1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 25 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5,61%-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?