Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document JOL_2005_209_R_0026_01

2005/599/: A tanács határozata (2005. június 21.) a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség és tagállamai nevében történő aláírásáról
Megállapodás a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról
Záróokmány

HL L 209., 2005.8.11, p. 26–64 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
HL L 168M., 2006.6.21, p. 32–70 (MT)

11.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/26


A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. június 21.)

a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség és tagállamai nevében történő aláírásáról

(2005/599/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács a 2004. április 27-i határozatában felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a Cotonou-megállapodás) (1) módosítása tekintetében tárgyalásokat kezdjen az AKCS-államokkal. A tárgyalások 2005 februárjában befejeződtek.

(2)

A Cotonou-megállapodás módosításáról szóló megállapodást az Európai Közösség nevében alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról szóló megállapodás aláírása, a záróokmányhoz csatolt, a Közösség által egyoldalúan, illetve az egyes felekkel együttesen tett nyilatkozataival együtt — figyelemmel az említett megállapodásnak egy későbbi időpontban történő megkötéséről rendelkező tanácsi határozatra — a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás és a záróokmány szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak — annak megkötésére is figyelemmel — a Közösség nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

Kelt Luxembourgban, 2005. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN


(1)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o. A megállapodást helyesbítette: HL L 385., 2004.12.29., 88. o.


MEGÁLLAPODÁS

a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Ő KIRÁLYI FELSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

MÁLTA ELNÖKE,

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

az Európai Közösséget (a továbbiakban: a Közösség) létrehozó szerződés szerződő felei, a Közösség államai, a továbbiakban: a tagállamok,

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

egyrészről, valamint

AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,

A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,

BARBADOS ÁLLAMFŐJE,

ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,

A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

BURKINA FASO ELNÖKE,

A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,

AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,

AZ ETIÓPIAI DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

FIDZSI SZUVERÉN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGÁNAK ELNÖKE,

A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,

A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,

A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ EGYENLÍTŐI-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GUYANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

JAMAICA ÁLLAMFŐJE,

A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,

A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

NIUE KORMÁNYA,

A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,

A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,

A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SIERRA LEONE-I KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZUDÁNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE IV. TAUFA’AHAU TUPOU, TONGA KIRÁLYA,

A TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,

AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

államaik a továbbiakban: az AKCS-államok,

másrészről,

TEKINTETTEL egyrészről az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és másrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportját (AKCS) létrehozó georgetowni megállapodásra,

TEKINTETTEL a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a Cotonou-megállapodás),

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Cotonou-megállapodás 95. cikkének (1) bekezdése a megállapodás érvényességi idejét húsz évben határozza meg, amely 2000. március 1-jén kezdődik,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Cotonou-megállapodás 95. cikkének (3) bekezdése megállapítja, hogy minden ötéves időszak lejárta előtt a Feleknek tárgyalásokat kell kezdeményezniük a Cotonou-megállapodás rendelkezései lehetséges módosításainak megvizsgálása érdekében,

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Ő KIRÁLYI FELSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

MÁLTA ELNÖKE,

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,

A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,

BARBADOS ÁLLAMFŐJE,

ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,

A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

BURKINA FASO ELNÖKE,

A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,

AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,

AZ ETIÓPIAI DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

FIDZSI SZUVERÉN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGÁNAK ELNÖKE,

A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,

A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,

A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ EGYENLÍTŐI-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GUYANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

JAMAICA ÁLLAMFŐJE,

A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,

A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

NIUE KORMÁNYA,

A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,

A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,

A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SIERRA LEONE-I KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZUDÁNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE IV. TAUFA’AHAU TUPOU, TONGA KIRÁLYA,

A TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,

AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

Egyetlen cikk

A Cotonou-megállapodás 95. cikkében meghatározott eljárással összhangban a megállapodás a következő rendelkezéseknek megfelelően módosul:

A.   PREAMBULUM

1.

A „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló…” szavakkal kezdődő nyolcadik preambulumbekezdést követően a preambulum a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, valamint nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a globális együttműködés fokozásával biztosítani kell a hozzájuk kapcsolódó büntetőeljárás hatékonyságát;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a béke és a nemzetközi igazságügy vonatkozásában;”.

2.

A „FIGYELEMBE VÉVE, hogy a legnagyobb szegénységben élők…” szavakkal kezdődő tizenegyedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2000-ben elfogadott millenniumi nyilatkozatból eredő ezredfordulós fejlesztési célkitűzések, különösen a legnagyobb szegénység és éhínség leküzdése, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének konferenciáin elfogadott fejlesztési célok és elvek világos útmutatást adnak és e megállapodáson belül az AKCS — EU együttműködés alapelemét kell, hogy képezzék;”.

B.   A COTONOU-MEGÁLLAPODÁS CIKKEINEK SZÖVEGE

1.

A 4. cikkben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„Az AKCS-államok teljes szuverenitással határozzák meg gazdaságuk és társadalmuk fejlesztési elveit, stratégiáit és mintáit. A Közösséggel együtt létrehozzák az e megállapodásban biztosított együttműködési programokat. A Felek azonban felismerik a nem állami szereplők és a helyi decentralizált hatóságok kiegészítő szerepét és hozzájárulási képességét a fejlesztési folyamathoz. E célból az e megállapodásban előírt feltételek mellett a nem állami szereplőket, valamint a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:”

2.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

E párbeszéd célja az információcsere, a kölcsönös megértés előmozdítása és az elfogadott prioritások és közös napirendek létrehozásának lehetővé tétele, különösen a Felek közötti kapcsolatok különféle vonatkozásai és az e megállapodás szerint megvalósuló együttműködés különféle területei között meglévő kapcsolódások felismerése révén. A párbeszéd megkönnyíti a Felek nemzetközi fórumokon történő konzultációit. A párbeszéd célkitűzései kiterjednek az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére is, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. és 97. cikkben előírt konzultációs eljárások alkalmazását.”

b)

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

A párbeszédet rugalmas módon folytatják. A párbeszéd az igények szerint hivatalos vagy nem hivatalos formában, és intézményes keretek között vagy azokon kívül zajlik — ideértve az AKCS-csoportot és az AKCS — EU Közös Parlamenti Közgyűlést (KPK) — a megfelelő formában és a megfelelő regionális, szubregionális vagy nemzeti szinten.”

c)

A (6) bekezdést követően a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6a)

Adott esetben, valamint az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. cikkben előírt konzultációs eljárás alkalmazását, az alapvető elemekre kiterjedő párbeszéd a VII. mellékletben meghatározott módozatokkal összhangban szisztematikus és formális.”

3.

A 9. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

Az emberi jogokkal, a demokratikus elvekkel és a jogállamisággal kapcsolatos lényegi elemek és a felelősségteljes kormányzással kapcsolatos alapvető elem”.

4.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (3) bekezdést követően a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)

A Felek vállalják továbbá, hogy a nemzetközi egyezmények és okmányok, valamint a vonatkozó jogszabályaik és előírásaik értelmében rájuk vonatkozó kötelességekkel összhangban együttműködnek a zsoldos tevékenységek megelőzése területén.”

b)

Az (5) bekezdést követően a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)

A béke és a nemzetközi igazságügy megerősítésének előmozdítása kapcsán a Felek újólag megerősítik az alábbiakra vonatkozó elhatározásukat:

a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának megerősítését és végrehajtását lehetővé tevő szükséges jogi kiigazítások elfogadásával kapcsolatos tapasztalataikat megosztják, és

kellő figyelemmel a Római Statútumra, a nemzetközi joggal összhangban küzdenek a nemzetközi bűnözés ellen.

A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a Római Statútum és a kapcsolódó okmányok megerősítését és végrehajtását célzó lépéseket.”

5.

A 11. cikket követően a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A Felek megismétlik, hogy határozottan elítélnek minden terrorcselekményt, és vállalják a nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló terrorizmus elleni küzdelmet az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, a nemzetközi joggal, a vonatkozó egyezményekkel és okmányokkal összhangban, valamint különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1373 (2001) és 1456 (2003) számú határozata és az egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok teljes körű végrehajtásával. E célból a Felek megállapodnak az alábbiakra vonatkozó információcserében:

a terroristacsoportokkal és az azokat támogató hálózatokkal kapcsolatos információk, valamint

a terrorcselekményekkel szembeni fellépés módjával és módszereivel kapcsolatos nézetek, ideértve a technikai területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatok.

11b. cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló együttműködés

(1)   A Felek figyelembe veszik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedése — mind állami, mind nem állami szereplők számára — a nemzetközi stabilitás és biztonság szempontjából az egyik legfenyegetőbb veszélyforrást jelenti.

A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések, megállapodások és egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos fennálló kötelezettségeik teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával.

A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.

(2)   A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy együttműködnek, és az alábbiakkal hozzájárulnak az elterjedés megakadályozásának célkitűzéséhez:

lépéseket tesznek valamennyi egyéb, a tárgyhoz tartozó nemzetközi okmány aláírása, megerősítése, vagy az azokhoz való csatlakozás, valamint teljes körű végrehajtásuk érdekében,

létrehoznak egy hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszert, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk kivitelét és tranzitforgalmát, ideértve a kettős felhasználású technológiáknak a tömegpusztító fegyverek céljára történő felhasználásának ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat tartalmaz az exportellenőrzések megszegése esetére.

A tömegpusztító fegyverek elterjedésének feltartóztatásával kapcsolatos együttműködés terén a pénzügyi és technikai segítséget az AKCS — EK együttműködés finanszírozására szánt eszközöktől eltérő egyedi eszközökkel finanszírozzák.

(3)   A Felek megállapodnak, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely kíséri és egységes keretbe foglalja az együttműködésüket ezen a területen.

(4)   Amennyiben bármely Fél a megerősített politikai párbeszéd lefolytatását követően, különösen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) és egyéb, e téren tevékenykedő multilaterális intézmények jelentéseiből tájékozódva úgy ítéli meg, hogy a másik Fél elmulasztotta az e cikk (1) bekezdéséből adódó kötelezettségének teljesítését, a különösen sürgős szükség eseteinek kivételével átadja a másik Félnek és az AKCS és az EU Miniszterek Tanácsának a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges információkat a Felek által elfogadható megoldás megtalálása érdekében. E célból felkéri a másik felet az érintett Fél által a helyzet orvoslására megtett vagy megteendő intézkedésekről szóló konzultációk lebonyolítására.

(5)   A konzultációkat a megoldás keresése szempontjából legmegfelelőbbnek ítélt szinten és formában kell lefolytatni.

A konzultációkat a felkérést követően legkésőbb 30 nappal meg kell kezdeni, és azok kölcsönös megállapodásban a jogsértés jellegétől és súlyosságától függően megállapított időtartamon át tartanak. A konzultációs eljárás keretében folytatott párbeszéd azonban semmiképp sem tarthat 120 napnál tovább.

(6)   Amennyiben a konzultációk nem vezetnek mindkét Fél által elfogadható eredményre, vagy a konzultációt elutasítják, továbbá különösen sürgős szükség esetén megfelelő intézkedések tehetők. Ezen intézkedéseket vissza kell vonni, amint a meghozataluk oka megszűnt.”

6.

A 23. cikk a következő ponttal egészül ki:

„l)

a hagyományos ismeretek előmozdítása.”

7.

A 25. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az alábbiak elleni küzdelem előmozdítása:

HIV/AIDS, a szexuális és reprodukciós egészség védelmének, valamint a nők jogainak biztosításával,

egyéb, a szegénységgel összefüggő betegségek, különösen a malária és a tuberkulózis;”.

8.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)

A c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a közösségen alapuló intézmények segítése, hogy a gyermekeknek lehetőséget adjanak fizikai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági képességeik fejlesztésére;

d)

a gyermekek társadalomba való újbóli integrációja a konfliktusok utáni helyzetekben, rehabilitációs programok segítségével; és”.

b)

A cikk a következő ponttal egészül ki:

„e)

a fiatal állampolgárok közéletben való aktív részvételének előmozdítása, valamint a diákok csereprogramjai és az AKCS és az EU ifjúsági szervezetei közötti interakció támogatása.”

9.

A 28. cikk bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:

„Az együttműködés hatékonyan segíti az AKCS-államok által a regionális és szubregionális együttműködés és integráció terén saját maguk számára kitűzött célok és prioritások elérését, ideértve a régiók közötti és az AKCS-n belüli együttműködést is. A regionális együttműködés kiterjedhet nem AKCS fejlődő országokra, valamint tengerentúli országokra és területekre (TOT-okra) és a legkülső régiókra is. Ebben az összefüggésben az együttműködési támogatás célja:”.

10.

A 29. cikk a) pontja i. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„i.

az AKCS-államok által létrehozott, illetve az AKCS-államok részvételével működő, a regionális együttműködést és integrációt támogató regionális integrációs, intézmények és szervezetek; és”.

11.

A 30. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az együttműködés támogatja továbbá az AKCS-országok közötti és azokon belüli — ideértve a nem AKCS fejlődő országokra is kiterjedő — együttműködési rendszereket és kezdeményezéseket.”

12.

A 43. cikk (4) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„—

az információs és kommunikációs technológiák vonatkozásában a helyi vonatkozások felhasználásának fejlesztése és ösztönzése.”

13.

Az 58. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„58. cikk

Finanszírozásra való jogosultság

(1)   A következő szervezetek vagy szervek jogosultak az e megállapodás alapján biztosított pénzügyi támogatásra:

a)

az AKCS-államok;

b)

a regionális vagy államközi szervek, amelyekhez egy vagy több AKCS-állam tartozik — ideértve azokat a szerveket is, amelyeknek nem AKCS-államok is tagjai —, és amelyeket ezen AKCS-államok felhatalmaztak; és

c)

az AKCS-államok és a Közösség által meghatározott egyedi célkitűzések elérésére létrehozott közös szervek.

(2)   Az érintett AKCS-állam vagy AKCS-államok egyetértésétől függően az alábbiak is jogosultak pénzügyi támogatásra:

a)

az AKCS-államok nemzeti és/vagy regionális állami vagy félállami ügynökségei és szervezeti egységei — ideértve a parlamenteket is, és különösen azok pénzügyi intézményei és fejlesztési bankjai;

b)

az AKCS-államokon belüli gazdasági társaságok, cégek és egyéb magánszektorbeli szervezetek és szereplők;

c)

a Közösség valamely tagállamának vállalatai, hogy a saját hozzájárulásuk mellett képesek legyenek termelő projekteket felvállalni valamely AKCS-állam területén;

d)

az AKCS-államok vagy a Közösség pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek biztosítják, támogatják és finanszírozzák a magánbefektetéseket az AKCS-államokban;

e)

az AKCS-államok és a Közösség helyi decentralizált hatóságai; és

f)

fejlődő országok, amelyek nem tagjai az AKCS-csoportnak, amennyiben AKCS-államokkal közös kezdeményezésben vagy regionális szervezetben vesznek részt.

(3)   Az AKCS-államok és a Közösség helyi jellegű nem állami szereplői jogosultak a megállapodásban biztosított pénzügyi támogatásra, a nemzeti és regionális indikatív programokban megállapított módozatokkal összhangban.”

14.

A 68. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az exportjövedelmek rövid távú ingadozása eseteire vonatkozó támogatás célja, hogy védje azon társadalmi-gazdasági reformokat és politikákat, amelyeket a bevételcsökkenés hátrányosan érinthet, és orvosolja az exportjövedelmek instabilitásának kedvezőtlen hatásait, különösen a mezőgazdasági és bányászati termékek tekintetében.

(3)

Az AKCS-államok gazdaságainak — különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra — a kiviteltől való fokozott függését a kérelem évében az erőforrások elosztásakor figyelembe kell venni. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti, konfliktus és természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő AKCS-államokat kedvezményesebb elbánásban kell részesíteni.”

15.

A 89. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Egyedi fellépéseket kell végrehajtani a szigeti AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy megállítsák és visszájára fordítsák az új és súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai kihívások által okozott fokozódó sérülékenységüket. E fellépéseknek a gazdasági növekedésre és a humán fejlesztésre vonatkozó összehangolt megközelítés mellett a kis szigeti fejlődő államok fenntartható fejlődéssel kapcsolatos prioritásai végrehajtásának előmozdítására kell törekedniük.”

16.

A 96. cikk helyébe a következő szöveg lép:

a)

Az (1) bekezdést követően a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)

Mindkét Fél egyetért abban, hogy a különösen sürgős szükség eseteinek kivételével az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett konzultációk megkezdése előtt a 8. cikk szerinti valamennyi párbeszédre adódó lehetőséget kimerítik.”

b)

A (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Ha a 8. cikk és e cikk (1a) bekezdése értelmében előírt lényegi elemeket érintő politikai párbeszéd ellenére valamely Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesíti a 9. cikk (2) bekezdésében említett, az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartásából eredő kötelezettségeit, a különösen sürgős szükség eseteinek kivételével átad a másik Félnek és a Miniszterek Tanácsának a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden információt annak érdekében, hogy a Felek által elfogadható megoldást találjanak. E célból a VII. melléklettel összhangban felkéri a másik felet az érintett Fél által a helyzet orvoslására megtett vagy megteendő intézkedésekről szóló konzultációra.

A konzultációkat a megoldás keresése szempontjából legmegfelelőbb szinten és formában kell tartani.

A konzultációkat a felkérést követően legkésőbb 30 nappal meg kell kezdeni, és azok kölcsönös megállapodásban a jogsértés jellegétől és súlyosságától függően megállapított időtartamon át tartanak. A konzultációs eljárás keretében folytatott párbeszéd azonban semmiképp sem tarthat 120 napnál tovább.

Amennyiben a konzultációk nem vezetnek mindkét Fél által elfogadható eredményre, vagy a konzultációt elutasítják, továbbá különösen sürgős szükség esetén megfelelő intézkedések tehetők. Ezen intézkedéseket vissza kell vonni, amint a meghozataluk oka megszűnt.”

17.

A 97. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Ilyen esetekben az egyik Fél konzultációra kérheti fel a másik felet. Az ilyen konzultációkat legkésőbb a felkérést követő 30. napon el kell kezdeni, és a konzultációs eljárás keretében folytatott párbeszéd legfeljebb 120 napig tarthat.”

18.

A 100. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„100. cikk

A szövegek státusa

Az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvek és mellékletek a megállapodás szerves részét alkotják. Az Ia., II., III., IV. és V. mellékletet a Miniszterek Tanácsa az AKCS — EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlásai alapján felülvizsgálhatja, áttekintheti és/vagy módosíthatja.

Ez a megállapodást, amely két-két eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amely e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában és az AKCS-államok Titkárságának irattárában helyezik letétbe, amely minden aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.”

C.   MELLÉKLETEK

1.

Az I. melléklet a következő ponttal egészül ki:

„(9)

E megállapodás 58. cikkétől eltérve, a 9. EFA keretein belül 90 millió EUR-t kell átcsoportosítani az AKCS-n belüli kerethez. Ez az összeg elkülöníthető a decentralizálás 2006—2007-es finanszírozására, és kezelését közvetlenül a Bizottság végzi.”

2.

Az I. mellékletet követően a szöveg a következő melléklettel egészül ki:

„Ia. MELLÉKLET

Az e megállapodás keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi kerete

(1)

Az e megállapodásban meghatározott célokra és a 2005. március 1-jén kezdődő időszakra az együttműködés új, többéves pénzügyi kerete a 2008. január 1-jétől kezdődően öt- vagy hatéves időtartamra szóló kötelezettségvállalásokra terjed ki.

(2)

Ezen új időtartam tekintetében az Európai Unió az AKCS-államoknak szánt támogatást legalább a 9. EFA keretében megvalósuló támogatással megegyező szinten tartja, az egyenlegek kivételével; mindehhez közösségi becslések alapján hozzá kell adni az infláció, az Európai Unión belüli növekedés, valamint az Unió 2004-es, tíz új tagállammal történő bővítésének hatásait.

(3)

E megállapodás 95. cikkétől eltérve, a többéves pénzügyi kerettel vagy a megállapodás vonatkozó részeivel kapcsolatos szükséges módosításokról a Miniszterek Tanácsa határoz.”

3.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A 2. cikk a következőképpen módosul:

i.

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)

A rendes kölcsönök időbeli hatálya a koncessziós feltételek alapján a következő esetekben hosszabbítható meg:

a)

a legkevésbé fejlett vagy konfliktus, vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő országok — kivéve az aa) pontban említett országokat — olyan infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei. Ilyen esetekben a kölcsön kamatlába 3 %-kal csökken;

(aa)

kereskedelmi alapon működő közintézmények infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei olyan országokban, amelyekre a súlyosan eladósodott szegény országokra (HIPC) vonatkozó kezdeményezés értelmében korlátozott hitelfeltételek, vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer vonatkozik. Ilyen esetekben a Bank a pénzeszközök átlagköltségének csökkentésére törekszik egyéb adományozókkal megvalósuló megfelelő társfinanszírozás révén. Amennyiben mindez nem lehetséges, a kölcsön kamatlába olyan mértékben csökkenthető, hogy az megfeleljen a HIPC-kezdeményezésből adódó szint követelményeinek vagy egy új, nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszernek;

b)

a privatizáció keretei között megvalósuló szerkezetátalakítással járó vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi és környezetvédelmi előnyökkel járó projektek. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek mennyiségét és formáját a projekt egyedi jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál.

Az a) vagy a b) pont alá tartozó végleges kamatláb egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál.”;

ii.

a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9)

A kamattámogatások azonban tőkésíthetők vagy támogatások formájában felhasználhatók. A kamattámogatás céljából rendelkezésre álló költségvetés legfeljebb 10 %-a a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására fordítható az AKCS-államokban.”

b)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

i.

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A Beruházási Konstrukció az összes gazdasági ágazatban működik, és támogatja a magán- és kereskedelmi alapokon vezetett állami szektorbeli cégeket, ideértve a magánszektor számára kritikus fontosságú, jövedelemtermelő gazdasági és technológiai infrastruktúrát is. A Konstrukció

a)

kezelése feltöltődő alapként történik, és célja, hogy pénzügyileg fenntartható legyen. Műveletei a piaccal kapcsolatos feltételeken alapulnak, és elkerülik, hogy a helyi piac torzulását, illetve a magánfinanszírozás forrásainak helyettesítését idézzék elő;

b)

támogatja az AKCS pénzügyi ágazatot, és katalizátorként szolgál azáltal, hogy mozgósítja a hosszú távú helyi forrásokat, és az AKCS-államok projektjeihez vonzza a külföldi magánbefektetőket és kölcsönadókat;

c)

viseli a kockázat egy részét az általa finanszírozott projektek vonatkozásában, mivel pénzügyi fenntarthatóságát a portfólió egésze, és nem egyedi intézkedések biztosítják; és

d)

a pénzeszközök olyan AKCS nemzeti és regionális intézményeken és programokon keresztül történő folyósítására törekszik, amelyek a kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztését mozdítják elő.”;

ii.

a cikk az (1) bekezdést követően a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)

A Bank díjazásban részesül a Beruházási Konstrukció irányítása kapcsán felmerülő költségei vonatkozásában. A második pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépését követő első két év során ez a díjazás a Beruházási Konstrukció teljes eredeti dotációjának évi 2 %-át teszi ki. Ezt követően a Bank díjazása az eredeti dotáció évi 0,5 %-át kitevő rögzített összetevőből, valamint a Beruházási Konstrukció AKCS-államokban megvalósuló projektekkel kapcsolatos befektetésekre vonatkozó portfóliójának legfeljebb 1,5 %-ot kitevő változó összetevőből áll. A díjazást a Beruházási Konstrukcióból finanszírozzák.”

c)

Az 5. cikk (b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a rendes kölcsönök, valamint a kis- és középvállalkozások kockázatitőke-finanszírozása esetében az árfolyamkockázat általános szabályként megoszlik egyrészről a Közösség, másrészről az érintett Felek között. Átlagban véve az árfolyamkockázatot egyenlően kellene megosztani; és”.

d)

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„6a. cikk

A Beruházási Konstrukcióról szóló éves jelentés

Az EU-tagállamok Beruházási Konstrukcióért felelős képviselői, valamint az AKCS-államok képviselői, az Európai Beruházási Bank, az Európai Bizottság, az Európai Tanács Titkársága és az AKCS-Titkárság évente üléseznek a Beruházási Konstrukcióval kapcsolatos műveleteket, végrehajtást és szakpolitikákat érintő kérdések megvitatása érdekében.

6b. cikk

A Beruházási Konstrukció végrehajtásának felülvizsgálata

A Beruházási Konstrukció általános végrehajtását közös, a pénzügyi jegyzőkönyv vonatkozásában félidős és záró felülvizsgálatnak kell alávetni. Az ilyen gyakorlat magában foglalhat a Konstrukció végrehajtásának javítását célzó javaslatokat is.”

4.

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

i.

az 1. bekezdésben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a szükségletek értékelésének alapját képező szempontok az egy főre jutó jövedelem, a népesség száma, a társadalmi mutatók, az eladósodottság mértéke, az exportjövedelmek kiesése és az exportjövedelmektől való függés, különösen a mezőgazdasági és a bányászati ágazatban. Különleges elbánásban kell részesíteni a legkevésbé fejlett AKCS-államokat, és kellően figyelembe kell venni a tengerparttal nem rendelkező és szigeti államok sebezhetőségét. Emellett figyelembe kell venni a konfliktusok vagy természeti katasztrófák következményeivel küzdő országok különleges nehézségeit is; és”;

ii.

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)

Az 5. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a Közösség különleges szükségletek vagy kivételes végrehajtás figyelembevétele céljából növelheti az adott országnak juttatott forrásokat.”

b)

A 4. cikk a következőképpen módosul:

i.

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A fent említett információ kézhezvételekor valamennyi AKCS-állam összeállít és benyújt a Közösséghez egy indikatív programtervezetet a CSS-ben kifejtett fejlesztési célkitűzései és prioritásai alapján és azokkal összhangban. Az indikatív programtervezet a következőket tartalmazza:

a)

az a központi ágazat, azok az ágazatok vagy területek, amelyekre összpontosítani kell a támogatást;

b)

a célkitűzések és célok elérésével kapcsolatos legmegfelelőbb intézkedések és műveletek a központi ágazatban, ágazatokban vagy területeken;

c)

a programok és projektek számára fenntartott források a központi ágazat(ok)on kívül és/vagy az ilyen tevékenységek vázlatos összefoglalása, valamint az ilyen elemek esetében felhasználandó erőforrások jelzése;

d)

a Miniszterek Tanácsa által meghatározott szempontokkal összhangban finanszírozásra jogosult nem állami szereplők típusai, és a nem állami szereplők számára elkülönített erőforrások és a támogatandó tevékenységek típusai, amelyek kizárólag nem nyereségszerzési célúak lehetnek;

e)

javaslatok regionális programokra és projektekre; és

f)

tartalék az esetleges követelésekkel szembeni biztosításra, valamint a költségek növekedése és az előre nem látható veszteségek fedezésére.”;

ii.

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

Az indikatív programtervezet az érintett AKCS-állam és a Közösség közötti eszmecsere tárgyát képezi. Az indikatív programot a Közösség nevében eljáró Bizottság és az érintett AKCS-állam közös megegyezése alapján kell elfogadni. Elfogadásával kötelező a Közösségre és az adott államra egyaránt. Ezt az indikatív programot mellékelni kell a CSS-hez, és tartalmazza még a következőket:

a)

konkrét és egyértelműen azonosított műveletek, különösen azok, amelyek a következő felülvizsgálat előtt végrehajthatók;

b)

ütemterv az indikatív program végrehajtására és felülvizsgálatára, ideértve a kötelezettségvállalásokat és a források kifizetését, és

c)

a felülvizsgálatok paraméterei és szempontjai.”;

iii.

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)

Amennyiben valamely AKCS-ország háború, vagy más konfliktus, vagy ezekhez hasonló hatású kivételes körülmények következtében olyan válsághelyzettel kerül szembe, amely megakadályozza a nemzeti programengedélyezőt a feladatai ellátásában, a Bizottság a 3. cikkel összhangban saját maga kezelheti a szóban forgó országnak juttatott forrásokat, és azokat különleges támogatásra használhatja fel. A különleges támogatás béketeremtő politikákat, válságkezelést és -rendezést, a konfliktust követő támogatást — az intézményépítést is ideértve —, gazdasági és szociális fejlesztésekre irányuló tevékenységeket érinthet, különös figyelmet szentelve a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjai szükségleteinek. A Bizottságnak és az érintett AKCS-államnak a lehető leghamarabb vissza kell térnie a szokásos végrehajtáshoz és a megszokott kezelési eljárásokhoz, amint erre az együttműködésért felelős hatóságok ismét képessé válnak.”

c)

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

i.

a cikk teljes szövegében a „küldöttségvezető” kifejezés helyébe a Bizottság kifejezés lép;

ii.

a (4) bekezdésben a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a központi ágazat(ok)on kívüli programok és projektek;”

iii.

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)

A félidős és a záró felülvizsgálat befejezését követően a Közösség nevében eljáró Bizottság az érintett AKCS-államok aktuális igényeinek és teljesítményének fényében felülvizsgálhatja a források felosztását.”

d)

A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A regionális együttműködés a következők hasznára és részvételével megvalósuló tevékenységekre vonatkozik:

a)

két vagy több, vagy az összes AKCS-állam, valamint az ezekben a műveletekben részt vevő, de nem az AKCS-hez tartozó fejlődő ország; és/vagy

b)

az a regionális szerv, amelynek legalább két AKCS-állam is tagja — ideértve azokat a szerveket is, amelyeknek nem AKCS-államok is tagjai.”

e)

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A források felosztása

(1)   A pénzügyi jegyzőkönyv hatálya alá tartozó időszak kezdetén a Közösség valamennyi régió számára jelzi azon források mennyiségét, amelyből az ötéves időszak során részesülhet. Az indikatív források felosztása az igények felmérésén, valamint a regionális együttműködési és integrációs folyamat előrehaladásán és távlati lehetőségein alapul. A megfelelő mérték elérése és a hatékonyság fokozása érdekében a regionális és nemzeti pénzeszközöket egyesíteni lehet a megkülönböztetett nemzeti elemeket tartalmazó regionális tevékenységek finanszírozása érdekében.

(2)   A 11. cikk sérelme nélkül a Közösség az új szükségletek vagy kivételes felhasználás figyelembevétele érdekében emelheti az adott térségnek juttatott forrásokat.”

f)

A 10. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az e célkitűzések elérését lehetővé tevő programok és projektek, amennyiben azokat egyértelműen azonosították, valamint az ilyen elemek mindegyike esetében felhasználandó források és a végrehajtás ütemezésének jelzése.”

g)

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Az AKCS-n belüli együttműködés

(1)   A pénzügyi jegyzőkönyv hatálya alá tartozó időszak kezdetén a Közösség jelzi az AKCS Miniszterek Tanácsa számára, hogy a regionális együttműködés céljára előirányzott pénzeszközökből milyen összeget különítenek el olyan tevékenységekre, amelyek több vagy valamennyi AKCS-állam hasznára szolgálnak. Az ilyen tevékenységek túlléphetnek a földrajzi határokon.

(2)   Az AKCS-n belüli tevékenységek hatásának fokozása érdekében a Közösség az új szükségletek figyelembevétele céljából növelheti az AKCS-n belüli együttműködésre elkülönített forrásokat.”

h)

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Finanszírozásra vonatkozó kérelmek

(1)   A regionális programok finanszírozására vonatkozó kérelmeket a következők nyújthatják be:

a)

kellően felhatalmazott regionális szerv vagy szervezet; vagy

b)

kellően felhatalmazott szubregionális szerv, szervezet vagy a programozási szakaszban az érintett régió valamely AKCS-állama, feltéve hogy a RIP azonosítja a tevékenységet.

(2)   Az AKCS-n belüli programok finanszírozására vonatkozó kérelmeket a következők nyújthatják be:

a)

legalább három kellően felhatalmazott, különböző régiókhoz tartozó regionális szerv vagy szervezet, vagy legalább két AKCS-ország a három térség mindegyikéből; vagy

b)

az AKCS Miniszterek Tanácsa vagy az AKCS Nagykövetek Bizottsága; vagy

c)

az AKCS Nagykövetek Bizottságának előzetes jóváhagyása alapján az olyan tevékenységeket folytató nemzetközi szervezetek, amelyek — mint az Afrikai Unió — hozzájárulnak a regionális együttműködés és integráció célkitűzéseihez.”

i)

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Végrehajtási eljárások

(1)   [törölve]

(2)   [törölve]

(3)   Mivel figyelembe kell venni a regionális együttműködés célkitűzéseit és jellemző sajátosságait, ideértve az AKCS-n belüli együttműködést is, az e területen vállalt tevékenységeket adott esetben a fejlesztésfinanszírozási együttműködés eljárásai szabályozzák.

(4)   Különösen és az 5. és 6. bekezdés értelmében az Alapokból finanszírozott bármely regionális programnak vagy projektnek az alábbiakat kell eredményezniük:

a)

a 17. cikkel összhangban a Bizottság és a 13. cikkben említett valamely szerv között létrejött finanszírozási megállapodás; ilyen esetekben a megfelelő szerv kinevezi a regionális programengedélyezőt, akinek a feladatai értelemszerűen megegyeznek a nemzeti programengedélyező feladataival;

b)

vagy a Bizottság és a 13. cikkben említett valamely szerv között a 19a. cikkben meghatározott támogatási szerződés, a tevékenység jellegétől függően, és amennyiben az AKCS-államtól eltérő megfelelő szerv a felelős a program vagy projekt végrehajtásáért.

(5)   Azoknak az Alapból finanszírozott programoknak és projekteknek, amelyekre vonatkozóan nemzetközi szervezetek a 13. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban finanszírozási kérelmet nyújtottak be, támogatási szerződés létrejöttét kell eredményezniük.

(6)   Azokat az Alapból finanszírozott programokat és projekteket, amelyekre vonatkozóan az AKCS Miniszterek Tanácsa vagy Nagykövetek Bizottsága finanszírozási kérelmet nyújtott be vagy az AKCS-Titkárság — ez esetben a 17. cikkel összhangban a finanszírozási megállapodás a Bizottság és a Titkárság között jön létre, vagy a Bizottság hajtja végre, az intézkedés jellegétől függően.”

j)

A 3. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:

„ÉRTÉKELÉS ÉS FINANSZÍROZÁS”.

k)

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A programok és projektek azonosítása, előkészítése és értékelése

(1)   Az érintett AKCS-állam által benyújtott programok és projektek együttes értékelés tárgyát képezik. Az AKCS—EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság kialakítja a programok és projektek értékelésének általános iránymutatásait és szempontjait. Ezek a programok és projektek általában több évre szólnak és az adott térségben a korlátozott méretű fellépések egész sorát foglalhatják magukban.

(2)   Az elkészített és finanszírozásra benyújtott program- és projektdokumentációknak tartalmazniuk kell a programok és projektek értékeléséhez szükséges összes információt vagy — amennyiben ezeket a programokat és projekteket még nem határozták meg teljesen — az értékelésükhöz szükséges vázlatos összefoglalást.

(3)   A programok és projektek értékelése során kellően figyelembe kell venni a nemzeti humán erőforrás korlátozottságát, és olyan stratégiát kell biztosítani, amely kedvez az ilyen erőforrások támogatásának. Figyelembe kell továbbá venni az egyes AKCS-államok egyedi jellemzőit és korlátait is.

(4)   Az e megállapodással összhangban támogatható, nem állami szereplők által végrehajtandó programokat és projekteket a Bizottság egyedül is értékelheti, és azokra a 19a. cikkben meghatározott, a Bizottság és a nem állami szereplők közötti támogatási szerződések köthetők. Az értékelésnek eleget kell tennie a szereplők típusára, jogosultságára és a támogatandó tevékenységre vonatkozó 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak. A Bizottság a küldöttségvezetőn keresztül tájékoztatja a nemzeti programengedélyezőt a támogatások odaítéléséről.”

l)

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Finanszírozási javaslat és határozat

(1)   Az értékelés következtetéseit finanszírozási javaslatban kell összefoglalni, amelynek végleges változatát a Bizottság állítja össze az érintett AKCS-állammal szoros együttműködésben.

(2)   [törölve]

(3)   [törölve]

(4)   A Közösség nevében eljáró Bizottság a finanszírozási határozatáról a pénzügyi javaslat végső változata elkészítésének időpontjától számított 90 napon belül tájékoztatja az érintett AKCS-államot.

(5)   Amennyiben a Közösség nevében eljáró Bizottság nem fogadja el a finanszírozási javaslatot, az érintett AKCS-államot haladéktalanul tájékoztatni kell a határozat indokairól. Ilyen esetben az érintett AKCS-állam képviselői 60 napon belül kérhetik:

a)

hogy az ügyet terjesszék az e megállapodással létrejött AKCS-EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság elé; vagy

b)

hogy a Közösség képviselői hallgassák meg őket.

(6)   A meghallgatást követően a Közösség nevében eljáró Bizottság meghozza a végleges határozatot a finanszírozási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról. A határozathozatalt az érintett AKCS-állam a határozat meghozatala előtt a Bizottság elé terjesztheti azokat a tényeket, amelyek szükségesnek látszanak az adott szerv rendelkezésére álló információ kiegészítéséhez.”

m)

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

A finanszírozási megállapodás

(1)   Amennyiben e megállapodás másképp nem rendelkezik, a konstrukcióból történő juttatással finanszírozott programok vagy projektek esetében finanszírozási megállapodás jön létre a Bizottság és az érintett AKCS-állam között.

(2)   A finanszírozási megállapodást a Közösség nevében eljáró Bizottság határozatától számított 60 napon belül meg kell kötni a Bizottság és az érintett AKCS-állam között. A finanszírozási megállapodás:

a)

meghatározza különösen a Közösség pénzügyi hozzájárulását, a finanszírozás részletes szabályait és az érintett programra vagy projektre vonatkozó általános és egyedi rendelkezések részleteit; és

b)

megfelelően rendelkezik a költségek növekedését és a vészhelyzeteket fedező előirányzatokról.

(3)   A programok és projektek elszámolásának lezárásakor fennmaradó fel nem használt egyenlegek az érintett AKCS-állam vagy államok számára halmozódnak fel.”

n)

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Költségtúllépés

(1)   Amint úgy tűnik, hogy fennáll a költségtúllépés veszélye a finanszírozási megállapodás alapján rendelkezésre álló értékhatárhoz képest, a nemzeti programengedélyező értesíti a Bizottságot erről, és kéri azon intézkedések előzetes jóváhagyását, amelyeket a nemzeti programengedélyező tenni szándékozik, hogy a program vagy projekt méretének csökkentésével, vagy nemzeti és egyéb nem közösségi források felhasználásával fedezze az ilyen költségtúllépést.

(2)   Amennyiben nincs mód a program vagy a projekt méretének csökkentésére vagy a költségtúllépések más forrásokból való fedezésére, a Közösség nevében eljáró Bizottság a nemzeti programengedélyező indokolt kérelme alapján kiegészítő finanszírozásról határozhat a forrásoknak az indikatív programból történő biztosításáról.”

o)

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Visszamenőleges finanszírozás

(1)   A projekt időben történő indításának biztosítása, az egymást követő projektek közötti kihasználatlan idő elkerülése és a késedelmek megakadályozása érdekében az AKCS-államok a Bizottsággal egyetértésben a projekt értékelésének befejezésekor és a pénzügyi határozat meghozatala előtt előfinanszírozzák a programok indításával kapcsolatos tevékenységeket, az előzetes és idény- munkákat, a berendezések hosszú teljesítési átfutási idejű megrendeléseit, valamint egyes folyó műveleteket. Az ilyen kiadásoknak teljesíteniük kell a megállapodásban előírt eljárásokat.

(2)   Az 1. bekezdésben említett minden előfinanszírozási tevékenységet meg kell említeni a finanszírozási javaslatban, és az nem érinti a Közösség nevében eljáró Bizottság által hozott finanszírozási határozatot.

(3)   Az AKCS-államok e cikk alapján megvalósuló kiadásait visszamenőlegesen meg kell téríteni a program vagy projekt keretében a pénzügyi megállapodás aláírását követően.”

p)

A 4. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:

„VÉGREHAJTÁS”.

q)

A fejezet a következő cikkekkel egészül ki:

„19a. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Amennyiben a pénzügyi végrehajtásért a Bizottság a felelős, az Alapból finanszírozott programok és projektek végrehajtásának főképpen az alábbiakból kell állnia:

a)

a szerződések odaítélése;

b)

a támogatások odaítélése;

c)

közvetlen munkavégzéssel történő teljesítés;

d)

a költségvetési támogatások, ágazati programok támogatása, adósságkönnyítés és az exportbevételek rövid távú ingadozásait fedező támogatás keretében folyósított közvetlen kifizetések.

(2)   A beszerzési szerződések pénzügyi célú írásban megkötött szerződések, ingó eszközök szállítására, munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására, vételár ellenében.

(3)   E melléklet összefüggésében a támogatások közvetlen pénzügyi hozzájárulások, amelyeket az alábbiak finanszírozására adományoznak:

a)

vagy az e megállapodás célkitűzésének vagy az e megállapodással összhangban elfogadott program vagy projekt célkitűzésének megvalósítását szolgáló tevékenység; vagy

b)

az ilyen célkitűzést megvalósító szerv működése.

A támogatások írásbeli szerződés tárgyát képezik.

19b. cikk

Pályázati eljárás felfüggesztési záradékkal

A projektek gyors beindítása érdekében a projektek értékelését követően, de a finanszírozási döntés meghozatala előtt az AKCS-államok a kellően megalapozott esetekben és a Bizottsággal egyeztetve pályázati felhívást bocsáthatnak ki valamennyi felfüggesztési záradékkal ellátott szerződésre vonatkozóan. Az ilyen rendelkezést a finanszírozási javaslatban meg kell említeni.”

r)

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

Jogosultság

A 22. cikkel összhangban biztosított eltérés kivételével és a 26. cikk sérelme nélkül:

(1)

az Alapból finanszírozott beszerzési szerződések vagy támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az AKCS-államok és a Közösség tagállamai valamennyi természetes és jogi személye számára nyitva áll;

(2)

az Alapból finanszírozott szerződés alapján megvásárolt áruknak és anyagoknak az 1. pont alapján jogosult államból kell származniuk. Ebben az összefüggésben a származó termék fogalmát a vonatkozó nemzetközi megállapodásokra hivatkozva kell értékelni, és a Közösségből származó áruk magukban foglalják a tengerentúli országokból és területekről származó készleteket is;

(3)

a közbeszerzési szerződések vagy az Alapból finanszírozott támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek számára;

(4)

amennyiben az Alap nemzetközi szervezet égisze alatt megvalósuló műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az 1. pont alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy és a szervezet szabályai szerint jogosult valamennyi természetes és jogi személy számára nyitva áll, azzal a feltétellel, hogy egyenlő bánásmódot kell biztosítani az összes adományozó számára. Ugyanez vonatkozik az árukra és anyagokra is;

(5)

amennyiben az Alap regionális kezdeményezés keretében megvalósuló műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az 1. pont alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy és az adott kezdeményezésben részt vevő ország valamennyi természetes és jogi személye számára nyitva áll. Ugyanez a szabály vonatkozik az árukra és anyagokra is;

(6)

amennyiben az Alap harmadik állammal közösen finanszírozott műveletet finanszíroz, a közbeszerzési szerződések vagy a támogatások odaítélési eljárásaiban való részvétel az 1. pont alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy és a fent említett harmadik állam szabályai alapján jogosultnak minősülő valamennyi természetes és jogi személy számára nyitva áll. Ugyanez vonatkozik az árukra és anyagokra is.”

s)

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 22. cikk

Eltérések

1.   Kivételes, kellően megalapozott körülmények esetén a 20. cikk értelmében nem jogosult harmadik országok természetes és jogi személyei az érintett AKCS-államok indokolt kérelme alapján engedélyt kaphatnak a közbeszerzési szerződések vagy a Közösség által finanszírozott támogatások odaítélési eljárásaiban való részvételre. Az érintett AKCS-államok minden esetben átadják a Bizottságnak az eltérésekről szóló határozat meghozatalához szükséges információkat, különös figyelmet fordítva a következőkre:

a)

az érintett AKCS-állam földrajzi elhelyezkedése;

b)

a tagállamok és az AKCS-államok vállalkozóinak, szállítóinak és tanácsadóinak versenyképessége;

c)

a szerződés teljesítési költségei túlzott növekedése elkerülésének szükségessége;

d)

szállítási nehézségek vagy késedelmek a szállítási idők vagy egyéb hasonló problémák miatt;

e)

a helyi feltételeknek legmegfelelőbb és legjobb technológia;

f)

rendkívüli szükséghelyzetek esetei;

g)

a termékek és szolgáltatások rendelkezésre állása az érintett piacokon.

2.   A beruházási konstrukcióból finanszírozott projektek esetében az EBB beszerzési szabályait kell alkalmazni.”

t)

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

A közvetlen munkavégzéssel történő teljesítés

(1)   Közvetlen munkavégzés esetén a programokat és projekteket az érintett AKCS-állam vagy -államok állami vagy részben állami ügynökségei vagy szervezeti egységei, illetve a tevékenység elvégzéséért felelős jogi személy hajtja végre.

(2)   A Közösség hozzájárul a bevont szervezeti egység költségeihez azáltal, hogy biztosítja azon berendezéseket és/vagy anyagokat, amelyekkel nem rendelkezik, és/vagy azon forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a továbbiakban szükséges személyzetet az érintett vagy egyéb AKCS-államokból származó szakértők közül biztosíthassa. A Közösség részvétele csak a kiegészítő intézkedések során felmerült költségeket és a végrehajtással kapcsolatos átmeneti kiadásokat fedezi, szigorúan az adott programok vagy projektek követelményeire korlátozottan.

(3)   A saját hatáskörben végzett műveleteket megvalósító program-előirányzatnak eleget kell tennie a Közösség szabályainak, a Bizottság által kidolgozott eljárásoknak és az alapvető normáknak, a program-előirányzatok elfogadásakor érvényes formában.”

u)

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Preferenciák

(1)   Intézkedéseket kell tenni annak ösztönzése érdekében, hogy az AKCS-államok természetes és jogi személyei a legszélesebb körben vegyenek részt a konstrukcióból finanszírozott szerződések végrehajtásában, hogy optimalizálni lehessen az említett államok fizikai és emberi erőforrásait. E célból:

a)

a beruházásra irányuló szerződések esetében, amelyek értéke nem éri el az 5 000 000 eurt, az AKCS-llamok ajnlattevői, amennyiben alaptőkjk s vezetőik legalbb egynegyede egy vagy tbb AKCS-llambl szrmazik, 10 % relőnyt kapnak az egyenrtkű gazdasgi, műszaki s igazgatsi minősggel rendelkező ajánlatokhoz viszonyítva;

b)

az áruszállításra irányuló szerződések esetében, függetlenül az áruszállítás értékétől, az AKCS-államok azon ajánlattevői, akik felajánlják, hogy a szerződés alapján megvalósuló áruszállítás legalább 50 %-ban az AKCS-ből származik, 15 % árelőnyt kapnak az egyenértékű gazdasági, műszaki és igazgatási minőséggel rendelkező ajánlatokhoz viszonyítva;

c)

a szolgáltatási szerződések vonatkozásában, amennyiben egyenértékű gazdasági és műszaki minőséggel rendelkező ajánlatokat vetnek össze, akvetkezők rszeslnek előnyben:

i.

az AKCS-államok megkívánt szakértelemmel rendelkező szakértői, intézményei vagy tanácsadó társaságai;

ii.

valamely AKCS-cég által önállóan, vagy európai partnerekkel fennálló konzorciuma által benyújtott ajánlatok; valamint

iii.

európai ajánlattevők által AKCS-alvállalkozókkal vagy -szakértőkkel együtt benyújtott ajánlatok;

d)

amennyiben alvállalkozást terveznek, a sikeres ajánlattevőnek előnyben kell részesítenie az AKCS-államok olyan természetes személyeit és társaságait, akik hasonló feltételek mellett képesek teljesíteni az előírt szerződést; és

e)

az AKCS-állam a pályázati felhívásban felajánlhatja a potenciális ajánlattevőknek, hogy vegyék igénybe más AKCS-államok közös megegyezés alapján kiválasztott társaságainak, nemzeti szakértőinek és tanácsadóinak segítségét. Ez az együttműködés megvalósulhat vegyes vállalkozás, alvállalkozás vagy gyakornokok munkahelyen történő képzése révén.

(2)   Amennyiben két pályázatot egyenértékűnek ismernek el a fent megállapított szempontok alapján, előnyben kell részesíteni:

a)

az AKCS-állam ajánlattevőjét; vagy

b)

ha nem érkezik be ilyen ajánlat, azt az ajánlattevőt, aki:

i.

lehetővé teszi az AKCS-államok fizikai és humán erőforrásainak legjobb felhasználását;

ii.

a legnagyobb alvállalkozási lehetőséget biztosítja az AKCS társaságainak, vállalatainak vagy természetes személyeinek; vagy

iii.

AKCS-állambeli és közösségi természetes személyek, társaságok vagy vállalatok konzorciuma.”

v)

A 6. fejezet címe a következőképpen módosul:

„AZ ALAP FORRÁSAINAK KEZELÉSE ÉS A KIVITELEZŐK”.

w)

A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk

A Bizottság

(1)   A Bizottság gondoskodik az Alap forrásainak felhasználásával megvalósított műveletek pénzügyi végrehajtásáról — a beruházási konstrukció és a kamattámogatások kivételével — az alábbi fő gazdálkodási módszerek alkalmazásával:

a)

centralizált gazdálkodás;

b)

decentralizált gazdálkodás.

(2)   Általános szabály, hogy az Alap forrásainak a Bizottság által megvalósuló pénzügyi végrehajtásának decentralizáltan kell történnie.

Ebben az esetben a végrehajtás feladatairól a 35. cikkel összhangban az AKCS-államoknak kell gondoskodniuk.

(3)   Az Alap forrásai pénzügyi végrehajtásának megvalósítása érdekében a Bizottság a szervezeti egységeire ruházza végrehajtási hatásköreit. A feladatkörök átruházásáról a Bizottság értesíti az AKCS-államokat és az AKCS — EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságot.”

x)

A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk

A nemzeti programengedélyező

(1)   Valamennyi AKCS-állam kormánya kinevez egy nemzeti programengedélyezőt, hogy képviselje a Bizottság és a Bank kezelése alatt álló alap forrásaiból finanszírozott tevékenységekben. A nemzeti programengedélyező egy vagy több nemzeti programengedélyező helyettest nevez ki, akik feladatai ellátásában való akadályozottsága esetén helyettesítik őt, és erről a kinevezésről értesíti a Bizottságot. Amennyiben eleget tettek az intézmények képességére és a hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó feltételeknek, a nemzeti programengedélyező az érintett programok és projektek megvalósításához kapcsolódó feladatköreit a nemzeti államigazgatás felelős szervére ruházhatja. A nemzeti programengedélyező értesíti a Bizottságot az átruházásról.

Amennyiben a Bizottság az Alap forrásainak kezelésére szolgáló eljárások megvalósításával kapcsolatos problémákról tudomást szerez, a nemzeti programengedélyező együttműködésével a helyzet rendezése érdekében felveszi a szükséges kapcsolatokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A nemzeti programengedélyező kizárólag a rábízott végrehajtási feladatokért tartozik pénzügyi felelősséggel.

Amennyiben az Alap forrásainak kezelése decentralizált és olyan további hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosíthat, a nemzeti programengedélyező:

a)

felelős az együttműködés végrehajtásának koordinálásáért, programozásáért, rendszeres figyelemmel kíséréséért és az éves, félidős és záró felülvizsgálatáért, valamint az adományozókkal folyó koordinációért;

b)

a Bizottsággal való szoros együttműködésben felelős a programok és projektek előkészítéséért, benyújtásáért és értékeléséért;

c)

elkészíti a pályázati anyagokat és szükség esetén az ajánlattételi felhívási okmányokat;

d)

benyújtja a pályázati anyagokat és adott esetben az ajánlattételi felhívási okmányokat jóváhagyásra a Bizottsághoz az ajánlattételi felhívás közzététele és adott esetben az ajánlattételi felhívás előtt;

e)

a Bizottsággal való szoros együttműködésben pályázati felhívásokat és adott esetben ajánlattételi felhívásokat tesz közzé;

f)

átveszi a pályázatokat, és adott esetben az ajánlatokat és a pályázatok másolatait eljuttatja a Bizottságnak; elnököl az ajánlatok felbontásánál és a pályázatok érvényességi idején belül a szerződések jóváhagyásához szükséges idő beszámításával megállapítja a vizsgálatuk eredményeit;

g)

meghívja a Bizottságot a tenderek és adott esetben az ajánlatok felbontására, és értesíti a Bizottságot a pályázatok és ajánlatok vizsgálatának eredményéről és a szerződések és támogatások odaítélésének jóváhagyására vonatkozó javaslatokról;

h)

jóváhagyásra benyújtja a Bizottsághoz a szerződéseket és program-előirányzatokat és azok esetleges módosító záradékait;

i)

aláírja a Bizottság által jóváhagyott szerződéseket és azok módosító záradékait;

j)

jóváhagyja és engedélyezi a kiadásokat a rábízott pénzeszközök keretein belül; valamint

k)

a végrehajtási műveletek során megteszi a szükséges kiigazításokat, hogy biztosítsa a jóváhagyott programok vagy projektek gazdasági és műszaki szempontból megfelelő végrehajtását.

(2)   A nemzeti programengedélyező a tevékenységek végrehajtása közben és a Bizottság tájékoztatására vonatkozó követelményre is figyelemmel határoz a következőkről:

a)

a programok és projektek részleteire vonatkozó technikai kiigazítások és módosítások, amennyiben azok nem érintik az elfogadott műszaki megoldásokat, és a módosítások számára a finanszírozási megállapodásban fenntartott keretek között maradnak;

b)

a többegységes programok és projektek helyének megváltoztatása, amennyiben azt műszaki, gazdasági vagy szociális indokok igazolják;

c)

a késedelmi kötbérek kiszabása és elengedése;

d)

a jótállásra kötelezettek felmentése;

e)

áruk beszerzése a helyi piacon, függetlenül azok származásától;

f)

nem a tagállamokból vagy az AKCS-államokból származó építőipari berendezések és gépek használata, feltéve hogy a tagállamokban vagy az AKCS-államokban nem állítanak elő hasonló berendezést vagy gépet;

g)

alvállalkozásba adás;

h)

végleges átvétel, feltéve hogy a Bizottság jelen van az ideiglenes átvételkor, hitelesíti a vonatkozó jegyzőkönyvet, és adott esetben jelen van a végleges átvételkor, különösen, amikor az ideiglenes átvételkor rögzített fenntartások mértéke jelentős kiegészítő munkát tesz szükségessé; és

i)

tanácsadók és egyéb technikai segítségnyújtási szakértők alkalmazása.”

y)

A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

A küldöttségvezető

(1)   Minden egyes AKCS-államban vagy minden egyes regionális tömörülésben, amely ezt kifejezetten kéri, a Bizottságot egy küldöttség képviseli a küldöttségvezető felügyelete alatt, az érintett AKCS-állam vagy -államok jóváhagyásával. Megfelelő intézkedéseket kell tenni minden olyan esetben, amennyiben a küldöttségvezetőt az AKCS-államok valamely csoportjához nevezik ki. A küldöttségvezető képviseli a Bizottságot annak minden hatáskörében és tevékenységében.

(2)   A küldöttségvezető az AKCS-államok és a megállapodás értelmében pénzügyi támogatásra jogosult szervek és szervezetek fő tárgyalópartnere. A küldöttségvezető a nemzeti programengedélyezővel szoros együttműködésben tevékenykedik.

(3)   A küldöttségvezető rendelkezik a megállapodás szerinti tevékenységek megkönnyítéséhez és meggyorsításához szükséges utasítási és delegált hatáskörrel.

(4)   A küldöttségvezető rendszeresen tájékoztatja a nemzeti hatóságokat a Közösség olyan tevékenységeiről, amelyek közvetlenül érinthetik a Közösség és az AKCS-államok közötti együttműködést.”

z)

A 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„37. cikk

Kifizetések

(1)   A kifizetéseknek az AKCS-államok nemzeti pénznemeiben történő teljesítése esetében a tagállamok pénznemeiben vagy euróban vezetett számlát lehet nyitni az AKCS-államokban a Bizottság által és nevében az AKCS-állam és a Bizottság közötti megállapodással kiválasztott nemzeti állami vagy részben állami pénzügyi intézménynél. Ez az intézmény gyakorolja a nemzeti kifizetési megbízott funkcióit.

(2)   A nemzeti kifizetési megbízott nem kap díjazást a szolgálataiért, és a letétbe helyezett pénzeszközök nem kamatoznak. A helyi számlákat a Bizottság tölti fel a tagállamok egyikének pénznemében vagy euróban a jövőbeni készpénzkövetelmények becslése alapján, és ezt kellő időben kell megtenni ahhoz, hogy elkerüljék az AKCS-államok általi előfinanszírozás szükségességét, és megelőzzék a késedelmes kifizetéseket.

(3)   [törölve]

(4)   A Bizottság a kifizetéseket a Közösség és a Bizottság által megállapított szabályoknak megfelelően folyósítja, lehetőleg azt követően, hogy a nemzeti programengedélyező utalványozta és engedélyezte a kifizetést.

(5)   [törölve]

(6)   A kiadások jóváhagyásával, engedélyezésével és kifizetésével kapcsolatos eljárást a kifizetés esedékessé válásától számított 90 napon belül be kell fejezni. A nemzeti programengedélyező az esedékesség napja előtt legkésőbb 45 nappal feldolgozza és kézbesíti a kifizetési engedélyt a küldöttségvezető részére.

(7)   A késedelmes kifizetések miatti követeléseket az érintett AKCS-állam vagy -államok viselik, illetve amennyiben mindkét Fél felelős a késedelemért, a Bizottság a saját forrásaiból, a fenti eljárással összhangban.”

5.

A szöveg a következő melléklettel egészül ki:

„VII. MELLÉKLET

Az emberi jogokkal, a demokratikus elvekkel és a jogállamisággal kapcsolatos politikai párbeszéd

1. cikk

Célkitűzések

(1)   A 96. cikk (2) bekezdésének (a) pontjában meghatározott konzultációkra a különösen sürgős szükség eseteit kivéve széles körű politikai párbeszédet követően kerül sor, a megállapodás 8. cikkében és 9. cikke (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2)   Az ilyen politikai párbeszédet a Felek a megállapodás szellemében folytatják, és szem előtt tartják a Miniszterek Tanácsa által kidolgozott, az AKCS — EU politikai párbeszédre vonatkozó iránymutatásokat.

(3)   A politikai párbeszéd olyan folyamat, amelynek elő kell mozdítania az AKCS — EU kapcsolatokat, és hozzá kell járulnia a partnerség célkitűzéseinek megvalósításához.

2. cikk

A 96. cikk szerinti konzultációkat megelőző megerősített politikai párbeszéd

(1)   Az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartását érintő politikai párbeszédet a megállapodás 8. cikke és a 9. cikkének (4) bekezdése, valamint a nemzetközileg elismert standardok és normák keretei között kell folytatni. E párbeszéd keretében a Felek közös napirendekben és prioritásokban egyezhetnek meg.

(2)   A Felek a nemzetközileg elismert standardok és normák keretei között az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság vonatkozásában közösen kidolgozhatnak vagy megállapíthatnak különös viszonyítási pontokat vagy célokat, figyelembe véve az érintett AKCS-állam különleges körülményeit. A viszonyítási pontok olyan mechanizmusok, amelyek révén a megfelelés vonatkozásában egyes középtávú célkitűzések és időszakok meghatározásával a célok megvalósíthatók.

(3)   Az 1. és 2. bekezdésben megállapított politikai párbeszéd szisztematikus és formális, és minden lehetőséget kimerít a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott konzultációkat megelőzően.

(4)   A megállapodás 96. cikke (2) bekezdése b) pontjában meghatározott különösen sürgős szükség eseteinek kivételével a 96. cikk szerinti konzultációkra az azokat megelőző megerősített politikai párbeszéd hiányában is sor kerülhet, amennyiben az egyik Fél egy korábbi párbeszéd során vállalt kötelezettségvállalásainak tartósan nem tesz eleget, vagy nem sikerül jóhiszemű párbeszédet kezdeni.

(5)   A kapcsolat normalizálása céljából a Felek a megállapodás 8. cikke értelmében folytatott politikai párbeszédet alkalmazzák azon országok segítése érdekében, amelyekre a megállapodás 96. cikke szerinti megfelelő intézkedések vonatkoznak.

3. cikk

Kiegészítő szabályok a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott konzultációkra vonatkozóan

(1)   A Felek törekednek arra, hogy a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott konzultációk során a képviselet szintjét illetően előmozdítsák az egyenlőséget.

(2)   A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a formális konzultációkat megelőzően, azok során és azokat követően őszinte és nyílt együttműködést tanúsítanak, szem előtt tartva az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésében hivatkozott egyedi viszonyítási pontokat és célokat.

(3)   A Felek hatékony felkészülése, valamint az AKCS-csoporton belüli és a Közösség és tagállamai közötti mélyreható konzultációk érdekében a Felek a megállapodás 96. cikke (2) bekezdése értelmében meghatározott 30 napos bejelentési időszakot alkalmazzák. A konzultációs folyamat során a Feleknek rugalmas időszakokban kell megállapodniuk annak elismerése mellett, hogy a 96. cikk (2) bekezdése b) pontjában, valamint e melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott különösen súlyos esetek azonnali fellépést igényelhetnek.

(4)   A Felek elismerik az AKCS-csoport szerepét a politikai párbeszédben, amelynek módozatait az AKCS-csoport határozza meg, és amelyet az Európai Közösség és tagállamai tudomására kell hozni.

(5)   A Felek elismerik a megállapodás 96. cikke értelmében folytatott strukturált és folyamatos konzultációk szükségességét. A Miniszterek Tanácsa e célból további módozatokat dolgozhat ki.”

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e szerződést alább kézjegyükkel látták el.


ZÁRÓOKMÁNY

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Ő KIRÁLYI FELSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

MÁLTA ELNÖKE,

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

és AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

meghatalmazottjai

AZ ANGOLAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE ANTIGUA ÉS BARBUDA KIRÁLYNŐJE,

A BAHAMAI KÖZÖSSÉG ÁLLAMFŐJE,

BARBADOS ÁLLAMFŐJE,

ŐFELSÉGE BELIZE KIRÁLYNŐJE,

A BENINI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BOTSWANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

BURKINA FASO ELNÖKE,

A BURUNDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KAMERUNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COMORE ISZLÁM SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A COOK-SZIGETEK KORMÁNYA,

AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DZSIBUTI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A DOMINIKAI KÖZÖSSÉG KORMÁNYA,

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ERITREA ÁLLAM ELNÖKE,

AZ ETIÓPIAI DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

FIDZSI SZUVERÉN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGÁNAK ELNÖKE,

A GABONI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÉS ÁLLAMFŐJE,

A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE GRENADA KIRÁLYNŐJE,

A GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A BISSAU-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ EGYENLÍTŐI-GUINEAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A GUYANAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A HAITI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

JAMAICA ÁLLAMFŐJE,

A KENYAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A LESOTHÓI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MADAGASZKÁRI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALAWI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MALI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MARSHALL-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A MAURITÁNIAI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MAURITIUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MIKRONÉZIAI SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK KORMÁNYA,

A MOZAMBIKI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NAURUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A NIGERI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

NIUE KORMÁNYA,

A PALAUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE A PÁPUA ÚJ-GUINEAI FÜGGETLEN ÁLLAM KIRÁLYNŐJE,

A RUANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SAINT KITTS ÉS NEVIS KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT LUCIA KIRÁLYNŐJE,

ŐFELSÉGE SAINT VINCENT ÉS GRENADINE-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A SZAMOAI FÜGGETLEN ÁLLAM ÁLLAMFŐJE,

A SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZENEGÁLI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SIERRA LEONE-I KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SALAMON-SZIGETEK KIRÁLYNŐJE,

A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZUDÁNI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SURINAME KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE A SZVÁZIFÖLDI KIRÁLYSÁG KIRÁLYA,

A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSÁDI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A TOGÓI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE IV. TAUFA'AHAU TUPOU, TONGA KIRÁLYA,

A TRINIDAD ÉS TOBAGO KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE TUVALU KIRÁLYNŐJE,

AZ UGANDAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A VANUATUI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

A ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A ZIMBABWEI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

meghatalmazottjai,

másrészről,

akik a kétezerötödik év június havának huszonötödik napján Luxembourgban abból a célból gyűltek össze, hogy a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás módosításáról szóló megállapodást aláírják,

e megállapodás aláírásának időpontjában:

elfogadták a következő nyilatkozatokat, amelyeket e záróokmányhoz csatoltak:

I. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a Cotonou-megállapodás 8. cikkéről

II. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a Cotonou-megállapodás 68. cikkéről

III. nyilatkozat Együttes nyilatkozat az Ia. mellékletről

IV. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 3. cikkének (5) bekezdéséről

V. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 9. cikkének (2) bekezdéséről

VI. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 12. cikkének (2) bekezdéséről

VII. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 13. cikkéről

VIII. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 19a. cikkéről

IX. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 24. cikkének (3) bekezdéséről

X. nyilatkozat Együttes nyilatkozat a VII. melléklet 23. cikkéről

XI. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a Cotonou-megállapodás 4. cikkéről és 58. cikkének (2) bekezdéséről

XII. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a Cotonou-megállapodás 11a. cikkéről

XIII. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a Cotonou-megállapodás 11b. cikke (2) bekezdéséről

XIV. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a Cotonou-megállapodás 28., 29., 30. és 58. cikkéről és a IV. melléklet 6. cikkéről

XV. nyilatkozat Az Európai Unió nyilatkozata az Ia. mellékletről

XVI. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a IV. melléklet 4. cikkének (3) bekezdéséről, 5. cikkének (7) bekezdéséről, 16. cikkének (5) és (6) bekezdéséről és 17. cikkének (2) bekezdéséről

XVII. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a IV. melléklet 4. cikkének (5) bekezdéséről

XVIII. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a IV. melléklet 20. cikkéről

XIX. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a IV. melléklet 34., 35. és 36. cikkéről

XX. nyilatkozat A Közösség nyilatkozata a VII. melléklet 3. cikkéről

I. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a Cotonou-megállapodás 8. cikkéről

A nemzeti és regionális szinten zajló párbeszéd vonatkozásában a Cotonou-megállapodás 8. cikkének alkalmazásában az „AKCS-csoport” az AKCS Miniszterek Tanácsából (CoA) és a politikai, szociális, humanitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó AKCS-albizottság (PSHCA) elnökéből álló trojkát jelenti; a Közös Parlamenti Közgyűlés (KPK) a KPK társelnökeit vagy az általuk kijelölt személyeket jelenti.

II. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a Cotonou-megállapodás 68. cikkéről

Az AKCS — EK Miniszterek Tanácsa a Cotonou-megállapodás 100. cikke rendelkezéseinek alkalmazásában megvizsgálja az AKCS részéről a II. mellékletnek az exportjövedelmek rövid távú ingadozásaira (FLEX) vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben benyújtott javaslatokat.

III. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat az ia. mellékletről

Amennyiben a Cotonou-megállapodás módosításáról szóló megállapodás 2008. január 1-jéig nem lép hatályba, az együttműködést a 9. EFA és a korábbi EFA-k egyenlegeiből kell finanszírozni.

IV. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 3. cikkének (5) bekezdéséről

A IV. melléklet 3. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában „különleges szükségletek” a kivételes vagy előre nem látható körülményekből (pl. válságok utáni helyzetek) eredő szükségletek; a „kivételes felhasználás” az a helyzet, amikor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott országnak juttatott forrásokat teljesen lekötötték, és a nemzeti indikatív programból a pótlólagos anyagi finanszírozás a hatékony szegénységcsökkentő programok és a stabil pénzügyi gazdálkodás terhére lenne fedezhető.

V. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a iv. melléklet 9. cikkének (2) bekezdéséről

A IV. melléklet 9. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában „új szükségletek” a kivételes vagy előre nem látható körülményekből (pl. válságok utáni helyzetek) eredő szükségletek; a „kivételes felhasználás” az a helyzet, amikor a félidős és záró felülvizsgálaton kívül az adott térségnek juttatott forrásokat teljesen lekötötték, és a térség indikatív programjából a pótlólagos anyagi finanszírozás a térség hatékony integrációs programjai és a stabil pénzügyi gazdálkodás terhére lenne fedezhető.

VI. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 12. Cikkének (2) bekezdéséről

A IV. melléklet 12. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában „új szükségletek” a kivételes vagy előre nem látható körülményekből eredő szükségletek, mint amelyek a nemzetközi kezdeményezésekből fakadó új kötelezettségvállalásokból erednek, vagy amelyek az AKCS-államok közös kihívásaira válaszolnak.

VII. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a iv. melléklet 13. cikkéről

Tekintettel a karibi és a csendes-óceáni térség különös földrajzi helyzetére, az AKCS Miniszterek Tanácsa vagy az AKCS Nagykövetek Bizottsága a 13. cikk (2) albekezdése a) pontja ellenére meghatározott finanszírozási kérelmet nyújthatnak be ezen térségek egyikét vagy másikát illetően.

VIII. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a iv. melléklet 19a. cikkéről

A Miniszterek Tanácsa a Cotonou-megállapodás 100. cikkével összhangban azzal a céllal vizsgálja meg a megállapodás IV. mellékletében a szerződések odaítélésére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, hogy azokat még a megállapodás módosításáról szóló megállapodás hatálybelépése előtt elfogadja.

IX. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a IV. melléklet 24. cikkének (3) bekezdéséről

A IV. melléklet 24. cikkének (3) bekezdésében említett közösségi szabályok bármely módosítását megelőzően ki kell kérni az AKCS-államok véleményét.

X. NYILATKOZAT

Együttes nyilatkozat a VII. melléklet 2. cikkéről

A nemzetközileg elfogadott standardok és normák a Cotonou-megállapodás preambulumában említett eszközökben szereplő normák.

XI. NYILATKOZAT

A Közösség nyilatkozata a cotonou-megállapodás 4. cikkéről és 58. cikkének (2) bekezdéséről

A 4. cikk és az 58. cikk (2) bekezdése alkalmazásában „helyi decentralizált hatóságok” fejezés magában foglalja a decentralizáció valamennyi szintjét, ideértve a helyi önkormányzatokat is.

XII. NYILATKOZAT

A közösség nyilatkozata a cotonou-megállapodás 11a. cikkéről

A terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés terén a pénzügyi és technikai segítséget az AKCS — EK fejlesztési együttműködés finanszírozását célzóktól eltérő forrásokból finanszírozzák.

XIII. NYILATKOZAT

A közösség nyilatkozata a cotonou-megállapodás 11b. cikkének (2) bekezdéséről

Elfogadott, hogy a Cotonou-megállapodás 11b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott intézkedések megvalósítására egy hozzáigazított időszak keretén belül kerül sor, amely figyelembe veszi az egyes országok sajátos korlátozásait.

XIV. NYILATKOZAT

A közösség nyilatkozata a cotonou-megállapodás 28., 29., 30. és 58. cikkéről és a iv. melléklet 6. cikkéről

A nem AKCS-országok bevonásával megvalósuló regionális együttműködésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának feltétele a világ egyéb országaival és régióival való együttműködéssel kapcsolatos EK pénzügyi eszközök keretében megvalósuló egyenértékű rendelkezések végrehajtása. A Közösség tájékoztatja az AKCS-csoportot ezen egyenértékű rendelkezések hatálybalépéséről.

XV. NYILATKOZAT

Az európai unió nyilatkozata az ia. mellékletről

(1)

Az Európai Unió vállalja, hogy amint alkalma adódik — lehetőség szerint 2005. szeptemberig —, javaslatot tesz a megállapodás módosításáról szóló megállapodás és alkalmazási időszaka keretében megvalósuló együttműködés többéves pénzügyi keretének pontos összegét illetően.

(2)

Az Ia. melléklet (2) bekezdésében említett minimális támogatás biztosított, az AKCS-országok azon igénylési jogosultságának sérelme nélkül, amely más pénzügyi eszközök keretében már meglévő, vagy az olyan területeket érintő intézkedések támogatása céljából nagy valószínűséggel létrehozható további forrásokra vonatkozik, mint a sürgősségi humanitárius segélyek, az élelmezésbiztonság, a szegénységgel összefüggő betegségek, a gazdasági Cotonou-megállapodások végrehajtásának támogatása, a cukorpiac reformját követő, valamint a békéhez és a stabilitáshoz kapcsolódó előirányzott intézkedések támogatása.

(3)

A 9. EFA pénzeszközeivel kapcsolatos kötelezettségvállalás vonatkozásában megállapított, 2007. december 31-i határidő szükség esetén módosítható.

XVI. NYILATKOZAT

A közösség nyilatkozata a iv. melléklet 4. cikkének (3) bekezdéséről, 5. cikkének (7) bekezdéséről, 16. cikkének (3) bekezdéséről és 17. cikkének (2) bekezdéséről

E rendelkezések nem érintik a tagállamoknak a döntéshozatali eljárásban betöltött szerepét.

XVII. NYILATKOZAT

A közösség nyilatkozata a IV. melléklet 4. cikkének (5) bekezdéséről

A IV. melléklet 4. cikke (5) bekezdésének és a szokásos kezelési szabályok végrehajtására a Bizottság javaslatán alapuló tanácsi határozattal kerül sor. Erről a határozatól az AKCS-csoportot megfelelően értesíteni kell.

XVIII. NYILATKOZAT

A közösség nyilatkozata a iv. melléklet 20. cikkéről

A IV. melléklet 20. cikkének rendelkezéseit az egyéb adományozókkal szembeni viszonosság elvével összhangban kell végrehajtani.

XIX. NYILATKOZAT

A Közösség nyilatkozata a IV. melléklet 34., 35. és 36. cikkéről

Az Alap forrásait kezelő és végrehajtó megbízottak ide vonatkozó részletes kötelezettségeit az eljárási szabályok kézikönyve tartalmazza, amelyről a Cotonou-megállapodás 12. cikkével összhangban kikérik az AKCS-államok véleményét. A kézikönyv a Cotonou-megállapodás módosításáról szóló megállapodás hatálybalépését követően áll az AKCS-államok rendelkezésére. A kézikönyv módosításaira ugyanezt az eljárást kell alkalmazni.

XX. NYILATKOZAT

A Közösség nyilatkozata a VII. melléklet 3. cikkéről

A VII. melléklet 3. cikkében meghatározott módozatok vonatkozásában az Európai Unió Tanácsa a Miniszterek Tanácsán belüli álláspontját a Bizottság javaslatára alapozza.


Top
  翻译: