AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 165/2014/EU RENDELETE
(2014. február 4.)
a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
I. FEJEZET
ALAPELVEK, HATÁLY ÉS KÖVETELMÉNYEK
1. cikk
Tárgy és elvek
A menetíró készülékeknek a kialakításuk, beépítésük, használatuk és tesztelésük tekintetében meg kell felelniük e rendelet követelményeinek.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokon kívül e rendelet alkalmazásában:
„menetíró készülék” vagy „adatrögzítő készülék”: közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően automatikusan vagy félautomatikusan megjeleníti, rögzíti, kinyomtatja, tárolja és kiadja e járművek mozgásának – többek között azok sebességének – és vezetőik bizonyos munkaszakaszainak adatait;
„járműegység”: a menetíró készülék, ide nem értve a mozgásérzékelőt és a mozgásérzékelőhöz tartozó csatlakozó kábeleket. A járműegység egyetlen vagy több, a járműben különböző helyeken elhelyezett egységből állhat, amennyiben megfelel e rendelet biztonsági követelményeinek; a járműegység többek között feldolgozó egységből, adatmemóriából, időmérő funkcióból, két intelligenskártya-interfész készülékből (járművezető és járműkísérő), nyomtatóból, kijelző berendezésből, csatlakozóból, és a felhasználói inputok bevitelére szolgáló készülékekből áll;
„mozgásérzékelő”: a menetíró készülék azon része, amely jelzi a jármű sebességét és/vagy a megtett távolságot;
„tachográf-kártya”: a menetíró készülékkel történő használatra szánt intelligens kártya, amely lehetővé teszi a kártyatulajdonos menetíró készülék általi azonosítását, valamint az adatátvitelt és -tárolást;
„adatrögzítő lap”: a rögzített adatok befogadására és megőrzésére szolgáló lap, amelyet analóg menetíró készülékbe kell helyezni, és amelyre az analóg menetíró készülék jelölőeszközei folyamatosan ráírják a rögzítendő adatokat;
„járművezetői kártya”: egy tagállam hatóságai által egy adott járművezető részére kiállított tachográf-kártya, amely azonosítja a járművezetőt, és lehetővé teszi a járművezető tevékenységére vonatkozó adatok tárolását;
„analóg menetíró készülék”: olyan menetíró készülék, amely ezzel a rendelettel összhangban adatrögzítő lapot használ;
„digitális menetíró készülék”: olyan menetíró készülék, amely ezzel a rendelettel összhangban tachográf-kártyát használ;
„ellenőrzőkártya”: egy tagállam hatóságai által az illetékes nemzeti ellenőrző hatóság részére kiállított tachográf-kártya, amely azonosítja az ellenőrző szervet és opcionálisan az ellenőrző tisztviselőt, valamint lehetővé teszi az adatmemóriában vagy a járművezetői kártyán és opcionálisan a műhelykártyán tárolt adatokhoz való hozzáférést leolvasás, nyomtatás és/vagy letöltés céljából;
„vállalkozáskártya”: egy tagállam hatóságai által olyan szállítási vállalkozások részére kiállított tachográf-kártya, amelyek menetíró készülékkel felszerelt járműveket kötelesek üzemeltetni; e kártya azonosítja a szállítási vállalkozást, és lehetővé teszi a menetíró készülékben tárolt, az adott szállítási vállalkozás által lezárt adatok megjelenítését, letöltését és kinyomtatását;
„műhelykártya”: valamely tagállamtól kapott engedéllyel rendelkező menetírókészülék-gyártó, illetve -szerelő, járműgyártó vagy műhely kijelölt személyzete részére az adott tagállam hatóságai által kiadott tachográf-kártya, amely azonosítja a kártyatulajdonost és lehetővé teszi a menetíró készülék tesztelését, kalibrálását, aktiválását és/vagy az arról való letöltést;
„aktiválás”: az a szakasz, amelyben a menetíró készülék a műhelykártya használata révén teljes mértékben üzemképessé válik, és valamennyi funkcióját üzembe helyezi, beleértve a biztonsági funkciókat is;
a digitális menetíró készülék „kalibrálása”: a jármű adatmemóriában tárolandó paramétereinek, többek között a jármű azonosító adatainak és jellemzőinek frissítése vagy megerősítése a műhelykártya használatával;
„letöltés” a digitális menetíró készülékből: a jármű adatmemóriájában vagy a tachográf-kártya memóriájában tárolt teljes adatkészletnek vagy annak egy részének a digitális aláírással együtt történő lemásolása azzal a feltétellel, hogy a tárolt adatok nem módosulnak és nem vesznek el;
„esemény”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely csalási kísérletből eredhet;
„hiba”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely egy berendezés hibás működéséből vagy meghibásodásából eredhet;
„beépítés”: a menetíró készülék beszerelése a járműbe;
„nem érvényes kártya”: olyan kártya, amely hibásnak bizonyul, vagy amelynek a kezdeti hitelesítése nem sikerült, vagy amely nem érte még el érvényességi idejének kezdetét, illetve amelynek már lejárt az érvényességi ideje;
„időszakos vizsgálat”: annak ellenőrzésére végzett műveletek sorozata, hogy a menetíró készülék megfelelően működik, beállításai megfelelnek a jármű paramétereinek, és nem csatlakozik hozzá manipulálást lehetővé tévő eszköz;
„javítás”: egy mozgásérzékelő vagy egy járműegység bármely olyan javítása, amelyhez az áramellátás kiiktatása, a menetíró készülék más alkatrészektől történő elválasztása, vagy a mozgásérzékelő vagy járműegység felnyitása szükséges;
„típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam e rendelet 13. cikkével összhangban igazolja, hogy a piacon forgalomba hozandó menetíró készülék, annak alkatrészei vagy a tachográf-kártya teljesíti e rendelet követelményeit;
„interoperabilitás”: a rendszereknek és az alapjukat képező üzleti folyamatoknak az adatcserére és az információk megosztására való képessége;
„interfész”: a rendszerek közötti felület, amely biztosítja az összekapcsolódást és interakciót lehetővé tévő közvetítő eszközt;
„időmérés”: az egyezményes koordinált világidő folyamatos, digitális rögzítése;
„időbeállítás”: a mért idő automatikus, rendszeres időközönkénti, legfeljebb egy perccel való kiigazítása, illetve kalibrálás közben végzett beállítás;
„nyílt szabvány”: olyan szabvány, amelynek leírása szerepel egy díjmentesen vagy névleges díj ellenében hozzáférhető dokumentumban, amelynek sokszorosítása, terjesztése vagy felhasználása díjmentesen vagy névleges díj ellenében engedélyezett.
3. cikk
Hatály
A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az olyan szállítási tevékenységekre használt járműveket, amelyekre az 561/2006/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban kivételt állapítottak meg; erről azonnal értesíteniük kell a Bizottságot.
Legkésőbb három évvel a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépése évének végét követően a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett következő járműkategóriákat fel kell szerelni az e rendelet 8., 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelő intelligens menetíró készülékkel:
analóg menetíró készülékkel felszerelt járművek;
a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2011. szeptember 30-ig alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek;
a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2011. október 1-től alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek; és
a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2012. október 1-től alkalmazandó műszaki előírásoknak megfelelő digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek.
4. cikk
Követelmények és rögzítendő adatok
A menetíró készüléknek és a tachográf-kártyának a következő követelményeknek kell megfelelnie:
A digitális menetíró készüléknek a következő adatokat kell rögzítenie:
a megtett távolság és a jármű sebessége;
időmérés;
a 8. cikk (1) bekezdésében említett, a jármű helyzetét meghatározó pontok;
a járművezető személyazonossága;
a járművezető tevékenysége;
ellenőrzési, kalibrálási és a menetíró készülék javításával kapcsolatos adatok, beleértve a műhelyt azonosító adatokat;
események és hibák.
A menetíró készülékben és a tachográf-kártyán tárolt adatokhoz a következők bármikor hozzáférhetnek:
az illetékes ellenőrző hatóságok;
az adott szállítási vállalkozás a jogi – különösen a 32. és 33. cikkben meghatározott – kötelezettségei teljesítése céljából.
5. cikk
A digitális menetíró készülék funkciói
A digitális menetíró készülék a következő funkciókat látja el:
6. cikk
Megjelenítés és figyelmeztetés
A következő információkat kell megjeleníteni:
idő;
üzemeltetési mód;
a járművezető tevékenysége:
figyelmeztetésre vonatkozó adatok;
a menü elérésére vonatkozó adatok.
A menetíró készülék kijelezhet kiegészítő információkat is, feltéve, hogy azok világosan megkülönböztethetők az e bekezdésben előírt információktól.
7. cikk
Adatvédelem
A tagállamok gondoskodnak különösen a személyes adatok védelméről a tekintetben, hogy azokat kizárólag az (1) bekezdésben említett uniós jogi aktusokhoz szorosan kapcsolódó célokra és az alábbiak vonatkozásában lehessen felhasználni:
globális navigációs műholdrendszer (GNSS) használata helymeghatározási adatok rögzítésére a 8. cikkben említett módon;
távoli kommunikáció használata ellenőrzés céljából a 9. cikkben említett módon, interfésszel rendelkező menetíró készülék használata a 10. cikkben említett módon, a járművezetői kártyára vonatkozó információk elektronikus cseréje a 31. cikkben említett módon, különös tekintettel az ilyen adatok harmadik országokkal való, határokon átnyúló cseréjére; valamint
a szállítási vállalkozások általi nyilvántartás a 33. cikkben említett módon.
II. FEJEZET
AZ INTELLIGENS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK
8. cikk
A jármű helyzetének rögzítése bizonyos pontokon a napi munkaidő során
A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a jármű helyzetét automatikusan rögzíteni kell a következő pontokon, vagy az azokhoz legközelebb eső olyan helyen, ahol fogható műholdas jel:
Az ellenőrző hatóságok által végzett megfelelőség-ellenőrzés megkönnyítése érdekében az intelligens menetíró készüléknek az 561/2006/EK rendeletben előírtak szerint azt is rögzítenie kell, hogy a járművet áru- vagy személyszállításra használják-e.
Az említett célokból az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikk első bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járműveket fel kell szerelni egy műholdas navigációs rendszeren alapuló helymeghatározási szolgáltatáshoz kapcsolt menetíró készülékkel.
A határátlépésnek és a további tevékenységeknek az első albekezdés második és harmadik franciabekezdésében, valamint a második albekezdésben említett rögzítése azonban – a bizonyos járművek készülékkel való utólagos felszerelésére vonatkozó, a 3. cikk (4) bekezdése szerinti kötelezettség sérelme nélkül – azokra a járművekre alkalmazandó, amelyeket a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését követő két év után vettek első alkalommal nyilvántartásba egy tagállamban.
9. cikk
Az esetleges manipulációk és visszaélések korai távészlelése
A kommunikáció során közölt adatokat az esetlegesen manipulált vagy nem megfelelően alkalmazott menetíró készülékkel rendelkező járművek célzott közúti ellenőrzéséhez szükséges adatokra kell korlátozni. Ezeknek az adatoknak a következő eseményekhez vagy a menetíró készülék által rögzített alábbi adatokhoz kell kapcsolódniuk:
10. cikk
A menetíró készülékeket és az intelligens közlekedési rendszereket összekapcsoló interfész
Az első alkalommal 36 hónappal a 11. cikkben említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően nyilvántartásba vett járművekbe szerelt menetíró készülékeket el lehet látni olyan szabványosított interfészekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a menetíró készülék által rögzített vagy előállított adatokat egy külső eszköz működési üzemmódban felhasználja, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:
az interfész nem befolyásolja a menetíró készülék adatainak hitelességét és integritását;
az interfész megfelel a 11. cikkben szereplő részletes rendelkezéseknek;
az interfészhez csatlakozó külső eszköz csak akkor fér hozzá a földrajzi helymeghatározási adatokat is magukban foglaló személyes adatokhoz, ha a járművezető, akire az adatok vonatkoznak, ehhez igazolhatóan a hozzájárulását adta.
Azon járművek menetíró készülékeit, amelyeket a 11. cikk második bekezdésében említettrészletes rendelkezések hatálybalépését követő két év után vettek első alkalommal nyilvántartásba egy tagállamban, el kell látni az (1) bekezdésben említett interfésszel.
11. cikk
Az intelligens menetíró készülékre vonatkozó részletes rendelkezések
Annak biztosítása céljából, hogy az intelligens menetíró készülék megfeleljen az e rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a 8., 9. és 10. cikk egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket, kivéve az olyan rendelkezéseket, amelyek további adatoknak a menetíró készülék általi rögzítését írnák elő.
A Bizottság 2021. augusztus 21-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a 8. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második és harmadik franciabekezdésében, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a jármű határátlépéseivel és tevékenységeivel kapcsolatos adatok rögzítésére és tárolására vonatkozó kötelezettség egységes alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket.
A Bizottság 2022. február 21-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az 561/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában említett járművek menetíró készülékeinek adatkövetelményeire és -funkcióira – ideértve a 8., 9. és 10. cikkben foglaltakat – valamint a beszerelésükre irányadó szabályok egységes alkalmazásához szükséges részletes rendelkezéseket.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Az első, második és harmadik bekezdésben említett részletes rendelkezések:
az intelligens menetíró készülék e fejezetben említett funkcióinak teljesítése vonatkozásában meghatározzák azokat a követelményeket, amelyek garantálják a 8. és 9. cikkben említett műholdas helymeghatározó szolgáltatás és távkommunikációs technológia révén a menetíró készülékbe betáplált adatok biztonságát, pontosságát és megbízhatóságát;
meghatározzák a 8. és 9. cikkben említett, a menetíró készüléken kívüli vagy abba beépített műholdas helymeghatározó szolgáltatásra és távkommunikációs technológiára vonatkozó különböző feltételeket és követelményeket, továbbá a készüléken kívüli szolgáltatás és technológia esetében meghatározzák a műholdas helymeghatározó jelnek mint másodlagos mozgásérzékelőnek az alkalmazására vonatkozó feltételeket is;
meghatározzák a 10. cikkben említett interfész vonatkozásában szükséges szabványokat. Az ilyen szabványok magukban foglalhatnak egy a járművezető, a műhely és a szállítási vállalkozás adathozzáférési jogáról szóló rendelkezést, valamint a menetíró készülék által rögzített adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, amely ellenőrzési szabályok olyan hitelesítési/engedélyezési mechanizmuson – például a hozzáférési szintekre vonatkozó tanúsítványon – alapulnak, amelyet műszaki megvalósíthatóságának függvényében az interfész tekintetében állapítanak meg.
III. FEJEZET
TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
12. cikk
Kérelmek
A működési tanúsítványt a típusjóváhagyó hatóság állítja ki a gyártó számára.
Az átjárhatósági tanúsítványt egyetlen, a Bizottság alá tartozó és annak felelős laboratórium állítja ki.
A menetíró készülék, annak releváns alkatrészei, illetve a tachográf-kártya vonatkozásában:
a biztonsági tanúsítvány a járműegység, a tachográf-kártya, a mozgásérzékelő, és a járműegységbe nem beépített globális navigációs műholdrendszer (GNSS) esetében a GNSS-vevőhöz való csatlakozás vonatkozásában a következőket tanúsítja:
a biztonsági céloknak való megfelelés;
az alábbi biztonsági funkciók teljesítése: a szolgáltatás azonosítása és hitelesítése, engedélyezése, bizalmassága, elszámoltathatósága, integritása, auditálása, pontossága és megbízhatósága;
a működési tanúsítvány tanúsítja, hogy a tesztelt egység a végrehajtott funkciók, a környezetvédelmi jellemzők és az elektromágneses összeférhetőségi jellemzők tekintetében teljesíti a megfelelő követelményeket, és megfelel mind a fizikai követelményeknek, mind pedig az egyéb alkalmazandó szabványoknak;
az átjárhatósági tanúsítvány tanúsítja, hogy a tesztelt egység és a szükséges menetíró készülék vagy tachográf-kártya között teljes az átjárhatóság.
13. cikk
A típusjóváhagyás megadása
A tagállamok minden olyan típusú járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára megadják a típusjóváhagyást, amely megfelel a 4. és 11. cikkben foglalt követelményeknek, feltéve, hogy az adott tagállamnak módjában áll ellenőrizni, hogy a legyártott modellek megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.
Bármely jóváhagyott modell módosításához vagy kiegészítéséhez annak a tagállamnak a kiegészítő típusjóváhagyása szükséges, amelyik az eredeti típusjóváhagyást megadta.
14. cikk
Típus-jóváhagyási jel
A tagállamok a kérelmező számára egy előzetesen meghatározott modellnek megfelelő típus-jóváhagyási jelet adnak ki az általuk a 13. cikk és a II. melléklet szerint jóváhagyott minden egyes járműegységre, mozgásérzékelőre, adatrögzítőlap-mintára vagy tachográf-kártyára. A Bizottság az említett modelleket – végrehajtási jogi aktusok útján – a 42. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.
15. cikk
Jóváhagyás vagy elutasítás
A tagállam illetékes hatósága, amelyhez a típusjóváhagyás iránti kérelmet benyújtották, az egyes jóváhagyott járműegységek, mozgásérzékelők, adatrögzítőlap-minták vagy tachográf-kártyák tekintetében egy hónapon belül megküldi a típusbizonyítvány egy példányát és a – plombákra is vonatkozó – műszaki leírások egy példányát a többi tagállam hatóságainak. Amennyiben az illetékes hatóságok nem hagyják jóvá a típusjóváhagyás iránti kérelmet, a jóváhagyás megtagadásáról értesítik a többi tagállam hatóságait, és közlik döntésük okait is.
16. cikk
A készülék típusjóváhagyásnak való megfelelése
A tagállamok illetékes hatóságai minden esetben egy hónapon belül értesítik egymást és a Bizottságot bármely típusjóváhagyás visszavonásáról, illetve az (1), a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban tett egyéb intézkedéseikről, és részletesen meghatározzák e lépés okait.
Ha a tagállamok közötti megbeszélések a (3) bekezdés szerinti értesítést követő négy hónapon belül nem vezetnek megállapodáshoz, a Bizottság valamennyi tagállam szakértőinek meghallgatása és valamennyi releváns – például gazdasági és műszaki – tényező megvizsgálása után az említett négyhónapos időszak elteltétől számított hat hónapon belül határozatot fogad el, amelyről az érintett tagállamokat és egyidejűleg a többi tagállamot is értesíti. A Bizottság minden esetben határidőt szab határozatának végrehajtására.
17. cikk
Az adatrögzítő lapok jóváhagyása
18. cikk
Az elutasító határozat indokolása
Az e rendelet szerint hozott minden olyan határozatban, amellyel egy járműegység, mozgásérzékelő, adatrögzítőlap-minta vagy tachográf-kártya típusjóváhagyását elutasítják vagy visszavonják, részletesen meg kell adni a határozat indokait. A határozatot közölni kell az érintett féllel, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a vonatkozó tagállam jogszabályai szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és azok érvényesítésének határidejéről.
19. cikk
A típusjóváhagyással rendelkező menetíró készülékek elismerése
A tagállamok nem utasíthatják el a menetíró készülékekkel felszerelt járművek nyilvántartásba vételét, és nem tilthatják meg az ilyen járművek üzembe helyezését vagy használatát semmilyen, az adott járműnek ilyen készülékkel való felszereltségével összefüggő indokkal, amennyiben a készülék el van látva a 14. cikkben említett típus-jóváhagyási jellel és a 22. cikk (4) bekezdésében említett illesztési címkével.
20. cikk
Biztonság
21. cikk
Üzemi tesztek
IV. FEJEZET
BEÉPÍTÉS ÉS VIZSGÁLAT
22. cikk
Beépítés és javítás
A plomba csak a következő feltételekkel távolítható el vagy törhető fel:
Az eltávolított vagy feltört plombát egy engedéllyel rendelkező szerelőnek vagy műhelynek indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb az eltávolítást vagy feltörést követő hét napon belül pótolnia kell. Amennyiben a plomba eltávolítására vagy feltörésére ellenőrzés céljából került sor, akkor azt az ellenőrző tisztviselő egy plombáló berendezést és egy egyedi speciális jelet alkalmazva indokolatlan késedelem nélkül újraplombálhatja.
Amennyiben az ellenőrző tisztviselő eltávolítja a plombát, az ellenőrzőkártyát be kell helyeznie a menetíró készülékbe az eltávolítás pillanatában, és annak az ellenőrzés befejezéséig behelyezve kell maradnia, akkor is, ha új plombát helyez fel. Az ellenőrző tisztviselőnek írásbeli nyilatkozatban kell rögzítenie legalább a következő adatokat:
Az új plomba felhelyezése előtt egy engedéllyel rendelkező műhelynek el kell végeznie a menetíró készülék ellenőrzését és kalibrálását, kivéve, ha a plomba eltávolítására vagy feltörésére ellenőrzés céljából került sor, és azt az ellenőrző tisztviselő lecserélte.
23. cikk
A menetíró készülékek vizsgálata
Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok során a következőket kell ellenőrizni:
24. cikk
Szerelők, műhelyek és járműgyártók engedélyezése
A tagállamok biztosítják, hogy a szerelők, műhelyek és járműgyártók szakértelemmel bírnak és megbízhatóak. Ebből a célból egyértelmű nemzeti eljárásokat állapítanak meg és tesznek közzé, és gondoskodnak arról, hogy a következő minimumkritériumok teljesüljenek:
a személyzet megfelelően képzett;
a releváns tesztek és feladatok elvégzéséhez szükséges készülékek rendelkezésre állnak;
a szerelők, műhelyek és járműgyártók jó hírnévvel rendelkeznek.
Az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozó auditot az alábbiak szerint kell elvégezni:
az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan legalább kétévente auditot kell elvégezni a menetíró készülék kezeléséhez alkalmazott eljárásaik tekintetében. Az auditnak mindenekelőtt az alkalmazott biztonsági intézkedésekre és a műhelykártyák kezelésére kell összpontosítania. A tagállamok ezeket az auditokat helyszíni vizsgálat nélkül is elvégezhetik.
Ezen túlmenően sor kerülhet az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan bejelentés nélküli műszaki auditra is, az elvégzett kalibrálások, vizsgálatok és beépítések ellenőrzése céljából. Ezeket az auditokat minden évben az engedéllyel rendelkező szerelők és műhelyek legalább tíz százalékánál el kell végezni.
A Bizottság a honlapján közzéteszi e nemzeti honlapok jegyzékét.
25. cikk
Műhelykártyák
V. FEJEZET
JÁRMŰVEZETŐI KÁRTYÁK
26. cikk
A járművezetői kártyák kiállítása
Olyan személy esetében azonban, akinek foglalkozásával összefüggő kötelékei más helyen vannak, mint személyes kötelékei, és aki ezért felváltva két vagy több tagállam különböző helyein él, szokásos tartózkodási helyként a személyes kötelékek helyét kell tekinteni, feltéve, hogy a szóban forgó személy oda rendszeresen visszatér. E feltételnek nem kell teljesülnie, ha az érintett személy azért él valamely tagállamban, hogy ott határozott idejű megbízásnak tegyen eleget.
A Bizottság a tagállamoktól kapott adatok alapján szorosan nyomon követi e bekezdés alkalmazását. Megállapításairól kétévente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára, és mindenekelőtt megvizsgálja, hogy az ideiglenes járművezetői kártyák nem befolyásolják-e hátrányosan a munkaerő-piaci helyzetet, valamint hogy egy és ugyanazon járművezető számára nem állítottak-e ki egynél több alkalommal is ideiglenes járművezetői kártyát. A Bizottság e bekezdés felülvizsgálatára megfelelő jogalkotási javaslatot terjeszthet elő.
27. cikk
A járművezetői kártyák használata
28. cikk
A járművezetői kártyák megújítása
29. cikk
Eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyák
30. cikk
A járművezetői kártyák kölcsönös elismerése és cseréje
31. cikk
A járművezetői kártyákra vonatkozó elektronikus információcsere
Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező még nem rendelkezik a 26. cikkben előírtak szerint érvényes járművezetői kártyával, a tagállamok legalább a járművezetői kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig e kártyákról – ideértve a 26. cikk (4) bekezdésében említett kártyákat is – a következő információkat tartalmazó nemzeti elektronikus nyilvántartásokat vezetnek:
VI. FEJEZET
A KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA
32. cikk
A menetíró készülékek helyes használata
33. cikk
A szállítási vállalkozás felelőssége
A szállítási vállalkozás megfelelő számú adatrögzítő lapot ad ki azoknak a járművezetőknek, akik analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetnek, amely mennyiségnél számításba kell venni az adatrögzítő lapok személyes jellegét, a szolgálati idő tartamát és annak a lehetőségét, hogy a sérült, vagy a felhatalmazott, ellenőrző tisztviselő által lefoglalt adatrögzítő lapokat pótolni kell. A szállítási vállalkozás a járművezetőknek csak olyan adatrögzítő lapokat adhat ki, amelyek a jóváhagyott mintának megfelelnek és a járműbe beépített készülékhez használhatók.
Amennyiben a jármű digitális menetíró készülékkel van felszerelve, a szállítási vállalkozás és a járművezető gondoskodik arról, hogy a szolgálati idő hosszát szem előtt tartva az adatoknak a menetíró készülékből való, az ellenőrző tisztviselő kérésére történő kinyomtatása vizsgálat esetén helyesen történjen.
34. cikk
A járművezetői kártyák és az adatrögzítő lapok használata
Ha a jármű elhagyásának következtében a járművezető nem tudja használni a járműbe szerelt menetíró készüléket, az (5) bekezdés b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időszakokat be kell jegyezni:
amennyiben a járművet analóg menetíró készülékkel látták el: az adatrögzítő lapra kézzel, automata feljegyzéssel vagy egyéb módon, olvashatóan, az adatrögzítő lap beszennyezése nélkül; vagy
amennyiben a járművet digitális menetíró készülékkel látták el: a járművezetői kártyára a menetíró készülék kézi adatbeviteli eszközeivel.
A tagállamok nem írhatják elő a járművezetők számára annak követelményét, hogy dokumentálják a jármű elhagyása során végzett tevékenységeiket.
Amennyiben az analóg menetíró készülékkel felszerelt járművön egynél több járművezető tartózkodik, a járművezetők a szükséges változtatásokat az adatrögzítő lapokon úgy hajtják végre, hogy a vonatkozó információkat a járművet ténylegesen vezető járművezető adatrögzítő lapjára jegyzik fel.
A járművezetők:
gondoskodnak arról, hogy az adatrögzítő lapon feljegyzett idő annak az országnak a hivatalos idejével egyezzék meg, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették;
úgy működtetik a kapcsolóberendezéseket, hogy lehetőség legyen az alábbi időtartamok elkülönített és pontos rögzítésére:
a
jel alatt: vezetési idő;
a
jel alatt: „egyéb munka”: a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti, vezetésen kívüli más tevékenység, valamint bármely, a szállítási ágazaton belül vagy kívül eső, ugyanazon vagy egyik másik munkaadó részére végzett munka;
a
jel alatt: „készenléti idő” a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének b) pontjában meghatározottak alapján;
a 
jel alatt: szünet, pihenőidő, éves szabadság vagy betegszabadság;
a „komp/vonat” jel alatt: A jelen túlmenően: a kompon vagy vonaton töltött pihenőidő az 561/2006/EK rendelet 9. cikkében előírtak szerint.
Az a járművezető, aki analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, bejegyzi az adatrögzítő lapjára a következő adatokat:
az adatrögzítő lap használatba vételének kezdetekor: a családi és utónevét;
a dátumot és helyet, ahol az adatrögzítő lap használatba vétele megkezdődött, és a dátumot és helyet, ahol az ilyen használat véget ért;
minden egyes jármű rendszámát, amelyre beosztották, mind az adatrögzítő lapon rögzített első menet kezdetekor, mind az azt követő, az adatrögzítő lap használata alatt bekövetkező járműcsere esetén;
a kilométer-számláló állását:
az adatrögzítő lapon rögzített első út kezdetén;
az adatrögzítő lapon rögzített utolsó út végén;
a munkanap folyamán bekövetkező járműcsere esetén az első járművön, amelyre beosztották, és azon a járművön, amelyre azután következőleg osztották be;
az esetleges járműcsere időpontját;
azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi. A járművezetőnek ezen túlmenően az adott tagállamban való első megállása megkezdésekor be kell írnia annak az országnak a betűjelét, amelybe a tagállami határ átlépését követően belép. Ezt az első megállást a határnál lévő vagy a határon való átlépést követő lehető legközelebbi megállóhelyen kell megtenni. Amennyiben valamely tagállami határ átlépése komppal vagy vonattal történik, a járművezetőnek az érkezési kikötő vagy vasútállomás szerinti ország betűjelét kell beírnia.
2022. február 2-től kezdve a járművezetőnek annak az országnak a betűjelét is be kell írnia, amelybe tagállami határ átlépését követően lép be, mégpedig az adott tagállamban való első leállása megkezdésekor. Ezt az első leállást a határnál lévő vagy a határon való átlépést követő lehető legközelebbi megállóhelyen kell megtenni. Amennyiben valamely tagállami határ átlépése komppal vagy vonattal történik, a járművezetőnek az érkezési kikötő vagy vasútállomás szerinti ország betűjelét kell beírnia.
A tagállamok előírhatják, hogy az adott tagállam területén belüli szállításokat végző járművezetők az ország betűjele mellett részletesebb földrajzi leírásokat is megadjanak, feltéve, hogy az adott tagállam e részletes földrajzi leírásokról még 1998. április 1. előtt értesítette a Bizottságot.
A járművezetőknek nem szükséges megadniuk az első albekezdésben említett információt, ha a menetíró készülék a 8. cikknek megfelelően automatikusan rögzíti a helymeghatározási adatokat.
35. cikk
Sérült járművezetői kártyák és adatrögzítő lapok
Ha egy járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy eltulajdonították, a járművezető:
az út megkezdése előtt kinyomtatja az általa vezetett járműre vonatkozó adatokat, és erre a kinyomtatott lapra ráírja:
azokat az adatokat, amelyek a járművezető azonosításához szükségesek (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), aláírással ellátva;
a 34. cikk (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időtartamokat;
az út végén kinyomtatja a menetíró készülék által rögzített időtartamokkal kapcsolatos információt, bejegyzi az induláskor készített nyomtatás óta egyéb munkával töltött időt, készenléti időt és pihenőket, amelyeket a menetíró készülék nem jegyzett fel, valamint megjelöli a dokumentumon azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a járművezető azonosítását (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), beleértve a járművezető aláírását is.
36. cikk
A járművezető által magánál tartandó dokumentumok
Ha a járművezető analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatni a következőket:
az adott napon és az azt megelőző 28 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok;
járművezetői kártya, ha van ilyen a birtokában; és
bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően.
Ha a járművezető digitális menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatnia a következőket:
saját járművezetői kártyája;
bármely kézi feljegyzés és kinyomtatott lap, amelyet az adott napon és az azt megelőző 28 napon készített az e rendeletben és az 561/2006/EK rendeletben előírtaknak megfelelően;
az adatrögzítő lapok a ii. alpontban meghatározott olyan időszakra vonatkozóan, amelyek alatt analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetett.
37. cikk
Eljárások hibásan működő készülék esetében
Amennyiben a jármű nem tud visszatérni a szállítási vállalkozás telephelyére az üzemzavar vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül, a javítást útközben kell elvégezni.
A tagállamok által a 41. cikk szerint hozott intézkedések – amennyiben ez összeegyeztethető az érintett tagállam nemzeti jogszabályaival – felhatalmazzák az illetékes hatóságokat a jármű használatának a megtiltására, amennyiben az üzemzavart vagy a hibás működést nem orvosolták az e bekezdés első és második albekezdésének megfelelően.
Amennyiben a menetíró készülék üzemképtelen vagy hibásan működik, a járművezető az alábbiakon rögzíti az azonosítását lehetővé tevő adatokat (név, a járművezetői kártya és/vagy a vezetői engedély száma) – saját kezű aláírásával együtt –, valamint a különböző időtartamokra vonatkozó mindazon információkat, amelyeket a menetíró készülék már nem helyesen rögzített vagy nyomtatott ki:
az adatrögzítő lapon vagy lapokon; vagy
az adatrögzítő laphoz csatolandó vagy a járművezetői kártyával együtt tartandó ideiglenes lapon.
VII. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS ÉS SZANKCIÓK
38. cikk
Ellenőrző tisztviselők
E rendelet betartásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében az ellenőrző tisztviselőknek kellő mennyiségű felszereléssel és megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elláthassák e rendelet szerinti feladataikat. Ez a felszerelés különösen az alábbiakat tartalmazza:
ellenőrzőkártyák, amelyek lehetővé teszik a menetíró készülékben és a tachográf-kártyákon – és adott esetben a műhelykártyán – rögzített adatokhoz való hozzáférést;
olyan eszközök, amelyek az adatállományok járműegységekből és tachográf-kártyákból történő letöltéséhez, valamint a digitális menetíró készülékek ilyen adatállományainak és nyomtatott jelentéseinek az analóg menetíró készülékek adatrögzítő lapjaival vagy ábráival együttesen történő elemzéséhez szükségesek.
Ha az ellenőrző tisztviselő az ellenőrzés végeztével elegendő bizonyítékot talál a csalás alapos gyanújára, felhatalmazással rendelkezik arra, hogy további tesztek elvégzése céljából egy engedéllyel rendelkező műhelybe küldje a járművet, különösen annak ellenőrzése érdekében, hogy a menetíró készülék:
megfelelően működik-e;
az adatokat helyesen rögzíti és tárolja-e, valamint a kalibrálási paraméterek helyesek-e.
39. cikk
Az ellenőrző tisztviselők képzése
40. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás
A tagállamok segítik egymást e rendelet alkalmazásában és az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzésében.
E kölcsönös segítségnyújtás keretén belül a tagállamok illetékes hatóságai rendszeresen megküldik egymásnak az e rendelet szerelők vagy műhelyek általi megsértésével, a manipulálás gyakorlatainak típusaival, valamint az ilyen jogsértésekért kiszabott szankciókkal kapcsolatos összes rendelkezésre álló információt.
41. cikk
Szankciók
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. cikk
Bizottság
Amennyiben a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.
Amennyiben a bizottság írásbeli eljárás útján alakítja ki véleményét, az írásbeli eljárás eredmény nélkül lezárásra kerül abban az esetben, ha a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy ha a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
43. cikk
Menetíró készülékekkel foglalkozó fórum
44. cikk
A nemzeti intézkedések közlése
A tagállamok legkésőbb 30 nappal az elfogadás időpontját követően és először 2015. március 2-ig tájékoztatják a Bizottságot nemzeti joguknak azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiről, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.
45. cikk
Az 561/2006/EK rendelet módosítása
Az 561/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:
A 3. cikk a következő ponttal egészül ki az a) pont után:
az olyan legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek, amelyeket olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek munkája során szüksége van, illetve amelyeket kizárólag a szállítási vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége.”
A 13. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a d), f) és p) pontban szereplő „50 km” szövegrész helyébe a „100 km” szövegrész lép;
a d) pont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *1 ) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak.
46. cikk
Átmeneti intézkedések
Amennyiben az e rendeletben említett végrehajtási jogi aktusok nem kerültek úgy elfogadásra, hogy azok az e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjában alkalmazhatóak legyenek, a 3821/85/EGK rendeletben és annak I.B. mellékletében foglalt rendelkezések – átmeneti alapon – az e rendeletben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdő időpontjáig továbbra is alkalmazandók maradnak.
47. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 3821/85/EGK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
48. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
E rendelet – a 46. cikkben szereplő átmeneti rendelkezésekre figyelemmel – 2016. március 2-től alkalmazandó. A 24., 34. és 45. cikk azonban 2015. március 2-től alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
AZ ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK KIALAKÍTÁSÁRA, TESZTELÉSÉRE, BEÉPÍTÉSÉRE ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
I. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ebben a mellékletben:
|
a) |
„adatrögzítő készülék” vagy „analóg menetíró készülék” : a közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely automatikusan vagy félautomatikusan feltünteti és rögzíti e járművek mozgásának és vezetőik bizonyos munkaszakaszainak adatait; |
|
b) |
„a menetíró készülék állandója” : az 1 kilométernyi megtett távolság kijelzéséhez és rögzítéséhez szükséges bemenő jel értékét megadó jellemző számérték; ezt az állandót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (k =… ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (k =… imp/km) kell kifejezni; |
|
c) |
„a jellemző együttható” : a jármű és a menetíró készülék közötti kapcsolatot biztosító alkatrész (sebességváltó kimenőtengelye vagy a keréktengely) által – mialatt a jármű normál vizsgálati feltételek mellett egy mért kilométernyi távolságot tesz meg – kibocsátott kimenő jel értékét megadó jellemző számérték (lásd e melléklet VI. részének 4. pontját). A jellemző együtthatót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (w = ford/km) vagy kilométerenkénti impulzusszámban (w =… imp/km) kell kifejezni; |
|
d) |
„a gumiabroncsok tényleges kerülete” : azoknak a távolságoknak az átlaga, amelyeket a járművet mozgató egyes kerekek (hajtókerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságok mérését normál tesztelési körülmények között (lásd e melléklet VI. részének 4. pontját) kell elvégezni, és 1 =… mm-ben kell kifejezni. |
II. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI
A készüléknek a következő adatok rögzítésére kell képesnek lennie:
a jármű által megtett távolság;
a jármű sebessége;
a vezetési idő;
az egyéb munkavégzési és készenléti idők;
a munkavégzés megszakítása és a napi pihenőidő;
az adatrögzítő lapot magában foglaló ház nyitása;
az olyan elektronikus menetíró készülék esetében, amelyet a távolság- és sebességérzékelő elektromos úton továbbított jelei működtetnek, a menetíró készülék áramellátásának minden 100 milliszekundumot meghaladó megszakadása (a világítás kivételével), a sebesség- és a távolságérzékelő áramellátásának megszakadása, valamint a sebesség és a távolság jeladójához menő jel bármilyen megszakadása.
Azoknál a járműveknél, amelyekhez két járművezetőt osztanak be, a készüléknek olyannak kell lennie, hogy az első bekezdés 3., 4. és 5. pontjában felsorolt időszakokat két külön adatrögzítő lapon egyidejűleg és megkülönböztethetően jegyezze fel.
III. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
a) Általános szempontok
1. A menetíró készülék részei a következők:
Vizuális eszközök, amelyek mutatják:
Adatrögzítő eszközök, amelyek tartalmazzák:
Jelölő eszköz, amely az adatrögzítő lapon:
2. A készülékekbe az 1. pontban felsoroltakon kívül beépített kiegészítő berendezések sem az előírt berendezések kifogástalan működését, sem a leolvasást nem zavarhatják.
A készüléket ezekkel a kiegészítő berendezésekkel együtt kell típusjóváhagyásra bemutatni.
3. Anyagok
3.1. A menetíró készülék valamennyi alkatrészének megfelelő ellenálló képességgel és mechanikai szilárdsággal, továbbá állandó elektromos és mágneses jellemzőkkel rendelkező anyagokból kell készülnie.
3.2. A készülék alkatrészének vagy a gyártáshoz felhasznált anyag jellegének minden megváltoztatását a gyártásban bekövetkező alkalmazást megelőzően jóváhagyásra kell benyújtani ahhoz a hatósághoz, amelyik a készülékre a típusjóváhagyást megadta.
4. A megtett távolság mérése
A megtett távolság mérhető és rögzíthető akár:
Hátramenet esetén a megtett távolság esetleges rögzítése semmiképpen sem befolyásolhatja a többi rögzítés áttekinthetőségét és pontosságát.
5. A sebesség mérése
5.1. A sebességmérés tartományának meg kell felelnie a típusbizonyítványban megállapítottnak.
5.2. A mérőeszköz saját frekvenciájának és csillapításának olyannak kell lennie, hogy a sebesség kijelzése és rögzítése a méréstartományban a gyorsulás-változásokat 2 m/s2-ig legyen képes követni az elfogadott tűréshatárokon belül.
6. Időmérés (óra)
6.1. Az óra beállító szerkezetének az adatrögzítő lapot magában foglaló házban kell lennie; a ház minden egyes nyitását automatikusan fel kell jegyezni az adatrögzítő lapon.
6.2. Ha az adatrögzítő lap továbbító mechanizmusát az óra működteti, akkor az óra teljes felhúzás utáni pontos működése időtartamának legalább 10 %-kal hosszabbnak kell lennie, mint az adatrögzítő lappal való teljes feltöltöttség mértékének megfelelő adatrögzítési idő.
7. Világítás és védelem
7.1. A készülék vizuális műszereit nem vakító fényű megvilágítással kell ellátni.
7.2. A megfelelő használat biztosítása érdekében a menetíró készülék minden belső alkatrészét védeni kell a nedvesség és a por ellen. Az alkatrészeket plombával ellátható burkolatok alkalmazásával hamisítás elleni védelemmel is el kell látni.
b) Vizuális műszerek
1. Megtett távolság mutatója (kilométer-számláló)
1.1. A megtett távolságot mérő műszer legkisebb mérési egysége értékének 0,1 km-nek kell lennie. A százmétereket mutató számjegyeknek világosan megkülönböztethetőnek kell lenniük az egész kilométereket mutatóktól.
1.2. A megtett távolságot mérő műszer számjegyeinek jól olvashatónak kell lenniük és látható magasságuknak legalább 4 mm-nek kell lennie.
1.3. A megtett távolságot mérő műszernek képesnek kell lennie legalább 99 999,9 km kijelzésére.
2. Sebességmutatók (sebességmérő)
2.1. A mérési tartományon belül a sebességskálát egységesen 1, 2, 5 vagy 10 km/h-s fokozatbeosztással kell ellátni. A sebességskála értéke (osztástávolság) nem haladhatja meg a skálán feltüntetett legnagyobb sebesség 10 százalékát.
2.2. A méréstartományon kívüli részt nem kell számozással ellátni.
2.3. A skálán található, 10 km/h sebességkülönbséget jelző minden egyes térköz hosszának legalább 10 mm-nek kell lennie.
2.4. Mutatós mérőműszeren a mutató és a műszer előlapja közötti távolság nem haladhatja meg a 3 mm-t.
3. Időmérő (óra)
Az időmérőnek a készüléken kívülről is láthatónak kell lennie és lehetővé kell tennie a világos, tisztán látható és félreérthetetlen leolvasást.
c) Adatrögzítő műszerek
1. Általános szempontok
1.1. Minden készüléket az adatrögzítő lap formájától (szalag vagy korong) függetlenül olyan jellel kell ellátni, amely lehetővé teszi az adatrögzítő lap megfelelő behelyezését oly módon, hogy az órán mutatott idő és az adatrögzítő lapon szereplő időjelzés egymásnak való megfelelősége biztosított legyen.
1.2. Az adatrögzítő lapot továbbító mechanizmusnak olyannak kell lennie, hogy biztosítsa az adatrögzítő lap holtjáték nélküli mozgását, egyszerű behelyezhetőségét és eltávolíthatóságát.
1.3. A korong alakú adatrögzítő lapok esetében a lapmozgató szerkezetet az óraműnek kell szabályoznia. Ebben az esetben az adatrögzítő lapnak a sebesség rögzítésére használt terület szélét jelölő gyűrű belső oldalán mérve óránként legalább 7 milliméter sebességgel folyamatosan és egyenletesen kell forognia. A szalagos berendezés esetében, amelyben az adatrögzítőlap-mozgató szerkezetet az óramű szabályozza, az egyenes vonalú, előre haladó mozgás sebességének legalább 10 milliméter/órának kell lennie.
1.4. A megtett távolságot a jármű sebességét, továbbá az adatrögzítő lapot (adatrögzítő lapokat) tartalmazó ház nyitását teljesen automatikusan kell rögzíteni.
2. A megtett távolság rögzítése
2.1. Minden 1 km hosszúságú megtett útszakaszt legalább 1 mm-es szakasszal kell ábrázolni a megfelelő koordinátán.
2.2. Az útszakasz rögzítésének még a méréstartomány felső határát elérő sebesség esetén is kifogástalanul olvashatónak kell lennie.
3. A sebesség rögzítése
3.1. A sebességrögzítő írótűnek az adatrögzítő lap formájától függetlenül általában egyenes vonalban és az adatrögzítő lap mozgásirányára merőlegesen kell mozognia. Azonban az írótű vezethető görbe vonalban is, ha a következő feltételek teljesülnek:
3.2. Minden 10 km/h sebességváltozást legalább 1,5 mm-es változással kell ábrázolni a megfelelő koordinátán.
4. Az idő rögzítése
4.1. A menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy a vezetési időt mindig automatikusan rögzítse, és lehetséges legyen az e rendelet 34. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában jelzett többi időtartam külön-külön történő rögzítése, ha szükséges, egy kapcsolóberendezés működtetésével.
4.2. A vonalak jellemzőiből, helyzetükből, és ha szükséges, az e rendelet 34. cikkében meghatározott jelekből világos különbséget kell tudni tenni a különböző időtartamok között. A rögzített adat leolvashatósága és könnyű értelmezése érdekében – a vonatkozó vonalak eltérő szélességével vagy egy legalább ugyanannyira eredményes bármely más módszerrel – meg kell egymástól különböztetni az adatrögzítő lapokon szereplő különböző időtartamokat.
4.3. Olyan járműveknél, amelyek személyzetéhez egynél több járművezető tartozik, a 4.1. pont szerinti rögzítéseket egy-egy vezetőhöz rendelt, külön adatrögzítő lapon kell végezni. Ebben az esetben az egyes adatrögzítő lapok előtolását vagy egy egységes mechanizmussal vagy különálló, összehangolt mechanizmusokkal kell végezni.
d) Zárószerkezet
1. A házat, amely az adatrögzítő lapot vagy adatrögzítő lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazza, zárral kell ellátni.
2. Az adatrögzítő lapon vagy lapokon automatikusan kell rögzíteni az adatrögzítő lapot vagy lapokat és az óra beállító szerkezetét tartalmazó ház minden egyes nyitását.
e) Jelölések
1. A készülék előlapján a következő jelzéseknek kell látszaniuk:
Ezeket az előírásokat nem kell alkalmazni azokra a menetíró készülékekre, amelyeket 1970. augusztus 10. előtt hagytak jóvá.
2. Az ismertető címkét be kell építeni a készülékbe, és azon szerepelnie kell a következő jelzéseknek, amelyeknek láthatóaknak kell lenniük a készüléken a felszerelés után is:
ahol α az adott készülék, amelyre az eszközt kalibrálták, (felfelé néző) szemközti oldalának vízszintes helyzetéből kiindulva mért szög; β és γ pedig az α hitelesítési szög megengedett legnagyobb kitérései felfelé és lefelé.
f) Maximálistűrés (vizuális és rögzítő műszerek)
1. Vizsgálópadon a felszerelés előtt:
megtett távolság:
a tényleges útszakasz 1 százaléka, ha a távolság legalább 1 km;
sebesség:
tényleges sebesség ± 3 km/h;
idő:
± 2 perc naponta, de nem több mint 10 perc 7 naponként, ha az óra működési ideje egy felhúzás után ennél az időtartamnál nem kevesebb.
2. Beépítéskor:
megtett távolság
a tényleges útszakasz ± 2 százaléka, ha a távolság legalább 1 km;
sebesség:
tényleges sebesség ± 4 km/h;
idő:
3. Használatban:
megtett távolság:
a tényleges útszakasz 4 százaléka, ha ez a távolság legalább 1 km;
sebesség:
tényleges sebesség ± 6 km/h;
idő:
4. Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott maximális tűréshatárok a készülék közvetlen közelében mérve 0 °C és + 40 °C közötti hőmérsékleten érvényesek.
5. A 2. és 3. pontokban meghatározott maximális tűréshatárok mérését a VI. részben meghatározott feltételek szerint kell végezni.
IV. ADATRÖGZÍTŐ LAPOK
a) Általános szempontok
1. Az adatrögzítő lapoknak nem szabad akadályozniuk a készülék szabályos működését, és biztosítaniuk kell a rajtuk rögzített adatok kitörölhetetlenségét, könnyen olvashatóságát és azonosíthatóságát.
Normális páratartalom és hőmérsékleti viszonyok mellett az adatrögzítő lapoknak meg kell őrizniük méreteiket és a rajtuk rögzített adatokat.
Ezenkívül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az e rendelet 34. cikkében említett információkat az adatrögzítő lap rongálása és a rögzített adatok olvashatóságának romlása nélkül feljegyezzék az adatrögzítő lapokra.
Rendes tárolási körülmények között a rögzített adatoknak legalább egy évig jól olvashatóknak kell maradniuk.
2. Az adatrögzítő lapok legkisebb rögzítési időtartamának formájuktól függetlenül 24 órának kell lennie.
Amennyiben a folyamatos rögzítési kapacitásnak a személyzet beavatkozása nélküli növelése érdekében több korong kapcsolódik egymáshoz, a különböző korongok közötti kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az adatrögzítés közben ne legyenek se megszakítások, se átfedések az egyik korongról a másikra átvezető ponton.
b) Adatrögzítésre szolgáló területek és azok beosztása
1. Az adatrögzítő lapok adatrögzítésre szolgáló részei a következők:
2. A sebesség rögzítésére szolgáló mezőt 20 km/h-nak vagy ennél kisebb sebességnek megfelelő részekre kell osztani. A skála osztásainak megfelelő sebességet számokban kell feltüntetni. A „km/h” jelet legalább egyszer fel kell tüntetni a lapnak ezen a részén. A skálán lévő utolsó jelölésnek meg kell egyeznie a mérési tartomány felső határával.
3. A megtett távolság rögzítésére szolgáló mezőt úgy kell kialakítani, hogy a megtett kilométerek száma egyértelműen leolvasható legyen.
4. Az 1. pontban említett időtartamok rögzítésére fenntartott mezőt vagy mezőket úgy kell megjelölni, hogy világosan különbséget lehessen tenni a különböző időtartamok között.
c) Az adatrögzítő lapokra nyomtatandó információk
Minden egyes adatrögzítő lap, nyomtatott formában, a következő információkat kell hogy tartalmazza:
További minimumkövetelményként minden adatrögzítő lapon szerepelnie kell nyomtatott formában egy olyan módon beosztott időskálának, hogy az idő 15 perces időközönként közvetlenül leolvasható, és minden 5 perces időköz egyszerűen meghatározható legyen.
d) Szabad mező a kézi bejegyzések számára
Az adatrögzítő lapon szabad helyet kell biztosítani, hogy a járművezetők legalább a következő adatokat beírhassák:
V. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK BEÉPÍTÉSE
|
1. |
A menetíró készüléket a járműben úgy kell elhelyezni, hogy a járművezető a vezetőülésből a sebességmérőt, a kilométer-számlálót és az órát könnyen leolvashassa, és ugyanakkor a készülékek valamennyi alkatrésze, beleértve a meghajtóelemeket is, védettek legyenek a véletlen károsodással szemben. |
|
2. |
Biztosítani kell, hogy a menetíró készülék állandóját egy adapternek nevezett alkalmas készülékkel hozzá lehessen igazítani a jármű jellemző együtthatójához. A két vagy több differenciál-áttétellel rendelkező járműveket kapcsolószerkezettel kell ellátni, amely a különböző áttételeket automatikusan összehangolja azzal az áttétellel, amelynek alapján a menetíró készüléket a járműhöz beállították. |
|
3. |
Miután a beépítéskor elvégezték a menetíró készülék ellenőrzését, egy illesztési címkét kell jól látható helyen felerősíteni a készülék mellett vagy magára a készülékre. Egy engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely által végzett minden olyan vizsgálat után, amelynek során a beépítéskori beállítások módosítására volt szükség, az előző helyére egy új illesztési címkét kell elhelyezni. Az illesztési címkén legalább a következő adatoknak kell szerepelnie:
—
az engedéllyel rendelkező szerelő, műhely vagy járműgyártó neve, címe vagy cégneve,
—
a jármű jellemző együtthatója „w =… ford/km” vagy „w =… imp/km” formában,
—
a gumiabroncsok tényleges kerülete „l =… mm” formában,
—
a jármű jellemző együtthatója meghatározásának és a gumiabroncsok kerülete tényleges mérésének időpontja.
|
|
4. |
Plombálás Az alábbi alkatrészeket plombával kell ellátni:
a)
az illesztési címke, kivéve, ha az úgy van felerősítve, hogy a rajta lévő jelölések megrongálása nélkül nem távolítható el;
b)
a szoros értelemben vett menetíró készülék és a jármű közötti összeköttetés két vége;
c)
maga az adapter és annak áramköri csatlakozási pontja;
d)
a két vagy több hátsóhíd-áttétellel rendelkező járműveknél kapcsolószerkezet;
e)
az adaptert és a kapcsolószerkezetet a menetíró készülék többi részével összekötő kapcsolóelemek;
f)
a III. rész a) 7.2. pontja alapján előírt burkolatok;
g)
minden olyan burkolat, amelyen keresztül hozzáférhető az a készülék, amellyel a menetíró készülék állandóját hozzá lehet igazítani a jármű jellemző együtthatójához. Különleges esetekben a menetíró készülék típusának jóváhagyásakor további plombákat is előírhatnak, és a jóváhagyási bizonyítványban meg kell adni e plombák helyét. Az első bekezdés b), c) és e) pontjában említett plombák eltávolíthatók:
—
veszélyhelyzetben,
—
sebességkorlátozó készülék vagy a közúti közlekedés biztonságát fokozó egyéb készülék beszerelése, beállítása vagy javítása céljából,
azzal a feltétellel, hogy a menetíró készülék továbbra is megbízhatóan és pontosan működik, és egy engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely a sebességkorlátozó készülék vagy a közúti közlekedés biztonságát fokozó egyéb készülék beszerelése után közvetlenül, egyéb esetben pedig hét napon belül visszahelyezi a plombát. E plombák feltörésekor minden alkalommal írásos nyilatkozatot kell készíteni a feltörés okairól, amelyet az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani. |
|
5. |
A menetíró készüléket és a jeladót csatlakoztató kábeleket folytonos, műanyag bevonatú, korrózió ellen védett, peremezett végű acélburkolattal kell védeni, kivéve azokat az eseteket, amikor a manipulációval szemben ugyanolyan szintű védelem biztosítható olyan egyéb eszközökkel (elektronikus ellenőrzéssel, például jeltitkosítással) is, amelyek alkalmasak a menetíró készülék helyes működéséhez egyébként nem szükséges olyan eszközök jelenlétét érzékelni, amelyek célja az, hogy a menetíró készülékek pontos működését a sebesség- és távolságérzékelőből érkező elektronikus adatok rövidre zárásával, megszakításával vagy módosításával megakadályozzák. E rendelet értelmében az a csatlakozás számít folytonosnak, amely plombával ellátott kapcsolódási pontokból áll. A fent említett elektronikus ellenőrzést olyan elektronikus vezérlés válthatja fel, amely biztosítja, hogy a menetíró készülék a jármű sebesség- és távolságérzékelőjének jeladásától függetlenül a jármű minden mozgását rögzíteni tudja. Ennek a pontnak az alkalmazásában az M1 és N1 járművek azok, amelyeket a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) II. mellékletének A. része meghatároz. Azokban a járművekben, amelyeket e rendelettel összhangban menetíró készülékkel szereltek fel, és nem úgy terveztek, hogy azokba egy, a távolság- és sebességérzékelők és a menetíró készülék közötti védett kábelt szereljenek be, a távolság- és sebességérzékelőkhöz lehető legközelebb adaptert kell elhelyezni. A védett kábelt úgy kell beszerelni, hogy az az adapterből a menetíró készülékbe vezessen. |
VI. ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK
A tagállamok kinevezik az ellenőrzéseket és a vizsgálatokat végrehajtó szerveket.
1. Új vagy javított műszerek hitelesítése
Minden egyes új vagy javított készüléket a helyes működése, valamint leolvasott és rögzített adatainak a III. rész f) 1. pontjában megjelölt határokon belüli pontossága szempontjából hitelesíteni kell az V. rész 4. pontja első bekezdésének f) pontja szerinti plombákkal.
A tagállamok ezért előírhatnak egy kezdeti vizsgálatot, amely annak ellenőrzéséből és megerősítéséből áll, hogy az új vagy javított készülék megfelel a jóváhagyott mintának, illetve e rendelet és mellékletei követelményeinek, vagy e hitelesítési jogkört átruházhatják a gyártókra vagy azok meghatalmazottjaira.
2. Beépítés
A járműbe való beépítésnél a készüléknek és a beépítésnek meg kell felelnie a III. rész f) 2. pontjában előírt maximális tűréshatárokra vonatkozó rendelkezéseknek.
A vizsgálatot az engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely a saját felelősségére végzi el.
3. Időszakos vizsgálatok
a) A járműbe beépített készülék időszakos vizsgálatát legalább kétévenként el kell végezni és az elvégezhető magának a járműnek a műszaki vizsgálata keretében is.
Ezek a vizsgálatok a következők ellenőrzését foglalják magukban:
b) A III. rész f) 3. pontjában foglalt maximális tűréshatárok betartását legalább hatévente egyszer meg kell vizsgálni, a tagállamok azonban ennél rövidebb vizsgálati időszakot is előírhatnak a területükön nyilvántartásba vett járművek vizsgálatára. A vizsgálat során le kell cserélni az illesztési címkét.
4. A hibák mérése
A hibák mérését a beépítéskor és a használat alatt a következő – előírt vizsgálati feltételeknek minősülő – feltételek szerint kell végezni:
II. MELLÉKLET
JÓVÁHAGYÁSI JEL ÉS TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
I. JÓVÁHAGYÁSI JEL
1. A jóváhagyási jel a következőkből áll:
egy téglalap, amelybe az „e” betűt helyezik el, amelyet annak az országnak a megkülönböztető száma vagy betűje követ, amelyik a jóváhagyást kiadta, a következő hagyományos jeleknek megfelelően:
|
Belgium |
6, |
|
Bulgária |
34, |
|
Cseh Köztársaság |
8, |
|
Dánia |
18, |
|
Németország |
1, |
|
Észtország |
29, |
|
Írország |
24, |
|
Görögország |
23, |
|
Spanyolország |
9, |
|
Franciaország |
2, |
|
Horvátország |
25, |
|
Olaszország |
3, |
|
Ciprus |
CY, |
|
Lettország |
32, |
|
Litvánia |
36, |
|
Luxemburg |
13, |
|
Magyarország |
7, |
|
Málta |
MT, |
|
Hollandia |
4, |
|
Ausztria |
12, |
|
Lengyelország |
20, |
|
Portugália |
21, |
|
Románia |
19, |
|
Szlovénia |
26, |
|
Szlovákia |
27, |
|
Finnország |
17, |
|
Svédország |
5, |
|
Egyesült Királyság |
11, |
és
egy jóváhagyási szám, amely a menetíró készülék vagy az adatrögzítő lap prototípusára kiadott típusbizonyítvány számának vagy a tachográf-kártya számának felel meg, és tetszés szerinti helyen helyezendő el a téglalap közvetlen közelében.
2. A jóváhagyási jelet minden egyes készülék ismertető címkéjén, minden egyes adatrögzítő lapon és minden egyes tachográf-kártyán fel kell tüntetni. A jóváhagyási jelnek letörölhetetlennek és mindig jól olvashatónak kell lennie.
3. A jóváhagyási jel alább közölt méretei ( 13 ) milliméterekben vannak kifejezve és a legkisebb méreteket jelentik. Az arányokat a méretek között meg kell tartani.
II. AZ ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA
Az a tagállam, amelyik jóváhagyást adott ki, a kérelmező számára az alábbi minta szerint típusbizonyítványt állít ki. Amikor a tagállamok tájékoztatást adnak a kiadott jóváhagyásokról, vagy adott esetben a visszavonásról, a tagállamok ennek az okmánynak a másolatait használják fel.
TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
Az illetékes hatóság neve: …
Az értesítés a következőkre vonatkozik ( 14 ):
…
A jóváhagyás száma: …
1. Védjegy vagy kereskedelmi név: …
2. Típus vagy minta megnevezése: …
3. Gyártó neve: …
4. Gyártó címe: …
5. Jóváhagyásra benyújtva: …
6. Vizsgálat helye: …
7. Vizsgálat(ok) időpontja és száma: …
8. Jóváhagyás kelte: …
9. Jóváhagyás visszavonásának kelte: …
10. A menetíró készülék típusa vagy típusai, amely(ek)ben az adatrögzítő lap használatát tervezik:…
11. Hely: …
12. Dátum: …
13. Csatolt leíró dokumentumok: …
14. Megjegyzések (ideértve adott esetben a plombák helyzetét)
…
(aláírás)
III. A DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA
Az a tagállam, amelyik jóváhagyást adott ki, a kérelmező számára az alábbi minta szerint típusbizonyítványt állít ki. Amikor a tagállamok tájékoztatást adnak a kiadott jóváhagyásokról, vagy adott esetben a visszavonásról, a tagállamok ennek az okmánynak a másolatait használják fel.
DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA
Az illetékes hatóság neve: …
Az értesítés a következőkre vonatkozik ( 15 ):
|
□ jóváhagyása |
□ jóváhagyásának visszavonása: |
□ menetíró készülék
□ menetíró készülék alkatrésze ( 16 )
□ járművezetői kártya
□ műhelykártya
□ vállalkozáskártya
□ ellenőri kártya
…
A jóváhagyás száma: …
1. Gyártó márkaneve vagy védjegye …
2. Modell neve …
3. Gyártó neve: …
4. Gyártó címe: …
5. Jóváhagyásra benyújtva …
6. Laboratórium(ok) …
7. Vizsgálati jelentés kelte és száma: …
8. Jóváhagyás kelte: …
9. Jóváhagyás visszavonásának kelte: …
10. A menetíró készülék(ek) azon modelljei, amelyekkel való használatra az alkatrészt tervezték …
11. Hely: …
12. Dátum: …
13. Csatolt leíró dokumentumok: …
14. Megjegyzések:
…
(aláírás)