18.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/12

1.

Az 1999/70/EK irányelv (1) 5. szakasza szerinti megfelelő intézkedést képez-e az oktatási ágazat […] jogszabályi háttere [amely — többek között az állandó személyzeti igények kielégítése céljából — határozatlan számú alkalommal teszi lehetővé határozott idejű szerződések egymást követő, megszakítás nélküli megkötését ugyanazon tanárral]?

2.

Az 1999/70/EK irányelv 5. szakasza, és különösen a „meghatározott ágazatok és/vagy munkavállalói kategóriák” fordulat értelmében mikor tekintendő egy munkaviszony az „állammal” fennállónak, és ebből következően arra alkalmasnak, hogy a magánszféra munkaviszonyaihoz képest eltérő jogkövetkezményeket alapozzon meg?

3.

Figyelemmel a 2000/78/EK irányelv (2) 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 2006/54/EK irányelv (3) 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában kifejtettekre, beletartoznak-e a foglalkoztatási feltételek 1999/70/EK irányelv 4. szakasza szerinti fogalmába a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is; az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén igazolhatóak-e a 4. szakasz alapján a belső jogrendben a határozatlan és a határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetésére általában előírt jogkövetkezmények közötti eltérések?

4.

A lojális együttműködés elve alapján tilos-e a tagállamok számára, hogy az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárásban olyan belső szabályozási környezetet képviseljenek, amely tudatosan nem felel meg a valóságnak, továbbá a belső jognak az uniós tagságból eredő kötelezettségeknek egyaránt megfelelő eltérő értelmezése híján köteles-e a bíróság — amennyiben lehetséges — a belső jogot az állam által javasolt értelmezéssel összhangban értelmezni?

5.

A munkaszerződés, illetve a munkaviszony 91/533/EGK irányelv (4), és különösen annak 2. cikke (1) bekezdése és 2. cikke (2) bekezdésének e) pontja által szabályozott feltételei közé tartozik-e azon esetek megjelölése, amelyekben a határozott idejű munkaszerződés határozatlan idejű szerződéssé alakítható?

6.

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén ellentétes-e a 91/533/EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével, illetve a 91/533/EGK irányelv és különösen annak második preambulumbekezdése szerinti célokkal a jogszabályi környezet olyan visszaható hatályú módosítása, amely nem biztosítja a munkavállaló számára annak lehetőségét, hogy érvényesítse az irányelvből eredő jogait, vagy nem biztosítja a foglalkoztatásról szóló okiratban megjelölt munkafeltételek megtartását?

7.

Úgy kell-e értelmezni — a Lisszaboni Szerződés által átvett, Rómában, 1950. november 4-én aláírt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkével, és a Nizzában, 2000. december 7-én kihirdetett Európai Unió Alapjogi Chartája 46., 47. cikkével és 52. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett — hatályos közösségi jognak a jogbiztonságra, a jogos bizalom védelmére, az eljárási fegyveregyenlőségre, a hatékony bírói jogvédelemre, a független bírósághoz való jogra és nagyobb általánosságban a méltányos eljáráshoz való jogra vonatkozó, az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése (amint azt a Lisszaboni Szerződés 1.8. cikke módosította, és amelyre az Unióról szóló szerződés 46. cikke utal) által biztosított általános elveit, hogy az 1999/70/EK irányelv alkalmazásával összefüggésben azokkal ellentétes egy olyan jogszabályi rendelkezésnek az olasz állam által jelentős idő (3 év 6 hónap) elteltével történő elfogadása, mint a 368/01. sz. törvényrendelet 10. cikkének — 2011. május 13-i 70. sz. törvényrendelet 9. cikkével beiktatott és a 2011. július 12-i 106. sz. törvénnyel törvénnyé alakított — (4a) bekezdése, amelynek célja a folyamatban lévő eljárások következményeinek oly módon történő megváltoztatása, hogy közvetlenül károsítja a munkavállalót az állami munkáltató javára, ekként pedig kizárja a határozott időre szóló szerződések visszaélésszerű ismétlődésének szankcionálása tekintetében a belső szabályozás által biztosított lehetőséget?