14.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 230/72

Előadó:

Pedro Augusto ALMEIDA FREIRE

1.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság általános megközelítését, amely a következők elfogadását tűzi ki célul:

mivel a szellemei tulajdonra vonatkozó jogsértések globális jelenségnek tekinthetők, ezért ezeket holisztikus módon kell kezelni.

1.2.

Az EGSZB támogatja a cselekvési terv azon célkitűzését, hogy küzdjön az üzletszerűen elkövetett, szellemitulajdonjog-sértő tevékenységek ellen, mivel ezek károsan befolyásolják az EU-n belüli innovatív beruházásokat és a fenntartható munkahelyteremtést, továbbá az államkincstár bevételeinek kieséséhez vezetnek.

1.3.

Az EGSZB tudomásul veszi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal egyre meghatározóbb szerepét a szellemitulajdon-jogok ösztönzésére és érvényesítésére irányuló európai bizottsági stratégiák kidolgozásában és nyomon követésében, ideértve a cselekvési terv által tárgyalt, több célra összpontosító megközelítést is.

1.4.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság pragmatikus megközelítését, amelynek lényege a pénz útjának követésére vonatkozó elvhez hasonló eszközök előnyben részesítése, illetve az érintett szereplők bevonása.

1.5.

Az EGSZB elképzelhetőnek tartja, hogy támogassa az Európai Bizottság több célra összpontosító megközelítését, amennyiben az említett célokat jobban meghatározzák és mennyiségi és minőségi szempontból is jellemzik; üdvözli mindenekelőtt a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának (a továbbiakban: megfigyelőközpont) kommunikációs kampányait, amelyek a fiatalok (1) figyelmét kívánják felhívni a szellemitulajdonjog-sértések következményeire, de egyúttal a bírók és a jogi szakemberek (2) tudatosságát is növelni kívánják.

1.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság figyelmet fordít arra, hogy megkönnyítse a kkv-k hozzáférését a jogorvoslati eljárásokhoz; hasonlóképpen a kkv-k támogatási rendszereként (3) működő IPorta európai projektet is támogatja, amely a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik, és koordinálja a nemzeti támogatást.

1.7.

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy méretétől függetlenül valamennyi vállalat számára biztosítsa Európában a szellemi tulajdonhoz való hozzáférésnek, illetve a szellemi tulajdon hatékony érvényesítésének eszközeit, a pénzügyi vonatkozást is beleértve.

1.8.

Sajnálattal fogadja azonban, hogy az Európai Bizottság megközelítése a nem jogalkotási eszközökre korlátozódik, anélkül, hogy akár csak megemlítené a meglévő jogalkotási eszközök kiértékelésének lehetőségét, illetve ezek felülvizsgálatának hasznát. Ezzel kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság ambiciózusabb is lehetett volna, és ezt a paramétert is figyelembe kellett volna vennie.

1.9.

Az EGSZB fenntartásokkal tekinti, hogy az Európai Bizottság láthatólag túlzott szerepet tulajdonít az önkéntesen alkalmazandó rendszerek, az önkéntes egyetértési megállapodások és a bevált gyakorlatok végrehajtásának egy olyan területen, amelyre jellemző a hamisítás és a kalózkodás.

2.1.

„A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé” című uniós cselekvési terv tíz konkrét fellépést tartalmaz és új szakpolitikát kíván kialakítani, amelynek célja eszközök kidolgozása és alkalmazása elsősorban a szellemitulajdon-jogok ellen üzletszerűen elkövetett jogsértések ellen. Ezek a legkárosabb tevékenységek, és nagy kihívást jelentenek az EU számára, mivel hátrányosan befolyásolják az innovatív beruházásokat és a fenntartható munkahelyek megteremtését, továbbá az államkincstár bevételeinek kieséséhez vezetnek.

2.2.

Ezek az új, jelenleg nem jogalkotási eszközök egy sor olyan fellépést tartalmaznak, amelyek a pénz útjának követésére vonatkozó elvhez kapcsolódó megközelítésre épülnek, és amelyeknek végső célja az üzletszerű szabálysértők megakadályozása abban, hogy hozzáférjenek a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek promóciójára és forgalmazására szolgáló támogatási eszközökhöz, illetve bevételeiktől való megfosztásuk.

2.3.

„A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé” című uniós cselekvési tervnek az európai bizottsági közleményben szereplő célkitűzései, amelyek e vélemény tárgyát képezik, közösek a szellemitulajdon-jogok harmadik országokbeli védelmére és érvényesítésére vonatkozó stratégia célkitűzéseivel:

2.4.

E gyakorlat fontos része, hogy párbeszéd és figyelemfelkeltés útján nőjön a fogyasztóknak és a gyártóknak a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységek következményeivel kapcsolatos tudatossága.

2.5.

Európai szinten a fellépéseket az Európai Bizottság fogja végrehajtani, adott esetben a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal együttműködve, amely 2012 júniusa óta a megfigyelőközpontnak (4) is otthont ad. A megfigyelőközpont által 2013. november 25-én közzétett tanulmány (5) rámutatott, hogy a válaszadók – és különösen a fiatalok – nem kellően érzékenyek aziránt, hogy milyen nagyságrendű hatásokkal járnak a szellemi tulajdont érintő jogsértések a szellemi tulajdonon alapuló munkahelyek védelmére és bővítésére nézve. Az is kiderült, hogy a fiatalabb európaiak nézetei szerint a szellemitulajdon-infrastruktúra elsősorban a nagyvállalatoknak biztosít lényeges előnyöket.

2.6.

Az Európai Bizottság tehát egy több célra összpontosító megközelítést választott, figyelembe véve annak elemzését, hogy a digitális nemzedék körében miért válnak egyre keresettebbé a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek. E stratégia részét képezi, hogy a megfigyelőközpont olyan kommunikációs eszközöket dolgoz ki, amelyek felhívják az uniós polgárok figyelmét a szellemi tulajdont érintő jogsértések – elsősorban a munkahelyekre és a gazdaságra gyakorolt – hatásaira.

3.1.

Az Európai Bizottság jelenleg nem részletezi ezen fellépések tartalmát, de biztosít arról, hogy konzultációt folytat majd azokról a nem jogalkotási eszközökről, amelyek tartalmazzák a pénz útjának követésére vonatkozó elvre épülő megközelítést, és amelyeknek célja az üzletszerű szabálysértők megakadályozása abban, hogy hozzáférjenek a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek promóciójára és forgalmazására szolgáló támogatási eszközökhöz, illetve bevételeiktől való megfosztásuk. Ezeket az eszközöket átlátható és gondos módon dolgozzák majd ki, hogy biztosítható legyen hatékonyságuk a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelemben.

3.2.

Az intézkedést az európai hatóságok közötti együttműködések és a harmadik országokkal folytatott megbeszélések/tárgyalások egészítik majd ki. Szó lesz például arról, hogy „minden eszközt felhasználjanak a szellemi tulajdont sértő termékek piacra jutásának és terjedésének hatékony visszatartása és megfékezése érdekében, mind az uniós, mind a harmadik országok piacain”.

3.3.

Ezek a „nem jogalkotási” eszközök a szereplők jóakaratára támaszkodnak majd, tehát nem lesz szükség új jogalkotási eszközökre, hanem ellenkezőleg, a már létező jogalkotási eszközökön alapulnak majd. E kitárgyalt megoldások előnyét a végrehajtásuk gyorsasága jelenti. E megelőző intézkedések lehetővé teszik majd a polgári bíróságok előtti jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítását. A fenti célkitűzés csak akkor érhető majd el, ha az intézkedéseket átlátható módon dolgozzák ki, és az idevágó közérdeket is figyelembe veszik.

3.4.

Az EGSZB szerint ez a korlátozott megközelítés, amely „önkéntes megállapodások” vagy „bevált gyakorlatok” formájában önszabályozásra támaszkodik, nem helyettesíti a jogalkotási aktusokat olyan területeken, ahol hatékony szabályozásra van szükség.

4.1.

Az „üzletszerű” fogalom, amely az európai bizottsági cselekvési tervben bejelentett intézkedésekre vonatkozik, sokkal tágabb körű, mint gondolnánk. A cselekvési terv egyébként eléggé szűkszavú e tekintetben, az EGSZB azonban utal arra, hogy ez a fogalom szerepel már az uniós vívmányokban, és lehetővé teszi a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat és a polgári szankciók hatásának fokozását.

4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az „üzletszerű” fogalom olyan műveletekre is vonatkozhat, amelyeket nem feltétlenül „kereskedelmi céllal” eszközölnek.

4.3.

E fogalom megtalálható a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelvben (6), és bizonyos polgárjogi keresetek alapját jelenti. Így például az „üzletszerű” kritérium lehetővé teszi a nemzeti bíróságnak, hogy óvintézkedésként pl. elrendelje az állítólagos jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, ideértve bankszámláinak és egyéb vagyonának zárolását (az irányelv 9. cikkének (2) bekezdése). Néhány tagállamban e kritériumot a büntetőjogi intézkedések bevezetésére is alkalmazzák, bár ez nem szerepel az uniós vívmányokban.

4.4.

Az EU egyéb jogalkotási eszközei az „üzletszerű” fogalomhoz hasonlóakat alkalmaznak; így pl. a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak az információs társadalomban történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv (7) a következő koncepciókra hivatkozik: „kereskedelmi jelleg”, „kereskedelmi cél”, „közvetlenül vagy közvetett módon szerzett gazdasági vagy kereskedelmi előnyök” vagy „kereskedelmi célú felhasználás”.

A formatervezési minták oltalmáról szóló 1998. október 13-i, 98/71/EK irányelv (8) 13. cikkének a) pontja, amely a formatervezési mintaoltalomból eredő jogok korlátozásáról szól, úgy rendelkezik, hogy „A formatervezési mintaoltalomból eredő jogok nem gyakorolhatók a következők tekintetében: magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekmények”.

4.5.

Következésképpen a bírónak minden egyes esetben külön kell döntenie, ami azzal a veszéllyel jár, hogy egy inkoherens, nem megfelelő és következésképpen kiszámíthatatlan joggyakorlat jön létre.

4.6.

Az Európai Bizottság szolgálatai, amelyek tudatában vannak a fogalom bizonytalan értelmének és az ebből fakadó jogbizonytalanságnak, arra bátorították a megfigyelőközpontot, hogy gyűjtse össze a szellemitulajdonjog-sértésre vonatkozó nemzeti joggyakorlatokat, többek között annak érdekében, hogy pontosítsák a fogalmat. Ezen túlmenően ez év nyarán tudományos körökben szándéknyilatkozati felhívást tettek közzé a szellemi jogra vonatkozó gazdasági koncepciók elemzésének tárgyában, amit 2014. szeptember 19-én az első gazdasági workshop követett. Ez alkalommal néhány szakértő megvitatta az „üzletszerű” és a „kereskedési cél” koncepció gyakorlati alkalmazását a szellemitulajdonjog-sértésekkel (9), illetve ezek gazdasági szempontból történő megoldásával összefüggésben.

4.7.

A gondolkodási folyamat tétjét szem előtt tartva az EGSZB kívánatosnak tartaná, ha az Európai Bizottság szolgálatai elemeznék ezt a kérdést, és tájékoztatnák az érdekelt feleket, a civil társadalmat is ideértve, a következtetéseikről.

5.1.

A közlemény az internettel, de az értékesítés tényleges hálózataival is foglalkozik. Lefedi a digitális és a nem digitális termékeket is, valamint az azok gyártására, promóciójára, terjesztésére és használatára potenciálisan káros szellemitulajdonjog-sértéseket. A pénz útjának nyomon követésére vonatkozó elven alapuló megközelítés abból áll tehát, hogy vissza kívánja tartani a hamisítókat a szellemi tulajdont sértő termékek illegális kereskedelmétől.

5.2.

A fenti megközelítés alkalmazása biztosítja majd, hogy a szellemi tulajdon terén jelentős hozzáadott értékkel rendelkező láncok valamennyi érintett szereplője megtegye a piacokon való versenyképessége megőrzéséhez szükséges megelőző intézkedéseket. Az innovációnak kell e piacok vezérlő gondolatának maradnia, hogy ösztönözze a kreatív és innovatív tevékenységekbe való beruházásokat.

5.3.

Ezáltal erősödhet a digitális piacokba vetett bizalom, és lehetővé válna a szellemi tulajdon terén jelentős hozzáadott értékkel rendelkező versenyképes termékek terjesztése, valamint e piacok növekedése és fellendülése. A követendő cél az, hogy a szellemi tulajdonnak a szankciókra, valamint a szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos kártérítésekre épülő politikájáról térjünk át egy még inkább megelőző és inkluzív perspektívára, amely a belső piac fogyasztói számára a szellemi tulajdon terén jelentős hozzáadott értékkel bíró termékek széles és változatos választékát garantálja és teszi elérhetővé.

5.4.

Az Európai Bizottság felajánlja, hogy kétévente közzéteszi az e politika végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó jelentését. Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy az első jelentés megbízható mutatókat tartalmazzon, és idejében jelenjen meg.

5.5.

A pénzforgalmi szolgáltatások biztonságosságának megerősítése, a hamisított termékek nem szándékos vásárlására vonatkozó jogorvoslati lehetőségekkel együtt szintén erősíthetné a fogyasztók védelmét és a belső piacba vetett bizalmukat. Az Európai Bizottság erre vonatkozóan nyilvános konzultáció elindítását jelenti be a fogyasztóvédelmi rendszereknek az üzletszerűen elkövetett, szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelemre gyakorolt hatásáról.

5.6.

A két európai bizottsági kezdeményezés közötti szoros kapcsolatra, valamint a pénz útjának nyomon követésére vonatkozó elven alapuló megközelítés jelentőségére tekintettel az EGSZB kívánatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság indítson széles körű konzultációt a pénzforgalmi szolgáltatások területén megvalósuló fogyasztóvédelem kulcsfontosságú kérdéséről, valamint hogy ezt terjessze ki általában a pénz útjának nyomon követésére vonatkozó elven alapuló megközelítésre is.

5.7.

Az EGSZB emellett felkéri az Európai Bizottság szolgálatait, hogy folytassanak konzultációt a gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy meghallgassák véleményüket a hamisítók nyereségének a hamisításokra vonatkozó kártérítések meghatározása során történő figyelembevételéről (10).

6.1.

Bizonyos tagállamokban a szellemi tulajdon olyan téma, amely a kkv-k alig több mint felének (54 %) fontos, vagy bár jól ismerik (46 %), drágának, bonyolultnak és hosszadalmasnak tartják. Mindez meglepő a tudás által uralt gazdaságban, ahol a know-how-hoz, a hírnévhez, a formatervezéshez vagy az arculathoz hasonló szellemi javak meghatározó jelentőségre tettek szert (11).

6.2.

Úgy tűnik egyébként, hogy azok a kkv-k, amelyek az ipari tulajdont beépítik fejlesztési stratégiájukba, a többiekhez képest jobb gazdasági teljesítménnyel rendelkeznek, amint ezt néhány számszerűsített adat is bizonyítja. Így Franciaországban az INPI (az Ipari Tulajdon Nemzeti Intézete) által adományozott innovációs díj kkv-kategóriájának 2010. évi 32 díjazottja 2006 óta 614 munkahelyet teremtett, 2006–2009 között megötszörözve forgalmát és megduplázva exportforgalmát. Ugyanebben az időszakban ezek a vállalatok a K+F területén is fokozták erőfeszítéseiket, 65,5 %-kal emelve költségvetésüket (12).

6.3.

Az EGSZB támogatja tehát az Európai Bizottságnak azt a megközelítését, hogy általánosságban véve javítani kívánja a kkv-k hozzáférését a jogorvoslati lehetőségekhez (13), különösképpen pedig a szellemi tulajdonnal kapcsolatos követelések esetében. A jogviták magas költsége és összetettsége gyakran visszatartja az innovatív kkv-kat szellemitulajdon-jogaik érvényesítésétől, az alapvető szabadalmakból eredőeket is ideértve.

6.4.

A pénzügyi költség meghatározó elem az európai vállalatok innovációba történő beruházásakor. Ezért a szellemi tulajdon védelmének, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogosultságok megújításának és védelmének megfizethetőnek kellene lennie. Az egységes szabadalom e tekintetben találmányaik védelmére ösztönözhetné a vállalatokat, beleértve a kkv-kat, a fiatal vállalkozókat és az induló vállalkozásokat, feltéve, hogy a megfelelő költségek ésszerűek és nem korlátozóak. Azt is biztosítani kellene a vállalatok számára, hogy ésszerű költséggel férjenek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, az egységes szabadalmi bírósághoz való hozzáférést is ideértve.

6.5.

A kkv-knak üzleti és forgalmazási stratégiákat is ki kellene dolgozniuk, de a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítéséhez és promóciójához szükséges kompetenciák és szakértelem hiánya miatt ezt sokan nem teszik hatékonyan, amint arra az európai bizottsági cselekvési terv is jogosan rámutat.

6.6.

Az EGSZB e tekintetben támogatja a támogatási rendszerként működő IPorta európai projektet (14), amely a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik, és koordinálja a nemzeti támogatást.