18.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 252/99

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 19. és 168. cikkére, amely valamennyi uniós politika céljai között említi az emberi egészségvédelem magas szintjét,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 21., 23. és 35. cikkére,

—

tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—

tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a klinikai vizsgálatokról szóló irányelv),

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel „A népesség mentális egészségének javításáról – Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából” című bizottsági zöld könyvre (COM(2005)0484),

—

tekintettel a mentális egészség és jóllét területeit érintő intézkedéseket tartalmazó „Európai Iránytű” adatbázisra,

—

tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013–2020 közötti időszakra szóló, a mentális egészségre irányuló, átfogó cselekvési tervére,

—

tekintettel a WHO 2016–2030 közötti időszakra szóló, a nők, a gyermekek és a serdülők egészségére irányuló, átfogó stratégiájára,

—

tekintettel az Európa mentális egészségéről szóló, 2005. évi nyilatkozatra, amelyet a WHO, a Bizottság és az Európa Tanács írt alá,

—

tekintettel a WHO 2013–2020 közötti időszakra szóló, a mentális egészségre irányuló, európai cselekvési tervére,

—

tekintettel a lelki egészség és jóllét 2008. évi európai paktumára,

—

tekintettel a Bizottság mentális egészségre és jóllétre vonatkozó közös cselekvési tervére (2013–2016),

—

tekintettel az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogokkal foglalkozó bizottságának az egészség elérhető legmagasabb szintjéhez való jogról szóló 14. sz. általános megjegyzésére (UN Doc. E/C.12/2000/4), valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok terén való megkülönböztetésmentességről szóló 20. sz. általános megjegyzésére (UN Doc. E/C.12/GC/2009),

—

tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága CM/Rec(2010)5 számú, a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló, tagállamoknak címzett ajánlására,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0380/2016),

A.

mivel az elérhető legmagasabb szintű fizikai és mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog és magában foglalja megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettséget; mivel mindenkinek hozzá kell jutnia az egészségügyi ellátáshoz; mivel a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kulcsfontosságú az európai polgárok életminőségének javítása, a társadalmi befogadás megerősítése, továbbá a gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából az Unióban;

B.

mivel a jelenlegi globális helyzetben, amelyet nem szűnő gazdasági válság és – különösen a fiatalok és a nők körében – a munkanélküliség erőteljes növekedése jellemez, egyre nő a pszichés zavarok, úgymint a depresszió, a bipoláris zavar, a skizofrénia, a szorongás és a demencia előfordulási aránya;

C.

mivel a WHO meghatározása szerint a mentális egészség maga a fizikai, szellemi és szociális jóllét, és nem pusztán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya; a WHO szerint a „mentális zavar” számos mentális és viselkedési rendellenességet foglal magában, úgymint depresszió, bipoláris affektív zavar, skizofrénia, szorongás, demencia és autizmus; mivel a WHO a mentális egészség fogalmát olyan érzelmi és pszichológiai jólléti állapotként határozza meg, amelyben az egyén képes felhasználni kognitív és érzelmi képességeit, betölteni társadalmi szerepét, megfelelni a mindennapi élet napi elvárásainak, kielégítő és érett kapcsolatot létesíteni másokkal, konstruktívan hozzáállni a változó környezethez, továbbá alkalmazkodni a külső körülményekhez és a belső konfliktusokhoz;

D.

mivel a mentális egészséget holisztikusan kell tekinteni és kezelni, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőket, a teljes társadalomra kiterjedő pszichoszociális megközelítés révén annak érdekében, hogy valamennyi polgár számára biztosítható legyen a lehető legmagasabb szintű mentális jóllét;

E.

mivel a mentális egészségre és jóllétre irányuló holisztikus stratégiának életciklus perspektívát is tartalmaznia kell, amely a különböző életkorú egyénekre ható tényezőket is figyelembe veszi; mivel a serdülő lányok és idős nők speciális sérülékenységét is figyelembe kell venni;

F.

mivel a fizikai és mentális egészség egymással összefügg, és mindkettő az általános jóllét lényegét képezi; mivel elismert tény, hogy a gyenge mentális egészség krónikus betegségeket okozhat, és a krónikus betegségben szenvedőknél valószínűbb a mentális betegségek megjelenése is; mivel a kettő közötti összefüggés ellenére a fizikai egészségre irányuló kutatás gyakran elsőbbséget élvez a mentális egészséggel kapcsolatos kutatással szemben;

G.

mivel a nők és lányok mentális egészségét több tényező is hátrányosan befolyásolja, beleértve a nemekhez kötődő fennálló sztereotípiákat és a megkülönböztetést, a tárgyként való kezelést, a nemi alapú erőszakot és zaklatást, a munkahelyi környezetet, a munka és a magánélet egyensúlyát, a társadalmi-gazdasági feltételeket, a mentális egészségre irányuló oktatás alacsony minőségét, illetve hiányát, valamint a mentális egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférést is;

H.

mivel hozzávetőleg tízből kilenc ember szenved mentális egészségügyi problémáktól, azaz megbélyegzés vagy megkülönböztetés érte őket, valamint tízből legalább hét ember állítja azt, hogy a megbélyegzés és a megkülönböztetés rontja az életminőségét;

I.

mivel figyelmet kell fordítani többek között a demográfia, az ellátáshoz való hozzáférés, valamint a szolgáltatásnyújtás tekintetében a mentális egészség és jóllét városi és vidéki környezetben fennálló földrajzi tényezőire és különbségeire;

J.

mivel a perimenopauza alatt és a menopauza után bekövetkező hormonális változások befolyásolhatják a nők érzelmi egészségét, és mentális egészségügyi problémákhoz vezethetnek, ideértve a depressziót és a szorongást is; mivel a tünetekre való nagyfokú érzékenység akadályozhatja az időben történő észlelést és a megfelelő kezelést;

K.

mivel a mentális egészséget és jóllétet meghatározó tényezők a férfiak és nők körében eltérnek, és korcsoporttól függően változnak; mivel többek között a nemek közötti egyenlőtlenség, a jövedelmi különbségek, a nők szegénységnek és túlterhelésnek való nagyobb arányú kitettsége, a társadalmi-gazdasági megkülönböztetés, a nemi alapú erőszak, az alultápláltság és az éhezés még kiszolgáltatottabbá teszi a nőket a mentális egészségügyi problémáknak; mivel a WHO szerint nincs jelentős különbség a nemek között a súlyos mentális zavarok területén, ugyanakkor a nőknél nagyobb arányban alakul ki depresszió, szorongás, stressz, szomatizációs és táplálkozási zavar, a férfiaknál pedig gyakrabban fordul elő szenvedélybetegség vagy antiszociális személyiségzavar; mivel a depresszió a leggyakoribb neuropszichiátriai zavar, amely nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a férfiaknál; mivel a 15 és 44 év közötti nők körében a depresszió a leggyakoribb betegség;

L.

mivel a mentális betegségeket és a mentális jóllétet a stigmák, előítéletek, vagy az ismerete, illetve a források hiánya miatt gyakran figyelmen kívül hagyják, nem vesznek róluk tudomást vagy háttérbe szorítják; mivel ennek következtében a mentális egészségügyi problémákkal küzdők közül sokan nem részesülnek ellátásban, és az orvosok nem, vagy rosszul diagnosztizálják a betegeket; mivel a mentális betegségek diagnosztizálása erősen nemhez kötött, a nőknél gyakrabban diagnosztizálnak bizonyos betegségeket, mint a férfiaknál;

M.

mivel elsősorban a leszbikus és biszexuális nőket, valamint a transzszexuális és interszexuális személyeket érintik az előítéletek, a megbélyegzés és a megkülönböztetés miatti nagyfokú szorongásként és stresszként meghatározott, kisebbségi érzésből eredő stressz által okozott speciális egészségügyi problémák, továbbá ugyanezen személyeket érinti a gyógyszerhasználat és a kórossá minősítés is; mivel az LMBTI-személyeknek speciális mentális egészségügyi és jólléti kihívásokkal kell szembenézniük, amelyeket minden mentális egészségre irányuló stratégiában figyelembe kell venni;

N.

mivel a szomatizáció nők körében leggyakrabban előforduló formája – amelyet a férfiakhoz képest a nőknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak – a fibromyalgia, illetve a krónikus fáradtság, amelyek fő tünetei a fájdalom és a kimerültség, habár a nőknek számos olyan tünetük is van, amelyek más betegségek tüneteire is hasonlítanak;

O.

mivel a transznemű identitás nem patológiai rendellenesség, de sajnálatos módon még mindig a mentális egészség zavarának tekintik, és a legtöbb tagállam a törvényes nem elismeréséhez vagy a transzneműek egészségügyi ellátásához való hozzáféréshez ilyen diagnózist követel meg, annak ellenére, hogy kutatásokkal kimutatták, hogy a „nemi identitási probléma” diagnosztizálása a transzneműek számára jelentős szorongást okoz;

P.

mivel a depresszív zavarok képviselik a neuropszichiátriai zavarok okozta egészségügyi problémák 49,1 %-át a nők és 29,3 %-át a férfiak körében;

Q.

mivel a WHO becslése szerint a depresszió világszerte 350 millió személyt sújt; mivel 2020-ra a munkaképtelenséget okozó második legfőbb ok a depresszió lesz;

R.

mivel a változó nemű, pubertáskor előtti gyermekeket még mindig szükségtelen és káros diagnosztikai gyakorlatoknak vetik alá, miközben minden gyermeknek biztonságosan fel kellene tudnia fedezni nemi identitását és önkifejezését;

S.

mivel számos tényező miatt, elsősorban a különböző nemi szerepek, nemi egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés vonatkozásában, a depresszió megközelítőleg kétszer olyan gyakori a nők, mint a férfiak körében, és a transznemű személyek jelentősen nagyobb mértékben mutatnak öngyilkossági hajlamot, illetve kísérelnek meg öngyilkosságot; mivel tanulmányok mutatták ki, hogy a nők mentális egészségét és jóllétét negatívan befolyásolják a rájuk kényszerített hagyományos nemi szerepek;

T.

mivel a tagállamok nem fordítanak elég figyelmet a mentális egészségre és jóllétre oktatási rendszereikben és a munkahelyeken, mivel a mentális egészség gyakran erősen stigmatizált vagy tabutéma; mivel a mentális egészségre irányuló oktatás a témát övező megbélyegzés ellen küzd, és foglalkoznia kell a nőket és lányokat érintő nemspecifikus sérülékenységgel, nemi sztereotípiákkal és megkülönböztetéssel is;

U.

mivel a férfiak és fiúk nemhez kötött mentális betegségekkel küzdenek; mivel Európában a férfiak közel ötször nagyobb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot, mint a nők, és a 35 év alatti férfiak körében az öngyilkosság a legelső halálozási ok; mivel a férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel válnak alkoholfüggővé, mint a nők, és nagyobb valószínűséggel használnak illegális drogokat (ami a halálukat okozza); mivel a férfiak kisebb valószínűséggel részesülnek pszichológiai kezelésben mint a nők; mivel a férfiak és fiúk a férfiassághoz kapcsolódó nemi sztereotípiákkal szembesülnek, ami az érzelmek elnyomására vagy a düh kimutatására ösztönöz, és ami kihatással van a férfiak mentális egészségére és a nemi alapú erőszak jelenségére is;

V.

mivel az EU-ban évente mintegy 58 000 öngyilkosságra kerül sor, és ezek egynegyedét nők követik el, és mivel az öngyilkosság továbbra is az egyik vezető halálok;

W.

mivel a teljes társadalomra kiterjedő pszichológiai megközelítés a magasabb szintű általános mentális jóllét elérése érdekében a mentális egészség esetében a jóllét, az egészségügyi ellátás összehangolása, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gazdasági és szociális politikák terén a politika koherenciáját követeli meg;

X.

mivel egyre gyakoribbak a táplálkozási zavarok, például az anorexia és a bulimia a serdülőkorú és a serdülőkoron túli lányok körében;

Y.

mivel a táplálkozási zavarok, mint például az anorexia és a bulimia, fizikai és mentális egészségre gyakorolt hosszú távú hatásai jól dokumentáltak, csakúgy, mint az ezeket kiváltó okok nemi dimenziója;

Z.

mivel a nők a munkahelyi környezetben jobban ki vannak téve zaklatásnak és/vagy szexuális zaklatásnak, amely az áldozat számára lelki és testi problémákat okoz;

AA.

mivel a mentális betegségeket a sport, a művészetek, vagy a szociális tevékenységek révén kezelő szociális ellátási modelleket a közegészségügyi programokban a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció tekintetében figyelembe kell venni;

AB.

mivel a fogyatékossággal élők esetében fennáll a veszélye annak, hogy súlyosabb mentális betegségekben szenvedjenek;

AC.

mivel a szexuális és a párkapcsolati nevelés kulcsfontosságú a nemi sztereotípiák leküzdésében, a nemi alapú erőszak kezelésében, valamint a lányok, fiúk, nők és férfiak mentális egészségének és jóllétének javításában;

AD.

mivel a mentális egészségügyi problémák és betegségek a keresőképtelenség legfőbb okai közé tartoznak, kedvezőtlenül hatnak az egészségre, az oktatásra, a gazdaságra, a munkaerőpiacra és az Unió szociális jólléti rendszereire, széles körű gazdasági költségeket generálnak, és kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdaságra, további ösztönzést adva a mentális egészségügyi ellátás holisztikus, átfogó és nemi szempontokat figyelembe vevő kezelésére; mivel az Európai szövetség a depresszió ellen (EDA) szerint az Unióban minden tizedik munkavállaló volt már távol a munkahelyétől depresszió miatt, ami a becslések alapján a társadalomnak főként a termeléskiesés miatt 92 milliárd eurós költséget jelent;

AE.

mivel a nők mentális egészsége biológiai adottságaikon túlmenően olyan tényezőktől függ, mint hogy milyen oktatásban részesültek, milyen mértékben tették magukévá a szociális és kulturális értékeket, normákat és sztereotípiákat, hogyan élték meg és integrálták tapasztalataikat, milyenek a magukkal és másokkal szembeni attitűdjeik, milyen szerepet töltenek be és milyen akadályokkal és nyomással kell szembesülniük;

AF.

mivel a nők sokszínűségének és a férfiakétól eltérő fiziológiájuk figyelembe vétele és tényezők beépítése a nőket célzó prevenciós és kezelésorientált egészségügyi szakpolitikákba, a kiszolgáltatott és marginális helyzetű csoportokra összpontosító speciális intézkedésekkel fokozná e politikák hatékonyságát;

AG.

mivel a nőket a toxikológiai, az orvosbiológiai kutatásból, valamint a klinikai vizsgálatokból különböző okokból kizárták, és mivel a kutatás területén a nemek közötti szakadék behatárolja, hogy mennyit tudunk a férfiak és a nők egészsége közötti különbségről; mivel ennek következtében az orvosbiológiai kutatásban alapvetően a férfi megközelítés dominált, amelyben tévesen azonos módon kezelték a nőket és a férfiakat olyan területeken, amelyeken fiziológiai eltérések mutatkoznak; mivel nincsenek az interszexuális nők speciális igényeivel kapcsolatos kutatások;

AH.

mivel az orvosbiológiai kutatásokban és klinikai vizsgálatokban a nők vizsgálati alanyként és nem tényezőként való kizárása vagy alulreprezentált volta veszélyezteti a nők életét és egészségét;

AI.

mivel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló 536/2014/EU rendelet követelményeket vezetett be arra vonatkozóan, hogy a nemet figyelembe kell venni a vizsgálatoknál, ám a rendelet végrehajtásának értékelésére még nem került sor; mivel a rendelet nem határoz meg semmilyen megfontolást a nőkre vonatkozóan a várandós és szoptató nők kivételével;

AJ.

mivel az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem alakított ki egyedi stratégiákat a nemek közötti különbségek tanulmányozására és értékelésére vonatkozó iránymutatások végrehajtására a gyógyszerek klinikai kutatása során annak ellenére, hogy elismerte, hogy „bizonyos tényezők, amelyek a lakosság körében befolyásolják egy gyógyszer hatását fontos szerepet játszhatnak, amikor a férfiak és nők reakciója közötti lehetséges különbségeket vizsgálják”, továbbá hogy „a nemekkel kapcsolatos hatások szintén fontos szerepet játszhatnak a gyógyszer hatását illetően” (1);

AK.

mivel az ilyen drogok és gyógyszerek fogamzásgátló szerként, antidepresszánsként vagy nyugtatóként történő alkalmazásakor még mindig kevéssé ismert a nők fizikai és mentális egészségére kifejtett hatásuk, valamint további kutatások szükségesek a káros mellékhatások kizárására és az ellátásban történő alkalmazás bevezetésére;

AL.

mivel az egészség nemi és társadalmi nemi dimenziója maga után vonja, hogy a nők számos sajátos egészségügyi kockázattal szembesülnek életük során;

AM.

mivel nincsenek összehasonlítható adatok a transzneműek rendelkezésre álló, elérhető és minőségi egészségügyi ellátására vonatkozóan, és a hormonpótló kezeléseknél használt termékek nincsenek megfelelően tesztelve és engedélyezve;

AN.

mivel a gyermekágyi halandóság jelzi legjobban az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, minőségét és teljesítményét;

AO.

mivel a szexuális és reproduktív jogokhoz – ideértve a biztonságos és legális abortuszhoz való jogot is – való hozzáférés hiánya veszélyezteti a nők, lányok és valamennyi reprodukcióra képes személy életét és egészségét, valamint fokozza a gyermekágyi halandóságot és megbetegedéseket, továbbá az életmentő ellátás megtagadásához és az illegális terhességmegszakítások számának növekedéséhez vezet;

AP.

mivel az elérhető adatokkal rendelkező összes országban jelentős különbségek vannak a különböző társadalmi-gazdasági csoportok, valamint a nők és férfiak egészségi állapota között, ugyanis az alacsonyabb iskolázottságú, beosztású és/vagy jövedelmű embereknél lényegesen magasabb a megbetegedési és halálozási ráta; mivel ezek az egészségügyi egyenlőtlenségek jelentik ma a közegészségügyi politikák egyik legnagyobb kihívását; mivel az eltérő szociális és gazdasági feltételek, a szegénység és a társadalmi kirekesztés jelentős negatív hatást fejt ki a mentális egészségre és a jóllétre;

AQ.

mivel az életkornak megfelelő, átfogó, bizonyítékokon alapuló, tudományosan helytálló és előítéletektől mentes szexuális nevelés, minőségi családtervezési szolgáltatások, valamint a fogamzásgátláshoz való hozzáférés mind elősegíti a nem tervezett és a nem kívánt terhesség megelőzését, csökkenti a művi terhességmegszakítás iránti igényt, és hozzájárul a HIV és a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzéséhez; mivel ha megtanítják a fiataloknak, hogy felelősséget vállaljanak saját szexuális és reproduktív egészségükért, annak – a kedvező társadalmi hatások mellett – egész életükre kiterjedő, hosszú távú pozitív hatásai lesznek;

AR.

mivel ma az EU-ban minden negyedik újszülött császármetszéssel jön a világra, és az anyák és a gyermekek körében statisztikailag nőnek az ehhez kapcsolódó egészségügyi problémák;

AS.

mivel a szülészeti klinikák bezárása és a szülésznők és szülészek jelentősen csökkenő száma néhány tagállam ellátásában már veszélyes hiányt okoz;

AT.

mivel a nemzeti kormányok által a közegészségügy és az oktatás területén bevezetett korlátozások és költségvetési megszorítások miatt is nagyobb gondot jelent az egészségügyi és mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és ez aránytalanul sújtja a nőket, különösen az egyedülálló anyákat és a nagycsaládokat;

AU.

mivel a migráns, menekült és menedékkérő nők a megfelelő kezelés elmaradása következtében néha súlyos betegségekben szenvedhetnek, vagy a reproduktív egészséggel kapcsolatos sajátos problémákkal is küzdhetnek, például a terhességgel és szüléssel kapcsolatos komplikációkkal, esetleg pszichés traumával, például szülés előtti és utáni depresszióval, valamint a (szexuális) erőszak és visszaélés kockázatának való traumatikus kitettséggel, vagy ezek következményeivel, illetve a mentális egészségüket és jóllétüket veszélyeztető sajátos kockázatokkal; mivel az ebbe a kategóriába tartozó személyeknek biztosítandó egészségügyi ellátás terén számos sajátos kihívás tapasztalható, amelyek mértéke egy sor tényezőtől függ, ideértve azt, hogy honnan érkeznek és mennyi időt töltenek a fogadó országban;

AV.

mivel a rák döntően vagy kizárólagosan a nők körében előforduló bizonyos fajtáival, úgymint a mellrák, a méhrák és a méhnyakrák, csak a nők betegednek meg;

AW.

mivel a sebészeti beavatkozásban vagy invazív kezelésben, például sugár- és kemoterápiában részesült rákos nőknél általában nagyobb a depresszió esélye;

AX.

mivel tíz uniós tagállam tűzte ki azt a célt, hogy a női lakosság 100 %-a mellrákszűrésen vegyen részt, és mivel nyolc ország rendelkezik a méhnyakrák szűrésére vonatkozó hasonló célkitűzéssel;

AY.

mivel az olyan betegségek, mint a csontritkulás, az izom- és vázrendszeri problémák, valamint a központi idegrendszer megbetegedései, mint az Alzheimer-kór és/vagy a demencia a nőkben a menopauza során kapott, vagy még a korábbi hormonkezelések miatt végbemenő hormonális változásokkal vannak összefüggésben; mivel bár közismert, hogy ezek a betegségek a nőket a férfiaknál nagyobb gyakorisággal érintik, az ilyen témákról folytatott kutatás nemi dimenziója igen gyenge lábakon áll;

AZ.

mivel az endometriózis gyógyíthatatlan betegség, amely minden tizedik nőt és lányt (azaz világszerte körülbelül 180 millió, az EU-n belül pedig 15 millió nőt) érinti; mivel a betegség gyakran meddőséget okoz, és gyakran magas fokú fájdalommal, valamint mentális egészségügyi problémákkal is jár, így a munka, illetve a családi és társadalmi életben számos szempontból korlátozza a nők cselekvőképességét;

BA.

mivel a nemi alapú fizikai és pszichológiai erőszak és a nőkkel szembeni erőszak és ennek az áldozat egészségére gyakorolt hatása alapvető akadályt jelent a nemek közötti egyenlőség elérésére és arra nézve, hogy a nők maradéktalanul élvezhessék az alapvető emberi jogok által biztosított szabadságokat;

BB.

mivel a női nemi szerveiktől megcsonkított nők és lányok testi, lelki, szexuális és reproduktív egészségére nézve mindez komoly rövid és hosszú távú hatással van;

BC.

mivel a nemi szerv megcsonkításán átesett interszexuális személyek testi, lelki, szexuális és reproduktív egészségüket érintő hatásokat is tapasztalnak;

BD.

mivel a transzneműek még mindig kényszersterilizációnak vannak kitéve 13 tagállamban a nemek elismerésével kapcsolatos eljárások során;

BE.

mivel a nőkkel szembeni erőszakra vonatkozó adatok módszeres és megfelelő gyűjtése létfontosságú az e területre vonatkozó hatékony politika biztosításához mind központi, mind pedig regionális és helyi szinten, valamint a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése érdekében;

BF.

mivel a nemi alapú erőszak áldozataivá vált nők sokszor egész életükön át szenvednek a testi és mentális egészségükre kiható következményektől; mivel a WHO erőszakról és egészségről szóló globális jelentése (2) szerint a nemi alapú erőszak különféle hatásokat eredményez a nőknél: testi következmények (zúzódás, törés, krónikus fájdalom szindróma, károsodás, fibromyalgia, emésztőrendszeri zavarok stb.); lelki és viselkedésbeli következmények (alkohol- és kábítószerfüggés, depresszió és szorongás, táplálkozási és alvászavarok, szégyenérzet és bűntudat, fóbiák és pánikrohamok, alacsony önértékelés, poszttraumás stressz-zavar, pszichoszomatikus zavarok, öngyilkos és önpusztító magatartás, bizonytalanság a későbbi kapcsolatokban stb.); szexuális és reproduktív következmények: nőgyógyászati zavarok, meddőség, terhességi komplikációk, vetélés, szexuális zavarok, szexuális úton terjedő betegségek, nem kívánt terhesség stb.); illetve halálos kimenetelű következmények (gyilkosság, öngyilkosság, halálos kimenetelű szexuális úton terjedő betegség stb.);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.