1)

A 2003/87/EK irányelv (1) végrehajtásával és a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos projekttevékenységek irányításának támogatásával foglalkozó nemzeti bizottság határozata – figyelembe véve az elfogadási eljárást és különösen a létesítményeknek a szén-dioxid-kibocsátási egységek kiosztási listájára való felvételéről a Bizottsággal folytatott párbeszédnek az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletben (2) előírt mechanizmusát – az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján az Európai Unió Törvényszéke előtt önálló jogorvoslat tárgyát képezheti-e, amennyiben a megtámadott jogi aktus kötelező joghatásokat vált ki, és közvetlenül érinti a felperes gazdasági szereplőt?

2)

Ellenkező esetben az Európai Bizottság és a 2003/87/EK irányelv végrehajtásával és a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos projekttevékenységek irányításának támogatásával foglalkozó nemzeti bizottság által közösen lefolytatott vizsgálat alapján a szén-dioxid-kibocsátási egységek kiosztásából való kizárással közvetlenül érintett gazdasági magánszereplő az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadhatja-e az Európai Bizottság azon határozatát, amely az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján elutasítja a létesítménynek a listára való felvételét?

3)

A „villamosenergia-termelőnek” a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének u) pontja szerinti fogalma – amint az a Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 20-i ExxonMobil Production Deutschland GmbH kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ítéletéből (C-682/17) következik, amelynek tárgyát a Verwaltungsgericht Berlin (berlini közigazgatási bíróság, Németország) által a 2017. november 28-i határozattal az EUMSZ 267. cikk alapján a Bíróság elé előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem képezte – olyan helyzetekre is kiterjed-e, amikor a létesítmény csekély részben nem nagy hatásfokú, kapcsolt villamos energiát állít elő, és azt a kapcsolt energiatermeléstől eltérő, többféle, az ingyenes kibocsátási egységek elismeréséhez szükséges jellemzőkkel rendelkező hőenergia-forrás jellemzi?

4)

Összeegyeztethető-e a „villamosenergia-termelő létesítmény” fogalmának ilyen értelmezése az uniós jog általános elveivel, amelyek az ösztönzők nyújtása esetén a gazdasági szereplők közötti verseny feltételeinek tiszteletben tartására és az intézkedés arányosságára vonatkoznak, amennyiben teljes mértékben kizárja a többféle energiaforrást használó létesítményt, anélkül, hogy elkülönítené a kapcsolt energiatermeléstől eltérő hőforrásokra vonatkozó kibocsátási értékeket, amelyek teljes mértékben feljogosítanak az előírt kedvezményekre?