This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document C2005/143/06
Judgment of the Court (Second Chamber) of 21 April 2005 in Case C-25/03 Reference for a preliminary ruling from the Bundesfinanzhof (Germany) Finanzamt Bergisch Gladbach v HE (Sixth VAT Directive — Construction of a dwelling by two spouses forming a community which does not itself perform an economic activity — Use of one room by one of the co-owners for business purposes — Status of taxable person — Right to deduct — Rules governing exercise of that right — Invoicing requirements)
A Biróság ítélete (második tanács) 2005. április 21. a C-25/03. sz., (a Bundesfinanzhof előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Finanzamt Bergisch Gladbach kontra HE ügyben (Hatodik HÉA-irányelv – Lakáscélú ingatlan gazdasági tevékenységet nem folytató vagyonközösségben álló házastársak általi építése – Az egyik tulajdonostárs által szakmai célra történő felhasználás – Adóalanyiság – Adólevonási jog – A joggyakorlás módja – A számlával szemben támasztott követelmények)
A Biróság ítélete (második tanács) 2005. április 21. a C-25/03. sz., (a Bundesfinanzhof előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Finanzamt Bergisch Gladbach kontra HE ügyben (Hatodik HÉA-irányelv – Lakáscélú ingatlan gazdasági tevékenységet nem folytató vagyonközösségben álló házastársak általi építése – Az egyik tulajdonostárs által szakmai célra történő felhasználás – Adóalanyiság – Adólevonási jog – A joggyakorlás módja – A számlával szemben támasztott követelmények)
HL C 143., 2005.6.11, p. 7–7
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
|
11.6.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 143/7 |
A BIRÓSÁG ÍTÉLETE
(második tanács)
2005. április 21.
a C-25/03. sz., (a Bundesfinanzhof előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Finanzamt Bergisch Gladbach kontra HE (1) ügyben
(Hatodik HÉA-irányelv - Lakáscélú ingatlan gazdasági tevékenységet nem folytató vagyonközösségben álló házastársak általi építése - Az egyik tulajdonostárs által szakmai célra történő felhasználás - Adóalanyiság - Adólevonási jog - A joggyakorlás módja - A számlával szemben támasztott követelmények)
(2005/C 143/06)
Az eljárás nyelve: német
A C-25/03. sz. ügyben az EK 234. cikke alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2003. január 23-án érkezett, 2002. augusztus 29-i határozatával terjesztett elő az előtte a Finanzamt Bergisch Gladbach és a HE között folyamatban lévő eljárásban, a Bíróság (második tanács) tagjai: C. W. A. Timmermans, a tanács elnöke, R. Silva de Lapuerta, R. Schintgen (előadó), G. Arestis és J. Klučka bírák, főtanácsnok: A. Tizzano, hivatalvezető: K. Sztranc tisztviselő, 2005. április 21-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvet mind eredeti, mind a fiskális határok megszüntetésére való tekintettel a hozzáadottérték-adó közös rendszerének kiegészítéséről és a 77/388/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. december 16-i 91/680/EGK irányelv által módosított változatában az alábbi módon kell értelmezni:
|
— |
a lakás céljára szolgáló ingatlant családjával együtt megszerző vagy építtető személy adóalanyként jár el, tehát élhet a 77/388 hatodik irányelv 17. cikke szerinti adólevonási joggal, amennyiben az ingatlan egyik helyiségét ugyanezen irányelv 2. és 4. cikke értelmében független – akár csupán kiegészítő jellegű – gazdasági tevékenység céljából dolgozószobának használja, és az ingatlan e részét bevonja vállalkozása vagyonába; |
|
— |
valamely vagyontárgy házasságkötés alapján létrejött, jogi személyiséggel nem bíró, és önmagában a 77/388 hatodik irányelv értelmében vett gazdasági tevékenységet nem folytató vagyonközösség által történő megrendelése esetén az említett vagyonközösséget alkotó tulajdonostársakat ezen irányelv értelmében e tevékenység címzettjeinek kell tekinteni; |
|
— |
amennyiben két, a házasságkötés tényénél fogva egymással vagyonközösségben álló házastárs megszerez valamely vagyontárgyat, amelyet az egyik tulajdonostárs kizárólagos jelleggel szakmai célokra használ, ez a tulajdonostárs a vállalkozása céljára használt ingatlanrészt terhelő teljes hozzáadottérték-adó összegét jogosult levonni, amennyiben a levont összeg nem terjed túl az adóalanyt az említett ingatlanon megillető vagyonhányad határain; |
|
— |
a hatodik irányelv 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 22. cikkének (3) bekezdése nem írja elő, hogy az alapügyben felmerültekhez hasonló körülmények között az adólevonási jog gyakorlásához az adóalany saját nevére kiállított számlával rendelkezzék, amelyen fel vannak tüntetve a tulajdoni hányadának megfelelő ár- és hozzáadottértékadó-hányadok. E célból elegendő a vagyonközösséget alkotó házastársak nevére együttesen kiállított, tételes felosztás nélküli számla. |