A Tanács 1493/1999/EK rendelete

(1999. május 17.)

a borpiac közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [4],

mivel:

(1) A mezőgazdasági termékek közös piacának működéséhez és fejlődéséhez közös agrárpolitika létrehozásának kell társulnia, amelynek magában kell foglalnia különösen a mezőgazdasági piacok közös szervezését, mely terméktől függően különböző formákat ölthet.

(2) A közös agrárpolitika célja a Szerződés 33. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítása és — különösen a borágazatban — a piacok stabilizálása, valamint az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása; ezek a célkitűzések a források igényekhez történő igazításával valósíthatók meg, különösen a bortermelési potenciál átalakítását és minőségpolitikát megvalósítani szándékozó irányvonal követése révén.

(3) A borpiac közös szervezésének jelenlegi keretét a legutóbb az 1627/98/EK rendelettel [5] módosított 822/87/EGK rendelet [6] hozta létre; a tapasztalatok fényében helyénvaló lenne azt mással felváltani a borágazat jelenlegi helyzetét tekintve, amelynek sajátossága, hogy bár a strukturális feleslegek nem túl gyakoriak, több év viszonylatában mégis előfordulhatnak, különösen az ágazatban rejlő, az egyes évek szüreteinek termései közötti drámai eltérések miatt.

(4) Az Uruguayi Forduló 1995-ös megállapodásainak végrehajtása egyfelől azt eredményezte, hogy a Közösség piaca — amelyben a hagyományos intervenciós intézkedések már elveszítették potenciális hatásuk javát — nyitottabbá vált, másfelől a támogatott export köre lecsökkent, ami azt jelenti, hogy a közösségi termelőknek javítaniuk kell versenyképességüket; az export túlnyomó része ma már támogatás nélkül történik.

(5) A közösségi borágazat egyes szereplőinek legjelentősebb piaci problémája jelenleg az, hogy a versenyhelyzet változásaihoz nem tudnak kellő gyorsasággal alkalmazkodni sem a belső, sem a külső piacon; a piac jelenlegi közös szervezése nem tudott megoldást kínálni az olyan szőlőtermesztő vidékeknek, ahol nyilvánvalóan nincs a termelésnek megfelelő fizetőképes piaca; a bővülő piacú területek esetében pedig nem mutatkozott akkora rugalmasság, amely e fejlődésnek teret tudott volna engedni;

(6) 1994-ben a Bizottság javaslatot terjesztett elő a borpiac közös szervezése reformjára, amely azonban nem került elfogadásra; a piaci helyzet pedig a javaslat elkészítése óta megváltozott.

(7) Ezért, hogy az új fejleményekhez való gördülékeny átálláshoz szükséges rugalmasság biztosított legyen, a borpiac közös szervezése reformra szorul a következő átfogó célok elérése érdekében: a közösségi piacon a kereslet és kínálat közötti kedvezőbb egyensúly fenntartása; hosszabb távon az ágazat versenyképesebbé tétele; az intervenció — mint a többlettermelés mesterséges levezetési eszköze — igénybevételi lehetőségének felszámolása; a borpiac támogatása és ezáltal a borpárlatellátás folyamatosságának elősegítése az élelmiszer célú finomszeszt előállító ágazat azon részei számára, amelyek hagyományosan ezt az alkoholt használják; a regionális sokszínűség előmozdítása; és a termelői és ágazati szervezetek lehetséges szerepének hivatalossá tétele.

(8) A 822/87/EGK rendeletet a következő rendeletek egészítették ki és intézkedtek végrehajtásáról: a 346/79/EGK rendelet [7], a legutóbb az 1029/91/EGK [8] rendelettel módosított 351/79/EGK rendelet [9], a legutóbb a 3805/85/EGK rendelettel [10] módosított 460/79/EGK rendelet [11], a legutóbb a 1597/83/EGK rendelettel [12] módosított 465/80/EGK rendelet [13], 457/80/EGK ren-delet [14], a legutóbb az 596/91/EGK rendelettel [15] módosított 458/80/EGK rendelet [16], a legutóbb a 2612/97/EK rendelettel [17] módosított 1873/84/EGK rendelet [18], a 3768/85/EGK rendelettel [19] módosított 895/85/EGK rendelet [20], a legutóbb a 1426/96/EK rendelettel [21] módosított 823/87/EGK rendelet [22], a legutóbb a 859/199/EK rendelettel [23] módosított 1442/88/EGK rendelet [24], 3877/88/EGK rendelet [25], a legutóbb a 1629/98/EK rendelettel [26] módosított 4252/88/EGK rendelet [27], a legutóbb a 2468/96/EK rendelettel [28] módosított 2046/89/EGK rendelet [29], 2048/89/EGK rendelet [30], a legutóbb a 2088/97/EK rendelettel [31] módosított 2389/89/EGK rendelet [32], a legutóbb a 2611/97/EK rendelettel [33] módosított 2390/89/EGK rendelet [34], a 2391/89/EGK rendelet [35], a legutóbb a 1427/96/EK rendelettel [36] módosított 2392/89/EGK rendelet [37], a legutóbb a 2796/94/EK rendelettel [38] módosított 3677/89/EGK rendelet [39], a 3895/91/EGK rendelet [40], a legutóbb az 1692/98/EK rendelettel módosított 2332/92/EGK rendelet [41], és a legutóbb a 1429/96/EK rendelettel [42] módosított 2333/92/EGK rendelet [43]; ezeket a rendeleteket többször, jelentős mértékben módosították; mivel további módosításokra van szükség, a rendeleteket az áttekinthetőség érdekében egységes szövegbe kell foglalni.

(9) A 822/87/EGK rendelet előírta a Tanács számára, hogy állapítson meg általános szabályokat az alkalmazására; ennek következtében bonyolult, többrétegű szabályozás jött létre; az előbb említett rendeletek számos technikai részletet tartalmaztak, amelyek gyakori módosítást igényeltek; ezért e rendeletnek általános jelleggel tartalmaznia kell az alkalmazásához szükséges útmutatásokat; ennek érdekében a Tanács a Szerződés 211. cikkének megfelelően átruházza az ehhez szükséges végrehajtó hatalmát a Bizottságra.

(10) A borpiac közös szervezésére vonatkozó szabályozás rendkívül összetett; egyes esetekben a regionális eltéréseket nem veszi kellőképpen figyelembe; ezért — amennyire lehet — a szabályozást egyszerűsíteni kell, és olyan politikát kell kialakítani és megvalósítani, amely a lehető legközelebb áll a Közösségen belüli termelőkhöz.

(11) Annak érdekében, hogy a kedvezőbb piaci egyensúly hasznosíthatóvá és megszilárdulttá válhasson, és hogy a különböző terméktípusoknál a kínálatot jobban a kereslethez lehessen igazítani, létre kell hozni egy, a bortermelési potenciál kezelésére vonatkozó intézkedéscsomagot, amelynek részét képezi a szőlőtelepítés középtávú korlátozása, a szőlőtermő-felületek termelésből való végleges kivonásáért járó támogatások, valamint a szőlőültetvények szerkezetátalakítását ösztönző támogatások.

(12) A bortermeléshez közvetlenül nem kapcsolódó strukturális intézkedések a Tanács 1999. május 17-i, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) által nyújtott vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1257/1999/EK rendeletének [44] hatálya alá tartoznak; az értékesítést ösztönző intézkedések jelentősen hozzájárulnak az ágazat versenyképességéhez, különösen a közösségi borok harmadik országokbeli piacain való értékesítést kellene elősegíteniük; azonban a Közösség általános ösztönzési politikájával való összhang biztosítása érdekében a borágazatra vonatkozó intézkedéseknek a témához kapcsolódó horizontális szabályozás körébe kell tartozniuk; ebből a célból a Bizottság javaslatot terjesztett elő egy, a harmadik országokbeli mezőgazdasági termékekre vonatkozó információszol gáltatással és –terjesztéssel kapcsolatos intézkedésekről szóló rendelet [45] meghozatalára.

(13) A piaci egyensúly javult, bár viszonylag lassan és nehézkesen; mivel ez az eredmény legfőképpen a jelenlegi szőlőtelepítési korlátozásoknak köszönhető; a tapasztalatok fényében úgy tűnik, hogy más intézkedések felhasználása nem lehetséges a javuló piaci egyensúly kihasználására és megszilárdítására; ezért a közérdekkel összhangban szükségesnek tűnik a termelők tulajdonjog-használatának ilyen módon történő korlátozása.

(14) Ezért a jelenlegi telepítési korlátozásokat középtávon, korlátozott ideig érvényben kell tartani annak érdekében, hogy az összes strukturális intézkedés kifejthesse hatását, ezért 2010. július 31-ig meg kell tiltani a bortermelési célú szőlőtelepítést, ha e rendelet másként nem rendelkezik.

(15) Az oltványiskolák, a tagosítás és a kisajátítás, valamint a szőlészeti kísérletezés céljára történő új szőlőtelepítések jelenlegi engedélyezési rendszere nem járt szükségtelenül zavaró hatással a borpiacon, ezért azt a szükséges ellenőrzésnek alávetve továbbra is alkalmazni lehet; hasonló okokból lehetővé kell tenni a szőlőtelepítést olyan esetben, ha a termelés a termelő családi fogyasztására szolgál.

(16) A földrajzi árujelzőre hivatkozással megjelölt meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m.t. minőségi borok) és asztali borok termelésének céljára történő új telepítések jelenlegi engedélyezési rendszere a kereslet és kínálat jobb összehangolását célzó minőségi politika hasznos elemének bizonyult; habár a telepítési jogok tartalékolási rendszere teljesen funkcionális, mégis ez a rendszer szolgálja legteljesebb mértékben a célt; a jelenlegi engedélyezési rendszert ezért továbbra is alkalmazni kell — a szükséges ellenőrzéseknek alávetve — a 2003. július 31-ig tartó átmeneti időszakra, amikorra a tartalékolási rendszer teljesen funkcionálissá válik.

(17) A szőlő-újratelepítés jelenlegi engedélyezési rendszere elengedhetetlen a kimerült szőlőültetvények rendes megújításához; a jelenlegi rendszert ezért — a szükséges ellenőrzéseknek alávetve — továbbra is alkalmazni kell; a nagyobb rugalmasság érdekében a rendszernek — a szükséges ellenőrzések mellett — lehetővé kell tennie az újratelepítési jogok megszerzését és használatát mielőtt a kivágásra sor kerül; a korábbi közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján szerzett újratelepítési jogokat tiszteletben kell tartani; továbbá — szigorú ellenőrzés mellett — lehetővé kell tenni, hogy az újratelepítési jogokat más gazdaságra át lehessen ruházni, amennyiben ez az átruházás a minőségi politikát szolgálja, vagy olyan területeket érint, amelyek oltványiskola céljára szolgálnak, illetve a gazdaság egy részének átruházásával kapcsolatos; a közös piacszervezés zökkenőmentes működéséhez ezen átruházásoknak ugyanazon tagállamon belül kell történniük.

(18) A bortermelési potenciál jobb kezelése és a telepítési jogok hatékony felhasználása érdekében, tovább enyhítve ezáltal a telepítési korlátozások hatását, nemzeti vagy regionális tartalékrendszert kell létrehozni.

(19) A tagállamoknak — a szükséges ellenőrzések mellett — széles cselekvési jogkört kell biztosítani a jogtartalékok kezeléséhez, hogy az említett tartalékok telepítési jogait jobban tudják igazítani a helyi igényekhez; ennek magában kell foglalnia a telepítési jogok megvásárlásának, a jogtartalék finanszírozásának, valamint a jogtartalékból való telepítési jog eladásának a lehetőségét; e célból a tagállamoknak engedélyezni kell, hogy ne alkalmazzák a tartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a telepítési jogok kezelésére már hatékony rendszerrel rendelkeznek.

(20) A fiatal bortermelők részére adott különleges juttatások nemcsak vállalkozásaik létrehozását könnyíthetik meg, hanem gazdaságaik szerkezetátalakítását is; ezért e termelői kört ingyenesen kell részesíteni a tartalékból való jogok engedélyezésében.

(21) A források leghatékonyabb felhasználása, valamint a kínálatnak a kereslethez való jobb hozzáigazítása érdekében a telepítési jogokat a jogosultaknak ésszerű időn belül fel kell használniuk, amennyiben ezt elmulasztják, azokat át, illetve vissza kell adniuk a jogtartalék számára; ugyanezen okokból a jogtartaléknak átadott jogokat ésszerű időn belül ki kell adni.

(22) A kedvezőbb piaci egyensúly és a bővülő világpiac figyelembevételével indokolt lehet a telepítési jogok mennyiségének növelése, ezeket az érintett tagállamoknak kell átadni, részben pedig egy közösségi jogtartalékba kell helyezni, a további piaci kereslettől függően; a telepítési jogok mennyiségének növelését a földrajzi árujelzővel ellátott m. t. minőségi borokra és asztali borokra újonnan adott telepítési jogokkal csökkenteni kell.

(23) A jelenlegi telepítési korlátozásoktól eltérve, azokat megszegve, egyes területeken történt szőlőtelepítés; azon jelenlegi szankciók, amelyek célja megakadályozni, hogy az ilyen területekről származó termékek a borpiacon zavart okozzanak, nehezen érvényesíthetőnek bizonyultak; ezért a jogellenesen telepített területeken a szőlőt ki kell vágni; ezt az előírást érvényesíteni kell minden olyan jogellenes telepítés esetében, amely az e rendeletre vonatkozó javaslat közzététele után történt, ugyanis ettől az időponttól kezdve a termelők ismerhették a javaslatot, amely ezt az előírást bevezette.

(24) A jelenlegi nemzeti intézkedések sérelme nélkül a jogbiztonság okán nem lehetséges közösségi szinten elrendelni azoknak az ültetvényeknek a kivágását, amelyeket az e rendeletre vonatkozó javaslat közzététele előtt a korlátozások megszegésével telepítettek; ezért a bortermelési potenciál ellenőrzésének javítása érdekében a tagállamoknak meghatározott időn belül, és a szükséges ellenőrzések mellett, rendezniük kell az említett területek helyzetét; ami a rendezést illeti, eltérő bánásmódot lehet alkalmazni a szóban forgó telepítés körülményeitől függően, különösen olyan esetekben, amikor a telepítés termelésnövekedést okozhat; amennyiben ennek a kockázata fennáll, az érintett termelővel szemben megfelelő közigazgatási szankciókat lehet alkalmazni.

(25) A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a helyi körülmények figyelembevételére, és hogy szükség esetén szigorúbb szabályokat vezessenek be az új telepítésekre, az újratelepítésre és az átoltásra vonatkozóan.

(26) Egyes szőlőtermő területeken a termelés nem igazodik a kereslethez; az ágazat egészének ehhez való igazításának javítása érdekében ezeken a területeken ösztönözni kell a szőlőtermő-területek termelésből való végleges kivonását; ebből a célból támogatást kell nyújtani; a támogatásnyújtás kezelését a tagállamok intézésére kell bízni — közösségi keretek között és a szükséges ellenőrzéseknek alávetve — annak érdekében, hogy a támogatásokat jobban el lehessen juttatni az érintett régiókhoz; ezért a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani különösen — objektív kritériumok és egy felső határ felhasználásával — az érintett területek kijelölésére, valamint a támogatás szintjeinek megállapítására.

(27) Azon tagállamok termelése, amelyek éves bortermelése nem éri el a 25000 hektolitert, nincs jelentős hatással a piaci egyensúlyra; ezért ezek a tagállamok mentesülhetnek a telepítési korlátozások alól, ugyanakkor nem részesülhetnek a szőlőtermőterületek termelésből való végleges kivonásáért járó támogatásokból.

(28) Léteznek egyéb olyan szőlőtermő területek, ahol a termelés ugyan nem igazodik a kereslethez, de ahol ez a helyzet kedvező irányban befolyásolható az ültetvények szerkezetátalakítása révén a fajtaváltás, az ültetvényáttelepítés vagy a termesztéstechnológia javítása által; erre a célra — a szükséges ellenőrzések mellett — támogatást kell nyújtani.

(29) Annak érdekében, hogy az említett szerkezetátalakítás és az átállás ellenőrzött formában menjen végbe, azokat meg kell tervezni; a regionális eltérések figyelembevételének érdekében a terveket a termelőkhöz a lehető legközelebbi szinten kell kidolgozni; mindazonáltal annak biztosítására, hogy a tervek összhangban legyenek a közösségi joggal, végső soron a tagállamok felelnek.

(30) A szerkezetátalakításnak és az átállásnak két főbb pénzügyi hatása van a termelőkre, nevezetesen az átállás ideje alatti bevételkiesés és az intézkedések végrehajtásának költségei; emiatt a támogatásnak fedeznie kell mindkét hatást; a szerkezetátalakítási folyamatban meghatározott határokon belül kiegészítő nemzeti intézkedéseknek is helye lehet.

(31) A bortermelési potenciál jobb kezelése céljából kívánatos, hogy arról tagállami vagy regionális szinten leltár készüljön; a tagállamoknak e leltár elkészítésére való ösztönzése érdekében csak azok a tagállamok jogosultak a jogellenesen telepített ültetvények helyzetének rendezésére, a telepítési jogok mennyiségének növelésére, valamint a szerkezetátalakítás és az átállás után járó támogatás igénybe vételére, amelyek elkészítették e leltárt; regionális leltárok esetében azok a régiók, amelyek már elkészítették a leltárt, nem zárhatók ki a szerkezetátalakítással és az átállással kapcsolatos intézkedésekből amiatt, hogy más régiók még nem készítették el a leltárt; 2001. december 31-ig azonban minden regionális leltárt el kell készíteni.

(32) A bortermelés céljára használt szőlőfajták osztályozása akkor a legeredményesebb, ha az a termelőkhöz a lehető legközelebbi szinten történik; ezért ezt a feladatot a tagállamoknak át kell venniük a Közösségtől.

(33) A közösségi szőlőkataszter létrehozásáról szóló, legutóbb az 1631/98/EK rendelettel [46] módosított 1986. július 24-i 2392/86/EGK tanácsi rendeletnek [47] továbbra is hatályban kell maradnia annak érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek most is dolgoznak elkészítésén, be tudják azt fejezni; mindazonáltal rendelkezni kell a rendelet későbbi módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről.

(34) A piaci egyensúly megőrzése érdekében támogatást kell nyújtani az asztali borok és bizonyos típusú szőlőmustok magánraktározásához; az intézkedésnek a lehető legrugalmasabbnak és a piaci mozgásokra a lehető legérzékenyebben reagálónak kell lennie; e célból lehetővé kell tenni különösen, hogy alkalmazását rövid úton meg lehessen szüntetni.

(35) Annak érdekében, hogy az intervenció lehetősége mint a többlettermelés mesterséges levezetése megszűnjék, meg kell változtatni a lepárlási rendszert; ezért a következő lepárlási formákat kell létrehozni: a borkészítés melléktermékeinek kötelező lepárlása, a nem kizárólag borszőlőfajtának minősített szőlőből készített borok kötelező lepárlása, egy borpiacot támogató lepárlási intézkedés, amely biztosítja a borból készülő párlattal való folyamatos ellátást az élelmiszer célú finomszeszt előállító ágazat olyan részei számára, amelyek hagyományosan ilyen alkoholt használnak, valamint egy krízislepárlási intézkedés; a lepárlás egyéb formáit meg kell szüntetni; ezeknek az intézkedéseknek — hogy megfeleljenek a piaci igényeknek és a különböző regionális körülményeknek — a lehető legrugalmasabbnak kell lenniük.

(36) Tekintetbe véve, hogy a túlpréselés által nyert borok gyenge minőségűek, ezt az eljárást be kell tiltani és megakadályozása érdekében rendelkezni kell a törköly és a borseprő kötelező lepárlásáról; mindazonáltal egyes borvidékek termelési körülményeinek figyelembevétele érdekében e kötelezettségtől eltéréseket lehet előirányozni; továbbá mivel az A. szőlőtermő övezetben és a B. szőlőtermő övezet német részén, valamint Ausztria szőlőtermő területein a termelés és a piaci szerkezet biztosítani tudja az intézkedés céljainak megvalósulását, ezeken a területeken a termelők nem kötelesek a borkészítés melléktermékeit lepárolni, hanem azokat ellenőrzés mellett ki kell vonniuk a forgalomból.

(37) A nem kizárólag borszőlőfajtának minősített szőlőből származó bortermelést elsősorban a szeszesitalt előállító ágazat hagyományos felhasználásai és más hagyományos felvevőpiacok felé kell irányítani; rendelkezni kell az e célból, a szokásos mennyiséget meghaladó mértékben előállított bor kötelező lepárlásáról.

(38) Az élelmiszer célú finomszeszt előállító ágazat bizonyos részei a borból származó párlatok és egyéb boralapú termékek hagyományosan fontos felvevő piacai; e piacok ellátása érdekében közösségi támogatást kell bevezetni az asztali borok és az asztali bor készítésére alkalmas borok lepárlásához, e borok lepárlásáért fizetett elsődleges támogatás és a keletkezett párlatok raktározásáért fizetett másodlagos támogatás formájában.

(39) A piacon keletkező zavarok kivételes eseteinek és a súlyos minőségi problémák leküzdésének érdekében krízislepárlási intézkedést kell bevezetni; a különleges helyzetek — ideértve azt az esetet is, amikor egy adott borkategória piaci árának jelentős csökkenése észlelhető — figyelembevétele érdekében a támogatás szintjét és formáját a Bizottság határozza meg; az intézkedésnek a termelők viszonylatában önkéntesnek kell lennie; ha az intézkedést (egy adott zónában) egymást követő három éven át alkalmazzák egy bizonyos borkategóriára, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, illetve szükség esetén javaslatokat kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(40) A lepárlásból származó alkoholt úgy kell hasznosítani, hogy biztosítani lehessen a nagyobb átláthatóságot és ellenőrzést, valamint a hagyományos alkoholpiacok megzavarásának elkerülését.

(41) A térfogatban számított természetes alkoholtartalom növelését a közösségi termelők jelenleg még nem azonos gazdasági feltételek között végzik az e rendelet által megengedett különféle borászati eljárások következtében; az ilyen jellegű diszkrimináció felszámolása érdekében ösztönözni kell a szőlőbor alapú termékeknek az alkoholtartalom-növelés céljából történő felhasználását, növelve ezáltal e termékek felvevő piacát és megelőzve a borfeleslegek kialakulását; ebből a célból az alkoholtartalom növeléséhez használt termékek árát ki kell egyenlíteni; ezt az eredményt egy olyan támogatási rendszer útján lehet elérni, amely a bizonyos régiókból származó, alkoholtartalom-növelésre használt sűrített szőlőmust és finomított mustsűrítmény támogatására szolgál.

(42) Annak érdekében, hogy a termelés és a felhasználás között tartósabb egyensúly jöjjön létre, továbbra is szükséges a bor alapú termékek felhasználásának növelése; az intervenció már az asztali bor előállítását megelőző fázisban is indokoltnak tűnik, támogatással ösztönözve a mustnak a borkészítéstől eltérő célokra történő felhasználását annak biztosítására, hogy a közösségi bortermékek megtarthassák hagyományos felvevő piacaikat; az intézkedést úgy kell alkalmazni — figyelembevéve a hagyományos termelési módszereket —, hogy az ne vezessen a piaci verseny torzulásához.

(43) Azok a termelők, akik nem tettek eleget a kötelező lepárlási intézkedésekből adódó kötelezettségeiknek, nem részesülhetnek más intervenciós intézkedések által nyújtott előnyökből.

(44) Rendelkezni kell a lehetséges intézkedésekről arra az esetre, ha a Közösség piacán magas árak tapasztalhatók.

(45) A borpiac különleges sajátosságai miatt a termelői szervezetek létrehozása valószínűleg elősegítené a piac közös szervezésének célkitűzéseinek elérését; az ilyen jellegű szervezeteket a tagállamok elismerhetik; a szervezeteket önkéntes alapon kell létrehozni, és hasznosságukat a tagoknak nyújtott szolgáltatások körén és hatékonyságán keresztül kell bizonyítaniuk.

(46) Az m. t. minőségi borok és a földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok piacának jobb működése érdekében a tagállamoknak képesnek kell lenniük végrehajtani a szakmai szervezetek által hozott döntéseket; e döntések hatóköre nem terjedhet ki bizonyos összehangolt fellépésekre; a Bizottságnak biztosítania kell, hogy ezek a döntések megfeleljenek a közösségi jognak; a szakmai szervezetek a fogyasztói érdekeket figyelembe véve kötelesek bizonyos feladatokat ellátni.

(47) Egészségügyi okokból és a minőségre való törekvés érdekében az engedélyezett borászati eljárásokat és gyakorlatot, mint egyedül megengedetteket az e rendelet hatálya alá tartozó termékek felhasználására, közösségi szinten kell megállapítani; hasonló okok miatt, emberi fogyasztásra szánt borok készítésére kizárólag borszőlőfajtákat lehet felhasználni.

(48) Tekintetbe véve, hogy a termelési adottságok – különösen a talaj, a fekvés és az éghajlat – a Közösségen belül bortermőhelyenként jelentősen eltérnek egymástól, a borászati gyakorlat és eljárások kapcsán ezeket a különbségeket feltétlenül figyelembe kell venni; az egyszerűség kedvéért, valamint a tapasztalaton és a technológiai fejlődésen alapuló változtatások megkönnyítése érdekében az említett gyakorlatnak és eljárásoknak a technikai határértékeit és feltételeit részletes végrehajtási szabályokban kell meghatározni; mindazonáltal ebben a rendeletben kell megállapítani a kén-dioxid, a szorbinsav és a kálium-szorbát határértékeit, mivel ezek az egészségi szempontból lényegesek.

(49) Rendelkezni kell a borászati termékek engedélyezett analitikai módszereiről.

(50) Az e rendeletben foglalt termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket; ezért ebben a rendeletben olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek figyelembe veszik a fogyasztók és a termelők jogos érdekeit, valamint elősegítik a belső piac zökkenőmentes működését és a minőségi termékek előállítását; e szabályok alapelveinek rendelkezniük kell egyrészt bizonyos megjelölések kötelező használatáról a termék pontos azonosítása, valamint a fogyasztók egyes fontos információkkal való ellátása céljából, másrészt a közösségi szabályokon alapuló vagy a tisztességtelen piaci magatartás megelőzésére vonatkozó rendelkezésekhez kötődő más információ választható feltüntetéséről.

(51) Különösen a megjelölésekre vonatkozó szabályokba a tisztességtelen piaci magatartás megelőzésére rendelkezéseket, a helytelen címkézés, nyelvhasználat — különösen eltérő ábécék alkalmazásakor —, valamint védjegyek használata esetére — különösen ha azok megtéveszthetik a fogyasztókat — közösségi szinten alkalmazandó szankciókat kell beépíteni.

(52) Tekintetbe véve az e rendeletben foglalt termékek és piacaik közti különbségeket, valamint a fogyasztói elvárásokat és a hagyományos gyakorlatot, a szabályokat az érintett termékek — különösen a pezsgőt illetően — és azok eredete szerint differenciálva kell kidolgozni.

(53) A szabályokat alkalmazni kell az importált termékek címkézésére is, különösen eredetük tisztázása és a közösségi termékekkel való összetéveszthetőségük elkerülése érdekében.

(54) A földrajzi árujelzők és más hagyományos megjelölések használatának joga értékes jog; a szabályoknak ezért vonatkozniuk kell erre a jogra, és rendelkezniük kell ezen megjelölések oltalmáról; a tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett ez az oltalom kiterjedhet az e rendeletben nem szabályozott termékekre is, ideértve azokat a termékeket is, amelyek nem szerepelnek a Szerződés I. mellékletében;

(55) Szem előtt tartva a fogyasztók érdekekeit és annak kívánatosságát, hogy az m. t. minőségi borok egyenlő bánásmódban részesüljenek harmadik országokban, rendelkezni kell arról, hogy kölcsönös intézkedéseket lehessen hozni, amelyek értelmében a Közösség piacán történő értékesítéskor a közvetlen emberi fogyasztás céljából importált és földrajzi árujelzővel ellátott borokra is vonatkozzanak ezek a védelmi és ellenőrző intézkedések.

(56) A 94/800/EK határozat [48] által jóváhagyott, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény szerves részét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló (TRIPS) egyezmény, különösen annak 23. és 24. cikkéből származó kötelezettségek figyelembevétele érdekében az érintett felek számára biztosítani kell, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén megakadályozhassák az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek a Kereskedelmi Világszervezet harmadik országbeli tagja általi jogszerűtlen használatát.

(57) A mezőgazdaságban, különösen a borágazatban, a minőségi termelést szorgalmazó politika szükségképpen a piaci feltételek javulását és ezzel a felvevő piacok növekedését eredményezi; az m. t. minőségi borok termelésére és ellenőrzésére vonatkozó további közös szabályok elfogadása e politika keretébe illeszkedik és segíti e célkitűzések megvalósulását.

(58) Annak érdekében, hogy az m. t. minőségi borok esetében fenntartható legyen egy minimális minőségi színvonal, hogy elkerülhető legyen e borok előállításának ellenőrizhetetlen mértékű növekedése, és hogy a tagállamok rendelkezéseit a Közösségen belüli tisztességes piaci verseny feltételeinek kialakítása érdekében harmonizálni lehessen, az m. t. minőségi borok termeléséről és ellenőrzéséről rendelkező közösségi keretszabályozást kell elfogadni, amellyel a tagállamok által elfogadott jogszabályoknak összhangban kell lenniük.

(59) A termelés hagyományos feltételeit figyelembe véve fel kell sorolni és meg kell határozni azon tényezők jellegét és hatókörét, amelyek alapján az egyes m. t. minőségi borok megkülönböztethetők egymástól; mindazonáltal a minőségi követelmények összehangolására közös lépéseket kell tenni; a következő tényezőket kell figyelembe venni: a termőterület körülhatárolása, szőlőfajták, művelési módok, borkészítési eljárások, minimális természetes alkoholtartalom, hektáronkénti terméshozam, az érzékszervi jellemzők elemzése és értékelése; figyelembe véve az m. t. minőségi likőrborok és az m. t. minőségi pezsgők sajátos jellegét, ezekre különleges szabályokat kell kidolgozni.

(60) A tapasztalatok rámutattak annak szükségességére, hogy az m. t. minőségi borok asztali borkénti újraosztályozásával kapcsolatban pontos szabályokat kell kidolgozni és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a termelőnek lehetősége van arra, hogy ne igényelje olyan termék m. t. minőségi borrá történő minősítését, amely a szüreti vagy termelési jelentésében m. t. minőségi bor készítésére alkalmas termékként szerepel.

(61) Az m. t. minőségi borok különleges minőségi jellegének megőrzése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az m. t. minőségi borok készítésére és forgalomba hozatalára vonatkozóan, figyelembe véve a tisztességes és hagyományos eljárást, kiegészítő vagy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak.

(62) Az egységes közösségi borpiac létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain egységes kereskedelmi rendszer bevezetését; a külpiaci intézkedéseken felül az importterheket és export-visszatérítéseket is magában foglaló kereskedelmi rendszernek alapjában véve stabilizálnia kell a Közösség piacát; és e kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguayi Fordulójának keretében elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

(63) Annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni a harmadik országokkal folytatott borkereskedelem volumenét, rendelkezni kell bizonyos termékek esetében a behozatali és kiviteli engedélyek rendszeréről, melynek tartalmaznia kell egy olyan biztosíték adását, amely biztosítja, hogy azok a tranzakciók, amelyekre az engedélyeket megadják, végbe is menjenek.

(64) Az egyes mezőgazdasági termékek behozatalából adódó, a közösségi piacot károsan befolyásoló hatások elkerülése vagy ellensúlyozása érdekében az ilyen termékek behozatalát — bizonyos feltételek teljesülése esetén — kiegészítő importteher megfizetésére kellene kötni.

(65) Bizonyos feltételek mellett a Bizottságot fel kell ruházni a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács által hozott egyéb jogszabályokból származó vámkontingensek megnyitásának és kezelésének jogával.

(66) A harmadik országokba irányuló, exportra fizetett visszatérítésekre vonatkozó rendelkezések — amelyek a közösségi és a világpiaci ár közötti árkülönbözeten alapulnak, és a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásának [49] hatálya alá tartoznak — hivatottak biztosítani a Közösség részvételét a nemzetközi borkereskedelemben; a visszatérítéseket korlátozásoknak kellene alávetni a mennyiség és az érték tekintetében.

(67) Az értékhatároknak való megfelelést a visszatérítések rögzítésekor a kifizetések ellenőrzésével kell biztosítani az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap szabályainak megfelelően; az ellenőrzést a visszatérítések előzetes kötelező rögzítésével lehet megkönnyíteni, miközben a differenciált visszatérítések esetében meg kell hagyni annak a lehetőségét, hogy egy adott földrajzi területen belül, amelyre egységes visszatérítési ráta vonatkozik, a rendeltetési helyet meg lehessen változtatni; a rendeltetési hely megváltoztatása esetén a tényleges rendeltetési helynek megfelelő visszatérítést kell kifizetni oly módon, hogy az az előre meghatározott rendeltetési helynek megfelelő összeget nem haladhatja meg.

(68) A mennyiségi határoknak való megfeleléshez megbízható és hatékony ellenőrzési rendszer bevezetésére van szükség; ebből a célból a visszatérítések nyújtását kiviteli engedélyhez kellene kötni; a visszatérítéseket a rendelkezésre álló kereteken belül, az adott termék egyedi helyzetétől függően kell nyújtani; ez alól a szabály alól csak a korlátozásoktól mentes élelmiszersegély-akciók jelenthetnek kivételt; a visszatérítéssel exportált mennyiségek ellenőrzését a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásában említett gazdasági évek során az egyes gazdasági évre kiadott kiviteli engedélyek alapján kell végrehajtani.

(69) A fent leírt rendszer kiegészítéseként, a megfelelő működéséhez szükséges mértékben, rendelkezni kell az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alkalmazásának szabályozásáról, vagy ha a piaci helyzet úgy kívánja, azok betiltásáról.

(70) A vámrendszer lehetővé teszi, hogy a Közösség külső határain minden más védintézkedés megszűnjék; mindazonáltal a belső piac és a vámmechanizmus kivételes körülmények között hiányosnak bizonyulhat; hogy ilyen esetekben a közösségi piac ne maradjon védtelen a helyzetből adódó piaci zavarokkal szemben, a Közösségnek haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket; ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Kereskedelmi Világszervezet idevonatkozó megállapodásaiból származó kötelezettségekkel.

(71) A harmadik országokból importált termékeket olyan, bizonyos termékmeghatározásokra vonatkozó szabályoknak kell alávetni, amelyek bizonyos egyensúlyt biztosítanak a borok közösségi definícióival; e termékeknek ugyanakkor meg kell felelniük a származási országokban megállapított szabályoknak is, és adott esetben analitikai bizonylatot kell hozzájuk mellékelni.

(72) Gondoskodni kell arról, hogy minden, e rendelet hatálya alá tartozó terméket, amely a Közösségen belül forgalomba kerül, kísérőirattal lássanak el.

(73) Az egységes piac létrejöttét bizonyos támogatások nyújtása veszélyeztetné; ezért a borpiac közös szervezése során alkalmazni kell a Szerződésnek azokat a rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a tagállamok által nyújtott támogatások értékelését, valamint a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások betiltását; a szőlőtermő-felületek termelésből való végleges kivonása után járó támogatásra vonatkozó rendelkezéseknek önmagukban nem szabad kizárniuk az ugyanezen célra nyújtott tagállami támogatás megadását.

(74) Figyelembe véve a borágazatra vonatkozó szabályok szükségszerű komplexitását, betartásukért a tagállamok hatóságai tartoznak felelősséggel; a Bizottságnak — a tagállamok hatóságaival együttműködő saját ellenőrei segítségével — képesnek kell lennie ellenőrizni és biztosítani e szabályok betartását.

(75) A közös borpiac fejlődésével szükségessé válik, hogy a tagállamok és a Bizottság folyamatosan tájékoztassák egymást az e rendelet alkalmazásához szükséges információkról; a bortermelés céljára szolgáló szőlőt termesztők, a mustot és a bort termelőknek szüreti jelentést kell készíteniük, mivel ezekre az adatokra szükség van; a tagállamok a termelőktől további adatokat is kérhetnek; a Bizottság az adatok értékeléséhez külső segítséget is igénybe vehet.

(76) A javasolt intézkedések végrehajtásának megkönnyítéséhez olyan eljárásról kell rendelkezni, amely egy irányítóbizottság keretén belül biztosítja a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést.

(77) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1258/1999/EK tanácsi rendeletnek [50] megfelelően a tagállamoknak az e rendelet alkalmazásából származó kötelezettségeik eredményeként felmerült költségeit a Közösség finanszírozza.

(78) A borpiac közös szervezésének ugyanakkor megfelelőképpen figyelembe kell vennie a Szerződés 33. és 131. cikkében kitűzött célokat is.

(79) Ugyanakkor a borpiac közös szervezését a Szerződés 300. cikke (2) bekezdése alapján megkötött megállapodások fényében kell alkalmazni, ezek közül is különös tekintettel azokra, amelyek a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás részét képezik, különös figyelemmel a kereskedelem technikai akadályairól szólóra [51].

(80) A 822/87/EK rendelet és egyéb, a borágazattal kapcsolatos rendeletek rendelkezéseiről az e rendelet rendelkezéseire történő áttérés okozhat olyan nehézségeket, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik; ezzel a lehetőséggel számolva gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság elfogadhassa a szükséges átmeneti intézkedéseket; a Bizottságot fel kell hatalmazni egyes gyakorlati problémák megoldására is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY

1. cikk

(1) A borpiac közös szervezése a bortermelési potenciálra, a piaci mechanizmusokra, a termelői és szakmai szervezetekre, a borászati eljárásokra és kezelésekre, a termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére és az oltalomra, az m. t. minőségi borokra és a harmadik országokkal való kereskedelemre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

(2) A borpiac közös szervezése a következő termékekre terjed ki:

KN-kód | A termék megnevezése |

| Szőlőlé (ideértve a szőlőmustot is) |

22043092 | Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva |

22043094 |

22043096 |

22043098 |

| Friss szőlőből készült bor, ideértve a szeszezett bort is; a 2209 KN-kód alatt szereplő szőlőmusttól eltérő szőlőmust, a 22043092, 22043094, 22043096 és 22043098 alszám alatt szereplő szőlőmust kivételével |

| Csemegeszőlőtől eltérő friss szőlő |

08061095 |

08061097 |

22090011 | Borecet |

22090019 |

| Törkölybor |

23070011 | Borseprő |

23070019 |

23089011 | Szőlőtörköly |

23089019 |

(3) Az e rendeletben használt termékmegnevezések definícióit az 1. mellékletben, az alkoholtartalomra vonatkozó megnevezések definícióit a 2. mellékletben, a szőlőtermelő övezetek meghatározását a 3. mellékletben kell felsorolni. E mellékletek végrehajtásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó bortermelési év (a továbbiakban: "borászati év") minden év augusztus 1-jén kezdődik és a következő év július 31-én ér véget.

II. CÍM

TERMELÉSI POTENCIÁL

I. FEJEZET

SZŐLŐTELEPÍTÉS

2. cikk

(1) A 19. cikk (1) bekezdése értelmében borszőlőnek minősített szőlőfajták telepítése 2010. július 31-ig tilos, kivéve ha az

a) a 3. cikkben említett új telepítési jog;

b) a 4. cikkben említett újratelepítési jog; vagy

c) az 5. cikk (8) bekezdésének alkalmazása esetén az 5. cikkben vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett jogtartalékból vett telepítési jog

alapján történik.

Az előzőekben említett időpontig ugyancsak tilos nem borszőlőfajtákra borszőlőfajtákat ráoltani.

(2) Nem lehet forgalmazásra szánt bor készítésére felhasználni az olyan területekről származó szőlőt,

a) ahol a szőlőtelepítés 1998. szeptember 1-je előtt történt; és

b) amelyek termését a 822/87/EGK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének vagy 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően csak lepárlás céljára lehetett értékesíteni.

Az ilyen szőlőkből készült termékeket csak lepárlás céljára lehet forgalomba hozni. E termékeket azonban nem lehet felhasználni olyan alkohol előállítására, amelynek tényleges alkoholtartalma 80 vagy annál kevesebb térfogatszázalék.

(3) Ha egy tagáállam a 16. cikknek megfelelően elkészítette a bortermelési potenciálról szóló leltárt, akkor eltérhet e cikk (2) bekezdésétől. Az ilyen eltérésre 2002. július 31-ig van lehetőség, és az eltérések magukban foglalják az értékesítésre szánt bor termelésében érintett területek részére való engedélykiadást.

Eltérés az alábbi esetekben engedhető:

a) ha az érintett termelő egy tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva azonos nagyságú területen előzőleg már kivágott másik szőlőültetvényeket, kivéve ha az érintett termelő az adott terület kivágásáért a közösségi vagy a nemzeti jogalkalmazás alapján támogatást kapott; és/vagy

b) az újratelepítési jogok felhasználásának engedélyezésével, amelyet a termelő az adott terület betelepítése után meghatározandó időszakon belül szerzett meg; ebből a célból a tagállamok felhasználhatják a 6. cikk (1) bekezdése értelmében újonnan létrehozott telepítési jogokat is; és/vagy

c) amennyiben a tagállam a Bizottságnak megfelelőképpen tudja bizonyítani, hogy olyan újratelepítési jogokkal rendelkezik, amelyeket még nem igényeltek, de amelyek kérelmezés esetén továbbra is érvényesek lennének; ezeket a jogokat fel lehet használni és a termelőknek egy tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva azonos nagyságú területre át lehet adni; és/vagy

d) amennyiben az érintett termelő vállalta, hogy három éven belül kivágja a szőlőt egy tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva azonos nagyságú területen, amennyiben az adott terület szerepel az érintett tagállam szőlőkataszterében.

(4) A (3) bekezdés a) vagy c) pontjának alkalmazásakor a tagállamok megfelelő közigazgatási szankcióval sújtják az érintett termelőket.

(5) A (3) bekezdés c) pontját csak a szőlőterületek 1,2 %-át meg nem haladó nagyságú területre lehet alkalmazni.

(6) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor:

a) ha a termelő által szerzett jogok egy jogtartalékból származnak, a jogokat csak az 5. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelően lehet megszerezni, és a termelő a tagállam által az említett rendelkezés alapján felszámított ár 150 %-át fizeti; vagy

b) ha a termelő újratelepítési jogot vásárol, a jog az érintett területre és annak 50 %-ára vonatkozik; ez utóbbi mennyiséget az 5. cikknek megfelelően a jogtartalékba vagy jogtartalékokba kell helyezni, vagy — az 5. cikk (8) bekezdésének alkalmazása esetén — hozzá kell adni a 6. cikk (1) bekezdésében szereplő újonnan létrehozott telepítési jogokhoz.

(7) Ki kell vágni a szőlőt azokon a területeken, amelyeket a 19. cikk (1) bekezdése alapján borszőlőnek minősített szőlőfajtákkal telepítettek, és amelyeket:

a) 1998. szeptember 1-je után telepítettek, és amelyek termését a 822/87/EGK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének vagy 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően csak lepárlással lehetett értékesíteni; vagy

b) az (1) bekezdés szerinti telepítési tilalom megszegésével telepítettek.

Az ilyen kivágás költségeit az érintett termelő viseli. A tagállamok meghozzák az e bekezdés alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.

3. cikk

(1) A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek olyan területek tekintetében, amelyeket:

a) új telepítésre szántak, területrendezési és a nemzeti jogszabályok értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében;

b) szőlészeti kísérletekre szántak; vagy

c) oltványiskoláknak szántak.

A tagállamok olyan területek vonatkozásában is adhatnak új telepítési jogokat, melyek bora vagy szőlészeti-borászati termékei kizárólag a termelő családi fogyasztását szolgálják.

(2) A tagállamok 2003. július 31-ig azokon a területeken is adhatnak új telepítési jogokat m. t. minőségi bor vagy földrajzi árujelzővel ellátott asztali bor készítésére, ahol elismert tény, hogy a minőségnek köszönhetően a termelés jóval alatta marad a keresletnek.

(3) Az új telepítési jogokat az a termelő használhatja fel, aki e jogokat megkapta, azon területek vonatkozásában és arra a célra, amelyre a jogokat kapta.

(4) Az új telepítési jogokat azt a borászati évet követő második borászati év vége előtt kell felhasználni, amelynek során a jogokat megadták. Az (1) bekezdésben említettektől eltérő, az előbbi időszakban nem így felhasznált új telepítési jogokat az 5. cikk (2) bekezdés a) pontjának megfelelően jogtartalékba kell helyezni.

(5) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő új telepítési jogokat a termelők csak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott mértékben kaphatnak. Ebből a célból,

a) a 6. cikkben említett újonnan létrehozott telepítési jogok jogtartalékba vagy jogtartalékokba való helyezését megelőzően, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az új telepítési jogok engedélyezése által a 6. cikk (1) bekezdésében szereplő újonnan létrehozott telepítési jogok mennyisége nem csökken nulla alá; és

b) ha a tagállam a 6. cikkben említett újonnan létrehozott telepítési jogokat már jogtartalékba vagy jogtartalékokba helyezte, akkor ezt követően új telepítési jogok odaítélésekor megszűnik egy, az érintett régió egy vagy több jogtartalékának átadott, ugyanakkora méretű tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva azonos nagyságú terület telepítési joga. Ha az adott jogtartalékban vagy jogtartalékokban nem áll rendelkezésre elegendő telepítési jog, új telepítési jogokat nem lehet engedélyezni.

4. cikk

(1) Az újratelepítési jogok a következők:

a) a (2) bekezdés alapján engedélyezett újratelepítési jogok; vagy

b) olyan, ezekhez hasonló jogok, amelyeket korábbi közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján szereztek meg.

(2) A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik egy szőlőterületet kivágtak. A tagállamok adhatnak újratelepítési jogokat azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy egy szőlőültetvényen a telepítés évét követő harmadik év vége előtt kivágják a szőlőt. Az újratelepítési jogok egy olyan tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva azonos nagyságú területre vonatkoznak, ahol a szőlőt már kivágták vagy ki fogják vágni.

(3) Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban használják fel, amelynek a jogokat adták. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra,

a) ha az adott gazdaság egy részét átruházzák az előbb említett másik gazdaságra. Ebben az esetben a jogot az utóbbi gazdaság területén az átruházott terület nagyságánál nem nagyobb területen lehet felhasználni; vagy

b) ha az utóbbi gazdaság területeit

i. m. t. minőségi borok vagy földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok készítésére szánják; vagy

ii. oltványiskolák művelésére szánják.

A jogokat csak azokon a területeken és azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekre azokat adták.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezen eltérések alkalmazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános megnövekedését, különösen ha nem öntözött területekről öntözött területekre történik átruházás.

(5) Az e rendelet alapján szerzett újratelepítési jogokat azt a borászati évet követő ötödik borászati év vége előtt kell felhasználni, amelynek során a szőlőt kivágták. Ettől eltérve a tagállamok ezt az időszakot nyolc borászati évre hosszabbíthatják meg. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogokat az 5. cikk (2) bekezdés a) pontjának megfelelően jogtartalékba kell helyezni.

5. cikk

(1) A termelési potenciállal való gazdálkodás javítása érdekében, országos vagy regionális szinten, a tagállamok országos és/vagy — adott esetben — regionális telepítési jogtartalékokat hoznak létre.

(2) Az alábbi jogokat kell jogtartalékba vagy jogtartalékokba helyezni:

a) olyan új telepítési jogok, újratelepítési jogok és azok a jogtartalékból adott telepítési jogok, amelyeket nem használnak fel a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (5) bekezdésében és e cikk (6) bekezdésében meghatározott határidőkön belül;

b) olyan újratelepítési jogok, amelyeket az e jogokkal rendelkező termelők helyeztek jogtartalékba — ha az szükséges volt a nemzeti alapokból történő kifizetések ellenében —, és amelyek összegét és egyéb részleteit a tagállamok a felek törvényes érdekeinek figyelembevételével határozzák meg;

c) a 6. cikkben említett újonnan létrehozott telepítési jogok.

(3) A tagállamok a következőképpen adhatnak jogtartalékba helyezett jogokat:

a) pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan negyven évnél fiatalabb termelők részére, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre bortermelő gazdaságot és ők a gazdaság vezetői; vagy

b) nemzeti vagy adott esetben a regionális pénzalapokba való befizetés fejében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékozzák felhasználni e jogokat, melyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik. A tagállamok határozzák meg a befizetések összegének megállapításához szükséges szempontokat, amelyek az érintett szőlőültetvények tervezett végtermékétől függően változhatnak.

(4) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azon a helyen, ahol a jogtartalékból megadott telepítési jogokat felhasználják, az alkalmazott szőlőfajták és termesztéstechnológia biztosítja azt, hogy a majdani termés igazodik a piaci kereslethez és a terméshozamok megfelelnek a telepítési jogokat felhasználó régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, amikor öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat.

(5) A jogtartalékba helyezett telepítési jogokat legkésőbb azt a borászati évet követő ötödik borászati év végéig lehet kiadni, amelynek során a jogokat a jogtartalékba helyezték. Azok a jogok, amelyeket ez alatt az idő alatt nem adnak ki, az időszak lejártával érvényüket vesztik.

(6) A jogtartalékból adott telepítési jogokat legkésőbb azt a borászati évet követő második borászati év vége előtt kell felhasználni, amelynek során a jogokat adták. Az ezen időszak alatt fel nem használt, jogtartalékból nyújtott telepítési jogokat a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően jogtartalékba kell helyezni.

(7) Ha egy tagállam regionális jogtartalékokat hoz létre, megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha ugyanazon a tagállamon belül a regionális jogtartalékok mellett nemzeti jogtartalékok is léteznek egyidejűleg, a közöttük történő átruházást is lehetővé lehet tenni.

Az e bekezdésben említett átruházásoknál csökkentési együtthatót lehet alkalmazni.

(8) Az (1)–(7) bekezdéstől eltérve a tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a jogtartalékok rendszerét, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a telepítési jogok kezelésére vonatkozóan egész területére kiterjedően hatékony rendszerrel rendelkezik. E rendszer — szükség esetén — eltérhet e fejezet idevonatkozó rendelkezéseitől. Ha a tagállam ilyen rendszerrel rendelkezik, a 4. cikk (5) bekezdése első mondatában említett újratelepítési jogok öt borászati évvel meghosszabbodnak. A 4. cikk (5) bekezdésének második mondatát továbbra is alkalmazni kell.

6. cikk

(1) Az újonnan létrehozott telepítési jogok — ideértve a tagállamok által a 3. cikk (2) bekezdésének értelmében nyújtott új telepítési jogokat is — felosztása a következő:

a)Németország: | 1534 hektár |

Görögország: | 1098 hektár |

Spanyolország: | 17355 hektár |

Franciaország: | 13565 hektár |

Olaszország: | 12933 hektár |

Luxemburg: | 18 hektár |

Ausztria: | 737 hektár |

Portugália: | 3760 hektár; |

b)közösségi jogtartalék: | 17000 hektár. |

(2) Az újonnan létrehozott telepítési jogokat a 2. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében csak akkor lehet jogtartalékba helyezni vagy felhasználni, ha a tagállam a 16. cikknek megfelelően már összeállította a termelési potenciálra vonatkozó leltárt.

(3) A 2. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján az (1) bekezdésben említett újonnan létrehozott telepítési jogok jogtartalékba helyezésére, illetve felhasználására csak egyszer kerülhet sor.

7. cikk

(1) E fejezetre a következő meghatározások vonatkoznak:

a) kivágás: a szőlővel telepített területen található összes szőlőtőke teljes eltávolítása;

b) telepítés: a beoltott vagy oltatlan szőlőtőkék vagy szőlőtőkerészek szőlőtermesztés vagy oltványiskola létrehozásának céljából történő végleges ültetése;

c) telepítési jog: az új telepítési jog, az újratelepítési jog, a jogtartalékból adott telepítési jog vagy az újonnan létrehozott telepítési jog alapján történő szőlőtelepítés joga a 3., 4., 5. és 6. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően;

d) újratelepítési jog: egy, a 4. cikkben és az 5. cikk (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően kivágott vagy kivágandó szőlőterülettel tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva azonos nagyságú terület betelepítésének joga;

e) átoltás: egy előzőleg már beoltott szőlő oltása.

(2) E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

E szabályok magukban foglalják különösen:

- a 2. cikk (7) bekezdésében említett termékek lepárlására vonatkozó rendelkezéseket,

- az e fejezet rendelkezéseinek alkalmazásakor felmerülő túlságosan nagy adminisztratív terhek elkerülésére szolgáló rendelkezéseket,

- a 3. cikk (2) bekezdésében említett felismerést,

- a szőlőültetvények egymás mellett létezését a 4. cikk (2) bekezdésének értelmében,

- az 5. cikk (7) bekezdésében említett csökkentési együttható alkalmazását,

- a 6. cikk (1) bekezdésében említett közösségi jogtartalék működtetését. A szabályok különösen arról rendelkezhetnek, hogy a 2003. december 31-ig tartó időszak alatt a tagállamok a közösségi jogtartalékból újonnan létrehozott telepítési jogokat kaphassanak, hogy azokat felhasználhassák azokban a régiókban, ahol további kereslet mutatkozik, amelyet az újonnan létrehozott telepítési jogok megadásával ki lehet elégíteni,

- azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiadott új telepítési jogok nem veszélyeztetik az új telepítésekre a 2. cikk (1) bekezdése értelmében vonatkozó tilalmat.

(3) A Bizottság 2003. december 31-ig, majd azt követően háromévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e fejezet alkalmazásáról. A jelentéshez szükség esetén mellékelni lehet a további, újonnan létrehozott telepítési jogok kiadására vonatkozó javaslatokat.

II. FEJEZET

A SZŐLŐTERMŐ TERÜLETEK TERMELÉSBŐL VALÓ VÉGLEGES KIVONÁSÁÉRT JÁRÓ TÁMOGATÁSOK

8. cikk

(1) Támogatás nyújtható abban az esetben, ha egy meghatározott területen véglegesen felhagynak a szőlőtermesztéssel.

A támogatás –– e fejezet rendelkezéseinek figyelembevételével –– művelés alatt álló, borszőlőkészítésre alkalmas szőlőtermő területek termelőinek nyújtható. Az érintett területek nagysága nem lehet kisebb 0,1 hektárnál.

(2) A tagállamok meghatározhatják, hogy mely területek részesülhetnek a támogatásból, valamint a támogatás folyósítását –– különösen az érintett területek termelésének és ökológiai helyzetének egyensúlyban tartásának érdekében –– feltételekhez köthetik.

(3) Amennyiben a termelő megkapja a támogatást, a támogatott területre elveszti az újratelepítési jogot.

(4) A támogatás hektáronkénti összegét a tagállamok a következő tényezők figyelembevételével határozzák meg:

a) a gazdaság mezőgazdasági hozama vagy termelési kapacitása;

b) a termesztési módszer;

c) az érintett területnek a gazdaság területéhez viszonyított nagysága;

d) a termelt bor típusa;

e) vegyes kultúra megléte.

(5) A támogatás szintje nem haladhatja meg a megállapításra kerülő szinteket.

9. cikk

A következő területek nem jogosultak támogatásra:

a) az olyan művelés alatt álló szőlőtermő területek, amelyekre vonatkozóan egy bizonyos, tíz borászati évet meg nem haladó időszak alatt a telepítésre vonatkozó közösségi vagy nemzeti rendelkezések megsértését regisztrálták;

b) gondozás alatt nem álló szőlőtermő területek;

c) azok a szőlőtermő területek, amelyeket egy bizonyos, tíz borászati évet meg nem haladó időszak alatt telepítettek;

d) azok a szőlőtermő területek, amelyek szerkezetátalakítás és átállás miatt finanszírozásban részesültek egy bizonyos, tíz borászati évet meg nem haladó időszak alatt.

10. cikk

E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

E szabályok különösen a következőket tartalmazhatják:

a) a kérelmek benyújtására és a kivágás végrehajtására adott időpontok;

b) a fizetések engedélyezésének feltételei;

c) a 8. cikk (5) bekezdésében említett támogatás felső szintjei;

d) környezetvédelmi megfontolások;

e) a 9. cikkben említett időszakok megállapítása.

III. FEJEZET

SZERKEZETÁTALAKÍTÁS ÉS ÁTÁLLÁS

11. cikk

(1) Ezennel létrejön a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállásának rendszere.

(2) A rendszer célja a termelésnek a piaci kereslethez igazítása.

(3) A rendszer az alábbi intézkedéseket foglalja magában:

a) a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b) a szőlőültetvények áttelepítése;

c) a szőlőültetvények irányítási módszereinek javítása a rendszer céljának megfelelően.

Nem tartozik a rendszer hatálya alá a természetes élettartamuk végéhez ért szőlőültetvények rendes megújítása.

(4) A rendszerhez csak a tagállam azon régiói férhetnek hozzá, amelyekre vonatkozóan a tagállam a 16. cikknek megfelelően összeállította a termelési potenciálra vonatkozó leltárt.

12. cikk

A szerkezetátalakítási és- átállási tervekért és — adott esetben — azok jóváhagyásáért a tagállamok felelnek. A terveknek meg kell felelniük az e fejezetben és a végrehajtási szabályokban meghatározott előírásoknak.

13. cikk

(1) Szerkezetátalakításra és- átállásra csak akkor adható támogatás, ha a tagállamok kidolgozták és — szükség esetén — jóváhagyták az erre vonatkozó terveket. A támogatás formái a következők lehetnek:

a) a termelőknek a terv végrehajtásának köszönhető bevételkiesésért adott kompenzáció; és

b) hozzájárulás a szerkezetátalakítás és- átállás költségeihez.

(2) A bevételkiesésért a termelőknek nyújtott kompenzáció formái a következők lehetnek:

a) e cím I. fejezetének rendelkezéseitől eltérve egy meghatározott, három borászati évet meg nem haladó időtartamra a régi és az új szőlőültetvények egymás mellett történő művelésének engedélyezése; vagy

b) a Közösség által finanszírozott pénzbeli kompenzáció.

(3) A szerkezetátalakítás és- átállás költségeihez való közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg ezeknek a költségeknek az 50 %-át. Azonban azokon a területeken, amelyek a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet [52] értelmében az 1. célkitűzés hatálya alá tartoznak, a közösségi hozzájárulás aránya elérheti a 75 %-ot. A 14. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok egyik esetben sem járulhatnak hozzá a költségekhez.

14. cikk

(1) Az első részleteket a Bizottság évente utalja át a tagállamoknak objektív szempontok alapján, a különleges helyzetek és szükségletek, valamint az intézkedés céljának eléréséhez szükséges erőfeszítések figyelembevételével.

(2) A támogatások első részleteit az intézkedés céljának és a rendelkezésre álló pénzkeretnek a figyelembevételével a tényleges kiadások és a tagállamok által előterjesztett felülvizsgált kiadási előirányzatoknak megfelelően alakítják ki.

(3) A támogatást a tagállamok között annak arányában osztják szét, hogy a közösségi szőlőterületből mekkora rész található az adott tagállam területén.

(4) Ha egy tagállam a pénzügyi támogatást egy adott hektármennyiségre megkapta, akkor az a tagállam a kapott összeget nagyobb hektárszámon is eloszthatja, mint amekkorára azt megadták. Ebben az esetben a tagállam a csökkent hektáronkénti összeget nemzeti pénzalapjaiból kiegészítheti oly módon, hogy az elérje a közösségi támogatás eredeti hektáronkénti felső határát.

15. cikk

E fejezet végrehajtásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) az érintett szőlőültetvények minimális területe;

b) a tervek végrehajtásából származó újratelepítési jogok felhasználására vonatkozó rendelkezések;

c) azok a rendelkezések, amelyek megakadályozzák, hogy a termelési potenciál e fejezet alkalmazásából adódóan megnövekedjék;

d) a támogatás hektáronkénti maximális összege.

IV. FEJEZET

INFORMÁCIÓK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

16. cikk

(1) A termelési potenciálról szóló leltárnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az érintett tagállam területén található, a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően bortermelés céljára szolgáló fajtaként osztályozott szőlőfajtákkal betelepített terület;

b) az érintett szőlőfajták;

c) a létező telepítési jogok összessége;

d) az e cím alapján elfogadott valamennyi nemzeti vagy regionális rendelkezés.

(2) A tagállam rendelkezhet úgy, hogy a leltárt régiónként állítsák össze. Ebben az esetben azonban az összes regionális leltárt 2001. december 31-ig el kell készíteni. E rendelet rendelkezéseinek megfelelően, amennyiben egy adott régióban a leltárokat késedelmesen állítják össze, az nem akadályozza e címnek az adott tagállam többi régiójában történő alkalmazását.

17. cikk

(1) A Bizottság becslést készíthet:

a) a borágazati termékek termeléséről;

b) e termékek ipari felhasználásáról;

c) a borokra és a borágazatban előállított, további feldolgozás nélkül fogyasztható termékekre vonatkozó fogyasztási tendenciákról;

d) bármely egyéb olyan tényezőről, amelynek ismerete a piac igazgatásához, valamint a kínálat szabályozásához szükséges.

(2) E becslések elkészítésekor a Bizottság igénybevehet külső segítséget.

(3) A Bizottság finanszírozza egy független tanulmány elkészítését az interspecifikus fajták felhasználásáról. E tanulmány alapján 2003. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, melyhez adott esetben javaslatokat is mellékel.

18. cikk

(1) A borszőlőfajtákat termesztők, a must- és bortermelők minden évben adjanak jelentést a legutóbbi szüretből előállított mennyiségekről. A tagállamok a borszőlővel kereskedők részére is előírhatják, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlőmennyiségről jelentést adjanak.

(2) A must- és bortermelők, valamint a kereskedők (a kiskereskedők kivételével) évente jelentést adnak must- és borkészleteikről, függetlenül attól, hogy az az adott év vagy előző évek terméséből származik-e. A harmadik országokból importált mustokról és borokról külön kell nyilatkozni.

19. cikk

(1) A tagállamok a bortermelésre szolgáló szőlőfajtákat osztályba sorolják. Az összes osztályba sorolt szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezéséből jött létre. A következő szőlőfajták nem szerepelhetnek az osztályozásban:

- Noah,

- Othello,

- Izabella,

- Jacquez,

- Clinton,

- Herbemont.

(2) A tagállamok osztályozási rendjükben feltüntetik mindazokat a szőlőfajtákat, amelyek alkalmasak a területükön termelt m. t. minőségi borok készítésére. Ezeknek a fajtáknak a Vitis vinifera fajhoz kell tartozniuk.

(3) A Közösségben bortermelés céljára kizárólag az előbb említett szőlőfajtákat lehet telepíteni, újratelepíteni és oltani. E korlátozás nem vonatkozik a tudományos kutatás és kísérletezés céljára használt szőlőfajtákra.

(4) Az osztályozásban nem szereplő, bortermelés céljára szolgáló szőlőfajtákkal beültetett területeket ki kell vágni, kivéve ha e terület termése kizárólag a termelő családi fogyasztására szolgál. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket e kivétel ellenőrzésére.

(5) Ha szőlőfajtákat törölnek az osztályozásból, azokat a törlésüktől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

20. cikk

A közösségi kataszteri nyilvántartás szabályai a 2392/86/EGK rendeletben szerepelnek.

21. cikk

E cím I. és II. fejezete nem vonatkozik azokra a tagállamokra, ahol a bortermelés borászati évenként nem haladja meg a 25000 hektolitert. Ezt a mennyiséget az előző öt borászati év alatt termelt mennyiség átlaga alapján kell kiszámítani.

22. cikk

A tagállamok elfogadhatnak szigorúbb nemzeti szabályokat az új telepítésekre, az újratelepítésre vagy az átoltásra vonatkozóan. A termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez előírhatják, hogy az e címben írt kérelmekhez és információkhoz az érintettek további információkat bocsássanak rendelkezésre.

23. cikk

(1) E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ezek a szabályok különösen a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

a) a 16. cikkben említett leltárhoz szükséges adatok formája és részletessége;

b) a szőlőfajták 19. cikkben említett osztályozásának szabályozása;

c) az ebben az osztályozásban nem szereplő szőlőfajtákból készített termékek rendeltetése.

(2) A vegetatív szőlő-szaporítóanyagok kísérő iratára vonatkozó rendelkezéseket és ezek alkalmazásának részletes szabályait, beleértve az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

(3) A 2392/86/EGK rendeletet a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni.

(4) A 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell dönteni arról, hogy a tagállam összeállította-e a 16. cikkben említett leltárt, és hogy e döntést adott esetben vissza kell-e vonni, például ha a tagállam a leltárt nem frissítette megfelelőképpen.

III. CÍM

PIACI MECHANIZMUSOK

I. FEJEZET

MAGÁNRAKTÁROZÁSI TÁMOGATÁS

24. cikk

(1) A termelők a következő termékek magánraktározásához kapnak támogatást:

a) asztali bor;

b) szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény.

(2) A támogatásnyújtás feltétele, hogy a termelők december 16. és a következő év február 15. között, meghatározandó feltételek mellett hosszú távú raktározási szerződést kössenek az intervenciós hivatalokkal.

(3) A hosszú távú raktározási szerződéseket olyan időtartamra kötik, amely

a) az asztali borok esetében leghamarabb a szerződéskötést követő szeptember 1-jén, a szőlőmustok, a sűrített szőlőmustok és a finomított szőlőmust-sűrítmények esetében leghamarabb a szerződéskötést követő augusztus 1-jén ér véget;

b) legkésőbb a szerződéskötést követő november 30-án ér véget.

25. cikk

(1) A raktározási szerződések megkötését különösen a szóban forgó termékek minőségével kapcsolatos feltételekhez lehet kötni.

(2) Asztali borok esetében a raktározási szerződéseknek tartalmazniuk kell a támogatás folyósításának végére és a termelő kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket is a raktározott mennyiségek egy része vagy egésze tekintetében, ha az adott asztali borfajta piaci ára meghalad egy meghatározandó küszöbértéket.

(3) A magánraktározási támogatás összege kizárólag a raktározás technikai költségeit és a kamatköltségeket fedezheti, amelyet mindkét esetben átalányként kell meghatározni.

(4) A sűrített szőlőmustok esetében az összeget ki lehet igazítani a sűrűségnek megfelelő együtthatóval.

26. cikk

(1) E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A szabályok különösen a következőkről rendelkezhetnek:

- a 25. cikkben említett piaci árküszöb, átalányérték és együttható meghatározása,

- hogy asztali borok esetében hosszú távú raktározási szerződéseket csak meghatározott asztali borokra vonatkozóan lehet kötni,

- hogy azokat a szőlőmustokat, amelyekre hosszú távú raktározási szerződéseket kötöttek, a szerződés időtartama alatt részben vagy teljes egészében át lehet alakítani sűrített szőlőmusttá vagy finomított szőlőmust-sűrítménnyé,

- a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a támogatás folyósításának végére vonatkozó rendelkezés alkalmazásának szabályai,

- hogy szőlőlé gyártására szánt szőlőmustra és sűrített szőlőmustra nem lehet hosszú távú raktározási szerződést kötni,

- a szerződések tényleges időtartama.

(2) A 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően rendelkezni lehet arról, hogy

- a magánraktározási támogatás intézményét nem lehet alkalmazni, amennyiben a piaci helyzet alakulásából nyilvánvaló, hogy az intézmény alkalmazása megalapozatlan,

- bármikor fel lehessen függeszteni további hosszú távú raktározási szerződések kötésének lehetőségét, amennyiben a piaci helyzet alakulása, és különösen a már megkötött szerződések üteme ezt indokolja.

II. FEJEZET

LEPÁRLÁS

27. cikk

(1) Tilos a zúzott és nem zúzott szőlő túlpréselése, a borseprő préselése, valamint a szőlőtörkölynek nem lepárlás céljára történő újraerjesztése.

(2) A borseprő szűrése és centrifugálása nem tekintendő préselésnek abban az esetben, ha

a) az így előállított termékek egészségesek, eredetiek és forgalomképes minőségűek;

b) a borseprőt nem szárítják ki.

(3) Bármely olyan természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportja — a (7) bekezdésben említett személyek vagy csoportok kivételével — aki, illetve amely bort készített, köteles az ebből a borkészítésből származó összes mellékterméket lepárlásra leadni.

(4) A melléktermékekben levő alkohol mennyiségének el kell érnie az elkészített bor alkoholtartalmának legalább 10 %-át, ha a bort közvetlenül szőlőből állították elő. A technikailag indokolt esetekben engedélyezett eltérésektől eltekintve ez nem lehet kevesebb 5 %-nál, amennyiben a bort szőlőmustból, részben erjedt szőlőmustból vagy még erjedésben levő újborból készítették. Ha az adott százalékokat nem érik el, a lepárlásra kötelezetteknek a saját maguk által termelt borból akkora mennyiséget kell leadniuk, amellyel biztosítani lehet az említett százalékok elérését.

Eltérést lehet engedni a (3) bekezdéstől és e bekezdés első albekezdésétől egyes, később meghatározásra kerülő termelői kategóriák részére, egyes szőlőtermő régiók és a 28. cikkben említett, lepárlás céljára leadandó borok esetében.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott lepárlási kötelezettségnek valamely ecetgyártónak történő beszolgáltatással is eleget lehet tenni.

(6) Bármely természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportjai – a (7) bekezdésben említett személyek vagy csoportok kivételével – aki, illetve amely a szőlőnek borkészítéstől eltérő feldolgozása révén keletkezett melléktermékekkel rendelkezik, köteles azokat lepárlás céljára beszolgáltatni.

(7) Bármely természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportjai, aki, illetve amely az A. szőlőtermő övezetben, a B. szőlőtermő övezet német részén vagy Ausztria szőlőtermő területein szüretelt szőlőt dolgoz fel, köteles az ebből a feldolgozásból származó melléktermékeket ellenőrzés és a később meghatározásra kerülő feltételek mellett a forgalomból kivonni.

(8) A (3) bekezdésben vagy a (6) bekezdésben említett kötelezettségeknek alávetett személyek úgy is eleget tehetnek kötelezettségüknek, hogy a bortermelés melléktermékeit ellenőrzés és a később meghatározásra kerülő feltételek mellett kivonják a forgalomból.

(9) A szőlőtörköly, a borseprő és a lepárlásra leadott bor felvásárlási ára az e cikkben leírtaknak megfelelően térfogatszázalékonként és hektoliterenként 0,995 euró.

(10) A lepárló által fizetett ár nem lehet alacsonyabb a felvásárlási árnál.

(11) A lepárló:

a) támogatást kaphat a lepárlandó termékre vonatkozóan, feltéve ha a lepárlásból nyert termék alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék; vagy

b) a lepárlásból nyert terméket beszolgáltathatja az intervenciós hivatalnak, feltéve ha a termék alkoholtartalma legalább 92 térfogatszázalék.

Amennyiben a bort a lepárló részére történő beszolgáltatás előtt lepárlás céljából szeszezett borrá alakítják át, akkor az a) pontban említett támogatást a szeszezett bor előállítójának kell kifizetni, és a lepárlás termékét nem lehet az intervenciós hivatalnak beszolgáltatni.

(12) Hozható olyan döntés, hogy az alkoholt — az intervenciós hivatal részére történő beszolgáltatás helyett — annak a vállalkozónak kell beszolgáltatni, aki a lepárlási termékek értékesítésére szervezett eladások keretében pályázatot nyújtott be, amelyet a 31. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadtak.

(13) Az (1)–(12) bekezdést nem lehet alkalmazni a szőlőlére és a sűrített szőlőlére, valamint a szőlőlé előállítására szánt szőlőmustra és sűrített szőlőmustra.

28. cikk

(1) Ha egy azonos közigazgatási egységre vonatkozó osztályozási rendszerben borszőlőfajtaként is és más felhasználásra szánt fajtaként is felsorolt szőlőfajtából bort készítenek, a szokásos bormennyiséget meghaladó és az adott borászati évben nem exportált bort a későbbiekben meghatározásra kerülő időpont előtt le kell párolni. Az eltérésektől eltekintve ezek a borok kizárólag lepárló üzembe szállíthatók be.

(2) A szokásosan előállított bormennyiséget a következők alapján kell meghatározni:

a) egy később meghatározásra kerülő referenciaidőszak alatt termelt mennyiségek;

b) a hagyományos felhasználási célokra elkülönített bormennyiségek.

(3) Az e cikk szerinti lepárlásra beszállított bor felvásárlási ára térfogatszázalékonként és hektoliterenként 1,34 euro. Ez az adott borászati év folyamán változhat, feltéve hogy az átlag az adott borászati évre vonatkozóan 1,34 euro/térfogatszázalék/hektoliter marad.

(4) A lepárló által fizetett ár a nem lehet alacsonyabb a felvásárlási árnál.

(5) A lepárló:

a) támogatást kaphat a lepárlandó termékre vonatkozóan, feltéve ha a lepárlásból nyert termék alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék; vagy

b) a lepárlásból nyert terméket beszolgáltathatja az intervenciós hivatalnak, feltéve ha a termék alkoholtartalma legalább 92 térfogatszázalék.

Amennyiben a bort a lepárló részére történő beszolgáltatás előtt lepárlás céljából szeszezett borrá alakítják át, akkor az a) pontban említett támogatást a szeszezett bor előállítójának kell kifizetni, és a lepárlás termékét nem lehet az intervenciós hivatalnak beszolgáltatni.

(6) Hozható olyan döntés, hogy az alkoholt — az intervenciós hivatal részére történő beszolgáltatás helyett — annak a vállalkozónak kell beszolgáltatni, aki a lepárlási termékek értékesítésére szervezett eladások keretében pályázatot nyújtott be, amelyet a 31. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadtak.

(7) Ezt a cikket az 1. cikk (2) bekezdésétől eltérve kell alkalmazni.

29. cikk

(1) A Közösség pénzügyi segítséget nyújthat az asztali borok és az asztali borok készítésére alkalmas borok lepárlásához annak érdekében, hogy támogassa a borpiacot és ezáltal segítse a szeszesital-ágazat olyan részeinek borpárlattal való folyamatos ellátását, amelyek hagyományosan ilyen alkoholtermékeket használnak fel.

(2) A támogatás a lepárlóknak fizetett elsődleges támogatás és másodlagos támogatás formáját öltheti.

(3) Az elsődleges támogatást a lepárlásra kerülő asztali borok és az asztali borok készítésére alkalmas borok mennyisége alapján folyósítják.

(4) Az elsődleges támogatást a lepárlók és a bortermelők között megkötött szerződések rendszere alapján kell végrehajtani. Meg kell határozni azt a minimumárat, amelyet a lepárlóknak kell fizetniük a bortermelőknek; ez az adott borászati év során változhat, feltéve hogy az átlag az adott borászati évre vonatkozóan 2,488 euró/térfogatszázalék/hektoliter marad.

(5) Az elsődleges támogatás összegének tükröznie kell:

a) a lepárlók által az adott borászati évben a bortermelőknek a (4) bekezdésben említett összeg figyelembevételével fizetett átlagos minimumár szükségességét;

b) annak szükségességét, hogy a szeszesital-ágazat hagyományos felvevőpiacainak ellátását továbbra is versenyképes árakon lehessen biztosítani.

(6) A másodlagos támogatás az előállított termékek raktározásának elfogadható mértékű költségeit fedezi és az elsődleges támogatás rendszerének működésének elősegítésére szolgál.

30. cikk

(1) Krízislepárlási intézkedést lehet bevezetni a jelentős termékfelesleg és/vagy minőségi gondok következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében.

(2) Az intézkedés célja:

a) a különleges feleslegek megszüntetése;

b) az ellátás folyamatosságának biztosítása az egyik szürettől a másikig tartó időszak alatt.

(3) A termelők számára az intézkedés fakultatív.

(4) Az intézkedést korlátozni lehet bizonyos borkategóriákra és termőterületekre. Az intézkedést m. t. minőségi borokra csak az érintett tagállam kérésére lehet alkalmazni.

(5) Az intézkedés bevezetésének egyik feltétele az lehet, hogy idővel egy bizonyos borkategória vagy egy bizonyos termőterületről származó borok piaci ára kimutathatóan csökken.

(6) Ha egy bizonyos borkategória esetében (egy bizonyos területen) a Közösség három egymást követő évben alkalmazza ezt az intézkedést, akkor a Bizottság jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak erről az elhúzódó válságról, amelyhez szükség esetén javaslatokat is mellékel.

31. cikk

(1) Az intervenciós hivatalok által átvett alkoholt nyilvános árverés vagy pályáztatási eljárás keretében kell értékesíteni. Ennek az alkoholnak az értékesítésekor a hatóságok — amennyire csak lehet — elkerülik az alkohol azon felvevő piacainak megzavarását, amelyek hagyományosan ezeknek a piacoknak a meglététől függnek. Az alkoholt nem lehet a fogyasztási alkoholágazatban értékesíteni.

(2) Ha azonban az ágazatnak abban a részében, ahol a boralkohol felhasználása kötelező, a 27., 28. és 29. cikk alkalmazása nem biztosítja az ellátást, ez az alkohol mégis értékesíthető ebben az ágazatban.

32. cikk

(1) Azon borok esetében, amelyeknél a termelők répacukor vagy must hozzáadásával növelték az alkoholtartalmat, és a 34. cikkben említett támogatásban részesültek, az egyes lepárlásokra rögzített felvásárlási árat — a 27. cikkben említettek kivételével — minden egyes szőlőtermő területen belül csökkenteni kell a 34. cikkben említett támogatási összeg és a szóban forgó szőlőtermő terület részére előírt alkoholtartalom-növelés alapján kiszámított átalányértékkel azonos összeggel.

(2) Az érintett termelő kérésére a csökkentést csak azoknak a mennyiségeknek a keretén belül kell elvégezni, amelyeknél az (1) bekezdésben említett alkoholtartalom-növelésre sor került.

33. cikk

(1) E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ezek a szabályok különösen a következőket tartalmazhatják:

a) az e fejezetben említett eltérések;

b) a 27. és 28. cikkre vonatkozóan azok a feltételek, amelyek esetén a lepárlást végre kell hajtani; a termelt borban levő alkoholtartalom megbecsülése; azon feltételek meghatározása, amelyek esetén a termékeket az intervenciós hivatal részére be kell szolgáltatni; az intervenciós hivatalok által átvehető lepárlási termékek felvásárlási ára, vagy ezen árak meghatározásának kritériumai;

c) a szőlőtörkölyre és a borseprőre vonatkozó minimális elvárások;

d) azok a feltételek, amelyekkel a 27. cikk (7) bekezdésében említett ellenőrzés melletti forgalomból való kivonás történhet;

e) a 28. cikk (2) bekezdésében említett szokásosan termelt bormennyiségek;

f) a 30. cikkben említett intézkedés alkalmazásának részletes szabályai, ideértve az annak hatálya alá tartozó termékeket, valamint a lepárlási termékek értékesítését, különösen az alkoholágazat és szeszesital-piac zavarásának elkerülése érdekében;

g) a 28. cikk (3) bekezdésében említett felvásárlási ár módosításának lehetősége;

h) a 29. cikk (4) bekezdésben említett minimumár meghatározása.

(2) Az előállított termékek értékesítését megkönnyítő, a 27. és 28. cikkben említett támogatások összegét, a 29. cikkben említett támogatások összegét, a 30. cikkben említett intézkedés kiváltásához vezető körülményeket meghatározó szabályokat, valamint az ezen intézkedést segítő közösségi pénzügyi támogatás mértékét és formáját a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

III. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT CÉLÚ FELHASZNÁLÁSRA NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

34. cikk

(1) Támogatást lehet igényelni a Közösségben termelt:

a) sűrített szőlőmustok;

b) finomított szőlőmust-sűrítmények

felhasználásához, amennyiben olyan borászati termékek alkoholtartalmának növelésére használják ezeket, amelyeknél e rendelet értelmében az ilyen növelés engedélyezett.

(2) A támogatást fenn lehet tartani a C. III. szőlőtermő övezetből származó termékekre, ha ennek az intézkedésnek a hiányában lehetetlen lenne a mustok és a házasított borok kereskedelmét továbbra is biztosítani.

(3) A támogatás összegét euróban kell megállapítani, potenciális alkoholtartalom-térfogatszázalékonként és a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmust-sűrítmény hektoliterenként megadott mennyisége szerint, figyelembe véve, hogy az alkoholtartalom növelésének költségénél milyen különbségek adódnak abban az esetben, ha az alkoholtartalmat ezekkel a termékekkel vagy pedig répacukorral növelik.

35. cikk

(1) Támogatást lehet igényelni

a) a Közösségben termelt szőlőmustok és sűrített szőlőmustok felhasználására szőlőlé vagy ilyen szőlőléből készített egyéb élelmiszerek előállításának céljából;

b) a C. III. szőlőtermő övezetben előállított szőlőmust és sűrített szőlőmust felhasználására a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek Egyesült Királyságban és Írországban történő készítéséhez; ezeknél a termékeknél a VII. melléklet C. 2. pontjának megfelelően e tagállamok engedélyezhetik egy olyan összetett megnevezés használatát, amelyben szerepel a "bor" szó;

c) a Közösségben termelt sűrített szőlőmustok felhasználására, amennyiben legfőbb alkotóelemét képezik egy, az Egyesült Királyságban és Írországban forgalomba hozott termékcsoportnak, amelyet pontos használati utasítással látnak el, hogy a fogyasztó ezekből a mustokból borhoz hasonló italt (házi készítésű bort) állíthasson elő.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, ha az ott említett, a szőlőmust és a sűrített szőlőmust készítésére vonatkozó földrajzi korlátozás a verseny torzulásához vezethet, akkor a a támogatásnyújtás kiterjeszthető a Közösségben a C. III. övezeten kívüli régiókban termelt szőlőmustra és sűrített szőlőmustra is.

(3) Az (1) bekezdésben említett támogatásokat olyan termékek felhasználásához kell fenntartani, amelyeket csak borszőlőként vagy borszőlőként és egyéb felhasználásra szánt szőlőfajtaként egyaránt osztályba sorolt szőlőfajtából állítottak elő, és az ugyanilyen fajtájú, közösségi eredetű szőlőre lehet nyújtani.

(4) A támogatás összegét úgy kell meghatározni, hogy a közösségi eredetű szőlőmusttal és sűrített szőlőmusttal történő ellátás költségei olyan szintűek legyenek, hogy ezek a termékek megőrizhessék hagyományos felvevő piacaikat.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás egy meghatározandó részét a szőlőléfogyasztást ösztönző reklámkampányok megszervezésére különítik el. Az ilyen kampányok szervezésére nagyobb támogatási összeget is meg lehet állapítani, mint amely a (4) bekezdés alkalmazásból adódik.

36. cikk

E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ezek a szabályok különösen a következőket tartalmazhatják:

a) a 34. cikk (1) bekezdésében említett támogatás nyújtásának feltételei;

b) a 35. cikk (1) bekezdésében említett termékek felhasználásának ellenőrzését biztosító intézkedések;

c) a 34. és 35. cikkben említett támogatás összege, amelyet minden egyes borászati év kezdete előtt kell meghatározni;

d) a 35. cikk (2) bekezdésében említett döntés.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

37. cikk

Azon termelőknek, akikre a 27. és 28. cikkben említett kötelezettségek vonatkoznak, joguk van az e címben meghatározott intervenciós intézkedésekben részesülni, feltéve hogy egy később meghatározandó referenciaidőszak alatt az említett kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezt az időszakot és e cikk végrehajtásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

38. cikk

(1) Ha a közösségi piacon valamely bortípus esetében túlzottan magas árak tapasztalhatók és ez a helyzet tartósan fennállhat, és ezáltal piaci zavart okozhat, a Bizottság meghozhatja a szükséges intézkedéseket.

(2) Az asztali borok piacának támogatásához szükséges mértékben, és a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, az asztali borokat kivéve, az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjában felsorolt termékekre vonatkozóan intervenciós intézkedéseket lehet hozni.

IV. CÍM

TERMELŐI ÉS ÁGAZATI SZERVEZETEK

I. FEJEZET

TERMELŐI SZERVEZETEK

39. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában a "termelői szervezet" olyan jogi személy,

a) amely az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítóinak saját kezdeményezésére jön létre;

b) amelynek célja különösen:

i. biztosítani a termelés megtervezését és hozzáigazítását a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;

ii. ösztönözni a kínálati oldal koncentrációját és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalát;

iii. csökkenteni a termelési költségeket és stabilizálni a termelői árakat;

iv. ösztönözni a környezetkímélő termesztéstechnológiai és termelési módszerek, valamint hulladékfeldolgozási technikák alkalmazását különösen a víz, a talaj és a táj minőségének védelme, a biológiai sokszínűség megóvása és/vagy előmozdítása érdekében.

(2) Az e rendelet értelmében elismert termelői szervezeteknek lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy tagjaikkal szemben megfelelő szankciókat alkalmazhassanak, amennyiben azok megszegik az alapszabályban szereplő kötelezettségeiket.

(3) A tagállamok e rendelet értelmében termelői szervezetnek ismerhetnek el minden olyan termelői társulást, amely ezt kérelmezi, feltéve ha:

a) azok megfelelnek az (1) és (2) bekezdésben megállapított követelményeknek, beleértve annak igazolását, hogy rendelkeznek a minimális taglétszámmal és a forgalomba hozható termékből a minimális mennyiséggel;

b) megfelelően bizonyítani tudják, hogy tevékenységüket hosszú távon és hatékonyan képesek végezni;

c) biztosítják tagjaik számára, hogy azok technikai segítséget kapjanak a környezetkímélő termesztéstechnológia alkalmazásához.

40. cikk

(1) A tagállamok

a) a kérelem és az összes igazoló irat beadásától számított három hónapon belül határoznak a szakmai szervezet elismeréséről;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; azok be nem tartása esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és — amennyiben szükséges — döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) minden olyan döntésről két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot, amely az elismerés megadásáról vagy visszavonásáról szól.

(2) A Bizottság ellenőrzi, hogy betartják-e a 39. cikket és e cikk (1) bekezdésének b) pontját, és ennek az ellenőrzésnek a nyomán adott esetben a már megadott elismerés visszavonására kéri a tagállamokat.

II. FEJEZET

ÁGAZATI SZERVEZETEK

41. cikk

(1) Az m. t. minőségi borok és a földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok piaca működésének javítása érdekében — különösen az ágazati szervezetek által hozott döntések végrehajtásához kapcsolódóan — a termelő tagállamok értékesítési szabályokat állapíthatnak meg a kínálat szabályozására a termék első forgalomba hozatalakor, amennyiben e szabályok a termékek visszatartására és/vagy fokozatos forgalomba hozatalára vonatkoznak és minden más összehangolt fellépési lehetőség kizárására, úgy mint

- az árrögzítés, legyen az tájékoztató vagy ajánlás jellegű,

- a rendelkezésre álló szokásos évi termésmennyiség túlságosan nagy részének visszatartása, és általában véve bármely, a kínálat csökkentésére irányuló rendellenes intézkedés,

- a borászati termékek értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és/vagy közösségi tanúsítványok kiadásának megtagadása, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat teljes terjedelmükben a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(3) Azok a tagállamok, amelyek igénybe veszik az (1) bekezdésben említett lehetőségeket, évente jelentést tesznek a Bizottságnak az előző évben e lehetőségek alapján hozott döntésekről. A Bizottság megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a közösségi jognak, különösen a szabad mozgásról (a Szerződés 28–31. cikke), a versenyről (a Szerződés 81–86. cikke) és a megkülönböztetés tilalmának alapelvéről (a Szerződés 34. cikk (3) bekezdése) szóló szabályoknak.

(4) Az (1) bekezdésben említett szervezetek — szem előtt tartva a fogyasztók érdekeit — a Közösség egy vagy több régiójában végrehajtják a következő intézkedéseket:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának javítása;

ii. a termékek forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen piackutatás és piaci tanulmányok által;

iii. a közösségi szabályozással összhangban álló típusszerződések kidolgozása;

iv. a termelési potenciál teljesebb kihasználása;

v. megfelelő információk szolgáltatása és kutatások végzése, amelyek révén a termelést a piaci igényeket, a fogyasztói ízlést és elvárásokat jobban kielégítő termékek létrehozása irányába lehet elmozdítani, különösen a termékminőség és a környezetvédelem tekintetében;

vi. olyan módszerek kidolgozása, amelyek elősegítik a növényvédőszerek és egyéb környezetterhelő anyagok használatának csökkentését, valamint biztosítják a termék jó minőségét és a víz- és talajvédelmet;

vii. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés, a bortermelés és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható;

viii. a biogazdálkodás, az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők nagyobb felhasználása és védelme;

ix. az integrált termelés vagy egyéb környezetkímélő termesztési módok használatának ösztönzése.

V. CÍM

BORÁSZATI ELJÁRÁSOK ÉS KEZELÉSEK, A TERMÉK JELÖLÉSE, KISZERELÉSE ÉS OLTALMA

I. FEJEZET

BORÁSZATI ELJÁRÁSOK ÉS KEZELÉSEK

42. cikk

(1) A Közösségben engedélyezett borászati eljárásokat és kezeléseket kell alkalmazni az e rendeletben szabályozott termékek előállítása során, kivéve a szőlőlevet és a sűrített szőlőlevet, valamint a szőlőlé előállítására szánt szőlőmustot és sűrített szőlőmustot.

(2) Az engedélyezett borászati eljárások és kezelések kizárólag arra használhatók, hogy biztosítsák a termék borrá történő feldolgozását, tartósítását vagy megfelelő érlelését.

(3) Az engedélyezett borászati eljárások és kezelések köréből ki kell zárni a víz hozzáadását — kivéve, ha valamely különleges technikai okból van rá szükség — és az alkohol hozzáadását, kivéve az alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmustok, a likőrborok, a pezsgők, a lepárlás céljából szeszezett borok és — bizonyos meghatározandó feltételek mellett — a gyöngyöző borok esetében.

(4) A borászati eljárásokra és kezelésekre vonatkozóan a tagállamok szigorúbb feltételeket is előírhatnak annak érdekében, hogy biztosítsák az m. t. minőségi borok, a területükön termelt és földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok, a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését. E feltételekről tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely ezeket a többi tagállam tudomására hozza.

(5) Eltérő döntés hiányában a Közösségben kizárólag a 19. cikknek megfelelően létrehozott osztályozásban borszőlőnek minősített szőlőfajtákat, illetve az ezekből készített termékeket lehet felhasználni a következők készítésére:

a) alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmust;

b) sűrített szőlőmust;

c) finomított szőlőmust-sűrítmény;

d) asztali bor készítésére alkalmas bor;

e) asztali bor;

m. t. minőségi borok;

g) likőrbor;

h) töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust;

i) túlérett szőlőből készült bor.

(6) Fehér asztali bor készítésére alkalmas bor vagy fehér asztali bor vörös asztali bor készítésére alkalmas borral vagy vörös asztali borral történő házasítása nem eredményezhet asztali bort.

Mindazonáltal ez a rendelkezés nem zárja ki az első albekezdésben említett borházasítás lehetőségét bizonyos meghatározandó esetekben, feltéve hogy a végtermék a vörös asztali bor jellemző tulajdonságaival rendelkezik.

Az első albekezdéstől eltérve, meghatározandó feltételek mellett 2005. július 31-ig továbbra is engedélyezett ez a fajta házasítás azokban a régiókban, ahol ez az eljárás hagyományos volt.

43. cikk

(1) Az engedélyezett borászati eljárások és kezelések felsorolása a IV. és V. mellékletben található.

(2) Különösen

- az alkoholtartalom-növelésre, a savtartalom növelésére, a savtompításra és az édesítésre vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és kezelések, valamint a kéndioxid-tartalommal és a maximális illósav-tartalommal kapcsolatos szabályok az V. melléklet A–G) pontjában szerepelnek,

- a pezsgőkre és a minőségi pezsgőkre vonatkozó engedélyezett borászati eljárások és kezelések, valamint az előállításukra vonatkozó szabályok az V. melléklet H. és I. pontjában szerepelnek,

- a likőrborok készítésére vonatkozó engedélyezett borászati kezelések és eljárások, valamint szabályok az V. melléklet J. pontjában szerepelnek.

44. cikk

(1) A 220410, a 220421 és a 220429 KN-kód alatt szereplő termékek közül kizárólag a likőrborokat, a pezsgőket, a habzóborokat, a gyöngyöző borokat, szénsavval dúsított gyöngyöző borokat, az m. t. minőségi borokat, az asztali borokat, és – adott esetben, a 45. cikktől eltérve – a törvényesen importált borokat lehet a Közösségen belül közvetlen emberi fogyasztásra kínálni vagy forgalomba hozni.

(2) Azoknak a palackozott boroknak a kivételével, amelyek esetében bizonyítható, hogy a palackozás 1971. szeptember 1-je előtt történt, a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajtákból készült, m.t. minőségi bornak nem minősülő, de az I. melléklet 12)–18) pontjában foglalt definícióknak meg nem felelő bort kizárólag az egyéni bortermelő családi fogyasztására, borecetkészítésre vagy lepárlásra lehet felhasználni.

(3) Kedvezőtlen időjárású években dönteni lehet arról, hogy azokat az A. és B. szőlőtermő övezetből származó termékeket, amelyek nem rendelkeznek az adott övezetre meghatározott minimális természetes alkoholtartalommal, a Közösségen belül fel lehet használni pezsgők és habzóborok előállítására — amennyiben ezeknek a boroknak a tényleges alkoholtartalma 8,5 térfogatszázaléknál nem alacsonyabb — vagy szénsavval dúsított gyöngyöző borok előállítására. Ilyen esetekben az alkoholtartalom-növelés az V. melléklet D. 5. pontjában említett értékhatárok alapján végezhető.

(4) Azoknak a szigorúbb rendelkezéseknek a sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok nem a 220410, 220421 és a 220429 KN-kód alá tartozó termékek területükön történő előállítására vonatkozóan alkalmaznak, az alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust kizárólag ezeknek a termékeknek az előállítására használható.

(5) A Közösségből származó szőlőléből és sűrített szőlőléből nem lehet bort készíteni, és azt nem lehet borhoz hozzáadni. E termékeket felhasználásukat illetően ellenőrzésnek kell alávetni. A Közösség területén tilos ezeknek a termékeknek az alkoholos erjesztése.

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyek az Egyesült Királyságban és Írországban a 220600 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok a VII. melléklet C. 2. pontjának megfelelően engedélyezhetik a "bor" szót is magában foglaló összetett név használatát.

(7) Azokat az asztali bor készítésére alkalmas borokat, amelyek nem érik el az asztali borok minimális tényleges alkoholtartalmát, kizárólag pezsgők előállítására, ecetkészítésre, lepárlásra és egyéb ipari célú felhasználásra lehet forgalomba hozni. Az ilyen borok alkoholtartalmának növelését vagy asztali borral történő házasítását abból a célból, hogy tényleges alkoholtartalmuk elérje az asztali borok esetében meghatározott szintet, kizárólag a bortermelő telepén vagy az ő költségére lehet végrehajtani.

(8) Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt — alkohol, szeszesital vagy törkölybor kivételével — nem lehet előállítani.

(9) A törkölybort, amennyiben előállítását az érintett tagállam engedélyezi, kizárólag lepárlásra vagy az egyéni bortermelő családi fogyasztására lehet felhasználni.

(10) A lepárlás céljára szeszezett bort kizárólag lepárlásra lehet felhasználni.

(11) Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot kizárólag likőrborok készítésére — kizárólag azokon a borvidékeken, ahol ennek 1985. január 1-jén hagyományai voltak — és túlérett szőlőből készített borok készítésére lehet forgalomba hozni.

(12) Harmadik országokból származó friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmust-sűrítményt, alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmustot, szőlőlevet és sűrített szőlőlevet nem lehet a Közösség területén borrá feldolgozni vagy borhoz hozzáadni.

(13) A Közösség területén a (12) bekezdésben említett termékek nem vethetők alkoholos erjesztés alá. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a termékekre, amelyeket az Egyesült Királyságban és Írországban a 220600 KN-kód alá tartozó termékek előállítására kívánnak felhasználni, amelyek esetében a tagállamok a VII. melléklet C. 2. pontjának megfelelően engedélyezhetik a "bor" szót tartalmazó összetett név használatát.

(14) Harmadik országból származó bort tilos a Közösségből származó borral házasítani, valamint tilos a Közösség földrajzi területén harmadik országokból származó borokat egymással házasítani.

(15) A Közösség nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően a Tanács eltérhet a (12) bekezdéstől, a (13) bekezdés első mondatától és a (14) bekezdéstől.

45. cikk

(1) Az eltérések kivételével a következő termékeket nem lehet közvetlen emberi fogyasztásra felkínálni vagy értékesíteni:

a) azok a 220410, 220421, 220429 és 220410 KN-kód alatt szereplő importált vagy nem importált termékek, amelyek esetében olyan borászati eljárásokat alkalmaztak, amelyek a közösségi szabályozás által nem engedélyezettek, vagy — amennyiben ezek engedélyezettek — amelyek alkalmazását a nemzeti szabályozás nem teszi lehetővé;

b) az 1. cikk (2) bekezdése a), b) és c) pontjában említett termékek, amelyek nem egészségesek és nem forgalomképes minőségűek;

c) az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek, amelyek nem felelnek meg az I. mellékletben szereplő definícióknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett, az importált termékekre vonatkozó eltéréseket a Szerződés 133. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

46. cikk

(1) Az e fejezet, valamint a IV. és V. melléklet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

E szabályok különösen a következőkről rendelkeznek:

a) az V. melléklet A. pontjára vonatkozóan, az 1986. szeptember 1-je előtt termelt borokra vonatkozó átmeneti intézkedések, és a (2) bekezdésben szereplő borok listájának módosításai;

b) a IV. és V. mellékletre vonatkozóan az e mellékletekben említett borászati eljárások és kezelések alkalmazásának határértékei és egyes feltételei, kivéve az e mellékletekben meghatározott értékhatárokat és feltételeket;

c) az e fejezetben és az V. mellékletben említett döntések, kivételek, eltérések, feltételek és listák;

d) az V. melléklet C.–G. pontjának alkalmazása a Közösségnek azon a területein szüretelt termékekre vonatkozóan, amelyek nem tartoznak a III. mellékletben meghatározott szőlőtermő övezetekbe;

e) az V. melléklet J. pontjára vonatkozóan a 2. b) pontjában és a 6. pontban említett listák, a 4. b) pontban említett eltérések, és a 6) pontban említett jelentés és nyilvántartási eljárás.

(2) A következő szabályokat a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a) a harmadik országokban alkalmazott egyes borászati eljárások és kezelések, valamint a 43. cikk (1) bekezdésében és a IV. mellékletben említett borászati eljárások és kezelések összehasonlításáról rendelkező szabályok;

b) a mustok és a borok keverését és házasítását szabályozó rendelkezések;

c) a borászati eljárások során alkalmazott anyagok tisztasági és azonosítási előírásai;

d) az engedélyezett borászati eljárások és kezelések alkalmazására vonatkozó közigazgatási szabályok; ezek a szabályok előírhatják, hogy bizonyos borászati eljárásokat és kezeléseket kizárólag olyan, a tagállam által elismert személy felügyelete alatt lehet elvégezni, aki kellő ismeretekkel rendelkezik annak biztosításához, hogy a termék jó minőségű, higiénikus és egészséges legyen;

e) a tartásra és a forgalmazásra vonatkozó feltételek, a 45. cikkben említett termékek felhasználása vagy az e cikk előírásai alól felmentett termékek listája; az egyedi esetekben a nehézségek elkerülése céljából meghatározott szempontok; azok a feltételek, amelyek alapján a tagállamok engedélyezhetik azoknak a termékeknek a tartását, forgalomba hozatalát és felhasználását, amelyek nem felelnek meg e rendelet 45. cikke (1) bekezdésében említett rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseinek, vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezéseknek;

f) az egyébként nem engedélyezett borászati eljárások és kezelések kísérleti célú alkalmazására vonatkozó általános szabályok.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek összetételének meghatározására szolgáló elemzési módszereket és azokat a szabályokat, amelyek segítségével megállapítható, hogy e termékek esetében alkalmaztak-e nem engedélyezett borászati eljárásokat, a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Szükség esetén ugyanennek az eljárásnak megfelelően kell elfogadni azoknak az anyagoknak a határértékeit, amelyek jelenléte bizonyos borászati eljárások alkalmazására utal, valamint az összehasonlító elemzési táblázatokat.

Ha azonban a közösségi elemzési módszerekre vagy az első albekezdésben említett, az adott termékben talált anyagok kimutatására és mennyiségének meghatározására vonatkozó szabályokra nézve nincs rendelkezés, akkor az alábbi elemzési módszereket kell alkalmazni:

a) a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) közgyűlése által elismert és közzétett analitikai módszerek; vagy

b) ha egy alkalmas analitikai módszer nem szerepel az a) pontban említett módszerek között, akkor a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által javasolt szabványoknak megfelelő analitikai módszerek; vagy

c) az a) és b) pontban említett módszerek hiánya esetén, valamint a pontosság, a megismételhetőség és a követhetőség miatt:

i. az érintett tagállam által engedélyezett elemzési módszer; vagy

ii. szükséges esetén bármely más, megfelelő elemzési módszer.

Az első albekezdésben említett közösségi elemzési módszerekkel egyenértékűnek tekintendők a közösségi analitikai módszerek helyett alkalmazott automatikus elemzési módszerek, feltéve hogy a 75. cikkben megállapított eljárás szerint megállapították, hogy a kapott eredmények legalább olyan pontosak, megismételhetőek és követhetőek, mint a megegyező közösségi módszerekkel kapott eredmények.

II. FEJEZET

AZ EGYES TERMÉKEK ELNEVEZÉSE, JELÖLÉSE, KISZERELÉSE ÉS OLTALMA

47. cikk

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek elnevezésére, jelölésére, kiszerelésére, valamint egyes adatok és kifejezések oltalmára vonatkozó szabályok ebben a fejezetben és a VII. és a VIII. mellékletben szerepelnek. Ezek a szabályok különösen a következő célokat veszik figyelembe:

a) a fogyasztók törvényes érdekeinek védelme;

b) a termelők törvényes érdekeinek védelme;

c) a belső piac zökkenőmentes működése;

d) a minőségi termékek előállításának ösztönzése.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok különösen a következő rendelkezéseket tartalmazzák:

a) egyes kifejezések használatának kötelezővé tétele;

b) egyes kifejezések használatának feltételek mellett történő engedélyezése;

c) egyéb kifejezések használatának engedélyezése, ideértve azokat az információkat, amelyek a fogyasztók számára hasznosak lehetnek;

d) egyes kifejezések védelmének és ellenőrzésének szabályozása;

e) a földrajzi árujelzők és a hagyományos megnevezések használatának szabályozása,

f) az importált termékek, vagy amennyiben azt ez a rendelet megengedi, az ezekből a termékekből készített termékek címkézésének szabályozása annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók tudatában legyenek a termék jellegének, valamint annak, hogy az nem közösségi termékként vagy egy tagállam termékeként van felcímkézve.

(3) Az (1) bekezdésben említett szabályokat kell alkalmazni az ott megnevezett termékek leírására:

a) a címkéken;

b) a nyilvántartásban, valamint a közösségi jogszabályok által előírt kísérő és egyéb iratokban (a továbbiakban: "hivatalos iratok"), a vámiratok kivételével;

c) az üzleti iratokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken;

d) a reklámanyagokon, amennyiben ebből a célból e rendelet különös rendelkezést tartalmaz.

(4) Az (1) bekezdésben említett szabályokat kell alkalmazni az ott megnevezett termékek kiszereléséről a következőket illetően:

a) tárolóedény, ideértve a záró alkalmatosságot is;

b) címkézés;

c) csomagolás.

(5) Az eladás céljára tartott és a forgalomba hozott termékekre az (1) bekezdésben említett szabályokat kell alkalmazni.

48. cikk

Az e rendeletben említett termékek elnevezése és kiszerelése, valamint az e termékekkel kapcsolatos bármifajta reklámtevékenység nem lehet tisztességtelen vagy megtévesztő, és nem vezetheti félre azokat a személyeket, akiket a termék megcéloz, különösen az alábbiakat illetően:

- a 47. cikkben előírt információk; ez abban az esetben is érvényes, ha az információkat fordításban használják, vagy ha a termék tényleges eredetére utalnak, vagy ha olyan toldatokkal használják ezeket együtt, mint "fajta", "típus", "szerű", "utánzat", "márka" vagy ezekhez hasonló más szavak,

- a termékek ismertető jegyei, így különösen azok jellege, összetétele, alkoholtartalma, színe, származása vagy eredete, minősége, a szőlőfajta, az évjárat vagy a palack névleges térfogata,

- azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy személyek csoportjának megnevezése és státusza, akik, illetve amelyek részt vettek vagy részt vesznek az adott termék előállításában vagy értékesítésében, különös tekintettel a palackozóra.

49. cikk

(1) Azokat a termékeket, amelyek elnevezése vagy kiszerelése nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek vagy az annak végrehajtására elfogadott részletes szabályoknak, nem lehet a Közösségen belül eladás céljából tartani, forgalomba hozni vagy exportálni.

Az exportra szánt termékek esetében azonban e rendelet rendelkezéseitől:

- a tagállamok eltérhetnek, amennyiben az importáló harmadik ország jogszabályai ezt megkívánják,

- engedélyezni lehet az eltérést a végrehajtási rendelkezésben olyan esetekben, amelyek nem tartoznak az első francia bekezdés alá.

(2) Az a tagállam, amelynek területén az a termék található, amelynek elnevezése vagy kiszerelése nem felel meg az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek, meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az elkövetett szabálysértéseket súlyosságuk szerint szankciókkal sújtsa.

A tagállam azonban engedélyezheti a szóban forgó termék Közösségen belüli eladás céljára történő tartását és forgalomba hozatalát vagy exportját, amennyiben a termék elnevezését vagy kiszerelését az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek megfelelőre változtatják.

50. cikk

(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseiről szóló egyezmény 23. és 24. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően az érintettek megakadályozhassák a Közösségen belül az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett termékeken feltüntetett földrajzi árujelzők használatát olyan termékek esetében, amelyek nem a szóban forgó földrajzi árujelző által jelzett helyről származnak, akkor is, ha azokon az áru valódi származási helye fel van tüntetve, vagy ha a földrajzi árujelzőt fordításban használják, vagy olyan kifejezéseket tüntetnek fel mellette, mint "fajta", "típus", "szerű", "utánzat", vagy ehhez hasonlók.

(2) E cikk alkalmazásában "földrajzi árujelzők" azok a megjelölések, amelyek a terméket, mint a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként nyilvántartott harmadik ország területéről, annak egy régiójából vagy helységéből származót azonosítanak abban az esetben, ha a termék minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően e földrajzi származási helynek tulajdonítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni az egyéb olyan különös közösségi jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó termékek jelölésére és kiszerelésére vonatkozó szabályokat állapítanak meg.

51. cikk

(1) E cím alkalmazásában a "tagállamnál kisebb földrajzi egység" alatt a következők értendők:

- helység vagy helységek csoportját felölelő egység,

- helyi közigazgatási egység vagy annak egy része,

- borvidéki körzet vagy ennek egy része,

- a meghatározott termőhelytől eltérő termőhely.

(2) A földrajzi árujelző használata engedélyezett olyan asztali borok esetében, amelyeket különböző szőlőtermő területeken szüretelt szőlőből készített borok házasítása révén állítottak elő, amennyiben a házasítással készített asztali bor legalább 85 %-ban arról a szőlőtermő területről származik, amelyik nevét a bor viseli.

Azonban a fehér asztali borok leírására szolgáló földrajzi árujelzők használata az A. vagy a B. szőlőtermő övezetben található szőlőtermő övezetre vonatkozóan csak akkor megengedett, ha a házasításhoz használt termékek az adott szőlőtermő övezetből származnak, vagy ha a szóban forgó bor az A. szőlőtermő övezetből származó asztali borok és a B. szőlőtermő övezetből származó asztali borok házasítása révén állították elő.

(3) A tagállamok az asztali borok leírására szolgáló földrajzi árujelzők használatát ahhoz a feltételhez köthetik, különösen hogy a bort teljes egészében bizonyos pontosan meghatározott szőlőfajtákból kell készíteni, és hogy a bornak kizárólag arról a pontosan körülhatárolt területről kell származnia, amelynek nevét viseli.

52. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam egy meghatározott vidék nevét használja egy m. t. minőségi bor vagy adott esetben egy m. t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére, akkor ezt a nevet nem lehet a borágazat olyan termékeinek jelölésére használni, amelyek nem az adott vidékről származnak, és/vagy amelyek nem a vonatkozó közösségi vagy nemzeti előírásoknak megfelelően kapták ezt a megnevezést. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy tagállam egy helyi közigazgatási egység vagy annak egy része, illetve egy helység nevét egy m. t. minőségi bor, vagy adott esetben m. t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére használja.

Az m. t. minőségi borok meghatározott típusaira vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok engedélyezhetik — általuk meghatározandó termelési feltételek esetén —, hogy egy meghatározott vidék neve mellett fel lehessen tüntetni az előállítási módra vagy a típusra vonatkozó adatokat vagy a szőlőfajta nevét vagy annak szinonimáját.

Az első albekezdéstől eltérve a Tanács — a Bizottság javaslatára, minősített többséggel eljárva — 2001. augusztus 31-ig dönthet annak engedélyezéséről, hogy egyes, hagyományosan asztali borok megjelölésére használt és egy adott vidék nevévé vált földrajzi neveket legfeljebb három borászati éven át továbbra is használni lehessen asztali borok megjelölésére.

(2) A következő neveket és kifejezéseket:

- egy szőlőfajta neve,

- a VII. melléklet A. 2. c) pontja második francia bekezdésének negyedik francia albekezdésében, és a VIII. melléklet D. 2. c) pontjának második francia bekezdésében említett hagyományos különleges kifejezések, vagy

- a VII. melléklet B. 1. b) pontjának ötödik francia bekezdése alatt említett kiegészítő hagyományos kifejezések, amennyiben azokat egy tagállam a közösségi jogszabályoknak megfelelően egy bor leírására használja fel,

kizárólag azzal a feltétellel lehet bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére és reklámozására használni, ha ennek az italnak a jellegére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem áll fent.

(3) Tilos a 2. pontban említett neveket vagy kifejezéseket, valamint a "Hock", a "Claret", a "Liebfrauenmilch" és a "Liebfraumilch" elnevezést — még akkor is, ha ezeket olyan szavakkal használják együtt, mint "fajta", "típus", "szerű", "utánzat", és más ehhez hasonló kifejezések — a következők leírására és kiszerelésére használni:

- a 2206 KN-kód alatt szereplő termék, kivéve ha a szóban forgó termék valóban az így nevezett helyről származik,

- pontos használati utasításokkal forgalomba hozott termék, amelyből a fogyasztó borhoz hasonló italt (házi készítésű bor) állíthat elő; azonban a szőlőfajta neve csak akkor használható, ha a szóban forgó terméket valóban abból a szőlőfajtából állították elő, kivéve ha ez a név összetéveszthető egy m. t. minőségi bor leírására használt meghatározott vidék vagy földrajzi egység nevével.

(4) A bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére vagy reklámozására

- egy adott vidék nevét,

- egy adott vidéknél kisebb földrajzi egység nevét, amennyiben annak nevét a tagállam a közösségi jogszabályoknak megfelelően egy adott bor leírására használja,

kizárólag a következő feltételek mellett lehet alkalmazni:

a) a 2009, 2202, 2205, 2206, 2207, 2208 és 2209 KN-kód alatt szereplő termékek és a borászati alapanyagból előállított termékek esetében, ha az előzőekben említett neveket és kifejezéseket elismerik abban a tagállamban, ahonnan a termék származik, és ez az elismerés összeegyeztethető a közösségi jogszabályokkal;

b) az a) pontban említett italoktól eltérő italok esetében, ha az italok jellegére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem állt fent.

Ha azonban az a) pontban említett elismerésre nem került sor, ezeket a neveket 2000. december 31-ig továbbra is használni lehet a b) pont tiszteletben tartása mellett.

53. cikk

(1) E fejezet, valamint a VII. és VIII. melléklet végrehajtásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni. E szabályok különösen az e mellékletekben megállapított eltérésekre, feltételekre és felhatalmazásokra vonatkoznak.

(2) A következő rendelkezéseket a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a) a VII. melléklet bevezető részében, vagy a VIII. melléklet A. pontja (2) bekezdésében említett jelölések, jelek és egyéb jelzések;

b) a VII. melléklet A. 2. c) pontja második francia bekezdésének negyedik francia albekezdése alatt, vagy a VIII. melléklet B. 2. c) pontjának második francia bekezdése alatt említett hagyományos különleges kifejezések listája;

c) a VII. melléklet A. 2. pontjában említett földrajzi árujelzők használatának feltételei;

d) a VII. melléklet A. 4. pontjában említett adatok;

e) a VII. melléklet B. 1. pontjában említett adatok felhasználásának feltételei, és a VII. melléklet B. 3. pontjában említett adatok felhasználásának körülményei;

f) a VII. melléklet B. 2. pontjában említett adatok és ezek felhasználásának feltételei;

g) annak meghatározása, hogy milyen mértékben és milyen feltételek között alkalmazandók a VII. melléklet rendelkezései azokra az e rendeletben szabályozott termékekre, amelyek nem szerepelnek a VII. melléklet A. 1. pontjában vagy a VIII. mellékletben, különös tekintettel a Közösségben termelt szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, sűrített szőlőmustra, a még erjedésben lévő újborra és a túlérett szőlőből készült borra;

h) a termék csomagolásának és palackban történő szállításának feltételei, valamint azok használata és előállítása, ideértve a pezsgő előállítására és raktározására használt palackokat is;

i) adott esetben a VIII. melléklet E. 1. pontjának második francia bekezdése alatt említett földrajzi egységek nevének feltüntetése;

j) a nyilvántartásban, a hivatalos és a kereskedelmi iratokban feltüntetendő kötelező és fakultatív adatok;

k) a VIII. melléklet G. 2. és G. 5. pontjában említett részletes rendelkezések;

l) a VIII. melléklet I. 6. pontjában említett részletes rendelkezések és eltérő rendelkezések.

VI. CÍM

A MEGHATÁROZOTT TERMŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ MINŐSÉGI BOROK

54. cikk

(1) "Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok" ("m. t. minőségi borok") azok a borok, amelyek megfelelnek e cím rendelkezéseinek, valamint az ezekkel kapcsolatban elfogadott közösségi és nemzeti rendelkezéseknek.

(2) Az m. t. minőségi borok körébe a következő borok tartoznak:

a) azok a meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborok (a továbbiakban: "m. t. minőségi likőrborok"), amelyek megfelelnek a likőrbor fogalmának;

b) azok a meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők (a továbbiakban: "m. t. minőségi pezsgők"), amelyek megfelelnek a pezsgő fogalmának, ideértve az illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgőket is;

c) azok a meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző borok (a továbbiakban: "m. t. minőségi gyöngyöző borok"), amelyek megfelelnek a gyöngyöző bor fogalmának;

d) az a), b) és c) pontba nem sorolható m. t. minőségi borok.

(3) Az m. t. minőségi borok készítésére a következő termékek alkalmasak:

a) friss szőlő;

b) szőlőmust;

c) részben erjedt szőlőmust;

d) még erjedésben lévő újbor;

e) bor.

(4) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak az általuk elismert m. t. minőségi borok listáját, amelyen minden m. t. minőségi bor esetében feltüntetik azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek ezeknek az m. t. minőségi boroknak a termelésére és előállítására vonatkoznak.

(5) A Bizottság a listát közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában.

55. cikk

(1) Az m. t. minőségi borok készítésére vonatkozó rendelkezések — az 57. cikk (1) bekezdésének értelmében, a hagyományos termelési feltételek figyelembevételével elfogadott nemzeti jogszabályok mellett, ha ezek nem veszélyeztetik a minőség javítását célzó politikát és a belső piac zavartalan működését — a következő elemeken alapulnak:

a) a termőterület körülhatárolása;

b) a szőlőfajták;

c) a termesztéstechnológia;

d) a bortermelési módszerek;

e) a minimális természetes alkoholtartalom;

f) a hektáronkénti terméshozam;

g) elemzés és az érzékszervi jellemzők értékelése.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések a VI. melléklet A.–J. pontjában találhatók.

(3) A VI. melléklet K. pontjának rendelkezéseit kizárólag az m. t. minőségi pezsgő vonatkozásában kell alkalmazni. A VI. melléklet L. pontjának rendelkezéseit kizárólag az m. t minőségi likőrborra kell alkalmazni.

56. cikk

(1) A tagállamok megalkotják azokat a szabályokat, amelyeknek megfelelően a bortermelés szakaszában:

a) a termelőnek lehetősége van arra, hogy:

i. ne igényelje egy olyan termék m. t. minőségi borrá történő minősítését, amely szüreti vagy termelési jelentésében m. t. minőségi bor készítésére alkalmas termékként szerepel; vagy

m. t. minőségi bort leminősítsen, különösen asztali borrá;

b) a tagállamok által kijelölt illetékes szerv leminősítheti az m. t. minőségi bort.

(2) Az m. t. minőségi bort az értékesítés szakaszában leminősítheti

a) annak a tagállamnak az illetékes szerve, amelynek területén a bor található, amennyiben

i. a bor ebből a tagállamból származik; vagy

ii. később meghatározásra kerülő, kis mennyiségekről van szó;

b) az a) pontban nem említett esetekben annak a tagállamnak az illetékes szerve, ahonnan a bor származik.

(3) A (2) bekezdésben említett leminősítésről különösen akkor lehet határozni, ha az illetékes szerv megállapította, hogy

a) a raktározás vagy szállítás folyamán a bor olyan változásokon ment keresztül, amelyek az adott m. t. minőségi bor jellemző tulajdonságait károsan befolyásolták vagy megváltoztatták;

b) a bor tiltott kezelésen ment keresztül, vagy jogellenesen minősítették m. t. minőségi borrá.

57. cikk

(1) Az 55. cikkben felsorolt tényezőkön kívül a bortermelő tagállamok a tisztességes és hagyományos gyakorlat figyelembevételével meghatározhatnak további kötelező jellegű termelési feltételeket és jellemzőket az m. t. minőségi borokra vonatkozóan.

(2) Az e rendeletben megállapított egyéb rendelkezéseken felül a bortermelő tagállamok a tisztességes és hagyományos gyakorlat figyelembevételével meghatározhatnak a területükön készített m. t. minőségi borokra vonatkozóan további vagy szigorúbb jellemző tulajdonságokat, termelési, előállítási és szállítási feltételeket.

58. cikk

E cím és a VI. melléklet alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

E szabályok különösen a következőket tartalmazhatják:

a) az e címben és a VI. mellékletben említett döntések, kivételek, eltérések és listák;

b) a meghatározott termőhely közvetlen közelében található területek definíciója, figyelembe véve különösen a földrajzi elhelyezkedést és a közigazgatási szerkezetet;

c) a visszaminősített m. t. minőségi borok felhasználása és az ezt a felhasználást szabályozó feltételek;

d) megfelelő rendelkezések az érzékszervi vizsgálatok rendszeres és általános alkalmazására, a vizsgálatok követelményeinek meg nem felelő borok felhasználására, és e felhasználásnak a feltételeire vonatkozóan;

e) az 56. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alatt szereplő kis mennyiségek meghatározása.

VII. CÍM

A HARMADIK ORSZÁGOKKAL VALÓ KERESKEDELEM

59. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt bármely termék Közösségbe történő behozatalát behozatali engedély bemutatásához kell kötni. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett bármely más termék Közösségbe történő importálása és az ott felsorolt termékek onnan való exportálása behozatali vagy kiviteli engedély bemutatásához köthető.

(2) A 62. és 63. cikk alkalmazására tett intézkedések sérelme nélkül az engedélyeket a tagállamok adják ki bármely kérelmezőnek, a Közösségen belüli letelepedése helyétől függetlenül.

Az engedélyek a Közösség egészére érvényesek.

Az engedély kiadásához biztosítékot kell letétbe helyezni, ami garantálja, hogy az engedély érvényességi időtartama alatt a termék importálására vagy exportálására sor kerül. Amennyiben az importra vagy az exportra az említett időtartamon belül nem vagy csak részlegesen kerül sor, akkor a biztosíték — vis major esetének kivételével — részben vagy egészben elvész.

(3) A 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a) azon termékek listáját, amelyek tekintetében a behozatali vagy kiviteli engedély elő van írva;

b) az engedélyek érvényességének időtartamát és e cikk alkalmazásának egyéb részletes szabályait.

60. cikk

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt termékekre a Közös Vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni.

(2) Az 200960 és a 220430 KN-kód alá tartozó levek és mustok esetében, amelyeknél a Közös Vámtarifa vámjának alkalmazása a termék importárától függ, ennek az árnak a tényleges összegét vagy minden egyes szállítmány megvizsgálásával, vagy behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni, amelyet a Bizottság az ugyanazon termékeknek a származási országban jegyzett ára alapján számít ki.

Ha a szállítmány megadott behozatali ára magasabb a behozatali átalányértéknél, amelyet — amennyiben ilyet megállapítottak — megnövelnek egy, a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított árréssel, amely az átalányértéket legfeljebb 10 %-kal lépheti túl, a behozatali átalányérték alapján meghatározott importvámmal egyenlő biztosítékot kell letétbe helyezni.

Amennyiben — a második albekezdésben említett esetben — a szállítmány behozatali árát nem adják meg, a Közös Vámtarifa alkalmazása a behozatali átalányértéktől, vagy — a (3) bekezdésnek megfelelően meghatározandó feltételek szerint — a vámszabályozás idevágó rendelkezéseinek alkalmazásától függ.

(3) Abban az esetben, ha a 44. cikk (15) bekezdésében említett eltéréseket importált termékekre alkalmazzák, az adott termékekért az importőrök biztosítékot kell letétbe helyezzenek a kijelölt vámhatóságoknál a termék szabad forgalomba bocsátásakor. A biztosíték megfelel egy későbbiekben meghatározandó összegnek. A biztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy a mustot szőlőlévé alakították át, vagy a borágazaton kívül egyéb termékekben használták fel, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

(4) E cikk végrehajtásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezek a szabályok különösen azon kritériumok felállítására vonatkoznak, amelyek alapján meghatározzák az alkalmazandó ellenőrzési módszert, továbbá azt, hogy milyen tényezőket vegyenek figyelembe a behozatali átalányérték kiszámításához, valamint a (3) bekezdésben említett biztosíték mértékét és a biztosíték felszabadítására vonatkozó szabályokat.

61. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a Közösség piacán meg lehessen előzni vagy ellensúlyozni lehessen azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt egyes termékek importjából adódhatnak, az ilyen termékek behozatalakor — amely a Közös Vámtarifa szerint meghatározott vámtételekkel történik — kiegészítő importvámot kell kivetni, ha Szerződés 300. cikkének megfelelően létrejött, az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak keretében megkötött mezőgazdasági megállapodás 5. cikkében felsorolt feltételek teljesülnek; kivéve ha nem valószínű, hogy a behozatal megzavarja a közösségi piacot, vagy a hatások nem állnának arányban a kitűzött céllal.

(2) Azok a bevezető árak, amelyek alatt kiegészítő importvámot lehet kivetni, azonosak a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek továbbítottakkal.

Azt a bevezető mennyiséget, amely felett kiegészítő importvámot lehet kivetni, különösen az azt az évet megelőző három év közösségi importja alapján kell meghatározni, amelynek során az (1) bekezdésben említett kedvezőtlen hatások jelentkeztek vagy valószínűleg jelentkezni fognak.

(3) Azokat az importárakat, amelyeket a kiegészítő importvám kiszabásához figyelembe kell venni, az érintett szállítmány cif importárainak alapján kell meghatározni.

Ebből a célból a cif importárakat a szóban forgó termék reprezentatív világpiaci vagy közösségi importpiaci ára alapján kell ellenőrizni.

(4) A Bizottságnak e cikk alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadnia. Ezek a szabályok különösen a következőket határozzák meg:

a) azon termékek, amelyekre kiegészítő importvámokat kell alkalmazni a mezőgazdaságról szóló megállapodás 5. cikkének megfelelően;

b) az (1) bekezdés végrehajtásához az említett megállapodás 5. cikkének megfelelően szükséges egyéb kritériumok.

62. cikk

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogszabályaiból származó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli a 75. cikkben megállapított eljárás alapján elfogadott részletes szabályoknak megfelelően.

(2) A kontingenseket a következő módszerek egyikének vagy több módszernek az együttes alkalmazásával kell igazgatni:

a) a kérelembenyújtás időrendi sorrendjén alapuló módszerrel (az "aki elsőként érkezett, azt elsőként szolgálják ki" elv szerint);

b) a kérelmek benyújtásakor a kérelmezett mennyiségek arányában történő elosztási módszerrel (az ún. "egyidejű vizsgálat" módszer szerint);

c) a hagyományos kereskedelmi módszereken alapuló módszerrel (a "hagyományos importőrök/újonnan érkezők" módszer szerint).

További megfelelő módszereket is alkalmazni lehet. A módszereknek kerülniük kell mindenfajta megkülönböztetést az érintett gazdasági szereplők között.

(3) Az elfogadott igazgatási módszernek — adott esetben — figyelembe kell vennie a közösségi piac ellátási igényeit és e piac egyensúlya megőrzésének szükségességét oly módon, hogy eközben — az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásainak során kötött megállapodásokból származó jogok sérelme nélkül — felhasználja azokat a módszereket, amelyeket korábban alkalmaztak az (1) bekezdésnek megfelelően alkalmazott vámkontingensek esetében.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályok rendelkeznek az éves kontingensekről és — amennyiben szükséges — azoknak az éven belüli szakaszolásáról, továbbá meghatározzák az alkalmazandó igazgatási módszert, és adott esetben tartalmazzák a következőket:

a) a termék jellegére, származására és eredetére vonatkozó garanciák;

b) az a) pontban említett garanciák igazolására szolgáló iratok elismerése;

c) a behozatali engedély kiadásának feltételei és érvényességének időtartama.

63. cikk

(1) Az alábbi termékek exportálásának lehetővé tételéhez szükséges mértékben és ezeknek a termékeknek a nemzetközi kereskedelmi árai alapján, a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból következő határok között, ezek az árak és a közösségi árak közti különbséget export-visszatérítés formájában fedezni lehet:

a) az 1. cikk (2) bekezdése a), b) és c) pontjában felsorolt termékek;

b) az 1701 KN-kód alatt szereplő cukrok, az 17023091, 17023099, 17024090 és 17029050 KN-kód alatt szereplő glükóz és glükózszirupok, beleértve az 17023051 és 17023059 KN-kód alatt szereplő termékek formájában is, és beépítve a 20096011, 20096071, 22096079 és 22043099 KN-kód alatt szereplő termékekbe.

(2) A visszatérítéssel exportálható mennyiségek allokációjára olyan módszert kell megállapítani, amely

a) a termék természetéhez és a szóban forgó piac helyzetéhez leginkább illik, lehetővé téve a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását, figyelembe véve a közösségi export hatékonyságát és szerkezetét a kis és nagy gazdasági szereplők megkülönböztetése nélkül;

b) adminisztratív szempontból a legkisebb terhet jelenti a gazdasági szereplők számára, tekintettel az ügyviteli kötelezettségekre;

c) kizárja a gazdasági szereplők közötti megkülönböztetést.

(3) A visszatérítések a Közösség egészére nézve ugyanazok. A célállomás szerint változhatnak, amennyiben a nemzetközi piac helyzete vagy egyes piacok sajátos igényei ezt szükségessé teszik.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett visszatérítések mértékét a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell rögzíteni. Ez a rögzítés rendszeres időközönként történik.

Szükség esetén a rendszeres időközönként rögzített visszatérítések mértékét a beavatkozás időszaka folyamán a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére kiigazíthatja.

A 64. cikk rendelkezéseit az ott említett termékekre vonatkozóan kiegészítő jelleggel kell alkalmazni.

(4) Export-visszatérítést kizárólag kérelemre és a megfelelő kiviteli engedély bemutatása után lehet nyújtani.

(5) Az 1. cikkben felsorolt termékek exportja esetén alkalmazható visszatérítés összege az a visszatérítési összeg, amely az engedély kérelemezése napján érvényes, differenciált visszatérítés esetében pedig az ugyanezen a napon érvényes összeg, amely:

a) az engedélyen feltüntetett célállomásra vonatkozik; vagy

b) adott esetben a tényleges célállomásra vonatkozik, amennyiben az eltér az engedélyen feltüntetettől. Ebben az alkalmazandó összeg nem lehet magasabb az engedélyen feltüntetett célállomásra alkalmazandó összegnél.

Az e bekezdésben szereplő szabályok rugalmasságával való visszaélés megakadályozása érdekében megfelelő intézkedéseket lehet hozni.

(6) A 75. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően a (4) és (5) bekezdés alkalmazásától el lehet tekinteni azoknak az 1. cikkben felsorolt termékeknek az esetében, amelyek valamely élelmiszersegély-akció keretében kapnak visszatérítést.

(7) A Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból származó mennyiségi korlátok betartását a bennük meghatározott referenciaidőszakra és termékekre kiadott kiviteli igazolások alapján kell biztosítani.

Tekintettel az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásainak keretében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségeknek való megfelelésre, a referenciaidőszak végetérte nem érinti a kiviteli engedélyek érvényességét.

(8) E cikk végrehajtásának részletes szabályait, ideértve a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztására vonatkozó rendelkezéseket, a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

64. cikk

(1) E cikket kell alkalmazni a 63. cikk (1) bekezdésében említett visszatérítésekre.

(2) A 63. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett termékekre vonatkozó visszatérítés összege a következő:

a) nyerscukor és fehércukor esetében az e termékek feldolgozatlan állapotban történő exportja után járó visszatérítés összege, amelyet a cukorpiac közös szervezéséről szóló, 1981. június 30-i 1785/81/EGK tanácsi rendelet [53] 17. cikkének és annak alkalmazására elfogadott rendelkezéseknek megfelelően határoznak meg;

b) glükóz és glükózszirup esetében az e termékek feldolgozatlan állapotban történő exportja után járó visszatérítés összege, amelyet a gabonapiac közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendelet [54] 13. cikkének és annak alkalmazására elfogadott rendelkezéseknek megfelelően határoznak meg.

A visszatérítésre való jelentkezéskor a feldolgozott termékek exportjakor a kérelmezőnek csatolnia kell egy nyilatkozatot, amelyben feltünteti a gyártás során felhasznált nyerscukor, fehércukor, glükóz és glükózszirup mennyiségét.

E nyilatkozat helytállóságát az érintett tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik.

(3) A visszatérítés meghatározásánál a következő tényezőket veszik figyelembe:

a) a jelenlegi helyzet és a valószínű trendek, tekintettel

i. a 63. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek közös piaci árára és hozzáférhetőségére;

ii. e termékek világpiaci árára;

b) a legkedvezőbb értékesítési és szállítási költségek a közösségi piacoktól a kikötőkig vagy egyéb közösségi exportáló helyekig, valamint a célországig tartó szállítás költségei;

c) a borpiac közös szervezésének célkitűzései, amelyek abban állnak, hogy biztosítsák a piacokon az egyensúlyi helyzetet, valamint az árak és a kereskedelem természetes fejlődését;

d) a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból adódó korlátok;

e) a közösségi piac zavarai elkerülésének szükségessége;

f) a tervezett export gazdasági vonatkozásai.

(4) A 63. cikk (1) bekezdésében említett közösségi piaci árakat a legkedvezőbb exportárak alapján kell meghatározni.

A 63. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi kereskedelmi árak meghatározásához a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a) a harmadik országok piacain jegyzett árak;

b) a harmadik célországok legkedvezőbb árai, a harmadik országokból történő import esetén;

c) az exportáló harmadik országokban jegyzett termelői árak, figyelembe véve — adott esetben — az ezen országok által adott támogatásokat;

d) közösségi határparitáson (DAF) számított kínálati ár.

(5) A 63. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdésének sérelme nélkül, a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni, hogy milyen időközönként kell a ténylegesen visszatérítésben részesíthető áruk listáját, valamint az export-visszatérítés összegét meghatározni.

(6) A visszatérítést akkor fizetik ki, ha igazolják, hogy

a) a termékek közösségi eredetűek;

b) azokat a Közösségből exportálták; és

c) a termékek — differenciált visszatérítés esetében — eljutottak a kiviteli engedélyen feltüntetett célállomásra vagy egyéb olyan célállomásra, amelyre a 63. cikk (5) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül visszatérítés volt megállapítva. Mindazonáltal e szabály alól kivételt lehet tenni a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, amennyiben olyan feltételek vannak meghatározva, amelyek azonos garanciákat nyújtanak.

Kiegészítő rendelkezéseket lehet hozni a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

(7) A (6) bekezdés a) pontjának sérelme nélkül, a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően megadott eltérés hiányában nem nyújtható export-visszatérítés harmadik országokból importált termékek harmadik országokba történő visszaexportálásához.

65. cikk

(1) A borpiac közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, a Tanács — a Bizottság javaslatára, minősített többséggel eljárva — különleges esetekben teljesen vagy részben megtilthatja az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alkalmazását az 1. cikkben felsorolt termékekre vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az ott említett helyzet különösen sürgető, és ha a passzív vagy az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések következtében a közösségi piacon zavar keletkezik vagy fennáll a zavar kialakulásának a veszélye, akkor a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére dönt a szükséges intézkedésekről; a Tanácsot és a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, amelyek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, és azonnal alkalmazandók. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól ilyen kérés érkezik, arról a kérelem kézhezvételétől számított egy héten belül határoz.

(3) Az értesítés napját követő egy héten belül bármely tagállam a Tanács elé terjesztheti a Bizottság határozatát. A Tanács — minősített többséggel eljárva — helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a Bizottság határozatát. Amennyiben a Tanács három hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a Bizottság határozatát hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

66. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok és alkalmazásának különleges szabályai vonatkoznak az e rendelet hatálya alá tartozó termékek osztályozására; az e rendelet alkalmazásából származó vámtarifajegyzéket bele kell foglalni a Közös Vámtarifába.

(2) Ha e rendelet vagy annak valamely rendelkezése másként nem rendelkezik, tilos:

a) a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

67. cikk

(1) Tilos az e rendelet hatálya alá tartozó olyan termék importja, amelyhez alkoholt adtak, kivéve a Közösségből származó olyan termékekkel egyenértékű termékeket, amelyek esetében ez a keverés megengedett.

(2) E cikk alkalmazásának részletes szabályait és különösen a termékek egyenértékűségének feltételeit, valamint az (1) bekezdéstől való eltéréseket a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

68. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékeket csak akkor lehet importálni, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) az összes termékre vonatkozóan:

i. ha megfelelnek azoknak a harmadik országoknak a termelést, az értékesítést és adott esetben a közvetlen emberi fogyasztásra történő szállítást szabályozó rendelkezéseinek, ahonnan származnak, és e feltétel teljesülésének bizonyságául abban a harmadik országban, ahonnan a termékek származnak, egy meghatározandó jegyzékben szereplő illetékes szerv igazolást bocsát ki;

ii. ha azokat közvetlen emberi fogyasztásra szánják, azon harmadik ország által kijelölt szerv vagy hivatal, amelyből a termékek származnak, analitikai bizonylatot mellékelt;

b) a likőrboroktól és a pezsgőboroktól eltérő közvetlen emberi fogyasztásra szánt borok esetében:

i. ha a tényleges alkoholtartalmuk nem kisebb 9 térfogatszázaléknál, és az összes alkoholtartalmuk nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot;

ii. ha összes savtartalmuk borkősavban kifejezve nem kisebb, mint 3,5 gramm/liter, azaz 46,6 milliekvivalens/liter.

(2) A 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően rendelkezni lehet a következőkről:

a) azoknak a jellemző tulajdonságoknak a meghatározása, amelyekkel a likőrboroknak és a pezsgőknek rendelkezniük kell, valamint az (1) bekezdés b) pontjától való eltérések;

b) mentesüljenek az (1) bekezdés a) pontjában előírt igazolás és analitikai bizonylat kiállításának kötelezettsége alól az (1) bekezdésben említett egyes olyan termékek, amelyeket korlátozott mennyiségben és kis méretű tárolóedénybe csomagolva szállítanak;

c) egyes olyan borok, amelyeket eredetmegjelölési vagy eredetigazolással láttak el, mentesüljenek az (1) bekezdés a) pontjában előírt igazolásban vagy analitikai bizonylatban szereplő összes adat vagy az adatok egy részének megadása alól.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

69. cikk

(1) Ha az export vagy az import következtében az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék közösségi piacán súlyos zavar alakul ki vagy fennáll ilyen piaci zavar kialakulásának a kockázata, amely a Szerződés 33. cikkében szereplő célkitűzések megvalósulását veszélyeztetheti, akkor a harmadik országokkal való kereskedelemben megfelelő intézkedéseket lehet alkalmazni mindaddig, amíg a zavar meg nem szűnik.

Annak megállapításához, hogy az adott helyzet megkívánja-e ilyen fajta intézkedések alkalmazását, különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) azt a mennyiséget, amelyre behozatali engedélyt adtak ki vagy kérelmeztek, valamint a közösségi borpiac helyzetét;

b) adott esetben az intervenció terjedelmét.

A Tanács a Bizottság javaslatára, minősített többséggel eljárva megalkotja az e bekezdés végrehajtására vonatkozó általános szabályokat, és meghatározza, hogy milyen esetekben és milyen korlátok között hozhatnak a tagállamok ideiglenes védőintézkedéseket.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett helyzet előáll, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére dönt a szükséges intézkedésekről, a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, amelyek azonnal alkalmazandók. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság arról a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül határoz.

(3) A Bizottság által elhatározott intézkedésekkel kapcsolatban az értesítés napjától számított három munkanapon belül bármely tagállam a Tanácshoz fordulhat. A Tanács haladéktalanul összeül, és minősített többséggel megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a szóban forgó intézkedéseket.

(4) E cikk rendelkezéseit a Szerződés 300. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségek figyelembevételével kell alkalmazni.

VIII. CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. cikk

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket kizárólag hivatalosan ellenőrzött kísérő okmánnyal lehet a Közösségen belül forgalomba hozni.

(2) Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során ilyen termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a később meghatározásra kerülő kereskedők, kötelesek nyilvántartást vezetni az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait, különösen az (1) bekezdésben említett okmány jellegét és formáját, valamint az e cikktől való eltéréseket a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

71. cikk

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítására és kereskedelmére.

(2) A II. cím II. fejezete nem akadályozza meg nemzeti támogatás nyújtását az említett cím céljaihoz hasonló célok eléréséhez. Mindazonáltal az (1) bekezdést alkalmazni kell az ilyen támogatásokra.

72. cikk

(1) A tagállamok kijelölik azt a hatóságot vagy hatóságokat, amelyek felelősek a borágazat közösségi jogszabályai betartásának biztosításáért. A tagállamok emellett kijelölik azokat a laboratóriumokat is, amelyek hivatalos elemzések elvégzésére jogosultak a borágazatban.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat a többi tagállam részére.

(3) A Bizottság létrehoz egy meghatározott tisztségviselőkből álló csoportot, amely a borágazat szabályainak egységes alkalmazása érdekében együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival a helyszíni ellenőrzések során.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ezek a szabályok különösen olyan rendelkezéseket tartalmazhatnak, amelyek:

a) biztosítják a közösségi rendelkezések egységes alkalmazását a borágazatban, különösen az ellenőrzés tekintetében;

b) szabályozzák a kijelölt hatóságok közötti kapcsolatokat;

c) az ellenőrzések javítását szolgáló meghatározott pénzügyi eljárásokra vonatkoznak;

d) szabályozzák a közigazgatási szankciókat;

e) szabályozzák a kijelölt ellenőrök hatáskörét és kötelezettségeit.

73. cikk

A tagállamok és a Bizottság értesítik egymást az e rendelet végrehajtásához szükséges információkról. Az értesítés részletes szabályait, ideértve az átadandó információ jellegét és formáját, az értesítés határidejét és az összegyűjtött információ közzétételét a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

74. cikk

Ezennel létrejön a Borpiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: "a bizottság"), amely a tagállamok képviselőiből áll, elnöke pedig a Bizottság egy képviselője.

75. cikk

(1) Ha az e cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell eljárni, az elnök saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére a bizottság elé terjeszti az ügyet.

(2) A Bizottság képviselője előterjeszti a bizottságnak a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság a tervezettel kapcsolatos véleményét az elnök által az ügy sürgősségétől függően meghatározott határidőn belül hozza nyilvánosságra. A véleményt a Szerződés 205. cikke (2) bekezdésében meghatározott olyan többséggel kell meghozni, amely olyan határozatok esetén alkalmazandó, amelyeket a Tanácsnak a Bizottság javaslatára kell elfogadnia. A tagállamok képviselőinek szavazatait a bizottságon belül az előbb említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem vesz részt a szavazásban.

A Bizottság olyan intézkedéseket hoz, amelyek azonnal alkalmazandók. Ha azonban ezek az intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, akkor ezekről a Bizottság azonnal értesíti a Tanácsot. Ebben az esetben a Bizottság az értesítés napjától számított legfeljebb egy hónappal elhalaszthatja az általa hozott intézkedések alkalmazását.

A Tanács, minősített többséggel eljárva, a második albekezdésben említett határidőn belül az ott írtaktól eltérő határozatot is hozhat.

76. cikk

A bizottság bármely egyéb olyan kérdést megvizsgálhat, amelyet az elnök vetett fel saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérelmére.

77. cikk

(1) E rendeletet a Szerződés 33. és 131. cikkében meghatározott célok megfelelő figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) E rendeletet a Szerződés 300. cikk (2) bekezdésének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelességekre tekintettel kell alkalmazni.

78. cikk

(1) A e rendelet hatálya alá tartozó termékekre a 1258/1999/EK rendeletet és az annak végrehajtására elfogadott rendelkezéseket alkalmazni kell.

(2) A II. cím II. fejezetében említett támogatást, a II. cím III. fejezetében említett támogatást, a III. cím I. fejezetében említett támogatást, a III. cím II. fejezetében említett felvásárlást és támogatást, a III. cím III. fejezetében említett támogatásokat, valamint a VII. címben említett visszatérítéseket a mezőgazdasági piacok stabilizálására irányuló intervenciónak kell tekinteni az 1258/1999/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében.

(3) Az egyéb korlátozó jellegű rendelkezések ellenére, a III. cím alapján nyújtható közösségi támogatást és a VII. cím alapján nyújtható visszatérítést kizárólag a Közösségben szüretelt szőlőből, a Közösségen belül előállított termékek tekintetében lehet nyújtani.

79. cikk

Annak érdekében, hogy asztali borok és az asztali borok készítésére alkalmas borok esetében meg lehessen akadályozni a feleslegeket, a tagállamok valamely hektoliter/hektárban kifejezett értékben maximálhatják a terméshozamot, melynek meghaladása esetén a termelő elveszti jogosultságát az e rendeletben meghatározott előnyökre.

80. cikk

A 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően intézkedéseket kell elfogadni:

a) a 81. cikkben említett rendeletekben előírt rendelkezésekről az e rendeletben említett intézkedésekre történő átmenet megkönnyítésére;

b) szükség esetén meghatározott gyakorlati problémák megoldására. Ezek az intézkedések — amennyiben az kellően indokolt — eltérhetnek e rendelet bizonyos rendelkezéseitől.

81. cikk

Ezennel hatályát veszti a 346/79/EGK rendelet, a 351/79/EGK rendelet, a 460/79/EGK rendelet, a 456/80/EGK rendelet, a 457/80/EGK rendelet, a 458/80/EGK rendelet, az 1873/84/EGK rendelet, a 895/85/EGK rendelet, a 822/87/EGK rendelet, a 823/87/EGK rendelet, az 1442/88/EGK rendelet, a 3877/88/EGK rendelet, a 4252/88/EGK rendelet, a 2046/89/EGK rendelet, a 2048/89/EGK rendelet, a 2389/89/EGK rendelet, a 2390/89/EGK rendelet, a 2391/89/EGK rendelet, a 2392/89/EGK rendelet, a 3677/89/EGK rendelet, a 3895/91/EGK rendelet, a 2332/92/EGK rendelet és a 2333/92/EGK rendelet.

82. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

2000. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. május 17-én

a Tanács részéről

az elnök

K.-H. Funke

[1] HL C 271., 1998.8.31., 21. o.

[2] 1999. május 6-án közreadott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

[3] HL C 101., 1999.4.12., 60. o.

[4] HL C 93., 1999.4.6., 1. o.

[5] HL L 210., 1998.7.28., 8. o.

[6] HL L 84., 1987.3.27., 1. o.

[7] HL L 54., 1979.3.5., 72. o.

[8] HL L 106., 1991.4.26., 6. o.

[9] HL L 54., 1979.3.5., 90. o.

[10] HL L 367., 1985.12.31., 39. o.

[11] HL L 58., 1979.3.9., 1. o.

[12] HL L 163., 1983.6.22., 52. o.

[13] HL L 57., 1980.2.29., 16. o.

[14] HL L 57., 1980.2.29., 23. o.

[15] HL L 67., 1991.3.14., 16. o.

[16] HL L 57., 1980.2.29.,27. o.

[17] HL L 353., 1997.12.24., 2. o.

[18] HL L 176., 1984.7.3., 6. o.

[19] HL L 362., 1985.12.31., 8. o.

[20] HL L 97., 1987.4.4., 2. o.

[21] HL L 184., 1996.7.24., 1. o.

[22] HL L 84., 1987.3.27., 59. o.

[23] HL L 108., 1999.4.27., 9. o.

[24] HL L 132., 1988.5.28., 3. o.

[25] HL L 346., 1988.12.15., 7. o.

[26] HL L 210., 1998.7.28., 11. o.

[27] HL L 373., 1988.12.31., 59. o.

[28] HL L 335., 1996.12.24., 7. o.

[29] HL L 202., 1989.7.14., 14. o.

[30] HL L 202., 1989.7.14., 32. o.

[31] HL L 292., 1997.10.25., 3. o.

[32] HL L 232., 1989.8.9., 1. o.

[33] HL L 353., 1997.12.24., 1. o.

[34] HL L 232., 1989.8.9., 7. o.

[35] HL L 232., 1989.8.9., 10. o.

[36] HL L 184., 1996.7.24., 3. o.

[37] HL L 232., 1989.8.9., 13. o.

[38] HL L 297., 1994.11.18., 1. o.

[39] HL L 360., 1989.12.9., 1. o.

[40] HL L 368., 1991.12.31., 1. o.

[41] HL L 231., 1992.8.13., 1. o.

[42] HL L 184., 1996.7.24., 9. o.

[43] HL L 231.,1992.8.13., 9. o.

[44] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[45] HL C 32., 1999.2.6.,12. o.

[46] HL L 210., 1998.7.28., 14. o.

[47] HL L 208., 1986.7.31., 1. o.

[48] HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

[49] HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

[50] HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

[51] HL L 336., 1994.12.23., 86. o.

[52] HL L 161., 1999.6.26., 1. o.

[53] HL L 177., 1981.7.1, 4. o., a rendeletet legutóbb a 1148/98/EK rendelettel módosították (HL L 159., 1998.6.3., 38. o.).

[54] HL L 181., 1992.7.1., 21. o., a rendeletet legutóbb a 1253/1999/EK rendelettel módosították (HL L 160., 1999.6.26., 18. o.).

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

TERMÉKDEFINÍCIÓK

Az alábbi definíciók vonatkoznak:

- azokra a termékekre, amelyeket a Közösségben állítanak elő a Közösségben szüretelt szőlőből, ideértve a 15. pont hatodik francia bekezdése alatt említett borokat is, és

- a 3., 4., 5., 6., 7., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18. és 24. bekezdésben említett termékektől eltérő termékekre, amennyiben

- azok harmadik országokból származnak, vagy

- azokat a Közösségben állítják elő a Közösségen kívül szüretelt szőlőből, amennyiben előállításuk e rendelet alapján megengedett.

Azoknak a borászati termékeknek a definícióit, amelyekre ez a melléklet nem vonatkozik, szükség esetén ennek a rendeletnek megfelelően, a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

1. Friss szőlő: a szőlőnek bor készítésére, előállítására használt érett vagy enyhén töppedt gyümölcse, amelyet szokásos borászati eszközökkel lehet zúzni vagy préselni, és amelyben spontán módon beindulhat az alkoholos erjedés.

2. Szőlőmust: a friss szőlőből természetes úton vagy fizikai eljárások révén nyert folyékony termék. A szőlőmust esetében az 1 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalom a megengedett.

3. Részben erjedt szőlőmust: a szőlőmust erjedése által nyert termék, amelynek tényleges alkoholtartalma nagyobb 1 térfogatszázaléknál, de kisebb a termék összes alkoholtartalmának háromötödénél; mindazonáltal egyes olyan m. t. minőségi borok, amelyek tényleges alkoholtartalma kisebb az összes alkoholtartalmuk háromötödénél, de nem kevesebb 4,5 térfogatszázaléknál, nem tekintendők részben erjedt szőlőmustnak.

4. Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust: töppedt szőlőből nyert szőlőmust részleges erjesztésével készített termék, amelynek erjedés előtti teljes cukortartalma legalább 272 gramm/liter, amelynek természetes, valamint tényleges alkoholtartalma nem lehet 8 térfogatszázaléknál kisebb. Mindazonáltal egyes olyan borok, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek, nem tekintendők töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustnak.

5. Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust: olyan termék,

- amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 12 térfogatszázalék, de 15 térfogatszázaléknál kisebb, és

- amelyet úgy nyernek, hogy minimum 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú és kizárólag a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajtákból előállított, nem erjedt szőlőmusthoz hozzáadnak

- borászati eredetű semleges alkoholt, ideértve a szárított szőlő lepárlásából származó alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 95 térfogatszázalék, vagy

- egy a bor lepárlásából származó, nem finomított terméket, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 80 térfogatszázalék.

6. Sűrített szőlőmust: nem karamellizált szőlőmust, amelyet

- a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy egy később leírásra kerülő módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 százaléknál,

- kizárólag a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajtákból állítanak elő,

- olyan szőlőmustból készül, amely rendelkezik legalább azzal a minimális természetes alkoholtartalommal, amelyet arra a szőlőtermő övezetre határoztak meg, ahol a szőlőt szüretelték.

A sűrített szőlőmust esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

7. Finomított szőlőmustsűrítmény: olyan nem karamellizált folyékony termék,

- amelyet a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a később leírásra kerülő módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 61,7 százaléknál,

- amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő összetevők eltávolításának céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek,

- amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

- pH-ja nem nagyobb 5-nél 25 Brixnél,

- optikai sűrűsége 425 nanométeren 1 centiméteres vastagságon 25 Brixre sűrített szőlőmustnál nem több, mint 0,100,

- répacukor-tartalom nem mutatható ki benne a később meghatározandó módszer szerint,

- Folin-Ciocalteau indexe nem nagyobb 6-nál 25 Brixnél,

- titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 15 milliekvivalens,

- kéndioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 25 milligramm,

- összes kation-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 8 milliekvivalens,

- 25 Brixen és 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége nem több, mint 120 micro-Siemens/centiméter,

- hidroximetilfurfurál-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több, mint 25 milligramm,

- mezoinositolt tartalmaz,

- amely kizárólag a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajtákból származik,

- amely olyan szőlőmustból készül, amely rendelkezik legalább azzal a minimális természetes alkoholtartalommal, amelyet arra a szőlőtermő övezetre határoztak meg, ahol a szőlőt szüretelték.

A finomított mustsűrítmény esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

8. Szőlőlé: olyan, nem erjesztett, de erjeszthető folyékony termék, amelyet megfelelő kezeléssel állítottak elő, hogy így változatlan állapotában fogyasztásra alkalmas legyen; előállíthatják

a) friss szőlőből vagy szőlőmustból; vagy

b) visszaalakítással

- sűrített szőlőmustból, vagy

- sűrített szőlőléből.

A szőlőlé esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

9. Sűrített szőlőlé: nem karamellizált szőlőlé, amelyet a szőlőlé részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a később meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 százaléknál.

A sűrített szőlőmust esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

10. Bor: kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék.

11. Még erjedésben levő újbor: olyan bor, amelynek alkoholos erjedése még nem ment teljesen végbe, és amelyet még nem fejtettek le a seprőjéről.

12. Asztali bor készítésére alkalmas bor olyan bor:

- amely kizárólag a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajtákból származik,

- amelyet a Közösségben állítanak elő,

- amely rendelkezik azzal a minimális természetes alkoholtartalommal, amelyet arra a szőlőtermő övezetre határoztak meg, ahol készítették.

13. Asztali bor: olyan, az m. t. minőségi bortól eltérő bor,

- amely kizárólag a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajtákból származik,

- amelyet a Közösségben állítanak elő,

- amelynek — függetlenül attól, hogy sor került-e az V. melléklet D. pontjában felsorolt eljárások alkalmazására vagy sem — tényleges alkoholtartalma nem kisebb 8,5 térfogatszázaléknál, amennyiben a bort kizárólag az A.vagy a B.szőlőtermő övezetben szüretelt szőlőből állítottak elő, más szőlőtermő övezetekben pedig nem kisebb 9 térfogatszázaléknál, és összes alkoholtartalma nem nagyobb, mint 15 térfogatszázalék,

- bizonyos, esetlegesen meghatározandó eltérésektől eltekintve, összes savtartalma nem kisebb, mint 3,5 gramm/liter (borkősavban kifejezve) vagy 46,6 milliekvivalens/liter.

Mindazonáltal, az egyes meghatározandó szőlőtermő területekről származó olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő, az összes alkoholtartalom felső határa 20 térfogatszázalékra növelhető.

A "retsina" nevű asztali bor olyan asztali bor, amelyet kizárólag Görögország földrajzi területén állítanak elő az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag "retsina" nevű asztali bor készítésére megengedett, az alkalmazandó görög rendelkezésekben megállapított feltételek szerint.

14. Likőrbor: olyan termék,

A. amelynek:

- tényleges alkoholtartalma minimum 15 térfogatszázalék és maximum 22 térfogatszázalék,

- összes alkoholtartalma minimum 17.5 térfogatszázalék, kivéve egyes, egy később összeállítandó listán szereplő meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborokat (m. t. minőségi likőrborokat);

B. amelyet

a) a következőkből állítanak elő:

- részben erjedt szőlőmust, vagy

- bor, vagy

- az előbbi termékek vegyítése, vagy

- bizonyos, később meghatározandó m. t. minőségi likőrborok esetében szőlőmust vagy annak és bornak a keveréke;

a likőrborok és az m.t. minőségi likőrborok esetében az összes ilyen terméknél szükséges, hogy

- azok a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajták közül kiválasztott szőlőfajtákból származzanak, és

- bizonyos m. t. minőségi likőrborok kivételével, amelyek egy később összeállítandó listán szerepelnek, és kezdeti természetes alkoholtartalmuk minimum 12 térfogatszázalék;

b) amelyekhez a következőket adják hozzá:

i. a következő termékek közül egyet vagy többet együttesen:

- szőlő eredetű semleges alkohol, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 96 térfogatszázalék,

- borból vagy szárított szőlőből előállított párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 86 térfogatszázalék;

ii. adott esetben a következő termékek közül egyet vagy többet:

- sűrített szőlőmust,

- az i. pontban említett termékek egyikének, és az a) pont első és negyedik francia bekezdése alatt említett szőlőmustnak a keveréke;

iii. bizonyos m. t. minőségi likőrborok esetében, amelyek egy később összeállítandó listán szerepelnek

- az i. pontban felsorolt termék egyedül vagy bármely más termékkel együttesen,

- vagy a következő termékek közül egy vagy több:

- borból vagy száraz szőlőből előállított alkohol, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 95 térfogatszázalék és maximum 96 térfogatszázalék,

- borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 86 térfogatszázalék,

- szárított szőlőből készített párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és 94,5 térfogatszázaléknál kevesebb,

- adott esetben a következő termékek közül egyet vagy többet:

- töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

- közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, amely — e művelet kivételével — megfelel a sűrített szőlőmust definíciójának,

- sűrített szőlőmust,

- a második francia bekezdésben felsorolt termékek egyikének és az a) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke.

15. Pezsgő: a 44. cikk (3) bekezdésében említett eltérés kivételével olyan termék, amely asztali bor készítésére alkalmas:

- friss szőlő,

- szőlőmust,

- bor, valamint

- asztali bor,

- m. t. minőségi bor,

- egy később összeállítandó listán szereplő olyan importált borok, amelyeket olyan tulajdonságokkal rendelkező szőlőfajtákból és szőlőtermő régiókban állítanak elő, amely megkülönbözteti őket a közösségi boroktól,

első vagy második alkoholos erjesztése által állítanak elő, amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag erjedésből származó széndioxid szabadul fel, és amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényben tárolva 3 barnál nem kisebb, oldott széndioxidra visszavezethető túlnyomás uralkodik.

16. Habzóbor: olyan termék,

- amelyet asztali borból állítanak elő,

- amelyből a tárolóedény kinyitásakor széndioxid szabadul fel, amely teljesen vagy részben e gáz hozzáadásából származik,

- amelyben 20 °C-os hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb, oldott széndioxidra visszavezethető túlnyomás uralkodik.

17. Gyöngyöző bor: olyan termék,

- amelyet asztali borból, m. t. minőségi borból, illetve asztali bor vagy m. t. minőségi bor készítésére alkalmas termékekből állítanak elő, amennyiben ezeknek a boroknak vagy termékeknek az összes alkoholtartalma minimum 9 térfogatszázalék,

- amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 7 térfogatszázalék,

- amelyben 20 °C-os hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva a benne oldott endogén széndioxidra visszavezethető minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik,

- amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

18. Szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor: olyan termék,

- amelyet asztali borból, m. t. minőségi borból, illetve asztali bor vagy m. t. minőségi bor készítésére alkalmas termékekből állítanak elő,

- amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 7 térfogatszázalék és összes alkoholtartalma minimum 9 térfogatszázalék,

- amelyben 20 °C-os hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva teljes mértékben vagy részben hozzáadott, oldott széndioxidra visszavezethető minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik,

- amelyet maximum 60 literes térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

19. Borecet: olyan ecet,

- amelyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek és

- amelynek összes savtartalma — ecetsavban kifejezve — minium 60 gramm/liter.

20. Borseprő: az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, bort tartalmazó üledék, valamint e termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

Borseprőnek tekintendők a következők is:

- a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, szőlőmustot tartalmazó üledék,

- e termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

21. Szőlőtörköly: az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány.

22. Törkölybor: olyan termék, amelyet

- a vízben áztatott, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével, vagy

- az erjesztett szőlőtörköly vízzel történő kilúgozásával nyernek.

23. Lepárlás céljára szeszezett bor: olyan termék,

- amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 18 térfogatszázalék és maximum 24 térfogatszázalék,

- amelyet kizárólag úgy állítottak elő, hogy egy maradékcukrot nem tartalmazó borhoz olyan, bor lepárlásából származó, nem finomított terméket adnak hozzá, amelynek maximális tényeges alkoholtartalma 86 térfogatszázalék, és

- maximális illósavtartalma ecetsavban kifejezve 1,5 gramm/liter.

24. Túlérett szőlőből készült bor: olyan termék,

- amelyet a Közösségben állítanak elő alkoholtartalom-növelés nélkül olyan, a Közösségben szüretelt szőlőből, amely a 42. cikk (5) bekezdésében felsorolt szőlőfajtákból származik és szerepel a később meghatározandó listán,

- amelynek természetes alkoholtartalma nagyobb 15 térfogatszázaléknál,

- amelynek összes alkoholtartalma minimum 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma minimum 12 térfogatszázalék, és

a tagállamok e termékre érlelési időtartamot írhatnak elő.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

ALKOHOLTARTALMAK

1. Térfogatban számított tényleges alkoholtartalom: annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

2. Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom: annak a tiszta alkoholnak a térfogata 20 °C-os hőmérsékleten, amely a termék 100 térfogategységében található cukor teljes erjedésével keletkezhetne.

3. Térfogatban számított összes alkoholtartalom: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

4. Térfogatban számított természetes alkoholtartalom: egy termék alkoholtartalom-növelés előtti összes alkoholtartalma térfogatszázalékban.

5. Tömegben számított tényleges alkoholtartalom: a 100 kilogramm termékben található tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

6. Tömegben számított potenciális alkoholtartalom: 100 kilogramm termékben található cukor teljes erjedésével készíthető tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

7. Tömegben számított összes alkoholtartalom: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

SZŐLŐTERMŐ ÖVEZETEK

1. Az A. szőlőtermő övezet magában foglalja

a) Németországban: a B. szőlőtermő övezetbe nem tartozó szőlőterületeket;

b) Luxemburgban: a luxemburgi borvidéket;

c) Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Írországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban: ezeknek az országoknak a szőlőtermő területeit.

2. A B. szőlőtermő övezet magában foglalja

a) Németországban: a Baden borvidékhez tartozó szőlőterületeket;

b) Franciaországban: az e mellékletben nem említett megyékben, valamint a következő megyékben található szőlőterületeket:

- Elzászban: Bas-Rhin, Haut-Rhin,

- Lotharingiában: Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosge,

- Champagne-ban: Aisne, Aube, Marne, Haut-Marne, Seine-et-Marne,

- Jura-ban: Ain, Doubs, Jura, Haute-Saône,

- Savoie-ban: Savoie, Haute-Savoie, Isère (Commune de Chapareillan),

- a Loire völgyében: Cher, Deux-Sèvres, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loire-Atlantique, Loiret, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée, Viene, valamint a Nièvre megyei Cosne-sur-Loire járás szőlőterületeit;

c) Ausztriában: az ausztriai szőlőtermő területeket.

3. A C I. a) szőlőtermő övezet magában foglalja a szőlőterületeket

a) Franciaországban

- a következő megyékben: Allier, Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ariège, Aveyron, Cantal, Charente, Charente-Maritime, Corrèze, Côte-d'Or, Dordogne, Haute-Garonne, Gers, Gironde, Isère (a Chapareillan település kivételével), Landes, Loire, Haute-Loire, Lot, Lot-et-Garonne, Lozère, Nièvre, (a Cosne-sur-Loire járás kivételével), Puy-de-Dôme, Pyrénées-Atlantiques, Hautes- Pyrénées, Rhône, Saône-et-Loire, Tarn, Tarn-et-Garonne, Haute-Vienne, Yonne,

- a Drôme megyei Valence és Die járásban (a Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kanton kivételével),

- Ardèche megyében, a Tournon járásban és az Antraigues, Buzet, Coucouron, Montpezat-sous-Bauzon, Privas, Saint-Etienne de Lugdares, Saint-Pierreville, Valgorge és Voulte-sur-Rhône kantonban;

b) Spanyolországban az Asturias, Cantabria, Guipúzcoa, La Coruña és Vizcaya tartományban;

c) Portugáliában Norte régiónak abban a részében, amely megfelel a "Vinho Verde"-ként megjelölt bortermőhelynek, valamint a "Região viticola da Extremadura"-hoz tartozó "Concelhos de Bombarral, Laurinhã, Mafra, e Torres Vedras" szőlőtermő területeknek (a "Freguesias da Carvoeira e Dois Portos" kivételével).

4. Olaszországban a C I. b) szőlőtermő övezet magában foglalja a Valle d'Aosta régióban, valamint a Sondrio, Bolzano, Trento és Belluno tartományban található szőlőterületeket.

5. A C II. szőlőtermő övezet magában foglalja

a) Franciaországban a szőlőterületeket

- a következő megyékben: Aude, Bouches-de-Rhône, Gard, Hérault, Pyrénées-Orientales (az Olette és Arles-sur-Tech kanton kivételével), Vaucluse,

- Var megye egy részében, amely a déli részen határos Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Pland-de-la-Tour és Sainte-Maxime település északi határával,

- Nyons járásban, illetve a Drôme megyei Dieulefit, Loirol, Marsanne és Montélimar kantonban,

- Ardèche megyének a 3. a) pontjában fel nem sorolt részeiben.

b) Olaszországban a szőlőterületeket a következő régiókban: Abruzzi, Campagnia, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia a Sondrio tartomány kivételével, Marche, Molise, Piemont, Toszkána, Umbria Veneto a Belluno tartomány kivételével, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Elba és a Toszkán szigetcsoport többi szigete, a Ponziane szigetek, Capri és Ischia;

c) Spanyolországban a szőlőterületeket

- a következő tartományokban:

- Lugo, Orense, Pontevedra,

- Ávilla, (kivéve azokat a településeket, amelyek megfelelnek a Cebreros-i "comarca"-ként megjelölt bornak), Burgos, León, Palencia, Salamanca, Segovia, Soria, Valladolid, Zamora,

- La Rioja,

- Álava,

- Navarra,

- Huesca,

- Barcelona, Gerona, Lérida;

- Zaragoza tartománynak abban a részében, amely az Ebro folyótól északra fekszik,

- Tarragona tartománynak azokon a településein, amelyek a Penedés bejegyzett eredetmegjelöléshez tartoznak,

- Tarragona tartománynak abban a részében, amely megfelel a Conca de Barberá-i "comarca"-ként megjelölt bornak.

6. Görögországban a C III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja a következő nomoikban található a szőlőterületeket: Florina, Imathia, Kilkis, Grevena, Larisa, Ioannina, Levkas, Achaca, Messinia, Arkadia, Korinthia, Iraklio, Khania, Rethimni, Samos, Lasithi, valamint Thira szigete (Santorini).

7. A C III. b) szőlőtermő övezet magában foglalja

a) Franciaországban a szőlőterületeket

- Korzika megyéiben,

- Var megyében a tenger és a (szintén idetartozó) Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település által határolt vonal között,

- az Olette és az Arles-sur-Tech kantonban a Pyrénées-Orientales megyében;

b) Olaszországban a szőlőterületeket a következő régiókban: Calabria, Basilicata, Apulia, Szardínia és Szicília, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Pantelleria és a Lipari-, Egadi- és a Pelagiai-szigetek;

c) Görögországban a 6. pontban fel nem sorolt szőlőterületeket;

d) Spanyolországban a 3. pont b) vagy az 5. pont c) alpontjában fel nem sorolt szőlőterületeket;

e) Portugáliában a C I a) szőlőtermő övezetbe nem tartozó régiókban levő szőlőterületeket.

8. Az e mellékletben említett közigazgatási egységek által lefedett területek körülhatárolása az 1981. december 15-én hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint történik, illetve Spanyolország esetében az 1986. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint, Portugália esetében pedig az 1998. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

AZ ENGEDÉLYEZETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK ÉS KEZELÉSEK JEGYZÉKE

1. Azok a borászati eljárások és kezelések, amelyek a friss szőlőre, szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, a töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustra, sűrített szőlőmustra és a még erjedésben levő újborra alkalmazhatók:

a) levegőztetés vagy oxigén hozzáadása;

b) hőkezelés;

c) centrifugálás és szűrés semleges szűrőközeggel vagy anélkül, azzal a feltétellel, hogy az így kezelt termékekben nem marad vissza nem kívánatos üledék;

d) széndioxid, argon vagy nitrogén alkalmazása, akár önmagában, akár kombináltan, kizárólag semleges atmoszféra létrehozása és a termék levegőtől védett kezelése érdekében;

e) borélesztők használata;

f) a következő eljárások közül egynek vagy többnek az alkalmazása az élesztők szaporodásának elősegítésére:

- diammónium-foszfát vagy amónium-szulfát hozzáadása bizonyos határokon belül,

- amónium-szulfit vagy amónium-biszulfit hozzáadása bizonyos határokon belül,

- tiamin hidroklorid hozzáadása bizonyos határokon belül;

g) kéndioxid, kálium-biszulfit vagy kálium-metabiszulfit használata, mely utóbbiak kálium-diszulfitnak vagy kálium-piroszulfitnak is nevezhetők;

h) kéntelenítés fizikai eljárásokkal;

i) a még erjedésben levő fehér must és új fehérbor kezelése borászati célokat szolgáló faszénnel, bizonyos határokon belül;

j) derítés a borászati használatra szánt következő anyagok közül egy vagy több alkalmazásával:

- étkezési zselatin,

- vizahólyag,

- kazein és kálium-kazeinát,

- tojásfehérje és/vagy tejfehérje,

- bentonit,

- szilikon-dioxid gél formájában vagy kolloid oldatként,

- kaolin,

- tannin,

- pektinbontó enzimek,

- béta-glükanáz enzimes készítménye, később meghatározandó feltételek szerint;

k) szorbinsav vagy kálium-szorbát alkalmazása;

l) borkősav alkalmazása a savtartalom növelése céljából az V. melléklet E. és G. pontban megállapított feltételek szerint;

m) a savtompítást szolgáló következő anyagok közül egynek vagy többnek az alkalmazása az V. melléklet E. és G. pontjában megállapított feltételek szerint:

- semleges kálium-tartarát,

- kálium-bikarbonát,

- kalcium-karbonát, amely tartalmazhat kis mennyiségeket az L (+) borkősav és az L (-) almasav bi-kalcium sójából,

- kalcium-tartarát,

- borkősav, később meghatározandó feltételek mellett,

- borkősav és kalcium karbonát egyenlő arányú, finoman porított, homogén keveréke;

n) az Aleppo fenyő gyantájának használata később meghatározandó feltételek mellett;

o) élesztő sejtfal készítmények használata bizonyos határokon belül;

p) polivinil-polipirrolidon használata bizonyos határokon belül és később meghatározandó feltételek szerint;

q) tejsavbaktériumok alkalmazása borszuszpenzióban, később meghatározandó feltételek szerint;

r) lizozim hozzáadása bizonyos határokon belül és később meghatározandó feltételek szerint.

2. Borászati eljárások és kezelések, amelyek finomított szőlőmustsűrítmény előállítására szánt szőlőmust esetében alkalmazhatók:

a) levegőztetés;

b) hőkezelés;

c) centrifugálás és szűrés semleges szűrőközegekkel vagy azok nélkül, azzal a feltétellel, hogy az így kezelt termékekben nem marad vissza nem kívánatos maradvány;

d) kéndioxid, kálium-biszulfit vagy kálium-metabiszulfit használata, mely utóbbiak kálium-diszulfitnak vagy kálium-piroszulfitnak is nevezhetők;

e) kéntelenítés fizikai eljárásokkal;

f) kezelés borászati célokat szolgáló faszénnel;

g) kalcium karbonát használata, amely tartalmazhat kis mennyiségeket az L (+) borkősav és az L (-) almasav bi-kalcium sójából;

h) ioncserélő gyanták alkalmazása később meghatározandó feltételek szerint.

3. Borászati eljárások és kezelések, amelyek közvetlen emberi fogyasztásra szánt részben erjedt szőlőmust, asztali bor készítésére alkalmas bor, asztali bor, pezsgő, habzóbor, gyöngyöző bor, szénsavval dúsított gyöngyöző bor, likőrbor és m. t. minőségi bor esetében alkalmazhatók:

a) olyan friss, egészséges, hígítatlan borseprő felhasználása száraz borokban és 5 %-ot nem meghaladó mennyiségben, amely nem sokkal korábban készített száraz borok készítése során keletkezett élesztőket tartalmaz;

b) levegőztetés vagy argon-, illetve nitrogéngáz átáramoltatása;

c) hőkezelés;

d) centrifugálás és szűrés semleges szűrőközegekkel vagy azok nélkül, azzal a feltétellel, hogy az így kezelt termékekben nem marad vissza nem kívánatos maradvány;

e) széndioxid, argon vagy nitrogén alkalmazása, akár önmagában, akár kombináltan, kizárólag semleges atmoszféra létrehozása és a termék levegőtől védett kezelése érdekében;

f) széndioxid hozzáadása, bizonyos határokon belül;

g) e rendelet által megállapított feltételek szerint kéndioxid, kálium-biszulfit vagy kálium-metabiszulfit alkalmazása, mely utóbbiak kálium-diszulfitnak vagy kálium-piroszulfitnak is nevezhetők;

h) szorbinsav vagy kálium szorbát hozzáadása azzal a feltétellel, hogy a kezelt, közvetlen emberi fogyasztásra szánt termék végső szorbinsav-tartalma a piacra kerülésekor nem haladja meg a 200 mg/l-t;

i) L-aszkorbinsav hozzáadása, bizonyos határokig;

j) citromsav hozzáadása a borstabilizálás érdekében, bizonyos határokon belül;

k) borkősav alkalmazása a savtartalom növelése céljából az V. melléklet E. és G. pontban megállapított feltételek szerint;

l) a savtompítást szolgáló következő anyagok közül egynek vagy többnek az alkalmazása az V. melléklet E. és G. pontban megállapított feltételek szerint:

- semleges kálium-tartarát,

- kálium-bikarbonát,

- kalcium-karbonát, amely tartalmazhat kis mennyiségeket az L (+) borkősav és az L (-) almasav bi-kalcium sójából,

- kalcium-tartarát,

- borkősav, később meghatározandó feltételek mellett,

- borkősav és kalcium-karbonát egyenlő arányú, finoman porított, homogén keveréke;

m) derítés a borászati használatra szánt következő anyagok közül egy vagy több alkalmazásával:

- étkezési zselatin,

- vizahólyag,

- kazein és kálium-kazeinát,

- tojásfehérje és/vagy tejfehérje,

- bentonit,

- szilikon-dioxid gél formájában vagy kolloid oldatként,

- kaolin,

- béta-glükanáz enzimes készítménye, később meghatározandó feltételek mellett;

n) tannin hozzáadása;

o) fehérborok kezelése borászati használatra szánt faszénnel, bizonyos határokon belül;

p) később meghatározandó feltételek szerint

- közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt szőlőmust, fehérborok és rozé borok kezelése kálium-ferrocianiddal,

- vörösborok kezelése kálium-ferrocianiddal vagy kalcium-fitáttal;

q) meta-borkősav hozzáadása bizonyos határokon belül;

r) gumiarábikum alkalmazása;

s) DL-borkősav, más néven racém forgatóképességű borkősav, valamint semleges kálium-sójának alkalmazása később meghatározandó feltételek szerint a felesleges kalcium kicsapatása érdekében;

t) palackban történő erjedéssel és a borseprő degorzsálással történő elválasztásával történő pezsgők előállításánál,

- kalcium-alginát,

vagy

- kálium alginát

alkalmazása;

ta) borélesztők használata szárazon vagy bor-szuszpenzióban pezsgő előállítására;

tb) tiamin és ammónium-sók hozzáadása az alapborokhoz pezsgő előállítása során az élesztők szaporodásának elősegítésére a következő feltételek szerint:

- tápsóként diammónium-foszfát vagy ammónium-szulfát, bizonyos határokon belül,

- növekedés-serkentőként tiamin, tiamin-hidroklorid formájában, bizonyos határokon belül;

u) allil-izotiocianáttal átitatott tiszta paraffin lemezek alkalmazása steril légkör létrehozására kizárólag azokban a tagállamokban, amelyekben ez az eljárás hagyományos és eddig nem tiltotta nemzeti jogszabály, azzal a feltétellel, hogy ezeket csak 20 liternél nagyobb űrméretű tartályokban használják és a borban nincs nyoma az allil-izotiocianátnak;

v) a borkőkiválás elősegítésére

- kálium-bitartarát,

- kalcium-tartarát hozzáadása bizonyos határokon belül és később meghatározandó feltételek mellett;

w) réz-szulfát alkalmazása a bor íz- vagy illathibáinak megszüntetése érdekében, bizonyos határokon belül;

x) élesztő sejtfal készítmények alkalmazása, bizonyos határokon belül;

y) polivinil-polipirrolidon alkalmazása, bizonyos határokon belül és később meghatározandó feltételek mellett;

z) tejsavbaktériumok alkalmazása borszuszpenzióban, később meghatározandó feltételek szerint;

za) karamell hozzáadása az élelmiszerekben felhasználható színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve [1] értelmében a likőrborok és az m. t. minőségi likőrborok színének erősítésére;

zb) lizozim hozzáadása bizonyos határokon belül és később meghatározandó feltételek szerint.

4. Azok a borászati eljárások és kezelések, amelyeket kizárólag a később meghatározandó feltételek szerint lehet alkalmazni a (3) bekezdés bevezető mondatában említett termékek esetében:

a) oxigén hozzáadása;

b) elektrodialízis-kezelés a bor borkőkiválásának megakadályozása érdekében;

c) ureáz alkalmazása a bor karbamidtartalmának csökkentésére.

[1] HL L 237., 1994.9.10., 13. o.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

EGYES BORÁSZATI ELJÁRÁSOK HATÁRÉRTÉKEI ÉS FELTÉTELEI

A. Kéndioxid-tartalom

1. A borok teljes kéndioxid-tartalma, a pezsgők és likőrborok kivételével, közvetlen emberi fogyasztás céljából történő piacra kerülésükkor nem haladhatja meg

a) a 160 milligramm/litert a vörösborok esetében; és

b) a 210 milligramm/litert a fehér- és rozé borok esetében.

2. Az 1. pont a) és b) alpontjától eltérve a maximális kéndioxid-tartalmat olyan boroknál, amelyek maradékcukor-tartalma invert cukorban kifejezve nem kevesebb 5 gramm/liternél, fel kell emelni:

a) 210 milligramm/literre a vörösborok esetében és 260 milligramm/literre a fehér- és rozé borok esetében;

b) 300 milligramm/literre:

- a közösségi rendelkezéseknek megfelelően a "Spätlese" megjelölésre jogosult borok esetében,

- a Bordeaux supérieur, Graves de Vayres, Côtes de Bordeaux, St. Macaire, Première Côtes de Bordeaux, Ste-Foy Bordeaux, Côtes de Bergerac (a "Côtes de Saussignac" megjelöléssel kísérve vagy anélkül), Haut Montravel, Côtes de Montravel és Rosette bejegyzett eredet-megjelölésre jogosult m. t. minőségi fehérborok esetében,

- az Allela, La Mancha, Navarra, Penedés, Rioja, Rueda, Tarragona és Valencia eredet-megjelölésre jogosult m. t. minőségi fehérborok esetében,

- az Egyesült Királyságból származó m. t. minőségi fehérborok esetében, amelyekre a brit jogszabályok szerint a "botrytis" kifejezés vagy azzal egyenértékű más kifejezés, mint például "noble harvest", "noble late harvested" vagy "special late harvested" használható;

c) 350 milligramm/literre a közösségi rendelkezések szerint az "Auslese" megjelölésre jogosult borok esetében, valamint a román jogszabályok szerint "megjelölt eredetű kiváló borként" jelölt és a következő nevek egyikének viselésére jogosult fehérborok esetében: Murfatlar, Cotnari, Tirnave, Pietroasele, Valea Calugareasca;

d) 400 milligramm/literre a közösségi rendelkezések szerint a "Beerenauslese", "Ausbruch", "Ausbruchwein", "Trockenbeerenauslese" és "Eiswein" megjelölésre jogosult borok esetében, valamint a Sauternes, Barsac, Cadillac, Cérons, Loupiac, Sainte-Croix-du-Mont, Monbazillac, Bonnezeaux, Quarts de Chaume, Coteaux du Layon, Coteaux de l'Aubance, Graves Supérieures és Jurançon bejegyzett eredet-megjelölésre jogosult m. t. minőségi fehérborok esetében.

3. Amennyiben az időjárási feltételek ezt szükségessé teszik, határozni lehet arról, hogy az érintett tagállamok a Közösség bizonyos szőlőtermő övezeteiben engedélyezhetik a területükön termelt borok esetében, hogy az e pontban említett, 300 milligramm/liternél alacsonyabb maximális összes kéndioxid-szinteket maximum 40 milligramm/literrel emeljék.

4. A tagállamok szigorúbb rendelkezéseket is alkalmazhatnak a területükön termelt borokra.

B. Illósav-tartalom

1. A maximális illósavtartalom nem haladhatja meg

a) a literenkénti 18 milliekvivalenst a részben erjedt szőlőmust esetében;

b) a literenkénti 18 milliekvivalenst a fehér- és rozé borok esetében, továbbá legkésőbb 1989. december 31-ig a spanyol területen fehérbor vörösborral történő házasításából származó termékek esetében; vagy

c) a literenkénti 20 milliekvivalenst a vörösborok esetében.

2. Az 1. pontban említett szintek vonatkoznak:

- a Közösségen belül szüretelt szőlőből készült termékekre az előállítás szakaszában és az értékesítés valamennyi szakaszában,

- a részben erjedt szőlőmustra és a harmadik országokból származó borokra a Közösség földrajzi területére történő belépésüket követő valamennyi szakaszban.

3. Rendelkezni lehet az 1. pont alóli kivételekről:

a) bizonyos m. t. minőségi borok és bizonyos földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok esetében, ha azok

- legalább két éves időszakon át értek, vagy

- különleges módszerek szerint készültek;

b) a legalább 13 térfogatszázalék összes alkoholtartalmú borok esetében.

C. Az alkoholtartalom-növelés korlátai

1. Amennyiben a Közösség bizonyos bortermelő zónáiban az éghajlati feltételek szükségessé teszik, az érintett tagállamok engedélyezhetik friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor — amennyiben ezek a 42. cikk (5) bekezdésében említett szőlőfajtákból származnak —, valamint az asztali bor készítésére alkalmas bor és az asztali bor természetes alkoholtartalmának növelését.

2. Nem lehet engedélyezni a természetes alkoholtartalom növelését az 1. pontban említett termékek vonatkozásában, hacsak minimális természetes alkoholtartalmuk meg nem felel a következőknek:

a) az A. szőlőtermő övezetben: 5 térfogatszázalék;

b) a B. szőlőtermő övezetben: 6 térfogatszázalék;

c) a C. I. a) szőlőtermő övezetben: 7,5 térfogatszázalék;

d) a C. I. b) szőlőtermő övezetben: 8 térfogatszázalék;

e) a C. II. szőlőtermő övezetben: 8,5 térfogatszázalék;

f) a C. III. szőlőtermő zónákban: 9 térfogatszázalék.

3. A természetes alkoholtartalom növelése a D. pontban említett borászati eljárásokkal történik és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) az A. szőlőtermő övezetben: 3,5 térfogatszázalék;

b) a B. szőlőtermő övezetben: 2,5 térfogatszázalék;

c) a C. szőlőtermő zónákban: 2 térfogatszázalék.

4. Azokban az években, amikor az időjárási feltételek rendkívül kedvezőtlenek, meg lehet emelni a természetes alkoholtartalom növelésének 3. pontban említett határértékeit a következő szintekig:

a) az A. szőlőtermő övezetben: 4,5 térfogatszázalék;

b) a B. szőlőtermő övezetben: 3,5 térfogatszázalék.

D. Az alkoholtartalom-növelés eljárásai

1. A C. pontban említett térfogatban számított természetes alkoholtartalom növelésének megvalósítása csak a következők szerint lehetséges:

a) friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében répacukor, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával;

b) szőlőmust esetében répacukor vagy sűrített szőlőmust, illetve finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist; és

c) asztali bor készítésére alkalmas bor és asztali bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel.

2. Az 1. pontban említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást.

3. A répacukor 1. pont a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással végezhető és csak azokban a szőlőtermő övezetekben, ahol ezt az 1970. május 8-án hatályos jogszabályok alapján hagyományosan vagy kivételesen gyakorolják.

4. A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásának hatása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy a még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának az A. szőlőtermő övezetben 11 %-nál, a B. szőlőtermő övezetben 8 %-nál és a C. szőlőtermő övezetekben 6,5 %-nál nagyobb mértékű növekedését.

5. A C. 4) pontjának alkalmazásakor a térfogat-növekedés határait az A. szőlőtermő övezetben 15 %-ra és a B. szőlőtermő övezetben 11 %-ra kell emelni.

6. Az ezen eljárás alá vetett szőlőmust, asztali bor készítésére alkalmas bor, illetve asztali bor sűrítésének nem lehet az a hatása, hogy e termékek eredeti térfogata 20 %-nál többel csökken, és semmiképp nem növelheti természetes alkoholtartalmukat 2 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben.

7. Az előzőekben említett eljárásoknak semmiképp nem lehet az a hatása, hogy az ezen eljárásoknak alávetett friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben levő újbor, asztali bor készítésére alkalmas bor vagy asztali bor összes alkoholtartalma az A. szőlőtermő övezetben 11,5 térfogatszázaléknál, a B. szőlőtermő övezetben 12 térfogatszázaléknál, a C. I. a) és C. I. b) szőlőtermő övezetben 13 térfogatszázaléknál és a C III. szőlőtermő zónákban 13,5 térfogatszázaléknál nagyobbra növekedjen.

8. Vörösbor esetében azonban a 7. pontban említett termékek térfogatszázalék szerinti összes alkoholtartalma az A. szőlőtermő övezetben 12 térfogatszázalékra, a B. szőlőtermő övezetben 12,5 térfogatszázalékra növelhető.

9. Az asztali bor készítésére alkalmas bort és az asztali bort nem lehet sűríteni, ha azokat a termékeket, amelyekből ezeket nyerték, alávetették az 1. pont a) és b) alpontjában említett eljárásoknak.

E. Savtartalom-növelés és savtompítás

1. Friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben levő újbor, valamint a bor alávethető

a) részleges savtompításnak az A., B., C. I. a) és C. I. b) szőlőtermő övezetben;

b) savtartalom-növelésnek és savtompításnak a C. II. és C. III. a) szőlőtermő övezetben a 3. pont előírásainak sérelme nélkül; vagy

c) savtartalom-növelésnek a C. III. b) szőlőtermő övezetben.

2. Az 1. pontban említett, a bortól eltérő termékek savtartalmának növelése csak 1,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 20 milliekvivalensig történhet.

3. A borok savtartalmának növelése csak 2,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 33,3 milliekvivalensig történhet.

4. A borok savtompítása csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig történhet.

5. Továbbá, a sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma csak részlegesen tompítható.

6. Azokban az években, amikor az időjárási feltételek rendkívüliek, a tagállamok engedélyezhetik az 1. pontban említett termékek savtartalmának növelését a C. I. a) és C. I.b) szőlőtermő övezetben az 1. pontban, a C. II., C. III. a) és C. III. b) szőlőtermő övezet vonatkozásában említett feltételek szerint.

7. Az ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése — kivéve az esetenként eldöntendő eltéréseket —, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.

F. Édesítés

1. Asztali borok édesítése csak a következőkkel engedélyezhető:

a) szőlőmust, amelynek térfogatban számított összes alkoholtartalma legfeljebb a szóban forgó asztali boréval egyező, ha a friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben levő újbor vagy asztali bor készítésére alkalmas bor, illetve maga az asztali bor alá lett vetve a D. 1. pontban említett eljárások valamelyikének;

b) sűrített szőlőmust, finomított szőlőmust-sűrítmény vagy szőlőmust, feltéve hogy a szóban forgó asztali bor térfogatban számított összes alkoholtartalma nem emelkedik 2 térfogatszázaléknál többel, ha az a) pont alatt említett termékek nem mentek át a D. 1. pontban bekezdésében említett eljárások valamelyikén.

2. A közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi árujelzővel ellátott importált borok édesítése tilos a Közösség területén belül.

3. A 2. pontban említettektől eltérő importált borok édesítése a később meghatározandó szabályok szerint történhet.

G. Kezelések

1. A D. és E. pontban említett eljárások — a borok savtartalom-növelésének és savtompításának kivételével — csak akkor engedélyezettek, ha ezeket a később meghatározandó feltételek szerint akkor végzik, amikor a friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot vagy még erjedésben levő újbort asztali bor készítésére alkalmas borrá, asztali borrá vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyéb, a pezsgőtől és habzóbortól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt itallá alakítják abban a szőlőtermő övezetben, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

2. Ugyanez vonatkozik az asztali bor készítésére alkalmas bor sűrítésére, savtartalmának növelésére és savtompítására.

3. Az asztali borok sűrítését abban a szőlőtermő övezetben kell végezni, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

4. A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak abban a bortermelő gazdaságban és szőlőtermő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték.

5. Az 1–4. pontban említett kezelésekről tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat. Ugyanez vonatkozik a természetes vagy jogi személyek, illetve személyek csoportjai, különösen a termelők, palackozók, feldolgozó és a később meghatározandó kereskedők által szakmájuk gyakorlása során, a friss szőlővel, szőlőmusttal, részben erjedt szőlőmusttal vagy hordós borral azonos időben és azonos helyen tárolt répacukor, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény mennyiségére vonatkozóan. Az e mennyiségekről való tájékoztatás azonban helyettesíthető a bejövő árukra és a készlet felhasználására vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzéssel.

6. Az E. pontban említett eljárások mindegyikét fel kell tüntetni azon a kísérő okmányon, amelynek kíséretében a kezelésen átesett termékek forgalomba kerülnek.

7. Ezek a kezelések — amelyek rendkívüli időjárási körülmények miatt eltérések alá vethetők —

a) a C. szőlőtermő övezetben csak január 1. előtt;

b) az A. és B. szőlőtermő övezetekben csak március 16. előtt

és kizárólag az e dátumokat közvetlenül megelőző szőlőszüretből származó termékek esetében végezhetők el.

8. A borok hűtéssel történő sűrítése, savtartalmának növelése és savtompítása azonban egész évben végezhető.

H. Pezsgő

1. E pont és e melléklet I. pontjának, valamint a VI. melléklet K. pontjának alkalmazásában:

a) a küvé az a:

- szőlőmust,

- bor,

- szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke,

amelyet a pezsgők egy meghatározott típusának készítésére szántak;

b) a tirázs likőr

a másodlagos erjedés kiváltására a küvéhez adott termék;

c) az expedíciós likőr:

a pezsgőkhöz egy adott ízhatás elérése érdekében hozzáadott termék.

2. Az expedíciós likőr csak a következőket tartalmazhatja:

- répacukor,

- szőlőmust,

- részben erjedt szőlőmust,

- sűrített szőlőmust,

- finomított szőlőmust-sűrítmény,

- bor, vagy

- ezek keveréke,

borpárlat esetleges hozzáadásával.

3. A küvé alkotórészeire e rendelet alapján engedélyezett alkoholtartalom-növelés sérelme nélkül, a küvé bármiféle alkoholtartalom-növelése tilos.

4. Valamennyi tagállam engedélyezheti azonban, később megállapítandó feltételek szerint, a küvé alkoholtartalom-növelését a pezsgők gyártásának helyén, azoknak a területeknek és fajtáknak a vonatkozásában, ahol ez technikailag indokolt. Az ilyen alkoholtartalom-növelést répacukor, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával lehet végezni. Az alkoholtartalom-növelés répacukor vagy sűrített szőlőmust hozzáadásával akkor végezhető, ha ezt a módszert az 1974. november 24-én hatályban levő szabályok alapján akár hagyományosan, akár kivételesen alkalmazzák az érintett tagállamban. Mindazonáltal a tagállamok kizárhatják a sűrített szőlőmust használatát.

5. A tirázs likőr és expedíciós likőr hozzáadása nem számít sem alkoholtartalom-növelésnek, sem édesítésnek. A tirázs likőr hozzáadása nem eredményezheti a küvé térfogatban számított összes alkoholtartalmának 1,5 térfogatszázaléknál nagyobb mértékű növekedését. Ezt a növekedést a küvé összes alkoholtartalma és a pezsgőnek az expedíciós likőr hozzáadása előtti összes alkoholtartalma közötti különbség számításával mérik.

6. Az expedíciós likőr hozzáadását olyan módon kell végezni, hogy a pezsgő térfogatban számított tényleges alkoholtartalma ne növekedjen 0,5 térfogatszázaléknál többel.

7. A küvé és alkotórészei édesítése tilos.

8. A küvé alkotórészeinek e melléklet egyéb rendelkezései szerint végzett bármiféle savtartalom-növelése vagy savtompítása mellett a küvét alá lehet vetni savtartalom-növelésnek vagy savtompításnak. A küvé savtartalmának növelése és savtompítása kölcsönösen kizárja egymást. A savtartalom növelése legfeljebb 1,5 gramm/literig (borkősavban kifejezve), azaz 20 milliekvivalens/liter felső határig történhet.

9. Rendkívüli időjárású években az 1,5 gramm/liter vagy 20 milliekvivalens/liter felső határt fel lehet emelni 2,5 gramm/literre vagy 34 milliekvivalens/literre, feltéve hogy a termékek természetes savtartalma nem kevesebb, mint 3 g/l (borkősavban kifejezve) vagy 40 milliekvivalens/liter.

10. A pezsgőben levő széndioxid csak annak a küvének az alkoholos erjedése során keletkezhet, amelyből ez a bor készül.

Ez az erjedés, hacsak nem szőlő, szőlőmust vagy részben erjedt szőlőmust közvetlenül pezsgővé történő feldolgozására irányul, csak tirázs likőr hozzáadásából eredhet. Csak palackokban vagy zárt tartályokban mehet végbe.

A széndioxid alkalmazása ellennyomással végzett áttöltés esetén engedélyezett, felügyelet mellett és azzal a feltétellel, hogy a pezsgőben levő széndioxid nyomása ezáltal nem növekszik.

11. A minőségi pezsgőktől és az m. t. minőségi pezsgőktől eltérő pezsgőkre a következők vonatkoznak:

a) az előállításukra szánt küvék térfogatban számított összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 8,5 térfogatszázalék;

b) az előállításukra szánt tirázs likőr csak a következőket tartalmazhatja:

- szőlőmust,

- részben erjedt szőlőmust,

- sűrített szőlőmust,

- finomított szőlőmust-sűrítmény, vagy

- répacukor és bor;

c) a 44. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, térfogatban számított tényleges alkoholtartalmuk, beleértve a hozzáadott bármiféle expedíciós likőrben levő alkoholt is, nem lehet kisebb, mint 9,5 térfogatszázalék;

d) a tagállamok által a területükön termelt pezsgőkre esetleg elfogadott bármely szigorúbb rendelkezés sérelme nélkül teljes kéndioxid-tartalmuk nem haladhatja meg a 235 milligramm/litert;

e) ha az időjárási körülmények a Közösség bizonyos szőlőtermő övezeteiben ezt szükségessé teszik, az érintett tagállamok engedélyezhetik területükön az 1. pontban említett borok vonatkozásában, hogy a teljes maximális kéndioxid-tartalom legfeljebb 40 milligramm/literrel növekedhessen, azzal a feltétellel, hogy az ezen engedélyezés alá tartozó bort nem szállítják az érintett tagállamon kívülre.

I. Minőségi pezsgő

1. A készítésükre szánt küvék térfogatban számított összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 9 térfogatszázalék;

2. A minőségi pezsgők gyártására szánt tirázs likőr csak a következőket tartalmazhatja:

a) répacukor;

b) sűrített szőlőmust;

c) finomított szőlőmust-sűrítmény;

d) olyan szőlőmust vagy részben erjedt szőlőmust, amelyből asztali bor készítésére alkalmas bor készíthető;

e) asztali bor készítésére alkalmas bor;

f) asztali bor;

vagy

g) m. t. minőségi bor.

3. Az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgőkre a következők vonatkoznak:

a) hacsak nem eltérés útján, ezeket kizárólag olyan szőlőmust vagy részben erjedt szőlőmust kizárólagos felhasználásával nyerhetik a küvé összeállítása során, amelyek egy később összeállítandó listán szereplő szőlőfajtákból származnak.

Az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgőket készíthetik azonban a Trentino-Alto Adige, Veneto és Friuli-Venezia Giulia területen szüretelt "Prosecco" szőlőfajta szőlőjéből nyert bornak — mint a küvé alkotórészei — a felhasználásával;

b) az erjedés folyamatának ellenőrzése a küvé összeállítása előtt és után, annak érdekében, hogy a küvében széndioxid képződjön, csak hűtéssel vagy egyéb fizikai eljárásokkal végezhető;

c) expedíciós likőr hozzáadása tilos;

d) a VI. melléklet K. 4. pontjától való eltérés útján az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők térfogatban számított tényleges alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 6 térfogatszázalék;

e) az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 10 térfogatszázalék;

f) a VI. melléklet K. 6. pontjának első bekezdésétől való eltérés útján az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgőknek zárt tárolóedényben, 20 °C-os hőmérsékleten minimum 3 bar túlnyomással kell rendelkezniük;

g) a VI. melléklet K. 8. pontjától való eltérés útján az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők előállítására szolgáló kezelés időtartama nem lehet egy hónapnál kevesebb.

4. A termelő tagállamok meghatározhatnak kiegészítő vagy szigorúbb jellemzőket, illetve feltételeket az e cím hatálya alá tartozó és a területükön termelt minőségi pezsgők előállítására és forgalmazására vonatkozóan.

5. A minőségi pezsgők előállítására vonatkoznak azok a szabályok is, amelyekre

- a H. 1–10. pontban,

- a VI. melléklet K. 4. és 6–9. pontjában említettek, az I. 3. pont d), f) és g) alpontjának sérelme nélkül.

J. Likőrbor

1. A likőrborok készítéséhez a következő termékeket használják:

- részben erjedt szőlőmust vagy

- bor vagy

- az előző francia bekezdésekben említett termékek keverékei vagy

- szőlőmust vagy annak keveréke borral, egy később összeállítandó listán szereplő bizonyos m. t. minőségi likőrborok esetében.

2. Továbbá a következőket adják hozzá:

a) a b) alpontban említettektől eltérő likőrborok és m. t. minőségi likőrborok esetében:

i. a következő termékeket, akár önmagukban, akár kombináltan:

- a borászati termékek — beleértve a szárított szőlőt is — lepárlásából nyert semleges alkohol, amelynek alkoholtartalma minimum 96 térfogatszázalék, és amely a közösségi rendelkezések által meghatározott jellemzőkkel rendelkezik,

- borból vagy szárított szőlőből készült párlat, amelynek alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék, és maximum 86 térfogatszázalék, és amely a később meghatározandó jellemzőkkel rendelkezik;

ii. adott esetben, a következő termékek közül eggyel vagy többel együtt:

- sűrített szőlőmust,

- az i. alpontban felsorolt termékek egyikének az 1. bekezdés első vagy negyedik francia bekezdésében említett szőlőmusttal történő keverésével nyert termék;

b) a később összeállítandó listán szereplő bizonyos m. t. minőségi likőrborok esetében:

i. vagy az a) pontban i. alpont alatt felsorolt termékek, önmagukban vagy kombináltan;

ii. vagy a következő termékek közül egy vagy több:

- borból vagy szárított szőlőből származó alkohol, amelynek alkoholtartalma minimum 95 térfogatszázalék és maximum 96 térfogatszázalék, és amely a közösségi rendelkezésekben vagy — ezek hiányában — a vonatkozó nemzeti rendelkezésekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik,

- borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 86 térfogatszázalék, és amely a közösségi rendelkezésekben vagy – ezek hiányában – a vonatkozó nemzeti rendelkezésekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik,

- szárított szőlőből készített párlat, amelynek alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és kevesebb, mint 94,5 térfogatszázalék, és amely a közösségi rendelkezésekben vagy – ezek hiányában – a vonatkozó nemzeti rendelkezésekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik;

iii. adott esetben a következő termékek közül eggyel vagy többel együtt:

- töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

- közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, mely — e művelet kivételével — megfelel a sűrített szőlőmust definíciójának,

- sűrített szőlőmust,

- az ii. alpont alatt felsorolt termékek egyikének és az 1. pont első vagy negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keverésével nyert termék.

3. Az 1. pontban említett likőrborok, illetve m. t. minőségi likőrborok készítésére használt termékek – adott esetben – csak az e rendeletben említett borászati gyakorlatoknak és eljárásoknak vethetők alá.

4. Azonban:

a) a térfogatban számított természetes alkoholtartalom növekedése csak a 2. pontban említett termékek felhasználásából adódhat; és

b) eltéréseket lehet elfogadni bizonyos termékekre, ha ez hagyományos gyakorlat az érintett tagállamok által engedélyezett kalcium-szulfát felhasználásának megengedésére azzal a feltétellel, hogy az így kezelt termék szulfát-tartalma kálium-szulfátban kifejezve nem több, mint 2,5 g/l. E termékek alávethetők továbbá borkősavval végzett kiegészítő jellegű savtartalom-növelésnek legfeljebb 1,5 g/l határig.

5. A tagállamok által a területükön készített likőrborokra, illetve m. t. minőségi likőrborokra vonatkozóan esetleg elfogadott szigorúbb jellegű rendelkezések sérelme nélkül ezeknek a termékeknek az esetében az e rendeletben említett borászati eljárások és kezelések engedélyezettek.

6. Szintén engedélyezettek a következők:

a) édesítés – bejelentési és nyilvántartási kötelezettséghez kötötten, ha a felhasznált terméken nem végeztek sűrített szőlőmusttal alkoholtartalom-növelést – a következő módokon:

- sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmust sűrítménnyel, amennyiben a szóban forgó bor térfogatban számított összes alkoholtartalmának növekedése nem haladja meg a 3 térfogatszázalékot,

- sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel, illetve töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmusttal a később felsorolandó termékek esetében, amennyiben a szóban forgó bor térfogatban számított összes alkoholtartalmának növekedése nem haladja meg a 8 térfogatszázalékot,

- sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmust-sűrítménnyel a később felsorolandó borok esetében, amennyiben a szóban forgó bor térfogatban számított összes alkoholtartalmának növekedése nem haladja meg a 8 térfogatszázalékot;

b) alkohol, párlat vagy szeszesital hozzáadása az 1. és 2. pontban említettek szerint az érlelés alatti párolgásból eredő veszteségek kiegyenlítése érdekében;

c) a később felsorolandó termékek esetén a tartályokban történő érlelés 50 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten.

7. A tagállamok által a területükön készített likőrborokra és m. t. minőségi likőrborokra vonatkozóan esetleg elfogadott szigorúbb jellegű rendelkezések sérelme nélkül e borok összes kéndioxid-tartalma a közvetlen emberi fogyasztás céljából történő forgalomba hozatalakor nem haladhatja meg:

a) a 150 mg/l-t, ha a maradékcukor-tartalom 5 g/l-nél kevesebb;

b) a 200 mg/l-t, ha a maradékcukor-tartalom 5 g/l-nél több.

8. Azokat a szőlőfajtákat, amelyekből az 1. pontban említett termékek készülnek, és amelyeket a likőrborok és m. t. minőségi likőrborok készítésére használnak, a 42. cikk (5) bekezdésében említettekből kell kiválasztani.

9. Az 1. pontban említett, m. t. minőségi likőrbortól eltérő likőrbor készítéséhez felhasznált termékek térfogatban számított természetes alkoholtartalma nem lehet kevesebb, mint 12 térfogatszázalék.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

M. T. MINŐSÉGI BOR

A. Meghatározott termőhely

1. A meghatározott termőhely az olyan szőlőtermő területet vagy szőlőtermő területek összességét jelenti, amely különleges minőségi jellemzőkkel rendelkező borokat terem, és amelynek nevét az m. t. minőségi bor jelölésére használják.

2. Valamennyi meghatározott termőhelyet pontosan — lehetőleg parcella-szinten — kell körülhatárolni. Ezt a körülhatárolást valamennyi érintett tagállam elvégzi, és ennek során figyelembe veszi azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az e területeken termelt borok minőségéhez, vagyis a talaj és az altalaj jellegét, az éghajlatot és a parcella fekvését.

3. A meghatározott termőhelyet földrajzi nevével jelölik.

Azonban a:

- "Muscadet",

- "Blanquette",

- "Vinho Verde",

- "Cava", amelyet bizonyos m. t. minőségi pezsgőknél alkalmaznak,

- "Manzanilla"

megnevezést elismerik az adott tagállamok által 1986. március 1. előtt körülhatárolt és szabályozott egyes meghatározott termőhelyek neveként.

A csendes borok vonatkozásában a "Κάβα" és/vagy "Cava" szó használható görög asztali borok jelölésére ezeknek a boroknak az érlelésére utaló információként.

4. Egy meghatározott termőhelyet jelölő földrajzi névnek kellőképpen pontosnak kell lennie és ismert módon kapcsolódnia kell a termelés területéhez, hogy — tekintettel a fennálló helyzetre — el lehessen kerülni az összetévesztést.

B. Szőlőfajták

1. Minden tagállam összeállít egy listát a 19. cikkben említett szőlőfajtákról, amelyek alkalmasak a területén termelt minden egyes m. t. minőségi bor készítésére. Ezeknek a fajtáknak a Vitis vinifera fajba kell tartozniuk.

2. Az 1. pontban említett listán nem szereplő szőlőfajtákat ki kell vágni azokról a szőlőültetvényekről vagy parcellákról, amelyeket m. t. minőségi bor termelésére szánnak.

3. Az előző ponttól eltérően azonban a tagállamok által engedélyezhető a listán nem szereplő szőlőfajta jelenléte egy attól az időponttól számított hároméves időszakra, amikor meghatározott termőhely körülhatárolása hatályba lép, ha az említett körülhatárolás 1979. december 31. után történt, feltéve hogy ez a szőlőfajta a Vitis vinifera fajba tartozik, és hogy nem tesz ki 20 %-nál többet az érintett szőlőültetvényben vagy parcellában levő szőlőfajtákból.

4. Legkésőbb a 3. pontban említett időszak végéig az m. t. minőségi borok termelésére szánt szőlőültetvények vagy parcellák kizárólag az 1. pontban megnevezett listán szereplő szőlőfajtákból állhat. Amennyiben ezt a rendelkezést nem tartják be, a szőlőültetvényen vagy parcellában szüretelt szőlőből nyert összes bor elveszíti az "m. t. minőségi bor" megnevezés viselésére való jogosultságot.

C. Termesztéstechnológia

1. Valamennyi tagállam meghozza a termesztéstechnológiára vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyek az m. t. minőségi borok lehető legjobb minőségének biztosításához szükségesek.

2. A bortermelő zónán belüli öntözés csak az érintett tagállam engedélye alapján végezhető. Ilyen engedély csak akkor adható, ha azt az ökológiai körülmények indokolják.

D. Feldolgozási területek

1. Az m. t. minőségi borok csak a következők szerint készíthetők:

a) a B. 1. pont szerinti listán szereplő szőlőfajtákból származó és a meghatározott termőhelyen belül szüretelt szőlőből;

b) az a) albekezdésben említett szőlő szőlőmusttá történő feldolgozásával, majd az így nyert szőlőmust borrá vagy pezsgővé történő feldolgozásával, valamint ezeknek a boroknak a feldolgozásával azon a meghatározott termőhelyen belül, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték.

2. Az 1. pont a) alpontja ellenére a termelő tagállam külön rendelkezései által szabályozott hagyományos eljárás esetén ez a tagállam, kifejezett felhatalmazással és megfelelő ellenőrzés mellett, legkésőbb 2003. augusztus 31-ig engedélyezheti, hogy az m. t. minőségi pezsgőt előállíthassák úgy, hogy a bor készítéséhez használt alaptermékhez olyan borászati terméket vagy termékeket adnak hozzá, amely nem arról a meghatározott termőhelyről származik, amelynek neve a boron szerepel, feltéve hogy

- a hozzáadott borászati terméket nem termelik azon a meghatározott termőhelyen ugyanolyan jellemzőkkel, mint a nem onnan származó termékeket,

- a javítás összhangban van a vonatkozó közösségi rendelkezésekben említett borászati eljárásokkal és definíciókkal,

- a nem a meghatározott termőhelyről származó hozzáadott borászati termékek összes mennyisége nem haladja meg a meghatározott termőhelyről származó felhasznált termékek teljes mennyiségének 10 %-át. A Bizottság azonban a 75. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően felhatalmazhatja a tagállamot, hogy kivételes esetekben engedélyezze a hozzáadott termékek 10 %-nál nagyobb arányát, ami azonban nem lehet 15 %-nál magasabb.

Az első albekezdésben említett kivételt azzal a feltétellel kell alkalmazni, hogy az ilyen intézkedést az érintett termelő tagállam rendelkezései 1995. december 31. előtt lehetővé tették.

A tagállamoknak össze kell állítaniuk az e pontban említett m. t. minőségi pezsgők névjegyzékét, és azt továbbítaniuk kell a Bizottsághoz, amely azt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.

3. Az 1. pont b) alpontja ellenére az m. t. minőségi pezsgőktől eltérő m. t. minőségi borok termelhetők az érintett meghatározott termőhely közvetlen közelében levő területen, ha erre bizonyos feltételekhez kötötten kifejezett engedélyt adott az érintett tagállam.

Továbbá a tagállamok megfelelő ellenőrzés mellett adott egyedi engedélyekkel engedélyezhetik hagyományos eljárás esetében, hogy egy m. t. minőségi bort az érintett meghatározott termőhely közvetlen közelében levő területen kívül is elő lehessen állítani szőlő feldolgozásával szőlőmusttá, majd a must borrá történő feldolgozásával, valamint e bor feldolgozásával, feltéve hogy ez az eljárás:

- alkalmazásban volt 1970. szeptember 1. előtt vagy a Közösséghez e dátumot követően csatlakozott tagállamok esetében csatlakozásuk hatálybalépésének dátumát megelőzően,

- megszakítás nélkül alkalmazásban volt ezen időpontok óta, és

- olyan mennyiségeket érint, amelyek az adott feldolgozó esetében nem növekedtek azóta az általános piaci trendnek megfelelő mértéknél jobban.

4. Az 1. pont b) alpontja ellenére m. t. minőségi pezsgő termelhető az érintett meghatározott termőhely közvetlen közelében levő területen, ha erre bizonyos feltételekhez kötötten kifejezetten engedélyt adott az érintett tagállam.

Továbbá a tagállamok egyedi engedélyekkel vagy öt évnél rövidebb időre szóló engedélyekkel, megfelelő ellenőrzés mellett, hagyományos eljárás esetében engedélyezhetik, hogy az m. t. minőségi pezsgőt az érintett meghatározott termőhely közvetlen közelében levő területen kívül is elő lehessen állítani, ha ez a gyakorlat alkalmazásban volt 1974. november 24. előtt vagy a Közösséghez e dátumot követően csatlakozott tagállamok esetében csatlakozásuk hatálybalépésének dátumát megelőzően.

5. Bármely természetes vagy jogi személynek vagy személyek csoportjának, aki, illetve amely egyrészt az m. t. minőségi borok készítésére megállapított feltételeket kielégítő szőlővel vagy szőlőmusttal rendelkezik, másrészről e feltételeket nem kielégítő egyéb termékekkel rendelkezik, biztosítania kell az elkülönített bortermelést és tárolást; máskülönben a termelt bort nem lehet m. t. minőségi bornak tekinteni.

6. E D. pontnak a rendelkezései, az 5. pontot kivéve, nem vonatkoznak az m. t. minőségi likőrborokra.

E. Térfogatban számított minimális természetes alkoholtartalom

1. Minden tagállamnak meg kell határoznia a területén termelt m. t. minőségi borok minimális természetes alkoholtartalmát. E térfogatban számított természetes alkoholtartalom meghatározásakor különösen a meghatározást megelőző tíz év során jegyzett alkoholtartalmakat kell figyelembe venni. Csak a meghatározott termőhely legreprezentatívabb talajairól származó, kielégítő minőségű szüreteket lehet figyelembe venni.

2. Az 1. pontban említett térfogatban számított minimális természetes alkoholtartalmat ugyanarra az m. t. minőségi borra különböző szintekben is meg lehet állapítani

a) az alterület, település vagy településrész;

b) a szőlőfajta vagy fajták

szerint, ahonnan, illetve amelyből a felhasznált szőlő származik.

3. Hacsak nem eltérés útján, valamint az m. t. minőségi pezsgők és az m. t. minőségi likőrborok kivételével az 1. pontban említett alkoholtartalmak nem lehetnek alacsonyabbak, mint

a) 6,5 térfogatszázalék az A. övezetben, a Mosel-Saar-Ruwer, Ahr, Mittelrhein, Sachsen, Saale-Unstrut, Moselle luxembourgeoise, Anglia és Wales meghatározott termőhely kivételével, ahol az említett alkoholtartalom 6 térfogatszázalék;

b) 7,5 térfogatszázalék a B. övezetben;

c) 8,5 térfogatszázalék a C. I. a) övezetben;

d) 9 térfogatszázalék a C. I. b) övezetben;

e) 9,5 térfogatszázalék a C. II. övezetben;

f) 10 térfogatszázalék a C. III. övezetben.

F. Bortermelési és -előállítási módszerek

1. Az m. t. minőségi borok készítéséhez alkalmazott meghatározott bortermelési és előállítási módszereket a tagállamoknak e borok mindegyikére meg kell határozniuk.

2. Amennyiben az E. pontban említett szőlőtermő övezetek valamelyikében az időjárási körülmények szükségessé teszik, az érintett tagállamok engedélyezhetik a friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor, valamint az m. t. minőségi bor készítésére alkalmas bor (tényleges vagy potenciális) természetes alkoholtartalmának növelését, az m. t. minőségi likőrborok készítésére szánt termékek kivételével. Ez a növelés nem haladhatja meg az V. melléklet C. 3. pontjában megállapított határértékeket.

3. Azokban az években, amikor az időjárási körülmények különösen kedvezőtlenek, dönteni lehet arról, hogy a 2. pontban említett alkoholtartalom-növelés elérhesse az V. melléklet C. 4. pontban megállapított határokat. Ez az engedélyezés nem érintheti hátrányosan hasonló engedélyezés lehetőségét az asztali borokra vonatkozóan az abban a bekezdésben foglaltak szerint.

4. A természetes alkoholtartalmat csak az V. melléklet D. pontjában — kivéve a 7. pontját — említett módszereknek és feltételeknek megfelelően lehet növelni. A tagállamok azonban kizárhatják a sűrített szőlőmust használatát.

5. Az m. t. minőségi borok térfogatban számított összes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint 9 térfogatszázalék. A később elfogadásra kerülő listán szereplő egyes olyan m. t. minőségi fehérborok esetében azonban, amelyek nem estek át alkoholtartalom-növelésen, a minimális összes alkoholtartalom 8,5 térfogatszázalék kell, hogy legyen. Ez a bekezdés nem vonatkozik az m. t. minőségi pezsgőkre és az m. t. minőségi likőrborokra.

G. Savtartalom-növelés, savtompítás és édesítés

1. A friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben levő újbor és az m. t. minőségi bor készítésére alkalmas bor savtartalom-növelésének és savtompításának feltételei és korlátai, valamint az engedélyek és eltérési lehetőségek megadására vonatkozó eljárás az V. melléklet E. pontjában vannak meghatározva.

2. Az m. t. minőségi bor édesítését a tagállam csak akkor engedélyezheti, ha ez

a) az V. melléklet F. pontjában megállapított feltételek és határértékek betartásával történik;

b) azon a meghatározott termőhelyen belül történik, ahol az m. t. minőségi bort termelték, vagy az annak közvetlen közelében levő területen, kivéve egyes, később meghatározandó eseteket;

c) a következő termékek közül egynek vagy többnek a felhasználásával történik:

- szőlőmust,

- sűrített szőlőmust,

- finomított szőlőmust-sűrítmény.

3. A 2. pont c) alpontjában említett szőlőmust és sűrített szőlőmust ugyanarról a meghatározott termőhelyről kell, hogy származzon, mint az a bor, amelynek édesítésére használják.

4. Ez a G. pont nem vonatkozik az m. t. minőségi pezsgőkre és az m. t. minőségi likőrborokra.

H. Az alkoholtartalom-növelés, a savtartalom-növelés és a savtompítás eljárásai

1. Az F. pontban és a G. 1. pontban említett alkoholtartalom-növelés, savtartalom-növelés és savtompítás művelete csak akkor engedélyezhető, ha azt az V. melléklet G. pontjában megállapított feltételek szerint hajtják végre.

2. A D. 4. pont rendelkezései alapján ezek a műveletek csak azon a meghatározott termőhelyen belül végezhetők, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

I. Hektáronkénti hozam

1. Az érintett tagállamoknak szőlő, szőlőmust vagy bor mennyiségében kifejezett hektáronkénti hozamot kell meghatározniuk valamennyi m. t. minőségi borra.

2. E hozam meghatározásakor különösen a megelőző tíz évben elért hozamokat kell figyelembe venni. Csak a meghatározott termőhely legreprezentatívabb talajairól származó, kielégítő minőségű szüreteket lehet figyelembe venni.

3. A hektáronkénti hozamot ugyanarra az m. t. minőségi borra különböző szinteken is meg lehet állapítani:

a) az alterület, település vagy településrész; és

b) a szőlőfajta vagy szőlőfajták

szerint, ahonnan, illetve amelyből a felhasznált szőlő származik.

4. Az így meghatározott hozamot az érintett tagállamok kiigazíthatják.

5. Az 1. pontban említett hozam túllépése esetén az igényelt megjelölés használata az egész termésre nézve tilos, kivéve ha a tagállamok általános vagy egyedi alapon, általuk megállapított feltételek alapján adott esetben az egyes bortermelőhelyek szerint eltérési lehetőségekről rendelkeznek; ezek a feltételek különösen a szóban forgó borok vagy termékek felhasználására vonatkoznak.

J. Analitikai és érzékszervi vizsgálatok

1. A termelők kötelesek azokat a borokat, amelyekre az "m. t. minőségi bor" megjelölést kérik, analitikai és érzékszervi vizsgálatra beküldeni, ahol:

a) az analitikai vizsgálat legalább azokra a tényezőkre terjed ki a 3. pontban felsoroltak közül, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó m. t. minőségi bor megkülönböztetését. Ezeknek a tényezőknek az alsó és felső határértékeit a termelő tagállam állapítja meg minden egyes m. t. minőségi borra vonatkozóan;

b) az érzékszervi vizsgálat a színre, a tisztaságra, az illatra és az ízre vonatkozik.

2. Amíg szisztematikus és általános alkalmazásukra vonatkozóan nem fogadnak el megfelelő rendelkezéseket, addig az 1. pontban említett vizsgálatokat a mintákon az egyes tagállamok által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok végezhetik.

3. Az 1. pont a) alpontjában említett tényezők a következők:

A. A bor viselkedésének vizsgálata:

1. viselkedés levegőn

2. viselkedés hidegben;

B. mikrobiológiai elemzések:

3. viselkedés inkubátorban

4. a bor és az üledék kinézete;

C. fizikai és kémiai elemzés:

5. sűrűség

6. alkoholtartalom

7. teljes szárazanyag-tartalom (sűrűségméréssel megállapítva)

8. redukáló cukrok

9. répacukor

10. hamu

11. a hamu lúgossága

12. teljes savtartalom

13. illósavtartalom

14. kötött savtartalom

15. pH

16. szabad kéndioxid

17. teljes kéndioxid,

D. további vizsgálatok

18. széndioxid (gyöngyöző borok és pezsgők, túlnyomás barban 20 oC-on)

K. Az m. t. minőségi pezsgő

1. Az m. t. minőségi pezsgők gyártására szánt küvék térfogatban számított összes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint

- 9,5 térfogatszázalék a C. III. szőlőtermő övezetben,

- 9 térfogatszázalék a többi szőlőtermő övezetben.

2. A később elfogadásra kerülő listán szereplő és egyetlen szőlőfajtából előállított bizonyos m. t. minőségi pezsgők előállítására szánt küvék térfogatban számított összes alkoholtartalma azonban legalább 8,5 térfogatszázalékos kell legyen.

3. El kell készíteni az m. t. minőségi pezsgők 2. pontban említett jegyzékét.

4. Az m. t. minőségi pezsgők térfogatban számított tényleges alkoholtartalma, beleértve az esetlegesen hozzáadott expedíciós likőr által tartalmazott alkoholt is, nem lehet alacsonyabb 10 térfogatszázaléknál.

5. Az m. t. minőségi pezsgők készítéséhez felhasznált tirázs likőr csak a következőket tartalmazhatja:

a) répacukor;

b) sűrített szőlőmust;

c) finomított szőlőmust-sűrítmény;

d) szőlőmust;

e) erjedésben levő szőlőmust;

f) bor;

m. t. minőségi bor,

amely alkalmas ugyanolyan m. t. minőségi pezsgő előállítására, mint az, amelyhez a tirázs likőrt adják.

6. Az I. melléklet 15. pontja ellenére az m. t. minőségi pezsgőkben 20 °C-os hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 3,5 bar túlnyomásnak kell uralkodnia.

A 25 centiliternél kisebb űrtartalmú tárolóedényekben tartott m. t. minőségi pezsgők esetében azonban a minimális túlnyomásnak 3 barnak kell lennie.

7. A tagállamok által esetlegesen a területükön termelt m. t. minőségi pezsgőkre alkalmazott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül, e pezsgők teljes kéndioxid-tartalma nem haladhatja meg a 185 milligram/litert. Ha az időjárási körülmények a Közösség bizonyos szőlőtermő területein ezt szükségessé teszik, az érintett tagállamok engedélyezhetik, hogy a területükön termelt m. t. minőségi pezsgők teljes kéndioxid-tartalmát legfeljebb 40 milligramm/literrel növelni lehessen, feltéve hogy az engedélyezés alá tartozó termékeket nem szállítják a szóban forgó tagállamokon kívülre.

8. Az m. t. minőségi pezsgők kezelésének időtartama, beleértve az érlelést abban az üzemben, ahol készültek, a széndioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem lehet kevesebb, mint

a) hat hónap, ha a széndioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat zárt tankokban történik;

b) kilenc hónap, ha a széndioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat a palackokban történik.

9. A küvében széndioxid képződését szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartásának időtartama nem lehet kevesebb, mint:

- 90 nap,

- 30 nap, ha az erjedés keverőkkel ellátott tartályokban történik.

10. Az illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgőkre a következők vonatkoznak:

a) hacsak nem eltérés útján, ezek a borok kizárólag úgy készülhetnek, hogy a küvé összeállításához egy később összeállítandó listán szereplő szőlőfajtákból készült szőlőmustot vagy részben erjedt szőlőmustot használnak, azzal a feltétellel, hogy ezeket a fajtákat m. t. minőségi pezsgők előállítására alkalmasnak ismerték el azon a meghatározott termőhelyen, amelynek nevét az m. t. minőségi pezsgők viselik;

b) az erjesztési folyamat ellenőrzése a küvé összeállítása előtt és után, annak érdekében, hogy a küvében széndioxid képződjön, csak hűtéssel vagy egyéb fizikai eljárással végezhető;

c) expedíciós likőr hozzáadása tilos;

d) a 4. pont ellenére az illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgők térfogatban számított tényleges alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint 6 térfogatszázalék;

e) az illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgők térfogatban számított összes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint 10 térfogatszázalék;

f) a 6. pont első bekezdése ellenére az illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgőknek zárt tárolóedényben, 20 °C-os hőmérsékleten legalább 3 bar túlnyomással kell rendelkezniük,

g) a 8. pont ellenére az illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgők kezelési időtartama nem lehet egy hónapnál kevesebb.

11. Az V. melléklet H. 1–10. pontjában meghatározott szabályok vonatkoznak az m. t. minőségi pezsgőkre is.

L. Az m. t. minőségi likőrbor (az V. melléklet H. pontjában foglaltaktól eltérő és kifejezetten az m. t. minőségi likőrborokra vonatkozó rendelkezések)

1. A később elfogadásra kerülő eltérések alapján az m. t. minőségi likőrborok készítéséhez felhasznált, az V. melléklet J. 1. pontjában említett termékeknek és a J. 2. pontban említett sűrített szőlőmustnak vagy töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustnak arról a meghatározott termőhelyről kell származnia, amelynek nevét a szóban forgó m. t. minőségi likőrbor viseli.

A "Málaga" és a "Jerez-Xérès-Sherry" nevű m. t. minőségi likőrborok esetében azonban a Pedro Ximénez szőlőfajtából készült sűrített szőlőmust vagy a 44. cikk (11) bekezdése alapján az V. melléklet J.2. pontjában említett töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust a Montilla-Moriles meghatározott termőhelyről is származhat.

2. A később elfogadandó eltérések alapján az m. t. minőségi likőrborok készítésére szolgáló, az V. melléklet J. 3–6. pontjában említett műveleteket csak az 1. pontban említett meghatározott termőhelyen belül lehet végezni.

Azonban azoknak az m. t. minőségi likőrboroknak az esetén, amelyekre a "Port" megnevezés fenn van tartva és amelyek a "Douro"-ként lehatárolt termőhelyről nyert szőlőből készülnek, a kiegészítő feldolgozási és érlelési eljárások végezhetők akár az előbb említett lehatárolt területen, akár Vila Nova de Gaia – Porto-ban.

3. A tagállamok által a területükön készített m. t. minőségi likőrborokra esetleg elfogadott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül

a) az V. melléklet J. 1. pontjában említett és az m. t. minőségi likőrborok készítésére használt termékek térfogatban számított természetes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint 12 térfogatszázalék. Egy később összeállítandó listán szereplő egyes m. t. minőségi likőrborok azonban előállíthatók:

i. 10 térfogatszázaléknál nem alacsonyabb természetes alkoholtartalmú szőlőmustból olyan m. t. minőségi likőrborok esetében, amelyeket bejegyzett eredetmegjelöléssel rendelkező, esetleg ugyanabból a gazdaságból származó borpárlat vagy törkölypárlat hozzáadásával készítettek; vagy

ii. részben erjedt szőlőmustból vagy – az alábbi második francia bekezdés esetében – olyan borból, amelynek eredeti természetes alkoholtartalma nem alacsonyabb, mint

- 11 térfogatszázalék a semleges alkohol vagy 70 térfogatszázaléknál nem alacsonyabb tényleges alkoholtartalmú borpárlat vagy borászati eredetű szeszesital hozzáadásával készült m. t. minőségi likőrborok esetében,

- 10,5 térfogatszázalék fehér szőlőmustból készült, később felsorolandó borok esetében,

- 9 térfogatszázalék olyan m. t. minőségi likőrborok esetében, amelyek készítése hagyományos és szokásos az adott nemzeti jogszabályok szerint, amelyek ezekre a borokra vonatkozóan kifejezett rendelkezéseket tartalmaznak;

b) egy m. t. minőségi likőrbor térfogatban számított tényleges alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint 15 térfogatszázalék vagy több mint 22 térfogatszázalék;

c) egy m. t. minőségi likőrbor térfogatban számított összes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint 17,5 térfogatszázalék.

4. Azonban a később összeállítandó listán szereplő bizonyos m. t. minőségi likőrborok esetében, ha a vonatkozó nemzeti jogszabályok 1985. január 1. előtt kifejezetten így rendelkeztek, a térfogatban számított összes alkoholtartalom alacsonyabb lehet, mint 17,5 térfogatszázalék, de nem lehet alacsonyabb, mint 15 térfogatszázalék.

5. A különleges, hagyományos "οίνος γλυκύς φυσικός", "vino dulce natural", "vino dolce naturale" és "vinho dolce natural" neveket csak azokra az m. t. minőségi likőrborokra lehet alkalmazni, amelyek

- olyan szőlőből készülnek, amelynek legalább 85 %-a a később összeállítandó listán szereplő szőlőfajtákból származik,

- legalább 212 gramm/liter eredeti természetes cukortartalmú mustból készülnek,

- alkohol, párlat vagy szeszesital hozzáadásával készülnek az V. melléklet J. 2. pontjának megfelelően, bármiféle egyéb alkoholtartalom-növelés nélkül.

6. A tagállamok, amennyire a hagyományos termelési eljárásoknak való megfeleléshez szükséges, meghatározhatják a területükön belül termelt m. t. minőségi likőrborokra vonatkozóan, hogy a különleges, hagyományos "vin doux naturel" kifejezést csak azokra az m. t. minőségi likőrborokra használják, amelyeket:

- közvetlenül a szőlőtermelők készítenek kizárólag a Muscat, Grenache, Maccabeo és Malvoisie szőlőik terméséből; felhasználható azonban olyan ültetvény termése is, amelyben az említett négytől eltérő fajták is jelen vannak, feltéve hogy ezek aránya a teljes állományban 10 %-nál nem több,

- olyan, az V. melléklet J. 1. pontjának első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustból nyernek, amely esetében a hektáronkénti hozam legfeljebb 40 hl volt; bármely ennél nagyobb hozam a "vin doux naturel" megjelölés alkalmazására való jogosultság elvesztését eredményezi az egész termésre nézve,

- legalább 252 gramm/liter eredeti természetes cukortartalmú szőlőmustból készítenek,

- bármely másféle alkoholtartalom-növelés nélkül, olyan borászati eredetű alkohol hozzáadásával állítanak elő, amelynek tiszta alkoholtartalma a felhasznált, erjedésben levő szőlőmust térfogatának legalább 5 %-át teszi ki, legfeljebb pedig a következő két arány közül a kisebbiknek felel meg:

- vagy az előzőekben említett felhasznált szőlőmust mennyiségének 10 %-a, vagy

- a végtermék összes alkoholtartalmának 40 %-a, amely a tényleges alkoholtartalom és a potenciális alkoholtartalom összegéből adódik, mely utóbbit az alapján számítják, hogy literenkénti 17,5 gramm maradékcukorból 1 térfogatszázalék tiszta alkohol keletkezhet.

7. Az 5. és 6. pontban említett kifejezéseket nem lehet lefordítani; azonban:

- kísérheti ezeket egy olyan nyelven írt magyarázó szöveg, amelyet a végső fogyasztó megért,

- Görögországban a 6. pont szerint készített és ennek a tagállamnak a területén belül forgalmazott termékek esetében a "vin doux naturel" kifejezést kísérheti a "οίνος γλυκύς φυσικός" kifejezés.

8. A "vino generoso" hagyományos különleges kifejezést csak azokra a száraz m. t. minőségi likőrborokra lehet használni, amelyek élesztőhártya alatt készülnek, és

- amelyeket kizárólag a Palomino de Jerez, Palomino fino, Pedro Ximénez, Verdejo, Zalema és Garrido Fino szőlőfajta fehér szőlőjéből nyernek,

- amelyeket átlagosan két évig tartó, tölgyfa hordóban történő érlelés után hoznak forgalomba.

Az 1. pontban említett élesztőhártya alatti készítés azt a biológiai folyamatot jelenti, amely akkor megy végbe, amikor a must teljes alkoholos erjedése után a bor szabad felületén spontán módon kialakul egy jellegzetes élesztő filmréteg, amely a terméknek különleges analitikai és érzékszervi tulajdonságokat kölcsönöz.

9. A 8. pontban említett kifejezést nem lehet lefordítani. Kísérheti azonban egy olyan nyelven írt magyarázó szöveg, amelyet a végső fogyasztó megért.

10. A "vinho generoso" hagyományos különleges kifejezést csak a "Porto", "Madeira", "Moscatel de Setúbal" és "Carcavelos" m. t. minőségi likőrborra lehet használni a megfelelő bejegyzett eredetmegjelöléssel együtt.

11. A "vino generoso de licor" hagyományos különleges kifejezést csak arra az m. t. minőségi likőrborra lehet használni, amely:

- a 8. pontban említettek szerinti "vino generoso"-ból készült, vagy ilyen "vino generoso" készítésére alkalmas, élesztőhártya alatt készült borból, amelyhez vagy töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot, vagy sűrített szőlőmustot adtak,

- amelyet átlagosan két évig tartó, tölgyfa hordóban történő érlelés után hoznak forgalomba.

12. A 11. pontban említett kifejezést nem lehet lefordítani. Kísérheti azonban egy olyan nyelven írt magyarázó szöveg, amelyet a végső fogyasztó megért.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

A PEZSGŐKTŐL ELTÉRŐ EGYES TERMÉKEK LEÍRÁSA, JELÖLÉSE, KISZERELÉSE ÉS OLTALMA

E melléklet alkalmazásában:

- a címkézés minden olyan jelölés és egyéb hivatkozás, szimbólum, illusztráció és jel, amely a termék megkülönböztetésére szolgál, és amely ugyanazon a tárolóedényen, beleértve a záró alkalmatosságot, vagy a tárolóedényhez rögzített cédulákon szerepel,

- a csomagolás az a védőburkolat — mint például a papír, különféle tasakok, kartonok és rekeszek —, amelyet egy vagy több tárolóedény szállítására és/vagy azoknak a kiszereléséhez használnak fel a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából.

A. Kötelező adatok

1. A címkézés:

a) asztali borok, földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok és m. t. minőségi borok;

b) harmadik országokból eredő, a c) pontban említettektól eltérő borok;

c) az I. melléklet hatálya alá tartozó likőrborok, gyöngyöző borok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző borok, valamint a harmadik országokból származó ilyen borok

esetében kötelezően tartalmazza a következő adatokat:

- a termék kereskedelmi jelölése,

- a névleges térfogat,

- a tényleges alkoholtartalom,

- a tételszám az annak a tételnek a jelöléséről és azonosításáról szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv [1] szerint, amelyhez az élelmiszer tartozik.

2. A kereskedelmi jelölés a következőkből áll:

a) asztali borok esetében az "asztali bor" kifejezés, valamint

- egy másik tagállamba történő szállítás vagy export esetén a tagállam neve, ha a szőlőt abban az államban termelték és dolgozták fel borrá,

- az "Európai Közösség különböző országaiból származó borok keveréke" kifejezés azoknak a boroknak az esetében, amelyek több tagállamból származó termékekből készülnek,

- a "…-ban szüretelt szőlőből …-ban készített bor" kifejezés, kiegészítve az érintett tagállamok nevével olyan borok esetében, amelyeket az egyik tagállamban egy másik tagállamban szüretelt szőlőből készítenek,

- a "retsina" és "vino tinto de mezcla" kifejezés bizonyos asztali borok esetében;

b) földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok esetében:

- az "asztali bor" kifejezés,

- a földrajzi egység neve,

- később meghatározandó feltételek mellett a következő kifejezések egyike: "Landwein", "vin de pays", "indicazione geografica tipica", "ονομασία κατά παράδοςη", "οίνος τοπικός", "vino de la tierra", "vinho regional", vagy "regional wine"; amennyiben ilyen kifejezést használnak, az "asztali bor" kifejezés feltüntetése nem szükséges;

c) m. t. minőségi borok esetében:

- a meghatározott termőhely neve,

- a később meghatározandó kivételektől eltekintve

- a "meghatározott termőhelyről származó minőségi bor"’ vagy "m. t. minőségi bor" kifejezés,

- a "meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrbor" vagy "m. t. minőségi likőrbor" kifejezés,

- a "meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor" vagy "m. t. minőségi gyöngyöző bor" kifejezés, vagy

- egy, később összeállítandó listán szereplő hagyományos különleges kifejezés, vagy e kifejezések közül többől, ha az érintett tagállam rendelkezései úgy szólnak;

d) importált borok esetében a "bor" szó, amelyet ki kell egészíteni a származási ország nevével, valamint ha ezeket földrajzi árujelzővel jelölik meg, a szóban forgó földrajzi terület nevével;

e) likőrboroknál a "likőrbor" szó;

f) gyöngyöző boroknál a "gyöngyöző bor" kifejezés;

g) "szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző boroknál a szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor" kifejezés;

h) a harmadik országból származó e), f) és g) alatt említett borok esetében a később meghatározandó megjelölések.

3. A címkézésnek:

a) asztali borok, földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok és m. t. minőségi borok;

b) harmadik országból származó borok

esetében az 1. és 2. pontban meghatározott kifejezéseken túl tartalmaznia kell a következő jelöléseket:

- a palackozó neve vagy cégneve, a település és a tagállam neve vagy — a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetében — a szállító neve,

- importált borok esetében az importőr vagy — ha a palackozás a Közösségben történt — a palackozó neve.

4. A likőrborok, gyöngyöző borok, szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a harmadik országokból származó ilyen borok címkézését ki kell egészíteni a 2. és 3. pontban említetteknek megfelelő, később meghatározandó kifejezésekkel.

B. Nem kötelező adatok

1. A Közösségben előállított termékek címkézését – még meghatározandó feltételek mellett – ki lehet egészíteni a következő adatokkal:

a) asztali borok, földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok és m. t. minőségi borok esetében:

- az értékesítésben részt vevő személy(ek) neve, titulusa és címe,

- a termék típusa,

- a termelő tagállam által megállapított szabályok szerinti különleges szín;

b) földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok és m. t. minőségi borok esetében:

- az évjárat,

- egy vagy több szőlőfajta neve,

- hivatkozás díjra, éremre vagy versenyre,

- a termék előállítási módjára vagy az alkalmazott módszerekre vonatkozó jelölések,

- egyéb, a termelő tagállam által megállapított rendelkezések szerinti hagyományos kifejezések,

- a gazdaság neve,

- egy arra utaló kifejezés, hogy a bor palackozása

- a gazdaságban, vagy

- szőlész-borász gazdaságok csoportja által, vagy

- a termelés térségében levő gazdaságban vagy — az m. t. minőségi borok esetében — annak közvetlen közelében történt;

c) m. t. minőségi borok esetében:

- utalás a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi területre a termelő tagállam által megállapított rendelkezéseknek megfelelően,

- utalás a meghatározott termőhelynél nagyobb földrajzi területre az m. t. minőségi bor származásának pontosabb meghatározása érdekében,

- információ arra vonatkozóan, hogy a palackozás a meghatározott termőhelyen történt, feltéve hogy az ilyen jellegű információ hagyományos és szokásos az érintett meghatározott termőhelyen.

2. Az 1. pontban említetteknek megfelelő nem kötelező adatokat meg kell határozni a harmadik országokból származó likőrborokra, gyöngyöző borokra, szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző borokra és borokra.

Ez a pont nem sérti annak lehetőségét, hogy a tagállamok szabályokat fogadhassanak el e termékek megnevezésére vonatkozó közösségi szabályok végrehajtásáig.

3. Az A.1. pontban említett termékek esetében a címkézést egyéb kifejezésekkel is ki lehet egészíteni.

4. A termelő tagállamok a területükön termelt borok esetében kötelezővé tehetnek az 1. és 2. pontban foglalt bizonyos adatokat, megtilthatják azokat vagy korlátozhatják használatukat.

C. Bizonyos meghatározott kifejezések használata

1. A(z)

a) "bor" jelölés az I. melléklet 10. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó;

b) "asztali bor" jelölés az I. melléklet 13. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.

2. A jogharmonizációra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül az 1. pont a) alpontja nem befolyásolhatja a tagállamok lehetőségét a következők engedélyezésére:

- a "bor" szó használata egy gyümölcs nevével együtt egy összetett név formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére,

- a "bor" szót tartalmazó egyéb összetett nevek használata.

3. A

a) "likőrbor" megjelölés az I. melléklet 14. pontjában szereplő meghatározásnak, vagy adott esetben az e melléklet bevezetője szerint megállapított meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó;

b) "meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrbor" vagy "m. t. minőségi likőrbor" megjelölés az I. melléklet 14. pontjában szereplő meghatározásnak és az e rendelet különleges rendelkezéseinek megfelelő termékekre korlátozandó;

c) "gyöngyöző bor" megjelölés az I. melléklet 17. pontjában szereplő meghatározásnak, vagy ha szükséges, az e melléklet bevezetője szerint megállapított meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó;

d) "meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor" vagy "m. t. minőségi gyöngyöző bor" megjelölés az I. melléklet 17. pontjában szereplő meghatározásnak és az e rendelet különleges rendelkezéseinek megfelelő termékekre korlátozandó;

e) "szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor" megjelölés az I. melléklet 18. pontjában szereplő meghatározásnak, vagy ahol szükséges, az e melléklet bevezetője szerint megállapított meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.

4. Amennyiben a 2. pontban említett összetett neveket használják, el kell kerülni bármiféle összetévesztést az 1. pontban említett termékekkel.

D. A címkézéshez használható nyelvek

1. A címkézésben használt információknak a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén kell szerepelniük annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthessen minden jelölést.

Az első ponttal szemben

- a meghatározott termőhely nevét,

- egy másik földrajzi egység nevét,

- a hagyományos különleges kifejezéseket és a további hagyományos megnevezéseket,

- a szőlészeti-borászati üzemek vagy társulásaik nevét és a palackozás adatait

kizárólag annak a tagállamnak egyik hivatalos nyelvén tüntetik fel, amelynek területén a termék készült.

A Görögországból származó termékek esetében a második alpontban említett információkat meg lehet ismételni a Közösség egy vagy több egyéb hivatalos nyelvén.

A második alpont első és második francia bekezdésében említett információk megadhatók a Közösség egyetlen, másik hivatalos nyelvén is, amennyiben ez a nyelv a származási tagállam azon területének hivatalos nyelvével egyenértékű, amelyben a meghatározott termőhely található, ha e nyelv használata az érintett tagállamban hagyományos és szokásos.

A területükön előállított és forgalomba hozott termékek esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy a második alpontban említett információkat a Közösség hivatalos nyelveitől eltérő nyelven is meg lehessen adni, ha e nyelv használata az érintett tagállamban vagy területének egy részén hagyományos és szokásos.

A termelő tagállamok termékeik esetében engedélyezhetik, hogy a második alpontban említett információkat egy másik nyelven is meg lehessen adni, ha e nyelv használata hagyományos ezeknek a jelöléseknek az esetében.

2. Dönteni lehet az 1. pont alóli további kivételekről is.

E. Kódok

A később megállapítandó szabályoknak megfelelően kódot használnak

- az A. 1. pont alá tartozó, a következő francia bekezdésben említettől eltérő termék címkézésekor olyan információk megadásához, amelyek részben vagy teljesen egy olyan meghatározott termőhely nevére utalnak, amely az érintett termék esetében használhatótól eltér. A tagállamok azonban rendelkezhetnek más megfelelő intézkedésekről is saját területükön a szóban forgó meghatározott termőhellyel való összetévesztés elkerülése érdekében.

- egy asztali bor címkézésekor az A. 2. pont a) alpontjának második és harmadik francia bekezdése alapján a palackozó vagy a szállító székhelyének és — adott esetben — a palackozás vagy a feladás helyének jelölésére.

Még meghatározandó szabályoknak megfelelően kódot lehet alkalmazni az ebben a mellékletben említett termékek címkézésekor az A. 3. pontban meghatározott jelölések esetén, ha az a tagállam, amelynek területén ezeket a termékeket palackozzák, ezt engedélyezte. Ennek feltétele, hogy a termék forgalmazásában érintett palackozótól eltérő személy vagy személyek csoportjának neve vagy cégneve, valamint a település vagy annak egy részének neve, ahol az említett személy vagy csoport székhelye található, egészében kiírva szerepeljen a címkén.

F. Védjegyek

1. Amennyiben az e rendeletben említett termékek leírása, kiszerelése és reklámozása védjegyekkel egészül ki, ezek a védjegyek nem tartalmazhatnak semmilyen szót, szórészt, jelet vagy illusztrációt, amely:

a) esetében fennáll a veszély, hogy a 48. cikk értelmében összetévesztéshez vezethet vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akikhez azokat címezték; vagy

b) amelyek

- azon személyek által, akikhez címezték, összetéveszthetők egy olyan asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szénsav hozzáadásával készített gyöngyöző bor, m. t. minőségi bor vagy importált bor jelölésével vagy jelölésének egy részével, amelynek jelölését közösségi rendelkezések szabályozzák, illetve az e mellékletben említett bármely más termék megjelölésével, vagy

- bármely ilyen termék jelölésével azonosak, hacsak az előzőekben említett végtermékek előállításához felhasznált termékek nem jogosultak ilyen jelölésre vagy kiszerelésre.

Asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m. t. minőségi bor vagy importált bor leírására alkalmazott címkézésen továbbá nem szerepelhetnek olyan szavakat, szórészeket, jeleket vagy illusztrációkat tartalmazó védjegyek, amelyek

a) a tartalmazzák:

- az asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében egy m. t. minőségi bor nevét,

- m. t. minőségi borok esetében egy asztali bor nevét,

- importált borok esetében egy asztali bor vagy egy m. t. minőségi bor nevét;

b) a földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok, m. t. minőségi borok vagy importált borok esetében téves információkat, különösen a földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan;

c) a b) pontban említettektől eltérő asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében információkat tartalmaznak a földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan;

d) importált borok esetében összetévesztésre alkalmasak egy földrajzi árujelzővel ellátott asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m. t. minőségi bor vagy földrajzi árujelzővel ellátott importált bor megkülönböztetésére alkalmazott illusztráció miatt.

2. Az 1. pont második b) alpontjától eltérően az olyan szőlőmustból nyert borra vonatkozó bejegyzett védjegy jogosultja, amely azonos:

- egy m. t. minőségi bor jelölésére szolgáló meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevével, vagy

- egy földrajzi árujelzővel ellátott asztali bor leírására használt földrajzi egység nevével, vagy

- egy földrajzi árujelzővel ellátott importált bor nevével,

2002. december 31-ig akkor is folytathatja ennek a védjegynek a használatát, ha az 1. pont első bekezdése alapján nem jogosult erre a névhasználatra, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó védjegyet

a) 1985. december 31-nél nem később jegyezték be a tagállam illetékes hatóságánál a bejegyzés idején hatályos jogszabályok szerint; és

b) bejegyzése óta megszakítás nélkül ténylegesen használták 1986. december 31-ig vagy, ha a bejegyzés 1984. január 1. előtt történt, legalább ez utóbbi dátum óta.

Azonban az olyan, borra vagy szőlőmustra vonatkozó közismert bejegyzett védjegy jogosultja, amely olyan szavakat tartalmaz, amelyek azonosak egy meghatározott termőhely nevével vagy a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevével, még ha az 1. pont alapján nem is jogosult ennek a névnek a használatára, akkor is folytathatja e védjegy használatát, amennyiben az az eredeti jogosultja személyének vagy az eredeti névadójának felel meg, azzal a feltétellel, hogy a védjegyet legalább 25 évvel a szóban forgó földrajzi névnek a termelő tagállam által az m. t. minőségi borokra vonatkozó közösségi rendelkezések szerinti hivatalos elismerését megelőzően jegyezték be, és hogy azt a védjegyet ténylegesen megszakítás nélkül használták.

Az m. t. minőségi bor vagy asztali bor leírására használatos földrajzi egység nevének használata ellen az első és második szakasz feltételeinek megfelelő védjegyekre nem lehet hivatkozni.

3. A Tanács — a Bizottság javaslatára — 2002. december 31. előtt minősített többséggel eljárva dönt arról, hogy meghosszabbítsa-e a 2. pont első bekezdésében említett határidőt.

4. A tagállamok közlik a Bizottsággal a 2. pontban említett védjegyeket, amint azokról értesülnek.

A Bizottság ezt az információt továbbítja a tagállamok azon illetékes hatóságaihoz, amelyeket kijelöltek arra, hogy a közösségi rendelkezések betartását ellenőrizzék a borágazatban.

G. Forgalomba hozatal, ellenőrzés és oltalom

1. A termék 60 litert nem meghaladó névleges térfogatú tárolóedényben való forgalomba hozatalakor a tárolóedényt fel kell címkézni. A címkézés e rendelet rendelkezéseinek megfelelően történik; ez vonatkozik a 60 litert meghaladó névleges térfogatú címkézett tárolóedényekre is.

2. Dönteni lehet az 1. pont alóli kivételekről.

3. Valamennyi tagállam gondoskodik az e rendelet szerint forgalmazott m. t. minőségi borok és földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok ellenőrzésről és oltalmáról.

4. A közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi árujelzővel ellátott importált borok a Közösségen belüli forgalmazásuk tekintetében és viszonossági alapon, bevonhatók a 3. pontban említett védelmi és ellenőrzési szabályozásba.

Az előző bekezdést az érintett harmadik országokkal kötött, a Szerződés 133. cikkében megállapított eljárás szerint megtárgyalt és megkötött megállapodások útján kell végrehajtani.

[1] HL L186. 1989.6.30., 21. o.

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A PEZSGŐK LEÍRÁSA, JELÖLÉSE, KISZERELÉSE ÉS OLTALMA

A. Meghatározások

1. Ez a melléklet a következők jelölésére és kiszerelésre állapít meg általános szabályokat:

a) az I. melléklet 15. pontjában meghatározott, a Közösségben készített pezsgők;

b) az I. melléklet 16. pontjában meghatározott, a Közösségből származó habzóborok;

c) a 75. cikkben megállapított eljárással e rendeletnek megfelelően meghatározott, harmadik országokból származó pezsgők;

d) a 75. cikkben megállapított eljárással e rendeletnek megfelelően meghatározott, harmadik országokból származó habzóborok.

Az a) pontban említett pezsgők a következőket foglalják magukba:

- az V. melléklet H. pontjában említett pezsgők,

- az V. melléklet I. pontjában említett minőségi pezsgők, valamint

- a VI. melléklet K. pontjában említett, meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők (m. t. minőségi pezsgők).

2. E melléklet alkalmazásában

- a címkézés minden olyan hivatkozás, szimbólum, illusztráció és jel vagy bármely egyéb jelölés, amely a termék megkülönböztetésére szolgál, és amely ugyanazon a tárolóedényen szerepel, beleértve a záró alkalmatosságot vagy a tárolóedényhez rögzített cédulákat és az üveg nyakát borító hüvelyt,

- a csomagolás az a védőburkolat – mint például a papír, különféle tasakok, kartonok és rekeszek –, amelyet egy vagy több tárolóedény szállítására és/vagy azoknak a kiszereléséhez használnak fel a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából.

- egy termék 1. pontban említett termelője az a természetes vagy jogi személy, illetve személyek csoportja, aki, illetve amely által vagy akinek, illetve amelynek a megbízásából a termelést végzik,

- a termelés a friss szőlő, szőlőmust és borok feldolgozása az 1. pontban említett termékekké.

B. Kötelező adatok

1. Az A. 1. pontban említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az a megnevezés, amellyel a terméket árusítják, a D. 2. pontjának megfelelően;

b) a termék névleges térfogata;

c) a termék típusa, a D. 3. pontnak megfelelően;

d) a tényleges alkoholtartalom a később meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően.

2. Az A. 1. pont a) és b) alpontjában említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírás az 1. pontban meghatározott információkon túl a következőket kell tartalmaznia:

- a termelő, vagy a Közösségben letelepedett eladó neve vagy cégneve, valamint

- azoknak a településeknek vagy településrészeknek, valamint tagállamnak a neve, ahol a fent említett személy székhelye található, a D. 4. és D. 5. pontnak megfelelően.

A termelő tagállamok azonban kötelezővé tehetik a termelő nevének vagy cégnevének egészében történő feltüntetését.

Amennyiben a címkén szerepel a termelő neve vagy cégneve és, ha a termelés az első pont második francia bekezdésében említettől eltérő településen vagy településrészen, illetve tagállamban folyik, akkor az abban említett információkat ki kell egészíteni annak a településnek vagy településrésznek a nevével, ahol a termelést végezték vagy, ha a termelés egy másik tagállamban történt, akkor e tagállam nevével.

3. Az A. 1. pont c) és d) alpontjában említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírásnak az 1. pontban meghatározott információkon túl a következőket kell tartalmaznia:

a) az importőr neve vagy cégneve, valamint annak a településnek és tagállamnak a neve, ahol az importőr székhelye található;

b) a termelő neve vagy cégneve, valamint a település és a harmadik ország neve, ahol a termelő székhelye található, a D. 4. és D. 5. pont szerint.

4. A címkézésen szereplő leírásnak további információkat kell tartalmaznia a következő esetekben:

- a harmadik országokból származó borokból készült termékek esetében az I. melléklet 15. pontjának hatodik francia bekezdésében említetteknek megfelelően a címkézésen szereplő leírásnak jeleznie kell, hogy a terméket importált borokból készítették, és fel kell tüntetnie azt a harmadik országot, ahonnan a küvé összeállításához felhasznált bor származik,

- az m. t. minőségi pezsgők esetében a címkén fel kell tüntetni annak a meghatározott termőhelynek a nevét, ahol a termék készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték,

- a VI. melléklet K. 10. pontjában említett, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében a címkézésen szereplő leírásnak tartalmaznia kell annak a szőlőfajtának nevét, amelyből készültek vagy az "illatos szőlőfajtákból készült" kifejezést.

C. Nem kötelező adatok

1. Az A. 1. pontjában említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírást ki lehet egészíteni egyéb adatokkal, feltéve hogy

- nem áll fenn a veszély, hogy félrevezetik azokat a személyeket, akiknek az információ szól, különös tekintettel a B. pontban meghatározott kötelező információkra és az E. pontban meghatározott választható információkra,

- ahol szükséges, betartják az E. pont rendelkezéseit.

2. A pezsgőágazat felügyelete és ellenőrzése céljából az ügyben illetékes hatóságok – figyelembe véve az egyes tagállamok által elfogadott általános eljárási szabályokat – megkövetelhetik a B. 2. pont első albekezdésének első francia bekezdésében említett termelőtől vagy eladótól azon információk helyénvalóságának az igazolását, amelyeket az érintett termék vagy az előállításához felhasznált termékek jellegére, azonosítására, minőségére, összetételére, származására vagy eredetére vonatkozó leírásra használnak.

Amennyiben ez a követelmény:

- annak a tagállamnak az illetékes hatóságától származik, amelyben a termelő vagy az eladó székhelye található, az igazolást e hatóság közvetlenül ezektől a személyektől kéri,

- egy másik tagállam illetékes hatóságától származik, ez a hatóság annak az országnak az illetékes hatóságát, amelyben a termelő vagy az eladó székhelye található, a közöttük fennálló közvetlen együttműködés keretén belül ellátja mindazzal az információval, amelynek segítségével ez utóbbi hatóság képes megszerezni az ilyen igazolást; a felkérést tevő hatóságot tájékoztatják a kérése eredményeként tett lépésekről.

Ha az illetékes hatóságok megállapítják, hogy nem áll rendelkezésükre ilyen igazolás, a szóban forgó információt e rendeletnek meg nem felelőnek kell tekinteni.

D. A kötelező adatokra vonatkozó részletes szabályok

1. A B. pontban meghatározott adatoknak

- együtt kell szerepelniük egy látómezőben, a tárolóedényen és

- világos, olvasható és letörölhetetlen betűkkel kell szerepelniük, amelyek megfelelő nagyságúak ahhoz, hogy kitűnjenek a háttérből, amelyre ezeket nyomtatták, és hogy ezeket világosan meg lehessen különböztetni minden egyéb írott vagy képi anyagtól.

Az importőrre vonatkozó kötelező információk azonban feltüntethetők azon a vizuális mezőn kívül, ahol az egyéb kötelező adatok szerepelnek.

2. A B. 1. pont a) alpontjában említett kereskedelmi jelölést a következő kifejezések egyikével kell megadni:

a) az V. melléklet H. pontjában említett pezsgő esetében: "pezsgő";

b) az V. melléklet I. pontjában említett, e bekezdés d) pontjában említettől eltérő minőségi pezsgő esetében: "minőségi pezsgő" vagy "Sekt";

c) a VI. melléklet K. pontjában említett m. t. minőségi pezsgő esetében:

- "meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgő" vagy "m. t. minőségi pezsgő" vagy "Sekt bestimmter Anbaugebiete" vagy "Sekt b.A.", vagy

- olyan hagyományos különleges kifejezés, amelyet a VII. melléklet A. pont (2) bekezdés c) alpontjának második francia bekezdése negyedik francia albekezdésében említettek közül az a tagállam, amelyben a termelés történt, kiválasztott és amely egy később összeállítandó listán szerepel, vagy

- a VII. melléklet A. 2. pontja c) alpontja második francia bekezdésében említett kivételes szabályozás keretében megállapított, az m. t. minőségi pezsgőkre vonatkozó meghatározott termőhelyek neveinek egyike, vagy

- e kifejezések közül kettőnek a kombinált használata.

A tagállamok előírhatják azonban, hogy a területükön termelt bizonyos m. t. minőségi pezsgők esetében az első albekezdésben említett bizonyos kifejezéseket akár egyedül, akár kombináltan kelljen használni.

d) az V. melléklet I. 3. pontjában említett, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében: "illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő";

e) harmadik országból származó pezsgő esetében

- "pezsgő",

vagy

- "minőségi pezsgő" vagy "Sekt", amennyiben e bor készítésére meghatározott feltételeket az V. melléklet I. pontban meghatározottakkal egyenértékűnek ismerték el.

E pezsgők esetében a kereskedelmi jelölést egy azon harmadik országra vonatkozó utalás kíséri, amelyben a felhasznált szőlőt szüretelték, erjesztették és pezsgővé dolgozták fel. Amennyiben a pezsgő előállításához felhasznált termékeket másik országból nyerték, mint ahol az előállítás folyt, a B. 3. pont szerinti termelő ország jelölésének világosan ki kell tűnnie a címkézésen feltüntetett összes jelölés közül;

f) a Közösségből vagy egy harmadik országból származó habzóbor esetében: "habzóbor". Ha az e jelölésnél alkalmazott nyelv nem utal arra, hogy széndioxid-hozzáadás történt, a "széndioxid hozzáadásával készült" kifejezés egészíti ki a címkézést a még meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően.

3. A B. 1. pont c) alpontjában említett cukortartalom alapján meghatározott terméktípust a következő fogalmak egyikével kell megadni azon a nyelven, amely abban a tagállamban vagy harmadik országban érthető, ahová a terméket szállítják, és ahol azt közvetlen emberi fogyasztásra felkínálják:

- "brut nature", "naturherb", "bruto natural", "pas dosé", "dosage zéro" vagy "dosaggio zero": ha cukortartalma kevesebb, mint 3 gramm/liter; ezek a fogalmak csak azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyekhez nem adtak cukrot a másodlagos erjedést követően,

- "extra brut", "extra herb" vagy "extra bruto": ha cukortartalma 0 és 6 gramm/liter közötti,

- "brut", "herb" vagy "bruto": ha a cukortartalma kevesebb, mint 15 gramm/liter,

- "extra dry", "extra trocken" vagy "extra seco": ha cukortartalma 12 és 20 gramm/liter közötti,

- "sec", "trocken", "secco" vagy "asciutto", "dry", "tør", "ξηρός", "seco", "torr", vagy "kuiva": ha cukortartalma 17 és 35 gramm/liter közötti,

- "demi-sec", "halbtrocken", "abboccato", "medium dry", "halvtør", "ημίξηρος", "semi seco", "meio seco", "halvtorr", vagy "puolikuiva": ha cukortartalma 33 és 50 gramm/liter közötti,

- "doux", "mild", "dolce", "sweet", "sød", "γλυκύς", "dulce", "doce", "söt" vagy "makea": ha cukortartalma több mint 50 gramm/liter.

Ha a termék cukortartalma lehetővé teszi az első albekezdésben meghatározott fogalmak közül kettőnek az alkalmazását, akkor a termelő vagy importőr csak az egyik ilyen fogalom használatát választhatja.

A B. 1. pont c) alpontjával szemben az V. melléklet I. 3. pontjában említettek szerinti, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők, valamint a VI. melléklet K. 10. pontjában említett, illatos szőlőfajtából készült, meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők esetében az első albekezdésben említett, a termék típusára vonatkozó jelölés helyettesíthető az elemzés alapján megállapított, gramm/literben kifejezett cukortartalom jelölésével.

A címkézésen nem használható az első és harmadik albekezdésben meghatározottaktól eltérő információ a cukortartalom alapján meghatározott terméktípus jelölésére.

4. A termelő nevét vagy cégnevét, valamint a település vagy településrész és azon állam nevét, ahol a termelő székhelye található, a következőképpen kell megadni:

- vagy egészben kiírva,

- vagy – a Közösség területén előállított termékek esetében – kódoltan, azzal a feltétellel, hogy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő, a termelőtől eltérő személy vagy személyek csoportjának a neve, illetve cégneve, valamint a település vagy településrész és a tagállam neve, ahol az ilyen személy vagy csoport székhelye található, egészben kiírva szerepel.

5. Amennyiben egy település vagy településrésznek neve szerepel a címkén, akár azért, hogy a termelő vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét, akár azért, hogy a termelés helyét jelölje, és ezek az adatok tartalmazzák egy, a szóban forgó termék megjelölésére felhasználhatótól eltérő, a VI. melléklet A. pontja szerinti meghatározott termőhely nevét, ezt a nevet kóddal kell megadni.

A tagállamok azonban meghatározhatnak egyéb megfelelő intézkedéseket is a területükön előállított termékek leírására, különösen az alkalmazott betűméretre vonatkozóan, amelynek olyannak kell lennie, hogy a bor földrajzi eredetével kapcsolatos bármiféle félreértés elkerülhető legyen.

6. Az előállítási módszer leírására használt kifejezéseket végrehajtási rendelkezésekkel elő lehet írni.

E. Egyes meghatározott fogalmak használata

1. A meghatározott termőhelytől eltérő és egy tagállamnál vagy egy harmadik országnál kisebb földrajzi egység nevét csak a következők leírásának kiegészítéseként lehet használni:

- m. t. minőségi pezsgő,

- olyan minőségi pezsgő, amelyhez a végrehajtási rendelkezések hozzárendelték egy ilyen földrajzi egység nevét, vagy

- egy harmadik országból származó minőségi pezsgő, melynek előállítási feltételeit egyenértékűnek ismerték el az V. melléklet I. pontjában megállapítottakkal egy földrajzi egység nevét viselő minőségi pezsgőre vonatkozóan.

E név használata csak akkor engedélyezett, ha:

a) megfelel azon tagállam vagy harmadik ország szabályainak, ahol a pezsgőt előállították;

b) a szóban forgó földrajzi egység pontosan körülhatárolt;

c) az összes szőlő, amelyből a terméket nyerték, ebből a földrajzi egységből származik, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével;

d) az m. t. minőségi pezsgő esetében a földrajzi egység azon a meghatározott termőhelyen belül helyezkedik el, amelynek nevét a bor viseli;

e) a minőségi pezsgő esetében e földrajzi egység neve nincs egy m. t. minőségi pezsgő leírására meghatározva.

A c) pont második bekezdésével szemben a tagállamok engedélyezhetik egy, a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevének használatát is egy m.t. minőségi pezsgő leírásának kiegészítésére, ha a terméknek legalább 85 %-át abban az egységben szüretelt szőlőből nyerték.

2. Egy szőlőfajta nevét csak az A. 1. pontban említett termék leírásának kiegészítésére használhatják

- az a) pontnál,

vagy

- a c) pontnál, amennyiben előállítási feltételeit egyenértékűnek ismerik el az V. melléklet I. pontjában vagy a VI. melléklet K. pontjában megállapítottakkal.

A szőlőfajta neve vagy e név szinonimája csak akkor tüntethető fel, ha

a) ennek a fajtának a művelése és a belőle nyert termékek felhasználása megfelel a közösségi rendelkezéseknek vagy azon harmadik ország rendelkezéseinek, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték;

b) a fajta szerepel egy, az azon tagállam által elfogadandó listán, ahol a küvé összeállításához felhasznált termékeket nyerték; az m. t. minőségi pezsgő esetében ezt a listát a VI. melléklet B. 1. pontja vagy a K. 10. pont a) alpontja alapján állítják össze;

c) ennek a fajtának a nevét nem lehet összetéveszteni a Közösség területén termelt vagy importált más bor leírására használt meghatározott termőhely vagy földrajzi egység nevével;

d) ennek a fajtának a nevét nem ismétlik meg ugyanabban a kifejezésben, hacsak nem létezik e nevet viselő több fajta, és e név nem szerepel a termelő tagállam által még elfogadandó listán. Ezt a listát a Bizottság tudomására hozzák, amely erről tájékoztatja a többi tagállamot;

e) a terméket teljes egészében a szóban forgó fajtából nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha a fajta döntő hatással van a szóban forgó termék jellegére;

f) az előállítási folyamat hossza, beleértve a termelő létesítményben történő érlelést is, a küvében a széndioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem volt 90 napnál rövidebb és feltéve, hogy a küvében a széndioxid képződését szolgáló erjedési folyamat tartama, illetve a küvé seprőn tartása

- legalább 60 napig tartott,

- legalább 30 napig tartott, ha az erjedési folyamat keverőkkel ellátott tárolóedényekben megy végbe.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban az V. melléklet I. 3. pontjában vagy a VI. melléklet K. 10. pontjában említett, illatos szőlőfajtából készült pezsgőkre.

A második albekezdéssel szemben a termelő tagállamok:

- engedélyezhetik egy szőlőfajta nevének használatát, ha a szőlőnek, amelyekből a terméket előállították, legalább 85 %-a ebből a fajtából való, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével, illetve ha ez a fajta döntő hatással van a szóban forgó termék jellegére,

- engedélyezhetik két vagy három szőlőfajta nevének használatát, amennyiben a termelő tagállam rendeletei ezt lehetővé teszik, és azzal a feltétellel, hogy az összes szőlő, amelyből a terméket előállították, ebből a két vagy három fajtából való, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha ennek a két vagy három fajtának a keveréke döntő hatással van a szóban forgó termék jellegére,

- az ilyen jelölést korlátozhatják a második albekezdésben említett szőlőfajták bizonyos neveinek használatára.

3. A "palackban erjesztett" kifejezés csak a következők leírására használható:

- m. t. minőségi pezsgő,

- minőségi pezsgő,

vagy

- egy harmadik országból származó minőségi pezsgő, amelyek előállítási feltételeit egyenértékűnek ismerték el az V. melléklet I. pontjában vagy a VI. melléklet K. pontjában megállapítottakkal.

Az első albekezdésben említett kifejezés használata csak akkor engedélyezett, ha

a) a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b) az előállítási folyamat hossza, beleértve az érlelést abban a gazdaságban, ahol a termék készült, a küvében a széndioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem volt kilenc hónapnál rövidebb;

c) a küvében a széndioxid képződését szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartása legalább 90 napig tartott;

d) a terméket szűréssel a fejtéses módszerrel vagy degorzsálással választották le a borseprőről.

4. A "hagyományos módszerrel palackban erjesztett", vagy "hagyományos módszer", vagy "klasszikus módszer" vagy "klasszikus hagyományos módszer" és ezek fordításából eredő bármely kifejezés csak a következők leírására használható:

- m. t. minőségi pezsgő,

- minőségi pezsgő,

vagy

- egy harmadik országból származó minőségi pezsgő, amelyek előállítási feltételeit egyenértékűnek ismerték el az V. melléklet I. pontjában vagy a VI. melléklet K. pontjában megállapítottakkal.

Az első albekezdésben említett kifejezések egyikének használata csak akkor engedélyezett, ha

a) a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn maradt ugyanabban a gazdaságban;

c) a terméket degorzsálással választották le a borseprőről.

5. A termelés módszerére utaló olyan kifejezés, amely tartalmazza egy meghatározott termőhely vagy egy másik földrajzi egység nevét, vagy tartalmaz az ezek egyikéből származó fogalmat, csak a következők leírására használható:

- m. t. minőségi pezsgő,

- minőségi pezsgő,

vagy

- egy harmadik országból származó minőségi pezsgő, amelynek előállítási feltételeit egyenértékűnek ismerték el az V. melléklet I. pontjában vagy a VI. melléklet K. pontjában megállapítottakkal.

Ezeket a kifejezéseket csak az első albekezdésben említett földrajzi árujelzők egyikére jogosult termékek leírására lehet alkalmazni.

6. Tekintettel azokra az m. t. minőségi pezsgőkre, amelyek megfelelnek a 4. pont második albekezdésében megállapított feltételeknek,

a) a "Winzersekt" kifejezést a Németországban előállított, a "Hauersekt" kifejezést az Ausztriában előállított m. t. minőségi pezsgőkre tartják fenn, amelyek mindegyikét:

- ugyanabban a borászati gazdaságban – beleértve a termelői csoportokat is – termelt szőlőből állították elő, amelyben a D. 4. pont szerinti termelő az m. t. minőségi pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít,

- az első francia bekezdésben említett termelő értékesítette és forgalmazta olyan címkével ellátva, amely jelöli a borászati gazdaságot, a szőlőfajtát és az évjáratot.

A végrehajtási rendelkezések értelmében további feltételeket lehet meghatározni a "Winzersekt" fogalom használatára, valamint az egyéb közösségi nyelveken ennek megfelelő fogalmak használatára. Ugyanezeknek a rendelkezéseknek az értelmében egy tagállam számára engedélyezhető, hogy egyedi, és különösen még szigorúbb rendelkezéseket határozhasson meg.

Az előző albekezdésekben említett fogalmak csak a származási nyelven használhatók;

b) a "crémant" kifejezést azokra az m. t. minőségi pezsgőkre tartják fenn,

- amelyekre ezt a kifejezést használják a meghatározott termőhely nevével kombináltan abban a tagállamban, ahol a bor készült,

- amelyek – fehér m. t. minőségi pezsgők esetén – egész szőlőfürtök préselésével nyert mustból készültek úgy, hogy a kinyert must mennyisége nem haladja meg a 150 kg szőlőnkénti 100 litert,

- amelyek kéndioxid-tartalma maximum 150 mg/l,

- amelyek cukortartalma kevesebb, mint 50 g/l,

és

- amelyeket az azon tagállam által megállapított bármiféle további, az előállításukra és leírásukra vonatkozó különleges szabályok szerint készítettek, ahol előállításuk történt.

Az első francia bekezdéstől eltérően azon m. t. minőségi pezsgők esetén, amelyekre az érintett tagállam nem alkalmazza a "crémant" kifejezést e rendelkezés szerint, ezen m. t. minőségi pezsgők termelői alkalmazhatják ezt a kifejezést, feltéve hogy 1996. július 1-jét megelőzően legalább 10 éven át hagyományosan használták az említett kifejezést.

Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot azokról az esetekről, amelyekben ezt az eltérési lehetőséget alkalmazzák.

7. Az évjárat csak a következők leírására használható:

- m. t. minőségi pezsgő,

- minőségi pezsgő,

vagy

- egy harmadik országból származó minőségi pezsgő, amelyek előállítási feltételeit egyenértékűnek ismerték el az V. melléklet I. pontjában vagy a VI. melléklet K. pontjában megállapítottakkal.

Az évjáratra történő hivatkozás csak akkor engedélyezett, ha a terméknek legalább 85 %-át az adott évben szüretelt szőlőből nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy a területükön termelt m. t. minőségi pezsgők esetében az évjárat csak akkor adható meg, ha a terméket teljes egészében az adott évben szüretelt szőlőből nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével.

8. A kiváló minőségre történő utalás csak a következő termékek esetékben használható:

- m. t. minőségi pezsgő,

- minőségi pezsgő,

vagy

- egy harmadik országból származó minőségi pezsgő, amelyek előállítási feltételeit egyenértékűnek ismerték el az V. melléklet I. pontjában vagy a VI. melléklet K. pontjában megállapítottakkal.

9. Egy tagállam vagy egy harmadik ország neve, illetve az abból a névből eredő melléknév csak akkor használható a D. pont második bekezdésében említett kereskedelmi jelöléssel kombináltan, ha a terméket annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a területén állították elő, illetve kizárólag az ugyanazon a területen szüretelt és borrá feldolgozott szőlőből készítették.

10. Az A. 1. pontban említett termék leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel után szerzett éremre, vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy szimbólummal kiegészíteni, ha azt egy hivatalos testület vagy az e célra hivatalosan elismert testület adományozta a szóban forgó termék egy adott mennyiségére.

11. A "Prémium" vagy "Reserve" kifejezést csak

- a "minőségi pezsgő" kifejezés,

vagy

- a D. 2. pontjának c) alpontjában említett kifejezések egyikének kiegészítésére lehet használni.

A "Reserve" kifejezést – ahol szükséges – ki lehet egészíteni egy jelzővel a termelő tagállam által megállapított feltételek szerint.

12. Szükség esetén a végrehajtási rendelkezések megállapíthatják

a) a következők használatának feltételeit:

- a 8. pontban említett kifejezés,

- a 3–6. pontban említettektől eltérő előállítási módszerekhez kapcsolódó kifejezések,

- azoknak a szőlőfajtáknak a különleges tulajdonságaira utaló kifejezések, amelyekből a szóban forgó termék készült;

b) az a) pontban említett kifejezések listája.

F. A címkézésre használható nyelvek

Azokat az információkat, amelyek

- a B. pontban vannak meghatározva, a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén vagy közülük többen kell megadni annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyen megértse ezen adatok mindegyikét,

- a C. pontban vannak meghatározva, a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén vagy közülük többen kell megadni.

A területükön piacra bocsátott termékek esetében a tagállamok engedélyezhetik, hogy ezt az információt a Közösségek hivatalos nyelveitől eltérő nyelven is meg lehessen adni, amennyiben ennek a nyelvnek a használata hagyományos és szokásos az érintett tagállamban vagy területének egy részén.

Azonban:

a) az m. t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetében csak annak a tagállamnak a hivatalos nyelvét lehet használni, amelynek területén az előállítás történt

- a meghatározott termőhely nevének esetében a B. 4. pont második francia bekezdésében említettek szerint,

- egy másik földrajzi egység nevének esetében az E. 1. pontban említettek szerint,

a Görögországban előállított, előbb említett termékek esetében ezeket az információkat a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén vagy közülük többen is meg lehet ismételni;

b) a harmadik országokból származó termékek esetében

- engedélyezett azon harmadik ország valamely hivatalos nyelvének használata, amelyben az előállítás történt, feltéve hogy a B. 1. pontban meghatározott információkat a Közösségek valamelyik hivatalos nyelvén is feltüntetik,

- a C. pontban meghatározott egyes információknak a Közösség valamelyik hivatalos nyelvére történő fordítását végrehajtási rendelkezések szabályozhatják;

c) a Közösségből származó és exportra szánt termékek esetében a B. 1. pontban említett és a Közösség egyik hivatalos nyelvén megadott információkat egy másik nyelven meg lehet ismételni.

G. Kiszerelés

1. Az A. 1. pontban említett termékeket csak olyan üvegpalackokban lehet eladás céljára raktáron tartani vagy forgalomba hozni, amelyek

a) a következő módon vannak lezárva:

- gomba alakú, parafából vagy olyan egyéb anyagból készült dugóval, amelynek élelmiszerekkel való érintkezése engedélyezett, s amelyet egy szorító tart a helyén, szükség esetén egy lapocska borít, és amelyen olyan fóliahüvely van, amely teljes egészében lefedi a dugót és a palack nyakának egészét vagy egy részét,

- bármiféle egyéb alkalmas záró alkalmatossággal a 0,20 liter névleges tartalmat meg nem haladó palackok esetében; és

b) e rendelet rendelkezéseinek megfelelő címkézéssel vannak ellátva.

Az a) pont első albekezdésének első és második francia bekezdésében említett záró alkalmatosságot nem boríthatja ólom felhasználásával készült zárókupak vagy fólia.

Az A. 1. pontban említett termékek esetében azonban, amelyeket az E. 3. és E. 4. pontban említettek szerint palackban történő második alkoholos erjedéssel állítanak elő, a még mindig az előállítás folyamatában levő pezsgőkre, amennyiben azok ideiglenes dugóval vannak lezárva és nincsenek felcímkézve, kivételeket:

a) állapíthatnak meg a termelő tagállamok, feltéve hogy ezeket a borokat

- m. t. minőségi pezsgők előállítására szánják,

- csak az érintett meghatározott termőhelyen belül, a termelők között forgalmazzák,

- kísérő irattal látják el,

és

- különleges vizsgálatnak vetik alá;

b) alkalmazhatnak 2001. december 31-ig olyan minőségi pezsgők termelőire, amelyeket az érintett tagállam kifejezetten engedélyezett, és amelyek megfelelnek az adott tagállam által megállapított feltételeknek, különös tekintettel a felügyeletükre.

2000. június 30. előtt az érintett tagállamoknak jelentést kell küldeniük a Bizottság részére e kivételeknek alkalmazásáról. A Bizottság, ha szükséges, benyújtja a szükséges javaslatokat a kivételek folytatására.

2. A később meghatározandó szabályoknak megfelelően csak a következők tölthetők az 1. pont a) alpontjában említett záró alkalmatossággal ellátott "pezsgő" típusú vagy hasonló palackokba értékesítés, forgalomba hozatal vagy export céljából:

- az A. 1. pontban említett termékek,

- azok az italok, amelyeket hagyományosan ilyen palackokba töltöttek, és amelyek

- megfelelnek a gyöngyöző bor vagy szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bor meghatározásának az I. melléklet 17. és 18. pontjában említettek szerint,

vagy

- valamely gyümölcs vagy más mezőgazdasági termény alkoholos erjedésével készítettek, különösen a VII. melléklet C. 2. pontban említett termékek, valamint az ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok fogalom-meghatározásának, leírásának, jelölésének és kiszerelésének általános szabályairól szóló 1601/91/EGK rendelet [1] hatálya alá tartozó termékek,

vagy

- tényleges alkoholtartalma nem nagyobb, mint 1,2 térfogatszázalék.

- azok a termékek, amelyek esetében annak ellenére, hogy ilyen kiszereléssel rendelkeznek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy félrevezetik a fogyasztót a termék valódi jellegét illetően.

3. Amennyiben a címkézést nem szabályozza e rendelet, azt végrehajtási rendelkezések szabályozhatják, különös tekintettel:

a) a címkék elhelyezésére a tárolóedényeken;

b) a címkék legkisebb méretére;

c) a jelölést alkotó különböző tételek elrendezésére a címkéken;

d) a betűk méretére a címkéken;

e) szimbólumok, illusztrációk és védjegyek használatára.

4. Az 5. pont sérelme nélkül, ha az A. 1. pontban említett termék csomagolásán egy vagy több, a benne lévő termékre vonatkozó adat szerepel, ezeknek az adatoknak meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek.

5. Amennyiben az A. 1. pontban említett terméket tartalmazó tárolóedényeket egy csomagban szerelik ki a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából, akkor azt e rendeletnek megfelelően kell címkézni.

Az A. 1. pontban említett termékek kis mennyiségeit önmagukban vagy egyéb termékekkel együtt tartalmazó speciális csomagolás esetében a túlzott szigorúság elkerülését szolgáló intézkedéseket kell elfogadni.

H. Védjegyek

1. Amennyiben az A. 1. pontban említett termékek leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása védjegyekkel egészül ki, ezek a védjegyek nem tartalmazhatnak semmiféle szót, szórészt, jelet vagy illusztrációt, amely

a) esetében fennáll a veszély, hogy a 48. cikk értelmében összetévesztéshez vezet, vagy félrevezeti azokat a személyeket, akikhez azokat címezték;

vagy

b) esetében fennáll a veszély, hogy összetévesztik egy asztali bor, egy meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, beleértve az m. t. minőségi pezsgőt is, vagy egy olyan importált bor leírásával vagy annak egy részével, amelynek leírását közösségi rendelkezések szabályozzák vagy az A. 1. pontban említett bármely egyéb termék leírásával, illetve amely bármely ilyen termék leírásával azonos, kivéve ha a szóban forgó pezsgő küvéjének összeállításához felhasznált termékek jogosultak erre a leírásra vagy kiszerelésre.

2. Az 1. pont b) alpontjának sérelme nélkül egy olyan, az A. 1. pontban említett termékre vonatkozó közismert bejegyzett védjegy jogosultja, amely olyan szavakat tartalmaz, amelyek azonosak egy meghatározott termőhely nevével vagy a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevével, még ha az 1. pont alapján nem is jogosult e név használatára, akkor is folytathatja ennek a védjegynek a használatát, ha az annak eredeti jogosultja személyének vagy az eredeti névadójának felel meg, azzal a feltétellel, hogy a védjegyet legalább 25 évvel a szóban forgó földrajzi névnek a termelő tagállam által az m. t. minőségi borokra vonatkozó, az 54. cikk (4) bekezdése szerinti hivatalos elismerését megelőzően jegyezték be, és hogy azt a védjegyet ténylegesen megszakítás nélkül használták.

Az első albekezdés feltételeinek megfelelő védjegyekre nem lehet hivatkozni egy m. t. minőségi bor leírására alkalmazott földrajzi egység nevének használata ellen.

I. Általános rendelkezések

1. Az F. 1. pont sérelme nélkül valamennyi tagállam elfogadja az A. 1. pontban említett olyan termékek leírását, jelölését és kiszerelését, amelyek más tagállamokból származnak és annak területén kerülnek forgalomba, azzal a feltétellel, hogy az ilyen leírás és kiszerelés megfelel a közösségi szabályoknak, és e rendelet alapján engedélyezett abban a tagállamban, ahol a terméket előállították.

2. Az A. 1. pont alá tartozóktól eltérő termékek leírása, kiszerelése és reklámozása nem jelezheti, sejtetheti vagy sugallhatja, hogy az adott termék pezsgő.

3. A D. 2. pontban meghatározott kereskedelmi jelölések csak az A. 1. pontban említett termékekre alkalmazhatók.

A tagállamok engedélyezhetik azonban a "pezsgő" kifejezés használatát egy összetett név formájában egy, a 22060091 KN-kód alá tartozó, gyümölcs vagy más mezőgazdasági nyersanyag alkoholos erjesztésével nyert ital leírására, amennyiben ezeknek az összetett neveknek a használata hagyományos az 1985. november 29-én hatályos jogszabályok alapján.

4. A 3. pont második bekezdésében említett összetett neveket a címkézésen azonos típusú és színű betűkkel jelölik, és olyan méretűekkel, hogy egyértelműen kitűnjenek a többi információ közül.

5. Az m. t. minőségi pezsgőket csak azzal a feltétellel lehet forgalomba hozni, hogy a dugón fel van tüntetve annak a meghatározott termőhelynek a neve, amelyre jogosultak, továbbá a palack az előállítás helyének elhagyásakor felcímkézésre került.

A címkézésre vonatkozóan azonban kivételek tehetők, amennyiben a megfelelő ellenőrzés biztosított.

6. Az 5. pont végrehajtására vonatkozóan rendelkezéseket kell elfogadni csakúgy, mint a dugó 5. pont első bekezdésében említett jelölésére vonatkozó eltérési lehetőségeket illetően arra az esetre, ha az illetékes hatóság által végzett ellenőrzés alkalmával valamely pezsgőt nem ismernek el m. t. minőségi pezsgőként.

[1] HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

--------------------------------------------------