This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62008CN0268
Case C-268/08 P: Appeal brought on 24 June 2008 by Christos Michail against the judgment of the Court of First Instance (First Chamber) delivered on 16 April 2008 in Case T-486/04 Michail v Commission
C-268/08. P. sz. ügy: A T-486/04. sz., Michail kontra Bizottság ügyben 2008. április 16-án hozott ítélet ellen Christos Michail által 2008. június 24-én benyújtott fellebbezés
C-268/08. P. sz. ügy: A T-486/04. sz., Michail kontra Bizottság ügyben 2008. április 16-án hozott ítélet ellen Christos Michail által 2008. június 24-én benyújtott fellebbezés
HL C 223., 2008.8.30, p. 27–27
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
30.8.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 223/27 |
A T-486/04. sz., Michail kontra Bizottság ügyben 2008. április 16-án hozott ítélet ellen Christos Michail által 2008. június 24-én benyújtott fellebbezés
(C-268/08. P. sz. ügy)
(2008/C 223/42)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Christos Michail (képviselő: C. Meïdanis ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbező kérelmei
— |
A Bíróság állapítsa meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos; |
— |
a Bíróság szükség esetén semmisítse meg az Elsőfokú Bíróság T-486/04. sz. ügyben 2008. április 16-án hozott ítéletét; |
— |
a Bíróság a jogszabályok alapján határozzon a költségekről. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező fellebbezésének alátámasztására három jogalapra hivatkozik.
Első jogalapjában Christos Michail arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság helytelenül értelmezte és alkalmazta a közösségi jogot, és elmulasztotta az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettségét, amikor a megtámadott ítéletben elismerte, hogy a Bizottság hozzájárult a fellebbező azon érzésének kialakulásához, hogy a személyzeti szabályzat 12a. cikke értelmében vett pszichológiai zaklatás áldozatává vált, azonban a fellebbező keresetét – mint alaptalant – elutasította.
Második jogalapjában a fellebbező azt rója fel az Elsőfokú Bíróságnak, hogy elferdítette az elé tárt tényeket, többek között azáltal, hogy azokat egyesével, nem pedig általános összefüggéseik között vizsgálta, és e tények jogi minősítésekor többször is tévesen alkalmazta a jogot.
Harmadik jogalapjában a fellebbező végezetül az Elsőfokú Bíróság azon döntését kifogásolja, hogy mint alaptalant – a pontosság hiánya miatt – elutasította a fellebbező által keresetének alátámasztására felhozott számos jogalapot, amelyek többek között a személyzeti szabályzat 21a., 22a. és 22b. cikkének, valamint az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének megsértésére vonatkoztak. A fellebbező keresetének több részre bontásával az Elsőfokú Bíróság eltorzította a kereset lényegét, tárgyát és szerkezetét.