This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document C2007/211/43
Case C-308/07 P: Appeal brought on 5 July 2007 by Koldo Gorostiaga Atxalandabaso against the order of the Court of First Instance (Second Chamber) delivered on 24 April 2007 in Case T-132/06, Gorostiaga Atxalandabaso v European Parliament
C-308/07. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) által a T-132/06. sz., Gorostiaga Atxalandabaso kontra Európai Parlament ügyben 2007. április 24-én hozott végzése ellen a Koldo Gorostiaga Atxalandabaso által 2007. július 5-én benyújtott fellebbezés
C-308/07. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) által a T-132/06. sz., Gorostiaga Atxalandabaso kontra Európai Parlament ügyben 2007. április 24-én hozott végzése ellen a Koldo Gorostiaga Atxalandabaso által 2007. július 5-én benyújtott fellebbezés
HL C 211., 2007.9.8, p. 23–23
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
8.9.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 211/23 |
Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) által a T-132/06. sz., Gorostiaga Atxalandabaso kontra Európai Parlament ügyben 2007. április 24-én hozott végzése ellen a Koldo Gorostiaga Atxalandabaso által 2007. július 5-én benyújtott fellebbezés
(C-308/07. P. sz. ügy)
(2007/C 211/43)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Gorostiaga Atxalandabaso (képviselő: D. Rouget, ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Parlament
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
nyilvánítsa a jelen fellebbezést megalapozottnak, és következésképpen helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság 2007. április 24-i végzését; |
|
— |
döntsön véglegesen a jogvitáról, és semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárának egy 118 360,18 eurós összeg felperes általi visszafizetését elrendelő, valamint a felperes részére járó különböző parlamenti juttatások visszatérítését végrehajtó 2006. március 22-i határozatát; |
|
— |
állapítsa meg, hogy az alperes [t.i. másik fél az eljárásban] köteles saját, valamint a fellebbezőnél felmerült költségeket viselni. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező hat jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására.
Első jogalapjában a fellebbező vitatja az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 111. cikkére való hivatkozást, amely megfosztja őt a tisztességes eljáráshoz való jogától, mivel az Elsőfokú Bíróság nem hallgatta meg előzetesen és így nem tudott válaszolni a Parlament érveire.
Második jogalapjában arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a pártatlanság elvét, mivel a fellebbező által benyújtott két, T-146/04. és T-132/06. sz. kereset – amely alapján az Elsőfokú Bíróság a 2005. december 22-i ítéletet, illetve a 2007. április 24-i végzést meghozta – érdeméről ugyanazon bírói tanács hozott érdemi határozatot. Eközben a fent hivatkozott elvből az következne, hogy ugyanazon bíró nem járhat el – főleg ugyanazon a bírósági fokon – egy olyan ügyben, amely egy korábban már megítélt ügy tényállásával megegyező, vagy megfelelően összefüggő tényeken alapul.
Harmadik jogalapjában a fellebbező fenntartja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen ítélte meg a 2005. december 22-i ítélet hatályát. Mivel a Parlament főtitkára által hozott 2004. február 24-i határozat hatáskör hiánya miatt megsemmisítésre került, a fellebbezőnek gyakorlatilag semmi oka nem volt ezen ítélet ellen fellebbezést benyújtani a Bíróság előtt, mivel az, hogy a bíróság megállapította a főtitkár hatáskörének hiányát, az e hibát tartalmazó határozat nemlétezéséhez vezetett.
Negyedik jogalapjában a fellebbező vitatja azt, hogy az Elsőfokú Bíróság módszeresen figyelmen kívül hagyta a fellebbező által a Parlament főtitkára által hozott 2006. március 22-i határozat megsemmisítésére irányuló érveket. Ez a határozat tulajdonképpen a 2004. április 24-i határozattól elkülönülő új határozatnak minősül, és ezért az Elsőfokú Bíróság köteles lett volna az e határozatot vitató minden – akár anyagi, akár alaki – jogalapot megvizsgálni.
Ötödik jogalapjában a fellebbező azt sérelmezi, hogy az Elsőfokú Bíróság elutasította a vis maiorra vonatkozó jogalap vizsgálatát, miközben a fellebbező erre a jogalapra a 2004. február 24-i határozattal kapcsolatos keresetében nem hivatkozott.
Végül hatodik jogalapjában a fellebbező azt sérelmezi, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a gondos ügyintézés elvét azzal, hogy nevezetesen elutasította a Parlament által 2001. szeptember 6-én elfogadott helyes hivatali magatartási kódexre való hivatkozásokat.