—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 4., 5., 6., 7., 9. és 10. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 10. 11., 12. és 47. cikkére,

—

tekintettel a Velencei Bizottság 110. plenáris ülésén (Velence, 2017. március 11–10.) elfogadott, a Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága bíráinak kinevezésére vonatkozó kérdésekről szóló véleményre,

—

tekintettel a Velencei Bizottság 117. plenáris ülésén (Velence, 2018. december 14–15.) elfogadott, Máltán az alkotmányos berendezkedésről és a hatalmi ágak szétválasztásáról, valamint a bíróságok és a bűnüldözés függetlenségéről szóló véleményre,

—

tekintettel a Bizottság „Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2019. január 23-i jelentésére (COM(2019)0012),

—

tekintettel a megvásárolható uniós állampolgárságról szóló, 2014. január 16-i állásfoglalására (1) és a Bizottság és a máltai hatóságok 2014. január 29-i közös sajtónyilatkozatára Málta egyéni befektetői programjáról (IIP),

—

tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására (2), valamint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a jogállamiság máltai helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a Lengyelországban fennálló helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról szóló, 2018. március 1-jei állásfoglalására (5), valamint az azt megelőző, a lengyelországi helyzetről szóló véleményről szóló, 2016. április 13-i (6), a legutóbbi lengyelországi fejleményekről és azoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2016. szeptember 14-i (7), és a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel 2018. április 19-i állásfoglalására az oknyomozó újságírók védelméről Európában: Ján Kuciak szlovák újságíró és Martina Kušnírová ügyéről (9),

—

tekintettel az Európai Unióban a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására a Tanácsot felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására (11), valamint az azt megelőző, a magyarországi helyzetről szóló 2015. június 10-i (12), 2015. december 16-i (13) és 2017. május 17-i (14) állásfoglalásaira,

—

tekintettel a jogállamiság romániai helyzetéről szóló, 2018. november 13-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság eseti küldöttségének Szlovákiába tett látogatásáról (2018. március 7–9.) szóló jelentésre,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság Szlovákiába tett tényfeltáró kiküldetéséről (2018. december 17–19.) szóló 2019. január 30-i jelentésére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság (PANA) eseti küldöttségének Máltára tett látogatásáról (2017. november 30–december 1.) szóló 2018. január 11-i jelentésre,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság eseti küldöttségének Máltára és Szlovákiába tett látogatásáról (2018. szeptember 17–20.) szóló 2018. november 16-i jelentésre,

—

figyelembe véve az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által 2018. június 4-én létrehozott, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem EU-n belüli helyzetének figyelemmel kísérésével, valamint az egyedi helyzetek – különösen Máltán és Szlovákiában – kezelésével általánosan megbízott munkacsoport (a jogállamiságot nyomon követő csoport) által, nevezetesen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével és a pénzmosás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottságával (MONEYVAL), a Korrupció Elleni Államok Csoportjával (GRECO), a nemzeti intézményekkel és hatóságokkal, az Európai Bizottság képviselőivel, az uniós ügynökségekkel, például az Europollal, valamint számos érdekelt féllel, köztük civil társadalmi képviselőkkel és visszaélést bejelentő személyekkel Máltán és Szlovákiában tartott meghallgatásokat és eszmecseréket,

—

tekintettel a máltai miniszterelnök 2019. március 13-i levelére;

—

tekintettel a Bizottsághoz intézett kérdésre a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem helyzetéről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában (O-000015/2019 – B8-0017/2019),

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport (ROLMG) 2018. június 4-én jött létre azzal az általános feladattal, hogy a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem EU-n belüli helyzetét figyelemmel kísérje, valamint az egyedi helyzeteket kezelje, különösen Máltán és Szlovákiában;

B.

mivel a jogállamiság, valamint a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, illetve az uniós szerződésekben és a nemzetközi emberi jogi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása az Unió és a tagállamok kötelessége, amelynek eleget kell tenni;

C.

mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európia egyezményben (EJEE) garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogok az uniós jog általános alapelveit képezik;

D.

mivel az EU a kölcsönös bizalom azon feltételezése alapján működik, hogy a tagállamok a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal összhangban járnak el, ahogyan azt az EJEE, az Európai Unió Alapjogi Chartája és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) is rögzíti;

E.

mivel sem a nemzeti szuverenitás, sem a szubszidiaritás nem igazolhatja azt, hogy egy tagállam rendszeresen elutasítja az Európai Unió alapvető értékeinek és azon szerződéseknek való megfelelést, amelyekhez a tagállam szabadon csatlakozott;

F.

mivel a ROLMG számos találkozót tartott különböző érdekelt felekkel kifejezetten a máltai és a szlovákiai helyzet tekintetében; mivel a csoport egy eszmecserét is tartott Bulgáriában az újságírók biztonságáról Viktoria Marinova meggyilkolását követően; mivel ezen az ülésen Bíró Attila és Dimitar Stoyanov újságírók ideiglenes fogva tartásáról is szó esett, akik az uniós forrásokat érintő állítólagos csalásokat vizsgáltak ki Romániában és Bulgáriában;

G.

mivel Daphne Caruana Galizia meggyilkolása Máltán és Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása Szlovákiában, valamint Viktoria Marinova meggyilkolása Bulgáriában megdöbbentette az európai közvéleményt, és elcsüggesztették az újságírókat az Unióban;

H.

mivel a gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozások eddig számos gyanúsított azonosításához vezettek, anélkül azonban, hogy következtetéseket vonnának le a gyilkosságok kitervelőivel kapcsolatban, bár ezt az elemett lenne a legfontosabb tisztázni; mivel Máltán három személyt vontak eljárás alá, és továbbra is folytatódik a gyilkosság rendőrségi és igazságügyi nyomozása;

I.

mivel a ROLMG nem tudta minden tekintetben ellenőrizni a vizsgálatok állását, mivel a hatóságok azzal a jogos igénnyel éltek, hogy az ilyen gyilkosságok esetén biztosítani kell a titoktartást;

J.

mivel a ROLMG számos, a jogállamisággal kapcsolatos, aggodalomra okot adó területet vizsgált meg Máltán és Szlovákiában, különös tekintettel a Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak munkája által érintett területekre;

K.

mivel a ROLMG csoportot rendszeresen tájékoztatták többek között Daphne Caruana Galizia rokonai az újságíró meggyilkolásának teljes körű és független vizsgálata iránti követelésről, külön hangsúlyt helyezve az eset megtörténtét lehetővé tevő körülményekre, a nyilvánosság reakciójára, valamint azokra az intézkedésekre, amelyek garantálhatják, hogy ilyen gyilkosság többé ne fordulhasson elő;

L.

mivel vizsgálatok során az Europollal folytatott együttműködés vizsgálatonként eltérő mértékű;

M.

mivel, különösen Málta esetében, az Europol korábbi igazgatója a máltai hatóságok és az Europol közötti együttműködés optimálistól elmaradó szintjét jelezte, amely helyzetet azonban az utódja úgy értékelt, hogy kielégítőre javult; mivel az Europol képviselői arról tájékoztatták a ROLMG tagjait, hogy a vizsgálat nem zárult le a három feltételezett elkövető letartóztatásával; mivel az Europol szakértőit különleges feladatok ellátására jelölték ki a bírói vizsgálat során;

N.

mivel a szlovákiai Pavla Holcová újságíró telefonjának lefoglalásával kapcsolatban még mindig nem egyértelmű, hogy milyen módon jutottak hozzá, és az Europol hogyan fért hozzá az abból származó adatokhoz, noha az Europol jelezte, hogy támogatná a telefon elemzését;

O.

mivel komoly aggodalomra ad okot a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem az EU-ban, többek között Máltán és Szlovákiában, és mivel ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy aláássa a polgárok közintézményekbe vetett bizalmát, ami a bűnözői csoportok és a hatóságok közötti veszélyes összekapcsolódást eredményezhet;

P.

mivel egy nagy európai oknyomozó újságíró-konzorcium kutatásokat végzett, és széles körben nyilvánosságra hozta a Daphne Caruana Galizia által közzétett vizsgálatokat;

Q.

mivel különösen a pénzmosás elleni küzdelem az EU-ban nem megfelelő, többek között a pénzmosás elleni uniós jogszabályok végrehajtása terén fennálló hiányosságok miatt, amint azt a pénzmosás elleni, a különböző tagállamokban működő nagy banki intézményeket érintő közelmúltbeli eredménytelen végrehajtási esetek is kiemelték;

R.

mivel az Európai Bankhatóság (EBH) Málta pénzügyi hírszerző egységéhez (FIAU) intézett 2018. júliusi ajánlásában arra a következtetésre jutott, hogy „a pénzmosás elleni küzdelem általános és rendszeres hiányosságokkal” küzd Máltán, különös tekintettel a Pilatus Bank ügyére, miközben elismeri, hogy a FIAU cselekvési terve „a helyes irányba tett lépés”; mivel a Bizottság ezt követően megállapította, hogy a „máltai FIAU megsértette az uniós pénzmosás elleni jogszabályok szerinti kötelezettségeit”, és nem hajtotta végre teljes körűen az EBH ajánlását; mivel ennek megfelelően a Bizottság 2018 novemberében véleményt fogadott el erről az ügyről;

S.

mivel Málta bankszektora nagy, és egyes olyan banki intézményeket is magában foglal, amelyek nem felelnek meg az összes szabályozási előírásnak és követelménynek, amint azt a Pilatus Bank esete is mutatja, amelynek az engedélyét az Európai Központi Bank (EKB) visszavonta;

T.

mivel az Egrant-vizsgálatról szóló jelentés nem érhető el a nyilvánosság számára; mivel a rendelkezésre álló következtetések nem erősítik meg azokat az állításokat, amelyek az Egrant Inc. tulajdonjogát a máltai miniszterelnökhöz és feleségéhez kötik; mivel csak a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke és a miniszterelnök kommunikációs vezetője fér hozzá a teljes nem szerkesztett vizsgálati jelentéshez;

U.

mivel ezt követően nem indítottak vizsgálatot az Egrant tényleges tulajdonlásának feltárása céljából, amely még tisztázandó;

V.

mivel a „17 Black” vállalat tényleges tulajdonosával kapcsolatban napvilágra került információk – amelyek szerint ez a személy a Tumas csoport ügyvezető igazgatója, aki szerződést kapott a máltai kormánytól az Electrogas erőmű építésére Máltán – még inkább hangsúlyozza, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a pénzügyi érdekek és a kormánytagokkal, például a miniszterelnök kabinetfőnökével, valamint a jelenlegi idegenforgalmi miniszterrel és volt energiaügyi miniszterrel való kapcsolatok terén;

W.

mivel a miniszterelnök kabinetfőnöke és a jelenlegi idegenforgalmi miniszter és volt energiaügyi miniszter az egyetlen olyan magas rangú kormánytisztviselő bármely uniós tagállamban, akikről bebizonyosodott, hogy a panamai dokumentumokban érintett jogi személy tényleges tulajdonosai; mivel ez utóbbi az Európai Parlament egy küldöttsége előtt tanúskodott a tulajdonában lévő jogi személyek használatáról, és a panamai dokumentumokban megjelent dokumentumoknak ellentmondó állításokat tett;

X.

mivel az újságírók biztonságának hiánya és a civil társadalom számára a zaklatás és megfélemlítés miatt szűkülő mozgástér aláássa a végrehajtó hatalom feletti felügyeletet, és gyengíti a polgárok polgári szerepvállalását;

Y.

mivel az újságíróknak és különösen, de nem kizárólag az oknyomozó újságíróknak egyre inkább szembe kell nézniük az úgynevezett „a közéleti részvétel elleni stratégiai perekkel” (SLAPP), amelyek célja pusztán a munkájuk akadályozása;

Z.

mivel Daphne Caruana Galizia családjának még az újságíró halála után is meg kell küzdenie a gyűlöletkampányokal és rágalmazási perekkel, többek között a máltai kormány tagjai részéről, a miniszterelnök-helyettes pedig jelezte, hogy nem tartja szükségesnek a rágalmazási perek visszavonását;

AA.

mivel Daphne Caruana Galizia családjának és barátainak, valamint a civil társadalmi aktivistáknak az újságíró ideiglenes emlékművével kapcsolatos helyzetet is kezelnie kell, köztük az emléktárgyak eltávolítását és megsemmisítését;

AB.

mivel a Velencei Bizottság a 2018. december 14–15-i 117. plenáris ülésén elfogadott, Máltáról szóló véleményében (16) a jogállamisággal közvetlenül összefüggő ügyként felhívta a figyelmet az államok azon pozitív kötelezettségére, hogy megvédjék az újságírókat, és ragaszkodott ahhoz, hogy „[Málta] kormányának nemzetközi kötelezettsége annak biztosítása, hogy a média és a civil társadalom aktív szerepet játszhasson a hatóságok elszámoltatásában” (17);

AC.

mivel a Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság (JAC) 2016. évi létrehozása a máltai hatóságok által tett pozitív lépés volt, és azt is kiemelte, hogy továbbra is több ponton aggodalomra ad okot a bírói függetlenség elve, nevezetesen az ügyészségi hatáskörök és az igazságügyi struktúra kialakítása, valamint az országban általában a hatalmi ágak szétválasztása és a köztük lévő egyensúly tekintetében, amely egyértelműen a végrehajtó hatalom, és különösen a miniszterelnök felé hajlik, aki széles körű jogkörökkel rendelkezik, többek között a bírói kar tagjainak számos kinevezési eljárásában, és hogy ehhez nem kapcsolódik a fékek és ellensúlyok szilárd rendszere (18);

AD.

mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy az ügyészi hatáskörök rendőrség és legfőbb ügyész közötti jelenlegi megosztása miatt a máltai rendszer „nem egyértelmű”, ami „problematikus a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából”; mivel a Velencei Bizottság azt is megállapította, hogy a legfőbb ügyész – aki ügyészi hatáskörökkel rendelkezik, egyúttal a kormány jogi tanácsadója és a FIAU elnöke – nagyon befolyásos tisztséget tölt be, ami „problematikus a demokratikus fékek és ellensúlyok, valamint a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából” (19);

AE.

mivel a Velencei Bizottság küldöttsége megállapította, hogy a legfőbb ügyész szerepköreinek jövőbeli különválasztása „az igazságszolgáltatási rendszer átfogó reformjával foglalkozó bizottság 2013-as jelentését követően immár széles körben elfogadott Máltán” (20); mivel a máltai kormány már bejelentette, hogy jogalkotási eljárást indít e különválasztás érdekében;

AF.

mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy a legfőbb ügyész és a rendőrség ügyészi hatáskörei mellett igazságügyi tisztviselők is kezdeményezhetnek bírói vizsgálatokat, és „úgy tűnik, nincs koordináció a bírói vizsgálatok és a rendőrségi nyomozások között” (21);

AG.

mivel a Velencei Bizottság emellett azt is hangsúlyozta, hogy a korrupcióellenes állandó bizottság (PCAC) hiányosságoktól szenved, egyrészt összetétele miatt, miután tagjainak kinevezése a miniszterelnöktől függ, még akkor is, ha konzultálnia kell az ellenzékkel, másrészt jelentéseinek címzettjei tekintetében is, miután az igazságügy-miniszter nem rendelkezik vizsgálati hatáskörökkel, így a jelentések csak az esetek igen korlátozott számában vezetnek tényleges vizsgálathoz és vádemeléshez (22);

AH.

mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy a rendőrfőkapitány kinevezésének nyilvános pályázaton kell alapulnia; a rendőrfőkapitánynak a közvélemény szemében politikailag semleges szereplőnek kell lennie (23);

AI.

mivel Málta az ország elnökének felügyeletével az alkotmányügyi reform lehetőségeinek feltárására irányuló folyamatot indított különböző politikai erők és a civil társadalom bevonásával, amelynek végrehajtásához többnyire kétharmados többségre van szükség a Parlamentben;

AJ.

mivel a jogállamisággal kapcsolatos helyzet tagállamokban való romlásának Európai Parlament általi nyomon követése az európai demokrácia létfontosságú eleme, és a jogállamiságot nyomon követő csoport formátuma lehetővé teszi a Parlament számára a szoros nyomon követést és a kapcsolatteremtést a tagállami hatóságokkal és civil társadalommal;

AK.

mivel a széles körű támogatással elfogadott európai parlamenti állásfoglalások (24) ellenére a Bizottság még mindig nem terjesztett elő javaslatot a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos helyzet valamennyi tagállamban való évenkénti nyomon követésére szolgáló átfogó és független mechanizmusra;

AL.

mivel az uniós tagállamok „befektetői állampolgársági és letelepedési programjai” komoly kockázatot jelentenek a pénzmosás elleni küzdelemre nézve, aláássák a kölcsönös bizalmat és schengeni térség integritását, lehetővé teszik harmadik országbeli állampolgárok befogadását hasznos tudásuk, szakképzettségük vagy humanitárius megfontolások helyett kizárólag összegyűjtött vagyonuk alapján, és voltaképpen az uniós állampolgárság áruba bocsátását eredményezik; mivel a Bizottság kifejezetten kijelentette, hogy a továbbiakban nem támogatja Málta befektetői állampolgársági és letelepedési programjait;

AM.

mivel a Bizottság jelentést tett közzé a befektetői állampolgársági és letelepedési programokból, amely feltérképezi a meglévő gyakorlatokat, és azonosítja e programok EU-ra jelentett egyes kockázatait, különösen a biztonság a pénzmosás, az adóelkerüléssel és a korrupció tekintetében;

AN.

mivel a máltai kormány titkos megállapodást kötött a Henley & Partners magáncéggel a máltai „befektetői állampolgársági és letelepedési program” megvalósítására, ami lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a megállapodásban szereplő eljárások, értékesítési mennyiségek és további feltételek összeegyeztethetők-e a máltai, uniós és nemzetközi joggal, valamint a biztonsági megfontolásokkal;

AO.

mivel a máltai befektetői állampolgársági és letelepedési program kérelmezőivel szembeni tartózkodási követelmények nincsenek összhangban a Bizottság által 2014-ben az ilyen programok tekintetében elfogadott feltételekkel; mivel a Bizottság semmilyen tényleges intézkedést nem hozott a tartózkodási követelmények tiszteletben tartásának ezen elmulasztásának megszüntetésére;

AP.

mivel az egészségügyi és schengeni vízumok Líbiában és Algériában történő, máltai tisztviselők általi értékesítésére vonatkozó állításokat nem vizsgálták ki teljes körűen (25);

AQ.

mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport küldöttségének látogatásakor a szlovákiai újságírók jelezték, hogy olyan környezetben dolgoznak, ahol nem mindig garantálható a teljes függetlenség és biztonság; mivel az RTVS-nél (Szlovák Rádió és Televízió) voltak olyan esetek, amelyek az újságírói munkába való politikai beavatkozásnak tekinthetők, például a rövid hírekre vonatkozó útmutatások kibocsátása révén;

AR.

mivel Szlovákiában folyamatban van a nemzeti sajtótörvény felülvizsgálata, és ez lehetőséget nyújt a tömegtájékoztatás szabadságának és az újságírók biztonságának erősítésére; mivel a jelenlegi jogalkotási javaslat a médiaszabadság korlátozásával fenyeget;

AS.

mivel jelentések érkeznek szlovákiai korrupcióról és csalásokról, többek között az EU mezőgazdasági támogatásaival kapcsolatban, amelyek a mezőgazdasági kifizető ügynökséget érintik, és amelyek mélyreható és független kivizsgálásra érdemesek, amelyek közül néhányat jelenleg az OLAF is vizsgál, és amelyekkel kapcsolatban a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága 2018 decemberében tényfeltáró küldöttséget indított Szlovákiába; mivel a szabálytalanságok és csalások felderítésének aránya az EU valamennyi tagállama közül Szlovákiában a legmagasabb (26);

AT.

mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport tagjai aggályosnak tartják a bűnüldöző hatóságok pártatlanságát és az igazságszolgáltatás függetlenségét Szlovákiában, különösen a kiválasztási és kinevezési eljárások átpolitizáltsága és átláthatóságának hiánya tekintetében, például a rendőrfőkapitányi tisztség esetében;

AU.

mivel Ján Kuciak meggyilkolása után Szlovákia miniszterelnöke és a kormány más magas rangú tagjai, valamint a legfőbb ügyész helyettese és a rendőrfőkapitány benyújtották lemondásukat;

AV.

mivel az alkotmánybíróság tagjainak kiválasztását érintő reformmal kapcsolatos jogalkotási folyamat nem fejeződött be Szlovákiában, és az alkotmánybíróság kilenc nyugdíjba vonuló tagjának pótlására irányuló eljárásra a jelenlegi eljárások keretében kerül sor; mivel a szlovák parlament jelenleg blokkolja ezt a kiválasztási folyamatot;

AW.

mivel kiküldetésük során a jogállamiságot nyomon követő csoport tagjai nyugtázták, hogy a szlovák hatóságok különböző alkalmazottai és a civil társadalom kifejezésre juttatták elkötelezettségét a jogállamiság fenntartása iránt;

AX.

mivel a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadság-indexe Szlovákiát a 27. helyre – a 2017. évi 17. helyhez képest –, Máltát a korábbi 47-ről a 65. helyre, Bulgáriát pedig az uniós tagállamok közül az utolsó, 111. helyre rangsorolja, a 2017. évi 109. helyhez képest;

AY.

mivel a Transparency International Máltát az 51. (2017-ben a 46.), Szlovákiát az 57. (2017-ben az 54.), Bulgáriát pedig a 77. (a 2017-ben a 71.) helyre rangsorolta évenkénti korrupcióérzékelési indexében; mivel mindhárom ország eredménye jelentős mértékben alatta marad az uniós átlagnak (27);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.