Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015TN0618

T-618/15. sz. ügy: 2015. július 31-én benyújtott kereset – Voigt kontra Parlament

HL C 106., 2016.3.21, p. 35–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

21.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 106/35


2015. július 31-én benyújtott kereset – Voigt kontra Parlament

(T-618/15. sz. ügy)

(2016/C 106/41)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Udo Voigt (Brüsszel, Belgium) (képviselő: P. Richter ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa semmisnek az Európai Parlament helyiségeinek a felperes 2015. június 16-ára tervezett sajtótájékoztatója céljából történő átengedésének az Európai Parlament elnöke általi megtagadását;

nyilvánítsa semmisnek a sajtótájékoztató orosz résztvevőivel szemben az Európai Parlament elnöke által 2015. június 16-án hozott belépési tilalmat;

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a Szerződések megsértésre alapított jogalap

A felperes arra hivatkozik, hogy a kérelmezett helyiséghasználat, továbbá a belépés orosz résztvevőktől való megtagadása sérti a Szerződéseket, valamint az azok végrehajtása során alkalmazandó jogszabályokat.

A felperes szerint az Európai Parlament Elnökségének a frakcióülésekről szóló 2005. július 4-i szabályzata értelmében ő jogosult arra, hogy rendelkezésére bocsássák az igényelt helyiségeket. A megtagadás kivételes okai nem állnak fenn, mivel a helyiségek a kérdéses időben nem voltak foglaltak és a megtartani kívánt sajtótájékoztató sem a Parlament biztonságát, sem a működőképességét nem veszélyeztette. Ezáltal sérült a felperes ahhoz való joga, hogy parlamenti munkájáról tájékoztatást nyújtson.

Az orosz vendégekkel szemben hozott belépési tilalom a felperes szerint ellentétes az etnikai származáson és az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával (az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdése).

2.

A második, a hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap

A felperes arra hivatkozik, hogy szerinte az Európai Parlament Elnökének cselekményei nyilvánvalóan teljesen önkényesek és szöges ellentétben állnak a hátrányos megkülönböztetésnek az elsődleges jog által kimondott tilalmával.


Top
  翻译: