Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A mesterséges intelligencia Európa szolgálatában

(COM(2018) 237 final)

(2018/C 440/08)

Előadó:	Giuseppe GUERINI
Társelőadó:	Gonçalo LOBO XAVIER

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.7.12.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.9.19.
Plenáris ülés száma:	537.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	199/1/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciában („MI”) és az automatizálási folyamatokban hatalmas lehetőség rejlik, hogy az innovációval és a pozitív átalakulással összefüggésben jobbá tegyék az európai társadalmat, azonban jelentős kihívásokat, kockázatokat és aggodalmakat is felvetnek. Ezért alapvető fontosságú, hogy az európai intézmények gyorsan és átfogóan hozzákezdjenek a mesterséges intelligencia teljeskörű fejlesztéséhez és szabályozásához.

1.2.

A mesterséges intelligencia progresszív európai megközelítésének számos témát kell felölelnie, ideértve a következőket: i. állami és magánberuházások a K+F és a fejlett digitális infrastruktúrák terén; ii. új jogszabályi előírások végrehajtása, illetve az alkalmazandó előírások átdolgozása; iii. megfelelő ismeretek és tudatosság kialakítása a lakosság és a fogyasztók körében; és iv. a munkavállalókat célzó képzések.

1.3.

Különösen az új digitális technológiák kapcsán felmerülő, a felelősséggel kapcsolatos kihívásokat kellene szisztematikusan azonosítani, valamint nemzetközi, uniós és tagállami szinten is kezelni. Az EGSZB szeretne szorosan együttműködni az uniós intézményekkel a felelősségre, a termékbiztonságra és a polgári felelősségre vonatkozó valamennyi uniós jogszabály elemzésében és értékelésében, melyeket ennek megfelelően módosítani kellene.

1.4.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság közleményének céljával, amely szerint meg kell erősíteni az Unió ipari és technológiai kapacitásait a mesterséges intelligenciának a belső piacon történő elterjesztése érdekében. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a többi globális szereplővel, olyan komoly erőfeszítésre van szükség, amelyhez elengedhetetlen az európai és nemzeti szinten rendelkezésre álló eszközök és finanszírozási források közötti koordináció. Ennek ellenére azonban nem szabad feláldozni az EU értékeit és alapelveit a globális versenyképesség nevében.

1.5.

Ami az Európai Bizottság azon célját illeti, hogy a mesterséges intelligencia eljusson a potenciális felhasználókhoz, elsősorban a kis- és középvállalkozásokhoz, az EGSZB úgy véli: ahhoz, hogy megfeleljünk a globális versenyképesség kihívásának, arra van szükség, hogy a mesterséges intelligencia a lehető legtöbb szereplő számára hozzáérhető legyen. Ezért alapvető fontosságú, hogy a mesterséges intelligenciát az egységes európai piacon tevékenykedő valamennyi vállalkozásforma számára elérhetővé tegyük, beleértve a kkv-kat, a mezőgazdasági termelőket, a szociális vállalkozásokat, a szövetkezeteket, az egyéni vállalkozásokat és a fogyasztói szervezeteket is.

1.6.

Az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együttműködésben a mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásokat kell kidolgoznia, bevonva valamennyi releváns állami és privát érdekelt felet. Ezeknek az iránymutatásoknak ki kell terjedniük a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek alkalmazottfelvételre és teljesítményértékelésre vagy -kezelésre történő használata esetén alkalmazandó átláthatósági alapelvekre. Az etikai iránymutatások mellett az EGSZB egy átlátható, összehangolt és kötelező jogi keretrendszer európai szinten történő kidolgozását javasolja a mesterséges intelligencia megfelelő szabályozása és a mesterséges intelligencia által befolyásolt – különösen a gyártói felelősséggel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos – meglévő szabályozások frissítése céljából. Az EGSZB szorosan együtt szeretne működni az EU intézményeivel az olyan releváns EU-jogszabályok elemzésében és kiértékelésében, amelyek a jövőben módosításokra szorulnak a mesterséges intelligencia fejlődése miatt.

1.6.1.

Az Európai Bizottságnak el kell végeznie továbbá a mesterséges intelligencia által a munkaerőpiacra gyakorolt hatások körültekintő értékelését. E vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy egyes munkavállalók helyét elektronikus eszközök, illetve robotok vehetik át, továbbá azt is, hogy az új technológiák bizonyos feladatköröket, noha azok nem lesznek teljesen automatizálva, alapvetően fognak átalakítani.

1.7.

Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy az a kifejezett szándék, miszerint „senkit nem hagyunk lemaradni”, ne maradjon csupán elképzelés vagy felhívás, hanem váltsuk konkrét tényekké is azt.

1.8.

Fontos kiemelni az oktatási-képzési programok szerepét a mesterséges intelligencia fokozatos térnyerése által alapjaiban megváltoztatott környezetben működő európai munkavállalók megvédésében. Az európai polgárok számára megfelelő információkat kell biztosítani ahhoz, hogy felelősen és tájékozottan használhassák a gyors technológiai fejlődés által elérhetővé tett eszközöket és alkalmazásokat.

1.9.

Azokban az esetekben, amikor az új intézkedések lehetővé teszik a közigazgatási intézmények számára, hogy a technológia használatával hozzanak meg szervezeti döntéseket és gyorsabban válasszanak az alternatívák közül, egyértelmű jogi kereteknek kell szabályozniuk az e döntésekre vonatkozó tényleges jogi felelősség kérdését, amely garantálja a közigazgatás teljeskörű elszámoltathatóságát a polgárokkal szemben.

1.10.

Különös figyelmet kell fordítani a civil társadalom és a szociális gazdasági szervezetek szerepére az emberek gazdasági és társadalmi folyamatokban való aktív részvételének fokozásában, ami a mesterséges intelligenciának köszönhetően növelni fogja a társadalmi részvételt. A civil társadalmi szervezetek és a szociális vállalkozások fontos szerepet játszhatnak annak előmozdításában, hogy az emberek megértsék és elfogadják a technológiákat, mindenekelőtt olyan együttműködési mechanizmusok révén, amelyek lehetővé teszik az emberek bevonását a jelenleg végbemenő digitális átalakulásba.

1.11.

A jelenlegi technológiai forradalmat nem lehet és nem szabad a munkavállalók, a fogyasztók és a szociális szervezetek határozott, aktív bevonása nélkül véghezvinni, a folyamatban lévő technológiai fejlesztéseket pedig olyan irányba kell terelni, amely biztosítja a teljeskörűen tájékozott polgárok nagyobb mértékű és felelősebb részvételét. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség létrehozásakor az Európai Bizottság vegye figyelembe, hogy egy inkluzív, több szakmára kiterjedő és reprezentatív platformot kell létrehozni az érdekelt felek számára, akik az európai polgárokat képviselik, köztük az intelligens gépekkel dolgozókat is (1).

2.   Általános megjegyzések

2.1.

A digitális eszközök és a nagyléptékű tanuló gépek napról napra növekvő algoritmuskapacitással képesek hatalmas mennyiségű adattal dolgozni, és ez a kapacitás a jövőben várhatóan csak növekedni fog a „neurális hálózatoknak” köszönhetően (amelyeket például az okostelefonok már most is használnak tárgyak, arcok és képek vizuális felismerésére).

2.2.

Ezek a fejlesztések átalakítják a mesterséges intelligencián alapuló gépek eddig alkalmazott, hagyományos módon történő „tanulását”, és így már nemcsak szabályszerűségek adatokból történő kinyerése révén képesek tanulni, hanem emellett rugalmas és alkalmazkodó tanulási képességet is kialakítanak magukban. Ez a folyamat növeli a mesterséges intelligencia képességét arra, hogy a valós világban tanuljon és működjön.

2.3.

A folyamatban lévő, rendkívül gyors technológiai változásra tekintettel alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok közösen elvégezzék a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatt újonnan felmerülő kihívások mélyreható vizsgálatát, és hogy a folyamatba valamennyi releváns állami és privát érdekelt felet bevonják a fejlődési és technológiai fejlesztési lehetőségek aláásása nélkül.

2.4.

Az Európai Bizottság COM(2018)237 jelű közleményének célja, hogy megerősítse az EU ipari és technológiai kapacitásait, és támogassa a mesterséges intelligencia elterjedését az európai gazdaságban – mind a magánszektorban, mind pedig a közigazgatásban. Az EGSZB – ahogyan egy saját kezdeményezésű véleményében (2) már korábban megjegyezte – támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, amely valóban beépítette a közleményébe az EGSZB sok korábbi javaslatát, ugyanakkor gyors és határozott fellépésre ösztönzi az Európai Bizottságot.

2.5.

Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban hatékony európai megközelítést fogadhassunk el, a kutatásba és az innovációba – beleértve a digitális infrastruktúrákat – történő jelentős beruházások elősegítése szükséges, mivel ezekre van szükség ahhoz, hogy felkészüljünk az európai társadalomban és piacokon az új technológiáknak köszönhetően az elkövetkező években jelentkező társadalmi-gazdasági kihívásokra.

2.6.

Az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együttműködésben a mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásokat kell kidolgoznia, és be kell vonnia a folyamatba valamennyi releváns állami és privát érdekelt felet.

2.7.

Emellett egy harmonizált jogi keretet kell európai szinten elfogadni, amely összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az EU-szerződésekben szereplő alapelvekkel. A szabályozási keretrendszernek pontos szabályokat kell tartalmaznia a gépi tanulás által előidézett olyan kockázatokkal kapcsolatban, mint például a piacot jellemző átláthatatlanság, a verseny hiánya, a diszkrimináció, a tisztességtelen üzleti gyakorlatok, a kiberbiztonsági és termékbiztonsági fenyegetések. A szabályozási biztosítékoknak különösen azokban a helyzetekben kell szigorúnak lenniük, amikor az elektronikus és számítógépes eszközök használata során automatikusan történik a mesterségesintelligencia-alapú rendszereket vezérlő adatok lekérése.

2.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság közleményéhez csatolt SWD(2018)137 final számú bizottsági szolgálati munkadokumentum megfelelően elemzi a mesterséges intelligencia hatásait az EU-jogszabályokra, és pontosan térképezi fel a felelősséggel kapcsolatos kihívásokat az új digitális technológiákkal összefüggésben.

2.9.

Továbbá átfogó cselekvési tervekre lesz szükség, hogy i. támogassák az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítését a jövő munkaerőpiacához szükséges új készségek fejlesztése révén, valamint ii. garantálják a polgárok és a munkavállalók megfelelő védelmét a várható változásokkal összefüggésben (3).

2.10.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy tegyen további gyors lépéseket a szabályozás és a beruházástámogatás terén: a változás jelenlegi gyors üteme gyors alkalmazkodást tesz szükségessé.

3.   Az Európai Bizottság javaslata: európai támogatás és beruházás a mesterséges intelligencia területén

3.1.

Az Európai Bizottság közleményében bejelenti, hogy támogatni fogja a mesterséges intelligencia terjedését mind az alapkutatásban, mind az ipari alkalmazások terén. Ezzel összefüggésben az EGSZB különösen fontosnak tartja valamennyi érdekelt bevonását e folyamatba, beleértve a kkv-kat, a szolgáltató vállalatokat, a szociális vállalkozásokat, a mezőgazdasági termelőket, a szövetkezeteket, a fogyasztói szervezeteket és az idősebbeket képviselő szervezeteket.

3.2.

Ami az Európai Bizottság azon célját illeti, hogy „a mesterséges intelligencia eljusson a potenciális felhasználókhoz, elsősorban a kis- és középvállalkozásokhoz”, az EGSZB úgy véli: ahhoz, hogy megfeleljünk a globális versenyképesség kihívásának, arra van szükség, hogy a mesterséges intelligencia a lehető legtöbb szereplő számára hozzáérhető legyen. Fontos, hogy az Európai Bizottság „igény szerinti mesterségesintelligencia-hozzáférési platform” (AI-on-demand platform) kifejlesztésére irányuló terve mellett kialakítsuk a különböző érdekelt felek, köztük a kkv-k, szociális-gazdasági hálózatok és civil társadalmi szervezetek részvételének, valamint a velük folytatott konzultációnak a megfelelő formáit (ez utóbbi érdekelt fél kritikus szerepet tölt be az európai polgárok tájékozott és aktív bevonásában).

3.3.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Innovációs Tanács kísérleti projektje révén támogatni fogja a mesterséges intelligencián alapuló innovációt; a projekt költségvetése a 2018 és 2020 közötti időszakra 2,7 milliárd euro.

3.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a kezdeményezés hasznos lehet a mesterséges intelligencia kifejlesztése szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kutatásfinanszírozást a kísérleti fázisból gyorsan át kell irányítani a strukturális szakaszba. Szintén fontos, hogy az Európai Bizottság arra ösztönözze a jelenleg a tagállamokban található különböző kutatóközpontokat, hogy hozzanak létre egy, a mesterséges intelligenciának szentelt, európai szintű együttműködési hálózatot.

3.5.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság a Horizont 2020 program keretében nagyjából 1,5 milliárd euróra kívánja növelni a mesterséges intelligenciát célzó beruházásokat 2020 végéig. Ha ezt a megközelítést a meglévő köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében gyorsan elfogadják, az további 2,5 milliárd euro összegű beruházást generálhat két éven belül. Ugyanezt a megközelítést kell követni a jövőbeni uniós Horizont Európa keretprogramban is.

3.6.

Más szempontból jó jelnek tekinthető, hogy az Európai Bizottság, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap – amelynek központi irányító szerepet kell játszania a mesterséges intelligencia uniós fejlesztésének támogatásában – 2,1 milliárd eurós kerettel útjára indította a Venture EU program elnevezésű kockázatitőke-alapot, azzal a céllal, hogy Európa-szerte fellendítse az innovatív vállalkozásokba irányuló beruházásokat.

3.7.

Ahhoz azonban, hogy lépést tudjunk tartani a többi globális szereplővel, olyan komoly erőfeszítésre van szükség, amelyhez elengedhetetlen az európai és nemzeti szinten rendelkezésre álló eszközök és finanszírozási források közötti koordináció és szinergia. Egyértelmű, hogy ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia területén versenyezni tudjunk Kínával és az Egyesült Államokkal, az európai szinten működő valamennyi állami és privát érdekelt félnek össze kell fognia. Az EU csak így játszhat világszinten vezető szerepet.

3.8.

Ahhoz, hogy az EU nyereséges módon lehessen versenyképes a mesterséges intelligencia terén, fontos továbbá az IT-szoftver- és hardvereszközökbe, valamint digitális infrastruktúrákba történő megfelelő beruházások megvalósítása, amelyek garantálni tudják, hogy az EU komoly szereplőként léphessen fel ezen a téren.

3.9.

A mesterséges intelligenciába történő beruházáshoz azt is figyelembe kell venni, hogy az európai vállalatok különösen erősek az automatizálás és a robotika területein. Az ilyen ágazatok, amelyek tágabb értelmezésben a mesterséges intelligencia részét képezik, valóban fontos szerepet tölthetnek be az EU jelentős globális szerepének biztosításában a folyamatos technológiai fejlesztések tekintetében, és ezért ezek különös figyelmet érdemelnek.

4.   A mesterséges intelligencia és annak hatása az emberekre és a munkavállalókra

4.1.

Vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése rendkívül gyors ütemben halad előre. Ezért az uniós intézményeknek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos valamennyi szabályozási intézkedés hatásának értékelésekor multidiszciplináris megközelítést kell alkalmazniuk, amely nemcsak adminisztratív, jogi és gazdasági szempontokat, hanem antropológiai, pszichológiai, szociológiai és technológiai tényezőket is figyelembe vesz.

4.2.

Ezen innovációk támogatása érdekében, illetve mindenekelőtt azért, hogy olyan irányba haladjanak, amelyben továbbra is biztosított az ember központi helye, fontos, hogy az Európai Unió anélkül törekedjen a magas fokú technológiai versenyképesség elérésére, hogy eközben megfeledkezne az alapvető etikai, szociális és emberi szempontokról.

4.3.

Az EGSZB szerint ezért döntő fontosságú, hogy: i. a magánszemélyek magánéletét és a magánszemélyek adatainak felelős kezelését megfelelő jogszabályok szabályozzák – ilyen például az új általános adatvédelmi rendelet hatékony bevezetése –, amelyeket szükség szerint folyamatosan frissíteni kell a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének megfelelően; ii. kiértékeljék az alkalmazandó uniós jogszabályok fontos elemeit, és szükség esetén a mesterséges intelligencia által teremtett új helyzethez igazítsák azokat; és iii. létrejöjjenek azok a kompetenciák és készségek, amelyekre az embereknek, a közigazgatási szerveknek és az európai vállalatoknak szükségük lesz ahhoz, hogy élvezhessék a mesterséges intelligencia által nyújtott előnyöket.

4.4.

Az elvégzendő vizsgálat kiindulópontjaként hasznos megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia nagy adatmennyiségek használatán és feldolgozásán alapul, ez képezi az új technológiákat használó minden alkalmazás alapját. Emiatt az európai szabályozó hatóság legfőbb kihívása a végfelhasználói adatokhoz való átlátható és szabályozott hozzáférés biztosítása.

4.5.

Minél jobb minőségűek a feldolgozott adatok, annál jobb teljesítményűek és pontosabbak a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magánszemélyekre vonatkozó adatokat jogszerűen kell megszerezni, és a közvetlenül érintettek számára ismert módon kell felhasználni, olyan előre meghatározott és átlátható célokra, amelyekhez a felhasználó előzetesen megfelelő és tájékozott hozzájárulását adta.

4.6.

Érdemes megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy az uniós jog számos fontos részét – például az online hirdetésekre, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, a termékbiztonságra és -felelősségre, a fogyasztói jogokra, a tisztességtelen szerződési feltételekre, az eladásokra, a garanciákra, a biztosításokra és az árak feltüntetésre vonatkozókat – esetleg módosítani kell és a mesterséges intelligencia kiterjedtebb és kifinomultabb alkalmazása által előidézett új forgatókönyvekhez kell igazítani a végső fogyasztók védelme érdekében.

4.7.

A termékbiztonság és a termékfelelősség fontos kérdését az Európai Bizottság megfelelően megvizsgálta az SWD(2018)137 final jelű munkadokumentumában esettanulmányok elemzésével és egy olyan EU-jogszabályokat tartalmazó lista közlésével, amelyek további vizsgálatot és kiértékelést igényelnek. Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottságot, hogy folytassa ezt a munkát, és hajlandó ehhez hozzájárulni.

4.8.

Fontos kiemelni egyfelől a kulturális, oktatási és tudományos képzés, másfelől a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásának szerepét az európai polgárok jogainak a mesterséges intelligencia fejlődésével szembeni védelmében. Különösen fontos az átláthatóság és a korrektség biztosítása a mesterséges intelligencia algoritmusainak kezelését és a mesterséges intelligencia által használt adatbázisokat illetően.

4.9.

Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy Európa polgárai megfelelő képzést és egyszerű, érthető tájékoztatást kapjanak ahhoz, hogy felelősen és tájékozottan használhassák a jelenleg végbemenő gyors technológiai fejlődés által elérhetővé tett és minden szinten egyre elterjedtebb eszközöket és alkalmazásokat.

4.10.

Az EU-nak és a tagállamoknak mindezekre az igényekre világos és hatékony megoldásokat kell nyújtaniuk, mégpedig egy modern oktatási rendszer támogatása és az egész életen át tartó tanulásnak a munkaerőpiacon és a civil társadalomban való folyamatos kiterjesztése révén.

4.11.

Az Európai Bizottságnak el kell végeznie a mesterséges intelligencia által a munkaerőpiacra gyakorolt hatások körültekintő értékelését. E hatások rengeteg olyan európai munkavállaló számára jelentenek komoly aggodalmat, akik már nem a karrierjük kezdetén járnak, de még messze vannak a nyugdíjkorhatártól, és akik bizalmatlansággal és félelemmel tekintenek a végbemenő változásokra. A vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy egyes munkavállalók helyét elektronikus eszközök, illetve robotok vehetik át, továbbá azt is, hogy az új technológiák bizonyos feladatköröket, noha azok nem lesznek teljesen automatizálva, alapvetően fognak átalakítani. Ennek a vizsgálatnak és ennek az értékelésnek ezért nemcsak a termelési folyamatok elkerülhetetlen és várható változásaira kell összpontosítaniuk, hanem a dolgozókkal folytatott megfelelő társadalmi párbeszédet követően azt is újra kell gondolniuk, hogy milyen szervezeti folyamatokra és üzleti célkitűzésekre lesz szükség.

4.12.

Ahogy sok más technológia esetében is történik vagy történt korábban, bizonyos esetekben a mesterséges intelligenciát is ajánlott szakaszosan és egymást követő alkalmazási fokozatokban tesztelni teljeskörű bevezetését megelőzően, hogy az érintett felek biztonságban érezzék magukat az új technológiákkal kapcsolatban – például megfelelő képzési programok biztosítása révén –, valamint hogy kiküszöbölhetőek legyenek az esetleges adaptációs hibák a folyamat során (4).

4.13.

Az új technológiák vállalatoknál történő bevezetése társadalmi párbeszédet igényel a különböző partnerek között. E tekintetben elengedhetetlen a munkavállalói szervezetek és szakszervezetek folyamatos tájékoztatása, valamint a velük történő tanácskozás.

5.   Mesterséges intelligencia, közigazgatás és civil társadalom

5.1.

A mesterséges intelligencia olyan technológiai és társadalmi újítás, amely képes a teljes társadalmat alapjában átalakítani, és jobbá tenni az állami szektort, valamint a polgárok és a közigazgatás közötti kapcsolatokat. A mesterséges intelligencia által kínált lehetőségek növelni tudják mind az adminisztratív hatékonyságot, mind a polgárok elégedettségét a közigazgatás által nyújtott szolgáltatásokkal és az igazgatás hatékony működésével.

5.2.

E célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen, hogy a köztisztviselők is felkészültek legyenek a mesterséges intelligencia által az európai társadalomban előidézett változásokra és kihívásokra. Az állami munkáltatóknak és a közigazgatási szervek vezetőinek – valamint a tanároknak, oktatóknak és az egyetemek fentebb említett munkatársainak – képesnek kell lenniük arra, hogy teljes mértékben megértsék a mesterséges intelligencia jelenségét, és eldöntsék, hogy milyen új eszközöket kell bevezetni az igazgatási eljárásokba.

5.3.

A mesterséges intelligenciának az állami és magánszektorokba történő bevezetéséhez olyan eljárásokat kell kidolgozni, amelyek elősegítik a technológiák felhasználók általi megértését és elfogadását olyan együttműködési mechanizmusok révén, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy – amennyiben lehetséges, részvételi kormányzási rendszereken keresztül – hozzájáruljanak a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez.

5.4.

Ahhoz, hogy érdemleges eredményeket érjünk el e téren, hasznos lehet a közszféra és a magánszektor közötti együttműködés és partnerség egyre megbízhatóbb módszereinek kialakítása, amelyek célja a technológiai alkalmazásokból, a mesterséges intelligenciából és a robotikából eredő lehetőségek megragadása.

5.5.

A közigazgatás előtt álló kihívás a jog és a legitimitás szempontjából különösen bonyolult, mivel meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a közérdekek (amelyekhez a közhatalom gyakorlása kapcsolódik), valamint az egyéni érdekek (az egyén szabadságának konkrét megnyilvánulása) között. Ezzel kapcsolatban például a mesterséges intelligencia közigazgatási szervek általi használatához egy egyértelmű és kifejezett szabályozási keretben kell összeegyeztetni az átláthatóság elvét és a közigazgatási dokumentumok közzétételét a személyes adatok védelmével és az egyén magánélethez való jogával.

5.6.

Azokban az esetekben, amikor az új intézkedések lehetővé teszik a közigazgatási intézmények számára, hogy a technológia használatával hozzanak meg szervezeti döntéseket és gyors választásokat – például egy pályázat nyertes ajánlattevőjének kiválasztása, egyes szolgáltatások várólistájának kezelése, illetve munkaerő felvétele a közigazgatásban –, egyértelmű jogi kereteknek kell szabályozniuk az e döntésekre vonatkozó tényleges jogi felelősség kérdését, amely garantálja a közigazgatás teljeskörű elszámoltathatóságát a polgárokkal szemben.

5.7.

A civil társadalmi szervezeteknek és a szociális vállalkozásoknak fontos szerepük van annak előmozdításában, hogy az emberek megértsék és elfogadják a technológiákat, mindenekelőtt olyan együttműködési mechanizmusok révén, amelyek lehetővé teszik a digitális átalakulási folyamatokban való részvételt. Fontos, hogy ezen eszközökhöz részvételi kormányzási rendszereket tudjunk létrehozni, például együttműködési formában, kezdve az olyan digitális platformokkal, amelyeket a gazdasági kapcsolatok új formáinak strukturálására már ma is használnak a munkairányításban.

5.8.

A piacfelügyeletért felelős igazgatási hatóságoknak rendelkezniük kell a megfelelő szakértelemmel és hatalommal ahhoz, hogy megvédjék a tisztességes versenyt, a fogyasztói jogokat, valamint az alkalmazottak biztonságát és jogait is. Közigazgatási vagy független szerveket kell megbízni az algoritmus alapú vizsgálatokkal. A vállalatoknak ugyanakkor hatékony módszereket kell bevezetniük az adatok mesterséges intelligencia általi felhasználásának vizsgálatára.

---

(1)  Lásd: INT/845 sz., elfogadott EGSZB-vélemény – A mesterséges intelligencia munkavégzésre gyakorolt hatásainak előrejelzése a méltányos átállás biztosítása érdekében (saját kezdeményezésű vélemény), előadó: Franca Salis-Madinier (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(2)  INT/806, 2017. május 31. – Mesterséges intelligencia – A mesterséges intelligencia hatásai a (digitális) egységes piacra, a termelésre, a fogyasztásra, a foglalkoztatásra és a társadalomra – (HL C 288., 2017.8.31., 1. o.).

(3)  Az EGSZB által elfogadott SOC/578 sz. vélemény – A digitalizált munkakörnyezetre történő áttérés irányítása (HL C 367., 2018. 10. 10., 15. o.).

(4)  Lásd: INT/845 sz., elfogadott EGSZB-vélemény – A mesterséges intelligencia munkavégzésre gyakorolt hatásainak előrejelzése a méltányos átállás biztosítása érdekében (saját kezdeményezésű vélemény), előadó: Franca Salis-Madinier (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).