1.

A 94/19 irányelv (1) 7. cikke (2) bekezdésének és I. melléklete 12. pontjának rendelkezéseit együttesen úgy kell-e érteni és értelmezni, hogy amennyiben valamely tagállam kizárja a biztosításból a hitelintézet olyan betéteseit, akik a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral (letéti jeggyel) rendelkeznek, e kizárás csak abban az esetben alkalmazható, ha az említett letéti jegyek megfelelnek a 2004/39 irányelv (2) szerinti pénzügyi eszköz minden tulajdonságának (figyelemmel egyéb uniós jogi aktusokra, így például az Európai Központi Bank 25/2009/EK rendeletére is), köztük a másodlagos piacon fennálló forgalomképességnek?

2.

Ha az érintett tagállam úgy dönt, hogy oly módon ülteti át a nemzeti jogba a 94/19 és a 97/9 irányelvet (3), hogy a betétesek és a befektetők védelmét szolgáló rendszerek egy jogalkotási aktusban (azonos törvényben) szerepelnek, a 94/19 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének és I. melléklete 12. pontjának rendelkezéseit, illetve a 97/9 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit, figyelemmel a 97/9 irányelv 2. cikkének (3) bekezdésére is, együttesen úgy kell-e érteni és értelmezni, hogy kizárt, hogy a letéti jegyek és kötvények jogosultjaira ne vonatkozzon egyetlen, a fent hivatkozott irányelvek értelmében vett védelmi (biztosítási) rendszer sem?

3.

Figyelemmel arra, hogy a nemzeti szabályozás szerint a 94/19 és a 97/9 irányelv alapján lehetséges egyetlen védelmi rendszer sem vonatkozik a hitelintézet által kibocsátott letéti jegyek és kötvények jogosultjaira:

4.

A 97/9 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének és 4. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit (az irányelv I. mellékletének rendelkezéseivel együtt) úgy kell-e érteni és értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a befektetők kártalanítási rendszere nem alkalmazandó a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal rendelkező befektetőkre a pénzügyi eszközök típusa (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) miatt, figyelemmel arra a tényre, hogy a biztosított (a hitelintézet) nem ruházta át vagy használta fel a befektetők eszközeit vagy értékpapírjait az utóbbiak hozzájárulása nélkül? Az a tény, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kibocsátó hitelintézet — a kibocsátó — egyidejűleg e pénzügyi eszközök letétkezelője (közvetítője) is, valamint, hogy a befektetett eszközöket nem különítik el az egyéb eszközöktől, amelyekkel a hitelintézet rendelkezik, a befektetővédelmet illetően releváns-e a 97/9 irányelv fent hivatkozott rendelkezéseinek értelmezése szempontjából?