This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document C2007/129/02
Case C-74/07 P: Appeal brought on 12 February 2007 by Luciano Lavagnoli against the judgment of the Court of First Instance (Third Chamber) delivered on 23 November 2006 in Case T-422/04 Lavagnoli v Commission
C-74/07. P. sz. ügy: A T-422/04. sz., Lavagnoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 23-án hozott ítélet ellen Luciano Lavagnoli által 2007. február 12-én benyújtott fellebbezés
C-74/07. P. sz. ügy: A T-422/04. sz., Lavagnoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 23-án hozott ítélet ellen Luciano Lavagnoli által 2007. február 12-én benyújtott fellebbezés
HL C 129., 2007.6.9, p. 2–2
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
9.6.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 129/2 |
A T-422/04. sz., Lavagnoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 23-án hozott ítélet ellen Luciano Lavagnoli által 2007. február 12-én benyújtott fellebbezés
(C-74/07. P. sz. ügy)
(2007/C 129/02)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Luciano Lavagnoli (képviselő: F. Frabetti ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: J. Currall és H. Kraemer meghatalmazottak)
A fellebbező kérelmei
— |
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-422/04. sz. ügyben 2006. november 23-án hozott ítéletét; |
— |
a Bíróság adjon helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek és nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak a T-422/04. sz. ügyben benyújtott keresetet; |
— |
másodlagosan utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bírósághoz; |
— |
határozzon a költségekről, a kiadásokról és az ügyvédi munkadíjról, és kötelezze az Európai Bizottságot ezek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztására a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
Első jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 45. cikkéhez kiadott általános végrehajtási rendelkezések és a tisztviselők értékeléséről és előléptetéséről szóló igazgatási útmutató értelmezése során a megtámadott ítélet 53-75. pontjában helytelenül alkalmazta a jogot, valamint azt, hogy az említett végrehajtási rendelkezések nem létesítenek automatikus kapcsolatot a főigazgatóságok rendelkezésére álló elsőbbségi pontok és az érdempontok között, és az érdempontok elosztása jelen esetben megfelelően történt.
Második jogalapjával a fellebbező azt hozza fel, hogy az Elsőfokú Bíróság eljárási hibát követett el, mikor ugyanazon ítélet 59. és 67. pontjában elutasította a fellebbező azon pervezető intézkedés iránti kérelmét, mely kötelezte volna a Bizottságot, hogy mutassa be az előléptethető tisztviselők érdempontjaihoz képest a nekik kiosztott pontokat, valamint a tisztviselők érdemeinek összehasonlító vizsgálatához használt módszert.
Harmadik jogalapjában a fellebbező azzal érvel, hogy az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítélet 76-100. pontjában helytelenül alkalmazta a jogot, mikor figyelmen kívül hagyta az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 43. és 45. cikkéhez kiadott általános végrehajtási rendelkezésekben és a fent hivatkozott igazgatási útmutatóban meghatározott értékelési és előléptetési eljárást, továbbá amikor a tisztviselők személyzeti szabályzata 90. cikkének hibás értelmezését fogadta el.