—

tekintettel az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (SEC(2010) 963 – C7-0212/2010) (2),

—

tekintettel a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre, I. szakasz – Európai Parlament (3),

—

tekintettel a belső ellenőr 2009-re vonatkozó éves jelentésére,

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

—

tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

—

tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére és 275. cikkére, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (6) (költségvetési rendelet) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 13. cikkére (7),

—

tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére,

—

tekintettel a 2009-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására – I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz (8),

—

tekintettel az Európai Parlament 2009-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és 80. cikke (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0094/2011),

A.

mivel a számvevőszéki jelentés szerint a 2009. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és ellenőrzési rendszereket, és a vizsgált tranzakciókban nem voltak lényeges hibák (10),

B.

mivel a főtitkár 2010. július 2-án igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében,

1.

elismeri, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet szükségessé teszi, hogy a Parlament a többi uniós intézménnyel együtt megtalálja a pénzügyi és személyzeti erőforrások – többek között a lehetséges megtakarítások –, valamint az elektronikus eszközök és módszerek felhasználásának leginkább költséghatékony módját, hogy hatékony szolgáltatásokat nyújtson;

2.

kéri a Parlament költségvetésének hosszú távú felülvizsgálatát; kéri, hogy azonosítsák a jövőbeli lehetséges megtakarításokat annak érdekében, hogy csökkentsék a költségeket, és forrásokat hozzanak létre a Parlamentnek mint a jogalkotó hatóság részének hosszú távú működése érdekében;

3.

emlékeztet arra, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalásában (11) a Parlament sajnálatát fejezi ki a belső ellenőr által a belső ellenőrzési keretrendszerre vonatkozóan elvégzett ellenőrzés tekintetében a lezáratlan intézkedések nagy száma (452-ből 88) és jelentős aránya miatt; elégedetten veszi tudomásul a főtitkár mentesítéssel kapcsolatos kérdőívre adott válaszait, amelyek alapján a főigazgatók véleménye szerint jelentős előrelépés történt az általuk elfogadott intézkedések végrehajtása terén: 2010 végéig 51 intézkedést tekintettek teljes mértékben végrehajtottnak (beleértve a 4 döntő jelentőségű intézkedés mindegyikét), 31 intézkedést részben végrehajtottnak, míg 6 intézkedés esetén a munka nagy részét még nem teljesítették; kéri azonban, hogy a belső ellenőre által végzett értékelést és az ilyen önértékelések érvényesítését csatolják a következő éves jelentésekhez; felkéri továbbá a főtitkárt, hogy hathavonta készítsen jelentést minden lezáratlan intézkedésről a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak;

4.

emlékeztet arra, hogy ebben az ITEC Főigazgatóság volt leginkább érintett, 22 folyamatban lévő intézkedéssel; elégedetten veszi tudomásul, hogy a belső ellenőr szerint az ITEC Főigazgatóság Informatikai Igazgatósága a 22 folyamatban lévő intézkedésből 19-et végrehajtott, és a folyamat során jelentős előrelépést tett ellenőrzési keretrendszerének fejlesztése terén; minden érintett főigazgatóságát arra biztatja, hogy folytassa erőfeszítéseit irányítási és ellenőrzési folyamatainak javítása terén; felhívja a belső ellenőrt, hogy állapítson meg szorosabb ütemtervet a végrehajtandó intézkedések vonatkozásában;

5.

megjegyzi, hogy 2009 volt az európai parlamenti képviselők statútuma és az akkreditált képviselői asszisztensekre vonatkozó szabályzat végrehajtásának első éve; észrevételez néhány kezdeti problémát az asszisztensi szabályzat végrehajtási intézkedései terén; üdvözli azonban, hogy az Elnökségen belül felállított, a képviselői statútum és az asszisztensi szabályzat végrehajtásával foglalkozó ideiglenes értékelő csoport módosításokat javasolt a képviselői statútum végrehajtási intézkedéseivel kapcsolatban az alábbiak tekintetében: i. a képviselők utazásai; ii. a képviselők betegségbiztosítása és az orvosi költségek visszatérítése; iii. az asszisztensek kiküldetései; iv. az asszisztensi szerződések időtartama és megújítása; v. az asszisztensek szakmai képzése; valamint vi. a képviselők gyakornokaira vonatkozó szabályok, továbbá az asszisztensi szabályzatra vonatkozó egyéb módosítások, különösen az alábbiak tekintetében: i. a parlamenti asszisztensi juttatások és általános költségtérítések; ii. a kifizetők; valamint iii. a képviselők számára rendelkezésre álló panasztételi és jogorvoslati eljárások felülvizsgálata; hangsúlyozza, hogy ezeket a módosításokat legkésőbb 2011. november 30-ig végre kell hajtani;

6.

megállapítja, hogy az általános költségtérítésre vonatkozó jelenlegi szabályok, amelyek úgy rendelkeznek, hogy a kifizetésnek a képviselő személyes számlájára kell történnie, amelyek azonban nem követelik meg a kiadások bizonylatokkal való alátámasztását megosztottsághoz vezettek azon képviselők között, akik teljeskörűen elszámolják a költségeket, és közzéteszik az azokkal kapcsolatos részleteket, valamint akik nem alkalmazzák ezeket az átlátható eljárásokat, és akik ezáltal kiteszik magukat annak a vádnak, hogy a juttatás egy részét esetleg személyes jövedelmük kiegészítésére használják fel; felhívja a főtitkárt, hogy javasoljon intézkedéseket annak biztosítására, hogy a juttatáshoz kapcsolódó kiadások minden esetben átláthatók legyenek és a tervezett célokra kerüljenek felhasználásra;

7.

megjegyzi, hogy az adminisztratív részlegek az új szabályzatok hatálybalépésével összefüggésben a munkamennyiség jelentős növekedését regisztrálták; aggodalommal veszi tudomásul az összetettebb eljárásokat az akkreditált asszisztensek három munkahelyszínen kívüli kiküldetésére vonatkozóan, és véleménye szerint a jelentős létszámnövekedés ellenére nem áll elegendő létszámú személyzet a képviselők, valamint az asszisztensekkel foglalkozó szolgálatok rendelkezésére, ezért kéri az igazgatási részlegeket, hogy bocsássanak rendelkezésre további személyi állományt a megnövekedett munkaterhelés miatt; ezenkívül kéri a személyzeti változásokról, valamint minden érintett területen a költségek alakulásáról szóló átfogó értékelés elkészítését és továbbítását az illetékes bizottságokhoz 2011. szeptember 30-ig a két szabályzat végrehajtásakor szerzett tapasztalatokról a megvalósítás első teljes évét követően, valamint azoknak a Parlament költségvetésére gyakorolt pénzügyi hatásainak felmérésére vonatkozó cselekvési tervvel együtt, beleértve a lehetséges további irodahelyiségekre vonatkozó intézkedéseket is;

8.

elégedetten veszi tudomásul a parlamenti szolgálatok irányításának javulását; különösen üdvözli az Elnökség 2009. április 1-jei határozatait a Személyzeti Főigazgatóság 2010. január 1-jétől való szerkezetátalakítására, valamint az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság szerkezetátalakítására és megerősítésére vonatkozóan, lehetővé téve a parlamenti épületek karbantartásának javítására vonatkozó munka azonnali megkezdését;

9.

tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2010. március 24-én elfogadta az informatikai és ingatlanpolitikával kapcsolatos régóta várt középtávú terveket, és azt várja, hogy az ingatlanstratégiával kapcsolatban fokozott intézményközi együttműködés alakuljon ki, és hogy a helyi lakosok szervezeteivel rendszeres tanácskozásokra kerüljön sor;

10.

tudomásul veszi kifejezetten a közép- és hosszú távú ingatlanpolitikát (épületekkel kapcsolatos stratégia), amely figyelembe veszi a Parlament Lisszaboni Szerződés értelmében megnövekedett felelősségét, a helykiosztásra vonatkozó szabályokat, az egyes külső alkalmazottak elhelyezésre vonatkozó igényét és az épületek karbantartásának/felújításának szükségességét; továbbá részletes jelentést kér a jövőbeli elhelyezési igényekről és arról, hogy ezek finanszírozása honnan történhet; továbbá felhívja a főtitkárt, hogy folytasson tárgyalásokat a belgiumi hatóságokkal abból a célból, hogy csökkentse az olyan esetekben fizetendő többletárat (33 %), amikor a Parlament „állami” tulajdonban lévő ingatlanokat vásárol meg;

11.

elégedetten veszi tudomásul a Parlament információs és kommunikációs technológiai (ikt) irányításának javulását, a nyílt forrású szoftverek tervezett általános használatát és hogy a közelmúltban elfogadott ikt-stratégián belül elismerték, hogy sürgős informatikai fejlesztésre van szükség, amely segíti a beszerzési folyamatot és a szerződések kezelését, valamint az alábbiak szükségességét:

12.

kéri, hogy e parlamenti ciklus során az Európai Parlament minden képviselőjének küldjék el az Elnökség által elfogadott kulcsfontosságú politikák másolatát, például:

és ezeket a dokumentumokat a jövőben is küldjék el nekik;

13.

kéri az Elnökséget, hogy az Európai Parlament minden képviselőjének küldje el a közös érdeket képviselő, kulcsfontosságú témákra vonatkozó dokumentumok tervezetét, hogy a végleges döntések meghozatala előtt elősegítse a képviselőcsoportokon belül folytatott vitát;

14.

elítéli az egymást követő harmadik rablást a Parlament elvileg biztonságos épületein belül; határozottan helyteleníti a Parlament biztonsága tekintetében tapasztalható nyilvánvaló hiányosságokat; felhívja igazgatási részlegeit, hogy az illetékes vezetőt új feladatkörbe helyezze át;

15.

megdöbbentőnek tartja, hogy kb. 900 ember dolgozik a Parlament biztonsági szolgálatain, többségük külső szerződéses alkalmazottként, és rámutat arra, hogy a biztonsági költségek határozottan növekednek (2009-ben mintegy 43 000 000 EUR volt); a közelmúltbeli biztonsági esetek fényében kéri, hogy vizsgálják felül ezeket a szolgálatokat hatékonyságuk növelése érdekében; határozottan javasolja, hogy a fizikai és a technikai biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatos két fő szerződést a jelenlegi gyakorlattól eltérően ne ugyanazzal a céggel kössék meg;

16.

üdvözli e tekintetben, hogy 2010. január 1-jétől új igazgatóságot hoztak létre, amely a biztonságért felelős, és kéri az újonnan létrehozott igazgatóságot, hogy végezzen beható felülvizsgálatot a Parlament biztonsági politikájára vonatkozóan és dolgozzon ki javaslatokat a Parlament számára olyan biztonsági megoldások elfogadása érdekében, amelyek technológiaorientáltabbak és olcsóbbak, és így személyzeti megtakarításokat eredményeznek, és tájékoztatást kér az elért haladásról;

17.

úgy véli, hogy az új biztonsági politikának arra kell törekednie, hogy költséghatékony egyensúlyt teremtsen a belső személyi állomány és a külső alkalmazottak között, valamint egyrészt a biztonsági kérdések, másrészt a hozzáférhetőség és a nyitottság között, annak érdekében, hogy a Parlament, amennyire csak lehet, nyílt és hozzáférhető intézmény maradhasson; hangsúlyozza, hogy a videokamerás megfigyelőrendszerek kiterjesztése nemkívánatos fejlődési irány;

18.

megjegyzi, hogy ma a Parlamenten belüli biztonság egyik gyenge pontja az, hogy a képviselők anélkül léphetnek be az épületekbe és hagyhatják el azokat, hogy belépőkártyájukat elektronikus ellenőrzésnek vetnék alá; úgy véli, hogy a képviselők számára kötelezővé kellene tenni belépőkártyájuk felmutatását, amikor belépnek a Parlamentbe, illetve kilépnek onnan;

19.

megjegyzi, hogy a képviselők látogatóinak bejegyzésére szolgáló eljárás az Európai Bizottság és sok nemzeti parlament – amelyek számára a biztonság ugyanolyan fontos – eljárásaihoz viszonyítva lassú és körülményes, és ez szükségtelen késedelmeket és kényelmetlenséget eredményez a látogatók, a képviselők és asszisztenseik számára; felkéri a főtitkárt, hogy tanulmányozza más parlamentek gyakorlatait, majd ezt követően tegyen ajánlást megfelelőbb eljárások elfogadására;

20.

hangsúlyozza, hogy világos biztonsági stratégiára van szükség, amely intelligens, modern, korszerű biztonsági szolgáltatást nyújt az alábbi lehetséges elemekkel:

21.

megjegyzi, hogy a Parlament három munkahelyszínén jelentős számban szereltek fel kamerákat (12); felkéri a főtitkárt, hogy 2011. június 30-ig adjon részletes tájékoztatást a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak az alábbiakról;

22.

aggodalommal veszi tudomásul a képviselők és az alkalmazottak által a munkavégzés során azzal kapcsolatosan tapasztalt fokozódó nehézségeket, hogy a Parlament épületeinek munkára, és nem kifejezetten a látogatók számára tervezett részeibe belépő látogatói csoportok nagy száma akadályozza a munkájukat; kéri a quaestorokat, hogy alkalmazzák szigorúbban a vonatkozó szabályokat, különösen a magas munkaterheléssel járó időszakokban;

23.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament közelében rossz a közbiztonság, és úgy véli, hogy a kommunikáció javítása és a helyi rendőri erőkkel folytatott fokozott együttműködés az erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményezné; arra biztatja az intézményeket, hogy jussanak megállapodásra a belga hatóságokkal a brüsszeli európai uniós negyed közbiztonságának javítása tekintetében, egyebek mellett a rendőri járőrözés gyakoribbá tétele révén;

24.

az ugyanazon munkakörben eltöltött legkésőbb hét év után tájékoztatást kér a munkakörváltás bevett gyakorlatától való minden eltérésről, különösen az úgynevezett „érzékeny álláshelyeken” dolgozó személyzet esetében;

25.

komoly aggodalommal jegyzi meg, hogy a személyi állomány külső tagjainak nagy száma (kb. 990) a Parlament irodáiban kap helyet; úgy véli, hogy a hely biztosítását bele kell írni az eredeti előírásokba, és a szolgálatoknak megfelelően igazolniuk kell, hogy miért van szükségük külső informatikai vagy építési szakértőkre az épületen belül; úgy véli, hogy szélesebb körben kellene alkalmazni az egylégterű irodákat;

26.

sajnálatát fejezi ki a külső (technikai) szakértelemtől való túlzott függés miatt, különösen az informatika és az építés területén, ami strukturális egyensúlytalanságokat okoz a belső és a külső források között, és arra szólít fel, hogy a parlamenti tevékenység minden területén hozzanak létre költséghatékony egyensúlyt a házon belüli és a külső szakértők között; ezért úgy ítéli meg, hogy költség-haszon elemzést kellene készíteni a külső szakértelem igénybevételére vonatkozó döntések előkészítése céljából;

27.

hangsúlyozza, hogy magas minőségű házon belüli ingatlanszakértelmet kell kifejleszteni, amelyre alapvető szükség van ahhoz, hogy jelentős mértékben javítani lehessen a parlamenti épületek jövőbeli vásárlásának és hosszú távú bérlésének tervezését és közbeszerzését; rámutat az intézményközi együttműködés javításának alapvető fontosságára;

28.

kéri a Parlament régi brüsszeli épületének a Régiók Bizottsága számára történő eladása miatt felmerülő veszteség megbecslését, a jelenleg megvásárolni szándékozott vagy bérelt irodák négyzetméterenkénti árának figyelembevételével;

29.

kéri a főtitkárt, hogy az INLO és az összes többi főigazgatóság segítségével készítsen alapos elemzést a parlamenti épületek tényleges használatáról és arról, hogy szükség van-e a felhasználók valamennyi kategóriájára vonatkozó szabályokra, és kiemelt fontosságú kérdésként egy olyan egységes és megbízható adatbázis kifejlesztésére, amely magában foglal minden fontos információt a Parlament épületeiben elhelyezett személyekről; úgy véli, hogy ehhez jó kiindulási pontot jelent a Parlament közép- és hosszú távú ingatlanpolitikájáról szóló elnökségi határozat; kéri az INLO Főigazgatóságot, hogy pontosan hajtsa végre a belső ellenőrrel megállapodott cselekvési tervet; összehasonlító számítást kér, amely az igénybe vett irodai négyzetméterek alapján összehasonlítja a beruházási, finanszírozási és fenntartási költségeket a brüsszeli európai negyedben található irodahelyiségek aktuális bérleti díjával; további irodaépületek megvásárlása előtt kéri azok értékének a diszkontált pénzáramlás (DCF) módszere szerinti kiszámítását;

30.

megjegyzi, hogy egy brüsszeli második bölcsőde kiemelt projekt, ezért új helyiségeket igényel; az új irodahelyiségekkel összefüggésben kéri egy felmérés elvégzését a képviselők körében annak megállapítása céljából, hogy a további asszisztensek alkalmazására való tekintettel szükségesnek tartanak-e egy második asszisztensi irodát;

31.

kívánatosnak tartja, hogy a Parlament épületei egymáshoz közel helyezkedjenek el; emlékeztet azonban arra, hogy ez a kiemelt cél ellentmondásban áll azzal, hogy három hivatalos munkahelyszín is van; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy elegendő bérbe vehető irodahelyiség áll rendelkezésre az Európai Parlament közvetlen közelében Brüsszelben, amelyek középtávon kielégíthetnék az irodahelyiségek iránti igényeket, ugyanakkor megfelelnek a Parlament pénzügyi és működési hatékonyságával, illetve a környezettel kapcsolatos céloknak;

32.

arra biztatja az igazgatási részlegeket, hogy alakítsanak ki – a költségek csökkentésére vonatkozó egyértelmű rendelkezéseket is tartalmazó – intézményközi megállapodást a Bizottsággal az Európa Házak (EP Tájékoztatási Irodák) megvásárlásának pénzügyi megoldásairól;

33.

üdvözli az információs és kommunikációs stratégia strukturáltabb megközelítését és egy átfogó stratégia kidolgozását e területen; üdvözli továbbá, hogy a kérdőívre adott válaszában igazgatása kötelezettséget vállalt arra, hogy tanulmányt készít a külső személyzet helyettesítésének lehetőségéről;

34.

az informatikai alkalmazások fejlesztési folyamatával kapcsolatban kiemeli a külső szakértőktől való magas fogú függés jelentette strukturális problémát, ami komoly jogi és működési kockázatot jelent; ezért jelentős változtatásokat szorgalmaz az Informatikai Igazgatóság irányítása és ellenőrzési rendszere tekintetében, beleértve a többi főigazgatóság szorosabb és korábbi szakaszban történő bevonását az alkalmazások fejlesztésének minden aspektusába, ami növelni tudja a felhasználók szerep- és felelősségvállalását az egyes projektek eredménye tekintetében;

35.

ezért felszólítja az ITEC Főigazgatóságot, hogy alaposan hajtsa végre a belső ellenőrrel megállapodott cselekvési tervet, és tűzze ki célul a Parlament személyzete és külső erőforrásai közötti megfelelő kombináció kialakítását, valamint megfelelő egyensúly létrehozását az alkalmazások belső fejlesztése és a megvalósítandó eredményeken alapuló szerződéskötés között; megjegyzi, hogy az EPSO-listákon az informatikai biztonság területén nem áll rendelkezésre jól képzett jelölt; támogatja azt a javaslatot, hogy sürgősen rendezzenek AD 7-es versenyvizsgákat e területen;

36.

megdöbbenti, hogy milyen magas adatátviteli barangolási költségeket térítenek meg a személyzet azon tagjai számára, akik figyelmen kívül hagyják, hogy a költségek nagyon megemelkednek, ha Strasbourgban vagy bárhol máshol Brüsszelen kívül tartózkodnak; sürgeti az informatikai menedzsmentet, hogy hozzon létre egy olyan ellenőrzési eszközt, amely a meredek költségemelkedések időben történő észlelésének segítségével megelőzi, hogy túlzottan magas költségek képződjenek;

37.

felhívja a figyelmet arra, hogy az informatikai projektek végrehajtásához külső cégek felhasználása a Parlament számára nemcsak hogy pénzügyi szempontból káros, de azzal a kockázattal is jár, hogy know-how-jának jelentős részét elveszíti, továbbá elveszíti azon képességét, hogy a külső szerződő felek által teljesített projekteket irányítsa és felügyelje; kéri továbbá, hogy a külső vállalatok bevonására vonatkozó döntés költség-haszon elemzésen alapuljon; az információs és kommunikációs technológiáknak (ikt) az Európai Parlament munkájában betöltött növekvő szerepére és jelentőségére tekintettel fontosnak tartja az ikt-menedzsment szerepének megerősítését, valamint az eddiginél magasabb szintű biztonsági védelem biztosítását; kiemelten sürgeti, hogy 2010-es tevékenységi jelentésében a DG ITEC nyújtson tájékoztatást a számítástechnikai központok kihelyezésének költségeiről a korábbi költségekkel összehasonlításban;

38.

emlékeztet a 2010. május 5-i állásfoglalásában kifejtett azon nézetére, miszerint a kivételes tárgyalásos eljárások számának és arányának 2007 és 2008 között tapasztalt növekedése egyértelműen arra kötelezi az engedélyezésre jogosult tisztviselőket, hogy intézkedéseket hozzanak a tendencia megfordítása érdekében, valamint emlékeztet a főtitkárhoz intézett azon felhívására, hogy tegyen jelentést a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak a 2010. szeptember 1-jéig foganatosított intézkedésekről;

39.

aggodalommal figyeli a kivételes tárgyalásos eljárások számának folytatódó növekvő tendenciáját, és megismétli a főtitkárhoz és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőkhöz intézett azon felhívását, hogy tegyenek hathatós lépéseket a tendencia megfordítására, és 2011. szeptember 30-ig tegyenek jelentést a foganatosított intézkedésekről; sürgeti továbbá az igazgatást, hogy folytassa ezen eljárások szigorú ellenőrzését, különös tekintettel a lehetséges összeférhetetlenségekre, és hogy erőteljesebb és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzon minden feltárt szabálytalanság esetén;

40.

megjegyzi, hogy a Parlament belső struktúráján belül a hatáskörök megoszlását az eljárási szabályzat határozza meg; hangsúlyozza, hogy ez a hatékony jogalkotás demokratikus folyamatának kulcsfontosságú eleme;

41.

úgy véli, hogy az egyes intézményekre vonatkozó megfelelő formanyomtatványok biztosítása és a Parlament eljárási szabályzatának kiigazítása által javítani kellene a más intézményeknek szóló írásbeli kérdések feltevésének lehetőségén;

42.

megállapítja, hogy 2009-ben az Európai Parlament bevétele 141 250 059 EUR volt (2008-ban: 151 054 374 EUR), amely 27 576 932 EUR címzett bevételt tartalmazott;

43.

tudomásul veszi az adatokat, amelyek alapján a Parlament 2009-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

44.

úgy véli, hogy az előző évre vonatkozó adatokat tartalmazó táblázathoz még egy oszlopot kell illeszteni a jobb átláthatóság biztosítása és az összehasonlítás megkönnyítése érdekében;

45.

elégedetten veszi tudomásul, hogy számos olyan év után, amikor éltek a maradványösszegek átcsoportosításának lehetőségével (főleg az épületvásárlásokhoz, az éves bérleti kifizetésekből történő előlegfizetések révén), 2009-ben először a pénzügyi év végén nem volt ilyen átcsoportosítás, ami dicséretes módon jobb költségvetési tervezésre és fegyelemre utal; arra biztatja az igazgatási részlegeket, hogy a jövőben is kövessék ezt a célkitűzést, és amennyire csak lehet, kerüljék el a kiegészítő átcsoportosítás technikájának alkalmazását;

46.

üdvözli a főtitkárnak mint felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőnek az engedélyezésre jogosult tisztviselő 2009. évi éves tevékenységi jelentéséről szóló, 2010. július 2-i nyilatkozatát, amelyben igazolja, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;

47.

megjegyzi, hogy jelenleg mindegyik főigazgató (felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő) saját éves tevékenységi jelentést készít, és az intézmény egészére vonatkozóan nem készítenek és nem fogadnak el általános tevékenységi jelentést; felkéri a főtitkárt, hogy vegye fontolóra a 2010-es mentesítési eljáráshoz kapcsolódó éves tevékenységi jelentések olvashatóbb, egységes szerkezetbe foglalt változatának (összefoglalójának) elkészítését, ahogyan azt más intézmények is teszik, annak biztosítása mellett, hogy a jelentés mellékleteit ne beszkenneljék, hanem feltöltsék úgy, hogy számítógépes keresést lehessen folytatni bennük; úgy véli, hogy a költségvetési és pénzgazdálkodási jelentés nem lehet azonos az éves tevékenységi jelentések javasolt szintézisével;

48.

megjegyzi, hogy az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 8. cikkének (4)–(7) bekezdése előírja, hogy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőnek tesznek jelentést saját feladataik teljesítéséről, az előző évről készített éves tevékenységi jelentésen felül az év során három jelentés formájában (egy a pénzügyi év elején, a másik június 15-én, a harmadik október 15-én); hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a jelentéstételi terhet az egyszerűsítés érdekében, hogy a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentésüknek csak egy változatát készítsék el;

49.

hangsúlyozza azonban, hogy ez az egyszerűsítés a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentéstételi kötelezettségei terén nem érintheti azon kötelezettségüket, hogy rendszeresen tájékoztassák a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőt minden olyan lényeges tranzakcióról, amelynek pénzügyi vonatkozásai lehetnek a költségvetésre nézve, valamint minden olyan jelentős eseményről, amely veszélyeztetheti az előirányzatokkal való hatékony és eredményes gazdálkodást vagy akadályozhatja a kitűzött célok elérését;

50.

az éves tevékenységi jelentésekben a minimális belső ellenőrzési szabványok tekintetében megállapít néhány jelentéstételi hiányosságot; javasolja, hogy a jelentéstétel javítása érdekében vizsgálják felül ezeket a szabványokat, és hozzanak létre integrált belső jelentéstételi rendszert;

51.

ismételten hangot ad azon kérésének (13), hogy a főtitkár tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a Parlament belső ellenőrzési rendszerének megerősítése érdekében általa megtett vagy tervezett pontos intézkedésekről, beleértve a végrehajtási határidőket is; emlékeztet arra, hogy ezen információk biztosítása 2010. december 31. óta kötelező;

52.

javasolja, hogy a Parlamenten belüli átláthatóság javítása érdekében – ahogy az a Bizottság esetében már megtörtént – a Parlament belső weboldalán tegyék közzé a Parlament adminisztratív egységei vonatkozásában – az osztályokat és a szolgálatokat is beleértve – a célkitűzések meghatározását, a munkaprogramot és a szervezeti felépítést;

53.

megjegyzi, hogy jelentős erőfeszítések elé állítja a képviselőket és a nyilvánosságot az, ha ki szeretnék deríteni, hogy ténylegesen hová folynak be vagy hogyan kerülnek felhasználásra az egyes költségvetési tételek alatt feltüntetett összegek; ezért az átláthatóság növelése érdekében javasolja egy felhasználóbarát eszköz létrehozását az interneten, amely nemcsak számokkal, hanem az azokat tükröző, különböző méretű vonalakkal is bemutatja a pénzáramlást, és adott esetben a különböző tevékenységi szinteken összeköti a lánc egyik szereplőjét a másikkal, hogy a pénzáramlásokat könnyű legyen felismerni és az összegek felhasználásának szintjét a lehető legpontosabban be lehessen azonosítani, mindvégig figyelembe véve a magánélet védelmét;

54.

megállapítja, hogy a központi szolgálatok az engedélyezésre jogosult szervezeti egységektől kapott tájékoztatás alapján elkészítették az éves jelentést (14) a költségvetési hatóság részére a 2009-ben odaítélt szerződésekről, és hogy a 2009-ben és 2008-ban odaítélt szerződések lebontása a következő:

(Az Európai Parlament által 2009-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 3–4. oldal)

55.

hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződések értéke a Parlament teljes költségvetésének közel egyharmadát teszi ki, és hogy ez a terület a legérzékenyebb a rossz gazdálkodásra; ezért ismételten kéri a közbeszerzési rendszerek rendszeres értékelését és különösen a tárgyalásos és a meghívásos eljárások eredményeképpen odaítélt szerződések belső ellenőrzését;

56.

kéri a főtitkárt, hogy számoljon be arról, hogy a kis értékű szerződésekre vonatkozó plafonérték 25 000 EUR-ról 60 000 EUR-ra történő emelése 2007-ben a szándéknak megfelelően megkönnyítette-e a kisvállalkozások számára a szerződésekhez való hozzáférést a közbeszerzési eljárás ellenőrzésének lényeges gyengítése nélkül; megállapítja, hogy ezek a szerződések az összes odaítélt szerződés értékének mindössze 0,76 %-át, a szerződések számát tekintve viszont 39,29 %-át tették ki;

57.

tudomásul veszi a 2009-ben és 2008-ban odaítélt szerződéseknek az eljárás típusa szerinti alábbi lebontását:

(Az Európai Parlament által 2009-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 5. oldal)

58.

kiemeli, hogy 2009-ben (bár a 2007-hez képest mért 2008-as ütemnél lassabb mértékben, de) folyamatosan emelkedett a kivételes tárgyalásos eljárások száma, ahogy azt az alábbi megoszlás is mutatja: elvárja, hogy ez a trend jelentős mértékben megforduljon az elkövetkezendő években;

(Az Európai Parlament által 2009-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 9. oldal)

59.

megállapítja, hogy a Számvevőszék vizsgálata a kifizetések egészében nem talált lényeges hibát, és a Számvevőszék a felügyeleti és ellenőrzési rendszerek költségvetési rendeletnek való megfelelésének a vizsgálatakor nem talált lényeges hiányosságokat;

60.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy húszból öt esetben nem álltak rendelkezésre olyan dokumentumok, amelyek a személyzeti állomány ideiglenes vagy szerződéses alkalmazotti állományba való besorolására vonatkozó szabályoknak való megfelelést, valamint a nyelvi, katonai és egyéb kötelezettségek teljesítését bizonyítják; tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztető eljárás során adott parlamenti válaszokat;

61.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint (15) a parlamenti szolgálatok azon adatai, amelyekkel alátámasztották, hogy a munkatársak személyzeti szabályzatban foglalt juttatásait a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokkal összhangban fizetik ki, 30 esetből 16-ban nem voltak naprakészek; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy ez azzal a veszéllyel jár, hogy a jogosultak körülményeinek változása esetén hibás vagy jogosulatlan kifizetésekre kerül sor;

62.

elégedetten veszi tudomásul a Parlament igazgatási szerveinek válaszát, hogy 2009-ben kampányt kezdtek annak megállapítására, hogy indokolt-e még az eltartott gyermekkel nem rendelkező alkalmazottaknak juttatott háztartási támogatás, és hogy most már rendszeresen ellenőrzik az alkalmazottak helyzetét és 2010-től kezdve ezt az ellenőrzést automatizálták (a „fiche électronique” használatával), ami legalább évente lehetővé teszi az alkalmazottak személyes és hivatali adatainak ellenőrzését;

63.

megjegyzi, hogy a Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó, 2005. április 27-én elfogadott belső szabályzat 12. cikkének (9) bekezdése szerint a belső ellenőr hatásköre nem terjed ki a parlamenti költségvetés képviselőcsoportok által kezelt előirányzataira; megjegyzi továbbá, hogy az ezen előirányzatok felhasználására vonatkozó külön szabályok előírják, hogy mindegyik képviselőcsoport saját belső pénzügyi szabályokat dolgoz ki és belsőkontroll-rendszert működtet;

64.

hangsúlyozza, hogy valamennyi képviselőcsoportnak évente külső könyvvizsgálatot kell végeztetnie, és be kell mutatnia az arra vonatkozó igazolást;

65.

hangsúlyozza, hogy a képviselőcsoportok felelőssége, hogy létrehozzák saját belső ellenőrzési rendszerüket, és az nem a Parlament belső ellenőrének feladata; felhívja az Elnökséget, hogy konzultáljon a képviselőcsoportokkal az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések további javításának lehetőségeiről;

66.

üdvözli, hogy az átvitt összegeket ugyanúgy számolták ki, mint a 2004-es választási évben, amikor is az 50 %-os szabályt alkalmazták a két hat hónapos időszak összesített számadataira;

67.

elégedetten veszi tudomásul a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak 2010. november 19-én eljuttatott 2008-as mentesítési határozatra adott írásbeli válaszok jó minőségét; sajnálja azonban, hogy nem kaphatta meg e válaszokat a 2009-es mentesítési eljárás megkezdése előtt; reméli, hogy a 2010-es mentesítési eljárás során lesz lehetőség eszmecserére a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között 2011 októberének vége előtt;

68.

emlékeztet 2010. május 5-i állásfoglalásában megfogalmazott kérésére, hogy a főtitkár vegye fel a kapcsolatot a többi európai uniós intézménnyel abból a célból, hogy létrehozzanak egy központi adatbázist az elkészített tanulmányok tárolására, és hogy ezeket a tanulmányokat konzultációs céllal a nagyközönség számára is tegyék hozzáférhetővé; arra buzdítja a főtitkárt, hogy tegyen eleget e kérésnek, és javasolja a Bizottságnak egy ilyen központi adatbázis létrehozását; kéri, hogy tájékoztassák megfelelően e kezdeményezésről, mindeközben elvárja, hogy a Parlament által készített tanulmányokat teljes egészükben tegyék közzé a Parlament honlapján;

69.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a főtitkár levélben emlékeztette a főigazgatókat azon alapvető lépések végrehajtására, amelyekről a belső ellenőr és szolgálataik megállapodtak;

70.

elégedett a 2010. május 5-i mentesítési állásfoglalásában megfogalmazott kritikák nyomán tett lépésekkel a Személyzeti Bizottság által szervezett síutakkal kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy az új szabályok szerint a Parlament csak a legfeljebb AST 4-es besorolású alkalmazottak gyermekeinek nyújthat pénzügyi támogatást, és hogy a támogatás most már függ a gyermekek számától (16);

71.

üdvözli, hogy a belső ellenőrzési szolgálat 2009. szeptember 1-jétől kezdődően igazgatási szempontból a főtitkárhoz kapcsolódik; elégedetten jegyzi meg, hogy e fontos lépés összhangban van a belső ellenőrzési szolgálat szervezeti függetlenségére vonatkozó szakmai előírásokkal, és ezáltal nő a belső ellenőrzési tevékenység hatékonysága, és javul az ellenőrzés tárgyát képező osztályoktól független, objektív tevékenységként való megítélése;

72.

megállapítja, hogy az illetékes bizottság 2011. január 13-i ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését és elmondta, hogy 2009-ben az alábbi ellenőrzési tevékenységet végezte el:

73.

tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr alábbi témákban megfogalmazott véleményét:

74.

úgy véli, hogy a belső ellenőrzési jelentéseket meghatározott feltételek mellett a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani; sürgeti e bizottság elnökét, hogy állapodjon meg a főtitkárral e feltételekben;

75.

elégedetten jegyzi meg, hogy a kockázatkezelő 2010. június 1-jén megkezdte munkáját és hogy közvetlenül a főtitkár alá van beosztva; hangsúlyozza, hogy 2011-ben nem lehet teljesen feltölteni a személyzeti keretet, és hogy a kockázati profil ismertetése 2011 első felére várható, valamint hogy a kockázatkezelés megközelítését és stratégiáját a főtitkár irányításával 2011 nyarán fogják kialakítani; elvárja illetékes bizottságától, hogy teljeskörűen tájékozódjon a Parlament kockázatkezelésére vonatkozó minden új fejleményről és stratégiai dokumentumról, és hogy juttassák el számára a kockázatkezelő éves tevékenységéről szóló jelentést a 2010-es mentesítési eljárástól kezdve;

76.

úgy véli, hogy még akkor is, ha nincs pénzügyi kockázat, a Parlamentnek a lehető legnagyobb mértékben törekednie kell a megítélésével kapcsolatos kockázatok elkerülésére, a stratégiai kockázatok azonosítására (különösen az informatika és az épületek kapcsán), egy központi szintű hatékony kockázatkezelési rendszer működtetésének biztosítására, amely jóváhagyott eljárások révén azonosítja és felméri a kockázatokat, továbbá a kockázatokra adandó válaszokat megfogalmazza és ezekről jelentést készít, valamint biztosítékot kell nyújtani a felügyeleti és döntéshozó szervek számára arra vonatkozóan, hogy a kockázatkezelés hatékonyan működik, és hogy a kockázatokra adott valamennyi válasz – ideértve a belső ellenőrzést is – megfelelő;

77.

sürgeti a főtitkárt, hogy a kockázatkezelő segítségével alakítson ki egy átfogó, intézményi szintű megközelítést az érzékeny álláshelyek azonosítására és kezelésére;

78.

tudomásul veszi, hogy a H1N1 influenzajárvány lehetséges kitörésének megelőzése érdekében 2009. szeptember közepe és 2010. március vége között tett lépések költsége jelentős volt, és mintegy 1 261 000 EUR-t tett ki; hangsúlyozza, hogy a jövőben az oltások beszerzése előtt fel kell mérni a vonatkozó igényeket;

79.

rámutat arra, hogy a parlamenti küldöttségek (DG EXPO) költsége 2009-ben mintegy 4 301 000 EUR-t tett ki;

80.

hangsúlyozza a specifikus tudásmenedzsment alapvető szerepét, különös tekintettel a bizottsági munkára, és hogy állandó és naprakész tudásra van szükség a műveletek terén; emlékeztet, hogy a legutóbbi parlamenti ciklusban sok újonnan megválasztott képviselő van; kéri az Elnökséget, hogy gondolkodjon el azon, hogy miként lehetne további specifikus információkkal ellátni a képviselőket és képzéseket szervezni számukra, beleértve a 18 további új képviselő és a jövőbeni horvát megfigyelők (17) tekintetében tett különleges intézkedéseket;

81.

üdvözli a három munkahelyen kívüli küldöttségek biztonsága érdekében létrehozott támogató rendszert, amelynek fő célja, hogy ellássa a Parlament vezetését minden ahhoz szükséges információval, hogy vészhelyzet esetén segítséget tudjanak biztosítani a küldöttségek tagjainak; rámutat a 24/7 hotline fontosságára, a Biztonsági Osztály ügyeletesi posztjának jelentőségére és a megfelelő biztonsági képzések és tájékoztatók, valamint a jövőben létrehozandó válságcsoport szerepére; tájékoztatást kér e művelet összköltségeiről;

82.

megjegyzi, hogy a Kommunikációs Főigazgatóság rendelkezésre álló humán erőforrások 2009. december 31-én 722 álláshelyet tettek ki, és az általa kezelt végleges előirányzatok összege 80 935 000 EUR volt; kéri, hogy vizsgálják felül az álláshelyek számát és helyét, és részletesen indokolják azok szükségességét, a Kommunikációs Főigazgatóságra gyakorolt hatás és az igazgatóság által elért eredmények vizsgálatával együtt;

83.

megkérdőjelezi, hogy az igazgatóságnak valóban szüksége van-e a „politikai osztályon” és az „erőforrások osztályán” kívül a teljesítménnyel és stratégiai irányítással foglalkozó osztályra; kéri, hogy a főtitkár vizsgálja felül e struktúrákat, és fontolja meg, hogy egy ilyen osztály létrehozása nem tekinthető-e a főigazgatókat szolgáló nagyméretű és szükségtelen kabinetek létrehozásának kezdeteként;

84.

megjegyzi, hogy a Parlament tájékoztatási irodái igazgatóinak többsége közös levelet írt, amelyben megkérdőjelezik a főigazgatóság költségvetési gazdálkodásának bizonyos aspektusait, és kéri, hogy a főtitkár vizsgálja ki a helyzetet, és győződjön meg arról, hogy olyan központi egységek létrehozása a főigazgatóságon, mint a teljesítménnyel és stratégiai irányítással foglalkozó osztály vagy a politikai osztályok, nem vonnak-e el humánerőforrást olyan elsődleges tevékenységektől, mint a költségvetési gazdálkodás, és nincsenek-e káros hatással az igazgatóság eredményességére;

85.

ragaszkodik ahhoz, hogy a 3 2 4 2. költségvetési soron belül világosan és átláthatóan részletezzenek bizonyos tevékenységeket és az azokhoz kapcsolódó költségeket;

86.

sajnálja, hogy a Látogatóközpont (eredetileg a 2009-es európai választásokra tervezett) megnyitása jelentős késedelmet szenvedett, a tervezés rossz volt, és hogy a kezdeti fázisban az adminisztráció nem nyújtott elég támogatást; megjegyzi, hogy a megnyitás időpontját jelenleg 2011 október–novemberére tervezik; megismétli kérését, hogy adjanak részletes magyarázatot – többek között a beszerzési eljárások részletes elemzésével együtt – e jelentős késedelem pontos okairól és a projekt költségeinek pontos növekedéséről;

87.

hangsúlyozza, hogy egyszerű összeköttetést (folyosót) kell biztosítani a látogatócsoportok számára a Látogatóközpont, az ülésterem és a jövőbeli Európai Történelem Háza között; kéri a főtitkárt, hogy 2011. szeptember 30-ig nyújtsa be a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára e kapcsolat megvalósításának konkrét terveit, a vonatkozó maximális költségek megbecslésével együtt;

88.

sajnálja, hogy az Európai Történelem Házával kapcsolatos döntéseket kizárólag a Parlament Elnöksége hozta meg; kéri, hogy vonják be a Parlament illetékes bizottságait az Európai Történelem Házának koncepciójával kapcsolatos további döntésekbe; támogatja annak megvitatását, hogy az első szakaszban Európa különböző helyszínein tartsanak kiállításokat; kéri, hogy olyan koncepciót dolgozzanak ki az Európai Történelem Háza vonatkozásában, amelynek értelmében különálló és független jogi személy, és amely a lehető legkevesebb hatást gyakorolja a Parlament igazgatási költségvetésére;

89.

tájékoztatást kér az Európai Történelem Háza összköltségéről, és kéri a főtitkárt, hogy számoljon be arról, milyen lépéseket tesznek a két projekttel kapcsolatban a látogatók számának várhatóan jelentős mértékű emelkedésével összefüggésben a (buszok és személyautók számára biztosított) parkolóhelyek és a Parlament előtti tér (la dalle) könnyű megközelítése tekintetében felmerülő nehézségek kezelése érdekében;

90.

megismétli, hogy a szponzorált csoport látogatása keretében felmerült költségeknek a csoportfelelős részére történő megtérítése, valamint hogy a Parlament készítsen tanulmányt annak vizsgálata érdekében, hogy a hivatalos látogatói csoportok utazási költségeinek átalánydíjas térítési rendszere megfelelő-e, figyelembe véve a látogatások eltérő indulási állomásait és célállomásait;

91.

sajnálja, hogy az EuroparlTV a számára juttatott jelentős, mintegy 9 000 000 EUR-t kitevő éves előirányzatok dacára nem tekinthető sikertörténetnek a közvetlen egyéni felhasználók rendkívül alacsony száma (18) miatt (eltekintve azoktól, akik partnerségi megállapodások révén regionális tv-ken keresztül nézik az adást); ezért szorgalmazza az EuroparlTV költség-haszon elemzését azzal a céllal, hogy megtakarításokat lehessen elérni e területen;

92.

megjegyzi, hogy az elmúlt néhány évben a Parlament jelentősen növelte a díjak számát és költségvetését (19); kétségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy ezek a díjak jól képviselik-e a Parlament legfontosabb hatásköreit és feladatait, ami jogalkotói, költségvetési és költségvetési ellenőrzési jogainak gyakorlása; felhívja az Elnökséget, hogy ne kezdeményezze újabb díjak alapítását, és vizsgálja felül a meglévő díjazási rendszereket;

93.

sajnálja, hogy állásfoglalásában (20) kifejtett véleménye ellenére – miszerint az Újságíródíj nem megfelelő, mivel a Parlamentnek nem lenne szabad újságírókat díjaznia, akiknek feladata az EU intézményeinek és azok munkájának kritikus vizsgálata – a DG COMM már elkezdte a 2011-es díjjal kapcsolatos eljárást; kéri a 2012-es díj eltörlését;

94.

kéri, hogy az Európai Parlament díjaihoz kapcsolódó valamennyi közvetlen és közvetett költséget nyíltan és átláthatóan mutassák be;

95.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2009-es európai választásokon való részvétel aránya 43,2 %-ra csökkent, annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek a Parlament intézményi választási kampányának fokozására, aminek költsége mintegy 5 676 000 EUR volt;

96.

megjegyzi, hogy az Európai Parlament washingtoni Kongresszusi Összekötő Irodája létrehozásának teljes költségét 2009-ben és 2010-ben évi 400 000 dollárra becslik, a Bizottsággal kötött adminisztratív megállapodás eredményeképpen; megjegyzi, hogy az iroda felállítása nem járt új álláshelyek létrehozásával, mivel a posztokat áthelyezések, hosszú távú kiküldetések és egyéves kiküldetési rendszer révén töltik be; aggódik a jövőbeli lehetséges költségek miatt, és kéri az illetékes bizottságokat, hogy rendszeresen és megfelelő módon tájékoztassák az irodával kapcsolatos minden jelentős pénzügyi hatással járó jövőbeli tervről;

97.

hangsúlyozza, hogy az európai polgársággal kapcsolatosan folyamatos és egyenletesebben elosztott tájékoztatásra van szükség; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tájékoztatási irodáinak elhelyezkedése kiegyensúlyozott legyen;

98.

tudomásul veszi, hogy az 1200. jogcím kötelezettségvállalásainak kiemelkedő szintje (kicsit kevesebb mint 6 000 000 EUR avagy 1,4 %) a Tanács 2009. decemberi határozatával magyarázható, miszerint csak 1,85 %-os éves fizetéskiigazítást biztosítanak, miközben a költségvetést a Bizottság által megjelölt és javasolt 3,7 %-os összeg alapulvételével vizsgálták felül;

99.

tudomásul veszi, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozó új szabályok bevezetése miatt a Személyzeti Főigazgatóságnak 1 770 új szerződést kell kezelnie, amelyeket az új szabályok alapján kötöttek, és hogy a munka nagy része 2009-re koncentrálódott; megjegyzi, hogy összességében e művelet sikeresnek volt mondható;

100.

sajnálja, hogy a 2009. november 23-i elnökségi ülésen elfogadott derogációk alapján még mindig engedélyezett a képviselők családtagjainak asszisztensként történő alkalmazása; sürgeti az igazgatási szerveket, hogy gondosan vizsgálják meg, mi indokolja az ilyen módon való foglalkoztatás még előforduló eseteit; kéri a főtitkárt annak vizsgálatára, hogy nem lenne-e indokolt egyedi szabályokat hozni annak megakadályozására, hogy a képviselők asszisztensként alkalmazzák egymás családtagjait;

101.

rámutat egy adott tagállam állampolgárainak számottevő (13,5 %-os, valamennyi nemzet közül a legmagasabb arányú) jelenlétére a Parlament Főtitkárságán; emlékeztet arra, hogy a Főtitkárságnak valamennyi tagállam képviselőit egyenlő mértékben kell szolgálnia, és ennek jobban kell tükröződnie a személyzet összetételében is;

102.

hangsúlyozza, hogy a szükségtelen kiküldetések és költségek elkerülése érdekében tovább kell racionalizálni a három munkahely közötti kiküldetéseket, valamint jobban kell indokolni és ellenőrizni azokat és különösen, hogy figyelembe kell venni a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a parlamenti segítségnyújtás területén végzett ellenőrzések közeljövőben várható eredményeit; kéri a főtitkárt, hogy a mentesítési eljárás részeként számoljon be a további racionalizálás eredményeként elért megtakarítások teljes összegéről;

103.

aggodalmát fejezi ki az olyan szabálytalan számlák esetei miatt, amikor nincs bizonyíték a csalárd szándékra, hiszen az a DG INLO belső ellenőrzési rendszerének kudarcát mutatja, mivel nem tudta megakadályozni ilyen esetek előfordulását; megismétli kérését a DG INLO-nak, hogy pontosan hajtsa végre azt a cselekvési tervet, amelyről a belső ellenőrrel megállapodtak;

104.

megjegyzi, hogy a Parlament hivatalos gépkocsiszolgálatának költsége 1 272 932 EUR-t tett ki Strasbourgban és 2 352 756 EUR-t Brüsszelben; megjegyzi továbbá, hogy a Parlament aláírt egy 5 250 000 EUR becsült összértékű új (négyéves) szerződést hivatalos gépkocsiszolgáltatásra;

105.

felhívja Elnökségét, hogy vizsgálja felül a személyre szóló szolgálati gépkocsik felhasználóira vonatkozó szabályokat, hogy megszüntesse azt a gyakorlatot, hogy ezeket a gépkocsikat nagy távolságokra üresen szállítják kizárólag azzal a céllal, hogy rövid távú küldetésekre (a repülőterek és a városban található úti cél közötti oda-vissza útra) használják őket; kiemeli az e gyakorlat következtében felmerülő költségeket; sürgeti Elnökségét, hogy találjon kevésbé költséges alternatívákat az adófizetők pénzének lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében;

106.

úgy véli, hogy a Parlament épületén belül profitorientált vállalatok által nyújtott azon szolgáltatásoknak, amelyekre nincs szükség az intézmény tevékenységéhez, gazdaságilag önfenntartóknak kell lenniük és nem szabad közvetlenül vagy közvetve a Parlament költségvetéséből támogatni őket, és minden kivételesen felmerülő költséget külön fel kell tüntetni a költségvetésben, és megfelelően indokolni kell;

107.

véleménye szerint a Parlament épületeiben éttermek, bárok és kiskereskedelmi egységek számára rendelkezésre álló helyek széles választékát tekintve az egymással versengő különböző vendéglátó-ipari egységek, köztük jól ismert belvárosi üzletláncok (kávézók, szendvicsüzletek, éttermek stb.) – amennyiben letelepedhetnek a Parlamenten belül – jobb szolgáltatást nyújthatnának a személyzet számára; kéri egy olyan terv elkészítését, amely jelzi, hogy a jelenlegi szerződések lejárta után hogyan lehetne külön megpályáztatni a különböző vendéglátó-ipari létesítményeket;

108.

további tájékoztatást kér a menzák és a vendéglátóhelyek működéséről, különös tekintettel az éves támogatás és a nyereségesség/veszteségesség kapcsolatára;

109.

hangsúlyozza, hogy a jó minőségű munkavégzés fenntartása mellett szükség van a nyelvi erőforrások hatékonyabb használatára és költségük ellenőrzésére is az egyes nyelvi egységek általános munkaterhelése alapján és csökkentve az ülésekre és a küldöttségi látogatások tolmácsolására vonatkozó kérések késői törlésének, valamint a magatartási kódexben lefektetett fordítási határidők be nem tartásának költségeit; ragaszkodik ahhoz, hogy azok a bizottságok, küldöttségek és képviselőcsoportok, amelyek rendszeresen nem tartják magukat a magatartási kódexben foglalt határidőkhöz, szigorúbban tartsák be azokat;

110.

úgy véli, hogy a fordítások kiszervezése jelentős költségmegtakarításhoz vezethet, ezért erőfeszítéseket kell tenni a külső fordítások minőségének javítására; támogatja a valamennyi uniós intézmény közös Euramis adatbázisa és más új fordítástechnológiai eszközök használatának fokozását (például az integrált DocEP rendszer és Euramis/fordítási memóriák), amelyek célja a kettős fordítások elkerülése és a fordítás költségeinek csökkentése; hangsúlyozza azonban, hogy egyetlen gépi fordítási rendszer sem helyettesítheti teljes mértékben a fordítókat;

111.

aggódik az egyes nyelvek vonatkozásában tapasztalható humánerőforrás-hiány miatt, valamint amiatt, hogy az újonnan felvett tolmácsoknak és fordítóknak egyes tagállamokban esetleg nincs egyetemi végzettségük; hangsúlyozza továbbá az EU-15 fordítók/tolmácsok esedékes generációváltásával kapcsolatos jövőbeli problémát, hiszen sokuk a következő 5–10 évben nyugdíjba fog menni;

112.

nagyra értékeli a Parlament tolmácsszolgáltatásának kiváló minőségét, sajnálatát fejezi ki azonban azon esetekkel kapcsolatban, amikor egyes nyelvekre tolmácsolást biztosítanak anélkül, hogy azt bárki igénybe venné; hangsúlyozza az üléseken biztosított felesleges tolmácsolás költségeinek csökkentésére szolgáló intézkedések szükségességét, ezért kéri egy olyan rendszer kidolgozását és sürgős bevezetését, amelynek révén elkerülhető egy adott ülésen a gyakorlatban nem használt nyelvekre történő tolmácsolás biztosítása;

113.

javasolja, hogy egy ilyen rendszer biztosíthatná, hogy például a munkacsoportok ülésein a hat legnagyobb hivatalos nyelvre (FR, DE, EN, PL, ES, IT) automatikusan rendelkezésre álljon a tolmácsolás, míg bármely más hivatalos nyelvre kizárólag külön képviselői kérésre, a részvétel előzetes bejelentésével legyen elérhető a tolmácsolás, így garantálva a képviselők azon jogát, hogy anyanyelvükön szólalhassanak fel, ugyanakkor elkerülve a felesleges tolmácsolást és a szükségtelen költségeket;

114.

aggodalommal veszi tudomásul a Pénzügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárásának gyengeségét, amelyre a belső ellenőr világított rá a közbeszerzési eljárások ellenőrzése során, miszerint a banki szolgáltatások beszerzése esetén nem értékelték kellőképpen az előzetes igényeket, ami problémákhoz vezetett a tenderspecifikációk terén, és alapvető kockázatokra is rámutatott, bár az ellenőrzés azt mutatta, hogy a jelenlegi rendelkezések megfelelő védelmet biztosítanak a főbb kockázatokkal szemben; hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell az ellenőrzések működését, hogy azok hatékonyabban tudják kezelni az azonosított kockázatokat;

115.

véleménye szerint egyszerűsíteni és áramvonalasítani kell a Pénzügyi Főigazgatóság szolgálatait és eljárásait a tagállamokban működő helyi asszisztensektől beérkező számlák kezelésének felgyorsítása, valamint a várakozási idők és a bürokratikus eljárások mérséklése érdekében; véleménye szerint a Pénzügyi Főigazgatóságnak gyorsabb tájékoztatást kell adnia elektronikus úton a képviselőknek a még rendelkezésre álló pénzeszközökkel kapcsolatban; továbbá úgy véli, hogy a Pénzügyi Főigazgatóságnak tanfolyamokat kellene szerveznie az eljárásokról a képviselők alkalmazottai számára; úgy véli, hogy e célból a Pénzügyi Főigazgatóságnak legkésőbb 2011. szeptember 30-ig cselekvési tervet kell kidolgoznia;

116.

elégedetten jegyzi meg, hogy 2009-ben első alkalommal a képviselők nyugdíja szerepel a költségvetésben;

117.

hangsúlyozza az üzletvitel folytonosságának jelentőségét csőd vagy az utazási irodával kötött szerződés lejárata esetén; elvárja az elektronikus számlázás bevezetését, ami jelentős egyszerűsödéshez és költségmegtakarításhoz vezethet;

118.

megjegyzi, hogy a Parlamentnek csak egy utazási irodával van szerződése, és lát bizonyos kockázatot abban, hogy e monopolisztikus helyzet miatt a Parlament és a képviselők nem mindig a legjobb árakat kapják; kéri az utazási iroda által a képviselőknek és asszisztenseknek hivatalos kiküldetés esetén vagy a képviselőknek a munkahelyek közötti utazás céljából felkínált jegyek beszerzési módjának vizsgálatát, megjegyzi, hogy az adott utazási osztályban felajánlott jegyek nem mindig a legolcsóbbak a piacon;

119.

kéri a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy 2010-es tevékenységi jelentésében számoljon be az új partner által szabott árak alakulásáról, valamint a Carlsonwagonlitről a BCD-re való váltással kapcsolatos panaszokról; nem ért egyet a személyzet létszámának növelésével és a 2010-re vonatkozó, 34 000 EUR-t kitevő többletkifizetésekkel röviddel a szerződés 2009. decemberi megkötése után; kéri, hogy a jövőbeli szerződések tartalmazzanak olyan ösztönzőket, amelyek garantálják a legalacsonyabb jegyárakat;

120.

kéri a főtitkárt, hogy adjon megbízást egy, a képviselők és a személyzet utazási költségeinek csökkentéséről szóló tanulmányra, amely megvizsgálja például az egyéni foglalások és jegyvásárlások helyett alkalmazandó éves csoportos foglalás lehetőségét a légitársaságoknál vagy a légitársaságokkal kötött éves szerződésre irányuló közbeszerzési eljárások alkalmazásának lehetőségét; szorgalmazza továbbá egy olyan rendszer kidolgozását, amely felhasználja a Parlament által megtérített repülőutakon összegyűjtött repült kilométerek után járó kedvezményeket a költségek további csökkentésére;

121.

tudomásul veszi az Elnökség 2009. június 17-i és 2010. október 18-i határozatait, miszerint az Európai Parlament wifihálózatát kiterjesztik az ülésteremre, a bizottsági üléstermekre, a képviselők irodáira, valamint a brüsszeli és strasbourgi nyilvános terekre;

122.

hangsúlyozza, hogy több és jobb informatikai eszközre van szükség a beszerzési eljárások támogatására; ennek kapcsán üdvözli, hogy a DG ITEC 2010. december 20-án elindította a WebContracts 2.3-as változatát, amely támogatja a keretszerződéseket és a keretszerződéshez kapcsolódó szolgáltatások speciális szerződéseit és speciális megrendelőíveit;

123.

kéri a főtitkárt, hogy készítsen feljegyzést a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára a tudásmenedzsment-rendszer felállításának tervezett menetrendjéről és az információs források 2011. július 15-ig történő racionalizálásából származó tervezett megtakarításokról;

124.

elégetten veszi tudomásul a különböző főigazgatóságoknál raktáron levő IT-termékek (nyomtatók, számítógépek, laptopok, monitorok stb.) számának jelentős csökkenését (49 %, 8 690-ről 4 446 darabra) 2010 során; a még mindig számottevő és jelentős értéket képviselő (mintegy 880 000 EUR) raktárkészletek további csökkentésére szólít fel; úgy véli, hogy komolyan fontolóra kellene venni egy központi raktár létrehozását a nyomtatók, faxok és számítógépek számára;

125.

tudomásul veszi, hogy 2009-ben a 4000. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:

126.

tudomásul veszi, hogy 2009-ben a 4020. és a 4030. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:

127.

támogatja a belső ellenőr 09/10. számú ellenőrzési jelentésében szereplő következtetéseit és ajánlásait („az európai politikai pártoknak nyújtott támogatás felülvizsgálatát követő nyomon követés és a politikai alapítványok, valamint a tartalékokra és a többlet átvitelére vonatkozó szabályok alkalmazásának új felülvizsgálata”) és sürgeti az érintett szolgálatokat, hogy hajtsák végre mind a 27 megkívánt lépést, különös tekintettel a legfontosabbakra:

128.

ennek kapcsán üdvözli egy belső munkacsoport felállítását, amelynek feladata a Pénzügyi Főigazgatóság által végrehajtandó gyakorlati intézkedések vizsgálata;

129.

hangsúlyozza továbbá, hogy a pártoknak és alapítványoknak szabványos külső ellenőrzési rendszerrel kell rendelkezniük, és nem szabadon kell kiválasztaniuk külső ellenőrüket, mint jelenleg, továbbá hogy a Parlament adminisztrációjának szigorúan kell alkalmaznia a számviteli szabályokat, különös tekintettel a természetbeni hozzájárulásokra, az átvitelekre és a tartalékokra; ezért üdvözli az Elnökség azon közelmúltbeli döntését, hogy a Parlament a jövőben külső ellenőrt biztosít és finanszíroz a pártok és alapítványok számára;

130.

megjegyzi, hogy az Elnökség 2009. április 1-jei ülésén többek között úgy határozott, hogy a Parlament jogi felelősséget vállal, hogy biztosítsa a nyugdíjalap tagjainak jogosultságát a kiegészítő nyugdíjra; üdvözli, hogy:

131.

megjegyzi, hogy a 2008 végi hatalmas aktuárius deficit (mintegy 120 000 000 EUR) a pozitív piaci fejleményeknek köszönhetően jelentősen csökkent (bár 2009. december 31-én még mindig 84 500 000 EUR-t tett ki); hangsúlyozza azonban, hogy új biztosításmatematikai elemzést kell készíteni, hogy értékelhető legyen azon döntések hatása, amelyeket az Elnökség határozatai a rendszer tagjaira vonatkozóan hoznak;

132.

úgy véli, hogy a főtitkárnak feljegyzést kellene készítenie a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára, amelyben tisztázza a Parlament szerepét az alap eszközeinek kezelésében és felügyeletében; emlékeztet arra, hogy a nyugdíjalap becslései szerint még a jogosultságok kifizetésére vonatkozó, 2009-ben elfogadott megszorító intézkedések ellenére is jelentős aktuárius deficit fog mutatkozni, és hogy az alap eszközei 2020 és 2025 között ki fognak merülni; véleménye szerint ezt a hiányt nem az adófizetők pénzéből kell finanszírozni, hanem magának az alapnak kell fizetnie;

133.

megállapítja, hogy a pénzügyi és gazdasági válság következtében sok tagállam szűkös költségvetési helyzettel néz szembe, és szükség van a lehetséges megtakarítások kritikus áttekintésére minden szinten, így uniós szinten is; e helyzetet tekintve hangsúlyozza, hogy valódi megtakarításokat lehetne elérni, ha a Parlamentnek csak egy munkahelye lenne, a többi uniós intézménnyel egy helyen;

134.

megismétli kérését, hogy juttassák el a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság számára az EMAS éves jelentésének másolatát;

135.

kéri az igazgatási részlegeket, hogy gyorsítsák fel a Ház papírfogyasztásának radikális csökkentésére irányuló lépéseket; véleménye szerint az elektronikus eszközök teljes kihasználása kulcsfontosságú az évi több mint ezer tonnás papírhulladék kiküszöbölése érdekében; továbbá úgy véli, hogy a képviselőknek lehetőséget kell adni arra, hogy jelezzék, nincs szükségük a kinyomtatott dokumentumokra;

136.

véleménye szerint a közlekedésből származó kibocsátás teszi ki a Parlament szénlábnyomának legnagyobb részét, amelyet CO2 cselekvési terve szerint 2020-ra 30 %-kal szándékozik csökkenteni; ezért megfelelő intézkedéseket sürget a szénlábnyom csökkentése érdekében; ezzel kapcsolatban üdvözli a szén-dioxid-ellentételezésre vonatkozó tanulmányt; felszólítja a Parlament illetékes szolgálatait, hogy az utazások lefoglalása során adjanak rendszeres tájékoztatást a különböző közlekedési módok által okozott kibocsátásról;

137.

üdvözli az Elnökség által 2009 februárjában, a CO2 cselekvési tervben elfogadott azon javaslatot, hogy vezetékes vízzel üzemelő ivókutakat állítsanak fel a Parlament valamennyi üléstermében, ezzel kímélve az erőforrásokat;

138.

felkéri a Parlament illetékes szolgálatait, hogy terjesszenek elő a Parlament épületeinek energiahatékonyságát növelő intézkedéseket, különösen az üvegfelületek és az épületek közötti átjárók korszerűsítése tekintetében;

139.

arra buzdítja a Parlament igazgatási szerveit, hogy a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében a hivatali autókat cseréljék le környezetbarát járművekre a flotta folyamatos, kevésbé környezetszennyező autókkal való modernizálása és a brüsszeli és strasbourgi repülőterekre történő mikrobuszos szállítás megszervezése révén; megismétli a 2008. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában kifejezett azon kérését, hogy a Parlament hozzon létre saját kerékpárkölcsönzőt Strasbourgban; határozottan sürgeti, hogy ezt 2011 szeptemberéig valósítsák meg; megjegyzi, hogy a jobb kerékpárszolgálat eredményeként a gépjárműflotta kisebb lehetne;

140.

a fenntartható Parlament összefüggésében ösztönzi a chartervonat használatát az üléshetek alkalmával Brüsszel és Strasbourg között; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az akkreditált asszisztensek – akik nem kaphatnak jegyet a chartervonatra – egyre növekvő mértékben használnak más közlekedési eszközöket; kijelenti, hogy a képviselőknek, a parlamenti tisztviselőknek és az akkreditált asszisztenseknek a chartervonatra való jegyvásárlás során elsőbbséget kell élvezniük a külső ügyfelekkel szemben;

141.

üdvözli a harmadik feles fizetési rendszerről a STIB (23)-bel kötött megállapodást, amelynek révén a Parlament 50 %-kal támogatja alkalmazottai éves bérletének költségeit, ami környezetvédelmi intézkedésként, a tömegközlekedés ösztönzése révén hozzájárul a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának csökkenéséhez; arra buzdítja az igazgatási szerveket, hogy kössenek hasonló megállapodásokat a Belga Államvasutakkal (SNCB-NMBS) és a regionális busztársaságokkal is;

142.

javasolja, hogy a munkával összefüggő utazások során összegyűlt repült kilométerek után járó kedvezményeket használják fel jegyek vásárlására a Ház jelentős utazási költségeinek csökkentése érdekében;

143.

úgy véli, hogy mivel a környezetvédelmi szempontból ésszerű szokásokat már fiatalkorban el kell sajátítani, az Európai Iskolában a gyerekeket is arra kell biztatni, hogy autó helyett iskolabusszal közlekedjenek.