This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62021TN0041
Case T-41/21: Action brought on 26 January 2021 — QD v Parliament
T-41/21. sz. ügy: 2021. január 26-án benyújtott kereset – QD kontra Parlament
T-41/21. sz. ügy: 2021. január 26-án benyújtott kereset – QD kontra Parlament
HL C 88., 2021.3.15, p. 38–39
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2021.3.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 88/38 |
2021. január 26-án benyújtott kereset – QD kontra Parlament
(T-41/21. sz. ügy)
(2021/C 88/51)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: QD (képviselő: M. Merola ügyvéd)
Alperes: Európai Parlament
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
teljes egészében semmisítse meg a parlamenti questorok 2020. november 11-i, a felperessel 2020. november 16-án közölt azon határozatát, amely véglegesen helybenhagyta az Európai Parlament főtitkárának azon 2020. május 18-i határozatát, amely megerősíti a Képviselői Fizetések és Szociális Jogosultságok Osztályának osztályvezetője által elfogadott, a felperes öregséginyugdíj-jogosultságának meghatározásáról szóló, 2019. június 11-i közleményt; |
— |
az Európai Parlamentet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen ügy felperese az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkének (4) bekezdése alapján kéri az Európai Parlament questorai 2020. november 11-i, a felperessel 2020. november 16-án közölt azon határozatának megsemmisítését, amely véglegesen helybenhagyta az Európai Parlament főtitkárának azon 2020. május 18-i határozatát, amely megerősíti a 14/2018. sz. határozat Ufficio di Presidenza della Camera dei deputati [a képviselőház elnöksége, Olaszország] általi elfogadását követően a Képviselői Fizetések és Szociális Jogosultságok Osztályának osztályvezetője által elfogadott, a felperes öregséginyugdíj-jogosultságának meghatározásáról szóló, 2019. június 11-i közleményt.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalapban a felperes az uniós jog általános elveinek – konkrétan a bizalomvédelem elvének, a jogbiztonság elvének, a tulajdonhoz való jog védelmének, az arányosság elvének és az egyenlőség elvének – a nyilvánvaló megsértésére hivatkozik. A felperes ezen túlmenően kiemeli a megtámadott határozattal véglegesen megerősített közlemény nyilvánvalóan észszerűtlen jellegét, amely állítólagosan az olasz képviselőház új szabályozását ülteti át az Európai Unióban anélkül, hogy erre észszerű indokolással szolgálna. |
2. |
A második jogalapban a felperes a képviselők statútumának alkalmazási szabályai 75. cikkének téves alkalmazását kifogásolja. Ez a rendelkezés ugyanis az átmeneti intézkedések körében szerepel, amelyek per definitionem egy már hatályon kívül helyezett rendszer záró rendelkezései, amely rendszer célja a korábbi szabályozás hatálya alá tartozó jogi helyzetek védelme. |
3. |
A harmadik jogalapban a felperes különféle eljárási hibákra hivatkozik, többek között a következők vonatkozásában: a megtámadott határozattal véglegesen megerősített közlemény megfelelő jogalapjának meghatározása; az aktust elfogadó osztályvezető hatásköre; az indokolás hiánya. A közlemény ugyanis egy, már hatályon kívül helyezett rendelkezésen alapul, továbbá azt – mivel rendkívüli igazgatási aktusnak minősül – az Európai Parlament Elnökségének kellett volna elfogadnia. Ezen túlmenően a megtámadott határozattal véglegesen megerősített közlemény nem tartalmaz indokolást, sem olyan aktusra való utalást, amely tartalmazná ezt az indokolást. |