—

tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6-0420/2008) (2),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére (3) az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

—

tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—

tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0155/2009),

1.

megjegyzi, hogy 2007-ben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) összesen 116 millió EUR (2006-ban: 112 millió EUR) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 91,64 %-os volt, alacsonyabb a többi intézmény felhasználási arányának átlagánál (93,82 %);

2.

üdvözli, hogy az EGSZB és a Régiók Bizottsága 2007 decemberében új adminisztratív együttműködési megállapodást írt alá a 2008–2014-es időszakra vonatkozóan; meggyőződése, hogy a két intézmény közötti együttműködés pénzügyi szempontból kedvező lesz az európai adófizetők számára; sajnálatát fejezi ki ugyanakkor, hogy – az EGSZB éves jelentése szerint – az új együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások lebénították vagy lassították a 2007-es munkaprogramban előirányzott egyes kezdeményezéseket;

3.

üdvözli a két bizottság egyértelmű elkötelezettségét azon cél iránt, hogy – a legjobban bevált gyakorlat alapján – összehangolják belső ellenőrzési követelményeiket, valamint a közös szolgálatokhoz kapcsolódó minden más releváns pénzügyi eljárásukat;

4.

megjegyzi, hogy az új megállapodás a legfontosabb területeket (infrastruktúra, informatika és telekommunikáció, valamint a fordítás, beleértve a dokumentum-előállítást is) megtartja a közös szolgálatok hatáskörében, míg a szolgáltatások korlátozott köre – így a belső szolgálatok, a szociális és orvosi szolgálat, a könyvtár és a sajtó-előmunkálatok – szétválasztásra kerülnek;

5.

kitart azonban amellett, hogy e szétválasztásnak költségvetési szempontból semlegesnek kell lennie, ezért sürgeti a két bizottságot, hogy a félidős felülvizsgálat részeként készítsenek közös elemzést annak felmérésére, hogy az erőforrások ilyen átcsoportosítása mindkettejük számára előnyös-e; felhívja a két bizottságot, hogy tájékoztassák a Parlamentet a szétválasztás által érintett területeken létrejövő mini-együttműködési megállapodások 2009 elején sorra kerülő értékeléséről;

6.

rámutat a Számvevőszék fent említett éves jelentésének 11.10. bekezdésében foglalt észrevételére, amely szerint az EGSZB azzal, hogy az előléptetést követő két évben továbbra is 1-nél nagyobb szorzót alkalmaz az 1-et meghaladó rész szolgálati időre való átváltása helyett, a többi intézmény által nem biztosított pénzügyi előnyben részesíti munkatársait;

7.

hangsúlyozza, hogy a személyzeti szabályzatnak a szorzótényezőre vonatkozó rendelkezéseit valamennyi intézménynek azonos módon kell értelmeznie és végrehajtania, hogy személyzetüknek azonos elbánást biztosítsanak; várja a Közszolgálati Törvényszék ítéletét egy bizottsági tisztviselő által benyújtott fellebbezés ügyében, és elvárja, hogy az EGSZB az ítélethez igazítsa gyakorlatát (ha szükséges, visszamenőleg);

8.

elégedetten állapítja meg, hogy 2007-ben két új pénzügyi rendszer (az ABAC WF és a SAP) lépett működésbe, és általában véve eredményesen működtek; üdvözli továbbá, hogy az EGSZB kezdeményezte az EMAS-tanúsítvány (a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert igazoló tanúsítvány) megszerzését;

9.

üdvözli az EGSZB kezdeményezését, hogy titkárságán belül egy sor kulcstevékenységi és teljesítményi mutatót (KTTM-ek) dolgoz ki, amelyek az illetékes szolgálatok számára irányítási eszközként szolgálnak, és javítják az átláthatóságot; szorgalmazza, hogy az EGSZB új mutatókat fejlesszen ki, és a meglévőket a közép- és hosszú távú (öttől tíz évig) tendenciák bemutatására alkalmazza;

10.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a tárgyalásos eljárás útján odaítélt szerződések értéke az odaítélt szerződések értékének arányában jelentősen csökkent, a 2006-os 7,5 %-ról 2007-ben 2,5 %-ra, annak ellenére, hogy a tárgyalásos eljárás útján odaítélt szerződések száma megkétszereződött; ösztönzi az EGSZB-t, hogy folytassa az arány további csökkentésére irányuló erőfeszítéseit;

11.

ezzel összefüggésben üdvözli a közös szolgálatokon belül egy szerződéskötési osztály létrehozását, amely a közös szolgálatok valamennyi operatív részlegének segítséget nyújt a közbeszerzések területén; megjegyzi, hogy az új megállapodás értelmében a közös szolgálatok keretében működő ellenőrzési szolgálat a két bizottság saját szolgálataihoz került át;

12.

megállapítja, hogy egy építőipari vállalkozót, amellyel az EGSZB és a Régiók Bizottsága szerződéses kapcsolatban állt, 2007 márciusában csalás gyanújával letartóztattak; elégedetten veszi tudomásul, hogy alaposan ellenőrizték az összes olyan szerződést, amelyet a két bizottság 2000 óta ezzel a vállalkozóval kötött, és az ellenőrzésről szóló jelentést megküldték az OLAF-nak;

13.

fontosnak tartja, hogy az ellenőrzések, amelyeket például az engedélyezésre jogosult tisztviselők, ellenőrök és könyvvizsgálók végeznek el, kellően szigorúak legyenek; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a megfelelő számú szúrópróbaszerű ellenőrzések fontosságát valamennyi szektorban, a pár, nagyobb kockázatot képviselő stratégiai ágazaton túl is;

14.

üdvözli az ellenőrző bizottság létrehozását, amely három EGSZB-tagból áll, és egy külső könyvvizsgáló segíti a munkáját, és amelynek a feladatai közé tartozik a belső ellenőr függetlenségének igazolása, valamint a belső ellenőrzési jelentésekben foglalt ajánlásokra válaszul hozott intézkedések értékelése;

15.

megjegyzi, hogy a belga elsőfokú bíróság egy korábbi EGSZB-tagot bűnösnek talált útiköltségek csalással való visszaigénylésében (dupla visszatérítés); üdvözli ebben az összefüggésben, hogy az EGSZB fellebbezést nyújtott be azon határozat ellen, amely az EGSZB-t nem ismeri el magánfélként;

16.

megállapítja, hogy 2007. szeptember 25-én elfogadták az EGSZB-tagok utazási és üléseken való részvételi költségeinek visszatérítésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, amely az érintett eljárások javítását és egyszerűsítését, ugyanakkor az átláthatóság és a tagok számára az egyenlő elbánás biztosítását célozta, figyelembe véve a technikai fejlődést (mint például az elektronikus jegy, online szállásfoglalás és a videokonferenciázás) is; szükségesnek tartja a kérdés vizsgálatát a következő mentesítési eljárás során (2008-as pénzügyi év);

17.

megjegyzi továbbá a tagok új pénzügyi statútumát illetően, hogy az EGSZB elnöksége 2008. november 12-i ülésén úgy határozott, hogy létrehoz egy eseti csoportot, amelyben a quaestorok is részt vesznek, és amely azt a feladatot kapja, hogy a tagok pénzügyi statútumának felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat dolgozzon ki;

18.

megjegyzi, hogy az EGSZB-tagok nem tesznek nyilatkozatot pénzügyi érdekeltségeikről, és nem adnak tájékoztatást például az adóköteles szakmai tevékenységeikről, fizetéssel járó állásaikról vagy tevékenységeikről; javasolja, hogy az EGSZB valamennyi tagja számára vezesse be ezt a kötelezettséget; javasolja továbbá egy független ellenőrző tisztviselő kinevezését, akinek évente nyilvános jelentést kellene készítenie a beérkezett nyilatkozatokról a hiteles monitoring és ellenőrzés biztosítása érdekében;

19.

megdicséri az EGSZB-t éves tevékenységi jelentésének minőségéért; kéri azonban, hogy a következő tevékenységi jelentése szánjon egy fejezetet a Parlament korábbi mentesítési határozatai nyomán az adott évben hozott intézkedések részletes ismertetésére, kitérve az ajánlások be nem tartásának lehetőség szerinti indokolására is;

20.

megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályai – az eddigi módosítások ellenére – továbbra is túlzott terheket rónak az olyan kisebb intézményekre, mint például az EGSZB, különösen a viszonylag kis összegű pályázatok vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet módosítására irányuló bármely jövőbeli javaslat kidolgozását megelőző előkészítő munka során folytasson széles körű konzultációt az EGSZB főtitkárával és vezetésével annak biztosítására, hogy aggályaik teljes mértékben figyelembevételre kerüljenek a végleges tervezetben.