18.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 363/101

(1)

2002. júliusában a Tanács 1338/2002/EK rendeletével (2) 7,1 %-os végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

A Tanács 1339/2002/EK rendeletével (3) a Kínai Népköztársaságból származó szulfanilsav behozatalára 21 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki, az Indiából származó szulfanilsav behozatalára pedig 18,3 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)

A Bizottság 2002/611/EK határozatával (4) elfogadta az egyik indiai exportáló gyártó, a Kokan Synthetics and Chemicals Pvt. Ltd. (a továbbiakban: Kokan) által az Indiából származó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében felajánlott, árra vonatkozó kötelezettségvállalást.

(4)

2004 márciusában a Bizottság a 2004/255/EK bizottsági határozattal (5) hatályon kívül helyezte a 2002/611/EK határozatot, miután a Kokan önkéntesen visszavonta a kötelezettségvállalalást.

(5)

A Bizottság 2006/37/EK határozatával (6) elfogadta a Kokan által az Indiából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében felajánlott új kötelezettségvállalást. A 123/2006/EK tanácsi rendelet (7) ennek megfelelően módosította az 1338/2002/EK tanácsi rendeletet és az 1339/2002/EK tanácsi rendeletet.

(6)

A Tanács az intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően az 1000/2008/EK rendelettel (8) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó szulfanilsav behozatalára. A Tanács a hatályvesztési és az időközi felülvizsgálatot követően az 1010/2008/EK rendelettel (9) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára, és módosította az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett dömpingellenes vám szintjét.

(7)

A hatályos végleges kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (10) közzétételét követően a Bizottsághoz 2013. július 1-jén kérelem érkezett ezen intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata iránt az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (11) (a továbbiakban: alaprendelet) 18. cikke alapján. A kérelem benyújtója a CUF – Quimicos Industriais (a továbbiakban: kérelmező vagy a CUF), a szulfanilsav egyetlen – azaz az uniós gyártás 100 %-át képviselő – uniós gyártója volt.

(8)

A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatás folytatódását és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(9)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. október 16-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (12) közzétett értesítéssel bejelentette az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(10)

A Bizottság 2013. október 16-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett  (13) értesítésével emellett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (14) 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított a többek között Indiából származó szulfanilsav behozatala tekintetében is.

(11)

A támogatás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2012. október 1-jétől2013. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2010. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az indiai exportáló gyártókat, az importőröket, azokat a felhasználókat, akikről ismert, hogy érintettek, valamint az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(13)

Az érdekelt felek közül csak az egyetlen uniós gyártó kért meghallgatást, amelyet biztosítottak számára.

(14)

Tekintettel az érintett termék indiai exportáló gyártóinak és uniós független importőreinek nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő az alaprendelet 27. cikke szerint. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(15)

A Bizottsághoz a mintavétellel kapcsolatban két válasz érkezett az indiai exportáló gyártóktól. Ezért nem került sor mintavételre.

(16)

Egy független importőrtől érkezett egy válasz a mintavételi formanyomtatványra, azonban ez az importőr nem az érintett országból importálta az érintett terméket és nem töltötte ki a kérdőívet. Ezért nem került sor mintavételre.

(17)

Mivel csak egy uniós gyártó van, az uniós gyártók esetében nem került sor mintavételre.

(18)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás folytatódásának, valamint az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és meghatározza az uniós érdeket. A Bizottság kérdőívet küldött az egyetlen uniós gyártónak, a két indiai exportáló gyártónak, az indiai kormánynak, az ismert importőröknek és az uniós felhasználóknak.

(19)

A két indiai exportáló gyártó közül csak egy nyújtott be hiánytalan választ. Ez az indiai gyártó a felülvizsgálati időszak folyamán az Unióba irányuló teljes indiai kivitel jelentős részét képviselte.

(20)

A Bizottság konzultációkat folytatott Delhiben az indiai kormánnyal, a maharastrai kormánnyal, a gudzsaráti kormánnyal, és az Indiai Központi Jegybankkal.

(21)

Emellett ellenőrző látogatásra került sor a következő vállalatok telephelyén:

(22)

Az érintett termék a jelenleg az ex 2921 42 00 KN-kód (2921420060 TARIC-kód) alá tartozó szulfanilsav. A szulfanilsav kétféle, a tisztaság alapján meghatározott minőségben – a technikai és a tisztított minőségben – létezik. Emellett a tisztított minőséget néha a szulfanilsav sójának formájában hozzák forgalomba. A szulfanilsav optikai fehérítők, beton adalékanyagok, élelmiszer-színezékek és színezőanyag-különlegességek előállításához használt nyersanyag. A rögzített adatok szerint korlátozott mértékben a gyógyszeripar is felhasználja. Bár nem vitatott, hogy mindkét minőségű termék alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői megegyeznek és ezért egyetlen terméknek minősülnek, fontos kiemelni, hogy a vizsgálat szerint a gyakorlatban felcserélhetőségük korlátozott. Közelebbről, a tisztított minőségű szulfanilsavat felhasználók csak abban az esetben használhatnak technikai minőségű szulfanilsavat, ha ezt képesek maguk továbbtisztítani. Elméletben ugyan használhatnak tisztított minőséget azok a felhasználók, akiknek a technikai minőségű szulfanilsavra van szükségük vagy ezt részesítik előnyben, ám ez az árkülönbség (20–25 %) miatt gazdaságilag nem életképes megoldás.

(23)

A szulfanilsav olyan nyersanyag, amelynek alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői a származási országtól függetlenül megegyeznek. Megállapították, hogy az érintett termék és az indiai exportáló gyártó által gyártott és belföldi piacán eladott, illetve harmadik országba exportált termékek, valamint az uniós gyártó által gyártott és az uniós piacon eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvetően ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 2. cikke értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(24)

Az indiai exportálók tekintetében az együttműködés egyetlen exportáló gyártóra korlátozódott. Mivel más gyártók nem működtek közre, a kiegyenlíthető támogatások összegét a rendelkezésre álló adatok – azaz az Indiából az Unióba érkező export jelentős részét képviselő együttműködő vállalkozás válaszai és az indiai hatóságoktól származó információk – alapján kellett megállapítani.

(25)

A felülvizsgálati kérelemben található információk és a Bizottság kérdőíveire adott válaszok alapján a következő – állítólagosan támogatásokkal járó – rendszerek megvizsgálására került sor:

(26)

A fenti a), b), c), e), h), i), k) és l) pontban megjelölt programok az 1992. augusztus 7-én hatályba lépett, 1992. évi külkereskedelmi (fejlesztés és szabályozás) törvényen alapulnak (az 1992. évi 22. sz. törvény; a továbbiakban: külkereskedelmi törvény). A külkereskedelmi törvény feljogosítja India kormányát arra, hogy az export- és importpolitikára vonatkozóan értesítéseket bocsásson ki. Ezek összefoglalása a „Foreign Trade Policy” (külkereskedelem-politika) dokumentumokban található, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium ötévente ad ki és rendszeresen frissít. A felülvizsgálati időszakra vonatkozó külkereskedelem-politikai dokumentum a „Foreign Trade Policy 2009–2014” (a továbbiakban: FTP 09-14). Ezenfelül az indiai kormány az FTP 09–14 dokumentumra irányadó eljárásokat az ún. Eljárási kézikönyv I. kötetében (Handbook of Procedures, Volume I, a továbbiakban: HOP I 09–14) is lefektette. Az eljárási kézikönyvet rendszeresen frissítik.

(27)

A fenti d) pontban szereplő jövedelemadó-mentességi rendszer a jövedelemadóról szóló, 1961. évi törvényen alapul, amelyet a költségvetési törvény évente módosít.

(28)

Az f) és az n) pontban megjelölt regionális programok Maharashtra, illetve Gudzsarát állam irányítása alá tartoznak, és a maharashtrai kormány ipari, energiaügyi és munkaügyi minisztériumának határozatain, illetve a gudzsaráti kormány ipari és bányászati minisztériumának határozatain alapulnak.

(29)

A fenti g) pontban szereplő exporthitelprogram a banki tevékenység szabályozásáról szóló, 1949. évi törvény 21. és 35A. szakaszán alapul, amelyek értelmében az Indiai Központi Jegybank az exporthitelek területén utasíthatja a kereskedelmi bankokat.

(30)

A fenti j) pontban megjelölt vám-visszatérítési program a Customs Act of 1962 (a vámokról szóló 1962. évi törvény) 75. szakaszán, a Central Excise Act of 1944 (a központi fogyasztási adókról szóló 1944. évi törvény) 37. szakaszán, a Financial Act of 1994 (a költségvetésről szóló 1994. évi törvény) 93A. és 94. szakaszán, valamint a Customs, Central Excise Duties and Service Tax Drawback Rules of 1995 (a vámok, központi fogyasztási adók és szolgáltatási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályok) rendelkezésein alapul. A visszatérítésre vonatkozó szabályokat rendszeresen közzéteszik; a felülvizsgálati időszakra alkalmazandó ilyen szabályokat az All Industry Rates (AIR) of Duty Drawback 2012–13 (a vámvisszatérítések valamennyi gazdasági ágazatra vonatkozó mértékei 2012–13-ban) határozza meg, amelyet a 92/2012- Cus. (N.T.) számú értesítéssel tettek közzé. A vám-visszatérítési programra az FTP 09-14 4. fejezetében vámenyhítési programként is hivatkoznak.

(31)

Az a megállapítás született, hogy az együttműködő exportáló gyártó telephelye nem tartozik sem a SEZ, sem az EPZ hatálya alá. Az együttműködő exportáló gyártót azonban az EOUS értelmében hozták létre, és kiegyenlítendő támogatásban részesült a felülvizsgálati időszakban. Az alábbi ismertetés és értékelés ezért csak az EOUS-ra vonatkozik.

(32)

Az EOUS részletes leírását az FTP 09-14 6. fejezete és a HOP I 09-14 6. fejezete tartalmazza.

(33)

A kizárólag kereskedelemmel foglalkozó vállalatok kivételével minden olyan vállalat létrehozható az EOUS alapján, amely elvileg vállalja, hogy az általa előállított valamennyi árut, illetve szolgáltatást exportálja. Az ipari szektorokban működő vállalatok akkor jogosultak részt venni az EOUS-ban, ha a befektetett eszközök tekintetében teljesítik a minimális befektetési küszöbértéket (10 millió indiai rúpia).

(34)

Indiában bárhol létre lehet hozni exportorientált egységeket.

(35)

Az EOUS-jogállás iránti kérelemnek részletes adatokat kell tartalmaznia a következő öt évről, többek között a tervezett termelési mennyiségekről, az export tervezett értékéről, az importigényekről és a belföldi igényekről. A vállalat kérelmének elfogadásakor a hatóságok tájékoztatják a vállalatot a jóváhagyás kapcsolódó feltételeiről. Az EOUS alapján működő vállalatként történő elismerésről szóló megállapodás öt évig érvényes. A megállapodás újabb időszakokra megújítható.

(36)

Az FTP 09-14 szerint az exportorientált egység alapvető kötelezettsége nettó valutabevétel elérése, azaz a referencia-időszakban (5 év) az export összértékének meg kell haladnia az importált javak összértékét.

(37)

Az EOUS alapján működő egységek a következő engedményekre jogosultak:

(38)

Az e rendszerekbe tartozó egységek vámszabad egységek, amelyek működését a vámtörvény 65. szakaszának megfelelően vámtisztviselők felügyelik.

(39)

Az együttműködő exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak első négy hónapjában az EOUS szerint működött. A támogatási programból való kilépésről szóló hivatalos levelet 2013. február 6-án állították ki. A felülvizsgálati időszakban tehát a vállalkozás a programot csak a központi forgalmi adó visszatérítésének igénybevételére használta fel. A vizsgálat rámutatott, hogy az érintett exportáló gyártó nem élt az importvámok alóli és a belföldi vásárlások utáni jövedéki adó alóli mentességgel járó előnyökkel, és a hazai olajtársaságoktól vásárolt üzemanyag után fizetett jövedéki adó részleges visszatérítését sem vette igénybe.

(40)

A központi forgalmi adó visszatérítése az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében támogatásnak minősül. Az ezen program hiányában egyébként esedékes kormányzati bevételek kiesnek, így az exportorientált egység az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint kedvezményben részesül, mert a központi forgalmi adó visszatérítésével javul a likviditása. A támogatás jogilag az exportteljesítménytől függ, ezáltal az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő. Az exportorientált egységek számára az FTP 09-14 6.1. pontjában meghatározott exportcélkitűzés elengedhetetlen feltétele az ösztönzők elnyerésének.

(41)

A támogatás összegét a felülvizsgálati időszak során a helyben beszerzett áruk után megfizetett és visszatérített központi forgalmi adó alapján számolták ki. Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban e támogatási összeget az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti exportjából származó teljes árbevételre vetítették ki (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották. Az imént említett módszer szerint kapott támogatási különbözet 1,4 % volt.

(42)

Megerősítést nyert, hogy a DEPBS-t ténylegesen visszavonták 2011. szeptember 30-tól kezdődően, azaz a felülvizsgálati időszak kezdete előtt. Ezt a programot ezért ebben a vizsgálatban nem volt szükséges tovább elemezni.

(43)

Az EPCGS részletes leírását az FTP 09-14 5. fejezete és a HOP I 09-14 5. fejezete tartalmazza.

(44)

Megállapítottuk, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó semmilyen kedvezményben nem részesült az EPCGS alapján. Ezt a programot ezért ebben a vizsgálatban nem kellett tovább elemezni.

(45)

Megerősítést nyert, hogy az ITES-t 2011 áprilisában – azaz a felülvizsgálati időszakot megelőzően – megszüntették Ezt a rendszert ezért ebben a vizsgálatban nem volt szükséges tovább elemezni.

(46)

A rendszer részletes leírását az FTP 09-14 4.1.3.1.–4.1.14. szakaszai és a HOP I 09-14 4.1–4.30. szakaszai tartalmazzák.

(47)

Megállapítottuk, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó semmilyen kedvezményben nem részesült az AAS alapján. Ezt a rendszert ezért ebben a vizsgálatban nem kellett tovább elemezni.

(48)

Az állam kevésbé fejlett területeinek iparosításának ösztönzése céljából Maharashtra állam kormánya 1964 óta az „ösztönzőcsomag-program” (Package Scheme of Incentives, PSI) néven ismert program keretében ösztönzőket biztosít újonnan terjeszkedő egységek alapításához az állam fejlődő régióiban. A programot bevezetése óta számos alkalommal módosították, és a felülvizsgálati időszakban két PSI-program volt hatályban: A 2007-es PSI (amely 2013 áprilisáig volt érvényes) és a 2013-as PSI. Maharashtra állam kormányának PSI-programja több alprogramból áll, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak: i. a helyi adó visszatérítése, ii. a villamos energiát terhelő adó alóli mentesség, iii. a helyi forgalmi adó alóli mentesség/a helyi forgalmi adó halasztott fizetése, iv. kamattámogatás új létesítményekhez, valamint v. bizonyos típusú vissza nem térítendő támogatások a kis-és középvállalkozások számára technológiai fejlesztésekhez. A vizsgálat feltárta, hogy az együttműködő exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt kizárólag a forgalmi adó halasztott fizetését lehetővé tevő (a fenti iii. pontban megjelölt) alprogramot vette igénybe, amely valójában a 2001-es PSI-ből származott, ám a fennálló forgalmi adó a felülvizsgálati időszak során még részben esedékes volt.

(49)

A szabály szerint a jogosultság megszerzéséhez a vállalatoknak az állam kevéssé fejlett területein kell beruházniuk (amelyeket fejlettségük szerint különböző kategóriákba – pl. kevéssé fejlett területek, kevésbé fejlett területek és legkevésbé fejlett területek – sorolnak), vagy új ipari létesítmény létrehozásával, vagy meglévő ipari létesítmény bővítésébe vagy diverzifikációjába történő nagymértékű tőkebefektetéssel. Az ösztönzők mértékének meghatározásakor a fő szempont annak a területnek a besorolása, amelyen a vállalkozás található vagy létrejön, illetve a befektetés nagysága.

(50)

A Maharashtra állam kormánya által az együttműködő exportáló gyártónak kiállított jogosultsági igazolás szerint a vállalat a forgalmi adó halasztott fizetését lehetővé tevő alprogram keretében elhalaszthatta a belföldön realizált forgalma után felmerülő állami forgalmiadó-kötelezettség teljesítését.

(51)

A Maharashtra állam kormánya által nyújtott PSI keretében a forgalmi adó halasztott fizetését lehetővé tevő alprogram az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatást nyújt. A vizsgált alprogram a Maharashtra kormánya által biztosított pénzügyi hozzájárulásnak minősül, mivel az engedmény elhalasztja Maharashtra állam kormánya egyébként esedékes bevételének beszedését. Ez a halasztás kedvezményt juttat a vállalatnak, mivel javítja a vállalat likviditását.

(52)

Az alrendszer csak azon vállalatok számára elérhető, amelyek Maharashtra állam joghatósága alatt egy kijelölt földrajzi területen fektettek be. Az e területeken kívül található vállalatok számára nem elérhető. A kedvezmény szintje az érintett területtől függően különböző. A rendszer egyedi, és ennélfogva kiegyenlíthető az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjával és 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(53)

A program halasztott adózást lehetővé tevő elemének alapján halasztott fizetésű állami forgalmi adóknak a felülvizsgálati időszak végén még esedékes összege ugyanilyen összegű, Maharashtra állam kormánya által nyújtott kamatmentes kölcsönnek minősült. Ezért az együttműködő exportáló gyártó számára nyújtott kedvezményt a felülvizsgálati időszak alatt a vállalat által felvett hasonló összegű kereskedelmi hitel után fizetett kamatok alapján számolták ki.

(54)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a támogatási összeget (számláló) kivetítették a vállalat által a felülvizsgálati időszak alatt megvalósított teljes árbevételre (megfelelő nevező), mivel a támogatás nem exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(55)

A fentiek alapján a vállalat számára ezen program keretében juttatott szubvenció mértéke 1,1 %.

(56)

Megerősítést nyert, hogy az exporthitelprogram módosításait követően (amelyekre az indiai rúpiában nyújtott exporthitelek tekintetében 2010 júliusában, a külföldi pénznemben nyújtott exporthitelek tekintetében 2012 májusában került sor) elvileg megszűntek az e program alapján biztosított kedvezményes exporthitel-kamatlábak, néhány meghatározott, korlátozott számú iparág kivételével. Mivel az érintett vegyipari ágazat nem szerepelt a felülvizsgálati időszak folyamán a kamattámogatás hatálya alá tartozó ágazatok felsorolásában, ezért ezt a programot ebben a vizsgálatban nem volt szükséges tovább elemezni.

(57)

A program részletes leírását az FTP 09-14 3.15. szakasza és a HOP I 09-14 3.9. szakasza tartalmazza.

(58)

Megállapítottuk, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó semmilyen kedvezményben nem részesült az FPS keretében. Ezt a rendszert ezért ebben a vizsgálatban nem kellett tovább elemezni.

(59)

A rendszer részletes leírását az FTP 09-14 4.2.1–4.2.7. szakasza, valamint a HOP I 09-14 4.31–4.36. szakasza tartalmazza.

(60)

Megállapítottuk, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó semmilyen kedvezményben nem részesült a DFIA keretében. Ezt a rendszert ezért ebben a vizsgálatban nem kellett tovább elemezni.

(61)

A DDS részletes leírását a későbbi értesítésekkel módosított Custom & Central Excise Duties Drawback Rules, 1995 (a vámok és központi fogyasztási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályok) tartalmazzák.

(62)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(63)

A jogosult exportőr kérelmezhet visszatérítést, amelyeket a program keretében exportált termékek FOB-paritáson számított értékének százalékos arányaként számítanak ki. Az indiai kormány számos termék vonatkozásában meghatározta a visszatérítés mértékét, beleértve az érintett terméket is. E mértékeket a termék gyártása során alapanyagként felhasznált anyagok átlagos mennyisége vagy értéke, valamint az alapanyag után fizetett vámok átlagos összege alapján számítják ki. Ezek attól függetlenül alkalmazandók, hogy az importvámokat megfizették-e vagy sem. A DDS mértéke az érintett termék esetében a felülvizsgálati időszak folyamán a FOB-érték 4 %-a volt.

(64)

Ahhoz, hogy jogosult legyen a program alapján nyújtható támogatásra, a vállalatnak exportálnia kell. Amikor a szállítási adatokat felviszik a vámhatóság szerverére (ICEGATE), jelzik, hogy az export a DDS hatálya alatt zajlik, és visszavonhatatlanul rögzítik a DDS összeget. Miután a szállító vállalat kitöltötte az általános exportnyilatkozatot (Export General Manifest, EGM) és a vámhatóság megfelelő módon összevetette e dokumentumot a szállítási számla adataival, minden feltétel teljesül a visszatérítési összeg kifizetésének engedélyezéséhez, akár az exportőr bankszámlájára történő közvetlen utalással, akár intézvényezés révén.

(65)

Az exportőrnek emellett bizonyítékot kell benyújtania az exportjövedelem jóváírásáról, a kivitelt igazoló banki bizonylatok (Bank Realisation Certificate, BRC) révén. E dokumentumot azután lehet benyújtatni, hogy a visszatérítés összegét kifizették, ha azonban az exportőr meghatározott határidő belül nem nyújtja be a BRC-t, a kifizetett összeget vissza kell fizetni az indiai kormánynak.

(66)

A visszatérítés összege bármilyen célra felhasználható.

(67)

Megállapítást nyert, hogy az indiai számviteli standardok szerint a vámvisszatérítés összege az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon bevételként is elszámolható.

(68)

Az együttműködő indiai exportáló gyártó a megállapítások szerint a felülvizsgálati időszakban az EOUS-ből való kilépését követően igénybe vette a DDS-t.

(69)

A DDS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A vámvisszatérítés összege az indiai kormánytól származó pénzügyi hozzájárulás, mivel az indiai kormány részéről közvetlen finanszírozás formájában történik. Emellett a vámvisszatérítés összege gazdasági előnyt nyújt az exportőrnek, mivel növeli likviditását.

(70)

Ezen túlmenően a DDS jogilag egyértelműen az exportteljesítmény függvénye, és így az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak tekintendő.

(71)

Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a program nem minősíthető megengedhető vámkedvezményprogramnak vagy helyettesítő vámkedvezményprogramnak. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak.

(72)

Nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártási eljárásban mely alapanyagokat használták fel az exportált termékhez, illetve annak megerősítésére, hogy történt-e túlfizetés az importvámok vonatkozásában az alaprendelet I. melléklete i) pontjának, valamint II. és III. melléklete értelmében. Végül az exportőr attól függetlenül jogosult a DDS-ből származó előnyök igénybevételére, hogy egyáltalán importál-e alapanyagot. Az előnyök igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azok az exportőrök is jogosultak a DDS-ből származó előnyök igénybevételére, akik minden alapanyagukat helyben szerzik be, és egyáltalán nem importálnak alapanyagként felhasználható árukat.

(73)

Ezt megerősíti az indiai kormány 24/2001. sz. körlevele is, amely egyértelműen kimondja, hogy „[a vámvisszatérítések mértéke] nem függ össze a tényleges alapanyag felhasználás mintájával, és az adott exportőr által vagy egyedi szállítások alapanyagainak tényleges érintettségével […]”, továbbá utasítja a regionális hatóságokat arra, hogy „az eljáró szervnek […] az alapanyagok belföldi vagy importált jellegét ténylegesen terhelő vámok kapcsán nem kell bizonyítékok feltüntetését […] előírnia az exportőrök által benyújtott [visszatérítési igényeknél]”.

(74)

A fentiekben kifejtett indokok alapján megállapítást nyert, hogy a DDS kiegyenlíthető.

(75)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikke értelmében a kiegyenlíthető támogatások összegét a kedvezményezettnek juttatott és a vizsgálat időszaka során megállapíthatóan fennálló kedvezmény figyelembevételével számították ki. Erre vonatkozóan ezt úgy tekintették, hogy a gazdasági előnyben a kedvezményezett abban az időpontban részesült, amikor az e program szerinti exporttranzakció megtörtént. Jelenleg az indiai kormány köteles megfizetni a visszatérítés összegét, ami az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Amint a vámhatóság kiadja az exportfuvarszámlát – amely többek között megjelöli az adott exportügyletre nyújtandó vámvisszatérítés összegét – az indiai kormány rendelkezési joga megszűnik a támogatás megadása felett. A fentiek fényében indokoltnak tekinthető a DDS keretében biztosított előnyöket a program keretében a vizsgálati időszakban megvalósuló valamennyi exporttranzakcióra megkapott vámvisszatérítések összegeként értékelni.

(76)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket kivetítették a vállalat által a felülvizsgálati időszak alatt megvalósított teljes árbevételre (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(77)

A fentiek alapján a felülvizsgálati időszakban az együttműködő indiai exportáló gyártó esetében az e program tekintetében megállapított támogatás mértéke 0,6 %.

(78)

A program részletes leírását az FTP 09-14 3.14. szakasza és a HOP I 09-14 3.8. szakasza tartalmazza.

(79)

Megállapítottuk, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó semmilyen kedvezményben nem részesült az FMS alapján. Ezt a rendszert ezért ebben a vizsgálatban nem kellett tovább elemezni.

(80)

A program részletes leírását az FTP 09-14 3.16. szakasza és a HOP I 09-14 3.10. szakasza tartalmazza.

(81)

Megállapítottuk, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó semmilyen kedvezményben nem részesült az SHIS alapján. Ezt a programot ezért ebben a vizsgálatban nem volt szükséges tovább elemezni.

(82)

Megállapítottuk, hogy az együttműködő exportáló gyártó nem részesült az indiai kormánytól vagy regionális kormányzatoktól származó tőkejuttatásban. Ezt a programot ezért ebben a vizsgálatban nem volt szükséges tovább elemezni.

(83)

Megerősítést nyert, hogy az együttműködő exportáló gyártónak nincsenek kapcsolatban álló vállalatai vagy termelő létesítményei Gudzsarát államban. Ezeket a programokat ezért e vizsgálat keretében nem volt szükséges tovább elemezni.

(84)

A felülvizsgálati időszak alatt a kiegyenlíthető támogatások összege az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban értékarányosan kifejezve a vizsgált exportáló gyártó tekintetében 3,1 % volt.

Kokan Synthetics & Chemicals Pvt. Ltd

(85)

A rendelkezésre álló információk szerint a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó bonyolította le a szulfanilsav Indiából az Unióba irányuló kivitelének jelentős részét. Nem állt rendelkezésre olyan információ, amely szerint esetleg más létező exportáló gyártó támogatási szintje alacsonyabb lenne.

(86)

Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgáltuk, hogy a hatályos intézkedések lejárta valószínűsíthetően a támogatás folytatódását eredményezné-e.

(87)

Megállapítottuk, hogy noha a hatályvesztési felülvizsgálat során meghatározott támogatási kulcs alacsonyabb, mint amit az eredeti vizsgálat során és az előző hatályvesztési felülvizsgálaton megállapítottak, az érintett termék együttműködő indiai exportőre továbbra is élvezi az indiai hatóságok kiegyenlíthető támogatását. Nincs jele annak, hogy a DDS – az EOUS-ből való kilépést követően a vállalkozás által elsődlegesen igénybevett program – belátható időn belül megszűnne. Ilyen feltételek mellett egyértelmű, hogy az érintett termék exportőre továbbra is kiegyenlíthető támogatásban fog részesülni a jövőben.

(88)

A felülvizsgálati időszak alatt az Unióban a hasonló termék előállítását csupán egyetlen uniós gyártó végezte, amely tehát az uniós gyártás 100 %-át képviseli és e vállalat képezi az uniós ágazatot az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(89)

Az uniós felhasználás meghatározása a következők alapján történt:

(90)

Tekintettel arra, hogy az uniós ágazat csupán egyetlen gyártóból áll és csupán egyetlen egyesült államokbeli exportáló gyártó van, a bizalmas üzleti információk tiszteletben tartása érdekében az adatokat az alábbi táblázatban jelzőszámokkal kell bemutatni.

1. táblázat

Felhasználás az uniós piacon

(91)

A vizsgálat rámutatott, hogy a szulfanilsav piaca a figyelembe vett időszak folyamán fokozatosan bővült, és a felülvizsgálati időszak végéig 14 %-kal nőtt.

(92)

Az Indiából származó behozatal volumene 48 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, a piaci részesedés pedig 54 %-kal esett vissza ugyanebben az időszakban.

(93)

Az Indiából származó érintett termék átlagára 2011-ben 21 %-kal csökkent, és ezt követően fokozatosan nőtt, ám továbbra is 8 %-kal a 2010-es árszint alatt maradt.

(94)

A vizsgálat kimutatta, hogy az egyetlen együttműködő indiai exportáló gyártó által felszámított árak nem jelentettek alákínálást az uniós gyártó áraihoz képest. A bizalmas üzleti információk védelme érdekében a pontos adatok nem fedhetők fel, ám a megállapított alákínálás – 20 % és – 40 % között volt.

(95)

A nyilvánosságra hozatalt és az uniós gyártó észrevételeit követően a Bizottságot felkérték, hogy az Eurostat adatai alapján számítsa ki a lehetséges áralákínálás mértékét az indiai behozatal fennmaradó része tekintetében. Az adatok szerint nem állapítható meg alákínálás e behozatal esetében, így a (94) preambulumbekezdésben tett megállapítások megerősíthetők.

(96)

Három elhanyagolható jelentőségű tranzakciótól eltekintve (2010-ben és 2011-ben Svájcból, 2012-ben Malajziából érkezett behozatal), a figyelembe vett időszak folyamán az egyéb harmadik országokból származó összes szulfanilsav-behozatal a Kínai Népköztársaságból és az Egyesült Államokból érkezett.

5. táblázat

Egyéb harmadik országokból érkező szulfanilsav-behozatal

(97)

A Kínai Népköztársaságból érkező szulfanilsav-behozatal 2010 és a felülvizsgálati időszak között 99 %-kal visszaesett, és ugyanezen időszakban piaci részesedése is 99 %-kal csökkent.

(98)

A Kínai Népköztársaságból érkező szulfanilsav-behozatal 2011-ben enyhén – 8 %-kal – csökkent, majd ettől fogva növekedő tendenciát mutatott; a felülvizsgálati időszakban 64 %-kal nőtt.

(99)

Az Egyesült Államokból származó szulfanilsav-behozatal mennyisége és piaci részesedése egyaránt jelentős mértékben nőtt a figyelembe vett időszakban, 199, illetve 88 %-kal. Mivel az uniós ágazat piaci részesedése ugyanezen időszak alatt viszonylag stabil volt, a kínai és indiai exportálók által elhagyott piacon az Egyesült Államokból érkező behozatal nyert teret.

(100)

Az Egyesült Államokból érkező behozatal árszintje a figyelembe vett időszak alatt meglehetősen stabil volt, és az uniós gyártóéval azonos tartományban mozgott. A felülvizsgálati időszak alatt az Egyesült Államokból érkező behozatal tekintetében nem volt alákínálás.

(101)

Az alaprendelet 8. cikke (4) bekezdésének megfelelően a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(102)

A bizalmas üzleti adatok védelme érdekében az egyetlen uniós gyártóra vonatkozó adatokat jelzőszámokkal kell bemutatni.

(103)

Az uniós ágazat termelése a felülvizsgálati időszakban 7 %-kal több volt, mint a figyelembe vett időszak elején rögzített szint. A figyelembe vett időszakban az uniós ágazat kapacitása változatlan volt, tehát a kapacitáskihasználás mértéke a termeléssel megegyező módon változott, azaz a felülvizsgálati időszak alatt 7 %-kal nőtt.

(104)

Meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vett időszak alatt – 2011 kivételével – az uniós ágazat kapacitáskihasználási szintje kielégítő volt, és a felülvizsgálati időszak alatt optimális szintet ért el.

(105)

A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a figyelembe vett időszak folyamán csak a felülvizsgálati időszak alatt érte el az optimális szintű kapacitáskihasználást, azaz a felépülés még igen friss és sérülékeny.

(106)

Ezen észrevétel a Bizottság értékelése szerint nem változtat a (104) preambulumbekezdésben megállapított következtetéseken, amelyek egyáltalán nem állnak ellentmondásban az uniós gazdasági ágazat észrevételeivel.

(107)

Az uniós ágazat év végi árukészletének szintje 2011-ben hirtelen emelkedést mutatott, majd ezt követően csökkenő tendencia jellemezte, ám még így is 71 %-kal a 2010-es szint felett maradt a felülvizsgálati időszakban. Mindenesetre a felülvizsgálati időszak alatti termelési mennyiség alapján a zárókészlet egy havi termelési mennyiségnél alacsonyabb szinten áll.

(108)

Az uniós ágazat értékesítési mennyisége a figyelembe vett időszak elején rögzített adatokhoz képest 4 %-kal emelkedett. 2011-ben igen hirtelen visszaesés volt tapasztalható, majd ezt egyenletes növekedés követte.

(109)

A piaci részesedés tekintetében az uniós ágazat teljesítménye a figyelembe vett időszak alatt stabilnak mondható, a 2011-es év kivételével, amikor az értékesítések visszaeséséhez hasonlóan az uniós ágazat piaci részesedése is csökkent. Az ezt követő években az értékesítések és a piaci részesedés tekintetében is emelkedő tendencia volt tapasztalható. Bár az uniós gyártó piaci részesedése a felülvizsgálati időszak folyamán valamivel a 2010-es szint alatt maradt, érdemes megjegyezni, hogy az uniós ágazat ennek ellenére képes volt kivennie a részét az uniós fogyasztás növekedéséből, és a figyelembe vett időszak alatt végig domináns pozícióban volt.

(110)

A nyilvánosságra hozatalt követő beadványában az uniós gazdasági ágazat megállapította, hogy piaci részesedése nagyon ingatag, mivel a szulfanilsav nagyon árérzékeny termék, és példaként a 2011-es évre hivatkozott, amikor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése hirtelen visszaesett.

(111)

E tekintetben ki kell emelni, hogy a piaci részesedés 2011-es csökkenésével egyidejűleg az uniós gyártó az akkor aktuális piaci tendenciákkal ellentétben áremelést hajtott végre. A vizsgálat igazolta is, hogy 2011-ben valamennyi ország importárai 5 % és 20 % közötti mértékben csökkentek. Szintén figyelmet érdemel, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint elsősorban az egyesült államokbeli importőr szerezte meg az uniós gazdasági ágazat elvesztett piaci részesedését.

(112)

Az uniós ágazat értékesítési árai az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt 12 %-kal emelkedtek; ennek oka a fő nyersanyag (anilin) költsége emelkedésének áthárítása volt.

(113)

A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett foglalkoztatás a felülvizsgálati időszak alatt 17 %-kal nőtt. Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszak alatt növekvő tendenciát mutatott, és a felülvizsgálati időszakban a 2010-es adathoz képest 16 %-os emelkedést ért el. Mivel a termelés csak 7 %-kal emelkedett (mint ezt a (103) preambulumbekezdés fel is tünteti), a munkatermelékenység a figyelembe vett időszak alatt 9 %-kal csökkent.

(114)

Az uniós ágazat nyereségessége a hasonló termék tekintetében a figyelembe vett időszak alatt csökkent, és az uniós ágazat által megjelölt optimális szinttől kicsivel elmaradt, ugyanakkor kiemelendő, hogy még így is pozitív maradt a figyelemben vett időszak folyamán.

(115)

A nyereségesség visszaesése főként az átlagos előállítási költség növekedésének tudható be – ez az emelkedés 2010 és a felülvizsgálati időszak alatt közel 20 %-volt, amit az értékesítési árnak a (112) preambulumbekezdésben említett 12 %-os emelkedése nem tudott teljes mértékben ellensúlyozni.

(116)

A vizsgálat megállapításai szerint az uniós ágazat 2010-ben nem volt képes beruházni. Ezért a szulfanilsav ágazatának beruházásai 2011-től a felülvizsgálati időszak végéig 43 %-kal visszaestek; összegük abszolút értékben alacsonynak tekinthető, és főként fenntartási tevékenységhez kapcsolódik. E megállapítások összhangban állnak a beruházások megtérülésére vonatkozó adatokkal, valamint a felülvizsgálati időszak alatti nyereségesség alacsony szintjével.

(117)

A beruházások megtérülése 2011-ben és 2012-ben szorosan követte a nyereségesség alakulását. A felülvizsgálati időszakban a beruházások megtérülése javult és elérte a 2010-es szintet, a nyereségesség 2012-től a felülvizsgálati időszakig tartó javulásának köszönhetően.

(118)

A pénzforgalmat ingadozó tendencia jellemezte, azonban a figyelembe vett időszak alatt végig pozitív volt. A felülvizsgálati időszakban a pénzforgalom a 2010-es szinthez képest 18 %-kal visszaesett. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során nem számolt be nehézségekről a tőkebevonás terén.

(119)

Mint a (84) preambulumbekezdésben megállapítottuk, a felülvizsgálati időszak során feltárt támogatáskülönbözet nem volt jelentős, bár még mindig meghaladta a de minimis szintet.

(120)

Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének, árainak, valamint kapacitáskihasználási arányának növekedését, megállapítható, hogy az intézkedések sikerrel jártak és az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt felépült a korábbi támogatás hatása alól. A kárral kapcsolatos mutatók közül néhány – így például a nyereségesség és a piaci részesedés – tekintetében visszaesés volt tapasztalható a felülvizsgálati időszak folyamán, ám ez nem tudható be az érintett országból származó behozatal hatásának, mivel az a felülvizsgálati időszakban igen alacsony szintű volt. Mindenesetre a kedvezőtlenül alakuló kármutatók az uniós gazdasági ágazat továbbra is fenntartható helyzetéről tanúskodnak.

(121)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett termék Indiából származó behozatala igen alacsony szintre esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése meglehetősen stabil volt, és az érintett ország kieső importvolumenének helyébe az Egyesült Államokból érkező behozatal lépett, amelyet az uniós gazdasági ágazatéhoz hasonló árszint jellemzett. Az uniós gazdasági ágazat képes volt értékesítési volumenét és értékesítési átlagárait növelni, továbbá közel optimális kapacitáskihasználási arányt megvalósítani.

(122)

Az uniós ágazat piaci részesedésének és nyereségességének mérsékelt visszaesése nem tudható be az indiai behozatal hatásának, mint ezt a (120) preambulumbekezdés kifejti.

(123)

Ezért megállapítjuk, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak folyamán nem érte jelentős kár.

(124)

Ugyan az uniós gazdasági ágazat tett néhány észrevételt a kárelemzésre vonatkozóan, amelyeket a fenti (95), (105)–(106) és (110)–(111) preambulumbekezdés tárgyal, egyetértett azzal az általános következtetéssel, hogy nem állt fenn jelentős károkozás, különösen ami a felülvizsgálati időszakot illeti.

(125)

A kár megismétlődése valószínűségének értékeléséhez fontos kiemelni, hogy az uniós gazdasági ágazat – a felülvizsgálati időszak folyamán meg is valósított – optimális kapacitáskihasználás mellett – nem képes egyedül biztosítani a teljes uniós felhasználást, így annak jelentős részét behozatalból kell fedezni.

(126)

Emellett az uniós gazdasági ágazat kizárólag tisztított szulfanilsavat állít elő, azaz a termelésük tekintetében a technikai szulfanilsavat előnyben részesítő felhasználók behozatalra szorulnak.

(127)

Továbbá az uniós gazdasági ágazat stabil piaci részesedéssel rendelkezett, és számos hosszú távú vevő számára értékesített. A vizsgálat feltárta, hogy egyes felhasználók esetében a szulfanilsav szállítóira vonatkozóan szigorú és költséges minősítési/hitelesítési eljárást kell lefolytatni, és ez megnehezíti a szállítóváltást.

(128)

E körülmények figyelembevételével került sor az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban az indiai behozatal által az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatás elemzésére annak érdekében, hogy megállapítható legyen, mi lenne a valószínűsége a kár megismétlődésének, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(129)

Mint a (84)–(85) és (87) preambulumbekezdésben megállapítottuk, a szulfanilsav Indiából származó behozatala továbbra is részesül támogatásban és ez valószínűleg a jövőben is így lesz.

(130)

Ugyanakkor a vizsgálat megállapításai arra mutatnak rá, hogy az Indiából származó támogatott behozatal jelenléte nem fog az uniós gazdasági ágazatnak való károkozás megismétlődéséhez vezetni. Ez az érv az alábbi tényezők elemzésén alapul:

(131)

A vizsgálat nem mutatta ki, hogy jelentős szabad kapacitás lenne Indiában.

(132)

Az uniós gazdasági ágazat cáfolta ezt a megállapítást, különösen arra hivatkozva, hogy mivel a kínai termékek egyre jelentősebb mértékben vannak jelen az indiai piacon, valószínűleg több lesz az indiai szabad kapacitás, és emiatt tovább erősödik a kivitelre való ösztönzés.

(133)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy – mint ezt a (39) preambulumbekezdés részletesen leírja – a szulfanilsav legjelentősebb ismert indiai gyártója és exportőre 2013-ban megszüntette exportorientáltegység-státusát, mivel fokozni kívánta értékesítéseit a belföldi piacon. Ezeket az értékesítéseket az EOU-program feltételei komolyan korlátozták. A vállalat megerősítette, hogy nem gyakoroltak rá nyomást a kínai versenytársak, és hogy értékelésük szerint az indiai piac fejlődési kilátásai jók. Így nincs ok azt feltételezni, hogy az indiai gyártók jelenlegi vagy esetleges jövőbeli szabad kapacitása az Unióra fog majd irányulni az indiai piacot érintő állítólagos kínai nyomás miatt.

(134)

Az indiai exportőrök árképzési magatartása tekintetében a (94) és a (95) preambulumbekezdés már megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó, illetve több más indiai gyártó olyan áron értékesített, amely nem jelentett alákínálást az uniós árszinthez képest.

(135)

Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a Kokan exportárai árra vonatkozó kötelezettségvállaláson alapultak, és ezért más indiai exportőrökre nézve nem tekinthetők reprezentatívaknak. A Bizottság megjegyzi, hogy a figyelembe vett időszak alatt a Kokan árai a vállalkozás által meghatározott minimális importárnál jóval magasabbak voltak. Ami a többi indiai exportőrt illeti, átlagos exportáraik az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban még magasabbak voltak. Ez azt jelenti, hogy az indiai exportőrök – és ezen belül a Kokan – árai inkább a piaci helyzeten alapultak, nem az árra vonatkozó kötelezettségvállaláson.

(136)

Az uniós gazdasági ágazat arra is felhívta a figyelmet, hogy az indiai behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt 8 %-kal csökkentek, annak ellenére, hogy ugyanezen időszak alatt a fő nyersanyag (a benzol) ára több mint 40 %-kal nőtt. A vizsgálat rámutatott, hogy abból adódóan, hogy a szulfanilsav árszintje viszonylag magas volt az uniós piacon, a fő nyersanyag árának emelkedése ellenére is lehetséges volt az árcsökkenés. Bár költségtényezőként nagy jelentőséggel bír, a benzol önmagában nem ad magyarázatot a vizsgált termék költségeinek és árainak alakulására. Végül a vizsgálat feltárta, hogy az Unióra vonatkozó indiai értékesítési árak nem voltak kivételesen alacsonyak, mivel hasonlóak voltak a harmadik országokba irányuló – jelentős mennyiségű – indiai export áraihoz. Tehát a végtermék (szulfanilsav) és a fő nyersanyag (benzol) árképzésének az uniós gazdasági ágazat által említett tendenciái a vizsgálat szerint nem állnak ellentmondásban egymással.

(137)

Végül az uniós gazdasági ágazat felvetette azt a kérdést, hogy a harmadik országokra – közelebbről Törökországra – vonatkozó indiai exportárak az EU-ra vonatkozóénál alacsonyabbak voltak. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a Kokantól származó adatok szerint e vállalat Törökországra vonatkozó árai szintén magasabbak voltak a minimum importárnál, és nem jelentettek alákínálást az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest. A Kokan Törökországba irányuló kiviteli mennyiségei hasonló nagyságrendűek voltak, mint az a kivitel, amelyre az uniós gazdasági ágazat állításait alapozta, tehát a Kokan esetében tett megállapítások a Törökországba irányuló indiai export egészére érvényesek. A fentiek alapján a rendelkezésre álló információk nem támasztják alá azt az állítást, hogy az indiai exportőrök árképzési magatartása harmadik országokba való szállítás esetén eltérő lett volna az Unióba irányuló behozatal esetében tapasztaltnál.

(138)

Mint a (84) preambulumbekezdés említi, a felülvizsgálati időszak alatt megállapított támogatáskülönbözet az együttműködő indiai gyártó esetében 3,1 %-ot tett ki. Ez azt jelzi, hogy a támogatás tekintetében az eredeti kiegyenlítő intézkedések 2002-es kivetése óta folyamatosan csökkenő tendencia figyelhető meg.

(139)

Ez a visszaesés nem pusztán az adott vállalkozás helyzetével áll kapcsolatban, hanem az indiai támogatási programok rendszerszintű változásaival is. Mint e rendelet C. része kifejti, az indiai kormány a programok közül egyeseket megszüntetett, a többinek pedig nagy részét jelentősen leszűkítették a vállalkozásoknak juttatott kedvezmények tekintetében. A vizsgált támogatási programok között csupán egyetlen program (a DDS) esetében váltak kevésbé szigorúvá a jogosultsági feltételek és az adminisztratív eljárások. Ennek következtében a Kokan azonnal erre a programra váltott. A DDS alkalmazása azonban kizárja az egyéb programok többségének (EOU, AAS, FPS, DFIA és FMS) igénybevételét. Az érintett termék esetében a DDS program egyértelműen meghatározza a támogatás maximális szintjét: a felülvizsgálati időszakban ez az export FOB-paritáson számított értékének 4 %-a volt, amelyet később 3 %-ra csökkentettek. A támogatási szint ezen korlátozása ellenére az alacsony adminisztratív terhek miatt várhatóan a többi gyártó is erre a programra vált majd, vagy ezt már meg is tették.

(140)

A Bizottság az elmúlt két év során már számos egyéb indiai támogatásellenes vizsgálat során észlelt ilyen tendenciát (17). Így levonható az a következtetés, hogy a Kokan tekintetében tett – és a (139) preambulumbekezdésben ismertetett – megállapítások a szulfanilsav többi indiai gyártójára is kiterjeszthetők.

(141)

Figyelembe véve a támogatás fent megjelölt szintjét (az előrejelzések szerint a DDS mint fő program esetén várhatóan 3 % lesz) és az Indiából származó export jelenlegi árszintjét (amelyek már támogatást is tartalmaznak), a Bizottság következtetése szerint ezek az exportárak nem jelentenének alákínálást az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest akkor sem, ha az Indiára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések megszűnnének. Tehát a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az Indiából származó export még támogatás fennállása szerint sem fog kárt okozni az uniós gazdasági ágazatnak.

(142)

Az együttműködő indiai exportáló gyártó (amely az Indiából az Unióba érkező behozatal jelentős részét képviseli) főként technikai minőségi besorolású szulfanilsavat értékesített, és ezzel elsősorban az Egyesült Államokból és Kínából származó behozatallal versengett, mivel az uniós gazdasági ágazat nem állított elő technikai szulfanilsavat. Továbbá a Kokan Törökországba irányuló, jelentős mennyiségű szulfanilsav-exportjának lényegében teljes egésze technikai minőségű volt.

(143)

Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy igen nagy az átfedés a technikai és a tisztított minőségű szulfanilsav használatában, és ezért jelentős a verseny a két minőségi besorolás között.

(144)

Bár nem vitatott, hogy a két különböző minőségű termék egyetlen terméknek minősül, fontos kiemelni, hogy a vizsgálat megerősítette, hogy a gyakorlatban felcserélhetőségük korlátozott. Közelebbről, elméletben ugyan használhatnak tisztított minőséget azok a felhasználók, akiknek a technikai minőségű szulfanilsavra van szükségük vagy ezt részesítik előnyben, ám ez a jelentős (20–25 %-os) árkülönbség miatt gazdaságilag nem életképes megoldás. Ezért a Bizottság fenntartja állítását, hogy a technikai minőségű szulfanilsav tekintetében az indiai gyártók értékesítései főként a kínai és az egyesült államokbeli termékekkel versengenek.

(145)

A vizsgálat megállapításaira való tekintettel – mint ezt a fenti preambulumbekezdések kifejtik – a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően nem okozza rövid vagy középtávon a kár megismétlődését.

(146)

Mivel megállapítottuk, hogy nem áll fenn a kár megismétlődésének valószínűsége, nem volt szükséges meghatározni az uniós érdeket.

(147)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság helyénvalónak tartja a szulfanilsav Indiából származó behozatalára vonatkozó fennálló intézkedések hatályon kívül helyezését. Az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően lehetőséget kaptak észrevételek tételére is. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(148)

A fent említettekből az következik, hogy az alaprendelet 18. cikkében előírtak szerint az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A Kokan által a szulfanilsav behozatalára vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló bizottsági határozatot szintén hatályon kívül kell helyezni.

(149)

Figyelembe véve, hogy az uniós gazdasági ágazat nemrég épült csak fel, a Bizottság az uniós gyártó kérésére nyomon követi majd az érintett termék behozatalát. A figyelemmel kísérés időszaka az e rendelet kihirdetését követő két évre korlátozódik.

(150)

Az alaprendelet 25. cikke (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,