A Tanács határozata

(2002. február 28.)

a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról

(2002/187/IB)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság kezdeményezésére, valamint a Portugál Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Svéd Királyság és a Belga Királyság kezdeményezésére [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

mivel:

(1) A tagállamok igazságügyi együttműködését tovább kell fejleszteni, különösen a bűnözésnek a gyakorta transznacionális szervezetek által elkövetett súlyos formái elleni küzdelemben.

(2) A tagállamok igazságügyi együttműködésének hatékony javítása olyan strukturális intézkedések azonnali elfogadását igényli az Európai Unió szintjén, amelyek az alapvető jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása mellett előmozdíthatják a több tagállam területére kiterjedő nyomozási és büntetőeljárási tevékenységek legmegfelelőbb összehangolását.

(3) Az Európai Tanács a szervezett bűnözés súlyos formái elleni fellépés fokozása érdekében az 1999. október 15–16-án Tamperében tartott ülésén, különösen következtetéseinek 46. pontjában elhatározta egy azonos jogosultsággal rendelkező ügyészekből, bírákból vagy rendőrségi tisztviselőkből álló szervezeti egység (Eurojust) létrehozását.

(4) Ezzel a határozattal létrejön az Eurojust mint az Európai Unió jogi személyiséggel rendelkező szerve, amelynek tevékenységét az Európai Unió költségvetéséből finanszírozzák, kivéve a nemzeti tagoknak és segítőiknek – a származási tagállamot terhelő – bérét és illetményét.

(5) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [3] céljai az Eurojust tevékenységére is irányadóak. Az Eurojust testületének el kell fogadnia az e célok megvalósításához szükséges végrehajtási intézkedéseket. Maradéktalanul figyelembe kell vennie az Eurojustnak a nyomozás és büntetőeljárás keretében kifejtett tevékenységeinek kényes jellegét. Ezzel összefüggésben az OLAF-tól meg kell tagadni az akár folyamatban levő, akár befejezett tevékenységek során bármilyen formában őrzött vagy létrehozott okmányokhoz, bizonyítékokhoz, jelentésekhez, feljegyzésekhez vagy információhoz való hozzáférést, és az ilyen okmányok, bizonyítékok, jelentések, feljegyzések és információk átadását.

(6) Céljainak lehető leghatékonyabb megvalósítása érdekében az Eurojust egy vagy több nemzeti tagja révén vagy testületként látja el feladatait.

(7) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy a közszolgálat érdekeit szolgáló és érvényesítő rendelkezésekkel összhangban információcserét folytassanak az Eurojusttal.

(8) Az Eurojust joghatósága nem érinti a Közösségnek a pénzügyi érdekei védelmére irányuló hatáskörét, sem a hatályos szerződéseket és megállapodásokat, nevezetesen az 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt (Európa Tanács), a Tanács által 2000. május 29-én elfogadott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt [4] és annak 2001. október 16-án elfogadott jegyzőkönyvét [5].

(9) Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Eurojust gépi eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban dolgozza fel a személyi adatokat. Ennek megfelelően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy legalább olyan szintű adatvédelmet biztosítsanak, mint ami a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-án Strasbourgban aláírt egyezmény (Európa Tanács) és későbbi módosításai, különösen a 2001. november 8-án aláírásra megnyitott jegyzőkönyv elveinek az alkalmazásából következik, miután e módosítások a tagállamokra nézve már hatályba léptek.

(10) A személyes adatok megfelelő kezelésének biztosítása és ellenőrzése érdekében olyan közös ellenőrző szervet kell létrehozni, amely – az Eurojust összetételének megfelelően – bírákból, illetve – amennyiben a tagállam alkotmányos vagy belső rendszere ezt követeli meg – olyan személyekből áll, akik azzal egyenértékű olyan funkciót látnak el, amely kellő függetlenséget biztosít számukra. Ennek a közös ellenőrző szervnek a hatásköre nem érinti a nemzeti bíróságok hatáskörét és a nemzeti bíróságoknál benyújtható jogorvoslati lehetőségeket.

(11) Az Unió és a Közösség által végzett különböző tevékenységek összehangolása érdekében, és tekintettel a Szerződés 29. cikkére és 36. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottságnak maradéktalanul részt kell vennie az általános és a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos Eurojust-eljárásokban. Az Eurojust eljárási szabályzatának részletesen is rendelkeznie kell arról, miként vegyen részt a Bizottság a hatáskörébe tartozó Eurojust-eljárásokban.

(12) Rendelkezéseket kell megállapítani az Eurojust és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) [6] szoros együttműködése megteremtésének és fenntartásának biztosítására.

(13) Az Eurojust és a 98/428/IB együttes fellépés [7] értelmében létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat között privilegizált kapcsolatra van szükség. Ezért a Hálózat titkárságát az Eurojust titkárságán belül kell elhelyezni.

(14) Az Eurojust tevékenységének elősegítésére a tagállamok egy vagy több nemzeti kapcsolattartót intézményesítenek vagy jelölnek ki.

(15) Amilyen mértékben feladatainak ellátáshoz ez szükséges, az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködést és ez irányú megállapodások létrehozását kezdeményezze harmadik államokkal, elsősorban az Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országokkal, valamint más olyan országokkal, amelyekkel e tekintetben megállapodás született.

(16) Miután ennek a határozatnak az elfogadása azzal jár, hogy a tagállamokban jelentős új jogalkotási intézkedéseket kell jóváhagyni, gondoskodni kell egyes átmeneti rendelkezésekről.

(17) A laekeni Európai Tanács 2001. december 14–15-én elfogadott következtetéseinek 57. pontja rendelkezett az Eurojust tevékenységének beindításáról Hágában addig, amíg az egyes intézmények székhelyéről szóló átfogó megállapodás létrejön.

(18) Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a Szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében és az Európai Unió alapjogi chartájában elfogadott elveket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Létrehozás és jogi személyiség

Ez a határozat létrehozza a továbbiakban "Eurojust"-nak nevezett egységet, amely az Unió szerveként tevékenykedik.

Az Eurojust jogi személy.

2. cikk

Összetétel

(1) Az Eurojust az egyes tagállamok által jogrendszerüknek megfelelően kinevezett egy-egy tagból áll, akik azonos jogosultságokkal rendelkező ügyészek, bírák vagy rendőrségi tisztviselők.

(2) Minden nemzeti tag munkáját egy személy segítheti. Szükség esetén és a 10. cikkben említett testület egyetértésével a nemzeti tag munkáját több személy is segítheti. A segítők egyike a nemzeti tagot helyettesítheti.

3. cikk

Célok

(1) A súlyos, különösen a szervezett bűnözés területén, a 4. cikkben említett, két vagy több tagállamot érintő büntetendő magatartással kapcsolatos nyomozással és büntetőeljárással összefüggésben az Eurojust céljai a következők:

a) a tagállamokban a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolásának ösztönzése és fokozása a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, figyelembe véve az egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától származó megkereséseket és a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében illetékes bármely szerv által szolgáltatott információkat;

b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti együttműködés fejlesztése, különösen a kölcsönös nemzetközi jogsegély és a kiadatási kérelmek teljesítésének előmozdítása;

c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak egyéb támogatása, a nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tétele céljából.

(2) Az e határozatban megállapított szabályoknak megfelelően, és valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresése alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozáshoz és büntetőeljáráshoz, amely csak egyetlen tagállamot vagy harmadik államot érint, amennyiben az adott állammal a 27. cikk (3) bekezdésének megfelelően együttműködést intézményesítő megállapodás jött létre, vagy konkrét esetben a segítségnyújtáshoz lényeges érdek fűződik.

(3) Az e határozatban megállapított szabályoknak megfelelően, és egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának vagy a Bizottságnak a megkeresése alapján az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozáshoz és büntetőeljáráshoz, amelyek csak az adott tagállamot és a Közösséget érintik.

4. cikk

Hatáskör

(1) Az Eurojust általános hatásköre a következőkre terjed ki:

a) olyan bűnözési formák és bűncselekmények, amelyek vonatkozásában az Europol az 1995. július 26-i Europol-egyezmény 2. cikke értelmében mindenkor jogosult eljárni;

b) a következő bűnözési formák:

- számítógépes bűnözés,

- az Európai Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalás és korrupció, illetve egyéb bűncselekmény,

- bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása,

- környezetet károsító bűncselekmények,

- az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló, 1998. december 21-i 98/733/IB tanácsi együttes fellépés [8] értelmében vett bűnszervezetben való részvétel;

c) az a) és b) pontban említett bűnözési formákkal és bűncselekményekkel együtt elkövetett egyéb bűncselekmények.

(2) A bűncselekmények (1) bekezdésben nem említett egyéb formái esetében az Eurojust – céljaival összhangban – valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresése nyomán segítséget nyújthat a nyomozásban és a büntetőeljárásban.

5. cikk

Az Eurojust feladatai

(1) Céljainak megvalósításában az Eurojust a következő módokon tesz eleget feladatainak:

a) a 6. cikk szerint egy vagy több érintett nemzeti tagja révén; vagy

b) testületként, a 7. cikkel összhangban, ha:

i. az Eurojust által vizsgált ügyek valamelyikében érintett egy vagy több nemzeti tag ezt kéri; vagy

ii. az ügy olyan nyomozással vagy büntetőeljárásokkal jár, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthetnek; vagy

iii. az eljárás az Eurojust céljaival összefüggő általános kérdést érint; vagy

iv. ez a határozat egyébként így rendelkezik.

(2) Az Eurojust feladatainak ellátása során jelzi, hogy a 6. cikknek megfelelően egy vagy több érintett nemzeti tagja révén, vagy a 7. cikk szerint testületként kíván eljárni.

6. cikk

A nemzeti tagjai révén eljáró Eurojust feladatai

Az érintett nemzeti tagjai révén eljárva, az Eurojust:

a) kérheti az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy mérlegeljék:

i. a konkrét cselekmények tekintetében a nyomozás vagy büntetőeljárás elrendelését;

ii. annak elfogadását, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

iii. az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordinációt;

iv. közös nyomozócsoport létrehozását az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v. a feladatainak ellátásához szükséges információ rendelkezésére bocsátását;

b) gondoskodik arról, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a nyomozásról és a büntetőeljárásokról, amelyek a tudomására jutottak;

c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérelmére segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d) segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javításához;

e) együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, így igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f) a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben, a testület egyetértésével segíti a csak egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát érintő nyomozást és büntetőeljárást;

g) céljaival összhangban és a 4. cikk (1) bekezdésének keretében, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködés és koordináció javítása érdekében jogsegély iránti megkereséseket továbbíthat, amennyiben:

i. azokat egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága terjeszti elő;

ii. a megkeresések az adott hatóság konkrét ügyben folytatott nyomozást vagy büntetőeljárást érintik;

iii. az összehangolt fellépés céljából beavatkozásra van szükség.

7. cikk

A testületként eljáró Eurojust feladatai

Testületként eljárva, az Eurojust:

a) a 4. cikk (1) bekezdésében említett bűnözési formák és bűncselekmények vonatkozásában – megfelelő indoklással – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól kérheti:

i. meghatározott cselekményekre kiterjedő nyomozás vagy büntetőeljárás elrendelését;

ii. annak elfogadását, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott tényekkel kapcsolatos nyomozása vagy büntetőeljárás megindítása terén;

iii. az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordinációt;

iv. közös nyomozócsoport létrehozását az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v. a feladatainak ellátásához szükséges információ rendelkezésére bocsátását;

b) biztosítja, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomására jutott olyan nyomozásról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;

c) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérésére segítséget nyújt a nyomozás és büntetőeljárás lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d) elősegíti a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján;

e) együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, többek között igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f) segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények kifejtésével;

g) az a), c) és d) pontban említett esetekben logisztikai támogatást nyújthat. Ez a logisztikai támogatás jelenthet fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését.

8. cikk

Indoklási kötelezettség

Amennyiben az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy döntenek, hogy nem tesznek eleget a 7. cikk a) pontjában említett kérésnek, döntésükről és annak indokairól tájékoztatják az Eurojustot, kivéve ha a 7. cikk a) pontjának i., ii. és v. alpontjában említett esetekben azért nem közölhetik döntésük indokait, mivel:

i. ezzel fontos nemzetbiztonsági érdekeket sértenének meg; vagy

ii. ezáltal folyamatban lévő nyomozások sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetnék.

9. cikk

Nemzeti tagok

(1) A nemzeti tagok jogállása tekintetében tagállamuk belső joga az irányadó. A nemzeti tag hivatali idejét a származási tagállam határozza meg. Hivatali idejüket úgy határozzák meg, hogy az Eurojust megfelelő működése biztosított legyen.

(2) Az Eurojust és a tagállamok közötti összes információcserét, beleértve a 6. cikk a) pontja keretében küldött megkereséseket, a nemzeti tag útján kell lebonyolítani.

(3) A tagállamok mindegyike meghatározza azoknak az igazságszolgáltatási hatásköröknek a jellegét és terjedelmét, amelyek gyakorlását a nemzeti tagnak saját területén biztosítja. Nemzetközi kötelezettségeivel összhangban a tagállam meghatározza a nemzeti tagot külföldi igazságügyi hatóságokkal kapcsolatos eljárásában megillető jogokat is. A tagállam, nemzeti tagjának kinevezése alkalmával és bármely egyéb megfelelő időpontban tájékoztatja döntéséről az Eurojust szervezetét és a Tanács Főtitkárságát, így utóbbi tájékoztathatja erről a többi tagállamot. A tagállamok vállalják a fentiek szerint biztosított előjogok elfogadását és elismerését, amennyiben azok nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban vannak.

(4) Az Eurojust céljainak megvalósítása érdekében a nemzeti tag hozzáférhet a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokban vagy a tagállam egyéb nyilvántartásaiban tartalmazott információhoz, ugyanazon a módon, mint amelyet nemzeti joga az azonos jogosultságokkal rendelkező bírák, ügyészek és rendőrségi tisztviselők számára előír.

(5) Egy nemzeti tag közvetlenül is megkeresheti saját tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(6) Feladatainak ellátása során a nemzeti tag szükség szerint tudatja, ha a (3) bekezdésben biztosított igazságszolgáltatási hatáskörökkel összhangban jár el.

10. cikk

Testület

(1) A nemzeti tagok összessége alkotja a testületet. Minden nemzeti tag egy szavazattal rendelkezik.

(2) A Tanács, a személyes adatok kezelése tekintetében a 23. cikkben előírt közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően, a testület előzetesen egyhangúlag elfogadott javaslata alapján hagyja jóvá az Eurojust eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései a Tanács külön jóváhagyását igénylik.

(3) A testület – amikor 7. cikk a) pontja szerint jár el – kétharmados többséggel hozza meg döntéseit. A testület egyéb határozatait eljárási szabályzatának megfelelően hozza meg.

11. cikk

A Bizottság szerepe

(1) A Bizottság a Szerződés 36. cikkének (2) bekezdésével összhangban támogatja az Eurojust tevékenységét. A Bizottság a hatáskörébe tartozó területeken vesz részt az Eurojust tevékenységeiben.

(2) Az Eurojustnak a nyomozások és büntetőeljárások összehangolása terén végzett munkája tekintetében a Bizottságot fel lehet kérni arra, hogy szakértőként segítse azt.

(3) Az Eurojust és a Bizottság közötti együttműködés fokozása érdekében az Eurojust megállapodhat a Bizottsággal a szükséges gyakorlati intézkedésekről.

12. cikk

Nemzeti kapcsolattartók

(1) Minden tagállam egy vagy több nemzeti kapcsolattartót intézményesíthet vagy nevezhet ki. Elsődleges fontosságú, hogy minden tagállamban intézményesítsenek vagy nevezzenek ki egy kapcsolattartót a terrorcselekmények területét érintően. A nemzeti kapcsolattartók és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti kapcsolatokra az adott tagállam joga az irányadó. A nemzeti kapcsolattartó munkahelye a kinevező tagállamban van.

(2) A tagállam által kinevezett kapcsolattartó lehet az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartója is.

(3) A nemzeti tag és a nemzeti kapcsolattartó közötti kapcsolatok nem zárják ki a nemzeti tag közvetlen kapcsolatának lehetőségét a hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

13. cikk

Információcserék a tagállamokkal és a nemzeti tagok között

(1) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai kicserélhetik az Eurojusttal az összes olyan információt, amelyre az Eurojustnak – az 5. cikknek megfelelően – feladatai ellátásához szüksége van.

(2) A 9. cikkel összhangban az Eurojust nemzeti tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információkat előzetes engedély nélkül kicseréljék egymással vagy tagállamaik hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

14. cikk

A személyes adatok kezelése

(1) Az Eurojust, amennyiben céljainak megvalósításához ez szükséges, hatáskörén belül és feladatainak ellátása érdekében gépi eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban személyes adatokat dolgozhat fel.

(2) Az Eurojust megteszi a szükséges intézkedéseket a személyes adatok legalább olyan szintű védelmének biztosítására, amely egyenértékű az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezményében, illetve későbbi módosításaiban foglalt elvek alkalmazásából eredő védelemmel; amennyiben e módosítások hatályban vannak a tagállamokban.

(3) Az Eurojust által kezelt személyes adatoknak az adatkezelés célja szempontjából alkalmasnak és lényegesnek kell lenniük, és az adatkezelés céljához szükséges mértéket nem léphetik túl, és – figyelembe véve a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és más partnerek által a 13. és 26. cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat – pontosnak és naprakésznek kell lenniük. Az Eurojust által kezelt személyes adatok kezelése tisztességesen és jogszerűen történik.

(4) Ezzel a határozattal összhangban az Eurojust létrehozza a nyomozással kapcsolatos adatok tárgymutatóját, és személyes adatokat is tartalmazó ideiglenes munkafájlokat alakíthat ki.

15. cikk

A személyes adatok kezelésének korlátozásai

(1) A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett adatkezelés során az Eurojust csak a következő személyes adatait kezelheti azoknak a személyeknek, akik az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében a 4. cikkben meghatározott egy vagy több bűnözési forma vagy bűncselekmény miatt nyomozás vagy büntetőeljárás alatt állnak:

a) családi név, leánykori név, utónevek, álnevek vagy felvett nevek;

b) születési idő és hely;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f) társadalombiztosítási számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai;

g) jogi személyekre vonatkozó információk, amennyiben ezek adatokat tartalmaznak nyomozás vagy büntetőeljárás alatt álló azonosított vagy azonosítandó személyekről;

h) bankszámlák és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák;

i) a felróható tények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, a tények büntetőjogi értékelése és a nyomozás alakulása;

j) az ügy nemzetközi összefüggéseire utaló tények;

k) a feltételezett bűnszervezeti tagságra utaló részletek.

(2) A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett adatkezelés során az Eurojust csak a következő személyes adatait kezelheti azoknak a személyeknek, akik az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében a 4. cikkben meghatározott egy vagy több bűnözési forma vagy bűncselekmény tekintetében indított nyomozás vagy eljárás során sértettnek vagy tanúnak minősülnek:

a) családi név, leánykori név, utónevek, álnevek vagy felvett nevek;

b) születési idő és hely;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f) az őket érintő tények leírása és jellege, elkövetésük dátumai, büntetőjogi értékelése és a nyomozás alakulása.

(3) Az Eurojust azonban kivételes esetekben és korlátozott ideig a bűncselekmény körülményeire vonatkozó egyéb személyes adatokat is kezelhet, amennyiben ezek az adatok közvetlenül érintik az Eurojust segítségével összehangolt, folyamatban levő nyomozást, illetve azokban felmerülnek, feltéve hogy e konkrét adatok kezelése megfelel a 14. és 21. cikk követelményeinek.

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról a 17. cikkben említett adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekezdés értelmében vett sértetteket vagy tanúkat érintenek, az adatkezelésre vonatkozó döntést legalább két nemzeti tag együttesen hozza meg.

(4) A gépi vagy egyéb eszközökkel kezelt személyi adatokat, amennyiben azok faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, valamint egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkoznak, az Eurojust csak abban az esetben kezelheti, ha az adatok az adott tagállamokban folyó nyomozáshoz vagy az Eurojuston belüli koordinációhoz szükségesek.

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról az adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

Ezek az adatok a 16. cikk (1) bekezdésében említett tárgymutatóban nem dolgozhatók fel.

Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekezdésben említett sértetteket vagy tanúkat érintik, az adatkezelésre vonatkozó döntést a testület hozza meg.

16. cikk

A tárgymutató és az ideiglenes munkafájlok

(1) Az Eurojust – céljainak megvalósítása érdekében – olyan automatizált adatállományt tart fenn, amely a nyomozásokra vonatkozó adatok tárgymutatóját tartalmazza; ebben a 15. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjában és k) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett, nem személyes és személyes adatokat tárolják. A tárgymutató rendeltetése:

a) olyan nyomozás és büntetőeljárás lefolytatásának és összehangolásának támogatása, különösen kereszthivatkozások biztosításával, amelyhez az Eurojust segítséget nyújt;

b) a folyamatban levő nyomozásról és büntetőeljárásról szóló információkhoz való hozzáférés megkönnyítése;

c) a személyes adatok kezelése során a jogszerűség, és az e határozatban előírt rendelkezések betartása ellenőrzésének elősegítése.

(2) A tárgymutatónak hivatkozásokat kell tartalmaznia az Eurojust keretében feldolgozott ideiglenes munkafájlokra.

(3) Az Eurojust nemzeti tagjai a 6. és 7. cikkben előírt feladataik teljesítése során adatokat dolgozhatnak fel olyan konkrét ügyekben, amelyekben ideiglenes munkafájlokban dolgoznak. Az adatvédelmi tisztviselő és – amennyiben a testület ilyen döntést hoz – a többi nemzeti tag és a hozzáférési engedéllyel rendelkező alkalmazottak számára lehetővé teszik, hogy hozzáférjenek a munkafájlokhoz. Minden, személyes adatokat tartalmazó új munkafájlról tájékoztatják az adatvédelmi tisztviselőt.

17. cikk

Adatvédelmi tisztviselő

(1) Az Eurojust külön kijelöl egy adatvédelmi tisztviselőt, aki az Eurojust személyzetének tagja. A tisztviselő ebben a tekintetben a testületnek közvetlenül alárendelt. Az ebben a cikkben előírt feladatainak ellátása során utasításokat senkitől nem fogadhat el.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő feladatai különösen a következők:

a) függetlenül eljárva gondoskodik a személyes adatok kezelésének jogszerűségéről és a személyes adatok kezelésére vonatkozóan ebben a határozatban előírt rendelkezések betartásáról;

b) biztosítja, hogy az eljárási szabályzatban meghatározandó rendelkezésekkel összhangban, a 22. cikkben előírt biztonsági feltételek szerint – különösen a 19. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában – írásban rögzítsék a személyes adatok átadását és átvételét;

c) gondoskodik arról, hogy az érintettek az ebben a határozatban biztosított jogaikról kérelemre tájékoztatást kapjanak.

(3) Feladatainak ellátása során a tisztviselő az Eurojust által kezelt adatokhoz hozzáférhet, és az Eurojust összes helyiségébe beléphet.

(4) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az adatkezelés nem felelt meg e határozat rendelkezéseinek, a tisztviselő:

a) tájékoztatja erről a testületet, amely igazolja a tájékoztatás kézhezvételét;

b) amennyiben a testület az adatkezelés szabálytalanságának tárgyában ésszerű határidőn belül nem dönt, a közös ellenőrző szerv elé terjeszti az ügyet.

18. cikk

Engedélyezett hozzáférés személyes adatokhoz

Az Eurojust által kezelt személyes adatokhoz az Eurojust céljainak megvalósítása érdekében csak a nemzeti tagok és a 2. cikk (2) bekezdésében említett segítőik, valamint az Eurojust engedéllyel rendelkező alkalmazottai férhetnek hozzá.

19. cikk

Személyes adatokhoz való hozzáférés joga

(1) Minden magánszemély jogosult arra, hogy az ebben a cikkben megállapított feltételekkel hozzáférjen az Eurojust által kezelt személyes adataihoz.

(2) Minden magánszemély, aki gyakorolni kívánja az Eurojustnál róla tárolt adatokhoz való hozzáférésre vagy azoknak a 20. cikk szerinti ellenőriztetésére vonatkozó jogát, erre irányuló kérelmét illetékmentesen nyújthatja be a választása szerinti tagállam erre kijelölt hatóságához, amely ezt haladéktalanul továbbítja az Eurojusthoz.

(3) Egy személynek a személyes adatokhoz való hozzáférésre vagy azok ellenőriztetésére vonatkozó jogát annak a tagállamnak a jogával és eljárásaival összhangban kell gyakorolnia, ahol a kérelmet benyújtotta. Amennyiben azonban az Eurojust meg tudja állapítani, hogy mely tagállam hatósága továbbította a szóban forgó adatokat, ez a hatóság kérheti, hogy a hozzáférési jogot az említett tagállam jogszabályai szerint gyakorolják.

(4) A személyes adatokhoz való hozzáférést meg kell tagadni, amennyiben:

a) a hozzáférés veszélyezteti az Eurojust valamelyik tevékenységét;

b) a hozzáférés veszélyeztethet egy, az Eurojust közreműködésével folyó nyomozást;

c) a hozzáférés harmadik személyek jogait és szabadságait veszélyeztetheti.

(5) E hozzáférési jog biztosítására vonatkozó döntésnél figyelembe kell venni a kérelmező magánszemélyek jogállását, az Eurojust által tárolt adatokra tekintettel.

(6) A benyújtott kérelemmel a kérelem által érintett nemzeti tagok foglalkoznak, és határozatukat az Eurojust nevében hozzák meg. A kérelmet annak kézhezvételétől számított három hónapon belül kell elbírálni. Amennyiben a tagok között nincs egyetértés, az ügyet a testület elé terjesztik, amely kétharmados többséggel dönt a kérésről.

(7) Amennyiben a hozzáférést megtagadják, vagy a kérelmezőre vonatkozó személyes adatokat az Eurojust nem kezel, utóbbi értesíti a kérelmezőt az ellenőrzés elvégzéséről, anélkül azonban, hogy olyan információt adna ki, amelyből kiderülne, hogy a kérelmező ismert-e.

(8) Amennyiben a kérelmező a kérelmére adott választ nem találja kielégítőnek, a közös ellenőrző szervnél megfellebbezheti a határozatot. A közös ellenőrző szerv megvizsgálja, hogy az Eurojust határozata megfelel-e ennek a határozatnak.

(9) Az Eurojust határozatának meghozatala előtt konzultál a tagállamok hatáskörrel rendelkező bűnüldözési hatóságaival. Ezek a továbbiakban nemzeti tagjaik útján kapnak tájékoztatást a határozat tartalmáról.

20. cikk

A személyes adatok helyesbítése és törlése

(1) A 19. cikk (3) bekezdésével összhangban minden magánszemély kérheti az Eurojustnál a rá vonatkozó adatok helyesbítését, zárolását vagy törlését, amennyiben az adatok pontatlanok vagy hiányosak, vagy azok bevitele vagy tárolása ellentétes e határozattal.

(2) Az Eurojust értesíti a magánszemélyt a rá vonatkozó adatok helyesbítéséről, zárolásáról vagy törléséről. Amennyiben az Eurojust válaszát a kérelmező nem találja kielégítőnek, az ügyet az Eurojust határozatának kézhezvételét követő harminc napon belül a közös ellenőrző szerv elé terjesztheti.

(3) Az Eurojust valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, nemzeti tagjának vagy nemzeti kapcsolattartójának, ha van ilyen, kérésére és nevezettek felelősségére, saját eljárási szabályzata szerint helyesbíti vagy törli azokat az Eurojust által kezelt adatokat, amelyeket a tagállam, nemzeti tagja vagy nemzeti kapcsolattartója továbbított vagy vitt be. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az Eurojust, beleértve a nemzeti tagot vagy a nemzeti kapcsolattartót, ha van ilyen, gondoskodnak a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 15. cikk (4) bekezdésében megállapított elveknek való megfelelésről.

(4) Amennyiben az Eurojust által kezelt adatok pontatlannak vagy hiányosnak bizonyulnak, vagy az derül ki, hogy az adatok bevitele vagy tárolása ellentétes e határozat rendelkezéseivel, az Eurojust zárolja, helyesbíti vagy törli azokat.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett esetekben haladéktalanul értesíteni kell az összes adatszolgáltatót és címzettet. A címzettek a rájuk alkalmazandó szabályoknak megfelelően saját rendszerükben helyesbítik, zárolják vagy törlik ezeket az adatokat.

21. cikk

A személyes adatok tárolásának határideje

(1) Az Eurojust által kezelt személyes adatokat csak a céljainak megvalósításához szükséges ideig tárolják.

(2) Az Eurojust által kezelt, a 14. cikk (1) bekezdésében említett személyes adatok nem tárolhatók a következő időpontokon túl:

a) az az időpont, amikor a nyomozással és büntetőeljárással érintett összes tagállamban a büntetőeljárásra vonatkozó elévülési határidő letelt;

b) az az időpont, amelyen az Eurojust koordináló tevékenységét igénylő nyomozással vagy büntetőeljárással érintett tagállamok közül az utolsó által hozott bírósági határozat jogerőssé válik;

c) az az időpont, amikor az Eurojust és az érintett tagállamok kölcsönösen megállapítják, és egyetértenek abban, hogy a nyomozás és büntetőlejárás összehangolására az Eurojust részéről a továbbiakban nincs szükség.

(3) a) A (2) bekezdésben említett tárolási időtartamok betartását megfelelő gépi adatfeldolgozással folyamatosan ellenőrzik. Mindemellett az adatok bevitelét követően háromévenként megvizsgálják az adatok további tárolásának szükségességét.

b) Amennyiben a (2) bekezdésben említett tárolási határidők valamelyike lejárt, az Eurojust megvizsgálja, hogy az Eurojust céljai mennyiben indokolják az adatok további tárolását, és az előírásoktól eltérve dönthet úgy, hogy a következő ellenőrzés időpontjáig tovább tárolja azokat.

c) Amennyiben az adatokat a b) pont szerinti eltéréssel tovább tárolják, háromévenként meg kell ismételni a további tárolás szükségességére vonatkozó vizsgálatot.

(4) Nem automatizált és strukturálatlan adatokat tartalmazó fájl esetén, miután a fájlban tárolt automatizált adatok utolsó tételének tárolására előírt határidő lejárt, a fájlban tárolt összes dokumentumot visszaszolgáltatják az adatszolgáltató hatóságoknak, a másolatokat pedig megsemmisítik.

(5) Ha az Eurojust a nyomozást vagy büntetőeljárásokat hangolta össze, az érintett nemzeti tagok tájékoztatják az Eurojustot és a többi érintett tagállamot az ügyben hozott jogerős bírósági határozatokról, többek között azért, hogy a (2) bekezdés b) pontja alkalmazható legyen.

22. cikk

Adatbiztonság

(1) Az Eurojust, valamint – amennyiben az Eurojust által továbbított adatokról van szó – minden tagállam az e határozat keretében kezelt személyes adatok tekintetében biztosítja a személyes adatok védelmét a véletlen vagy jogtalan megsemmisítéssel, véletlen adatvesztéssel vagy jogosulatlan közléssel, módosítással vagy hozzáféréssel, illetve az adatkezelés bármely egyéb nem engedélyezett formájával szemben.

(2) Az eljárási szabályzatnak ki kell terjednie az adatbiztonságra tekintettel az e határozat végrehajtásához szükséges technikai intézkedésekre és szervezeti rendelkezésekre, különösen a következő célok megvalósítását szolgáló intézkedésekre:

a) a személyes adatok kezeléséhez használt adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférés megtagadása jogosulatlan személyektől;

b) az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának és eltávolításának megelőzése;

c) az adatok jogosulatlan bevitelének és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzésének, módosításának vagy törlésének megakadályozása;

d) jogosulatlan személyek megakadályozása abban, hogy adatközlő eszközök felhasználásával a gépi adatfeldolgozó rendszereket használják;

e) annak biztosítása, hogy gépi adatfeldolgozó rendszert engedéllyel használó személyek csak a hozzáférési engedélyük hatálya alá tartozó adatokhoz férjenek hozzá;

f) annak biztosítása, hogy megállapítható legyen, hogy a személyes adatokat az adatközlés során mely szervekhez továbbították;

g) annak a lehetőségnek megteremtése, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely személyes adatok kerültek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, és ki, illetve mikor vitte be az adatokat;

h) a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átvitele vagy adathordozók szállítása során.

23. cikk

Közös ellenőrző szerv

(1) Az Eurojust 14–22. cikkben felsorolt tevékenységeinek kollektív ellenőrzése céljából független közös ellenőrző szerv jön létre annak biztosítására, hogy a személyes adatok kezelése ennek a határozatnak megfelelően történjen. E feladatok ellátása során a közös ellenőrző szervet teljes hozzáférés illeti meg az összes olyan fájlhoz, amelyben személyes adatok feldolgozása történik. Az Eurojust ellátja a közös ellenőrző szervet az ilyen fájlokból igényelt információkkal, és feladatainak ellátásában minden eszközzel segíti.

A közös ellenőrző szerv félévente legalább egy alkalommal ülésezik. A szerv egy fellebbezés benyújtásától számított három hónapon belül is összeül, és azt legalább két tagállam kezdeményezésére az elnök is összehívhatja.

A közös ellenőrző szerv létrehozásához minden tagállam saját jogrendszerének megfelelően kinevez egy bírót, aki nem tagja az Eurojustnak, illetve – amennyiben a tagállam alkotmányos vagy nemzeti rendszere ezt írja elő –, egy hivatalánál fogva kellő függetlenséggel rendelkező személyt, a bírák jegyzékébe való felvétel céljából, aki tagként vagy ad hoc bíróként részt vehet a közös ellenőrző szerv tevékenységében. A kinevezés időtartama legalább tizennyolc hónap. A kinevezett személy visszahívására az adott tagállam nemzeti jogának a felmentésre alkalmazandó elvei az irányadók. A kinevezésről és felmentésről a Tanács Főtitkárságát és az Eurojustot egyaránt tájékoztatni kell.

(2) A közös ellenőrző szerv három állandó tagból és – a (4) bekezdésnek megfelelően – ad hoc bírákból áll.

(3) A tagállam által kinevezett bíró egy évvel tagállama elnökségének kezdete előtt válik állandó taggá, és tizennyolc hónapon keresztül marad állandó tag.

A közös ellenőrző szerv elnöki tisztét a Tanács elnökségét betöltő tagállam által kinevezett bíró tölti be.

(4) Egy vagy több ad hoc bíró is ülésezhet, azonban csak az őket kinevező tagállamból származó, személyes adatokra vonatkozó fellebbezés kivizsgálásának idejéig.

(5) A közös ellenőrző szerv összetétele egy fellebbezési eljárás tartama alatt akkor sem változik, ha az állandó tagok hivatali ideje a (3) bekezdés értelmében lejár.

(6) Mindegyik tagnak és ad hoc bírónak egyetlen szavazata van. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt.

(7) A közös ellenőrző szerv megvizsgálja a 19. cikk (8) bekezdésével és a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott fellebbezéseket, és e cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Amennyiben a közös ellenőrző szerv arra a megállapításra jut, hogy az Eurojust által hozott határozat vagy az adatkezelés nem felel meg e határozatnak, az ügyet az Eurojust elé terjeszti, amely elfogadja a közös ellenőrző szerv határozatát.

(8) A közös ellenőrző szerv határozatai véglegesek és az Eurojust számára kötelezőek.

(9) A tagállamok által az (1) bekezdés harmadik albekezdésével összhangban kinevezett személyek a közös ellenőrző szerv elnökének elnökletével fogadják el a belső eljárási szabályzatot, amely a fellebbezések kivizsgálása céljából megállapítja a szerv tagjainak kinevezésére vonatkozó objektív kritériumokat.

(10) A titkárság költségeit az Eurojust költségvetése fedezi. A közös ellenőrző szerv titkársága feladatainak ellátása során az Eurojust titkárságán belül függetlenséget élvez.

(11) A közös ellenőrző szerv tagjaira a 25. cikkben megállapított bizalmas adatkezelési kötelezettség vonatkozik.

(12) A közös ellenőrző szerv évenként jelentést nyújt be a Tanácsnak.

24. cikk

Felelősség a jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért

(1) Az Eurojust a székhelye szerinti tagállam nemzeti jogának megfelelően felelős az általa végzett jogosulatlan vagy helytelen adatkezelés folytán magánszemélynek okozott károkért.

(2) Az (1) bekezdésben említett felelősség alapján az Eurojust ellen benyújtott panaszokat a székhelye szerinti tagállam bíróságai tárgyalják.

(3) Minden tagállam nemzeti jogának megfelelően felelős egy magánszemélynek okozott olyan károkért, amelyek oka az Eurojustnak megküldött adatoknak az adott tagállam által végzett jogosulatlan vagy helytelen kezelése.

25. cikk

Titoktartás

(1) A titoktartás kötelezettsége az Eurojust nemzeti tagjaira és azoknak a 2. cikk (2) bekezdésében említett segítőire, az Eurojust személyzetére és a nemzeti kapcsolattartókra, ha vannak ilyenek, valamint az adatvédelmi tisztviselőre terjed ki, a 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül.

(2) A titoktartás kötelezettsége kiterjed minden olyan személyre és szervezetre, akit vagy amelyet az Eurojusttal együtt végzett munkára hívnak fel.

(3) A titoktartás kötelezettsége az (1) és (2) bekezdésben említett személyekre azt követően is kiterjed, hogy hivataluk vagy munkaviszonyuk megszűnt, vagy a tevékenységük befejeződött.

(4) A 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a titoktartás kötelezettségét az Eurojust által átvett összes információra alkalmazni kell.

26. cikk

A partnerekkel való együttműködés

(1) Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Europollal, amennyiben ez feladatainak ellátásához és céljai megvalósításához szükséges, figyelemmel a megduplázott erőfeszítések elkerülésének szükségességére. Ennek az együttműködésnek lényegi elemeit, az adatvédelmi rendelkezések tekintetében a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően, a Tanács által jóváhagyandó megállapodásban határozzák meg.

(2) Az Eurojust a konzultáció és a kiegészítő jelleg alapján privilegizált kapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal, különösen a nemzeti tag, egyazon tagállam kapcsolattartói és a nemzeti kapcsolattartó között. A hatékony együttműködés érdekében meg kell hozni a következő intézkedéseket:

a) az Eurojust számára a 98/248/IB együttes fellépés 8. cikkének megfelelően hozzáférést kell biztosítani az Európai Igazságügyi Hálózat központosított információihoz, valamint a fenti együttes fellépés 10. cikke alapján a távközlési hálózathoz;

b) a 98/428/IB együttes fellépés 9. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága az Eurojust titkárságának részét képezi. A titkárság önálló és független egységként működik. Igénybe veheti az Eurojust – Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásához szükséges – erőforrásait. Az Eurojust személyzetére vonatkozó szabályok az Európai Igazságügyi Hálózat titkárságának személyzetére is alkalmazandók, amennyiben ez nem összeegyeztethetetlen az Európai Igazságügyi Hálózat működésének önállóságával;

c) az Eurojust nemzeti tagjai az Európai Igazságügyi Hálózat ülésein ez utóbbi meghívására vehetnek részt. Az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói esetenként meghívást kaphatnak az Eurojust üléseire.

(3) Az Eurojust szoros kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az OLAF-fal. Ebből a célból az OLAF akár az Eurojust kezdeményezésére, akár saját kérelmére részt vehet az Eurojustnak – a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló – nyomozások és büntetőeljárások összehangolásában végzett tevékenységében, feltéve hogy a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai a részvétellel szemben nem emelnek kifogást.

(4) A tagállamok az információk fogadása és az Eurojust és az OLAF közötti továbbítása céljából – a 9. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjai kizárólag az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által folytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK rendelet és 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet [9] alkalmazásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak minősüljenek. Az OLAF és a nemzeti tagok közötti információcsere nem érinti a fenti rendeletek alapján egyéb hatáskörrel rendelkező hatóságoknak megküldendő információkat.

(5) Az Eurojust céljainak elérése céljából kapcsolatokat létesít és nem operatív jellegű tapasztalatcserét folytat egyéb szervekkel, különösen nemzetközi szervezetekkel.

(6) Az Eurojust az összekötő bíráknak és ügyészeknek az Európai Unió tagállamai között az igazságügyi együttműködés javítását szolgáló cseréjének kereteiről szóló, 1996. április 22-i 96/277/IB együttes tanácsi fellépés [10] értelmében eseti alapon együttműködést alakíthat ki az összekötő bírákkal és ügyészekkel.

27. cikk

A partnerekkel való információcsere

(1) Az Eurojust feladatainak ellátásához e határozatnak megfelelően bármilyen információt kicserélhet a következőkkel:

a) a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében illetékes szervek;

b) nemzetközi szervezetek és testületek;

c) harmadik államoknak a nyomozásokban és büntetőeljárásokban illetékes hatóságok.

(2) Mielőtt az Eurojust bármilyen információt kicserélne az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett intézményekkel, az információ továbbításához meg kell szereznie az információt megküldő tagállam nemzeti tagjának hozzájárulását. A nemzeti tag szükség esetén konzultál a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

(3) Az Eurojust a Tanács által jóváhagyott együttműködési megállapodásokat köthet harmadik államokkal és az (1) bekezdésben említett intézményekkel. E megállapodások rendelkezéseket tartalmazhatnak különösen az Eurojust tevékenységét segítő összekötő tisztviselők vagy összekötő bírák és ügyészek kiküldéséről. A megállapodások rendelkezhetnek továbbá a személyes adatok kicseréléséről. Ez utóbbi esetben az Eurojust konzultál a közös ellenőrző szervvel.

Az Eurojust sürgős ügyek megoldása érdekében megállapodás megkötése nélkül is együttműködhet az (1) bekezdés b) és c) pontjában megnevezett intézményekkel, feltéve hogy az együttműködés nem terjed ki személyes adatok ezen intézményeknek történő, Eurojust általi átadására.

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül, az Eurojust csak abban az esetben továbbíthat személyes adatokat az (1) bekezdés b) pontjában említett intézményeknek, és az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezményében nem részes harmadik államok (1) bekezdés c) pontjában említett hatóságainak, ha az adatvédelem megfelelő szintje biztosított.

(5) Az Eurojust haladéktalanul tájékoztatja a közös ellenőrző szervet és az érintett tagállamokat, ha a harmadik államok vagy az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett intézmények ismételten nem, vagy lényegileg valószínűsíthetően nem tesznek eleget a (4) bekezdésben előírt feltételeknek. A közös ellenőrző szerv megakadályozhatja a személyes adatok további kicserélését az adott intézményekkel mindaddig, amíg el ne fogadja, hogy a megfelelő orvosló intézkedéseket megtették.

(6) Egy nemzeti tag azonban nemzeti minőségében eljárva, kivételesen és kizárólag abból a célból, hogy megtegye az egyes személyeket vagy a közbiztonságot közvetlenül fenyegető súlyos veszélyek elhárításához szükséges sürgős intézkedéseket, a (3) és (4) bekezdésben említett feltételek teljesülése nélkül is végezhet személyes adatokat érintő információcserét. A nemzeti tag felelős a közlés engedélyezésének jogszerűségéért. A nemzeti tag rögzíti az adatközléseket és azok indokait. Az adatközlést csak abban az esetben engedélyezik, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag az eredetileg megjelölt célra használják fel.

28. cikk

Szervezet és működés

(1) Az Eurojust szervezetéért és működéséért a testület felelős.

(2) A testület a nemzeti tagok közül elnököt, valamint szükség esetén legfeljebb két alelnököt választ. A választás eredményét jóváhagyásra a Tanácsnak kell benyújtani.

(3) Az elnök a testület nevében és annak alárendelten látja el feladatait, irányítja annak munkáját és kíséri figyelemmel az adminisztratív igazgató napi vezetői tevékenységét. Az eljárási szabályzat határozza meg, hogy mely döntéseihez vagy intézkedéseihez szükséges a testület előzetes hozzájárulása, illetve mikor kell jelentést készítenie a testületnek.

(4) Az elnök hivatali ideje három év. Egy alkalommal újraválasztható. Az alelnök(ök) hivatali idejéről az eljárási szabályzat rendelkezik.

(5) Az Eurojust munkáját az adminisztratív igazgató alá tartozó titkárság segíti.

(6) Személyzetével szemben az Eurojust gyakorolja a kinevező hatóság hatásköreit. A testület az eljárási szabályzatnak megfelelően fogadja el e bekezdés végrehajtási szabályait.

29. cikk

Igazgató

(1) Az Eurojust adminisztratív igazgatóját a testület egyhangúlag nevezi ki. A testület egy felvételi bizottságot alakít, amely pályázati felhívás alapján összeállítja azoknak a jelölteknek a névsorát, akik közül a testület kiválasztja a adminisztratív igazgatót.

(2) Az adminisztratív igazgató hivatali ideje öt év. A hivatali idő megújítható.

(3) Az adminisztratív igazgatóra az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira irányadó szabályok és rendeletek vonatkoznak.

(4) Az adminisztratív igazgató a 28. cikk (3) bekezdése alapján eljáró testületnek és az elnöknek alárendelten tevékenykedik. A testület kétharmados többséggel dönthet az adminisztratív igazgató felmentéséről.

(5) Az adminisztratív igazgató az elnök felügyelete mellett felelős az Eurojust napi működéséért és a személyzet vezetéséért.

30. cikk

Személyzet

(1) Az Eurojust személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és rendeletek vonatkoznak, különösen a felvétel és a jogállás tekintetében.

(2) Az Eurojust személyzetét az (1) bekezdésben említett szabályok és rendeletek alapján felvett személyzet alkotja, figyelembe véve az Európai Közösségek tisztviselőinek a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben [11] megállapított személyzeti szabályzatának a 27. cikkében említett kritériumokat, többek között a földrajzi megoszlásra vonatkozó követelményeket. A személyzet lehet állandó, ideiglenes és helyi. Az adminisztratív igazgató kérelmére és a testület nevében eljáró elnök egyetértésével a Közösség intézményei ideiglenes személyzetként közösségi tisztviselőket küldhetnek ki az Eurojusthoz. A tagállamok nemzeti szakértőket rendelhetnek ki az Eurojusthoz. Ez utóbbi esetre a testület elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(3) A testületnek alárendelten, a személyzet feladatai ellátása során szem előtt tartja az Eurojust célkitűzéseit és megbízatását, anélkül hogy bármilyen kormánytól, hatóságtól, az Eurojuston kívüli szervezettől vagy személytől utasítást kérne vagy fogadna el.

31. cikk

Segítségnyújtás a tolmácsolás és fordítás terén

(1) Az Eurojust eljárásaira az Unió hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 32. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a Tanácsnak szóló éves jelentést az Unió intézményeinek hivatalos nyelvein kell elkészíteni.

32. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

(1) Az elnök a testület nevében minden évben írásban tesz jelentést a Tanácsnak az Eurojust tevékenységéről és a vezetéséről, beleértve a költségvetés végrehajtását.

E célból a testület éves jelentést készít a Eurojust tevékenységeiről, és az Eurojust tevékenységeinek eredményeként az Unióban feltárt kriminálpolitikai problémákról. E jelentésében az Eurojust javaslatokat tehet a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés hatékonyabbá tételére is.

Az elnök az Eurojust tevékenységéről megküldi a Tanácsnak az általa igényelt jelentéseket és bármely más információt.

(2) A Tanács elnöksége minden évben jelentést tesz az Európai Parlamentnek az Eurojust által végzett munkáról és a közös ellenőrző szerv tevékenységeiről.

33. cikk

Pénzügyek

(1) A nemzeti tagok és a 2. cikk (2) bekezdésében említett segítőik bérét és illetményeit a származási tagállam fedezi.

(2) Amennyiben a nemzeti tagok az Eurojust feladatainak keretei között tevékenykednek, a vonatkozó költségeket a Szerződés 41. cikkének (3) bekezdése értelmében vett műveleti kiadásként kezelik.

34. cikk

Költségvetés

(1) Az Eurojustnak minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre szóló összes bevételéről és kiadásáról előrejelzést kell készíteni. A bevételeket és kiadásokat beépítik a költségvetésbe, amely magában foglalja a személyzeti tervet, amelyet az Európai Unió általános költségvetése tárgyában illetékes költségvetési hatóság elé kell terjeszteni. A személyzeti tervnek tartalmaznia kell az állandó és ideiglenes munkaköröket, és utalnia kell a kirendelt nemzeti szakértőkre, valamint meg kell határoznia az Eurojust által az adott pénzügyi évben foglalkoztatott személyzet számát, azok besorolását és fizetési fokozatát.

(2) Az Eurojust költségvetésében a bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az egyéb erőforrások sérelme nélkül, az Eurojust bevétele tartalmazhat egy, az Európai Unió általános költségvetésében szereplő támogatást.

(4) Az Eurojust kiadásai tartalmazzák többek között a tolmácsokkal és fordítókkal kapcsolatos kiadásokat, a biztonsági kiadásokat, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költséget és a bérleti költséget, az Eurojust tagjainak és személyzetének utazási kiadásait, és a harmadik személyekkel kötött szerződésekből származó költségeket.

35. cikk

A költségvetés elkészítése

(1) Az adminisztratív igazgató minden évben elkészíti az Eurojust következő évi pénzügyi kiadásait tartalmazó költségvetésének előzetes tervezetét. Az előzetes tervezetet a testület elé terjeszti.

(2) A testület minden évben legkésőbb március 1-jén elfogadja a következő év költségvetésének tervezetét, és benyújtja azt a Bizottságnak.

(3) A Bizottság e költségvetési tervezet alapján a költségvetési eljárás keretében javaslatot tesz az Eurojust költségvetésére megállapítandó éves támogatási összegre.

(4) A testület az Európai Unió általános költségvetése tekintetében illetékes költségvetési hatóság által így meghatározott éves támogatás alapján minden pénzügyi év kezdetén elfogadja az Eurojust költségvetését, majd a különböző hozzájárulások és az egyéb forrásokból származó pénzeszközök figyelembevételével elvégzi annak kiigazítását.

36. cikk

A költségvetés végrehajtása és mentesítés

(1) Az adminisztratív igazgató engedélyezésre jogosult tisztviselőként hajtja végre az Eurojust költségvetését. A költségvetés végrehajtásáról a testületnek jelentésben számol be.

Az elnök az adminisztratív igazgató közreműködésével minden évben legkésőbb március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak az előző pénzügyi év összes bevételére és kiadására kiterjedő részletes beszámolót. A Számvevőszék az Európai Közösséget létrehozó szerződés 248. cikkének megfelelően megvizsgálja a beszámolót.

(2) Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az n + 2. év április 30-áig mentesíti az Eurojustot a költségvetés végrehajtásának felelőssége alól.

37. cikk

A költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet

A testület – a Bizottság és a Számvevőszék véleményének kézhezvételét követően – az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet [12] 142. cikkével összhangban egyhangúlag fogadja el az Eurojust költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletet.

38. cikk

Könyvvizsgálat

(1) A kiadásokat érintő kötelezettségvállalások és kifizetések ellenőrzését, és az Eurojust összes bevétele megállapításának és beszedésének felügyeletét a testület által kinevezett pénzügyi ellenőr látja el.

(2) A testület kinevez egy belső könyvvizsgálót, akinek feladata, hogy az irányadó nemzetközi szabványoknak megfelelően biztosítsa a költségvetés végrehajtására szolgáló rendszerek és eljárások megfelelő működését. Belső könyvvizsgáló sem az engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem a könyvelő nem lehet. A testület e feladat ellátására felkérheti a Bizottság belső könyvvizsgálóját.

(3) Megállapításairól és ajánlásairól a könyvvizsgáló az Eurojustnak tesz jelentést, és jelentésének egy példányát megküldi a Bizottságnak. Az Eurojust a könyvvizsgáló jelentésének ismeretében megteszi az ajánlások nyomán szükséges intézkedéseket.

(4) Az Eurojustra az 1073/1999/EK rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni. A testület elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

39. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

A testület az adminisztratív igazgató javaslata alapján elfogadja az Eurojust dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [13] foglalt elveket és korlátozásokat.

40. cikk

Területi hatály

Ezt a határozatot alkalmazni kell Gibraltárra, amelyet az Egyesült Királyság nemzeti tagja képvisel.

41. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az Igazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egység nemzeti tagjai, akiket a tagállamok az Igazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egységének létrehozásáról szóló, 2000. december 14-i 2000/799/IB tanácsi határozat [14] alapján neveztek ki, e határozat 2. cikke értelmében az Eurojust nemzeti tagjainak szerepét mindaddig betöltik, amíg az érintett tagállam véglegesen ki nem nevezi nemzeti tagját, de ez semmiképpen sem terjedhet túl a határozat hatálybalépését követő második hónap végén, amely időpontban nevezettek funkciói megszűnnek.

Az Ideiglenes Egység nemzeti tagjait e minőségükben mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket ez a határozat a nemzeti tagoknak biztosít.

Egy nemzeti tag végleges kinevezése azon a napon lép hatályba, amelyet a tagállam a Tanács Főtitkárságához intézett hivatalos levél útján történő értesítésben e célra megjelölt.

(2) Az ennek a határozatnak a hatálybalépését követő három hónap során a tagállam nyilatkozhat arról, hogy a 42. cikkben előírt időpontig nem alkalmazza a határozat egyes cikkeit, különösen a 9. és 13. cikket, mivel alkalmazásuk nem egyeztethető össze nemzeti jogával. A Tanács Főtitkársága minden ilyen nyilatkozatról tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot.

(3) Mindaddig, amíg a Tanács nem hagyja jóvá az Eurojust eljárási szabályzatát, a testület határozatait kétharmados többséggel hozza meg, kivéve ha ez a határozat egyhangú határozathozatalt ír elő.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az Eurojust végleges létrejöttéig meghozzák az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az Igazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egység által intézett ügyekben, különösen pedig a nyomozások és büntetőeljárások összehangolásával kapcsolatban, a nemzeti tagok továbbra is kellő hatékonysággal járhassanak el. A nemzeti tagoknak legalább az Igazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egység céljaival és funkcióival megegyező célokat kell követniük és funkciókat kell ellátniuk.

42. cikk

Átültetés

A tagállamok nemzeti jogukat szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb azonban 2003. szeptember 6-ig hozzák összhangba ezzel a határozattal.

43. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba, a 41. cikk sérelme nélkül. Ezen a napon az Igazságügyi Együttműködési Ideiglenes Egység megszűnik.

Kelt Brüsszelben, 2002. február 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. Acebes Paniagua

[1] HL C 206., 2000.7.19., 1. o. ésHL C 243., 2000.8.24., 15. o.

[2] HL C 34 E, 2002.2.7, 347. o. és a 2001. november 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[4] HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

[5] HL C 326., 2001.11.26., 2. o.

[6] HL C 316., 1995.11.27., 1. o.

[7] HL L 191., 1998.7.7., 4. o.

[8] HL L 351., 1998.12.29., 1. o.

[9] HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

[10] HL L 105., 1996.4.27., 1. o.

[11] HL L 56., 1968.3.4. A legutóbb a 2581/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 345., 2001.12.29., 1. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 356., 1977.12.31., 1. o. A legutóbb a 762/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2001.4.20., 1. o.) módosított rendelet.

[13] HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[14] HL L 324., 2000.12.21., 2. o.

--------------------------------------------------