Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete

(2004. március 10.)

a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról

("légtérrendelet")

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak [4] megfelelően, az egyeztetőbizottság által 2003. december 11-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1) Az egységes európai égbolt létrehozása szükségessé teszi a légtérszervezés és -használat szabályozásának összehangolt megközelítését.

(2) A magas szintű munkacsoport az egységes európai égboltról szóló 2000. novemberi jelentésében úgy ítélte meg, hogy a légtér tervezését, szabályozását és stratégiai igazgatását európai alapokra kell helyezni.

(3) A Bizottságnak az egységes európai égbolt létrehozásáról szóló, 2001. november 30-i közleménye olyan szerkezeti átalakítást javasol, amely a fokozatosan egységesebb légtérgazdálkodással, valamint a légiforgalmi szolgáltatás új koncepcióinak és eljárásainak kidolgozásával teszi lehetővé az egységes európai égbolt létrehozását.

(4) A 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ("keretrendelet") [5] megállapítja az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keretet.

(5) A polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezmény 1. cikkében a szerződő államok elismerik, hogy "minden állam teljes és kizárólagos szuverenitással rendelkezik a saját területe feletti légtérben". E szuverenitás keretében gyakorolják a Közösség tagállamai - az alkalmazandó nemzetközi egyezményekre is figyelemmel - a hatósági jogköröket a légi forgalom irányítása során.

(6) A légtér a felhasználók valamennyi csoportja számára olyan közös erőforrást jelent, amelyet mindannyiuknak rugalmasan kell használniuk a tisztesség és az átláthatóság biztosításával, figyelembe véve egyúttal a tagállamok légiközlekedés-védelmi és védelmi szükségleteit, valamint nemzetközi szervezetek keretében vállalt kötelezettségeit.

(7) A hatékony légtérgazdálkodás alapvető fontosságú a légiforgalmi szolgálatok rendszere kapacitásának növelése, az egyes felhasználói követelmények optimális kielégítése és a légtér lehető legrugalmasabb használatának megvalósítása érdekében.

(8) Az Eurocontrol tevékenységei megerősítik, hogy a légi útvonalhálózat és a légtérszerkezet a gyakorlatban nem fejleszthető elszigetelten, mivel minden egyes tagállam szerves részét képezi az Európai Légiforgalmi Szolgáltatás Hálózatnak (EATMN) a Közösségen belül és azon kívül egyaránt.

(9) Fokozatosan egységesebben üzemelő légteret kell létrehozni a magaslégtérben az útvonalon működő általános légi forgalom számára; ennek megfelelően kell meghatározni a magaslégtér és az alacsony légtér közötti együttműködési felületet.

(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamok illetékességi körébe tartozó magaslégteret magában foglaló Európai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzetnek (EUIR) kell elősegítenie a közös tervezést és a légiforgalmi tájékoztatások közzétételét a körzeti szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében.

(11) A légtérfelhasználók más-más feltételekkel szembesülnek a Közösség légteréhez való hozzáférés és az azon belüli mozgásszabadság terén. Ez a légtérosztályozás harmonizációjának hiányával magyarázható.

(12) A légtér átszervezését üzemeltetési követelményekre kell alapozni, tekintet nélkül a meglévő határokra. Az egységes funkcionális légtérblokkok létrehozásának általános alapelveit az Eurocontrollal konzultálva és az Eurocontroltól kapott műszaki tanácsok alapján kell kidolgozni.

(13) Alapvető cél egy közös, harmonizált légtérstruktúra megvalósítása a légi útvonalak és szektorok tekintetében, valamint a légtér jelenlegi és jövőbeni szervezésének közös elvekre történő alapozása és a légtér harmonizált szabályoknak megfelelően történő tervezése és igazgatása.

(14) A rugalmas légtérfelhasználás elvét hatékonyan kell alkalmazni; optimálissá kell tenni a légtér szektorainak használatát, főként az általános légiforgalmi csúcsidőszakokban és a nagy forgalmú légterekben, az ilyen szektorok katonai műveletekre és kiképzésre történő felhasználása tekintetében a tagállamok közötti együttműködés révén. E célból, a rugalmas légtérfelhasználás elvének hatékony megvalósítása érdekében el kell osztani a megfelelő erőforrásokat, a polgári és a katonai követelményeket egyaránt figyelembe véve.

(15) A tagállamoknak a szomszédos tagállamokkal való együttműködésre kell törekedniük annak érdekében, hogy a rugalmas légtérfelhasználás elvét az országhatároktól függetlenül alkalmazzák.

(16) A Közösségen belüli polgári-katonai együttműködés szervezésében tapasztalható eltérések korlátozzák az egységes és kellő időben történő légtérszervezést, valamint a változtatások végrehajtását. Az egységes európai égbolt sikere a polgári és katonai hatóságok közötti hatékony együttműködéstől függ, a tagállamok védelem terén fennálló előjogainak és kötelezettségeinek a sérelme nélkül.

(17) Garantálni kell a katonai műveletek és a kiképzés végrehajtását minden olyan esetben, amikor a közös alapelvek és feltételek alkalmazása sérti azok biztonságát és hatékony teljesítését.

(18) A légiforgalmiáramlás-szervezés hatékonyságának javítására megfelelő intézkedéseket kell bevezetni, annak érdekében, hogy a meglévő operatív egységek, köztük az Eurocontrol központi áramlásszervező egysége munkáját is segítsék, a hatékony repülési műveletek biztosítása érdekében.

(19) Kívánatos lenne a magaslégtér-koncepcióinak az alacsony légtérre való kiterjesztése, egy ütemterv és megfelelő tanulmányok alapján.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés és alkalmazási kör

(1) A keretrendelet alkalmazási körében e rendelet a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezésére és használatára vonatkozik. E rendelet célkitűzése az, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben támogassa a fokozatosan egységesebben üzemelő légtér koncepcióját és olyan közös kialakítási, tervezési és igazgatási eljárásokat hozzon létre, amelyek biztosítják a légiforgalmi szolgáltatás hatékony és biztonságos működését.

(2) A légtér használata összefüggő és összehangolt egészként támogatja a léginavigációs szolgálatok működését a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [6] ("léginavigációs-szolgálati rendelet") összhangban.

(3) A 10. cikk sérelme nélkül e rendeletet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) EUR és AFI körzetein belüli légtérre kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan a léginavigációs-szolgálati rendeletnek megfelelően a tagállamok biztosítják a légiforgalmi szolgálatokat. A tagállamok az ICAO más körzeteiben lévő és az illetékességi körükbe tartozó légtérre is alkalmazhatják e rendeletet, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni azokat a repüléstájékoztató körzeteket, amelyek azon a légtéren belül vannak, amelyre e rendeletet alkalmazni kell.

II. FEJEZET

A LÉGTÉR SZERKEZETE

2. cikk

Megosztási szint

A magaslégtér és az alacsony légtér határát FL285 repülési szinten kell kijelölni.

A megosztási szinttől való, a működési követelmények alapján indokolt eltérések az érintett tagállamokkal egyetértésben határozhatók meg, a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

3. cikk

Európai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet (EUIR)

(1) A Közösség és tagállamai arra törekszenek, hogy egy egységes, az ICAO által elismert EUIR-t hozzanak létre. E célból a Közösség hatáskörébe tartozó ügyek esetében a Bizottság legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő két éven belül, a Szerződés 300. cikkével összhangban ajánlást terjeszt a Tanács elé.

(2) Az EUIR-t úgy kell kialakítani, hogy az tartalmazza az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamok illetékességi körébe tartozó légteret, és magában foglalhatja európai harmadik országok légterét is.

(3) Az EUIR létrehozása nem sérti a tagállamok azon hatáskörét, hogy a léginavigációs-szolgálati rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően az illetékességi körükbe tartozó légtérrel kapcsolatban légiforgalmi szolgáltatókat jelöljenek ki.

(4) A tagállamok továbbra is megtartják illetékességüket az ICAO-val szemben e rendelet hatálybalépése napjától az ICAO által részükre kijelölt magaslégtéri repüléstájékoztató körzetek és repüléstájékoztató körzetek földrajzi határain belül.

(5) A légiforgalmi tájékoztatások tagállamok általi közzétételének sérelme nélkül és az e közzététellel összhangban álló módon, a Bizottság az Eurocontrollal szorosan együttműködve koordinálja egy, az EUIR-ral kapcsolatos egységes légiforgalmi tájékoztató kiadvány kidolgozását, az alkalmazandó ICAO-követelmények figyelembevételével.

4. cikk

A légtér osztályozása

A Bizottságnak és a tagállamoknak a légtérosztályozás fokozatos harmonizációjával összhangban úgy kell kialakítaniuk az EUIR-t, hogy az egységes európai égbolt keretén belül a léginavigációs szolgálatok folytonos működésű ellátása biztosítva legyen. E közös megközelítés alapja az Európai Polgári Repülési Konferencia államai részére az ICAO-előírásokkal összhangban kidolgozott, az Eurocontrol légtérstratégiájában meghatározott légtérosztályozás egyszerűsített alkalmazása.

Az e területet érintő szükséges végrehajtási szabályokat a keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően kell kidolgozni.

5. cikk

A magaslégtér átszervezése

(1) Annak érdekében, hogy az egységes európai égbolton belül a légiforgalmi szolgáltatási hálózat kapacitása és hatékonysága maximális legyen, valamint a magas fokú biztonság fenntartása érdekében a magaslégteret funkcionális légtérblokkokká kell átszervezni.

(2) A funkcionális légtérblokkoknak, többek között az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a) létjogosultságuk biztonsági elemzésekkel alátámasztott;

b) lehetővé teszik a légtér optimális kihasználását, a légiforgalmi áramlások figyelembevételével;

c) létjogosultsága általános hozzáadott értékük alapján, beleértve a műszaki és emberi erőforrások optimális kihasználását is, a költség-haszon elemzésekre alapozva indokoltak;

d) biztosítják a légiforgalmi szolgálati egységek között, a légiforgalmi irányítás illetékességének gördülékeny és rugalmas átadását;

e) biztosítják a magaslégtér és az alacsony légtér konfigurációinak összeegyeztethetőségét;

f) összhangban állnak az ICAO-n belül megkötött körzeti megállapodásokból eredő feltételekkel, és

g) tiszteletben tartják az e rendelet hatálybalépésének napján fennálló körzeti megállapodásokat, különösen azokat, amelyekben európai harmadik országok vesznek részt.

(3) A keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően közös általános alapelveket kell kidolgozni a funkcionális légtérblokkok létrehozására és módosítására vonatkozóan.

(4) Funkcionális légtérblokk csak mindazon tagállamok közötti kölcsönös megállapodással hozható létre, amelyek a blokkba tartozó légtér valamely részében illetékességgel rendelkeznek, vagy egyetlen tagállam nyilatkozatával abban az esetben, ha a blokkba tartozó légtér kizárólag e tagállam illetékességi körébe tartozik. Az érintett tagállam(ok) csak az érdekelt felekkel, köztük a Bizottsággal és a többi tagállammal folytatott konzultációt követően hoznak határozatot.

(5) Abban az esetben, ha egy funkcionális légtérblokk olyan légtérre vonatkozik, amely teljesen vagy részben két vagy több tagállam illetékességi körébe tartozik, az e blokkot létrehozó megállapodásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó szükséges rendelkezéseket - ideértve az átmeneti intézkedéseket is -, hogy a blokk módosítása és egy tagállamnak a blokkból való kilépése milyen módon történhet.

(6) Ha két vagy több tagállam között nehézségek merülnek fel egy, az illetékességi körükbe tartozó légteret érintő, határokon átnyúló funkcionális légtérblokk tekintetében, az érintett tagállamok véleményezés céljából együttesen az egységes égbolttal foglalkozó bizottság elé terjeszthetik az ügyet. A véleményt az érintett tagállamoknak címezik. A (4) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok figyelembe veszik e véleményt annak érdekében, hogy megoldást találjanak.

(7) A (4) és az (5) bekezdésben említett határozatokról értesítik a Bizottságot, hogy azokat kihirdessék az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E kihirdetésben meghatározzák az adott határozat hatálybalépésének napját.

6. cikk

A magaslégtérre vonatkozó optimalizált útvonal- és szektortervezés

(1) Meg kell határozni az útvonal- és szektortervezés közös alapelveit és kritériumait, a légtér biztonságos, gazdaságilag hatékony és környezetbarát használatának biztosítása érdekében. A szektortervezésnek többek között az útvonaltervezéssel kell összhangban lennie.

(2) Az (1) bekezdéssel szabályozott területeket érintő végrehajtási szabályokat a keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az útvonalak és szektorok létrehozására vagy módosítására vonatkozó határozatokhoz szükséges azon tagállamoknak a jóváhagyása, amelyek illetékességgel rendelkeznek abban a légtérben, amelyre e határozatokat alkalmazni kell.

III. FEJEZET

AZ EGYSÉGES EURÓPAI ÉGBOLT KERETÉBEN TÖRTÉNŐ RUGALMAS LÉGTÉRFELHASZNÁLÁS

7. cikk

Rugalmas légtérfelhasználás

(1) Az illetékességi körükbe tartozó katonai szempontok szervezésének figyelembevételével a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egységes európai égbolton belül az ICAO által előírt és a rugalmas légtérfelhasználás Eurocontrol által kidolgozott elvét egységesen alkalmazzák, annak érdekében, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben elősegítsék a légtérgazdálkodást és a légiforgalmi szolgáltatást.

(2) A tagállamok minden évben jelentést készítenek a Bizottság részére a közös közlekedéspolitikával összefüggésben a rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazásáról az illetékességi körükbe tartozó légtér tekintetében.

(3) Ha, különösen a tagállamok által benyújtott jelentéseket követően, szükségessé válik, hogy megerősítsék és harmonizálják az egységes európai égbolt keretében történő rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazását, a közös közlekedéspolitikával összefüggésben végrehajtási szabályokat kell elfogadni a keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

8. cikk

Átmeneti felfüggesztés

(1) Azokban az esetekben, amikor a 7. cikk alkalmazása jelentős működési nehézségeket idéz elő, a tagállamok átmenetileg felfüggeszthetik ezt azzal a feltétellel, hogy erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Az átmeneti felfüggesztés bevezetését követően a 7. cikk (3) bekezdése szerint elfogadott szabályok tekintetében kiigazításokat lehet kidolgozni az érintett tagállam(ok) illetékességi körébe tartozó légtérre vonatkozóan, a keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

9. cikk

Légiforgalmiáramlás-szervezés

(1) A keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően végrehajtási szabályokat kell kidolgozni a légiforgalmiáramlás-szervezésre vonatkozóan, azzal a céllal, hogy optimálissá tegyék a légtérhasználat rendelkezésre álló kapacitását, és javítsák a légiforgalmiáramlás-szervezési eljárásokat. E szabályokat az átláthatóságra és a hatékonyságra kell alapozni, gondoskodva arról, hogy a kapacitást rugalmasan és kellő időben biztosítsák, az ICAO körzeti léginavigációs terve európai körzetre vonatkozó ajánlásaival összhangban.

(2) A végrehajtási szabályok alátámasztják a léginavigációs szolgáltatók, a repülőterek üzemben tartói és a légtérfelhasználók üzemeltetési határozatait, és a következő területekre terjednek ki:

a) repüléstervezés;

b) a rendelkezésre álló légtérkapacitás kihasználása a repülés valamennyi szakaszában, ideértve a rés-idő kiosztást is; és

c) az útvonalválasztás általános légi forgalom által történő felhasználása, ideértve

- az útvonalra és a forgalomáramoltatásra vonatkozó egységes tájékoztató kiadvány elkészítését is,

- az általános légi forgalom zsúfolt területektől való elterelésének lehetőségeit, és

- elsőbbségi szabályokat az általános légi forgalomnak a légtérhez való hozzáférésére vonatkozóan, különösen zsúfoltság és válsághelyzetek idején.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Felülvizsgálat

A keretrendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett időszakos felülvizsgálattal összefüggésben a Bizottság elvégez egy kilátásba helyezett vizsgálatot a 3., 5. és 6. cikkben említett tervek alacsony légtérre történő jövőbeni alkalmazásának feltételeire vonatkozóan.

A vizsgálat következtetései alapján és az elért előrehaladás fényében a Bizottság legkésőbb 2006. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben egy olyan javaslattal együtt, amely az említett elvek alkalmazásának az alacsony légtérre való kiterjesztésére, illetve egyéb lépések meghatározására irányul. Ha tervbe veszik e kiterjesztést, az ezzel kapcsolatos határozatokat lehetőleg 2009. december 31. előtt el kell fogadni.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2004. március 10-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

D. Roche

[1] HL C 103. E, 2002.4.30., 35. o.

[2] HL C 241., 2002.10.7., 24. o.

[3] HL C 278., 2002.11.14., 13. o.

[4] Az Európai Parlament 2002. szeptember 3-i véleménye (HL C 272. E, 2003.11.13., 316. o.), a Tanács 2003. március 18-i közös álláspontja (HL C 129. E, 2003.6.3., 11. o.) és az Európai Parlament 2003. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. január 29-i jogalkotási állásfoglalása és a Tanács 2004. február 2-i határozata.

[5] HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

[6] HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

--------------------------------------------------