This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62012TN0387
Case T-387/12: Action brought on 4 September 2012 — Italy v Commission
T-387/12. sz. ügy: 2012. szeptember 4-én benyújtott kereset — Olaszország kontra Bizottság
T-387/12. sz. ügy: 2012. szeptember 4-én benyújtott kereset — Olaszország kontra Bizottság
HL C 319., 2012.10.20, p. 15–15
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
20.10.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 319/15 |
2012. szeptember 4-én benyújtott kereset — Olaszország kontra Bizottság
(T-387/12. sz. ügy)
2012/C 319/28
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Olasz Köztársaság (képviselő: S. Fiorentino avvocato dello Stato)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2012. június 22-i 2012/336/EU bizottsági végrehajtási határozatot (az értesítés a C(2012) 3838. számú dokumentummal történt) a jelen kereset tárgyát alkotó részében; |
|
— |
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset tárgya az Olasz Köztársaságot érintő és a feldolgozásra szánt paradicsom termelőinek támogatási rendszerére vonatkozó pénzügyi átalánykiigazításokra korlátozódik, a 2006., 2007. és 2008. éveket illetően.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amely a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 414. o.) 7. cikke (4) bekezdésének, valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelete (HL L 209., 1. o.) 31. cikkének megsértésén alapul.
E jogalap keretében a felperes a megtámadott határozatban előírt, a teljesített kiadások 2 %-ának megfelelő pénzügyi kiigazítások alkalmazását vitatja, mivel ezekre annak ellenére sor került, hogy a Bizottság elismerte annak bizonyítását, hogy nem áll fenn értékelhető pénzügyi kár.
A felperes maguknak a kiigazításoknak az összegét is vitatja, mivel ezek konkrét meghatározása aránytalan és nyilvánvalóan illogikus, mivel ez jóval magasabb az olasz hatóságoknak felrótt magatartásból eredő potenciális kárnál.