30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/15

Előadó:

Mindaugas MACIULEVIČIUS

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság „Űrstratégia Európa számára” című közleményét, és támogatja a javasolt iránymutatásokat. Utóbbiak több új elemet is tartalmaznak, ideértve a civil társadalom felé történő nyitást, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) történő összpontosítást, a kutatás és a fejlesztés ösztönzését, továbbá az űrtevékenységek megfelelő pénzügyi folyamatai biztosításának – többek között a magántőke mobilizálásának – szükségességét.

1.2.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy továbbra is ezen az úton haladjon, és tűzzön ki maga elé még nagyobb célokat. A közlemény első fejezete a következő címet viseli: „Maximalizálni az űr által nyújtott előnyöket a társadalom és az uniós gazdaság számára”, és ebben az EGSZB által az „Űr és társadalom” projekt keretében tett számos ajánlás is szerepel.

1.3.

Az EGSZB tudatában van a világűrben rejlő lehetőségek kettős jellegének. Ismét hangsúlyozza azonban, hogy határozottan támogatja a polgári szükségletekre (békére és együttműködésre) irányuló űrpolitikát, ugyanakkor elismeri az űrmegfigyelési rendszerek felhasználásának jelentőségét a közvédelemben és a közbiztonságban. Ez a kettős felhasználás az egyik kulcsa annak, hogy az integrált és harmonizált szakpolitikák megvédhessék az európai polgárok jólétét.

1.4.

Tekintettel arra, hogy a rendszer jelenleg kiváló eredményeket mutat fel a precízió és a megbízhatóság tekintetében, az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság rendeletet alkot a Galileo helyzetmeghatározási rendszer elsődleges, illetve bizonyos helyzetekben preferenciális alkalmazásáról.

1.5.

A következő évekre tervezett beruházások megfelelőek a Kopernikusz és a Galileo program esetében, ezekhez azonban garanciák szükségesek. A következő évben megkezdik az EU új többéves pénzügyi keretéről szóló vitát; az EGSZB szeretné, ha további forrásokat rendelnének az éghajlatváltozással, a biztonsággal és a külső veszélyekkel szembeni védelemmel kapcsolatos problémák kezeléséhez. Az űrágazat fejlesztési tevékenységeinek támogatására a Horizont 2020 program és a strukturális alapok használhatók fel.

1.6.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együtt tárjon fel új finanszírozási lehetőségeket, hogy ezzel ösztönözze a magánbefektetőket az űrszektor felé történő nyitásra. Az Európai Bizottság ehhez az egyes érintett tagállamok szintjén tartandó olyan megbeszélések megszervezésével járulhat hozzá, amelyekre bankok, intézményi befektetők és vállalkozások kapnának meghívást, hogy tanulmányozzák az új befektetési formákat, köztük az űripari klasztereket.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós űrstratégia tartós sikerét csak úgy lehet biztosítani, ha valamennyi tagállam aktívan részt vesz benne. Ezt olyan konkrét és célzott kapacitásépítési intézkedésekkel lehet elérni, melyek különösen a növekvő űripari kapacitásokkal rendelkező, az űripar iránt érdeklődő tagállamok támogatására irányulnak. Ilyen intézkedéseket pl. képzések szervezésével, tájékoztató rendezvényekkel, (műszaki és a felhasználókra irányuló) konzultációkkal, bemutató projektekkel, regionális kezdeményezésekkel, a haladó és feltörekvő tagállamok közötti szinergiákkal, valamint egyéb, a tagállamok szükségleteinek kielégítésére irányuló, testreszabott intézkedésekkel lehet megvalósítani.

1.8.

Az űrtevékenységeknek köszönhető információk és adatok hasznosíthatóságával kapcsolatos oktatás és figyelemfelkeltés rendkívüli jelentőséggel bír. Ezenkívül fontos lenne az űrtevékenységek beépítése az iskolai, egyetemi és egyéb tantervekbe.

1.9.

A technikus- és mérnökképzés létfontosságú az európai ipar jövője szempontjából. Európa űrstratégiájának sarokköveit az kell, hogy jelentse, hogy megerősítjük az európai munkaerőpiacot, javítjuk a gyakorlatokhoz és kísérletekhez szükséges infrastruktúrát, a kiválósági központokat és az egész életen át tartó tanulást, valamint folyamatosan emeljük a tudás és a képességek szintjét, új csúcsokat hódítva meg az űrtudomány világában.

1.10.

Az EGSZB ennek érdekében szeretné, ha az Európai Bizottság megvizsgálná egy olyan egységes portál létrehozásának megvalósíthatóságát, amelyen a különféle szervezetek és ügynökségek által folytatott valamennyi tevékenység szerepelne. A portál minden érdeklődő polgár és üzemeltető számára elérhető lenne, és kiemelné valamennyi folyamatban lévő tevékenység előnyeit, valamint hangsúlyozná az űrgazdaságban különösen a kkv-k számára rejlő potenciális lehetőségeket.

1.11.

Az EGSZB az európai számításifelhő-kezdeményezésről szóló, nemrég közzétett véleményében (1) hangsúlyozta azon súlyos problémákat, „amelyek megakadályozzák, hogy Európa kiaknázza az adatokban rejlő lehetőségeket, különös tekintettel az átjárhatóság hiányára, a szétaprózódott struktúrákra, valamint azok más hozzájárulásokkal és cserékkel szembeni zártságára”. Az európai űrrendszer földi infrastruktúráját nyilvánvalóan ugyanezek a problémák jellemzik, és ezeket a lehető leghamarabb le kell küzdeni.

1.12.

Európa kitűnő infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy pályára állítson műholdakat. Gondolhatunk itt az olyan, új generációs hordozórakétákra, mint az Ariane és a Vega, melyek jelentős megtakarítást eredményeznek, köszönhetően többek között a tagállamok közötti fokozott együttműködésnek. Az újrahasználható hordozóeszközök fejlesztése jelentős költségmegtakarításhoz vezet majd, és azon országok számára is hozzáférést biztosít az űrtevékenységekhez, amelyeknek nincsenek eszközeik arra, hogy hatékony infrastruktúrát építhessenek ki a világűrben.

1.13.

Egyre nagyobb az érdeklődés a kisméretű műholdak kommunikációs és nyomonkövetési rendszerekhez való felhasználása iránt. A Föld-megfigyelési piacon is a kisméretű műholdak arányának jelentős növekedése várható az új alkalmazások révén. Ezért az EU-nak a mini- és nanoműholdak fejlesztésére kell összpontosítania ahhoz, hogy ki tudja használni a piac kínálta lehetőségeket. Ugyanakkor ez nemcsak a kisebb tagállamok, hanem a magánüzemeltetők számára is nagy lehetőséget fog jelenteni. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy a Föld felszínét megfigyelő kevésbé költséges műholdak számának növekedése hatalmas mennyiségű adatot fog eredményezni. Ezért rendkívül tudatosan és szilárd szabályozás keretében kiemelten kell kezelni minden felhasználó és polgár magánéletének védelmét (2).

1.14.

Az Európai Bizottságnak többek között az űrinfrastruktúrához való garantált hozzáférést és annak biztonságát kell kiemelt kérdésként megvizsgálnia. Mindenképpen együtt kell működni más országokkal, ha el kívánjuk kerülni a legkedvezőbb pályákért való küzdelmet és az űrszemét kérdésének kezelése iránti érdektelenséget. Ezért fokozni kell a világűr kezelésével kapcsolatos diplomáciai tevékenységeket. Az EGSZB ugyanakkor azt ajánlja, hogy az EU mozdítsa elő az űr hulladéktól való megtisztításához kapcsolódó innovációkat.

1.15.

A nemrég globális szinten tartott megbeszélések (3) szintén az ilyen együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Négy pillért határoztak meg: gazdaság, társadalom, hozzáférhetőség és diplomácia. Ezek a kérdések az EGSZB érdeklődésének is homlokterében vannak, és az EGSZB kezdeményezte a gazdaság és a társadalom szempontjából betöltött szerepük hangsúlyozását.

1.16.

Ezért olyan új megközelítésre van szükség az adatok felhasználása terén, amely megkönnyítené a kkv-k számára a hozzáférést, felhívná az emberek és a kkv-k figyelmét arra, hogy diszkriminációmentesen hozzáférhetnek ezekhez a big data információs csatornákhoz, fokozná a kibertámadásokkal szembeni védelmet, és biztosítaná újabb és újabb alkalmazások létrehozását a kutatóink, egyetemeink és vállalkozásaink kreativitására alapuló, célzott kezdeményezések útján. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Aarhusi Egyezmény értelmében megfizethető költségek mellett kell biztosítani a nagy adathalmazok (big data) felhasználását, ha arra a környezetvédelem érdekében van szükség.

2.1.

Jelenleg Európa rendelkezik a világ második legnagyobb űrköltségvetésével, és az európai felbocsátási szolgáltatások legnagyobb intézményi megrendelője. Birtokában van a Föld megfigyelésére használt világszínvonalú űrrendszer, a Kopernikusz, valamint a műholdas navigációt és földrajzi helymeghatározást segítő EGNOS és Galileo. 2014 és 2020 között csak az EU 12 milliárd eurót fektet be az űrtevékenységekbe.

2.2.

Az űrtechnológiák nélkülözhetetlenné váltak az európaiak mindennapjaiban. Az űralapú szolgáltatások emellett számos területen – többek között a katasztrófavédelemben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az energetikai infrastruktúrában és a globális kihívások kezelésében – hasznosíthatóak. Az űrtechnológiákkal és az általuk biztosított adatokkal és szolgáltatásokkal számos uniós szakpolitikát és kulcsfontosságú politikai prioritást támogatni lehet. Az űr Európa számára stratégiai jelentőséggel is bír: megerősíti globális szerepében, biztonságát és védelmét tekintve is igen hasznos, emellett pedig elősegítheti a munkahelyteremtést, és serkenti a növekedést és a beruházásokat. Európa növekvő műholdgyártó ipara a szabad világpiac körülbelül 33 %-át birtokolja, dinamikus downstream szolgáltatási ágazata pedig sok kkv-nak ad munkát. Az európai űrgazdaság értékét 2014-ben 46–54 milliárd euróra becsülték, amely a globális űrágazat értékének körülbelül 21 %-át teszi ki.

2.3.

Az Európai Bizottság a Szerződés (EUMSZ) 189. cikke alapján új űrstratégiát javasol Európa számára, amelyben négy stratégiai célra helyezi a hangsúlyt:

3.1.

Az EGSZB mindig is aktívan támogatta az Európai Bizottságot és az érdekelt feleket az űrrel kapcsolatos ügyekben.

3.2.

Az EGSZB az űrről szóló véleményeiben számos prioritást meghatározott:

4.1.1.

Ambiciózus stratégiához ambiciózus költségvetésre van szükség. Az Európai Bizottság szerint az EU rendelkezik a világ második legnagyobb űrköltségvetésével. Ez az Európai Unió költségvetésének, a tagállamok külön űrköltségvetéseinek és az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetésének az együttese. Az USA költségvetése majdnem négyszerese az EU-énak. Oroszország és Kína tényleges űrköltségvetését nagyon nehéz megbecsülni, mivel az űrtevékenységeikkel kapcsolatosan nem minden adat nyilvános. Ugyanakkor, ha a GDP arányában hasonlítjuk össze az űrköltségvetéseket, Európa csupán a hatodik helyen áll.

4.1.2.

Az Európai Bizottság ambiciózus célkitűzéseihez hatalmas volumenű befektetéseket kell mozgósítani, amire az állami szektor önmagában egyszerűen képtelen. A magánbefektetők, a bankszektor, a befektetési alapok és más pénzügyi érdekelt felek bevonása elengedhetetlen a kutatás és az új alkalmazások fejlesztéséhez.

4.1.3.

A közlemény nem hangsúlyozza és nem támogatja kellően a kkv-k, különösen az innovatív startupok kulcsszerepét, amit meg kellene erősítenie. Bár innovációs képességeik több figyelmet kapnak, a javasolt pénzügyi megoldások nem felelnek meg az ágazat valós szükségleteinek, amelyek egyike a finanszírozás krónikus hiányából fakad. A bankrendszer – a magas kockázat miatt – nemigen támogatja az innovációt. Számos kkv nem tud részt venni a nyilvános pályázatokban, mert ezeket gyakran kifejezetten nagyobb szereplőkre írják ki. Több támogatást kell tehát adni a kkv-knak, és olyan ajánlati felhívásokat kell közzétenni, amelyek megfelelnek az ilyen méretű vállalkozásoknak. Szintén a megfelelő irányba tett lépés lenne, ha a nagyobb projektek esetében a kkv-k szélesebb körét nyíltabban be lehetne vonni alvállalkozásba. A Horizont 2020 program és más K+F programok jelentős szereppel bírnak, és ezeket a lehető legteljesebb mértékben ki kell használni a kkv-k szempontjából.

4.1.4.

Az EGSZB-t aggasztják a brexit várható következményei, valamint az európai űrtevékenységekre gyakorolt hatása. Az Egyesült Királyság az űripar területén a vezető tagállamok egyike. Az EU-nak ezért fontolóra kell vennie, milyen módon lehetséges az együttműködés az Egyesült Királysággal az űripar területén.

4.2.1.

Nem minden uniós tagállam vesz részt érdemben űripari tevékenységekben, és sajnos nem minden ágazat (ideértve a magán- és a közszférát is) méltányolja az űrtevékenységek előnyeit. Például az állami szektorban az űrtevékenységeket sok különböző területen – úgymint a naprakész területmegfigyelés, az épületszigetelés teljesítményének ellenőrzése, az illegális szemétlerakó helyek kiszűrése és számos egyéb téren – eredményesen lehet hasznosítani.

4.2.2.

Az EU űrágazata csak akkor lehet versenyképes, ha valamennyi növekvő űripari kapacitásokkal rendelkező és az űripari tevékenységek iránt érdeklődő tagállamot, továbbá ezek érdekelt feleit, vállalkozóit, kutatóit és más intézményeit is bevonjuk. Az Európai Bizottságnak konkrét intézkedéseket kellene előirányoznia.

4.3.1.

Az EGSZB méltányolja, hogy az irányításról szóló új keletű vita – amelyre az EGSZB számos korábbi véleményében rámutatott – megoldódott. Az ESA stratégiája megerősítést nyert az ESA Miniszteri Tanácsának 2016. decemberi ülésén (ideértve a költségvetési források elosztását a különböző programok között a 2017–2021-es időszakra). Az EU és az ESA stratégiái immár nem különbözőek, hanem kiegészítik egymást.

4.4.1.

A Kopernikuszról letöltött adatok tárolásához, előzetes feldolgozásához és tárolásához elemzéséhez sürgősen szükség van nagy adatközpontok létrehozására. Új eszközök fejlesztéséhez ezen a területen nagyon fontos a múltbeli adatoknak a Kopernikusz keretén belüli alkalmazhatósága is.

4.4.2.

Az EU elkötelezte magát a COP21 ambiciózus megállapodása és a fenntartható fejlesztési célok mellett. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a helyi és a globális kötelezettségvállalások csak műholdas alapú megfigyelési rendszerekkel és nagy földi adatfeldolgozó létesítményekkel hajthatók végre sikeresen. Egyértelműen új eszközökre van szükség az éghajlatváltozás vonatkozásában, ahogy azt az EGSZB korábbi véleményeiben, például a NAT/696 véleményében (5) is kérte.

4.4.3.

A LULUCF (6) a COP21-megállapodásban foglaltak szerint jelentős szerepet játszik a légköri CO2 jelenlegi szintjének elnyelésében. Az erdők szénelnyelők, az erdők állapotának napi szintű precíziós megfigyelésével pedig megakadályozható az illegális fakitermelés, és ösztönözni lehet az aktívabb erdőgazdálkodást, többek között a gyorsabb növekedésű fafajok nagyobb mennyiségben történő ültetését és az erdőtüzek korai kiszűrését és megakadályozását. A jelenlegi uniós javaslatok, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipar és a közlekedés CO2-kibocsátását az erdők szénelnyelőként való felhasználása vagy az erdőültetés ellensúlyozza, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokra. A javaslatok egyértelműen hangsúlyozzák, hogy sürgős igény van a Kopernikuszon alapuló megfigyelési eszközök iránt. Nemzetközi szinten nagyon fontosak ezek az eszközök, ugyanis világszerte felhasználhatók különböző államokban a mérséklés és az elnyelés terén addig elért eredmények pontos megfigyelésére.

4.4.4.

Az EGSZB elismeri, hogy a műholdas megfigyelőrendszerek és az adatközpontok nagyon fontosak a jövőbeli fenntartható élelmiszer-termelés szempontjából. Mindez különösen nagy előnyökkel kecsegtet a precíziós gazdálkodás területén, jórészt azért, mert a Galileo és a GNSS segítségével fosszilis tüzelőanyag takarítható meg. Emellett a Kopernikusz különféle spektrumú képeit felhasználó szoftverek pontosan azonosítani tudják az elégtelen vagy túlzott nedvesség- vagy tápanyagtartalmú földterületeket, és így lehetővé teszik a víz- és a tápanyagmennyiség módosítását, amellyel friss víz takarítható meg, és minimalizálható a műtrágya- és a növényvédőszer-használat. Ezzel jócskán fokozódik a gazdálkodási rendszerek fenntarthatósága, előmozdítható a növénybetegségek korai kiszűrése és megakadályozása, előrejelezhetők a jövőbeli terméshozamok, és garantálhatók úgy a jelentős gazdasági előnyök, mint a szociális és környezeti eredmények.

4.4.5.

A precíziós meteorológiát tovább kell fejleszteni a szélsőséges időjárási körülmények korai kiszűrése és megakadályozása vagy az ezekre való felkészülés előmozdítása érdekében, és ezzel csökkenthető a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-vesztesége, valamint biztosítható a lakosság megóvása az egészségükre és javaikra leselkedő veszélyektől.

4.5.1.

Az EGSZB 2014-ben elindította „Űr és társadalom” elnevezésű projektjét, melynek részt vevő partnerei hangsúlyozták, hogy a továbblépéshez a társadalom egészét be kell vonni az Európa által az űrágazatban betöltött szerep fontosságáról szóló vitába. Az európai civil társadalommal folytatott megfelelő konzultáció nélkül nem ismerhetjük elvárásaikat és igényeiket.

4.5.2.

Az Európai Bizottság közleménye nem említi ezt a stratégiai kihívást, habár az európai űrstratégiával kapcsolatos konzultációt már 2016-ban lefolytatták. Az űrpolitikákkal kapcsolatos vita hagyományosan a főbb érdekeltekre korlátozódik, és egyszerűen figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy ha fogyasztóorientált piacot kívánunk létrehozni, akkor a fogyasztóknak tudniuk kell a technológia által kínált előnyökről és lehetőségekről, és meg kell ezeket ismerniük.

4.5.3.

Minden főbb érdekelt félnek megvan a saját kommunikációs stratégiája, azonban nincs olyan közös jövőkép vagy stratégiai terv, amelyet a nagyközönség elé lehetne tárni. Az EGSZB úgy véli, hogy egy stratégia csak a civil társadalom – állami és magánszektorhoz tartozó – érdekelt feleinek a cselekvési tervbe való bevonásával valósulhat meg.

4.5.4.

Regionális, nemzeti és európai szinten is megbeszéléseket kell szervezni a végfelhasználók számára. Emellett tájékoztatási kampányokat kell szervezni a helyi önkormányzatok aktív részvételével.

4.5.5.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a főbb partnereket, hogy az állami és a magánszervezetek és -vállalkozók együttműködésével indítson el egy „űr és társadalom” portált. A tájékoztatásnak és a figyelemfelkeltésnek az új űrpolitika első számú prioritásai között kell szerepelnie, azzal a végső céllal, hogy az űrpolitika a nagyközönség valós igényeivel foglalkozzon.