2007R1266 — HU — 01.08.2008 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A BIZOTTSÁG 1266/2007/EK RENDELETE (2007. október 26.) a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól (HL L 283, 27.10.2007, p.37) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 89 |
3 |
1.4.2008 |
||
|
L 116 |
3 |
30.4.2008 |
||
|
L 117 |
22 |
1.5.2008 |
||
|
L 197 |
18 |
25.7.2008 |
||
A BIZOTTSÁG 1266/2007/EK RENDELETE
(2007. október 26.)
a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK irányelvre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésére,
tekintettel a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelvre ( 2 ) és különösen annak 6. cikke (1) és (3) bekezdésére, 8. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, 8. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, 11. és 12. cikkére és 19. cikke harmadik bekezdésére,
mivel:|
(1) |
A 2000/75/EK irányelv megállapítja a kéknyelv-betegség elleni Közösségen belüli védekezéshez szükséges ellenőrzési szabályokat és intézkedéseket, beleértve védő- és megfigyelési körzetek kialakítását és a betegségre fogékony állatfajok körzetelhagyásának tilalmát. A tilalom alóli mentességről a Bizottság határozhat az említett irányelvben előírt eljárással összhangban. |
|
(2) |
A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelő körzetekről, illetve az ezen körzetekből vagy ezen körzeteken keresztül történő szállításokra alkalmazandó feltételekről szóló, 2005. május 23-i 2005/393/EK bizottsági határozat ( 3 ) rendelkezik az olyan globális földrajzi területek kijelöléséről, ahol a tagállamoknak védő- és megfigyelési körzeteket (a továbbiakban: korlátozás alá vont körzetek) kell létrehozniuk. |
|
(3) |
A 2005/393/EK határozat elfogadását követően a kéknyelv-betegség közösségi helyzete jelentősen megváltozott, a betegséggel szembeni védekezéssel kapcsolatban új tapasztalatok születtek, különösen a kéknyelv-betegség új szerotípusainak a közelmúltban bekövetkezett előretörését követően (a 8. szerotípus megjelenése olyan közösségi területen, ahonnan azelőtt egyszer sem jelentették előfordulását, és amelyet nem tekintettek a kéknyelv-betegség szempontjából veszélyeztetett területnek, valamint a vírus 1. szerotípusának előfordulása). |
|
(4) |
A tapasztalatok alapján a kéknyelv-betegség elleni védekezés fenntarthatóbb stratégiájának kialakítása érdekében helyénvaló a kéknyelv-betegségre fogékony állatok – a vadon élő állatok kivételével – szállításának ellenőrzésére, megfigyelésére, felügyeletére és korlátozására vonatkozó szabályok közösségi szintű harmonizálásának javítása, mivel e szabályok alapvetően fontosak a korlátozás alá vont körzeteken belül, illetve azokon kívülre szállított, a betegségre fogékony haszonállatok biztonságos kereskedelméhez. A közösségi jogszabályok egységessége és átláthatósága érdekében indokolt a 2005/393/EK határozatot hatályon kívül helyezni, és e rendelettel felváltani. |
|
(5) |
A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos új körülmények hatására a Bizottság tudományos szaktanácsadást és támogatást kért az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (EFSA), amely 2007-ben két tudományos jelentést és két tudományos szakvéleményt adott ki a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban. |
|
(6) |
A 2000/75/EK irányelv értelmében a védő- és megfigyelési körzetek határainak kijelölésénél figyelembe kell venni a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban álló földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványtani tényezőket és az ellenőrzési szabályozást. E tényezők figyelembevételéhez meg kell határozni a kéknyelv-betegség közösségi megfigyelésének és ellenőrzésének minimális harmonizált követelményeire vonatkozó szabályokat. |
|
(7) |
A megfigyelés és az információcsere a kéknyelv-betegség elleni védekező intézkedések kockázati alapú megközelítésének kulcsfontosságú eleme. Ennek érdekében a 2000/75/EK irányelv 2. cikkében már szereplő fogalommeghatározások mellett helyénvaló a kéknyelv-betegség előfordulásának fogalommeghatározását is megadni a kéknyelv-betegség kitörésével kapcsolatos alapvetően fontos közös paraméterek kialakítása céljából. |
|
(8) |
Emellett a korlátozás alá vont körzeteknek a 2005/393/EK határozatban alkalmazott fogalma megfelelőnek bizonyult, különösen abban az esetben, ha a kéknyelv-betegség vírusa a fertőzött területen két egymást követő évszakban is kimutatható volt. Gyakorlati okokból és a közösségi jogszabályok egyértelműsége érdekében helyénvaló rendelkezni a korlátozás alá vont körzetek – melyek a tagállamok által a 2000/75/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt védő- és megfigyelési körzetekből állnak – fogalmának meghatározásáról. |
|
(9) |
A szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet meghatározása, melynek esetében a megfigyelések nem jelzik a kéknyelv-betegség átadásának lehetőségét vagy kórokozó-átvivők lehetőségét, alapvető eszköz a kéknyelv-betegség kitörésének fenntartható kezelésére, amely lehetővé teszi az állatok biztonságos szállítását. Ennek céljából helyénvaló rendelkezni a szezonálisan kórokózóátvivő-mentes időszak fogalommeghatározására használandó harmonizált kritériumokról. |
|
(10) |
A kéknyelv-betegség kitörését a 82/894/EGK irányelv 3. cikkével összhangban be kell jelenteni, az állatbetegségek kódolt formájának és bejelentésük kódjainak a 82/894/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően történő meghatározásáról szóló, 2005. március 1-jei 2005/176/EK bizottsági határozatban ( 4 ) meghatározott kódolt formákat és bejelentési kódokat használva. A kéknyelv-betegség jelenlegi járványügyi fejlődését tekintve a bejelentési kötelezettség hatályát ideiglenesen módosítani kell az elsődleges kitörések bejelentési kötelezettségének pontosabb meghatározásával. |
|
(11) |
Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének a kéknyelv-betegség eredetéről és előfordulásáról szóló, 2007. április 27-én elfogadott véleménye ( 5 ) szerint rendkívül lényeges, hogy megfelelő megfigyelési programok álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a kéknyelv-betegség előfordulása a lehető legkorábbi szakaszban kimutatható legyen. A megfigyelési programoknak klinikai, szerológiai és rovartani elemeket is kell tartalmazniuk, melyeknek valamennyi tagállamban zökkenőmentesen kell működniük. |
|
(12) |
A közösségi szintű integrált fellépés azért szükséges, hogy elemezhetők legyenek a kéknyelv-betegség ellenőrzési és megfigyelési programján keresztül kapott járványügyi információk, beleértve a kéknyelv-betegség, valamint a kórokozó-átvivők regionális és globális terjedését. |
|
(13) |
Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) közösségi pénzügyi hozzájárulást ír elő a kéknyelv-betegség felszámolására, az ellene való védekezésre és ellenőrzésére. |
|
(14) |
A kéknyelv-betegségre vonatkozó járványügyi információk gyűjtésére és elemzésére szolgáló rendszer létrehozására Olaszország számára nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2007. május 25-i 2007/367/EK bizottsági határozat ( 7 ) a 90/424/EGK határozat szerint létrehozta a tagállamok kéknyelv-betegségre vonatkozó felügyeleti adatainak gyűjtésére, tárolására és elemzésére szolgáló webalapú rendszert, a BlueTongue NETwork alkalmazást (BlueTongue NETwork application – BT-Net rendszer). A rendszer teljes körű alkalmazása alapvetően fontos a betegség elleni védekezéshez szükséges legmegfelelőbb intézkedések elrendeléséhez, hatékonyságuk ellenőrzéséhez és a betegségre fogékony fajokhoz tartozó állatok biztonságos szállításának lehetővé tételéhez. A tagállamok és a Bizottság között a kéknyelv-betegség ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló meglévő programokra vonatkozó információk hatékonyabb és eredményesebb megosztása érdekében az információcseréket a BT-Net rendszeren keresztül kell lebonyolítani. |
|
(15) |
A védő- és megfigyelési körzetek kialakítását a tagállamok végzik, kivéve abban az esetben, ha szükségesnek tűnik a 2000/75/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a védő- és megfigyelési körzetek közösségi szintű kijelölése. Az egyértelműség érdekében azonban a tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot védő- és megfigyelési körzeteikről, illetve az azokat érintő változásokról. Ha egy tagállam nem szándékozik valamely járványügyileg releváns földrajzi területet korlátozás alá vont körzetként fenntartani, a Bizottságnak előzetesen be kell nyújtania az idevágó információkat annak alátámasztására, hogy a kéknyelv-betegség vírusa nem terjed az érintett területen. |
|
(16) |
A betegségre fogékony állatok, spermájuk, petesejtjeik és embrióik a korlátozás alá vont körzetből történő szállítására vonatkozó körzetelhagyási tilalom alóli mentesség abban az esetben engedélyezhető, ha kockázatelemzést végeztek, amelyben figyelembe vették a kéknyelv-betegség felügyeleti programján keresztül összegyűjtött adatokat, a BT-Net rendszeren keresztül a tagállamok és a Bizottság között megvalósult információcserét, az állatok rendeltetési helyét, valamint megbizonyosodtak az állatok biztonságát garantáló bizonyos egészségügyi követelmények betartásáról. Az azonnali levágásra szánt állatok szállítása bizonyos feltételek mellett szintén mentesül a körzetelhagyási tilalom alól. Figyelembe véve az azonnali levágásra szánt állatok szállításának alacsony kockázatát, valamint bizonyos kockázatcsökkentő tényezőket, helyénvaló különleges feltételekről rendelkezni, melyek a lehető legkisebbre csökkentik a vírus terjedésének lehetőségét azáltal, hogy a korlátozás alá vont körzetben található gazdaságból származó állatok a kockázatelemzés alapján kijelölt vágóhídra történő szállítását ellenőrzött továbbítással végzik. |
|
(17) |
Az állatok ugyanazon korlátozás alá vont körzeten belüli szállítása, amelyben a kéknyelv-betegség vírusának ugyanazon szerotípusa vagy szerotípusai fordulnak elő, nem jelent további állat-egészségügyi kockázatot, ezért bizonyos feltételek mellett az illetékes hatóság engedélyezheti azt. |
|
(18) |
Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testületének a kórokozó-átvivőkről és vakcinákról szóló, 2007. április 27-én elfogadott véleménye ( 8 ) szerint a védőoltás vagy természetes immunvédelem által immunitással rendelkező állatok szállítása a származási helyen előforduló vírusterjedéstől vagy a rendeltetési helyen előforduló kórokozó-átvivők aktivitásától függetlenül biztonságosnak tekinthető. Ezért rendelkezni kell azokról a feltételekről, amelyeknek a korlátozás alá vont körzetből történő elszállítást megelőzően az immunitással rendelkező állatok vonatkozásában teljesülniük kell. |
|
(19) |
A szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv ( 9 ), a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv ( 10 ), a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelv ( 11 ), valamint a harmadik országokba való kivitelre szánt egyes élő állatok és termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 1993. július 2-i 93/444/EGK bizottsági határozat ( 12 ) előírja, hogy az állatokat szállításuk során egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Ha a korlátozás alá vont körzetből származó, a betegségre fogékony állatfajokhoz tartozó állatok szállítására alkalmazandó mentességet a Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló kivitelre szánt állatokra alkalmazzák, a bizonyítványban szerepelnie kell az e rendeletre történő hivatkozásnak. |
|
(20) |
Az EFSA kórokozó-átvivőkről és vakcinákról szóló jelentésével összhangban helyénvaló meghatározni a betegségre fogékony állatokat a korlátozás alá vont körzetből elszállító, illetve korlátozás alá vont körzetből azon kívüli területen keresztül szállító járműveknek a berakodás helyén történő, engedélyezett rovarirtó szerekkel való kezelésére vonatkozó feltételeket. Ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozó-átvivő támadástól. A fertőzött gazdaságok állatainak, épületeinek és azok környezetének engedélyezett rovarirtó szerekkel történő kezelése azonban csak meghatározott eljárást követve végezhető el, eseti alapon elvégzett olyan kockázatelemzés pozitív eredménye alapján, amely figyelembe veszi a földrajzi, járványügyi, ökológiai, környezeti, rovartani adatokat és a költség/haszon elemzést. |
|
(21) |
A 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben és a 93/444/EGK határozatban előírt egészségügyi bizonyítványokban, amelyek a Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló kivitelre szánt állatokra vonatkoznak, szerepelnie kell az e rendelettel összhangban, rovarirtó szerekkel elvégzett bármilyen kezelésre történő hivatkozásnak. |
|
(22) |
A kereskedelem szükségtelen zavarainak elkerülése érdekében fenntartható stratégiát kell meghatározni a kéknyelv-betegség vírusával szembeni védekezésre, lehetővé téve a korlátozás alá vont körzeteken belül, illetve azokon kívülre szállított, a betegségre fogékony állatok biztonságos kereskedelmét. |
|
(23) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1.
FEJEZET
TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a 2000/75/EK irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében meghatározza a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban egyes állatok korlátozás alá vont körzeten belüli, illetve azon kívülre történő szállításának ellenőrzésére, megfigyelésére, felügyeletére és korlátozására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a 2000/75/EK irányelv 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
Emellett az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:
a) „kéknyelv-betegség előfordulása”: olyan állat esetében, amelyre teljesülnek az alábbi követelmények:
i. a kéknyelv-betegség előfordulásával megegyező klinikai tüneteket mutat;
ii. olyan kontrollállat, amelyre vonatkozóan az előző vizsgálatok alkalmával negatív szerológiai eredményeket kaptak, és amelynél a vizsgálat óta a kéknyelv-betegség legalább egy szerotípusa antitestei tekintetében szerokonverzió következett be, vagyis szerológiai eredménye az antitest tekintetében pozitív;
iii. az állatban izolálták és kimutatták a kéknyelv-betegség vírusát;
iv. az állat a kéknyelv-betegség szerológiai vizsgálatán pozitívnak bizonyult, vagy szervezetében a kéknyelv-betegség szerotípusára vagy szerotípusaira specifikus vírusantigént vagy vírus-ribonukleinsavat (RNS) mutattak ki.
Emellett járványügyi adatoknak kell jeleznie, hogy a klinikai tüneteket vagy a laboratóriumi vizsgálatok kéknyelv-betegségre utaló eredményeit az állattartó gazdaságban való vírusterjedés okozza, nem pedig a korlátozás alá vont körzetből érkező beoltott vagy szeropozitív állatok;
b) „kéknyelv-betegség kitörése”: a betegség kitörése a 82/894/EGK irányelv 2. cikke c) pontjának meghatározása szerint;
c) „a kéknyelv-betegség elsődleges kitörése”: a 82/894/EGK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint meghatározott kitörés, figyelembe véve, hogy az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése alkalmazásában a kéknyelv-betegség előfordulása elsődleges kitörés a következő esetekben:
i. járványügyileg nem kapcsolódik megelőző kitöréshez; vagy
ii. korlátozás alá vont körzet kijelölését vagy már létező korlátozás alá vont körzet megváltoztatását vonja maga után, a 6. cikkben kifejtettek szerint;
d) „korlátozás alá vont körzet”: olyan körzet, amely a 2000/75/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt védő- és megfigyelési körzetekből áll;
e) „szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet”: valamely tagállam járványügyileg releváns földrajzi területe, amelyben az év egy időszakában a megfigyelés szerint nem fordul elő a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség továbbadása, vagy amelyben a felnőtt Culicoides nemhez tartozó rovarok feltehetően nem terjesztik a kéknyelv-betegséget;
f) „átszállítás”: az állatok szállítása a következő esetekben:
i. korlátozás alá vont körzetből vagy körzeten keresztül;
ii. korlátozás alá vont körzetből korlátozás alá nem vont körzeten keresztül vissza ugyanabba a korlátozás alá vont körzetbe; vagy
iii. korlátozás alá vont körzetből korlátozás alá nem vont körzeten keresztül egy másik korlátozás alá vont körzetbe.
2.
FEJEZET
ELLENŐRZÉS, MEGFIGYELÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓK CSERÉJE
3. cikk
Kéknyelv-betegség bejelentése
A tagállamok a kéknyelv-betegség elsődleges kitörését és kitörését az állatbetegségek közösségi bejelentő rendszerében (ADNS) jelentenik be, a 2005/176/EK határozatban meghatározott kódolt formákat és bejelentési kódokat használva.
4. cikk
A kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési és megfigyelési programok
A tagállamok az I. mellékletben megállapított minimumkövetelményekkel összhangban végrehajtják az alábbi programokat:
a) a kéknyelv-betegség ellenőrzési programjai a korlátozás alá vont körzetekben (a továbbiakban: a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési program);
b) a kéknyelv-betegség megfigyelési programjai a korlátozás alá vont körzeteken kívül (a továbbiakban: a kéknyelv-betegségre vonatkozó megfigyelési program).
5. cikk
Járványügyi információk
(1) A tagállamok a 2007/367/EK határozattal létrehozott BlueTongue NETwork alkalmazásba (BlueTongue NETwork application – BT-Net rendszer) továbbítják a kéknyelv-betegségre vonatkozó információkat, melyeket a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési és/vagy megfigyelési programok végrehajtása során gyűjtöttek, elsősorban a következőket:
a) havi jelentés, amelyet legkésőbb egy hónappal a jelentési hónap végét követően nyújtanak be, és amely legalább a következőket tartalmazza:
i. a korlátozás alá vont körzetekben megvalósuló, a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési programban szereplő kontrollállatokra vonatkozó adatok;
ii. a korlátozás alá vont körzetekben megvalósuló, a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési programból származó rovartani adatok;
b) minden évben legkésőbb július 31-ig benyújtandó időközi jelentés, amely az év első hat hónapjára vonatkozik, és amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
i. a korlátozás alá vont körzeteken kívül megvalósuló, a kéknyelv-betegségre vonatkozó megfigyelési programból származó adatok;
ii. a korlátozás alá vont körzetekből származó oltási adatok;
c) a legkésőbb a következő év április 30-áig benyújtandó éves jelentés, amely a b) pont i. és ii. alpontjában említett, az előző évre vonatkozó információkat tartalmazza.
(2) A BT-Net rendszerbe továbbítandó információk a II. mellékletben kerülnek meghatározásra.
3.
FEJEZET
AZ ÁLLATOKRA, SPERMÁJUKRA, PETESEJTJEIKRE ÉS EMBRIÓIKRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK
6. cikk
Korlátozás alá vont körzetek
(1) A tagállamok 24 órán belül értesítik a Bizottságot korlátozás alá vont körzeteikről, valamint a körzetek helyzetét érintő bármilyen változásról.
(2) Mielőtt egy tagállam úgy határoz, hogy valamely járványügyileg releváns földrajzi területet kivon a korlátozás alá vont körzetből, a Bizottságnak előzetesen be kell nyújtania az idevágó információkat annak alátámasztására, hogy a kéknyelv-betegség vírusa az érintett területen a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési program végrehajtását követő két év során nem terjedt.
(3) A Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatja a tagállamokat a korlátozás alá vont körzetek jegyzékéről.
(4) A tagállamok elkészítik a területükön található korlátozás alá vont körzetek jegyzékét, és azt naprakészen tartják, hozzáférhetővé téve más tagállamok és a nyilvánosság számára.
(5) A Bizottság pusztán tájékoztatási céllal honlapján közzéteszi a korlátozás alá vont körzetek naprakész jegyzékét.
A jegyzék információkat tartalmaz a kéknyelv-betegség vírusának az egyes korlátozás alá vont körzetekben előforduló szerotípusairól, lehetővé téve a 7. és 8. cikk alkalmazásában a különböző tagállamokban kijelölt korlátozás alá vont olyan körzetek azonosítását, amelyekben ugyanazok a szerotípusok fordulnak elő.
7. cikk
Az ugyanazon korlátozás alá vont körzeten belüli szállításra vonatkozó feltételek
(1) Az állatok ugyanazon korlátozás alá vont körzeten – amelyben a kéknyelv-betegség vírusának ugyanazon szerotípusa(i) fordul(nak) elő – belüli szállítását az illetékes hatóság akkor engedélyezi, ha a szállítandó állatokon a szállítás napján nem jelentkeznek a kéknyelv-betegség klinikai tünetei.
(2) Az állatok védőkörzetből megfigyelési körzetbe történő szállítása azonban csak a következő feltételekkel engedélyezhető:
a) az állatokra vonatkozóan teljesülnek a III. mellékletben meghatározott feltételek; vagy
b) az állatokra teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, melyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak, melyeket az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága megkövetel, a rendeltetési hely illetékes hatósága pedig engedélyez; vagy
c) az állatokat azonnali levágásra szánják.
(3) A származási tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a (2) bekezdés b) pontjában említett állat-egészségügyi garanciákról.
(4) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett állatok esetében a következő szöveggel kell kiegészíteni a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat:
„Az 1266/2007/EK rendelet ( 13 ) … (7. cikke (1) bekezdésének vagy 7. cikke (2) bekezdése a) pontjának vagy 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának vagy 7. cikke (2) bekezdése c) pontjának – a megfelelő rész törlendő) megfelelő állatok.
8. cikk
A körzetelhagyási tilalom alóli, a 2000/75/EK irányelvben előírt mentesség
(1) A korlátozás alá vont körzetben lévő gazdaságból, spermagyűjtő központból vagy állomásról származó állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói egy másik gazdaságba, spermagyűjtő központba vagy állomásra történő szállítása a 2000/75/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 10. cikkének 1. pontja értelmében mentesül a körzetelhagyási tilalom alól, amennyiben az állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói megfelelnek a következő feltételeknek:
a) az e rendelet III. mellékletében meghatározott feltételek; vagy
b) az állatokra teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, melyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak, melyeket az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága megkövetel, a rendeltetési hely illetékes hatósága pedig engedélyez.
(2) A származási tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdés b) pontjában említett állat-egészségügyi garanciákról.
(3) A rendeletetési hely szerinti illetékes hatóság által felügyelt ellenőrzött továbbítási eljárást kell kialakítani annak biztosítására, hogy az (1) bekezdés b) pontjával összhangban szállított állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói csak abban az esetben kerüljenek ezt követően másik tagállamba, ha megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjában előírt feltételeknek.
(4) A korlátozás alá vont körzetben található gazdaságból származó, azonnali levágásra szánt állatok szállítása a 2000/75/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 10. cikkének 1. pontja értelmében mentesül a körzetelhagyás tilalma alól, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a) a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napon belül a származási gazdaságban nem regisztrálták kéknyelv-betegség előfordulását;
b) az állatokat
— állat-egészségügyi ellenőrzés mellett a rendeltetés szerinti vágóhídra szállítják, ahol az érkezést követő 24 órán belül levágásra kerülnek, és
— közvetlenül szállítják, kivéve ha az 1/2005/EK rendelet ( 14 ) által előirányzott pihenőidőre ugyanabban a korlátozás alá vont körzetben található ellenőrző ponton kerül sor;
c) a szállítás helye szerinti illetékes hatóság legalább 48 órával a berakodás előtt értesíti az állatok tervezett szállításáról a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot.
(5) A (4) bekezdés b) pontjától eltérően a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a kockázatelemzés alapján kérheti a származási hely szerinti illetékes hatóságot, hogy az említett állatok a kijelölt vágóhídra történő szállításához alakítson ki ellenőrzött továbbítási eljárást.
A kijelölt vágóhidat kockázatelemzés alapján választják ki, amely figyelembe veszi a IV. mellékletben meghatározott kritériumokat.
A kijelölt vágóhidakra vonatkozó információkat a többi tagállam és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. Az információkat a BT-Net rendszeren keresztül is hozzáférhetővé kell tenni.
(5a) Az (1) bekezdés szerint bizonyítványokkal nem kísért, valamely korlátozás alá vont körzetben található gazdaságból származó állatoknak a kilépési helyre történő közvetlen szállítása harmadik országba irányuló export céljából, a 2000/75/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 10. cikkének 1. pontja értelmében mentesül a körzetelhagyási tilalom alól, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a) a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napon belül a származási gazdaságban nem regisztrálták kéknyelv-betegség előfordulását;
b) az állatokat a kilépési helyre szállítják
— hatósági ellenőrzés mellett és
— közvetlenül, kivéve ha az 1/2005/EK rendelet által előirányzott pihenőidőre ugyanabban a korlátozás alá vont körzetben található ellenőrző ponton kerül sor.
(6) Az e cikk (1) és (4) bekezdésében említett állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói esetében a következő szöveggel kell kiegészíteni a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat:
„… Az 1266/2007/EK rendelet … (8. cikke (1) bekezdése a) pontjának vagy 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának, vagy 8. cikke (4) bekezdésének vagy 8. cikke (5) bekezdése a) pontjának – a megfelelő rész törlendő) megfelelő (állatok, sperma, petesejt és embrió – a megfelelő rész törlendő).”
9. cikk
Az állatok átszállítására vonatkozó további feltételek
(1) Az illetékes hatóság az állatok átszállítását a következő feltételekkel engedélyezi:
a) a korlátozás alá vont körzetből azon kívüli területeken keresztül szállítandó állatokat és a szállítási eszközt a berakodás helyén, a korlátozás alá vont körzet elhagyása előtt megfelelő tisztítást és fertőtlenítést követően engedélyezett rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel kezelik;
b) a korlátozás alá vont körzeten kívüli területről korlátozás alá vont körzeten keresztül szállítandó állatokat és a szállítási eszközt a berakodás helyén, a korlátozás alá vont körzetbe történő belépés előtt megfelelő tisztítást és fertőtlenítést követően engedélyezett rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel kezelik;
c) ha egy korlátozás alá vont körzeten való átszállítás során pihenőidőt terveznek egy ellenőrző ponton, az állatokat védeni kell minden kórokozó-átvivő támadástól.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett állatok esetében a következő szöveggel kell kiegészíteni a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat:
„Az 1266/2007/EK ( 15 ) rendeletnek megfelelő kezelés … (termék neve) rovarirtóval/riasztószerrel, …-án/-én (dátum) …-kor (időpont).
(3) E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a kéknyelv-betegség szezonálisan kórokozóátvivő-mentes körzetének járványügyileg releváns földrajzi területén, ha az V. melléklet meghatározása szerinti szezonálisan kórokózóátvivő-mentes időszak kezdete óta több mint 60 nap telt el.
A mentesség azonban nem alkalmazandó a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak végét követően a kéknyelv-betegségre vonatkozó ellenőrzési program alapján.
9a. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) 2008. december 31-ig, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérően és az állatok behozatalának entomológiai és epidemiológiai feltételeit figyelembe vevő kockázatértékelés eredményei alapján a rendeltetési tagállamok megkövetelhetik, hogy azon állatok szállítása, amelyekre a 8. cikk (1) bekezdésében előírt mentesség vonatkozik, és amelyek eleget tesznek a III. melléklet A. része 1–4. pontjában meghatározott feltételek legalább egyikének, azonban ugyanezen rész 5., 6. és 7. pontjának nem tesznek eleget, a következő további feltételeknek is megfeleljen:
a) az állatoknak 90 naposnál fiatalabbnak kell lenniük;
b) születésük óta kórokozó-átvivőktől védett környezetben elzárva tartották őket;
c) a III. melléklet A. részének 1., 3. és 4. pontjában említett teszteket előzetesen el kell végezni, legkorábban a szállítás napja előtt hét nappal vett mintákon.
(2) Annak a tagállamnak, amely az (1) bekezdésben előírt további feltételeket alkalmazni kívánja, előre értesítenie kell erről a Bizottságot.
A Bizottsággal közölnie kell minden szükséges információt és adatot, amely indokolhatja további feltételek alkalmazását, tekintettel entomológiai és epidemiológiai helyzetére, különös tekintettel az érintett kórokozóátvivő-fajokra és vírusszerotípusra, az éghajlati viszonyokra és a fogékony kérődzők tartásának módjára.
Ha a Bizottság az értesítés napjától számított hét napon belül nem utasítja vissza a kérelmet, az értesítést benyújtó tagállam alkalmazhatja a további feltételeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot.
(3) A Bizottság a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a további feltételek alkalmazására vonatkozó információkat a (2) bekezdéssel összhangban.
4.
FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2005/393/EK határozat hatályát veszti.
11. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei (4. cikk)
1. A tagállamok által a korlátozás alá vont körzetekben végrehajtandó kéknyelvbetegség-ellenőrzési programokra vonatkozó minimumkövetelmények
A korlátozás alá vont körzetekben a kéknyelvbetegség-ellenőrzési programok arra irányulnak, hogy információt szolgáltassanak a kéknyelv-betegség dinamikájáról egy olyan a körzetben, amelyre már érvényesek korlátozások.
A földrajzi referenciaegységet egy 45 × 45 km (kb. 2 000 km2) osztású háló segítségével határozzák meg, kivéve ha a konkrét környezeti körülmények más méretet indokolnak. Egyes tagállamokban a 64/432/EGK irányelv 2. cikkében meghatározott „területi egység” is használható földrajzi referenciaegységként ellenőrzési célokra.
A kéknyelvbetegség-ellenőrzési programoknak legalább a következő elemekből kell állniuk:
1.1. Kontrollállatok szerológiai ellenőrzése:
— A kontrollállatok szerológiai ellenőrzése olyan aktív éves program, amelynek során a kontrollállatokat abból a célból vizsgálják meg, hogy értékeljék a kéknyelvvírus terjedését a korlátozás alá vont körzeteken belül. Ha lehetséges, a kontorllállatok legyenek szarvasmarhafélék. Egy előzetes szeronegatív vizsgálat során antitestektől mentesnek kell bizonyulniuk, és a korlátozás alá vont körzetnek olyan részén kell lenniük, ahol – egy rovartani és ökológiai értékeléseket figyelembe vevő kockázatelemzést követően – a kórokozó-átvivő jelenléte bebizonyosodott vagy a kórokozó-átvivő szaporodására alkalmas élőhelyek találhatók.
— A kontrollállatokat legalább havonta meg kell vizsgálni az érintett kórokozó-átvivő aktivitási időszakában, ha ez ismert. Ezen információ hiányában a kontrollállatokat az egész évben legalább havonta meg kell vizsgálni. A vizsgálatok gyakorisága azonban igazodhat az év során a járványügyi helyzet szezonális változásaihoz, hogy a korlátozás alá vont körzetekben meg lehessen állapítani a kéknyelvvírus terjedésének kezdetét és végét.
— A kontrollállatok földrajzi egységenkénti legkisebb számának reprezentatívnak kell lennie, és elegendőnek ahhoz, hogy minden egyes földrajzi egységben 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen havi 2 %-os szerokonverzió ( 16 ) előfordulását.
1.2. Rovartani ellenőrzés
— A rovartani ellenőrzés olyan aktív program, melynek során állandó helyszínen lévő rovarcsapdák segítségével fogják be a kórokozó-átvivőket, hogy meg lehessen határozni a Culicoides fajok populációjának dinamikáját és áttelelési jellemzőiket a mintavételi területen annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetek szezonálisan kórokozó-átvivőtől mentes időszakát az V. melléklettel összhangban.
— Az előzetesen megállapított protokollokkal összhangban kizárólag UV-fénnyel felszerelt beszippantós rovarcsapdák használhatók. A rovarcsapdáknak egész éjszaka üzemelniük kell, legalább hetente egy éjszakát legalább az évnek az ahhoz szükséges időszakában, hogy meg lehessen határozni a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakot. A teljes korlátozás alá vont körzet minden földrajzi egységében el kell helyezni legalább egy rovarcsapdát. A rovarcsapdák működési gyakoriságát az év során úgy kell hozzáigazítani a járványügyi helyzet szezonális változásaihoz, hogy a Culicoides-populáció dinamikáját és áttelelési jellemzőit a lehető legjobban lehessen meghatározni. A rovarcsapdák működésének első három évében szerzett bizonyítékok alapján a működési gyakoriság módosítható. A rovarcsapdákban begyűjtött szúnyogok megfelelő hányadát be kell küldeni egy olyan specializálódott laboratóriumba, amely képes arra, hogy rutinszerűen megszámolja és azonosítsa a Culicoides fajokat.
2. A tagállamok által a korlátozás alá vont körzeteken kívül végrehajtandó kéknyelvbetegség-megfigyelési programokra vonatkozó minimumkövetelmények
A korlátozás alá vont körzeteken kívüli kéknyelvbetegség-megfigyelési programok célja, hogy észleljék a vírus terjedését a kéknyelv-betegségtől mentes tagállamokban vagy járványügyileg releváns földrajzi területen, és legalább a következő elemekből kell állniuk:
2.1. Passzív klinikai megfigyelés:
— olyan hivatalos és folyamatos rendszer, amelynek célja, hogy észlelje és megvizsgálja a kéknyelv-betegség gyanúit; része egy a gyanús esetek jelentésére szolgáló korai vészjelző rendszer is. Az állattartóknak és -tulajdonosoknak valamint az állatorvosoknak azonnal jelenteniük kell minden kéknyelvbetegség-gyanút az illetékes hatóságnak. Valamennyi kéknyelvbetegség-gyanús esetet azonnal meg kell vizsgálni,
— különösen a kórokozó-átvivő aktív időszakában – elsősorban annak kezdetén – kell végrehajtatni,
— biztosítani kell, hogy tudatosító kampányokra kerüljön sor, amelyek elsősorban arra irányulnak, hogy az állatorvosok és a gazdálkodók képesek legyenek azonosítani a kéknyelv-betegség klinikai tüneteit.
2.2. Szerológiai megfigyelés:
— a kényelvbetegségre fogékony fajok populációira vonatkozó olyan aktív éves szerológiai vizsgálati program, amelynek célja, hogy véletlenszerű vagy célzott szerológiai és/vagy virológiai vizsgálatokkal bizonyítékokat szerezzen a kéknyelvbetegség-vírus átviteléről. A vizsgálatoknak arányosnak kell lenniük a tagállamban vagy a járványügyileg releváns földrajzi területen meglévő fertőzési kockázattal, és az évnek abban az időszakában kell elvégezni őket, amikor a legnagyobb valószínűséggel észlelhető szerokonverzió,
— oly módon kell megtervezni, hogy a minták reprezentatívak legyenek a tagállam vagy a járványügyileg releváns földrajzi terület szarvasmarha-populációra vonatkozóan, a minta méretét pedig úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észleljen 0,5 %-os előfordulást az adott tagállam vagy földrajzi terület szarvasmarha-populációjában,
— biztosítani kell, hogy a minták mérete igazodjék a mintavételre szánt és a célzott megfigyelésre felhasznált szarvasmarha-populáció szerkezetéhez, és a mintavételezés olyan magas kockázatnak kitett populációra összpontosuljon, amelyben megtalálhatók a közismert, konkrét kockázati tényezők. A megfigyelés megtervezésekor biztosítani kell, hogy a III. melléklet A. részének 5., 6. és 7. pontjában említett beoltott vagy immunizált populációkból származó szeropozitív állatok ne vegyenek részt a kéknyelvbetegség-megfigyelési programban.
2.3. Rovartani megfigyelés:
— kórokozó-átvivők befogására vonatkozó olyan aktív éves program, amelynek célja, hogy a tagállamban vagy egy járványügyileg releváns földrajzi területen információkat gyűjtsön a bizonyított és potenciális kórokozóátvivő-fajokról, elterjedésükről és szezonális jellemzőikről,
— valamennyi olyan tagállamban végre kell hajtani, amelyben nincsenek információk a bizonyított és potenciális kórokozóátvivő-fajokról, elterjedésükről és szezonális jellemzőikről.
II. MELLÉKLET
A tagállamok által a BT-Net rendszerbe továbbítandó információk (5. cikk (2) bekezdés)
A tagállamok által a BT-Net rendszerbe továbbítandó információknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:
1. A kéknyelv-betegség szerológiai/virológiai adatai
a) Közigazgatási részleg/egység
b) Megvizsgált állatfaj
c) A megfigyelési rendszerre vonatkozó program típusa („kontrollállatos rendszer” vagy „időszakos felmérés”)
d) Az elvégzett diagnosztikai vizsgálat típusa (ELISA (agargél-immundiffúziós próba), szérumsemlegesítés, PCR (polimeráz láncreakció), vírusizolálás)
e) Hónap és év
f) A megvizsgált állatok száma ( 17 )
g) A pozitív állatok száma
h) Szerológiailag vagy virológiailag meghatározott szerotípus (ezt az adatot akkor kell megadni, ha a szérumsemlegesítési vagy vírusizolálási vizsgálat pozitív eredményt adott)
2. Kéknyelv-betegséggel kapcsolatos rovartani adatok
a) Közigazgatási részleg
b) A helyszín egyedi azonosítója (egyedi azonosítókód minden rovarcsapdahelyszínnek)
c) A begyűjtés dátuma
d) Földrajzi szélesség és hosszúság
e) Az összes begyűjtött Culicoides spp. száma
f) A begyűjtött Culicoides imicola száma, ha van
g) A begyűjtött Culicoides obsoletus Complex száma, ha van
h) A begyűjtött Culicoides obsoletus sensu strictu száma, ha van
i) A begyűjtött Culicoides scoticus száma, ha van
j) A begyűjtött Culicoides Pulicaris Complex száma, ha van
k) A begyűjtött Culicoides Nubeculosus complex száma, ha van
l) A begyűjtött Culicoides dewulfii száma, ha van
m) Más lényeges adatok
3. Kéknyelv-betegséggel kapcsolatos oltási adatok
a) Közigazgatási részleg
b) Év/félév
c) Oltás típusa
d) Szerotípus-kombináció
e) Beoltott állatfaj
f) Az állományok teljes száma a tagállamban
g) Az állatok teljes száma a tagállamban
h) Az oltási programban részt vevő állományok teljes száma
i) Az oltási programban részt vevő állatok teljes száma
j) A beoltott állományok teljes száma
k) Beoltott állatok száma (ahol az oltás típusa „fiatalok állatok beoltása”)
l) Beoltott fiatal állatok száma (ahol az oltás típusa „tömeges oltás”)
m) Beoltott felnőtt állatok száma (ahol az oltás típusa „tömeges oltás”)
n) Beadott oltási dózisok
III. MELLÉKLET
A körzetelhagyási tilalom alóli felmentés feltételei (a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint)
A. Állatok
Az állatokat a rendeltetési helyre való szállítás közben védeni kell a Culicoides kórokozó-átvivő támadásaival szemben.
Ezenkívül az 1–7. pontban szereplő feltételek közül legalább egynek teljesülnie kell.
|
1. |
Az állatokat kiszállításukig az V. melléklettel összhangban meghatározott szezonális kórokozóátvivő-mentes időszakban egy szezonálisan kéknyelvbetegségtől mentes körzetben tartották legalább 60 napig az elszállítás előtt, valamint elszállításuk előtt legkorábban hét nappal negatív eredménnyel elvégeztek rajtuk egy kórokozó kimutatására szolgáló vizsgálatot az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szárazföldi állatok diagnosztikai vizsgálatairól és védőoltásáról szóló kézikönyve (a továbbiakban: OIE Terrestrial Manual) szerint. A kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatra azonban nincs szükség azokban a tagállamokban vagy tagállamok azon régióiban, ahol elegendő – a legalább hároméves ellenőrzési program végrehajtását követően megszerzett – járványügyi adat támasztja alá a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak V. melléklet szerinti meghatározását. Az ezzel a lehetőséggel élő tagállamok az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot. Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: „Az állato(ka)t kiszállításáig/kiszállításukig a …-án/-én (adja meg az időpontot) kezdődő szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották születésüktől fogva vagy legalább 60 napig, és adott esetben (értelemszerűen jelölje) a kiszállítás előtt hét nappal vett mintáikon az OIE Terrestrial Manual szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek, amely negatív eredménnyel zárult, az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. része 1. pontjának megfelelően.” |
|
2. |
Az állatokat a kiszállításig védelemben részesítették a kórokozó-átvivőkkel szemben, a kiszállítást megelőzően legalább 60 napig. Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: „Az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. része 2. pontjának megfelelő állat(ok).” |
|
3. |
Az állatokat kiszállításukig az V. melléklet szerint meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották, vagy legalább 28 napig kórokozó-átvivőkkel szembeni védelemben részesítették őket, és ebben az időszakban az OIE Terrestrial Manual szerint a kéknyelvbetegség víruscsoportjához tartozó antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot végeztek a kórokozó-átvivők támadásaival szembeni védettségi időszak vagy a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak kezdetét követően legalább 28 nappal, amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult. Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: „Az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. része 3. pontjának megfelelő állat(ok).” |
|
4. |
Az állatokat kiszállításukig az V. melléklettel összhangban meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották, vagy legalább 14 napig kórokozó-átvivőkkel szembeni védelemben részesítették őket, és ebben az időszakban az OIE Terrestrial Manual szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek, amelyre a kórokozó-átvivőkkel szembeni védettségi időszak vagy a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak kezdetét követően legalább 14 nappal került sor, és amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult. Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: „Az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. része 4. pontjának megfelelő állat(ok).” |
|
5. |
Az állatok egy, az illetékes hatóság által elfogadott oltási program keretében beoltott állományból származnak, és beoltották őket a járványügyileg releváns származási helyen ténylegesen vagy valószínűleg jelen levő szerotípus(ok) ellen. Az állatok még az oltási programban jóváhagyott védőoltás leírásában garantált immunitási időszakon belül vannak, és az alábbi követelmények közül legalább egynek eleget tesznek: a) több mint 60 nappal a szállítás előtt oltották be őket; b) inaktivált oltóanyaggal oltották be őket legalább annyi nappal korábban, amennyi az oltási programban jóváhagyott oltóanyag leírásában meghatározott immunvédelem kialakulásának kezdetéhez szükséges, és az OIE Terrestrial Manual szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek rajtuk, amelyre az oltási programban jóváhagyott oltóanyag leírásában meghatározott immunvédelem kezdete előtt legalább 14 nappal került sor, amely vizsgálat negatív eredménnyel zárult; c) már korábban beoltották, majd az oltási programban jóváhagyott oltóanyag leírásában garantált immunitási időszakon belül inaktivált oltóanyaggal újraoltották őket; d) az V. melléklet szerint meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották őket születésük óta vagy az oltást megelőzően legalább 60 napig, és inaktivált oltóanyaggal beoltották őket legalább annyi nappal korábban, amennyi az oltási programban jóváhagyott oltóanyag leírásában meghatározott immunvédelem kialakulásának kezdetéhez szükséges. Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: „Az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. részének 5. pontja szerint a kéknyelvbetegség … (szerotípus[ok] megnevezése) szerotípusa ellen … (vakcina megnevezése) inaktivált/módosított élő vakcinával (megfelelő rész törlendő) beoltott állatok.” |
|
6. |
Az állatoknak soha nem adtak kéknyelvbetegség elleni vakcinát, és mindig olyan járványügyileg releváns földrajzi származási területen tartották őket, ahol legfeljebb egy szerotípus fordult vagy fordul elő, vagy előfordulása valószínűsíthető, továbbá: a) pozitív eredménnyel elvégeztek rajtuk két, az OIE Terrestrial Manual szerinti, a kéknyelvbetegség-vírus szerotípusa elleni antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot, amelyek közül az első vizsgálatot a szállítás előtt 60–360 nappal vett mintákon, a másodikat pedig legkorábban a szállítás napja előtt hét nappal vett mintákon végezték el; vagy b) az OIE Terrestrial Manual szerint a kéknyelvbetegség-vírus szerotípusa elleni antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot végeztek rajtuk, amely pozitív eredménnyel zárult; a vizsgálatra az állatok szállítása előtt legalább 30 nappal került sor, valamint az állatokon legkorábban a szállítás előtt hét nappal az OIE Terrestrial Manual szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek, amely negatív eredménnyel zárult. Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: „Az állat(ok)on az OIE Terrestrial Manual szerint a kéknyelvbetegség-vírus … (szerotípus[ok] megnevezése) szerotípusa elleni antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot végeztek az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. része 6. pontjának megfelelően.” |
|
7. |
Az állatokat kéknyelvbetegség-vírus ellen soha nem oltották be, és pozitív eredménnyel vetették alá őket az OIE Terrestrial Manual szerinti két megfelelő szerológiai vizsgálatnak, amelyek képesek kimutatni minden, a járványügyileg releváns földrajzi származási területen jelen lévő vagy valószínűleg jelen lévő kéknyelvbetegség-vírus szerotípus elleni specifikus antitestet, és a) az első vizsgálatot az elszállítás előtt 60–360 nappal vett mintákon, a másodikat pedig legkorábban az elszállítás napja előtt hét nappal vett mintákon kellett elvégezni; vagy b) a specifikus szerotípusra vonatkozó szerológiai vizsgálatra az állatok elszállítása előtt legalább 30 nappal került sor, és az állatokon legkorábban a szállítás előtt hét nappal az OIE Terrestrial Manual szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek, amely negatív eredménnyel zárult. Amennyiben az ebben a pontban említett állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni: „Az állat(ok)on az OIE Terrestrial Manual szerint a ténylegesen vagy valószínűleg jelen levő kéknyelvbetegség-vírus … (szerotípus[ok] megnevezése) szerotípusa elleni antitestek kimutatására szolgáló specifikus szerológiai vizsgálatot végeztek az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete A. része 7. pontjának megfelelően.” |
Vemhes állatok esetében az 5., 6. és 7. pontban meghatározott feltételek legalább egyikének teljesülnie kell a megtermékenyítés vagy párosodás előtt, vagy a 3. pontban előírt feltételeket kell betartani, és a vizsgálat leghamarabb a szállítás időpontját megelőzően hét nappal végezhető el.
Amennyiben az állatokat Közösségen belüli kereskedelemre szánják, szükség esetén a következő szövegek valamelyikével kell kiegészíteni a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, megfelelő egészségügyi bizonyítványokat:
„Az állat/állatok vemhes/vemhesek”, vagy
„Az állat(ok) vemhes(ek) lehet(nek) és megfelel(nek) a következő feltétel(ek)nek: … (megtermékenyítés vagy párosodás előtt az 5., 6. és 7. pontban meghatározott feltételek, illetve a 3. pontban meghatározott feltételek; jelölje be a megfelelőt)”.
B. Állati sperma
A spermát olyan donorállatból kell venni, amely az alábbi feltételek közül legalább egynek eleget tesz:
a) a spermavétel alatt és a spermavétel megkezdése előtt legalább 60 napig a korlátozás alá vont körzeten kívül tartották;
b) a spermavétel alatt és a spermavétel megkezdése előtt legalább 60 napig védték a kórokozó-átvivők támadásaival szemben;
c) az V. melléklet szerint meghatározott szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzetben tartották a spermavétel alatt és a spermavétel kezdete előtt legalább 60 napig, és legkorábban a spermavétel megkezdése előtt hét nappal az OIE Terrestrial Manual szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek, amely negatív eredménnyel zárult.
A kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatra azonban nincs szükség azokban tagállamokban vagy a tagállamok azon régióiban, ahol elegendő – a legalább hároméves ellenőrzési program végrehajtását követően megszerzett – járványügyi adat támasztja alá a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak V. melléklet szerinti meghatározását.
Az ezzel a lehetőséggel élő tagállamok az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségiiggo egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatják a Bizottságot és a tagállamokat;
d) a spermavételi időszakban legalább 60 naponként, az utolsó spermavételt követően pedig 21–60 nappal az OIE Terrestrial Manual szerint a kéknyelvbetegség víruscsoportjához tartozó antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatot végeztek rajtuk, amely negatív eredménnyel zárult;
e) az OIE Terrestrial Manual szerint a levett vérmintákon kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek, amely negatív eredménnyel zárult:
i. a mintavétel kezdetén és az utolsó vételkor; és
ii. a spermavétel ideje alatt:
— vírusizolációs vizsgálat esetén legalább hétnaponta,
— polimeráz láncreakciós vizsgálat esetén legalább 28 naponta.
Amennyiben az ebben a szakaszban említett spermát Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló exportra szánják, a 88/407/EGK tanácsi irányelvben ( 18 ) és a 95/388/EGK bizottsági határozatban ( 19 ) meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni:
„Az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete B. része … (a), b), c), d) vagy e) pontjának, értelemszerűen egészítse ki) megfelelő donorállatokból vett sperma.”.
C. Állati petesejtek és embriók
1. A szarvasmarhafélék in vivo kinyert embrióit és petesejtjeit olyan donorállatokból kell kinyerni, amelyek a kinyerés napján nem mutatják a kéknyelv-betegség klinikai tüneteit.
2. A nem szarvasmarhafélék embrióit és petesejtjeit, továbbá a szarvasmarhafélék in vitro létrehozott embrióit olyan donorállatból kell kinyerni, amely az alábbi feltételek közül legalább egynek eleget tesz:
a) az embriók/petesejtek kinyerése alatt és az embriók/petesejtek kinyerésének megkezdése előtt legalább 60 napig a korlátozás alá vont körzeten kívül tartották;
b) az embriók/petesejtek kinyerése alatt és az embriók/petesejtek kinyerésének megkezdése előtt legalább 60 napig védték a kórokozó-átvivők támadásaival szemben;
c) az embriók/petesejtek kinyerését követő 21–60 napban az OIE Terrestrial Manual szerint a kéknyelvbetegség-vírushoz tartozó antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatot végeztek rajta, amely negatív eredménnyel zárult;
d) az embriók/petesejtek kinyerésének napján vett vérmintán az OIE Terrestrial Manual szerint kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek rajta, amely negatív eredménnyel zárult.
3. Amennyiben az 1. és 2. pontban említett petesejteket és embriókat Közösségen belüli kereskedelemre vagy harmadik országba irányuló exportra szánják, a 89/556/EGK tanácsi irányelvben ( 20 ) és a 95/388/EK határozatban meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat a következő szöveggel kell kiegészíteni:
„Az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete C. része … (1. pontjának; 2. a), 2. b), 2. c) vagy 2. d) pontjának, értelemszerűen egészítse ki) megfelelő donorállatokból kinyert embriók és petesejtek.”
A 89/556/EGK irányelv B. mellékletének 2. a) pontja nem alkalmazandó az olyan donorállatokból kinyert petesejtekre és embriókra, amelyeket kéknyelv-betegség kapcsán állat-egészségügyi tilalom vagy zárlat alá helyezett gazdaságokban tartanak.
IV. MELLÉKLET
A vágóhidaknak a körzetelhagyási tilalom alóli mentességre való kijelölésének kritériumai (8. cikk (5) bekezdés második albekezdés)
A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak legalább a következő kritériumokat kell alkalmaznia azon kockázatelemzés során, amelynek célja a korlátozás alá vont körzetben lévő gazdaságokból azonnali levágásra szállított állatok ellenőrzött továbbítása esetében vágóhidak kijelölése:
1. az ellenőrzési és megfigyelési és programok során összegyűjtött adatok, elsősorban a kórokozó-átvivők aktivitására vonatkozóan;
2. a nem korlátozás alá vont körzetbe való beléptetés pontjának távolsága a vágóhídtól;
3. az útra vonatkozó rovartani adatok;
4. a kórokozó-átvivők aktivitási idejének viszonylatában azok a napszakok, amikor a szállítás történik;
5. rovarirtók és -riasztók esetleges használata a 96/23/EK tanácsi irányelvnek ( 21 ) megfelelően;
6. a vágóhíd helye az állattartó gazdaságokhoz képest;
7. a vágóhídon foganatosított biológiai biztonsági intézkedések.
V. MELLÉKLET
A szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározásának kritériumai (9. cikk (3) bekezdés)
A szezonálisan kéknyelvbeteség-mentes körzetek meghatározásának céljából az illetékes hatóságnak legalább a következő kritériumok alkalmazásával kell meghatároznia egy tagállam járványügyileg releváns födrajzi területeinek („járványügyileg releváns földrajzi területek”) esetében a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakot:
1. Általános kritériumok
a) Működnie kell egy kéknyelvbetegség-ellenőrzési és/vagy megfigyelési programnak.
b) A szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározásához használt specifikus kritériumokat és küszöböket azon bizonyítottan jelen lévő vagy gyanított Culicoides fajok figyelembe vételével kell meghatározni, amelyek a járványügyileg releváns terület fő kórokozó-átvivői.
c) A szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározásához használt kritériumokat a folyó és az előző év (történeti) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni. Ezenkívül figyelembe kell venni a megfigyelési adatok egységesítéséhez kötődő vonatkozásokat is.
2. Konkrét kritériumok
a) A kéknyelvbetegség-megfigyelési programok vagy más, a kéknyelv-betegség vírusának megállására utaló bizonyítékok azt mutatják, hogy a járványügyileg releváns földrajzi területen nem terjed a kéknyelv-betegség vírusa.
b) A kéknyelvbetegség-ellenőrzési vagy -megfigyelési programok részét képező rovartani megfigyelés azt mutatja, hogy megszűnt a kórokozók vagy valószínű kórokozók aktivitása.
c) A járványügyileg releváns földrajzi területen jelen lévő szerotípust átvivő vagy gyaníthatóan átvivő Culicoides fajok befogásai nem érik el a begyűjtött kórokozóknak a járványügyileg releváns földrajzi terület meghatározásához szükséges maximális küszöbértékét. Ha hiányzik a maximális küszöb meghatározását alátámasztó szilárd bizonyíték, akkor a Culicoides imicola példányainak teljes hiányát és rovarcsapdánként ötnél kevesebb termékeny Culicoidest kell használni.
3. További kritériumok
a) Olyan hőmérsékleti körülmények, amelyek hatással vannak a kórokozó-átvivők aktivitására a járványügyileg releváns földrajzi területen. A hőmérsékleti küszöböket úgy kell meghatározni, hogy figyelembe vegyék a járványügyileg releváns földrajzi területen jelen lévő szerotípusokat bizonyítottan vagy gyaníthatóan átvivő Culicoides fajok ökológiai viselkedését.
( 1 ) HL L 378., 1982.12.31. A legutóbb a 2004/216/EK bizottsági határozattal (HL L 67., 2004.3.5., 27. o.) módosított irányelv.
( 2 ) HL L 327., 2000.12.22., 74. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.
( 3 ) HL L 130., 2005.5.24., 22. o. A legutóbb a 2007/357/EK határozattal (HL L 133., 2007.5.25., 44. o.) módosított határozat.
( 4 ) HL L 59, 2005.3.5, 40. o. A 2006/924/EK határozattal (HL L 354., 2006.12.14., 48. o.) módosított határozat.
( 5 ) The EFSA Journal (2007) 480., 1–20. o.
( 6 ) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított határozat.
( 7 ) HL L 139., 2007.5.31., 30. o.
( 8 ) The EFSA Journal (2007) 479., 1–29. o.
( 9 ) HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel módosított irányelv.
( 10 ) HL L 46., 1991.2.19., 19. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel módosított irányelv.
( 11 ) HL L 268., 1992.9.14., 54. o. A legutóbb a 2007/265/EK bizottsági határozattal (HL L 114., 2007.5.1., 17. o.) módosított irányelv.
( 12 ) HL L 208., 1993.8.19., 34. o.
( 13 ) HL L 283., 2007.10.27., 37. o.”
( 14 ) HL L 3., 2005.1.5., 1. o.
( 15 ) HL L 283., 2007.10.27., 37 o.”
( 16 ) Becslések szerint egy fertőzött körzetben 20 % a szerokonverzió évi rendes mértéke. A Közösségben azonban a vírus javarészt egy körülbelül hathónapos időszakban terjed (tavasz végétől ősz közepéig). A 2 % ezért konzervatív becslés a szerokonverzió várható havi mértékére vonatkozóan.
( 17 ) Ha szérummintát használnak, és a megvizsgált mintának megfelelő állatok becsült számát kell megadni.
( 18 ) HL L 194., 1988.7.22., 10. o.
( 19 ) HL L 234., 1995.10.3., 30. o.
( 20 ) HL L 302., 1989.10.19., 1. o.
( 21 ) HL L 125., 1996.5.23., 10. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel módosított irányelv.