A Törvényszék (első tanács) T-849/16. sz., PGNiG Supply & Trading kontra Európai Bizottság ügyben 2017. december 14-én hozott végzése ellen a Lengyel Köztársaság által 2018. március 5-én benyújtott fellebbezés

(C-181/18. sz. ügy)

(2018/C 152/26)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

A többi fél az eljárásban: PGNiG Supply & Trading GmbH, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék a megtámadott végzésben elutasította az OPAL gázvezeték tekintetében a harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó szabályoktól és a tarifális szabályozástól való eltérést érintően a 2003/55/EK irányelv által engedélyezett feltételek felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 28-i C(2016) 6950 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt a PGNiG Supply & Trading által előterjesztett keresetet, és ezt azzal indokolta, hogy a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal.

A Lengyel Köztársaság álláspontja szerint a Törvényszék a megtámadott végzés 6., 10., 11. és 43. pontjában ugyanakkor érdemi megállapításokat tett a vitatott bizottsági határozat érvényességét illetően. Ezzel összefüggésben a Lengyel Köztársaság a Törvényszék megtámadott végzésével szemben a következő jogalapokat terjeszti elő:

Először is a Törvényszék megsértette az eljárási szabályzat 130. cikkének (1) és (7) bekezdését, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében előírt, a Lengyel Köztáraságot megillető, hatékony bírói jogvédelemhez és tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a kontradiktórius eljárás elvét, mivel a megtámadott végzésében érdemi ténybeli és jogi megállapításokat tett a vitatott bizottsági határozat érvényességére vonatkozóan, azt megelőzően, hogy a T-883/16. sz. Lengyel Köztársaság kontra Bizottság ügyben érdemi határozat elfogadására sor kerülhetett volna.

Másodszor a vitatott bizottsági határozat jogi vizsgálata tekintetében hiba merült fel, mivel egyrészt a Törvényszék feltételezte, hogy e határozat azt írja elő, hogy Greifswald és Brandov között az OPAL gázvezeték kapacitásának 50 %-a tekintetében átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes aukció keretében hozzáférést biztosítanak harmadik személyek részére annak érdekében, hogy e kapacitásokat más személyek megszerezhessék, és másrészt a Törvényszék azt feltételezte, hogy a vitatott bizottsági határozat nem vezet be új eltérést, hanem egy meglévő eltérést részlegesen megszüntet. A Lengyel Köztársaság álláspontja szerint a vitatott bizottsági határozat jogi jellegének és hatásainak értékelése hibás, mivel e határozat csupán látszólag vezet be egy átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes megoldást. A valóságban a vitatott bizottsági határozat olyan mechanizmust ír elő, amely a Gazprom-csoport vállalkozásai számára lehetővé teszi az OPAL gázvezeték e határozat hatálya alá tartozó szállítási kapacitásainak a kizárólagos használatát legalább 90 %-os mértékben (e kapacitások 50 %-a teljes mértékben kivételt képez a harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó követelmények alól, míg e kapacitások 40 %-a dinamikusan kiosztható kapacitás, amelyet csupán a Gazprom köthet le).

Harmadszor a Törvényszék nem teljesítette a megtámadott végzés megfelelő indokolására vonatkozó kötelezettségét. Nem fejtette ki, hogy milyen előfeltevések alapján tett érdemi megállapításokat a vitatott bizottsági határozatra vonatkozóan. Következésképpen nem lehetséges azoknak az indokoknak a megismerése, amelyek alapján a Törvényszék azt állapította meg, hogy a vitatott bizottsági határozat az OPAL gázvezeték kapacitásait megnyitja olyan vállalkozások számmára, amelyek nem állnak kapcsolatban a Gazprom csoporttal, és hogy e határozat kedvezően hat a földgázpiac területén fennálló versenyre.