10.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 6/12

1)

Feltételezi-e az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés konstitutív jelleggel azt, hogy az építési munkát tárgyi vagy fizikai értelemben az ajánlatkérő számára szerzik be, és közvetlenül neki van gazdaságilag a hasznára?

2)

Amennyiben az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő fogalom-meghatározása alapján a beszerzés elemétől nem lehet eltekinteni: a rendelkezés második fordulata alapján feltételezni kell-e a beszerzést akkor, ha az építési beruházásnak az ajánlatkérő számára egy meghatározott közérdekű célt kell szolgálnia (például egy önkormányzati területrész városfejlesztését célozza) és az ajánlatkérő a szerződés alapján rendelkezik azzal a jogi felhatalmazással, amely biztosítja, hogy a közérdekű célt elérjék, és az építészeti mű ehhez a jövőben rendelkezésre álljon?

3)

Megkívánja-e az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának első és második fordulata értelmében vett fogalma, hogy a vállalkozó közvetlenül vagy közvetetten köteles legyen az építési munkák elvégzésére? Adott esetben peresíthető kötelezettségről kell-e, hogy szó legyen?

4)

Megkívánja-e az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának harmadik fordulata értelmében vett fogalma, hogy a vállalkozó köteles legyen építési munkák elvégzésére, vagy, hogy ilyenek képezzék a szerződés tárgyát?

5)

A 2004/18/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának harmadik fordulata szerinti építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés fogalmába tartoznak-e az olyan szerződések, amelyekkel az ajánlatkérő által meghatározott követelmények alapján biztosítani kell, hogy a létrehozandó építészeti mű egy meghatározott közérdekű célt szolgáljon, és amelyekkel az ajánlatkérő (a szerződéses megállapodás alapján) egyúttal olyan jogi felhatalmazást kap, amellyel (közvetetten saját érdekében) az építészeti műnek a közérdekű cél érdekében történő rendelkezésre állását biztosíthatja?

6)

Kimeríti-e az „ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek” a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjában meghatározott fogalmát, ha az építési munkákat az ajánlatkérő által ellenőrzött és jóváhagyott tervek alapján kell elvégezni?

7)

Ki kell-e zárni a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése alapján az építési koncessziót, ha a koncessziós jogosult a tulajdonosa annak az ingatlannak, amelyen az építészeti művet fel kell építeni, felépült, vagy fel fog épülni, vagy ha az építési koncessziót határozatlan időre biztosítják?

8)

Akkor is alkalmazni kell-e a 2004/18/EK irányelvet – azzal a jogkövetkezménnyel, hogy az ajánlatkérőt pályázatkiírási kötelezettség terheli –, amikor eltérő időben kerül sor egy ingatlan harmadik személy általi eladására és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére, és az ingatlanügylet megkötésekor még nem ítélték oda az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződést, de ez utóbbi időpontban az ajánlatkérő részéről már megvolt az a szándék, hogy egy ilyen szerződést odaítéljen?

9)

Az ingatlan-adásvételre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésre vonatkozó, egymástól elkülönülő, azonban összefüggő ügyleteket közbeszerzési jogi szempontból egységként kell-e értékelni, ha az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló szándék az ingatlan-adásvételi szerződés megkötésének időpontjában már fennállt, és az érintettek tárgyi – és adott esetben időbeli – szempontból tudatosan szoros kapcsolatot hoztak létre a szerződések között (kapcsolódva a Bíróság C-29/04. sz., Stadt Mödling ügyben 2005. november 10-én hozott ítéletéhez)?