jelentős javulását, mivel ez utóbbiak azok közé tartoznak, akik a legtöbb adattal rendelkeznek a tengerfelügyeletre vonatkozóan, továbbá a NATO-erőforrások célzott felhasználásának megfontolását kéri. Ezen túlmenően emlékeztet a polgári és a katonai együttműködés példaértékű megoldásaira, amelyek az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) keretében kerültek kidolgozásra nemzeti és európai szinten.

4.13.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy törekedjen a világűrbe telepített eszközök és az onnan származó adatok jobb kihasználására a közös információmegosztási környezet fejlesztése érdekében, mivel a tengerfelügyelet az uniós műholdas rendszerek egyik felhasználási területe. Példaként említhetjük, hogy a Copernicus tengerfelügyeleti szolgálatai (azelőtt a GMES – „Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés” – program) támogatják a kalózkodás, a kábítószer-kereskedelem, az illegális halászat, illetve a mérgező hulladékok lerakása elleni küzdelmet, együttműködésben a Frontex-szel, az EMSA-val, illetve az EU szárazföldi határait felügyelő műholdközponttal, hozzájárulva a biztonsági alkalmazásokhoz az EU külső tengeri határainak ellenőrzése tekintetében.

4.14.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy azonnal vizsgálja meg a kiberbiztonság kérdését a tengeri szállítás terén, és határozzon meg konkrét lépéseket a közös információmegosztási környezet védelme érdekében, figyelembe véve, hogy feltétlenül biztosítani kell az érintett hatóságok különösen erős horizontális koordinációját.

5.1.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén, hogy kezelni tudja az olyan nehéz technikai kérdéseket, mint az alkalmazások, rendszerek és szolgáltatások átjárhatósága és struktúrája – ilyenek például az adatok minőségi variációi a különböző szoftverek és rendszerek között –, amelyek jelentősen befolyásolják a CISE sikeres végrehajtását és hitelességét (17).

5.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet kialakítása munkalehetőségeket és innovatív vállalkozói tevékenységeket kínál az EU számára, különösen az információs és kommunikációs technológiák (ikt) terén, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy emelje ki a projekt e fontos szempontját.

5.3.

Az EGSZB kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy fokozottan törekedjen az információk megosztása és terjesztése előtt álló kulturális akadályok leküzdésére, és úgy véli, hogy a CISE végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokat összegyűjtő, nem kötelező érvényű kézikönyv közzététele nem elegendő az érintett ágazatokon belüli és azok közötti bizalom megteremtése és a gondoskodó mentalitás („care to share to be aware”) elősegítése érdekében.

5.4.

A tengerfelügyelet integrációjában meglévő ágazatközi különbségek jelentős eltérésekhez vezetnek a CISE-hez való kapcsolódás érdekében tett erőfeszítések terén. Egyes országok például egyszerűsítették a felügyelettel kapcsolatos informatikai rendszereiket, míg mások nem. Néhányan erőteljes lépéseket tettek az ágazatok közötti elektronikus együttműködés biztosítása érdekében saját területükön, míg mások ágazati informatikai rendszerei zártak maradtak.

5.5.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezéseit, melyek egy közös adatmodell létrehozására irányuló előírások kidolgozására vonatkoznak, más szóval kifejezések, definíciók, név- és adatformátumok, illetve adatok közötti kapcsolatok listájára, mely egyfajta „fordítási” eszközzé válik a tengerfelügyeletre vonatkozó információs rendszerek, különösen a polgári és katonai rendszerek között.

5.6.

Az EGSZB üdvözli a nemzeti egyablakos ügyintézési rendszerek kialakítása terén elért eredményeket, mely rendszerek az információcsere nemzeti központi platformjaiként működnek a hajókkal kapcsolatos információk benyújtása és az adatok megosztása terén, együttműködésben az Unió egységes tengeri információcsere-rendszerével, illetve más rendszerekkel is. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) által e téren azonosított jó gyakorlatok, valamint a kereskedelem és a közlekedés megkönnyítésére vonatkozó 33. sz. ajánlás is hasznos hivatkozási pont a CISE számára.

5.7.

Az EGSZB megítélése szerint foglalkozni kell azzal a komoly nehézséggel, amelyet a informatikai platformok beszállítóikkal szembeni függősége jelent, ami megnehezíti interoperabilitásukat. Ugyanis a tagállamokban használatban lévő tengerfelügyeleti informatikai rendszerek mintegy 85 %-a speciális infrastruktúrára támaszkodik és nem szabványosított, így frissítésük vagy adaptálásuk továbbra is ugyanazon szolgáltatóktól függ.