Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010TN0436

T-436/10. sz. ügy: 2010. szeptember 15-én benyújtott kereset — Hit Groep kontra Bizottság

HL C 317., 2010.11.20, p. 41–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

20.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 317/41


2010. szeptember 15-én benyújtott kereset — Hit Groep kontra Bizottság

(T-436/10. sz. ügy)

()

2010/C 317/75

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Hit Groep BV (Haarlem, Hollandia) (képviselők: G. van der Wal, G. Oosterhuis és H. Albers ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az a felperesre vonatkozik, és különösen 1. cikke 9. pontjának b) alpontját, 2. cikkének 9. pontját, valamint 4. cikkének 22. pontját, illetve másodlagosan semmisítse meg a felperessel szemben a 2. cikk 9. pontjában kiszabott bírságot, vagy méltányosan csökkentse annak összegét;

a Törvényszék kötelezze a Bizottságot a felperes jelen eljárásban felmerült költségeinek viselésére, ideértve a felperes számára nyújtott költségmentesség terheit.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes keresete a COMP/38.344 feszített acél ügyben 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozat ellen irányul.

Keresete alátámasztására a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Először is a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és helytelenül, mindenféle indokolást mellőzve, illetve nem megfelelően indokolva állapította meg a megtámadott határozat 1. cikkében, hogy a felperes az 1998. január 1-je és 2002. január 17-e közötti időszakban megsértette az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét.

A felperes véleménye szerint a Bizottság nem megfelelően indokolta azon indokokat, amelyek miatt megsértette az EUMSZ 101. cikket és amelyek alapján a Bizottság nem abban a minőségében vonta ezen ügyben eljárás alá, hogy az 1998. január 1-je és 2002. január 17-e közötti időszakban „meghatározó befolyással” rendelkező részvényes volt.

Másodszor a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és helytelenül szabott ki bírságot a felperessel szemben. A felperes álláspontja szerint az a tény, hogy a Bizottság 2010. június 30-án hozott határozatában a felpereshez hasonlóan olyan vállalkozással szemben szabott ki bírságot, amelyik 2004. november 1-je óta nem folytat gazdasági tevékenységet, ellentétes az EUMSZ 101. cikk céljával, a bírságokra vonatkozó közösségi politikával, valamint az arányosság elvével.

Harmadszor a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és helytelenül állapította meg a megtámadott határozat 1. cikkének 9. pontjában, hogy a felperes megsértette az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és szabott ki 6 934 000 euró összegű bírságot a felperessel szemben azon indokból, mert álláspontja szerint a felperes a Nedri Spanstaal BV-val együttesen egyetemlegesen felelősséggel tartozik az 1998. január 1-je és 2002. január 17-e közötti időszakban elkövetett jogsértésekért.

A felperes arra hivatkozik, hogy az 1998. január 1-je és 2002. január 17-e közötti időszakban csupán pénzügyi részesedéssel rendelkezett a Nedri Spanstaalban és nem volt „meghatározó befolyása” az utóbbira, következésképpen nem vontható felelősségre a Nedri Spanstaal által elkövetett versenyjogi jogsértésért.

Negyedszer és másodlagosan a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és helytelenül szabott ki 6 934 000 euró összegű bírságot a felperessel szemben, mivel egyáltalán nem, vagy jelentősen kisebb összegű bírságot kellett volna vele szemben megállapítania.

a felperes álláspontja szerint a Bizottság nem vehette volna a felperessel szemben kiszabott bírság 10 %-os felső határa meghatározásának alapjául az 2003. év forgalmát vette alapul, mivel amennyiben a Bizottság eltér az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében meghatározott általános szabálytól, legalább — a fenti rendelet fényében — előre számolnia kellett volna azon következményekkel, amelyekkel ez a döntés járhat a konkrét ügyben. A bírság tehát aránytalan a vállalkozás jelentőségéhez képest és nem felel meg az ítélkezési gyakorlat által megkövetelt feltételeknek.

a Bizottságnak ugyanolyan bírságcsökkentést kellett volna nyújtania a felperesnek, mint amekkorát Nedri Spanstaalnak nyújtott.

a Bizottság tévesen alkalmazott a felperessel szemben Nedri Spanstaalra vonatkozóan alkalmazottól eltérő számítást és e bírságot a Nedri Spanstaallal szemben kiszabott bírság töredkébéen kellett volna megállapítania. A felperessel szembeni határozat azon a tényen alapul, hogy az utóbbi 48/224-os részesedéssel rendelkezett a Nedri Spanstaalban mindazon időszak alatt, amely során a Nedri Spanstaal jogsértő magatartást tanúsított; a bírság nem felel meg az arányosság elvének.

A Bizottság megsértette az arányosság elvét azzal, hogy a 10 %-os felső határ alkalmazását követően nem vette figyelembe azon időszak viszonylagosan korlátozott voltát, amely tekintetében a felperes felelőssége megállapításra került a Nedri Spanstaal által elkövetett jogsértés miatt, sem a felperes felelősségének viszonylagosan korlátozott voltát, illetve annak szerényebb forgalmát.

A Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy a 10 %-os felső határ alkalmazását követően nem vette figyelembe azon időszak viszonylagosan korlátozott voltát, amely tekintetében a HIT felelőssége megállapításra került a Nedri Spanstaal által elkövetett jogsértés miatt. Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a bírság összegét a jogsértés azon időtartamnak függvényében kerül meghatározásra, amelynek tekintetében a szankcionált vállalkozás egyetemleges felelőssége megállapításra került. Az a tény, hogy a felperessel szemben kiszabott bírság mértéke magasabb, mint a Nedri Spanstaallalszemben kiszabott bírságé, összeegyeztethetetlen ezzel az elvvel

Ötödször a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény/. Cikkének (1) bekezdésében, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkének (1) bekezdésében kimondott, a határozat ésszerű időben történő meghozatalára vonatkozó kötelezettségét. A Bizottság a bírság megállapítása során tévesen nem vette figyelembe az ésszerű határidő túllépésének tényét. A szóban forgó eljárás a jelen ügyben 94 hónapig tartott, amely ésszerűtlenül hosszú.


Top
  翻译: