Jegyzőkönyv

a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának és országhatárokon átterjedő áramlásának ellenőrzéséről

A SZERZŐDŐ FELEK,

azzal a szándékkal, hogy végrehajtják a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló egyezményt,

aggódva amiatt, hogy a légszennyező anyagok jelenlegi kibocsátásai a környezetvédelmi és gazdasági szempontból létfontosságú természeti erőforrásokban Európa és Észak-Amerika érintett területein kárt okoznak,

felidézve azt, hogy az egyezmény végrehajtó szervének második ülésén szükségesnek tartotta a helyhez kötött és a mozgó forrásokból származó nitrogénoxid-kibocsátás összes szintjének, vagy azok országhatárokon átterjedő áramlásának 1995-ig történő hatékony csökkentését, és hogy azon államok részéről, amelyek már előrelépést értek el e kibocsátások csökkentésében, szükség van-e a nitrogén-oxidokra vonatkozó határértékek fenntartására és felülvizsgálatára,

figyelembe véve a nitrogén-oxidok és másodlagos termékeik légkörbe jutó mennyiségéről, légköri mozgásáról és környezeti hatásairól, valamint a megfelelő környezetvédelmi technológiákról rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat,

tudatában annak, hogy a nitrogénoxid-kibocsátás okozta káros környezetvédelmi hatások országonként változnak,

azzal a szándékkal, hogy hatékony intézkedéssel csökkentsék és szabályozzák a nitrogén-oxidok éves szintű kibocsátását vagy azok országhatárokon átterjedő áramlását, különösen olyan megfelelő nemzeti kibocsátási határértékek alkalmazásával, amelyek új mozgó, valamint a jelentősebb, új, helyhez kötött szennyező forrásokra, valamint a már létező jelentősebb helyhez kötött források felújítására vonatkoznak,

felismerve, hogy e kérdésekben a tudományos és a technikai ismeretek folyamatosan fejlődnek, és hogy szükség van e változások figyelembevételére, e jegyzőkönyv működésének felülvizsgálatakor, és a további lépésekről való döntés meghozatalakor,

tudomásul véve, hogy a kritikus terhelésen alapuló megközelítés célja olyan hatás-központú tudományos alap megteremtése, amelyet e jegyzőkönyv működésének felülvizsgálata során kell figyelembe venni, amikor e jegyzőkönyv működését felülvizsgálják, és döntenek a további, nemzetközileg elfogadott intézkedésekről a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon át való terjedésének csökkentésére és korlátozására,

felismerve, hogy a technológiai csere kedvezőbb feltételeinek megteremtését célzó eljárások gyorsított figyelembe vételével a Bizottság hozzájárul a hatáskörébe tartozó régióban a nitrogénoxid-kibocsátások hatékony csökkentéséhez,

elismeréssel véve tudomásul a számos ország által már korábban megtett kölcsönös kötelezettségvállalást, amely a nitrogén-oxidok éves kibocsátásának országos szintű, azonnali és jelentős mértékű csökkentésére irányul,

elismerve a néhány ország által már megtett intézkedéseket, amelyek mérséklő hatást gyakorolnak a nitrogénoxid-kibocsátásra,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározás

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

1. "egyezmény" a Genfben 1979. november 13-án elfogadott, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény;

2. "EMEP" a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program;

3. "végrehajtó szerv" az egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése értelmében az egyezmény végrehajtására létrehozott szerv

4. "EMEP területi hatálya" a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról szóló, 1984. szeptember 28-i genfi jegyzőkönyv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott terület;

5. "szerződő felek" az e jegyzőkönyvet aláíró szerződő felek, ha a szövegösszefüggésből más nem következik;

6. "Bizottság" ez esetben az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága;

7. "kritikus terhelés" egy vagy több szennyező anyagnak való kitettség becsült mennyiségi értéke, amely alatt a szennyezés a környezet meghatározott érzékeny elemeire jelen ismereteink szerint nincs jelentősebb káros hatással;

8. "nagyobb, meglévő, helyhez kötött forrás" már létező, helyhez kötött szennyező forrás, amelynek a hőkibocsátása legalább 100 MW;

9. "nagyobb, új, helyhez kötött forrás" újonnan létesített, helyhez kötött szennyező forrás, amelynek a hőkibocsátása legalább 50 MW;

10. "nagyobb szennyezőforrás-kategória" olyan szennyezőforrás-kategória, amely nitrogén-oxid tartalmú szennyező anyagot bocsát, vagy bocsáthat ki, beleértve a műszaki mellékletben leírt kategóriákat is, és amely legalább 10 %-ban hozzájárul az éves szinten mért átlagos országos nitrogén-oxid kibocsátáshoz, az e szerződés hatályba lépésének napját követő első naptári évben, illetve ezután négyévente végzett mérések vagy számítások alapján;

11. "új, helyhez kötött forrás" minden olyan helyhez kötött forrás, amelynek építését vagy jelentős átalakítását e jegyzőkönyv életbe lépését követő két év elteltét követően kezdik meg;

12. "új, mozgó szennyező forrás" minden olyan gépjármű, illetve egyéb mozgó forrás, amelynek gyártására e jegyzőkönyv életbe lépését követő két év elteltét követően kerül sor.

2. cikk

Alapvető kötelezettségek

(1) A szerződő felek első lépésként a lehető leggyorsabban hatékony intézkedéseket tesznek éves országos nitrogén-oxid kibocsátásuknak, vagy annak országhatárokon való átterjedésének csökkentésére oly módon, hogy legkésőbb 1994. december 31-ig ne lépjék túl az ilyen jellegű éves országos nitrogén-oxid kibocsátásuk vagy ezek országhatárokon való átterjedésének az 1987-es naptári évi vagy bármely korábbi, a jegyzőkönyv aláírásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor meghatározott évben mért kibocsátását, illetve országhatárokon való átterjedését - feltéve, hogy ezen túlmenően minden olyan fél esetében, amely egy korábbi évet jelöl meg, az éves országos országhatárokon való átterjedésre vagy az éves országos átlagos nitrogén-oxid kibocsátásukra vonatkozó átlagos értékek az 1987. január 1-je és 1996. január 1-je közötti időszakban nem haladják meg az 1987-es naptári évre vonatkozó országhatárokon való átterjedési vagy országos kibocsátási értékeket.

(2) Ezen túlmenően a szerződő felek e jegyzőkönyv hatályba lépését követő két évnél nem később különösen:

a) a nagyobb, új, helyhez kötött szennyező forrásokra és/vagy szennyezőforrás-kategóriákra és a főbb forráskategóriákban a lényegesen átalakított, helyhez kötött szennyező forrásokra országos kibocsátási határértékeket alkalmaznak, amelyek a gazdaságilag megvalósítható, elérhető legjobb technológián alapszanak, és figyelembe veszik a műszaki mellékletet;

b) országos kibocsátási határértékeket alkalmaznak az új, mozgó forrásokra összes főbb szennyezőforrás-kategóriában, amelyek a gazdaságilag megvalósítható elérhető legjobb technológián alapszanak, és figyelembe veszik a műszaki mellékletet, valamint a Bizottság Belső Szállítási Bizottsága által hozott vonatkozó határozatokat; és

c) szennyezés-korlátozó intézkedéseket vezetnek be a már létező főbb, helyhez kötött szennyező forrásokra, figyelembe véve a műszaki mellékletet és az üzem jellegzetességeit, korát, kihasználtsági fokát és a nem kívánt üzemkiesések elkerülésének szükségességét.

(3) a) A szerződő felek a második lépésben e jegyzőkönyv hatályba lépését követő hat hónapon belül tárgyalásokat kezdenek azon további lépésekről, amelyek az országos éves nitrogénoxid-kibocsátás, illetve annak országhatárokon való átterjedésének további csökkentését célozzák, figyelembe véve a rendelkezésre álló legjobb tudományos és műszaki fejlesztéseket, a nemzetközileg elfogadott kritikus terhelési értékeket, és egyéb, a 6. cikknek megfelelően folytatott munkaprogramokból származó eredményeket;

b) ennek érdekében a szerződő felek együttműködnek, hogy meghatározzák:

i. a kritikus terhelési értékeket;

ii. a nitrogén-oxid éves országos kibocsátásának vagy ezek országhatárokon való átterjedése csökkentésének értékeit, ami a kritikus terheléseken alapuló, közösen elfogadott célkitűzések eléréséhez szükséges, és

iii. az ilyen csökkentések elérésére hozandó intézkedéseket és egy legkésőbb 1996. január 1-jével kezdődő ütemtervet.

(4) A szerződő felek az e cikkben megkövetelt intézkedéseknél szigorúbb intézkedéseket is hozhatnak.

3. cikk

Technológiai csere

(1) A szerződő felek a nemzeti jogszabályaikkal, rendeleteikkel és gyakorlatukkal összhangban megkönnyítik a nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentésére alkalmas technológia cseréjét, különösen az alábbiak támogatása révén:

a) a rendelkezésre álló technológia kereskedelmi cseréje;

b) a közvetlen ipari kapcsolatok és együttműködés kialakítása, beleértve a vegyesvállalatokat is;

c) az információ és a tapasztalat cseréje; és

d) a technikai segítségnyújtás biztosítása.

(2) A fenti a)–d) pontban megadott tevékenységek elősegítésekor a szerződő felek kedvező feltételeket teremtenek oly módon, hogy megkönnyítik a magánszektorban és az állami szektorban tevékenykedő – a technológiai, tervezési és műszaki szolgáltatások, berendezések vagy finanszírozás biztosítására képes – megfelelő szervezetek és egyének közötti kapcsolattartást és együttműködést.

(3) A szerződő felek e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított legkésőbb hat hónapon belül megkezdik azon eljárások vizsgálatát, amelyekkel a nitrogén-oxidok kibocsátását csökkentő technológiák számára kedvezőbb feltételek teremthetők.

4. cikk

Ólommentes benzin

A szerződő felek a lehető leghamarabb, de legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított két éven belül biztosítják, hogy elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre ólommentes benzin, különleges esetekben legalább a főbb nemzetközi főútvonalak mentén, hogy a katalizátoros átalakítókkal rendelkező gépjárművek forgalmát megkönnyítsék.

5. cikk

Felülvizsgálati eljárás

(1) A szerződő felek rendszeresen felülvizsgálják e jegyzőkönyvet, figyelembe véve a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket és a műszaki fejlődés eredményeit.

(2) Az első felülvizsgálatra e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított legkésőbb egy éven belül kerül sor.

6. cikk

Elvégzendő feladatok

A szerződő felek elsőbbséget biztosítanak a kritikus terhelésre alapozott megközelítés kifejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos megfigyelési technikáknak és kutatásoknak annak érdekében, hogy tudományos alapon lehessen meghatározni a nitrogénoxid-kibocsátások csökkentésének szükséges mértékét. A szerződő felek különösen az országos kutatási programokon, a végrehajtó szervezet munkatervén és egyéb, az egyezmény keretein belül folytatott együttműködési programokon keresztül keresik a lehetőséget, hogy:

a) azonosítsák és mennyiségileg meghatározzák a nitrogénoxid-kibocsátás emberekre, növényi és állati életre, vizekre, talajra, és egyéb anyagokra gyakorolt hatásait, figyelembe véve a nem légköri lerakódásból származó nitrogén-oxidok ezekre gyakorolt hatását;

b) meghatározzák az érzékeny területek földrajzi eloszlását;

c) olyan mérési módszereket és modellszámításokat dolgozzanak ki, beleértve a kibocsátások számítására alkalmazott összehangolt módszereket is, amelyek a nitrogén-oxidok és a rokon szennyező anyagok nagy távolságra való átterjedésének mennyiségi meghatározását szolgálják;

d) javítsák a nitrogénoxid-kibocsátás korlátozására szolgáló technológiák költségeinek és hatékonyságának becslését, és rögzítsék a továbbfejlesztett és új technológiák megjelenését; valamint

e) a kritikus terhelési értékekre alapozott megközelítés keretén belül módszert dolgoznak ki a tudományos, műszaki és gazdasági adatok integrálására a megfelelő környezetvédelmi stratégiák kialakítása érdekében.

7. cikk

Nemzeti programok, politikák és stratégiák

A szerződő felek felesleges késedelem nélkül kidolgozzák azokat a nemzeti programokat, politikákat és stratégiákat, amelyek az e jegyzőkönyv értelmében vállalt kötelezettségeik megvalósításával kapcsolatosak, és amelyek a nitrogénoxid-kibocsátás vagy annak országhatárokon át való terjedésének csökkentését és szabályozását szolgálják.

8. cikk

Kölcsönös tájékoztatás és éves jelentés

(1) A szerződő felek, értesítve a végrehajtó szervet az általuk – a 7. cikknek megfelelően – kidolgozott nemzeti programokról, politikákról és stratégiákról, információt cserélnek, továbbá évente jelentést tesznek az e nemzeti programok, politikák és stratégiák végrehajtásában elért eredményeikről és az azokon végrehajtott változtatásokról, különösen az alábbiak tekintetében:

a) a nitrogénoxid-kibocsátás éves országos szintjei, és az alap, amelyekre támaszkodva ezt kiszámították;

b) a 2. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében előírt országos kibocsátási határértékek alkalmazásában elért előrehaladás, az alkalmazott vagy alkalmazni kívánt országos kibocsátási határértékek és az érintett források és/vagy forráskategóriák;

c) a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja értelmében előírt szennyezés-korlátozásra szolgáló intézkedések bevezetésében elért előrehaladás, az érintett forrás, és a bevezetett vagy bevezetni kívánt intézkedések;

d) előrehaladás az ólommentes benzin elérhetővé tételében;

e) a technológiák cseréjének megkönnyítése érdekében tett intézkedések; és

f) a kritikus terhelések megállapításában elért előrehaladás.

(2) Az ilyen információt, amennyire lehetséges, a jelentések beadását szabályozó egységes kereteknek megfelelően nyújtják be.

9. cikk

Számítások

Az EMEP a megfelelő modellek alkalmazásával és a végrehajtó szerv éves ülését megelőzően időben ellátja a végrehajtó szervet a nitrogén-háztartásra, a nitrogén-oxidok országhatárokon át való terjedésére, és az EMEP területi hatályába tartozó területen való lerakódására vonatkozó számításokkal. Az EMEP területi hatályán kívül eső területeken az egyezményben szereplő szerződő felek egyedi körülményeinek megfelelő modellek alkalmazására kerül sor.

10. cikk

Műszaki melléklet

A jegyzőkönyvhöz tartozó műszaki melléklet ajánlásokat fogalmaz meg. A melléklet a jegyzőkönyv szerves részét képezi.

11. cikk

A jegyzőkönyv módosításai

(1) E jegyzőkönyv módosítását bármely fél javasolhatja.

(2) A javasolt módosítások szövegét az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárához kell írásban eljuttatni, aki azokat közli valamennyi szerződő féllel. A javasolt módosításokat a végrehajtó szerv a soron következő éves ülésén csak akkor vitatja meg, ha a végrehajtó titkár e javaslatokat legalább 90 nappal az ülést megelőzően a szerződő felek számára továbbította.

(3) A jegyzőkönyv módosításait, a műszaki melléklet kivételével, a végrehajtó szerv ülésén jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és a módosítás az azt elfogadó szerződő felek tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát. Minden olyan fél számára, amely azt követően fogadta el a módosításokat, hogy a szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a módosításról szóló elfogadó okiratát, attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az adott szerződő fél a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát letétbe helyezte.

(4) A műszaki melléklet módosításait a végrehajtó szerv ülésén jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és az az alábbi, (5) bekezdés szerint végrehajtott közzétételének napját követő 30. napon lép hatályba.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti módosításokat, elfogadásukat követően, a végrehajtó titkár a lehető legrövidebb időn belül közli a szerződő felekkel.

12. cikk

Viták rendezése

Amennyiben a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása kapcsán két vagy több szerződő fél között vita támad, a megoldást tárgyalás, vagy a vitában részes felek számára elfogadható bármely más vitarendező eljárás révén kell keresniük.

13. cikk

Aláírás

(1) E jegyzőkönyv Szófiában 1988. november 1. és november 4. között, ezt követően 1989. május 5-ig az Egyesült Nemzetek New York-i székházában írható alá a Bizottság tagországai, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36. (IV.) sz. határozatának 8. cikke alapján az Európai Gazdasági Bizottságban tanácskozási jogállással rendelkező államok, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagországaiból álló olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek által, amelyek hatáskörrel bírnak az egyezményben foglalt kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról tárgyalásokat folytatni, ilyeneket kötni és alkalmazni, feltéve, hogy az érintett államok és szervezetek az Egyezményben szerződő félként szerepelnek.

(2) E regionális gazdasági integrációs szervezetek – a hatáskörükbe tartozó kérdésekben – saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek a jegyzőkönyv szerint e szervezetek tagországait megilletik. Ilyen esetekben e szervezetek tagországai külön-külön nem gyakorolhatják e jogokat.

14. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) E jegyzőkönyvet az aláírók erősíthetik meg, fogadhatják el, vagy hagyhatják jóvá.

(2) E jegyzőkönyvhöz a 13. cikk (1) bekezdésében említett szervezetek és államok 1989. május 6-ától csatlakozhatnak.

(3) Azon államok vagy szervezetek, amelyek a jegyzőkönyvhöz 1993. december 31. után csatlakoznak, a 2. és 4. cikket 1995. december 31-ig végre kell, hogy hajtsák.

(4) A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki ellátja a letéteményes feladatát.

15. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a jegyzőkönyv a tizenhatodik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése időpontjától számított 90. napon lép hatályba.

(2) Minden, a 13. cikk (1) bekezdésben említett állam és szervezet esetében, amely a tizenhatodik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá e jegyzőkönyvet vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv az illető szerződő fél saját megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése időpontját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

16. cikk

Felmondás

Az attól az időponttól számított öt év elteltével, amikor a jegyzőkönyv valamely szerződő fél tekintetében hatályba lépett, e szerződő fél a letéteményeshez intézett írásos értesítéssel bármikor felmondhatja a jegyzőkönyvet. Ez a jegyzőkönyv az ilyen értesítés napját követő kilencvenedik napon hatályát veszti, illetve az azt követő napon, amelyet a felmondásról szóló értesítő meghatároz.

17. cikk

Hiteles szövegek

E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.

Kelt Szófiában, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik év október havának harmincegyedik napján.

--------------------------------------------------

MŰSZAKI MELLÉKLET

1. A kibocsátási teljesítményekre és költségekre vonatkozó információ a végrehajtó szerv és annak kiegészítő szervei hivatalos dokumentációján alapszik, különösen az EB.AIR/WG.3/R. 8, R. 9 és R. 16, valamint ENV/WP.1/R. 86, és Corr. 1, amint azt az Országhatárokon átterjedő Levegőszennyezés Hatásai és Szabályozása 7. fejezete [1] tartalmazza. Amennyiben másképp nincs jelezve, a felsorolt technológiákat a működési tapasztalatok alapján elfogadottnak tekintettük. [2]

2. Az e mellékletben található információ nem kimerítő. Mivel az alacsony kibocsátású technológiával működő új gépekkel és üzemekkel, valamint a már meglévő üzemek átalakításával kapcsolatos tapasztalatok folyamatosan bővülnek, a melléklet rendszeres átdolgozására és módosítására lesz szükség. A melléklet nem tekinthető a műszaki lehetőségek kimerítő felsorolásának, célja csupán az, hogy a szerződő feleknek útmutatást adjon azon gazdaságilag megvalósítható technológiák alkalmazásához, amelyek révén a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeiknek eleget tehetnek.

I. A HELYHEZ KÖTÖTT SZENNYEZŐFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ NOX-KIBOCSÁTÁST SZABÁLYOZÓ TECHNOLÓGIÁK

3. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése az emberi eredetű NOx-kibocsátások legfontosabb helyhez kötött forrása. Ezen túlmenően, bizonyos nem égetéssel járó folyamatok is hozzájárulhatnak a vonatkozó NOx-kibocsátásokhoz.

4. A főbb helyhez kötött szennyezőforrás-kategóriák a NOx-kibocsátásokkal kapcsolatosan az alábbiak:

a) égetőművek;

b) ipari kemencék (például cementgyártás);

c) helyhez kötött gázturbinák és belsőégésű motorok; valamint

d) nem égéssel járó folyamatok (például salétromsavgyártás).

5. Az NOx kibocsátások csökkentését célzó technológiák az égetési folyamatok bizonyos módosítását helyezik előtérbe, és különösen a nagyobb erőművek esetében a füstgázok kezelését.

6. A már meglévő üzemek átalakításakor az alacsony NOx kibocsátású technológiák alkalmazásának lehetőségét behatárolhatják bizonyos negatív működési mellékhatások, vagy egyéb, az adott üzemre jellemző korlátok. Ezért az átalakítások esetében csak megközelítő értékek szerepelnek a jellemzően elérhető NOx kibocsátás csökkentését illetően. Új üzemek esetében megfelelő tervezési jellemzők alkalmazásával a kedvezőtlen mellékhatások a lehető legalacsonyabb szintre csökkenthetők vagy kiküszöbölhetők.

7. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, új üzemek esetében az égetési folyamatok módosításának költségei alacsonynak tekinthetők. Rekonstrukciónál azonban - például nagy erőművek átalakítása esetén – a költségek mintegy 8 és 25 svájci frank között mozogtak minden kWel –re vetítve (1985-ben). A füstgázt kezelő rendszerek beruházási költségei általában lényegesen magasabbak.

8. Helyhez kötött forrásoknál a kibocsátási tényezőket normál köbméterre (0 °C, 1013 mb) megadott NO2 milligrammban, száraz alapon (mg/m3) fejezzük ki.

Égetőművek

9. Az égetőművek kategóriájába tartoznak a fosszilis tüzelőanyagot kemencékben, kazánokban, közvetett fűtőberendezésekben és más égető létesítményekben elégető üzemek, amelyek hőleadása legalább 10 MW, és az égéstermékeket nem keverik más kibocsátással vagy kezelt anyagokkal. Az alábbi égetési technológiák állnak az új vagy meglévő létesítmények rendelkezésére, akár egyedül akár kombinációban:

a) a tűztér alacsony hőmérsékletű tervezése, beleértve a fluidágyas égetést is;

b) kevés levegőfelesleggel végzett üzemelés;

c) különleges alacsony NOx kibocsátású égők telepítése;

d) füstgázok visszavezetése az égési levegőhöz;

e) szakaszolt égetési/túlfűtött üzemmód; és

f) újraégetés (tüzelőanyag szakaszolás). [3]

Az elérhető teljesítményszinteket az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat

Az égetés módosításával elérhető NOx teljesítményszintek (mg/m3)

| | Üzem típusa [4] | Alapérték szabályozás nélkül | [5]Meglévő üzem átalakítása | Új üzem | O2 (%) |

Tartomány | Jellemző érték |

Szilárd tüzelő-anyagok | 10 MW [6] és 300 MW között | Rostélyos tüzelés (szén) | | |

Fluidágyas égetés | 300–1000 | – | 600 | 400 | 7 |

i. helyhez kötött | 300–600 | – | – | 400 | 7 |

ii. keringéses | 150–300 | – | – | 200 | 7 |

Porított szén égetése | | | | | |

i. száraz fenék | 700–1700 | 600–1100 | 800 | < 600 | 6 |

ii nedves fenék | 1000–2300 | 1000–1400 | – | < 1000 | 6 |

> 300 MW | Porított szén égetése | | | | | |

i. száraz fenék | 700–1700 | 600–1100 | – | < 600 | 6 |

ii nedves fenék | 1000–2300 | 1000–1400 | – | < 1000 | 6 |

Folyékony tüzelő-anyagok | 10 [6] és 300 MW között | Tüzelőolaj égetése | – | – | 300 | – | 3 |

Maradványolaj égetése | 500–1400 | 200–400 | 400 | – | 3 |

> 300 MW | Maradványolaj égetése | 200–1400 | 200–400 | – | – | 3 |

Gáznemű tüzelő-anyagok | 10 [6] és 300 MW között | | 150–1000 | 100–300 | – | < 300 | 3 |

> 300 MW | | 250–1400 | 100–300 | – | < 300 | 3 |

10. A füstgázok szelektív katalizátoros kezelése (SCR) további NOx-kibocsátás-csökkentési módszert jelent, amelynek hatékonysága 80 % vagy azt meghaladó. Az új és átalakított létesítményekről jelentős mértékű üzemeltetési tapasztalat halmozódott fel a Bizottság hatáskörébe tartozó régióban, különösen a 300 MW (termikus) teljesítménynél nagyobb erőművek esetében. Ha égéstechnikai módosításokkal kombinálják, a 200 mg/m3 (szilárd tüzelőanyag, 6 % O2) és 150 mg/m3 (folyékony tüzelőanyag, 3 % O2) kibocsátási értékeket könnyen be lehet tartani.

11. A szelektív nem katalizátoros csökkentés (SNCR) bizonyos alkalmazások esetén olcsóbb technológia a füstgázok 20 és 60 % közötti NOx csökkentésének elérésére (például finomítók kemencéi és alapterhelésű gázégés).

Helyhez kötött gázturbinák és belső égésű (IC) motorok

12. A helyhez kötött gázturbinákból származó NOx-kibocsátást vagy az égés módosításával (száraz szabályozás) vagy víz illetve gőz beinjektálásával lehet csökkenteni (nedves szabályozás). Mindkét módszer jól bevált. E megoldásokkal a 150 mg/m3 (gáz, 15 % O2) és a 300 mg/m3 (olaj, 15 % O2) kibocsátási értékek könnyen teljesíthetők. Átalakítás is lehetséges.

13. A helyhez kötött, szikraindítású belsőégésű motorok NOx-kibocsátása vagy az égés módosításával (például szegény gázkeverék égetésével, vagy az égéstermékek visszavezetésének elvén alapuló módszerekkel) vagy a füstgázok kezelésével (zártkörű, háromutas katalizátoros konverter, SCR). E különböző folyamatok műszaki és gazdasági megvalósíthatósága a motor méreteitől, típusától (kétütemű/négyütemű), és a gép üzemmódjától (állandó/változó terhelés) függ. A szegényüzemanyag-égetés elvének alapján a NOx kibocsátásának értékekeit 800 mg/m3 (5 % O2) szintre lehet hozni, az SCR eljárás a NOx kibocsátást jóval 400 mg/m3 (5 % O2) alá csökkenti, míg a háromutas katalizátoros konverter az ilyen jellegű kibocsátást 200 mg/m3 (5 % O2) alá mérsékli.

Ipari kazánok – cementégetés

14. A Bizottság hatáskörébe tartozó régióban az előégetési folyamatot olyan területnek tekintik, ahol komoly lehetőségek vannak arra, hogy a füstgázokban található NOx-koncentrációt új és meglévő cementégető kemencékben körülbelül 300 mg/m3 (10 % O2) érték alá csökkentsék.

Nem égetéssel járó folyamatok – salétromsavgyártás

15. A nagy nyomású (>8 bar) elnyeletéssel folytatott salétromsavgyártás alkalmas arra, hogy az NOx-koncentrációt hígítatlan kibocsátásban 400 mg/m3 alatt tartsa. Ugyanez a kibocsátási teljesítmény érhető el közepes nyomáson folytatott elnyeletéssel, ha azt az SCR folyamattal vagy más, hasonlóan hatékony NOx-csökkentő eljárással kombinálják. Átalakítás is lehetséges.

II. GÉPJÁRMŰVEK NOX -KIBOCSÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ TECHNOLÓGIÁK

16. Az e mellékletben tárgyalt gépjárművek közúti közlekedésre használt járművek, nevezetesen: benzinnel és dízelolajjal meghajtott személyautók, kisteherautók és nehéz tehergépkocsik. Szükség esetén megfelelő hivatkozást teszünk a 13-as számú EGK rendeletben meghatározott különféle gépjármű-kategóriákra (M1, M2, M3, N1, N2, N3), az 1958-as, a gépjármű-berendezések és -alkatrészek kölcsönös elismerésére és engedélyezésére kidolgozott egységes feltételrendszer elfogadásáról szóló megállapodásnak megfelelően.

17. A közúti forgalom az emberi eredetű NOx-kibocsátás egyik legnagyobb forrása a Bizottsághoz tartozó régió sok országában, amely mintegy 40 és 80 % között járul hozzá országos szinten a teljes kibocsátáshoz. Tipikus esetben a benzin meghajtású járművek az összes közúti közlekedési eredetű NOx-kibocsátás kétharmadáért felelősek.

18. A gépjárművek nitrogén-oxid kibocsátásának korlátozására rendelkezésre álló technológiákat a 3. és 6. táblázat foglalja össze. A technológiákat célszerű a meglévő vagy javasolt országos és nemzetközi szintű kibocsátási határértékek alapján a szabályozás szigorúsága szerint csoportosítani. Miután a jelenlegi szabályozási teszt-vizsgálatok csak a városi és nagyvárosi körzetekben történő autózást tükrözik, az alábbiakban a megfelelő viszonylagos NOx kibocsátási értékek a nagyobb sebességű autózást is figyelembe veszik, amikor különösen fontos lehet a NOx-kibocsátás.

19. A különféle technológiákhoz megadott kiegészítő előállítási költségek a 3. és 6. táblázatban inkább a becsült gyártási költségeket és nem a kiskereskedelmi árakat tükrözik.

20. A termelés megfelelőségének és a gépjárművek használat közbeni működésének ellenőrzése fontos annak biztosítására, hogy a kibocsátási határértékek csökkentésének lehetőségét a gyakorlatban is kihasználják.

21. A katalizátor használatára alapozott vagy azt felhasználó technológiák ólommentes benzint igényelnek. A katalizátorral felszerelt gépjárművek szabad forgalma attól függ, hogy általánosan rendelkezésre áll-e ólommentes benzin.

Benzines és dízel-üzemű személyautók (M1)

22. A 2. táblázatban négy kibocsátási határérték összegzése található. Ezeket a 3. táblázatban arra használtuk, hogy a különféle motortechnológiákat NOx csökkentési lehetőségeik alapján csoportosítsuk.

2. táblázat

Kibocsátási határértékek meghatározása

Szabvány | Korlátok | Megjegyzések |

A.EGB R. 15–04 | HC + NOx: 19–28 g/teszt | A jelenlegi EGB szabvány (15-ös számú rendelet, beleértve a 04 sorozatú módosításokat az 1953-as, a fenti 16. cikkben említett megállapodás értelmében), amit az Európai Gazdasági Közösség szintén elfogadott (83/351/EGK irányelv). EGB R. 15 városi teszt-vizsgálati kör. A kibocsátási határok a jármű tömegének függvényében változnak. |

B."Luxembourg 1985" | HC + NOx: 1,4–2,0 l: 8,0 g/teszt Ezt a határértéket csak a technológiák csoportosítására használtuk (< 1,4 l: 15,0 g/teszt; > 2,0 l: 6,5 g/teszt) | Az Európai Gazdasági Közösségben az 1988 és 1993 közötti időszakban bevezetni szándékozott szabványok, amint azt az EGK miniszteri tanácsának 1985-ös luxembourgi találkozóján megtárgyalták, és végül 1987. decemberében elfogadták. Az EGB R. 15 városi teszt-vizsgálati kör vonatkozik rá. A >2,0 l határérték rendszerint az Egyesült Államok 1983-as szabványával egyenértékű. Az < 1,4 l-nél kisebb motorokra vonatkozó szabvány ideiglenes, a pontos határértékeket még ki kell dolgozni. Az 1,4 és 2,0 liter közötti motorokra alkalmazott határértékek vonatkoznak az összes 1,4 liternél nagyobb űrtartalmú dízel-üzemű járműre is. |

C."Stockholm 1985" | NOx: 0,62 g/km NOx: 0,76 g/km | A nemzeti jogszabályokban érvényesítendő a nyolc ország környezetvédelmi minisztereinek 1985-ös stockholmi értekezletét követően kidolgozott "mintadokumentum" alapján kialakított határértékek. Az Egyesült Államokban érvényes 1987-es határértékeknek a következő teszt-vizsgálati eljárásokkal felelnek meg: Egyesült Államok szövetségi teszt-vizsgálati eljárások (1975); országúti üzemanyag-takarékossági teszt-vizsgálati eljárás. |

D."California 1989" | NOx: 0,25 g/km | Az Egyesült Államokban, Kalifornia államban, 1987-től bevezetendő szabványok. Egyesült Államok szövetségi teszt-vizsgálati eljárások. |

3. táblázat

Benzin-üzemű technológiák, kibocsátási teljesítmény, költségek és üzemanyag-fogyasztás a kibocsátási határértékek szintjeihez

Szabvány | Technológia | Összes [7] NOx- csökkenés (%) | Termelési többlet [8] költségek (1986-os svájci frankban) | Üzemanyag- fogyasztási index [7] |

A. | Kimenő érték (A jelenlegi, konvencionális szikraindítású karburátoros motoroknál) | [9] | – | 100 |

B. | a)Üzemanyag-befecskendezés + másodlagos levegőbefúvás [10] | 25 | 200 | 105 |

b)Nyíltkörű háromutas katalizátor (+ EGR) | 55 | 150 | 103 |

c)Szegény keverékkel hajtott motor, oxidáció-katalizátorral (+ EGR) [11] | 60 | 200-600 | 90 |

C. | Zártkörű háromutas katalizátor | 90 | 300-600 | 95 |

D. | Zártkörű háromutas katalizátor (+ EGR) | 92 | 350-600 | 98 |

23. Az A, B, C és D kibocsátási szabványokhoz tartoznak a nitrogénoxid-kibocsátáson kívül a szénhidrogén- (HC) és a szén-monoxid- (CO) kibocsátások határértékei is. Az e szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátás csökkentésének becsült értékeit az EGB R. 15-04 kiindulási helyzethez viszonyítva a 4. táblázat adja meg.

4. táblázat

A szénhidrogén- és szén-monoxid-kibocsátások csökkentésének becsült értékei benzin-üzemű személygépkocsiban, különböző technológiák szerint

Szabvány | HC-csökkentés (%) | CO-csökkentés |

B. | a) 30–40 | 50 |

b) 50–60 | 40–50 |

c) 70–90 | 70–90 |

C. | 90 | 90 |

D. | 90 | 90 |

24. A jelenlegi dízel-üzemű gépkocsik megfelelnek az A, B és C szabvány nitrogén-oxid kibocsátási követelményeinek. A szigorú részecske-kibocsátási követelmények a D szabvány szigorú nitrogén-oxid kibocsátási korlátaival együtt arra utalnak, hogy a dízel-üzemű személygépkocsiknál további fejlesztésre van szükség, valószínűleg az üzemanyag-szivattyú elektronikus szabályozásával, fejlett üzemanyag-befecskendezési rendszerekkel, a kipufogógáz visszavezetésével és részecske-csapdával. Ma még csak kísérleti járművek léteznek. (Lásd még a 6. táblázat a) megjegyzését is).

Más könnyű tehergépjárművek (N1)

25. A személyautókra vonatkozó szabályozási módszerek alkalmazhatók, de a nitrogénoxid-kibocsátás csökkenése, a költségek és a kereskedelmi bevezetési időtényezők változhatnak.

Benzin-üzemű nehéz tehergépjárművek (M2, M3, N2, N3)

26. Ez a fajta gépjármű Nyugat-Európában nem jelentős, és csökkenő tendenciát mutat Kelet-Európában is. Az Egyesült Államok 1990-es és 1991-es nitrogén-oxid kibocsátási szintjei (lásd az 5. táblázatot) szerény költséggel és lényeges műszaki fejlesztés nélkül is elérhetőek.

Dízel-üzemű nehéz tehergépjárművek (M2, M3, N2, N3)

27. Az 5. táblázatban három kibocsátási szabvány értékei vannak összegezve. Ezeket használtuk fel a 6. táblázatban a nehéz tehergépkocsik motorjainál a nitrogénoxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségei szerint alkalmazott technológiák csoportosításánál. A bázis-motor kialakítása változik, az irány a természetes levegőztetésű felől a turbó-töltésű motorok felé mutat. Ez a fejlődési irány javított üzemanyag-fogyasztású bázis-üzemmód iránti igényt vetít előre. A fogyasztásra ezért nem adtunk összehasonlító becsléseket.

5. táblázat

Kibocsátási határértékek meghatározása

Szabvány | NOx határértékek (g/kWh) | Megjegyzések |

I.EGB R. 49 | 18 | teszt-vizsgálat 13 módban |

II.US-1990 | 8,0 | átmeneti teszt-vizsgálat |

III.US-1991 | 6,7 | átmeneti teszt-vizsgálat |

6. táblázat

Dízel-üzemű nehéz tehergépjárművek motorjainak technológiája, kibocsátási teljesítménye [12], és a kibocsátási határértékhez tartozó többlet költségek

Szabvány | Technológia | becsült NOx- csökkentés (%) | Kiegészítő termelési költség (1984-es USA dollárban) |

I. | Jelenlegi konvencionális, közvetlen befecskendezésű dízel motor | – | – |

II. [13] | Turbó-töltés + utóhűtés + befecskendezés időzítése visszatartással (égéskamra és port módosítása) (a természetes levegőztetésű motorok valószínűleg nem tudják ezt a szabványt elérni) | 40 | 115 (69 az NOx szabványnak tudható be) [14] |

III. [13] | A II pontban felsorolt technológiák további finomítása a változó befecskendezési időzítéssel és az elektronikák felhasználásával | 50 | 404 (68 az NOx szabványnak tudható be) [14] |

[1] Levegőszennyezési Tanulmányok, 4. szám (Egyesült Nemzetek Szövetségének kiadványa, forgalamzási száma E.87.II.E.36.).

[2] Jelenleg nehéz megbízható adatokat nyújtani a szabályozási technológiák abszolút értelemben vett költségeiről. E mellékletben foglalt költségadatokkal kapcsolatosan ezért a hangsúlyt nem annyira az abszolút értékekre, mint inkább a különböző technológiák költségeinek egymás közti arányára kell fektetni.

[3] Az ilyen típusú tüzelési technológiáról még csak korlátozott mértékű üzemeltetési tapasztalat áll rendelkezésre.

[4] A teljesítményszámok a tüzelőanyag MW-os (termikus) hőértékére utalnak (alsó fűtőérték).

[5] A meglévő üzemek átalakítására az üzemre jellemző tényezők és a nagyobb bizonytalansági tényezők miatt csak közelítő értékek adhatók.

[6] Kisméretű (10-től 100 MW-ig) üzemek esetében az összes magadott számadatra nagyobb mértékű bizonytalanság jellemző.

[7] Az összesített becsült NOx-csökkentés és üzemanyag-fogyasztási index átlagos súlyú európai gépkocsira vonatkozik, amely átlagos európai közlekedési feltételek mellett üzemel.

[8] A kiegészítő termelési költségeket valósághűbben lehetne kifejezni az autó teljes költségének százalékában. Mindazonáltal, miután a becsült költségek csak viszonylagos értelemben vett összehasonlítás céljait szolgálják, az eredeti dokumentum megfogalmazását tartottuk meg.

[9] Közép NOx kibocsátási tényező = 2,6 g/km

[10] Az "EGR" kipufogógáz-visszavezetést jelent.

[11] Teljes mértékben kísérleti motorok adatain alapszik. Valójában a szegény üzemanyaggal hajtott motorokat nem is gyártanak.

[12] A dízel üzemanyag minőségének romlása károsan hat a kibocsátásra és egyaránt befolyásolhatja a kisteherautók és nehéz tehergépjárművek üzemanyag-fogyasztását.

[13] Még ellenőrizni kell azt, hogy az új alkatrészek nagy mennyiségben is rendelkezésre állnak-e.

[14] A mérlegben a részecskék szabályozása és egyéb megfontolások játszanak közre.

--------------------------------------------------